Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-03-05 / 9. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1977. március 5. „Bálint bátyó“ 75 éves KONYA JÓZSEF, a Csehszlovák Rá- Rió magyar adásának népszerű „Bá­lint bátyója“ március 2-án töltötte be 73. életévét. A Garant völgyében, Le­vice (Láva) vidékén született, ggy egész életre elkötelezte magát a pe­dagógus hivatással. Volt néptanító, iskolaigazgató. Sokáig élt a Tátra vi­dékén és nem egy témát merített in­nen szépirodalmi tevékenységéhez. Nagyon jól ismerte a íalusi népet, hisz hivatása Is hozzákötötte, és em­berismeretét a rádió közkedvelt adá­sában kamatoztatta. Bálint bátyó meg­látásainak, szellemes mondanivalóinak nagy visszhangja volt és van a szlo­vákiai magyar lakosság körében. A gyengélkedő „Bálint bátyúnak“ friss erőt, jó egészséget, élet- és alko­tókedvet kfván a Szabad Földműves szerkesztősége. Kongresszusra készülnek Ä Szlovákiai Mezőgazdasági Dolgo­zók Szakszervezeti Szövetsége már­cius 18-án és 19-én tartja kongresszu­sát. Ezen megvitatja a szövetség fel­adatait, hogyan vegye ki részét a CSKP XV. kongresszusának határoza­taiban felvázolt feladatok teljesítésé­nek biztosításából. Mint a helyi, járási és kerületi szer­vezetek gyűlései bizonyították, élénk és tartalmas vita várható. A szövet­ség mindenképpen elő kívánja mozdí­tani mezőgazdaságunk fejlesztésé stratégiai céljainak elérését — a ga­bonatermesztésben az önellátottság fokozatos elérését és az élelmiszerter­melésben hlért általános önellátott­­ság fokozását, a lakosság szükségle­teinek még teljesebb kielégítését. A szövetség nagyobb mértékben részt kíván venni az állami gazdasá­gok további fejlesztésének fő irányai elnevezésű dokumentum érvényesíté­sében, hogy ezzel hozzájáruljon a mezőgazdaság összpontosítása és sza­kosítása tökéletesebb megvalósulásá­hoz, s így a mezőgazdasági termelés hatékonyságának fokozásához. Á gazdasági jellegű teendők mellett fontos politikai feladatok is szerepel­nek a szövetség terveiben. Ez a mun­kás-paraszt szövetség további erősí­tése, a mezőgazdasági dolgozók öntu­datosságának fokozása. A szövetség a mezőgazdasági dolgozók marxista­­leninista és proletár internacionalista szellemű széles körű eszmei nevelé­sére törekszik. A kongresszuson napirendre kerülő további feladatok között szerepelnek olyan fontos kérdések, mint a dolgozók jogos érdekeinek érvényesítése — részvételük szervezése a termelés irá­nyításában, munkakezdeményezésük kibontakoztatása, egészségvédelmük, ellátásuk javítása, munka- és életkör­nyezetük szebbé és egészségesebbé té­tele. A kongresszus behatóan foglalkozik majd a közgazdasági propaganda és agitáció fellendítésével is, hogy a mindennapok gyakorlatában konkrét tartalmat nyerjenek az olyan jelsza­vak, mint „Mindenki a maga munka, helyének gazdája“ „Ahogy ma dolgo­zunk, úgy élünk Holnap“. A kongresszus tanácskozásai továb­bá nagy figyelmet fordítanak majd arra is, hogy a szakszervezeti szövet­ség szorosabb együttműködést folytas­son a jövőbeli a szlovákiai Szövetke­zeti Földművesek Szövetségével, a SZISZ-szel, a nemzeti bizottságokkal és a Nemzeti Front többi szervezetei­vel. A kongresszus fő célja általában a szövetség, akcióképességének foko­zása és aktivizálása minden vonalon. A gazdasági kérdések mellett a kongresszus szót emel a szövetség po­litikai tevékenységének aktivizálása, az eszmei nevelő munka javítása és fejlesztése, a proletár internaciona­lizmus szellemének ápolása mellett. További tanulásra serkenti tagjait s e téren rámutat a szaratovi, Ívovi és más szovjet munkamozgalmak lényére, tanulmányozásuk és alkalmazásuk fontosságára. (Lő) í* ♦♦♦ *1* ♦♦♦ *1* *1* *1* *2* ♦♦♦ *1* *t* *1* *1* *1* í* *1* *1* *Z* *1* «2* ♦♦♦ K* *1 PÉLDAMUTATÓK Már hagyományai vannak a trebišovi (terébesi) járásban és Bardejov (Bártfa) városban a szocialista munkaversenynek. Évek óta sikeresen szer­vezik a községekben, városokban, üzemekben és az intézményekben a kö­telezettségvállalási akciókat. Céljuk közös: a termelési terv túlteljesítése és településszépítés. Ä trebišovi járásban és Bardejovon szerzett tapasztalataink azt mutatják, hogy a CSKP KB, a CSSZSZK kormánya, a Szakszervezetek Központi Taná­csa, a SZISZ KB felhívására, a CSKP XV. kongresszusa és a CSKP megala­kulása 55. évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaverseny előkészítése tervszerűbb volt, mint a korábbiak. Igyekeztek megteremteni a tervek, cél­kitűzések és a felajánlások összhangját, aminek következtében például a trebišovi járás eredeti vállalását 135,6 millió, Bardejov pedig 30,89 millió korona értékkel szárnyalta túl. A trebišovi járás és Bardejov város az idén is példát mutat. A Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére például a tre­bišovi járás 122 millió és Bardejov város 31,1 millió korona értékű szocia­lista kötelezettséget vállalt. A társadalmi munkában való résztvétél fokmérője a lakosság társadalmi aktivitásának. Bardejov város lakosai például a város szépítésére 24,5 millió korona értékű társadalmi munkát vállaltak. A lakóhelyi közösségi érdeke­kért tenni nagyszerű dolog és elismerést érdemel. Elismerésre méltó, hogy nemcsak az egyes emberek külön-külön, hanem üzemi, vállalati és intézményi kollektívák is részt vesznek a szervezett társadalmi munkában, amelyet mind több helyen támogatnak a településen működő vállalatok, szövetkezetek, intézmények. Például a trebišovi járás vállalása 33 747 egyéni, 1194 kollektív és 57 üzemi vállalásból áll. A minap a trebišovi járás több községébe látogattunk el, hogy szemügyre vghessük, miként járulnak hozzá a járás idei kötelezettségvállalásához. Pél­dául Novosadon (Bodzásújlakon), Neckár András, a hnb elnöke a követke­zőket mondotta: — Községünkben igen sok társadalmi munkát végeznek a lakosok. A sportpálya felépítése után rögtön hozzáláttunk a művelődési otthon építé­séhez. A meglevő összeghez és a járás támogatásához, a község lakossága újabb társadalmi munkát ajánlott fel, így 4,2 millió korona értéket hoztunk létre a köz javára. Társadalmi munkával olyan fontos beruházásokat való­sítottunk meg, amelyekre nem futotta volna a közös pénzből. Például út és járdaépítést, parkosítást. Az idei járási kötelezettségvállaláshoz községünk lakosai 2,7 millió korona értékű társadalmi munka felajánlással járultak hozzá. Vállalásunk 274 egyéni, 22 kollektív és 2 üzemi felajánlás. Igyekeztünk úgy dolgozni, hogy a nemzeti bizottságok járási versenyében mindig a legjobbak között legyünk rr mondotta Perduk János, a bieli (bé­­lyi) hnb elnöke. — A trebišovi járás felajánlásához mi 2,6 millió korona kötelezettségvállalással járultunk hozzá. Azt szeretnénk, hogy terveinket maradéktalanul megvalósítsuk. Ehhez 314 egyéni és 7 kollektív vállalásunk van. Perduk János elvtárstól megtudtam még azt is, hogy a hnb tanácsának és a helyi pártszervezetnek közös nyilvános gyűlésein aktivizálni tudják a ‘ község lakosságát a különböző problémák megoldására és társadalmi mun­kák végzésére. Slovenské Nové Mesto az utóbbi években teljesen újjáépült. Oj utcák épültek. Nincs olyan ház, amelyet ne építettek volna át, ne korszerűsítettek volna. Vasi! Suvák hnb-elnök elmondotta, hogy községüket tovább akarják szépíteni, amire a község lakosai 8621 brigádóra ledolgozását ajánlották fel, míg a különböző építkezési munkálatokra 10 907 brigádórát. A község­ben működő tömegszervezetek is ki akarják venni a társadalmi munkából a részüket. Például a kisállattenyésztők helyi szervezete 5800 korona ér­tékű társadalmi munkát ajánlott fel, a kiskertészkedők szövetségének helyi szervezete pedig 1125 mázsa zöldség értékesítését vállalta. A 211 egyéni, a 11 kollektív és az egy üzemi vállalás értéke meghaladja az egymillió ko­ronát. A meglátogatott községekben azt tapasztaltam, hogy a községek lakosai példás felajánlásaikkal és azok teljesítésével járulnak hozzá a szebb hol­nap megteremtéséhez. A terebišovi járás és Bardejov város lakosaitól pél- Bát lehet venni. Illés Bertalan Mépünk és a testvéri lengyel nép márciusban kapcsolatainak két fontos évfordulójáról emlékezik meg. Harminc évvel ezelőtt, 1947. március 10-én írták alá a háború utáni első csehszlovák—lengyel barátsági és köl­csönös segítségnyújtási szerződést, tíz évvel ezelőtt, 1967. március 1-én pedig új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződős aláírására került sor. Mindkét dátum nagyon fontos or­szágaink, népeink kapcsolatainak ala­kulásában. Mindkét ország a nácizmus áldozata volt, háborús pusztítás után láttunk hozzá a munkásosztály élcsa­patának vezetésével, nagy barátunk és felszabadítónk a Szovjetunió önzetlen támogatásával a gazdaság helyreállí­tásához, a gazdasági és társadalmi építés feladatainak teljesítéséhez, a szocializmus alapjainak lerakásához Ebből a forrásból táplálkozott a népi demokratikus rendszer megszilárdítá­sa és a burzsoá restaurácíós kísérle­tek leverése is, amely nálunk 1948 februárjában végleg a munkásosztály győzelmével járt. Barátságunk, szoros kapcsolataink és testvéri viszonyunk régi történelmi gyökerekből nőtt ki, de különleges tartalmat nyert a szocialista ország­építés feltételei között. Ebben megha­tározó szerepe van a két ország veze­tő ereje, a két marxista-leninista párt — a CSKP és a LEMP testvéri, elvsze­rű együttműködésének, melynek alap­ja a munkásosztály, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egy­ségének ápolása, az eszmei tisztaság és a szocialista internacionalizmus alapján létrejött megbonthatatlan egységük a nemzetközi kommunista Harcedzett barátság mozgalom felismert vezető erejével, a Szovjetunió Kommunista Pártjával. Országainknak a KGST keretében foly­tatott sokoldalú és kétoldalú együtt­működése is a közös törekvések ered­ményességét bizonyítja. Mindkét párt és állam vezetőségét és népét az a tudat hatja át, hogy kapcsolataink és együttműködésünk erősítésével és fej­lesztésével, KGST-szerepünk növelé­sével az egész szocialista közösség ja­vát szolgáljuk. Országaink kapcsolatainak további fontos momentuma az egyeztetett kül­politika, amely az SZKP legutóbbi kongresszusain konkrétan megfogal­mazott szocialista külpolitikai törek­véseket segíti és célja Európa és az egész világ egyetemes békéjének, az atomháború rémétől megszabadult jö­vőnek a biztosítása. Pártjaink, kormányaink minduntalan tanulnak egymás tapasztalataiból. Ezt a célt szolgálják a különféle hivatalos és baráti látogatások. Pártmunkáskül­döttségeink látogatásaik alkalmával behatóan tanulmányozzák pártjaink ideológiai munkájának tapasztalatait; irányítási módszereit. Csehszlovákia és Lengyelország, a két szocialista szomszéd állam testvéri viszonya, barátsága és együttműködé­se szép példája a szocialista közös­séghez tartozó országok közötti kap­csolatoknak. (Lő)' Д béke vártáján A német munkásosztály forradalmi harcainak emlékezetes helyein, a nem­zeti emlékműveknél és a nagy ipari üzemekben évente, tavaszai és ősszel felsorakoznak az NDK nemzeti nép­hadseregének katonái és egyszerre mondják az eskü szavait: „Esküszöm, hogy hazámat, a Német Demokratikus Köztársaságot mindig híven fogom szolgálni, hogy a munkás-paraszt kor­mány parancsára életem feláldozásá­val védelmezni fogom minden ellen­ségtől“. Az anyák meghatottan töröl­­getik könnyeiket, az apák közül sokan visszagondolnak az NDK nemzeti nép­hadserege első egységeinek, alakula­tainak és kötelékeinek 1956. március 1-i esküjére, hisz akkor ők álltak fiaik helyén. > Szivük szavával ők is hasonló esküt tettek, amikor a dolgozó nép hadsere­gének soraiba léptek, az új típusú hadseregbe, amely osztálynevelésével a német dolgozó nép haladó hagyo­mányainak, a német munkásosztály és a Német Kommunista Párt hagyomá­nyainak folytatója és ápolója lett. Tu­datában voltak annak, hogy a fegyve­res érőknél teljesítendő szolgálat nem lesz könnyű, hogy az utolsó betűig teljesíteniük kell az eskü szavait, hogy biztosítsák az NDK békés életét és szocialista építését abban az időben, amikor a Német Szövetségi Köztársa­ság a NATO tagja lett és általános hadkötelezettség alapján megkezdte a Bundeswehr építését. Az első évfolyamokat továbbiak kö­vették, megalapozták a néphadsereg új hagyományait. A nemzeti néphad­sereg egykori katonái a laktanyákba látogatva meggyőződhetnek róla, hogy a mai ifjúság minden jót átvett, ami a nemzeti néphadsereg fennállásának 21 éve alatt kialakulhatott. Ez a had­sereg ma lenini alapelvekre épülő korszerű szocialista hadsereg. Fenn­állásának 21 éve alatt eszmeileg, szer­vezetileg és műszakilag sokat fejlő­dött, nagy ütőerejű, korszerű hadse­reggé vált. Harcosai büszkék arra, hogy a Szovjetunióban és a többi szo­cialista országban levő fegyvertár­saikkal együtt hozzájárulnak az egész szocialista közösség szilárdulásához. A szolgálatot becsületbeli kötelessé­güknek tartják, értelmét abban lát­ják, hogy együttesen védelmezzék a szocialista tábor országainak vívmá­nyait. A szocialista fegyverbarátság szelleme az egységek és alakulatok mindennapi életének szerves részé, jelentős politikai és erkölcsi erő lett. Az egyenruhás fiatalok eszméi érett­ségé, internacionalista érzésé a harci és politikai kiképzés igényes felada­tainak teljesítésében nyilvánul meg. Sikereiket elsősorban az NSZEP, a né­met munkásosztály marxista-leninista pártjának vezető ereje eredményezte, s egyben a többi szocialista hadsereg, elsősorban a szovjet hadsereg önzet­len testvéri segítségének az eredmé­nyei. Ha majd március 1-án az NDK szá­mos helyén felhangzik az „Eskü­szünk“ kiáltás, a szülők büszkék le­hetnek arra, hogy fiaik a fegyveres erők soraiba lépnek, mert a fegyveres erők szoros kapcsolatban vannak mindazzal, ami az országban történik. A nemzeti néphadsereg a nép büszke­sége és felkészülten áll a szocializ­mus és a békés élet vártáján. Ján Miöátek Д tavaszi mezőgazdasági munkák küszöbén (Folytatás az 1. oldalról.) a kései burgonya ültetőanyagát félkorai fajtá­kéval helyettesítik. Ezt az Ultetőanyagot elő­csíráztatni vagy előmelegíteni kell, hogy a be­gyűjtés két-három héttel meggyorsuljon. A tavaszi munkák, terjedelmüket tekintve, nem olyan igényesek, mint például az őszi munkák, de igényességük a munkák nagyobb gyorsaságában rejlik. Tavasszal a föld gyors és jó előkészítése a fontos a téli nedvesség maxi­mális megtakarítása céljából. Különleges gon­dot kell fordítani a vetésre. Az előző évék ta­pasztalatai azt bizonyítják, hogy ha például hi­bát követnek el a cukorrépa vagy a kukorica vetésében, ezzel a termést veszélyeztetik. Ezért azt akarjuk, hogy a vetés idején a felelős dol­gozók kinn legyenek a mezőn, ellenőrizzék a munka minőségét, mert ha egy hektárra szá­mítva több vagy kevesebb magot vetnek, mint azt a konkrét terményfajta megköveteli, az már hiba. A cukorrépában a cél egy hektárra szá­mított 80 ezer egyed biztosítása. A szemes ku­koricában a hibridek fejlődési gyorsasága sze­rint 45—70 ezer növényt számítanak egy hek­tárra. Az elmúlt évekhez viszonyítva nagyobb gon­dot kell fordítani a takarmánynövények ter­mesztésére, ebben vannak a leg-agyobb tarta­lékaink. Hisz a takarmánynövények termésho­zamai a háború előtti színvonalhoz viszonyítva alig 30 százalékkal nőttek, viszont a gabona­termés ugyanakkor 235 százalékkal nagyobbo­dott. A kerületben célunk a szántóföldi évelő­­takarinánynövények 14 százalékos részarányá­nak az elérése. Üntözéses gazdálkodási viszo­nyok között javasoljuk, hogy az állattenyésztési részlegek mellett létesítsenek intenzív szántó­földi füveslegelőket, amelyek évente 800—1200 mázsa jó minőségű zöld anyagot eredményez­hetnének és emellett kedvezően hatnak a tehe­nek egészségi állapotára. Ez a módja annak, hogy biztosíthassanak elegendő mennyiségű te­­rimés takarmányt a fejősteheneknek kis föld­területről. Javulást akarunk elérni a gyomnövények vegyszeres irtásában, főként a gabonaföldeken, hogy a növénygondozást ne általában, hanem a gyomnövények előfordulása szerint végezzék és erre a gyomnövények fajtájának megfelelő vegyszert alkalmazzanak. A kerületben már megkezdődtek a mezei munkák. Január közepe óta nitrogénes mű­trágyával táplálják az őszi búzát. Február 20-ig 215 ezer hektárnak több mint a felén végez­ték el a fejtrágyázást. A kerületnek főként a déli járásaiban feltört a talajvíz, s a földek egy részét víz borítja. Egyes üzemek kénytelenek lesznek módosítani a vetésforgókat úgy, hogy semmi se késleltesse a tavasziak vetését. A hatodik ötéves terv második évének fel­adatai igényesek, a mezőgazdasági dolgozók azonban ismerik az útjait és módjait annak, hogy az igényes feladatokat teljesítsék és a gyakorlatban megvalósítsák a CSKP XV. kong­resszusának határozatát. JOZEF MUDROCH, oki, mérnök Segíthet az alkotó kezdeményezés (Folytatás az 1. oldalról.)' százkilencven, Dolný Peteren pedig százhar­minchét literrel többet fejtek a tehenektől, mint egy évvel korábban. Ez a javulás már csak azért is bíztató, mert a nevezett gazdasá­gok közben kisebb-nagyobb állománynövelést is eszközöltek. A termelési gredmények kapcsán feltétlenül említést kell tennünk a takarmányfogyasztás alakulásáról is. A járás mezőgazdasági üzemei tavaly harminc dekagramm abrak fölhasználá­sával termeltek egy liter tejet. Ebből huszon­nyolc deka keveréktakarmány volt. Az üzemek többségében még több-kevesebb lucernalisztet is adtak a teheneknek. Amint az értékelésből kitűnik, az állami gazdaságok valamivel taka­rékosabban bántak az erőtakarmánnyal, mint a szövetkezetek. A legkisebb fogyasztás Dolný Peteren volt. Abrakból huszonnégy, lucernalisztből meg ti­zennégy dekát igényeltek a tehenek egy liter tej kitermeléséhez. Legtöbb abrakot Zemianská Oléán (38 dekát) és a macái egyesült szövetke­zetben (34 dekát) etettek. A harmincdekás át­lagfogyasztást összesen tíz üzemben lépték túl, de közülük csupán hatban adtak az átlagosnál több tejet a tehenek. Érdekes, hogy további nyolc gazdaságban nem kellett túladagolni az erőtakarmányokat a kiváló tejhasznosság eléré­séhez. Az is elgondolkoztató, hogy a termelés­ben nem jeleskedő moüai szövetkezet tehenei vajon mire használták föl a kapott abrakot?, Az- átlagosnál négy dekával többet fogyasztot­tak, még öt deka lucernalisztet is kaptak, a hasznosságuk viszont több mint száz literrel csökkent a múlt évben. Tény, hogy a nevezett járás mezőgazdasági üzemeinek jelentős hányadában fejlődött a tej­termelés, gyarapodott a tehénállomány, nőtt a hasznosság és javult az erőtakarmányokkal folytatott gazdálkodás. Tehát érdemes volt a taggyűléseken megvitatni a felmerült problé­mákat, nyíltan és őszintén rámutatni az állo­mányfejlesztésben, a gondozásban és a takar­mányozásban észlelt hiányosságokra. Ahol ko­molyan vették a dolgozók7 észrevételeit, ka­matoztatták javaslataikat, ott bizonyos ered­ményjavulás is tapasztalható volt. A múlt hó­napban lezajlott évzáró taggyűléseken ismét szót kértek a dolgozók, az állatgondozók, el­mondták észrevételeiket, javaslatokat tettek az észlelt hibák orvoslására. Jó lenne, ha a helyes meglátásokból, ötletekből minden eddiginél többet kamatoztatnának a gazdaságok, segítve ezzel a termelés fejlődését és a dolgozók al­kotó kezdeményezésének kibontakozását. Több gazdaságban nagyon helyesen járnak el, ami­kor a szocialista munkaverseny és a felajánlási mozgalom felélénkítésén munkálkodnak, hiszen e mozgalmak a múlt évben is hatékony, támo­gatói voltak az ígénye’s termelési-értékesítési feladatok teljesítésének! Kádek Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom