Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-09-03 / 35. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1977.szeptember 3. 14 Váltakozó eredmények a garantált sertéshizlalásban A mezőgazdasági terményfelvásárlú és ellátó vállalatok egyre több garanciás (kezességi) szerződést kötnek a sertéshizlalás szakaszán, így van ez a komárími (komáromi) járásban is. A járás mezőgazdasági üzemei az első félévben 77 ezer 652 tonna sertéshúst adtak a közellátásnak. Az elöhizlaldákban és a hizlaldákban az állatok átlagos napi súlygyarapodása 0,513 kilogramm volt, s egy kilogramm súlygyarapodás termelésére számítva átlagosan 4,05 kilogramm abraktakarmányt fogyasztottak. A garanciás szerződések az első félévben 54 ezer 191 darab hízósertést érintettek. A kölcsönös viszony keretében 0,510 kilogrammos átlagos napi súlygyarapodással és az egy kiló súlygyarapodás termelésére számított 4,06 kilogrammos abrakfogyasztással számoltak. Az elért eredmények jóval felülmúlták a várakozást. A hízósertések átlagos napi súlygyarapodása ugyanis 0,529 kilogramm volt, s egy kilogramm súlygyarapodás termelésére számítva csak 3,06 kiló abrakkeverékre volt szükség. Ezek az eredmények jóval felülmúlták az egy évvel korábbi eredményeket is, hiszen akkoriban a hízósertések átlagos napi súlygyarapodása csak 0,507, a termékegységre jutó abrakfogyasztás pedig 4,04 kilogramm volt! Ez is híien bizonyítja a garantált sertéshizlalás előnyét és népgazdasági jelentőségét. A terményfelvásárló és ellátó vállalat tizenhét mezőgazdasági üzemmel kötött szerződést. Szeretném hangsúlyozni, hogy a garantált súlygyarapodásnál jobb eredményt tizenkét mezőgazdasági üzemben értek el, a többiben — különböző objektív és szubjektív okok folytán — elmaradtak a várt eredménytől. A KEDVEZŐ EREDMÉNYEKET ELÉRŐK Az első félévben a legjobb felhízást a sokolcei I lakszakáilasi) szövetkezetben érték el: a garantált 0,52 kilogrammos átlagos napi súlygyarapodással szemben 0,559 kilogrammot! Ha figyelembe veszszük a hízőállatok átlaglétszámát, — amely több mint kilencezerkétszázharminc darab volt —, még átfogóbb képet kapunk a nagyszerű eredményről. Sajnos, mindez már kevésbé mondható el a garantált abrakfogyasztásról, mert a vártnál — egy kilogramm súlygyargapodás termelésére számítva — öt dekagrammal többet fogyasztottak. Negatívumként kell kiemelni azt is, hogy az első félévben közel nyolcszáz darab hízósertés pusztult el. Végeredményben elmondhatjuk, hogy az első ffélévben — a múlt évi eredményekhez viszonyítva — az állatok felhízásában ugyan 0,067 kilogrammal jobb eredményt értek el, de ugyanakkor 0,48 kilogrammal nagyobb volt a termékegységre jutó abrakfogyasztás! A második legjobb eredményt — a garantált 0,520 kilogrammos átlagos napi súlygyarapodással szemben 0.561 kg-ot — a hurbanovoi (ógyallai) szövetkezetben érték el. Örvendetes tényként kell kiemelni azt is, hogy az egy kiló súlygyarapodás termelésére tizenhét dekagrammal kevesebb abraktakarmányt fogyasztottak, mint ahogy azt a garanciás szerződés (4,10 kg) megszabta. A hízósertések átlaglétszáma az első félévben 3810 darab volt, s csak százhetven hízóállat pusztult el. Az idén a múlt évi eredményekhez viszonyítva tizenöt grammal javult az átlagos napi súlygyarapodás és 0,32 kilogrammal csökkent a termékegységre jutó abrakfogyasztás. Ugyancsak kedvező eredményeket érlek el a muftid (dunamocsi) szövetkezetben, ahol az első félévben a hízósertések átlaglétszáma Iiáromezerháromszázhat darab volt. A garantált fél kilós átlagos napi súlygyarapodással szemben 0,534 kg-ot értek el. Ugyanez mondható el az abrakfogyasztásról is. A garantált 4,1 kilogrammos abrakfogyasztással szemben — egy kilogramm súlygyarapodás termelésére számítva — négy dekagrammal kevesebbre volt szükség. Viszont gyenge eredménynek mondható az. hogy a hízóállatok 8,1 százaléka elpusztult. Ha összehasonlítjuk az idei és a múlt évi eredményeket, hasonló következtetésre jutunk, mint a sokolcei szövetkezet esetében. ÉS A GYENGÉLKEDŐK? A gyengélkedő mezőgazdasági üzemek közé a vrbovái, a kameniÖnái, a külárovoi, a chotíni (hetényi) és a éiöovi (csicsói) szövetkezet tartozott. A vrbovái szövetkezetben a garantált 0,540 kilogrammos átlagos napi súlygyarapodással szemben csak 0,522 kg-ot értek el. Kedvezőtlenül hatott az is, hogy a a garantált (3,85 kg) abrakfelhasználással szemben 0,35 kilogrammal többet fogysztottak. Ha összehasonlítjuk az idei és a múlt évi eredményeket, megállapíthatjuk, hogy az idén tíz grammal gyengébb volt az átlagos napi súlygyarapodás, s harminc dekagrammal több abrakkeveréket fogyasztottak egy kiló súlygyarapodás termelésére számítva. A kamenitnái (keszegfalusi) szövetkezetben a hízóállatok első félévi átlaglétszáma 1091 darab volt. Az átlagos felhízás szakaszán ugyan kilenc grammal elmaradtak a várt eredménytől, de harmincegy dekagrammal kevesebb abraktakarmányt fogyasztottak egy kilogramm súlygyarapodás termelésére számítva. Negatívumként kell kiemelni azt, hogy az idén mind az átlagos napi súlygyarapodásban, mind az abrakfogyasztásban gyengébb eredményeket_ mutattak ki, mint egy évvel korábban. Az első félévben százhatvaíiöt darab hizóállat pusztult el, ami az állomány 15,1 százalékának elvesztésével — járási méretben — a legnagyobb elhullást jelentette! A kolárovoi (gutái) szövetkezetben ugyan a garantált ötvenkét degrainmos átlagos napi súlygyarapodással szemben csak 47,9 dekagrammot értek el, de ugyanakkor két dekagrammal kevesebb abrakkeverékre volt szükség egy kiló súlygyarapodás termelésére számítva. Ebben a szövetkezetben is nagy volt a hízósertések elhullása, hiszen az első félévben a valóság túlhaladta a kilenc százalékot. Örvendetes viszont, hogy az idén — a múlt évi eredményekhez viszonyítva — javult a hízóállatok felhízása, s csökkent a termékegységre jutó abrakfogyasztás is. Összegezve elmondhatjuk (sajnos, az eredményeket nem tudtuk részletezni), hogy a néhány mezőgazdasági üzemben kimutatott gyengébb eredmények ellenére is sikeresen folytatódik a sertések garantált hizlalásának kiszélesítése. Erre abból is következtethetünk, hogy amíg az első félévben a garanciás szerződések 54 ezer 191 darab hízósertést érintettek, addig a második félévben túlhaladják a 71 ezres átlaglétszámot is. Komoly fogyatékosságként kell megemlíteni azt, hogy az első félévben — a garanciás szerződések keretében — négyezerháromszázkét darab hízósertés pusztult el, ami az állomány 7,9 százalékának elvesztését jelentette! Reméljük, hogy a járási mezőgazdasági igazgatóság. a járási állategészségügyi szolgálat, a terményfelvásárló és ellátó vállalat, valamint a mezőgazdasági üzemek vezetői a közeljövőben mindent elkövetnek az elhullás csökkentése érdekében! BARA LÄSZLÖ Szlovákia mezőgazdasági dolgo'* zói a múlt évi gyengébb növénytermesztési eredmények ellenére is sikeresen teljesítették az állati termékek tervezett felvásárlását az első félévben. A párt- és irányító szervek az irányítás minden fokozatán még az ősz folyamán alaposan elemezték a takarmányalap helyzetét és lehetőségeket kerestek a takarmányhiány felszámolására. A hatodik ötéve* tervidőszak feladataiból és az állattenyésztés, elsősorban a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésének irányelveiből' kiindulva, a mezőgazdasági üzemekben hozzáfogtak a szalma ésszerű felhasználásához. Az első félévi eredmények elemzéséből megállapíthatjuk, hogy a szalma széleskörű felhasználásával (pácolás, lúgozás stb.) a mezőgazdasági üzemekben nemcsak megtartották a gazdasági állatok hasznosságát, hanem néhány mutatóban még fokozni is tudták. Szlovákia mezőgazdasági dolgozói az első félévben több mint 205 ezer tonna marha- és sertéshúst, közel harmincezer tonna baromfihúst, 371 millió darab tojást és több mint 609 millió liter tejet adtak a közeltétásnak. A tervezett mennyiséghez viszonyítva ütezerkétszáz tonnával több marha- és sertéshúst, ezerháromszáznegyven tonnával több baromfihúst, köze) 39 millió 200 ezer darab tojás-' sál és mintegy 11 millió 400 ezer liter tejjel értékesítettek többel! Ez azt jelentette, hogy terven felül Szlovákia egy lakosára számítva 1,5 kilo-Sikeres félév az állati termékek felvásárlásában grammal több hús, nyolc darabbal több tojás és közel három literrel több tej jutott. Az idén — a múlt év azonos időszakához viszonyítva — a legnagyobb növekedés a baromfihúsnál (egyötödével] és a tojásnál (egy hetedével | volt. Sertéshúsból 10 ezer 900 tonnával értékesítettünk többet, ami 6,2 százalékos növekedésnek felelt meg Kedvező eredményeket értünk el a tejfelvásárlásben is. Az idén a múlt év azonos időszakához viszonyítva Szlovákia mezőgazdasági dolgozói közel 40 millió literrel (5,9 százalékkal) adtak többet a közellátásnak. A sertés- és marhahús közti arány az előbbi javára (58,4 százalék) dőlt el. Szlovákia húsiparának termelésigazdasági egységeibe 1 millió 66 ezer vágósertést szállítottak, melyek átlagos vágósúlya 112 kilogramm volt. A legnehezebb egyedeket az állami gazdaságokból, illetve a kelet-szlovákiai kerületből vásárolták fel. A 119 ezer 700 tonna értékesített sertéshúsból kétharmad rész jutott a nyugatszlnvákiai kerület mezőgazdasági üzemeire. Marhahúsból 82 ezer 700 tonnát vásároltak fel, amelynek negyvenöt százalékát a kiselejtezett tehenek adták. Ezek átlagos vtógósúlya 519 kilogramm volt, ami negyvenegy kilogrammal volt több az összes szarvasmarha átlagos vá ’ósúlyánál. A legnehezebb állatokat — a szarvasmarháknál átlagosan E05, a teheneknél 563 kilogramm — и nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemeibo> szállították. A na; yobb vágósúly a nevelt szarvasmari a típusaival függ össze. A tovább két kerületben könnyebb típusú e ;yedeket tartanak, melyek vágósúlya körülbelül ötven kilogrammal volt ;isebb. A felvásárolt marhahús feli t a nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemei, a további kettő eg ’formán egynegyedét-egynegyedét adta. Ha az értékesítő: i feladatokat kerületenként elemez2iik, megállapíthatjuk, hogy a nyugit- és a közép-szlovákiai kerületben nemcsak teljesítették, de jóval túlszárnyalták a tervezett feladatkat. A Icelet-szlovákiai kerület mezögazdasájgi dolgozói ugyan 2,2 százalékkal elmaradtak a tervezett marhahús-értékesítésben, de 0,6 százalékkal több vágósertést értékesítettek. A tejfelvSsárlás állami tervét csak 99,4 százalékra teljesítették! K o c i a n Š t ef a n, mérnök A szálastakarmányok jelentősége az állattenyésztésben Minden kérődző, vagyis összetett gyomrú állat alaptakarmánya a növényi eredetű, nyers emészthető rostot tartalmazó takarmány. Ez határozza meg az állatok jólakuttságát és az emésztés zavartalan lefolyását. A tápanyagokat ugyan koncentrált takarmánykiegészítőkkel (például keményítő, cukor, fehérje és ásványi sók) is fedezhetjük, azonban hiába kapja meg az állat az élősúlyához viszonyított tápanyagokat, mert az állatnak éhségérzete van. Ugyanis hiányzik az úgynevezett gyomrot kitöltő ballaszt, ami szabályozza a gyomor normális működését és az emésztési folyamat zavartalan menetét. Ezért minden mezőgazdasági üzemben arra kell törekedni, hogy az állatállomány számára elegendő menynyiségú és megfelelő minőségű szenázst, silótakarmányt és szalmát készítsenek. Nagyon sok esetben azonban az üzem- és részlegvezetők megfeledkeznek a konzerválás tökéletes végrehajtásáról, és az ezáltal keletkezett tápanyag- és vitaminveszteségekről. Ha jó minőségű tömegtakarmányt akarunk nyerni, akkor mind a szenázsolásl, mind a silózást a lehető legrövidebb időn belül kell befejezni, és tökéletesen légteleníteni. Ellenkező esetben — ha huzamosabb ideig tart a silógödrök megtöltése — nem tökéletes a tömítés és a légtelenítés, s a tejsavas erjedés helyett a magas hőfok következtében megindul a nem kívánatos vajsavas erjedés. Ez romboló hatással van a takarmányban lévő összes tápanyagokra és vitaminokra, végső fokon pedig káros hatással van nemcsak az emésztőszervekre, hanem az állatok egészségi állapotára is. Ezáltal ugyanis csökken a termelőképesség, ami óriási károkat okoz nemcsak mezőgazdasági üzemeinknek, hanem az egész népgazdaságnak is. Ha azonban az áliatenyésztés jövedelmezőségét veszszük alapul, minden mezőgazdasági üzemben arra kell törekedni, hogy minél több jó minőségű szálas takarmányt készítsenek az állatállomány számára. Hiszen a zcldtakarmány után ez a legtermés; etesebb takarmány. Л szénakészítésnél nagy gondot kell fordítani arra, hogy a takarmány minél rövidebb deig legyen kint a szabadban és a levélzet, valamint a vékony részek minél kevesebb veszteséget szenvedjenek a betakarításnál, hiszen ezekben található a tápanyagok több mint negyven százaléka! Ezt a veszteséget md már sikerült majdnem minimálisra csökkenteni, mégpedig a gyors szárítással. Ennek során a széna azonnal mégpedig a kaszálás napján és száraz állapotban a raktárba kerül, minimális tápanyagveszteséggel. Ha minden számosállat megkapni naponta а Я kilogramm já minőségű száraz szénát, valamint a szenázs- és silótakarmány szükségletet, nemigen panaszkodnának egy mezőgazdasági üzemben sem, hogy nem jövedelmező az állattenyésztés. Sőt, egyenesei jövedelmezővé válna. Az eddigi értékeléseknél minch n esetben a sertéshústermelés mutatkozott jövedelme: őnek, ami kizárólag a saját termelésű vagy a vásárolt abraktakarmányokkal érhető el. Ezzel ellentétben a kérőd tők nemcsak a saját létfenntartásukhoz szükséges tápanyagokat tudják fedezni a saját termelésű, jó minős! gű takarmányokból, hanem a növekedést, a súlygyarapi idást és a tejtermelést is. Például egy jó tejein tehéi szakszerűen összeállított alaptakarmány etetésekor abraktakarmány-felhasználás nélkül is nyoic-tlz liter tejet képes naponta termelni! Mindezeket figyelembe véve, az elegendő mennyiségű és jó minőségű szálas takarmány kzenázzsal és silóval kiegészítve a bús- és tejtermelésnél igen nagy mennyiségű abraktakarmány-megtakarltást jelent. Ezáltal csökkenne a termelési költség, de nem csökkenne a termelékenység. Sőt! Ha a takarmányad igot a termelés arányában megfelelő abrakkeverékkel egészítenénk ki, a termelés is fokozhatnánk! MEDE SÄNDOR Teljesítik tervfeladataikat A Hubicei Állami Gazdaság teljesítette féléves tejeladási tervét. EZ mindenekelőtt annak köszönhető, hogy földterületük jelentős részén takarmányféleségeket termelnek, és korszerű technológiával igyekeznek a lehető legnagyobb hozamokat elérni. Továbbá, hogy a megtermett zöldanyagot észerű módszerekkel konzerválják, illetve tárolják. A takarmányok tápértékének megőrzése érdekében a többéves növényeket szárítják, illetve szénát, szenázst, lucernalisztet, silót készítenek — megfelelő mennyiségben. Ezért nincs takarmányhiányuk. A jó haszontulajdonságokkal rendelkező állatok pedig meghálálják a gondoskodást. Így az elmúlt félévben 11,58 liter volt az átlagos napi fejési átlag. Ez csaknem másfél literrel több a tavalyi átlagnál. Igaz, az egyes gazdasági részlegek között még akadnak különbségek; ezeket igyekeznek minél előbb kiküszöbölni. Az átlagnál jobb eredményt értek el a következő fejők: Hrúzik Milan 15,45, Tóth Lajos 15,18, Fituš Ján 13,53, Szabados Teréz 13 és a Mikóczi-házaspár 13,19 litert fejt naponta. Dicséretet érdemelnek kiváló munkájukért! Az állami gazdaság dolgozói következetesen betartják a tej termelésére megszabott takarmányadagot, a takarmánykeverékek fogyasztását a felsőbb szervek által kiadott irányelvek szerint csökkentik. Minden részlegen takarmányozási tervet dolgoztak ki a nyári és a téli időszakra — napi elemzések alapján. A tehenek részére állandó iegelős farmokat hoztak létre, ahol az állatokat kora tavasztól késő őszig legeltetik. A legeltetés mellett zöldetetésre felhasználják a fehérjében gazdag őszi és tavaszi keverékeket s ennek megfelelően, valamint a tejhasznosság szerint csökkentik avagy növelik a szemestakarmányok adagját. Az etetés, illetve a takarmányozás mellett gondot fordítanak az állatok létszámának növelésére. Zárt állatforgó keretében évente annyi üszőt sorolnak a tehénállományba, amenynyit kiselejteznek. Ez azért lehetséges, mert az utódnevelés biztosított. Száz tehéntől 97,8 db borjút nyernek. Az elhullás minimális (5,7 százalék). Ez azt jelenti, hogy a megszületett borjakat igyekeznek felnevelni, majd megfelelő korban az üszőket besorolják a tehénállományba. A jó haszontulajdonságokkal rendelkező teheneket addig hagyják a tenyésztésben, amíg a „csúcstermelést“ adják. Megfelelő selejtezéssel és létszámnöveléssel év végére a helyzet úgy alakul, hogy 1770 db tehenet tartanak. A gazdaságban továbbra is nagy súlyt helyeznek a szarvasmarhaállomány nemesítésére, a tenyészalap kiválasztására. A tenyésza lapot a szlovák-tarka és a keresztezett fekete-tarka fajta at ja. A jó eredmények elérésében nagy érdemük van a dolgozóknak, a szocialista munkabrigádoknak. Mert p ddául a hatodik ötéves terv elejéi azt tervezték, hogy komplex gazdas igi technológiával a tervidőszak végi ire elérik a tehenenkénti 3600—370 I literes fejési átlagot. Ez a tervül már az idén megvalósul. így aztár nem csodálkozhatunk azon, hog у a félév végén 510 ezer 738 liter ti jjel adtak többet a tervezettnél a 1 özellátásnak. A gazdaság vezetői és dolgozói tisztában vannak azzal: a gazdaság fejlődése megköveteli, hogy megsokszorozzák termelésüket, következetesen érvényesítő]: a termelés növelésének intenzív tényezőit, hogy mozgósítsanak minden tartalékot és teljes mértékben kiha ;ználják a munkaidőt. Ezt példás vé Hálásuk is bizonyítja. A gazdaság dolgozói a NOSZF 60. évfordulójának t szteletére szocialista kötelezettségbei vállalták, hogy terven felül 146 e :er 972 liter tejet te»melnek. Ennek értéke 352 ezer 232 korona. Amint látjuk, vállalásukat, már az első félévben magasan túlszárnyalták. A kötelezett» igvállalás teljesítésében nagy szere; iet játszatnak a szocialista munkabr gádok tagjai, akik eredményeikkel és munkájukkal méltón vívták ki a felsőbb szervek elismerését. A jöv iben is ezen az úton haladnak továb) a még jobb eredmények elérése fi lé. —nt—
