Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-09-10 / 36. szám
1977. szeptember 10. SZABAD FÖLDMŰVES 13 A gabonatermesztés mesterei A galántai járás mezőgazdasági üzemei már nagy lendülettel készülnek az őszi munkálatokra. Nyugodtan tehetik, hiszen a nyári, de legfőképpen az aratási munkálatok eredményes elvégzése után az előkészületekben semmi sem tartja őket vissza. Az aratást, a szalma begyűjtését, a tarlóhántást, valamint a tarlónnvények vetését a járás valamennyi üzemében befejezték. A járás mezőgazdászai ez idén újból bebizonyították, hogy a gabonatermesztésnek nagy mesterei. Az elért eredményekkel elégedettek lehetnek, hiszen 52,65 mázsás hektárhozammal szlovákiai viszonylatban a második helyen végeztek. Búzából 50,8 mázsa helyett 53,61 mázsát, árműszaki fejlettségnek, a jobb minőségű vetőmagnak és a nagyobb tapasztalatoknak az eredménye. A szövetkezetben a gabonafélék átlaghozama az utóbbi hét év alatt 15—16 mázsával növekedett. Tehát évi átlagban 2,2 mázsával növelték a hozamot. Hogy mennyire fontos a jó agrotechnika, legfőképpen a vetés előtti talajmüvelés, annak egy példáját hozta fel Mrnka elvtárs. Tavaly a Drina búzafajtát egy 25 hektáros parcellán silókukorica után vetették, és a talajművelést nem végezték el kellő gonddal. Ennek következtében ezen a területen érték el a leggyengébb termést. Itt hektáronként 61,5 mázsa búza termett, s bár ezt nem lehet éppen a legrosszabb hozamnak minősíteni, Ha minden gazdaságban olyan körültekintő gondossággal végeznék a gabonafélék gyomirtását, mint a diakovcei szövetkezetben, akkor a határszemlék során bizonyára ritkábban találkoznánk szinte katasztrofálisan elgyomosodott gabonatáblákkal. A felvételen a középütt húzódó világos sáv jelzi, árpa is van a gyomtengerben. . Foto: —bor pából pedig a tervezett 45,4 mázsa helyett 50.73 mázsát csépeltek hektáronként. A gabonaféléket 28 554 hektáron termesztették. E nem csekély terület termésének betakarítását tiz munkanap alatt befejezték. A magveszteség minimális volt. Az aratás gyors, zavarmentes és minőségi lebonyolítása a kiváló felkészültségnek, a jo politikai-szervező munkának, és a gépek megfelelő karbantartásának az eredménye. A járás mezőgazdasági üzemeinek több mint tele túlszárnyalta a járási átlagot. Ez nem csoda, hiszen a gabonatermesztésben elért nagy hektárhozamok már a járás hagyományaihoz tartoznak. Az sem véletlen, hogy éppen ebben a járásban — nevezetesen a tesedikovoi szövetkezetben — született az a nemes gondolat, amely később szocialista mozgalommá erősödött. s melynek keretében több mezőgazdasági üzem a NOSZF 60. évfordulójának tiszteletére kötelezettséget vállalt, hogy a szovjet búzafajtákból hatvan mázsát termel hektáronként. Ezáltal a többi mezőgazdasági üzemnek megmutatták azt az utat, amely a gabonaprogram megvalósításához és az önellátáshoz vezet. A vállalkozást siker koronázta. A gabonafélék részére nem éppen kedvező időjárási viszonyok ellenére a tesedikovoi szövetkezeten kívül több szövetkezet is feliratkozott a „hatvanasok“ listájára. A járás legjobb búzatermesztői a trsticei, a žihareci, a diakovcei és a salai szövetkezetek. Valamennyi hatvan mázsán felüli hektárhozammal dicsekedhet. Hogy megismerjük az élenjárók termelési tapasztalatait, vagyis a kimagasló eredmények titkát, ellátogattunk a diakovcei szövetkezetbe, ahol a búza 67,50 mázsás hektárhozamával a legnagyobb termést érték el a járásban. Kérdésünkre Mrnka Ladislav mérnök. a szövetkezet föagronómusa azt válaszolta, hogy a kimagasló terméshozamok döntő tényezője a jó agrotechnika. Szigorú agrotechnikai fegyelemmel, minőségi és becsületes munkával valamennyi jelenlegi fajtával nagy hozam érhető el, még a kedvezőtlen időjárási viszonyok ese tén is. Ezt a szövetkezet eredményei bizonyítják a legjobban. Említést ér demej az új Szolaris búzafajta: tizenegy hektáron 77,2 mázsás átlagot nyújtott. De a szovjet és jugoszláv fajtákban sem csalódtak. A jubilejná ból 18 hektáros területen 71 mázsái, a Szávából pedig 88 hektáron 69 mázsát csépeltek hektáronként. Az árpa esetében is nagy hozamokkal és ki váló minőséggel dicsekedhetnek. A tervezett ötven helyet* 53.66 mázsa lett a hektárhozam. A legjobb (55c|| átlagtermést a 65 hektáron termesz tett Triumf fajtával érték el A kiváló termés nem volt véletlen, hanem az évről-évre tökéletesebb agrotechnikának, a fokozatosan javuló a szövetkezetben mégis kevesellték. Az idén azon lesznek, hogy hasonló mulasztás ne forduljon elő. Az intenzív gabonatermesztésben sok esetben elkerülhetetlen a búza gabonafélék utáni vetése. Ezekben az esetekben az agrotechnika iránti igények lényegesen nagyobbak. A szövetkezetben tavaly a gabona 45 százalékát gabonafélék után vetették. Ezért különös gonddal végezték a magágy előkészítését, merthiszen ettől függ az egyenletes kelés, a jó áttelelés és a hektáronkénti egyedszám Is. Ha lehetséges, akkor a búzát lucerna után sorolják be a vetésforgóba. A talaj lehető legjobb kihasználása érdekében a lucernát második kaszálás után beszántják, és nyári keveréket vetnek. Ezzgl egyúttal bővítik a takarmányaalapot is. A keverék betakarítása után elvégzik a talajelőkészítést, majd a vetést. Ha gabonafélék után kell vetni, akkor a szalma mielőbbi behordását, valamint a tarlóhántás, és a trágyázással egybekötött középszántás gyors elvégzését szorgalmazzák. A talajművelés során a legnagyobb figyelmet a magágy előkészítésének szentelik. A talajt úgy készítik elő, hogy a vetés egyenletes legyen, a mag öt centiméter mélyre kerüljön a talajba. A vetésnél — elsősorban a jugoszláv fajtáknál — az az elvük, hogy a növényzet inkább sűrűbb, mint ritka legyen. Ugyanis a sűrű vetéseknél az egyedszámon tavaszi ritkítással még módosítani lehet, de a ritka állományokon már sokat nem segíthetnek. Különösen ügyelnek a nitrogéntrágyázásra, amit fajtaigény szerint végeznek. A megdőlésre hajlamos jubilejná és Mironovszká fajtáknál a nitrogéntrágya adagját csökkentik. A nitrogén hatvan százalékát ősszel, a foszfor- és kálium-alaptrágyával együtt juttatják a talajba. A tavaszi munkálatokat a növényzet állapotától függően végzik. A sűrű növényzetekben — - ritkítás céljából — nehéz boronát, a gyengébb és ritka növényzetekben viszont — a bokrosodás serkentésére — könnyű boronát alkalmaznak. Boronázás után hengereznek. Ez a talaj nedvességtartalmának a megóvását célozza. A tavaszi nitrogéntrágyázáskor figyelembe veszik a növényzet fejlettségét. Nagy gondot fordítanak a gyomirtásra. A szakértelemmel végzett küzdelemnek köszönhető, hogy az utóbbi öt év során a gahonaállományuk teljesen gyommentes volt. A tnnyészido folyamán a növényzetet figyelemmel kísérik, és szükség esetén intézkednek. Sok múlik a betakarítási munkálatok gyors és veszteségmentes elvégzésén. Ennek tudatában a szövetkezet dolgozói az aratásra kellőképpen felkészültek. Egy kombájnra ötven hektárnyi gabona termésének betakarítása jutott. A csoportosan üzemeltetett kombájnok után azonnal felsorakoztak a parcellákon a szalmabetakarító gépek. A tarlóhánlást két műszakban végezték. A kiváló agrotechnika, a jó szervezés és az odaadó-munka ismét meghozta gyümölcsét, és így a szövetkezet a búzaeladási tervét ötven tonnával túlíeljesítette. Klamaresik Mária Korszerűsített Zetor traktorok A brnoi Zetor nemzeti vállalat idei gépújdonságai közé az egységesített Zetor traktorok korszerűsített Z 4911, Z 6911 és a Z 6945 típusai tartoznak. Az új traktorok bemutatására a brnoi XIX. Nemzetközi Gépkiállításon kerül sor. Az eddigi -Z 4711, Z 6711 és -a Z 6745 típusú traktorokkal szemben az új traktorok tökéletesebb motorral rendelkeznek. Ezeket a brnoi „Zbrojovka“ nemzeti vállalat gyártja. A tökéletesített motorokat nagyobb teljesítmény és kisebb üzemanyag fogyasztás jellemzi. Ezenkívül sikerült a kipufogógázokat olyan szintre csökkenteni, hogy a levegő szennyeződésének megelőzése a legszigorúbb nemzetközi követelményeknek is megfelel. Az eddigi típusokhoz viszonyítva, a Zetor 4911 típusú traktor háromhengeres motorjának teljesítménye 1,5, a Z 6911 típusú traktor négyhengeres motorjának teljesítménye pedig 3,9 lóerővel nagyobb. Az egy lóerőre és egy üzemeltetési órára jutó üzemanyag fogyasztás tíz grammal kisebb, ami — országos viszonylatban — évente egymillió liter nafta megtakarítását jelenti. A gázképződés jóformán a felére csökkent. Különböző módosításokkal tökéletesítették a tengelykapcsolót és meghosszabbították a motor élettartamát. A tökéletesített motoron kívül a korszerűsített traktorok zajszigetelt vezetőfülkéje megérdemli a figyelmet. Ezenkívül az új vezetőfülkék fel vannak szerelve forróvíz-áramlású fűtőberendezéssel és új, kényelmesebb üléssel. Külalakra az eddigi típusoktól bizonyos mértékben megváltozott az új traktor elülső része is. A legfontosabb műszaki adatok szempontjából a Zetor 4911 típusú traktor motorjának teljesítménye 34,2 kW, a percenkénti fordulatszáma 2200. A Zetor 6911 típusú traktor teljesítménye 47,5 kW. Ezenkívül a Zetor 6945 típusú traktor első kerékmeghajtással rendelkezik, ami a traktor vonóerőiét iptenfős mértékben növeli. —ik— Az öntözött intenzív füvek és legelők telepítésének kérdései A szarvasmarha-állomány erőtakarmány szükségletének csökkentését több szálas takarmány termesztésével érhetjük el. E bonyolult kérdést nem lehet kellő szakértelem nélkül, egyoldalúan megoldani. A megfelelő takarmányalapot eredményesen csak úgy biztosíthatjuk, ha az adott területen több szárazanyagot tartalmazó, és jobb beltartalmi értékű takarmányt termesztünk, kielégítő ráfordítás mellett. A többéves kutatási eredmények azt mutatják, hogy öntözéses körülmények között termesztett szálas takarmányok hozam-lehetőségei megközelítik, sőt felülmúlják a hektáronkénti húsz tonna szárazanyag hozamot. A szárazanyag-termelés, valamint az energia egységek és a szerves anyag tömegének növekedése szempontjából a legjobb takarmányok közé az intenzív füvek sorolhatók, jelentőségüket még az is növeli, hogy hosszabb időre lehetővé teszik az állatok biológiailag értékes zöldtakarmánnyal való ellátását. A fiivek hozamának, minőségének és a termelés gazdaságosságának döntő tényezője elsősorban a növényzet egyöntetűsége és sűrűsége. Ezt jelentős mértékben a talajelőkészítés és a csapadék befolyásolja. A gondos talajelőkészítést nem pótolhatja sem a nagyobb mennyiségű vetőmag, sem pedig a további agrotechnika. A füvek nagyon igényesek a technológiai fegyelemre és az agrotechnika betartására. A füvek vetőmagját — mivel a magok igen aprók — egyenletesen és nagyon sekélyen (1,5—2 cm mélyen) kell elvetni, hogy az így nyert egységes növényállomány több (négy-kilenc) évig hasznosítható legyen. A telepítéskor elkövetett hiba rányomja bélyegét a termelés eredményességére. Az öntözéses viszonyok között a nyári időszak a legkedvezőbb a vetésre. A középmély szántás után kultivátorozást végzünk. A 10—14 naponkénti talajlazítással kiirthatok a kikelt gyomok, s egyúttal a még ki nem kelt gyommagvak csírázása is serkenthető. Szárazság esetén ajánlatos a vetés előtti öntözés — 10—20 mm-es adagban —, hogy jobban elősegíthessük a gyomok csírázását. A gyomirtási munkálatok után következhet a vetés, amit legkésőbb szeptember 10-ig el kell végezni. A vetés előtti talajművelósbe a nitrogén-, foszfor- és káliumtrágyázás is betartozik. Foszforból 44—53, káliumból pedig 83—101 kg-ot dolgozunk be a talajba hektáronként. A kálium- és foszfortrágyákkal — három évre szóló — tartaléktrágyázást is végezhetünk. A nitrugéutrágyát ammonium formájában a vetés előtti kultivátorozás folyamán — hektáronkénti 50—60 kg-os adagban — dolgozzuk be a talajba. A talajelűkészítés fontos művelete a nehéz hengerrel végzett hengerezés, hogy a mag egyenletes (1,5—2 cm-es) mélységbe jusson. Vetéskor fokozott figyelmet kell szentelni a vetőmag megfelelő keverésének, hogy ezáltal megakadályozzuk a vetőgép dugulását. Öntözéses viszonyok között is át kell térni a bonyolult keverékekről az egyszerűbb összetételű — egy vagy két összetevőjű — vetőmagra. A fajták megválasztásakor az egyenletes növekedés a fő követelmény, mert ez a betakarításnál megkönnyíti a munka szervezését, és ezenkívül kedvezően hat a minőségre, a veszteségek csökkentésére, az egyenletes züldtakarmány-ellátásra és a szárító folyamatos üzemeltetésére. Legkedvezőbb ha a korai fajták 20, a középkorai fajták 50. a kései fajták pedig 30 százaléknyi mennyiségben vannak jelen a keverékben. Fűfajtáink közül ennek a követelménynek megfelel a korai csomós ebír, a középkorai réti csenkész és a kései angol perje. Kiegészítőként fehérhere is alkalmazható. A fűliszt előállítása, a széna és a szenázs készítése, valamint legeltetés szempontjából különösképpen a tetraploid olasz perje javasolható a keverékbe. A hektáronkénti 40 kg vetőmag elvetése után — még a vetés évében — 15 tonna jó minőségű szálas takarmányt nyerhetünk hektáronként. A következő évben kiadós öntözéssel és nitrogéntrágyázással — ötszöri kaszálással számolva — 60—80 tonna zöld anyagot nyerhetünk egy hektárról. Éghajlati viszonyaink között a nyári vetés sikere majdnem minden esetben a rendszeres öntözéstől függ. A talaj felső rétegének nedvességhiánya kései és egyenlőtlen kelést eredményez. A gyengén fejlett növényzet a következő években elgyomosodik. Tudni kell, hogy a ritka és hiányos növényzettől még öntözéses viszonyok között sem várható nagy hozam, és a termesztés nem gazdaságos. Annak dacára, hogy a füvek nagyon gazdag gyökérzettel rendelkeznek, a maximális tápanyagfelvételű, gyökérzóna igen sekély, és a gyökérzet oszmotikus nyomása csak 2,5—2,3 atmoszférát ér el. Ez növeli a növény vízigényét. A füvek nedvességigényét 60—70 százalékos kihasználható vízkapacitásban lehet megállapítani, 20—25 cm nedves talajréteg esetén. Az időjárástól függően alkalmazzuk a vetés előtti öntözést is, 15—20 mm-es adagban. Ha vetés után. cserepessé válik a talaj felszíne, ezt öntözéssel (15—20 mm) szüntethetjük meg, tekintet nélkül a talaj nedvességtartalmára. A többéves tapasztalatok azt mutatják, hogy évente két-hárnm öntözéssel, 60—90 mm öntözővíz mennyiséggel kell számolni. A hazai és a külföldi kutatási eredmények, valamint az öntözőgazdálkodás gyakorlati tapasztalatai azt bizonyítják, hogy az intenzív füvek öntözéses termesztése kifizetődő és jelentős mértékben hozzájárul a takarmányalap biztosításához. Ezért nagyobb érdeklődést érdemei a mezőgazdasági üzemek, valamint az irányító szervek részéről. MICHAL SANTA mérnök, Ontözőgazdálkoriási Kutató Intézet Öntözési híradó Az augusztus 15—21 közötti héten Szlovákia valamennyi meteorológiai megfigyelő állomásának körzetében a növények vízszükségletét meghaladó csapadékmennyiség hullott. Ez a tény egész Szlovákia területén szünetelteti az öntözést. A kukoricánál további öntözéssel már nem számolunk. Az újabb csapadék ugyanis hátráltatná az érést, az éretlen kukoricában pedig kárt tehetnének az esetleges korai fagyok. A cukorrépánál az idén kései betakarításra számítunk, s az öntözési évad szeptember 15—20-lg tart. A lucernát és a füveket szeptember végéig locsolhatjuk. Ugyanakkor a hónap végéig állandóan készenlétben kell állni, hogy szükség esetén kiadósán locsolhassuk az alávetett évelő takarmányokat. Ing, Oto Brežný, CSc.
