Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-09-17 / 37. szám
Tanul, kísérletez a A Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetsége modranyi (ma- Bari! 3laoszervezete 33 taggal Szabó Gábor elnök, díjnyertes kakasával. alakult csak nem húsz évvé. ezelőtt, Szabó Gábor elnökké az élen (jelenleg a hnb elnö ke). Mit tenyészt a tagok többse ge? Nyulat, kecskét, juhot, ga 'ambot, szárnyas és vízi barom fit, egzótikus madarat. Fő cél: minőségi állomány létrehozása Evégből rendszeresen látogat •ált a különböző kiállításokat s ilymődon sok-sok tapasztalatra tesznek szert, amit tenyésztői munkájuk középétte iől tudnak hasznosítani. Kovács József nyúltenyésztő például résztvett a komárnoi, majd a brnői országos kiállításon. Francia ezüst nyulaival a legmagasabb pontszámot szerezte meg mindkét kiállításon. Ugyancsak díjjal tért vissza Szabó Gábor is [kiváló a tyúkállománya, s kakasa). Persze, rajtuk kívül is több kisállattenyésztő rendelkezik minőségi állománnyal. jelenleg az alapszervezetnek adni a tenyésztőknek további iránt egyre nagyobb az érdeklődés. A tagság ■ számottevő társadalmi munkát végez évente a községfejlesztés és csinosítás szakaszán, valamint a szövetkezet munkacsúcsainak időszakában. Kovács József, az országos kiállításon díjat nyert francia ezüst nyulával. (A szerző felvételei) Mi a tervük, szándékuk? Az, hogy utánpótlásról is gondoskodjanak. E célból egy diák csoport létrehozásával számol nak. Mivel segítik majd őket? Tíz tyúkot és egy kakast bocsátanak a rendelkezésükre, s időnként szaktanácsokkal is ellátják az ifi-csoportot. A kisállattenyésztők helyi szervezete nagy segítséget kap Igar Andrástól és Sóky Lajostól, az SZLKP alapszervezetének, . illetőleg az efsz-nek az elnökétől. Sok sikert a további tenyésztői és társadalmi munkájukhoz! Andriskin József A sikeres tenyészmunka alapja: Szaktudás - és minőségi állomány г Három tonna angóragyapjú Az angora nyulak tenyésztésével foglakozók szakosított klubja a legrégebbi klubok közé tartozik hazánkban. Most megközelítően 180 tagja van, főleg a csehországi kisállatte nyésztők köréből. Kérdőíves módszerrel immár tizenhat éve kíséri figyelemmel a klubtagok munkáját és eredményeit, s a nyert információk alapján tartott. A baknyulak száma adni a tenysztőknek további tevékenységük eredményeseb bé tételéhez. Az utóbbi években, főleg a gyapjú felvásárlási árának kedvezőtlen alakulása következte ben, pangás, majd visszaesés volt tapasztalható az angoranyulak tenyésztése iránti érdeklődésben. Tavaly a klubtagok személyenkénti átlagban 19,09 darab felnőtt nyulat tartottak. Ez a mutató az 1975. évi valóságnál, és az utóbbi tizenhat év átlagánál is gyengébb volt. Az angóranyúl-tenyésztés 1969-ben virágzott, amikor egy tenyésztő átlagosan huszonöt tenyészállatot tartót. A baknyulak száma is Csökkent legnagyobb mértékben. Ezen nem is csodálkozhatunk, hiszen a tapasztalt tenyésztők már belátják, hogy a feltétlenül szükségesnél több bak tartása nem gazdaságos. A tenyésztők többsége tiz-húsz darabos alapállománnyal dolgozik, a népesebb állománnyal rendelkezők száma egyre apad. Ugyanakkor örvendetes, hogy a tenyésztői munka színvonala, és ennek megfelelően a tartott állatok haszontulajdonsága is mindinkább javul. A múlt évi értékelések során a bakok átlagosan 93,87, a nőstények pedig 93,82 pontot értek el, mindkét esetben többet az 1975. évi átlagtól. A klubtagok átlagosan 31,46 fiókát neveltek fel, ebből 25,5 darabot regisztráltattak a múlt év folyamán. A bakokról darabonkénti átlagban 682,23 gramm, a nőstényekről pedig 657,22 gramm gyapjút nyírtak. A kimondottan gyapjútermelésre beállított nyulaktól darabonkénti átlagban 711,21 gramm gyapjút nyertek. Tehát elmondható, hogy az átlagos eredményt felmutató tenyésztők 8,2 százalékkal maradtak el a hasznossági ellenőrzésben tartott tenyészetek eredményeitől. Ha tizenhat év távlatából vizsgáljuk az eredményeket, akkor azt látjuk, hogy bár az állomány népessége és a tenyésztői kedv igen változó, ám a tartott állatok gyapjútermelése évente javul. Az elemzésekből kitűnt, hogy az egyes kategóriákban ma 38—48 százalékkal több gyapjút nyerünk, mint másfél évtizeddel ezelőtt. Az utóbbi vizsgálatok eredmé nyeinek összegezése még tart, de annyi már bizonyos, hogy ismét javulásról adhatunk majd számot. Előzetesként csupán annyit, hogy ma már több tenyészetben vannak olyan kiváló tulajdonságú nyulak, amelyeknek évi gyapjútermelése meghaladja az egy kilogram mot. , A szakosított klub tagjai körülbelül négyezer kiváló angóra nyulat tartanak napjainkban, nem számítva a növendékeket, s ettől az állománytól előreláthatólag három tonna gyapjút kap népgazdaságunk. A Vlnená nemzeti vállalat vezetői örömmel vennék, ha népesebbé válna az angóra nyulak tenyésztésével foglalkozók tábora, és a jövőben még több értékes angóragyapjút kapna a Bystrá u Poliéky-i üzemegység. Záhradník J. Veterán kertész Immár 83 éves Kiss fűire, aki négy évtizede kertészkedik Komárnoban (Komá "om) a Vörös Flotta nevű szigeten. Gyümölcsléinek legtöbbje' saját oltványú, s szakszerűen gondozott, a rovar- és egyéb kártevőktől védelmezett. Kertjében minden tenyérnyi földet jól kihasznál, a kerítés-mentét például málnabokrok övezik. Imre bácsi nagyon kedveli a virágokat, főleg a rózsaféléket, amelyekből ötféle fajta díszlik a kertjében. Ezen kívül kardvirág és krizantém is van itt bőven, fagymentes fajták. Termeszt továbbá zöldségféléket, nem csupán a salát, hanem a fogyasztók számára is. Arufeleslegét a városi Dincon. o'csó áron Kiss Imro kertész értékesíti, a városi nemzeti bizottság által kiadott engedély alapján. (A burzsoá köztársaság idején neki is bőven kijutott a munkanélküliségből; ilyenkor ebből a kertből élt. kis családjával.) Elárul egy szakmai titkot a kaportermesztésről. Az elvetett kapormagot ritkaszövésű zsák-anyaggal takarja le, naponta három óránként öntözi. Ennek az az eredménye, hogy 8—10 nap alatt kikel a mag. A csíra mutatkozáSa után azonnal el kell távolítani a zsákanyagot, hogy a fejlődést ne akadályozza. Ellenkező esetben a csíra belenő a zsák rostjába, s a zsenge kaporhajtás a takaró késői eltávolításával tönkremegy. Mi ennek a veterán kertésznek a vezérelve? A vas- i szorgalomnak, szakmai hoz- { záértéssel kell párosulnia, j Vagyis, a jó kertész holtig tanul, kísérletez. Holczer László. ' Komárno ... . \ Kölcsönös együttműködési egyezmény a kertbarát mozgalom felvirágoztatására közele bb a célhoz 1 Akárcsak hazánkban, a környező szocialista országokban is mind fontosabb társadalmi-politikai éá népgazdasági küldetése van a kiskertészkedésnek, a kertbarát mozgalomnak. A kiskertészek szabad idejük jelentős hányadát aktív közhasznú munkával töltik ki, a kellemeset a hasznossal egybekapcsolva sok-sok zöldséget, gyümölcsöt, milliós értékeket termelnek a házikertekben vagy a nagyüzemi ter/nelésre alkalmatlan földterületeken. "Az észszerű területhasznosítást célzó mozgalom nagyban hozzájárul az országok önellátottságának megszilárdításához, hiszen a kiskertészek a család szükségletét meghaladó termékmenynyiséget — a piacokon vagy a felvásárló üzemek és szervezetek közreműködésével — a fogyasztói társadalom rendelkezésére bocsátják. Ezzel egyrészt a nagyüzemi termelést tehermentesítik, másrészt az államháztartás behozatali gondjait és kiadásait méreékelik. Ugyanakkor a munkaerő újratermelése és felújítása szempontjából is fontos szerepe van e mozgalomnak, hiszen a természetben, a szabad levegőn eltöltött órák, és az egészséges testmozgás vitathatatlanul hoz zájárul a munkaerő megújulásához, az emberi szervezet fel frissüléséhez és a betegségek kel szembeni ellenálló képessé gének erősbödéséhez. A fentieket szem előtt tart va, sok szocialista országban a kertbarát mozgalom kibonta koztatásán, illetve megerősítésén, a háztáji földek, a kertek és a kerttelepek területe hasznosításának ésszerűbbé és célszerűbbé tételén munkálkod nak. Az elért eredmények javításában komoly szerepe van% a haladé módszerek alkalmazd sának és a baráti országokban szerzett tapasztalatok kamatoz tatásának is. Az utóbbi évek ben több országban felismer ték a kölcsönös tapasztalat cserékben és a baráti együtt működésben rejlő felmérhetetlen lehetőségeket. Néhány szocialista ország érdekvédelmi szövetségei már korábban felvették egymással a baráti kapcsolatot, ám ez inkább csak ösztönös, mintsem céltudatos kapcsolatteremtés volt. A közelmúlt napokban azonban olyan eseményre került sor, amely remélhetőleg még szorosabbra fűzi a szocialista országok kertészkedöinek baráti kapcsolatát, s a kölcsönös tapasztalatcsere és együttműködés révén hozzájárul a kertbarát mozgalom erősbödéséhez és eredményesebbé válásához. A jó tapasztalat mindenütt kamatoztatható A Csehországi és a Szlovákiai Gyüműlcsészek és Kiskertészek Szövetségének meghívására augusztus 22-én halnapos hivatalos látogatásra hazánkba érkeztek a magyarországi, a lengyelországi és az NDK-beli kiskertészek érdekvédelmi szövetségeinek küldöttei. A kertbarát mozgalom képviselői mindjárt az első napon tárgyalóasztalhoz ültek. Előbb megvitatták a kiskertészkedés eredményeit és sajátos problémáit, majd megkötötték a résztvevő országok kiskertészeinek baráti együttműködését összehangolni elhivatott kölcsönös együttműködési megállapodást. A tanácskozást követően elbeszélgettem a küldöttségek vezetőivel és tagjaival. Elsősorban az adott ország kertbarát mozgalmának szervezeti felépítése, társadalmi-politikai küldetése és gazdasági jelentősége felől, valamint az iránt érdeklődtem, hogy az érdekvédelmi szövetségek képviselői hogyan vélekednek a megkötött kölcsönös együtmüködési megállapodásról s miben látják a z összmunka előnyéit. A Magyar Népköztársaság küldöttségét dr. Gyúró Ferenc, a Kertészeti Egyetem rektorhelyettese, a Kertbarátok és Kistenyésztők Országos Társadalmi Szövetségének elnöke vezette. Beszélgetésünk során elmondotta, hogy a felszabadulás óta Magyarországon mintegy háromszorosára nőtt a kertészeti termelés, amely ma már nemcsak az ország mezőgazda - sági termelésében játszik fontos szerepet, hanem a fontosabb kiviteli cikként szereplő mezőgazdasági termékek produkálásából is oroszlánrészt vállai. Természetesen főleg a nagyüzemi kertészeti termelés fejlődött, de nagyot lépett előre a háztáji termelés és a kertbarát mozgalom is, ami jó részt a Hazafias Népfront sokoldalú támogatásának köszönhető. A kertbarátok és más kistermelők mintegy harminchárom százalékát adják az ország mezőgazdasági termelésből származó javainak. A hazai szükséglet jelentős hányadát a háztáji gazdaságokból és a kiskertekből nyert termékekkel fedezik, a nagyüzemi termelésből származó javak nagy részét pedig a külföldi — elsősorban szocialista — piacokon értékesíthetik. A szervezeti felépítés első pillantásra bonyolultnak tűnik. A magyar kiskertészek tulajdonképpen három csoportba sorolhatók aszerint, hogy a mezőgazdasági üzemtől kapott háztáji földön, az államtól vásárolt területen létesített kerttelepen, vagy a házikertbeu (Folytatás a 3. oldalon) Szemet gyönyörködtető látvány a gyümölccsel gazdagon megrakott • alinalaág. fotói -bor
