Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-09-10 / 36. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1977, szeptember 10. 14 Jók az eredményekf de lehetnének még jobbak is A modranyi (madari) Csehszlovák—Szovjet Barátság Efsz állattenyésztési dolgozói termelési értekezletet tartottak. Bár я szövetkezet tagsága már megvitatta az első félévben elért eredményeket, problémákat, mégis szükségesnek mutatkozott az állattenyésztők külön megbeszélése. Nem azért ültek össze, mert rosszak az eredményeik, sőt a tavalyihoz képest jónak mondhatók. A közel kétezer hektáros szövetkezetben a sertés- és marhahús eladási tervet jóval száz százalékon felUI teljesítették. Ez egyben azt is jelenti, hogy megfelelő volt a súlygyarapodás az állattenyésztés minden szakaszán. Eredményes tejtermeléssel sohasem dicsekedhettek a madariak. A komáromi járás egyik legrégibb településén a lótenyésztés dívott. A község messze tájon híres volt a „paripáiról“. Az idősebb nemzedéket a legjobb akarat mellett sem tudták rászorítani a gondos szarvasmarha-tenyésztésre és a tejtermelésre. — Ha nem tetszik a munkánk, itthagyjukl — volt a válaszuk a bírálatra. (A rossz nyelvek szerint egy halotti toron kétszáz liter tejet ivott meg a falu népe, és liki-lakodalomban ennél is többet. Pedig nem ismerték ilyen jó tejivóknak a madariakat. Valójában nem is itták meg a fehérjedús folyadékot, csak megfeledkeztek rendesen etetni és a jószágtól kifejni a tejet az utolsó cseppig.) Az említett okok miatt a szövetkezet főleg hizómarha-nevelésre volt szakosítva. A tejtermelés azonban fontos társadalmi feladat, és ezért a modranyi szövetkezetben is szükségessé vált a tehénállomány növelése. Az ilyen feladatot máról holnapra nem lehet megoldani, s bizony az 1978-os esztendőben a tejtermelésben a mélypontra süllyedtek, és az utolsók között kullogtak a komáromi járásban. A szövetkezet irányítói összedugták a fejüket és keresték a kiutat a válságos helyzetből. Érthetően, a megoldást az állatállomány felújításában, az átgondoltabb takarmányozásban, s nem utolsó sorban a jobb munkaszervezésben látták. A megállapítást tett követte, amelynek meg lett az eredménye. Még tavaly az első félévben 289 ezer liter tejet termeltek, az idén az év első hat hónapjában már 481 ezer litert. Tény, az első félévben több mint ötszáz liter tejjel termeltek többet tehenenként, mint a tavalyi átlag. A legutóbbi hetekben pedig élre törtek a járásban, több mint tizenegy literes tehenenkénti fejési átlaggal. Így aztán július végéig az évi tervezett tejtermelést 72 százalékra teljesítették. A jó minőségű bőséges szálas takarmányalap, a gondos abrakolás és a dolgozók jó hozzáállása biztosíték arra, hogy magasan túlteljesítik a kitűzött tervfeladatokat. A tömegtakarmány alapot azzal is bővítik, hogy közel nyolcvan hektáron termesztenek másodnövényt. A tehenészetben dolgozók a borjúelválasztás terén is eredményesek. Tavaly az első félévben majdnem hasonló állománytól 131 borjút választattak el, az idén pedig 218-at. De ez még nem mérvadó, hanem a terv egész évi teljesítése, vagyis száz tehéntől ugyanannyi borjú elválasztása. A megbeszélésen mintegy ötvenen vettek részt. Fele-fele arányban voltak a férfiak és nők. Örvendetes, hogy döntő többségben voltak a fiatalok és középkorúak. Dj nemzedék szorgoskodik már az állattenyésztésben s ez garancia, hogy nemcsak a ló szeretető a mérvadó, hanem a tehenészetet is fontos állattenyésztési ágazatnak tartják. — Miről is váltottak szót a közös vezetői az állattenyésztésben dolgozókkal. Hogyan lehetne még jobban — erre keresték a választ. Az elért jó eredmények mellett a tehenészetben sincs minden egészen rendben. Még mindig nem törődnek kellőképpen az állatok tisztántartásával. Egyesek azért nem almoznak, mert sok a trágya és azt ki is kell hordani. Arra nem gondolnak, hogy a növénytermesztésben sok szervestrágyára van szükség, és természetesen a szőlőtermesztésben is. Az állatok tisztán tartása nagyon fontos a tej tisztasága szempontjából is. Valójában nincs komolyabb baj, hiszen az első félévben a tej 78 százalékát első osztályban vették át. De az utóbbi időben bizonyos visszaesés mutatkozott és ennek keresték az okát. Valamennyien azon a véleményen voltak, hogy a járási elsőbbséget nem szabad veszélyeztetni. Tijbben is említették, a tehenészetben dolgozók napközi szolgálatát. „Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen“ jelmondat alapján kérték, fizessék meg ezt a munkát. Azért, mert a vezetők valakit szolgálatban horkolni' találtak a szalmában, nem jelentheti, hogy nem honorálják azoknak a munkáját, akik becsülettel teljesítik a feladatukat. Több apró-cseprő problémát hoztak még fel, melyek a dolgozók szerint orvoslásra várnak. Aztán a legfájóbb kérdés került napirendre, a malacelválasztás. Ezen a téren még nagyon kullogó a szövetkezet. Miért7 A főzootechnikus vázolta, hol szorít a csizma. A dolgozók részben egyetértettek a nézetével, de sok mindenben nem. Szerintük korszerűtlenek az istállók, ezért nagy a malacelhullás. A munkakörnyezet is rossz és nincs megfelelő tisztálkodási lehetőség. Az egyik gondozónő még súlyosabb termelési problémára hívta tel a figyelmet. Előfordult, hogy az anyasertések közül, bár mindet „bebúgattak“, sokszor jelentős százalék nem fogant meg, és a többiek között etették hónapokig. Erről széleskörű vita kerekedett, a felelős technikus és dolgozók között. Mindenki állította a maga igazát; szerintem egyaránt felelősek az ilyen hiányosságokért. A nagyarányú malacelhullást azzal is magyarázták az asszonyok, hogy elavultak a régi istállók berendezései, és nincsenek kifutók sem az egyes istállókban. Azt hiszem, az őszinte választ S o 6 к у Lajos, a szövetkezet tapasztalt elnöke adta meg. Bevezetőjében megdicsérte a dolgozókat, azért az eredményes munkájukért, amit az első félévben kifejtettek. De őszintén felfedte azokat a hiányosságokat is, amelyek előfordultak a vezetők és dolgozók jászéról. Az állattenyésztésben dolgozók többsége becsülettel teljesíti feladatát. De még mindig akadnak olyanok, akik átjáró helynek tekintik munkahelyüket. Ez pedig sok esetben mérgezi a légkört. Azt is elismerte, hogy a dolgozók nem a legideálisabb körülmények között tevékenykednek. De ezen lehetne segíteni, és esetenként a termelést közvetlenül irányítók hibája, akik nem oldják meg a szövetkezeti tagok jogos kérését. Aztán apellált a tagok becsületére, s felkérte őket a még odaadóbb munkára, amely a további fellendülés forrása. Nekem az volt a benyomásom, nagyon is szükséges az ilyen őszinte véleménycsere. Bár látszólag minden jól megy a modranyi Csehszlovák— Szovjet Barátság szövetkezetben, mégis vannak olyan hibák, amelyek eltávolításával jobb lenne a dolgozók munkakörülménye és ez fokozná a munkakedvet. A vezetők keressék és találják meg a munkahelyeken idejében a hibákat s ne csak hosszabb idő után derüljenek ki a fogyatékosságok. A jobb ellenőrzés sok mindenre fényt deríthet és ezáltal gyorsabban elháríthatják a termelés fejlesztését akadályozó hiányosságokat. Különben dicséret illeti az állattenyésztés dolgozóit és a közös irányítóit az elért eredményekért. Azt, hogy keresik a kibontakozás további útját, szintén örvendetes. Az sem mellékes, hogy azt abban az esztendőben teszik — a szövetkezet nevéhez méltóan —, amikor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 80. évfordulóját ünnepli a haladó világ. TÚTH DEZSŐ A szarvasmarha-tenyésztés mindinkább a mezőgazdasági gyakorlat, valamint a mezőgazdasági termelést irányító és a kutatásban résztvevő szakemberek figyelmének előterébe kerül. A mezőgazdasági termelés egyik alapvető ágazatát jelenti, melynek továbbfejlesztése rendkívül nehéz és komoly feladat. A szarvasmarhatenyésztésben a sikerek alapját a reprodukció, a növendékállatok szakszerű felnevelése és alapos kiválogatása jelenti. Ezért az egészséges borjúnevelés és az elhullás minimálisra csökkentése legjelentősebb feladata nemcsak a tenyésztőnek, hanem az állategészségségügyl és a fajtanemesítő szolgálat szakembereinek is. A leggyakoribb és legkomolyabb borjúelhullást a hasmenéses betegségek (gyomor- és bélgyulladások) okozzák, amelyek leküzdésével a tenyésztők és az állatorvosok szinte naponta birkóznak. Ezért nagy figyelmet kell fordítani megelőzésükre és későbbi gyógyításukra. A hasmenéses megbetegedések keletkezésében nagy A borjúelhullás csökkentése érdekében! Streda-l (dunaszerdahelyl) járás két mezőgazdasági üzemében, a Zlaté Klasy-i (aranykalászi) és a Vefká Paka-t (nagypakai) szövetkezetben alkalmaztuk. A védőoltás alkalmazáséra és az eredmények értékelésére 1974 június elsejétől 1976 december végéig került sor. A várt eredmények összehasonlítása céljából az 1972 január elseje, és az 1974 június harmincadika közötti időszak eredményeit választottuk. Tehát az eredmények összehasonlításánál és a kísérletnél is egyaránt harminc-harminc hónapos időszakot vettünk számításba. A vakcinát, amit csak a kórokozókkal fertőzött tenyészetekben szabad alkalmazni, az Ivanovice pri Hané-i BIOVETA üzeni gyártotta. A teheneket Az egészséges, kellő haszontulajdonságokkal rendelkező, körültekintően táplált és gondozott tehenektől szakszerű tenyészmunkával kiváló utódokat nyerhetünk a tejtermelés fellendítéséhez. Foto: —bor szerepet játszanak az „Escherichia coli“ betegség kórokozói is. Erről az 1972-es gazdasági év eredményei is tanúskodnak: szlovákiai méretben a gyomor- és bélgyulladások aránya a borjúelhullásban elérte a 27,5 százalékot! A nagyüzemi borjúneveldékben 1972-ben emésztési zavarok következtében a borjúállomány harminckilenc százaléka pusztult el! A bélcsatornában található „Escherichia coli“ • kórokozókat régebben teljesen ártalmatlanoknak, sőt hasznosaknak tartották, ugyanis elősegítették a növényi sejtek cellulóz falainak lebontását és a belekben a К-vitamin szintetizálását. Ezenkívül fontos szerepet játszanak a B-vitamincsoport szintézisében, és kihatással vannak a mikroflóra tevékenységére, elősegítik annak egyensúlyát. Ma az „Escherichia coli“ betegség okozóit a potenciális (lappangó) kórokozók (a betegséget csak bizonyos körülmények között — például a gamma-globulin és az A-vltamin hiányakor stb. — váltják ki) közé sorolják. A VÉDŐOLTÁS ALKALMAZÁSA írásomban a vemhes tehenek és üszők védőoltása utáni borjúnevelés tapasztalatairól és eredményeiről számolok be. Az „Escherichia coli“ kórokozók elleni védőoltást a Dunajská kétszer-háromszor — tiz-tizennégynaponként — részesítettük védőoltásban. Arra kell ügyelni, líogy a második védőoltást a várható ellés ideje előtt legkésőbb tizennégy nappal kell alkalmazni! Az immunizálás a vemhesség bármelyik időszakában elvégezhető kivéve az ellés előtti és utáni tizennégy napot. A borjakat nem részesítettük védőoltásban, védelmüket a betegséggel szemben ellenálló (immunis) tehenek föcstejével biztosítottuk. Tekintettel arra, hogy a vemhesség Idején az ellenanyagok nem hatolnak be a magzatba, azokat az ellés után föcstejjel kell az újszülött szervezetébe juttatni. Legfontosabb követelményként kell számon tartani azt, bogy a borjú az eilest követően legkésőbb hat órán belül föcstejhez jusson I A vakcinát — bőr alá — a lapockacsont utáni tájon juttattuk az állatok szervezetébe. Tehenenként húsz millilitert adagoltunk. Két-három hét elteltével a védőoltást megismételtük ugyanazon a testtájon, de az állatok másik oldalán. Az injekció bedásl helyén kisebb daganatok keletkeztek, amelyek azonban rövid időn belül elmúltak. A tenyészetet egy év folyamán nyolc alkalommal tekintettem meg, mégpedig januárban, áprilisban, júliusban és októberben. A további kezelésre azokat az állatokat soroltuk, amelyeknél közben megállapítottuk a vembe, séget. Az eltelt hart line hönap alatt őszszesen 2948 állattól részesítettünk védőoltásban, ebbi 1 2102-t a Zlaté Klasy-i, nyolcszázn* gyvenhatot pedig a Velká Paka-i szí vetkézetben. A kísérlet összesen ezernégyszázhetvennégy vemhes tehenet, és üszőt érintett. A teljesség ke Ivéért néhány szóval megemlíteném a tehenek és a borjak tartástechnológi. ját az említett mezőgazdasági űzi mekben. A kezelést a szlovák tarka fajtánál, és a feketetarka marhával történő keresztezés leszármazottjaim 1 alkalmaztuk. Míg a Zlaté Klasy-i szövetkezetben a tehenek (az üszők nem) a nyárt hónapokban legelőn toltak és kifutókban tartózkodtak, ad lig a Vefká Pákáiban csak kifutó kban voltak, s a takarmányozásuk i z istállóban történt. A borjúnevelés technológiája mindkét üzemben aze nos volt — a borjak a tehenek alatt naradnak 10—14 napig, majd az U zoborjak a borjúnn veidébe kerülni k. A bikaborjakat ugyanebben az i lószakban eladják a hizlalást folytató mezőgazdasági üzemeknek. A bikahorjakat tíz-tizennégynapos korukig, az üszőborjakai pedig háromhónapos kárukig értékeltük. AZ EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE A védőoltás előtti — ellenórzó — időszakban 1261 Jrarjú született, ebből a Zlaté Klasy-1 szövetkezetben ezerhét, a Velká РаЦа-iban kétszázötvenkilenc darab. Összesen nyolcvankilenc (7,05 százalék), ebből az előbb említett szövetkezetben hetvennégy (7,38 %), az utóbbiban pedig tizenöt (5,75 '%) borjú pusztult el. A kísérleti — [védőoltás alatti — időszakban ezernégyszázhetvennégy (1051, Illetve 42 3) borjú született. Összesen hatvanbt (4,40 százalék), ebből a Zlaté Klasy-i szövetkezetben negyvenkét (3,99 %), a Velká Pákáiban pedig hús onhárom (5,43 °/o) borjú hullott el. Az említettekből kitűnik, hogy я védőoltás alkalmazása után a borjú elhullás 2,B5 (3,3 3, Illetve 0,36) százalékkal csökken ! Szeretném hai gsúlyozni, hogy a védőoltás utáni h őszekben Is előfordultak hasmenés is megbetegedések, de jóval kisebb i lértékben, mint azelőtt. Arra a kö\ étkeztetésre jutottunk, hogy a védőoltásban részesített anyaállatok utódainál a gyógykezelés sokkal hatásosak i volt! A hasmenése з megbetegedések gyógykezelésére mindkét időszakban az Anthirrhoin, Steptonamid, Combi al A + D2-vitamin, Colentrín, Tylan, Sulfadimidin, SpeCtan, Trivetrin, Ekol és az Aureomyki iin készítményeket használtuk. Végezetül megemlíteném, bogy я tehenek és az üszők védőoltása magában még nem élent mindent, mert a borjúelhullásra kihatással van a takarmányozás, a gondozás, és egyéb betegségek, mint a tüdőgyulladás, a köldökzsinór gyulladása, a szalmonellák, vltaminhiá ly, mérgezések stb. Az említett eredmények azonban hűen igazolják, hogy a tehenek és az üszők védőoltásának na >y szerepe van a borjúelhullás csökkentésében! JOZEF BAGÓ, körzeti állatorvos Minden áruértékesítési mutatót túlszárnyal A nltrai járás mezőgazdasági dolgozói a legfontosabb állattenyésztési feladatnak az állati termékek folyamatos és zavartalan felvásárlását tekintik. Az első félévben az állatállomány gyarapításával és a gazdasági állatok hasznosságának fokozásával teremtették meg az előfeltételeket a tervezett áruértékesltési feladatok maradéktalan teljesítéséhez. A járás mezőgazdasági dolgozói az első félévre tervezett marha- és sertéshús értékesítést 101,9, a baromfihús felvásárlását 105,1, a tojásértékesítést 104,3, a tejfelvásárlását pedig 100,5 százalékra teljesítették. Az idén — a múlt év azonos időszakához viszonyítva — 420 tonnával több marha- és sertéshúst, 314 tonnával több baromfihúst, és 1 millió 25 ezer literre) több tejet adtak a közellátásnak! Az állati termékek felvásárlási feladatainak teljesítése mellett kedvező eredményeket értek el a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésében Is. Az állategészségügyi és nemesitől intézkedések megvalósítása, valamint az állatgondozók és a mezőgazdasági üzemek vezetőinek kezdeményezése révén kedvező reprodukciós eredményeket mutattak ki, amelyek nagymértékben hozzájárultak a tervezett szarvasmarha-állomány megtartásához. A tehenek hasznossága az első félévben, a múlt év azonos időszakához viszonyítva, 1544 literről 1582 literre nőtt. Ugyanezen időszakban az üszőátcsoportosílás — száz tehénre számítva — 1,37 százalékkal nőtt, s elérte a 18,7 százalékot. Sz íz tehénre számítva az első félévben 51,96 de rab (1976 első félévében csak 50,12 darabot) borjút választottak el. A malacelválasztás l gy kocára számítva 8,43 darabról 9,18 darabra nőtt. javult az állatok felhízása Is. A hízóm: rhák átlagos napi súlygyarapodása tizenhét grammal, a hízósertéseké pedig 47 grammal lőtt, s elérte a 0,847, illetve a 0,587 kilogrammot. A tervezett termelési és áruérték isítési feladatok túlteljesítése megmutatkozot a bruttó mezőgazdasági termelés (107,2 száz ilékra teljesítették) és az árutermelés (108,1 százalékra teljesítették) fokozásában, valamin a mezőgazdasági üzemek gazdasági eredményeinek javulásában is. Az idén, a múlt év e ső félévéhez viszonyítva, a bruttó mezőgazda ági termelés 15,6, a szövetkezeti szektorban : 8,5 százalékkal nőtt. Az első félévi eredményekből és a dolgozók kezdeményezőkészségéből látni, hogy a járásban gyorsan felszámolták a múlt é ií kedvezőtlen időjárás következményeit és javítottak a mezőgazdasági termelés növelésén! к dinamikáján, ami jó előfeltétel a hatodik öt íves tervidőszak második éve tervezett feladatainak maradéktalan teljesftése szempontjából. JOZEF LUKÄCÍ, mérnök aki
