Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-29 / 4. szám
1977. január 29. SZABAD FOLDMOVES fl húsipar adás-vételi kapcsolata s a műszaki lehetőségek Hármas láncolat - egyetlen cél Ш Az egyenetlen élőállat-eladás torlódást okoz a húsiparban ■ Három különféle átvételi szabvány ■ Szigorú állategészségügyi felügyelet ■ Egyes mezőgazdasági üzemekben elhanyagolják a szarvasmarhák bőrének tisztántartását ■ Csillapították a fellobbanó eladási lázt ■ Mindhárom partner együttes igyekezete a tervteljesítés ■ A szocialista munkabrigádok és a szaratovi mozgalom ■ Megnyílt az út a kiváló minőség üzeme cím elnyeréséhez ■ Az áruválasztékot tizenöt új gyártmánnyal bővítették ■ Világszínvonalú a Nitran téliszalámi. A Nyugat-Szlovákiai Húsipari n. v. nitrai (nyitral) üzeme élőállatot az őstermelőktől nem vesz át közvetlenül, mert ez a Bratislava! Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat közeli járási üzemeinek feladata. A Húskombinát így a nitrai járáson kívül a levicei (lévai), a Nové Zámky-i (érsekújvári) és esetenként a komárnol (komáromi), a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi), valamint a galantai (galántai) járásból Is kap élőállatot. A húsipari üzem kereskedelmi részlegének vezetőjétől, dr. UDVAROS Ladislavtól kapott tájékoztatás alapján elmondhatjuk, hogy a múlt év negyedik negyedében náluk naponta kétszáz-kétszázhúsz darab szarvasmarha és ezernégyszáz-ezerötszáz sertés került vágásra. A sertéshús feldolgozását két műszakban kellett végezniük, mert eleget akartak tenni a mezőgazdasági üzemek év vége felé megnövekedő kínálatának. Ez persze nagy nehézségeket okozott a húsipari üzem munkaszervezésében, az áru hűtésében, csontozáséban, kezelésében, szállításában. A húskombinát hűtőterét eredetileg mindössze napi nyolcszáz darab sertés feldolgozásához méretezték. A .reggeli műszak hat-tizenkét óra közötti időben nyolcszáz-kilencszáz, a délutáni pedig este tízig hatszáz darab sertést dolgozott fel. az élőállat Átvétele A felvásárló vállalat az élőállatokat a mezőgazdasági üzemekben veszi át, mert az elszállítás feladata rátartozik. Rendelet szabályozza az üres gyomorral felvásárolt élőállatok esetén számítható „éhségtöbblet“ kiszámításénak módját. Ezt persze elvétve alkalmazzák, viszont mint ismeretes annál általánosabb a „túletetési“ levonás. A húskombinátban tevékenykedik a felvásárló vállalat hozzáértő szakembere, aki megállapítja a gyomor telítettségét és az átvételi elismervényt ennek alapján, a húsipari üzem képviselőiének részvételével szövegezi meg. A teldolgozó üzem részére erre vonatkozóan a szigorú szektor szabvány és a még igényesebb chozrascsot norma a mérvadó, mert a húsarányt eszerint számítják ki. Helyesnek tartanánk, há az élőállat átvételére egyetlen szabvány lenne érvényben az őstermelő, a felvásárló vállalat ás a húsipar számára, mert különben rendszerint a mezőgazdaság húzza a rövidebbet. A húsipart üzembe érkező élőállatok átvételekor az állatorvos szintén jelen van, aki a beteg egyedeket azonnal kiselejtezi és az egészségügyi vágóhídra irányítja. Ezek átvétele és vágása a szokásostól eltérő módon történik. A beteg állatok részeinek ellenőrzését a vágóvonalon Igen szigorúan, több egészségügyi szakember végzi. Az emberi fogyasztásra alkalmatlan húst, például a daganatokat, a véraláfutásos helyeket kivágják és elkobozzák. Az egészséges részeket alkalmassági pecséttel látják eL Régebben érvényben volt egy rendelkezés, melynek alapján a szarvasmarhatrágyával szennyezett bőrfelületre bizonyos százalék levonást lehetett alkalmazni. Ezt a rendelkezést megszüntették, de a mezőgazdasági üzentek többsége, az össztársadalmi érdekek szemmeltartásával, igyekszik rendben tartani az állatokat. közös Érdek A húsipari üzem helyzete az elmúlt évben nem volt irígylésremélté. Az első negyedtől kezdve egészen a harmadik negyedév végéig a mezőgaz dasági üzemek élőállat kínálata oly kicsi volt, hogy a Húskombinát az első három negyedév egyikében sem teljesíthette termelési tervét, javulásra szeptemberben került sor, amikor a mezőgazdasági üzemek egyszerre akarták bevinni a vágóállatokat. Ekkor olyan időszak kezdődött, amikor a húsipari üzem lehetőségeinek határain túl fékezte a felvásárló vállalattól történő élőállat átvételt. Ennek természetes utóhatásaként a felvásárló vállalatra hárult a feladat csillapítani a mezőgazdasági üzemek részéről feliobbanó eladási lázt. Ennek során természetesen nem egy esetben éles nézeteltérésekre került sor a partnerek között. Persze mindnyájuk érdeke az volt, hogy ha már nem sikerült teljesíteniük az első háromnegyedév időtervét, úgy legalább az együttes évi tervet teljesítsék. Tehát rosszakaratot az adás-vételi láncolat bárom partnere egyikének szemére só lehet vetni. A Húskombinátban a két műszak bevezetése csak részben segített megoldani a kialakult helyzetet, mert az emberi Igyekezetei a műszaki lehetőségek korlátozták. Legnagyobb akadályt a hűtőtér kis mérete okozta. Ezzel kapcsolatban előtérbe került a felelősség kérdése. A technológia szerint a hűtőházban a húst szét kell helyezni, hogy egyenletesen hűljön le, nehogy befülledjen. Ki vállalná a három partner közül a felelősséget, ba az egymásra zsúfolt hús tönkre menne? Ez nem egyszerű vállalati kárt, de össztársadalmi veszteséget jelentene. A helyzetet tehát ilyen szempontból Is mérlegelni kell. A húsipari üzemnek szerintünk törődnie kellene azzal, hogy lehetőségei keretében a jövőben növelje a hűtőkapacitást, a tárolási lehetőséget. mert bizonyos fokú élőállat termelési hullámzással a jövőben is számolni kell. Szükséges, hogy a tavalyi első és második negyedévben az üzem vágóhldjára juttatott napi négyszáz-hatszáz sertésen és az ötven-hatvan szarvasmarhán túlmenően az idei év hasonló időszakában jelentősen több állat kerüljön. SEGÍT A DOLGOZÓK KEZDEMÉNYEZÉSE Az elmúlt év őszétől hirtelen megnövekedő feladatok elvégzése a húsipari üzem dolgozóinak kezdeményezése nélkül elképzelhetetlen lett volna. A Húskombinátban összesen tizenhat szocialista munkabrigád működik, beleértve a Zlaté Moravce-i vágóhíd és zsírsütőrészleg, valamint a levicei kihelyezett részleg dolgozóit Is. Az elmúlt évben rátértek a dolgozók munkájának önellenőrzésére, vagyis csatlakoztak a szaratovi mozgalom követőihez. Az, hogy most a dolgozók felelősségteljesebben végzik munkájukat, lehetővé tette, hogy a húsipari készítmények és a konzervek gyártása szakaszán minőségileg jelentősen javult a munka. Ez a tény az üzem vezetőségét arra késztette, hogy megtegye a szükséges lépéseket a kiváló minőség üzeme versenyben való részvételre. Erre az áruminőség pontértékelési rendszerében kimutatott tavalyi jó eredmény Is felbátorította az üzem vezetőit. BŐVÍTIK AZ ÁRUVÁLASZTÉKOT A dolgozók kezdeményezésének köszönhető az is, hogy az üzem áruválasztékát tizenöt új gyártmánnyal bővíthették. Ezek közé tartozik például az Inoveci szalámi, a Vyhorlat szalámi és az eddig Zobor név alatt, újabban pedig Nitran néven gyártott szalámi. Érdemes megemlíteni, hogy a Nitran téliszalámi nyershúsból, a Magyarországon gyártott téliszalámi mintájára készül. Ez egy teljesen újtípusú keverő és szárítóberendezésből álló, Szlovákiában ismeretlen gépen készül, melynek megvásárlását vezérigazgatóságuk tette lehetővé. A Nitran szalámit nemes penész nélkül, hathetes érési ciklusban készítik. Így a nemes penésszel kapcsolatos negatív jelenségek ezen a szalámin nem érezhetők. A fogyasztó közönség egy része azt állítja, hogy ez a szalámiféleség jobban ízlik, mint a magyarországi téliszalámi, mivel kevésbé száraz. Egy bizonyos, hogy ezzel az árucikkel világszínvonalat sikerüli elérniük. Kár azonban, hogy a gép kapacitása kicsi, és havonta mindössze húsz tonna mennyiségű téliszalámi gyártását teszi lehetővé. Húskészítményeik gyártási tervében havonta megközelítően ötszáz tonna mennyiségű áru szerepel. Csoportok szerint tartós készítményeket, felvágottat, puhaszalámit, főtt készítményeket, füstölthúsféléket és különlegességeket gyártanak. Ezenkívül üzemük húskonzervet is gyárt. Például az elmúlt év utolsó negyedében havonta hetven-nyolcvan tonna mennyiségű lansmitet konzerváltak. Egyik keresett árucikkük a háromszáz grammos csomagolásban gyártott virsli. Készítményeik között szerepel a saját lében tartósított sertéshús, valamint marhahús és a százhúsz-grammos és százki lene ven-grammos csomagolásban készülő különféle pástétomok. Szteralkon, vagyis alumíniumfólia csomagolásban kerül forgalomba a náluk gyártott tízdekás májpástétom. Bratislava! vezérigazgatóságuk fejlesztési üzemében számos új áruféleség készítésének lehetőségével foglalkoznak. A nitrai üzem vezetősége úgy véli, hogy a kipróbált és bevált új árucikkek valamelyikét időn náluk is gyártani kezdik majd. KUCSERA SZILÁRD Az elmúlt tervidőszakban a komúrnoí járás legnagyobb ipari jellegű beruházásai közé tartozott a kolárovoi (gútai) motorkerékpárgyár felépítése. A Považské strojárne (Vág-menti Gépgyárak) ezen üzemében az elmúlt év végén kezdték meg a hazai és külföldi piacon egyaránt népszerű BABETA elnevezésű kis inotorkerékpáruk gyártását, amely falvaink kedvelt közlekedési eszköze. A próbaüzemelés időszakában csak motorkerékpáralkatrészeket gyártottak. Az üzem, amely termékeinek nem kevesebb mint kilencvenöt százalékát külföldre szállítja, ma ötszázharminc dolgozót foglalkoztat. Idén a gyártási programban háromszázhetvenféle alkatrész és a már említett kismotorkerékpár gyártása szerepel, melyből ez évben tizenhétezer ötszáz darabol kell előállítaniuk. A kismotorkerékpúrokat vásárló országok között találhatjuk Magyarországot, az NSZK-t, Iránt és az USA-t is. A tavaly előtt Münchenben megrendezett nemzetközi gépipari kiállításon a Babeta el nyorte a legkiválóbb termékeket megillető arany jelvényt. Sajnos, évtizedekre visszamenő súlyos betegségben szenvedünk, pedig a községi szervektől a legmagasabb politikai és állami szervekig határozatokat fogadtunk el a zöldség- és a gyümölcs termesztésének fokozására, felvásárlására és értékesítésére. Sajnos, azonban valamilyen láthatatlan tényező ezek megvalósítását minden évben fékezi. Céljainkat, terveinket, elveinket egyszerűen keresztül húzza. Operálunk, operálunk, s úgylátszik a műtét sikerült, de keserű szájízzel vesszük tudomásul — hogy a paciens meghalt. A hatodik ötéves tervidőszakban a minőség fokozása került előtérbe, s azt mondjuk minden rejtett hazai nyersanyagot, tartalékot szükséges feltárni és hasznosítani. Annál is Inkább, mert ez egyike azon utaknak, amelyen járva csökkenthetjük a nyersanyagok kemény valutáért történő behozatalát, mérsékelhetjük a világpiacon bekövetkezett negatív fejlődési folyamat hatását, állandóan növelhetjük a nemzeti jövedelmet. Igen, ez az elméleti elképzelés és cél, de más a gyakorlat, Legalább is ami a zöldséget és a gyümölcsöt Illeti. Más országokkal kötünk szerződéseket ezek behozatalára, ugyanakkor a hazai termést a szocialista szektortól vagy a magánemberektől npm vásároljuk fel. Ezt úgy is szokták népiesen mondani: nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal. Ha darabszámra, kilóra, mázsára, tonnára vagy éppen vagonra össze tudnánk számolni azt az alma-, körte- és szilvamennyiséget, amely az elmúlt évben csak a Košice-vidéke járásban megrothadt — mert egyszerűen nem volt aki felvásárolja — A fogyasztó mérgelődik az illetékes felelősek lelkiismeretfurdalás miatt talán már sohase hajthatnák álomra fejüket. Érdekes az a helyzet, amikor a külföldi nyersanyag nem jön meg, a hazai mégrothad. A termelő és a fogyasztó is mérgelődik. A múlt év nyara végén feleségem a Mages-Tátrában volt gyógykezelésen. Természetesen gyakran meglátogattam. Kérése mindig csak az volt — hozzál sok gyümölcsöt, legyen az bármilyen, mert Itt csak olykor-olykor kapható, s ha hoznak is keveset, mire megtudjuk, már elfogyott. — Erre félmázsa számra hordtam oda a gyümölcsöt csak azért, hogy adjon a többi betegeknek Is, hiszen odahaza úgyis csak megrothad, nincs kinek eladni. Košice-vidéke és a Magas-Tétra alig százötven kilométernyi távolságra van egymástól egyazon kerületben. Az egyik helyen a gyümölcs tönkre megy, nincs aki felvásárolja, a másikon pedig még a betegeknek se tudnak gyümölcsöt adni. Hát ezt a keresztrejtvényt ideje lenne megfejteni. A KoSlce-vidékő Járási Nemzeti Bizottság tanácsának egyik beszámolója szerint, amely a nyári turistaforgalmat értékelte, többek között az egész nyári Időszak alatt kevés volt a zöldség és a gyümölcs, amely különösen az üdülő központokban hiányzott. A zöldség és a gyümölcs többsége főleg külföldről származott, mely kis mennyiségben állt rendelkezésre és így nem elégítették ki a fogyasztók Igényeit. Aztán azt olvashatjuk tovább, hogy a téli szükséglet néhány aszalt gyümölcsféleségből kielégítetlen marad, s kevés lesz a szilvalekvár Is, mivel a nyersanyagok behozatala külföldről nem történt meg. A beszámoló még azt Is megállapította, hogy az aszaltgyümölcsökkel, mint például a szilvával — való ellátás csak a behozataltól függ. Kedves olvasók, szilva- és egyéb gyümölcstermelők, egyetértenek önök 'ezzel? Mert én nem! A valóság teljesen más, hiszen nálunk elég a szilva, csak nem vásárolják fel! Aztán jött az ősz, a káposzta időszaka. Nein kaptak káposztát, mikor lesz káposztájuk? Ez volt a Košice város lakosainak mindennapi kérdése a zöldséget árusító üzletekben. — Káposztánk sajnos nincsen — hangzott a válasz. Ezen párbeszéd ellentétje a járási pártbizottság vezetőtitkára és néhány Efsz elnöke között folyt le valahogyan Így: — még mindig húsz hektáron kint van a káposzta. Begyűjtenénk, de nincs aki felvásárolja. Lehet, hogy ez nem jellemző egész Szlovákiára, de nálunk, szülőfalumban Jabloncán gz így volt. Valamikor rengeteg cseresznyét, szilvát, almát és körtét aszaltak nyáron és ősszel szüléink és nagyszülőink, elraktározták a padlásra s mi gyermekek egész télén rájártunk. Teli raktuk zsebeinket, ez volt számunkra szánkózáskor, meg az iskolában a szerény, de értékes csemegd. Aztán megfőzve is kiváló volt. Már bocsánat, de tessék megpróbálni manapság üzleteinkben aszalt cseresznyét, szilvát, vagy körtét vásárolni? Persze nem jön külföldi, a hazai meg rothad. Nyersanyagok kihasználása, takarékosság, gazdaságosság, önellátottság — eléggé fontos ajánlások pártunk XV. kongresszusának záré szavaiban, a hatodik ötéves terv Irányelveiben. Mindezek kell, hogy vonatkozzanak a zöldség és a gyümölcs felvásárlásáért és feldolgozásáért felelős személyekre Is. A kitermelt Javakat teljes mennyiségben, mindenkor fel kell vásárolni s a legrövidebb úton eljuttatni a fogyasztóhoz Bratlslavába, Košicére, Zlllnára vagy éppen a Magas- Tátrába frissen, aszalva vagy éppen lekvár formájában. Javaslom, hogy még Idén minden kerületben, de ha szükséges akkor minden járásban is legalább egy mezőgazdasági üzem létesítsen, az illetékes szervek megbízásából és hozzájárulásával melléküzemágat a „fölösleges“ zöldség és gyümölcs feldolgozására. Ez nagyon bevált a Szovjetunióban, amiről látogatásom Idején magam Is meggyőződtem. Amit friss állapotban nem lehet elfogyasztani, azt fel kell dolgozni csalamádénak, konzervnek, befőttnek, mustnak, szirupnak, bornak, lekvárnak vagy megaszalni és így tovább. Nem vagyok közgazdász, de az ami nálunk évek hosszú során a fák alatt megrothad, jő minőségű feldolgozás után mint lekvár,szirup, vagy aszalt gyümölcs kiváló kiviteli cikk Is lehetne „kemény“ valutáért. Behozatal helyett, tehát kivitelt! Hazai nyersanyagaink felhasználásával ki lőhetne' elégíteni a termelőt és a fogyasztót egyaránt. Iván Sándor A sserelovonalon. (A szerző felvételei Németh István
