Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-04-02 / 13. szám
1977. április 2. SZABAD FÖLDMŰVES, IS Példás horgászszervezet A Nové Zámky-i | érsekéj vári) horgászoknál a közelmúltban került sor a tagkönyvek ellenőrzésére, a tagsági díj befizetésére, a halászengedély kiváltására stb. A kilencszáz lelket számláló horgászegyesület elnöke Takács ]ózset, már gyermekkorában halrajongú volt, de nyugdíjas éveinek bizonyos részét Is szervezéssel tölti el. Az irodában találkoztam Dnmanizsa Sándor horgászismerősömmel. Azt kérdeztem tőle, hogy mi a véleménye a kétszázötven korona évi tagdíjról? A halászbotja hoz-e ennyi értékű „hasznot“? A válasz nagyon kielégítő. — A halászat pihenést, kielégülést, szórakozást nyújt a természet rajongóinak. A víz, a levegő és a napfény felfrissülést ad idősnek, fiatalnak egyaránt. A beszélgetés tovább folytatódott az újabban érkezőkkel. Munkások, hiva talnokok, tisztségviselők, leányok és fiúk mind azt bizonygatták, hogy munka után legegészségesebb sport a horgászás. A horgászás tehát sport, nem pedig zsákmányszerzési Nos, az újváriak élnek is a lehetőségekkel: a járáson belül ötven hektárnyi tavon és a különböző folyóvizekben horgásznak. Évente százötvenezer korona értékben halakat vásárolnak. Az ivadékot a halastavakba helyezik, majd szakszerű etetéssel felnevelik. Az egyesületnek ötven őre van, akik gondoskodnak a halásztörvény betartásáról. Gyakran akad munkájuk, mert vannak törvényt szegők is, akik szeretnek a „tilosban“ horgászni. Az egyesület vezetősége már most készül a nemzetközi úttörő fogadásra. Ugyanis ebben az évben az érsekújváriak lesznek azok, akik fogadják a szocialista országok úttörőit, ezzé) is azt bizonyítják, hogy nemcsak jó szervezők, hanem kedves vendéglátók is. Az érsekéjvárink a hagyományok ápolásában gazdag múltra tekintenek vissza. Már évek során rangos és színvonalas halászbált rendeztek, ahol mind a város, mind vidékének lakói százszámra jelentek meg. A Nitra folyó partmentén, a lankás füzesek ölén — mindenki örömére — halászcsárdát Mészáros Ottó építettek. Az ínycsiklandozó ételek és italok felszolgálása révén évi 1 millió 200 ezer korona jövedelemhez jutnak. Beszélgetésünk folyamán Mészáros Ottó halászmester óképpen nyilatkozott: — Itt születtem, s a Nitra folyó partján nőttem fel. Nagyapám és édesapám, illetve az egész család — elsősorban megélhetés céljából — választotta ezt a horgászást. Talán a múltbeli munkanélküliség játszott közre ebben. Even során sokat tanultam, megismerkedtem a hal biológiájával, a sportszerűség legújabb módszereivel stb. Így lettem nevelő, azaz pedagógus. Csak az rendelkezhet Ilyen szaktudással, akinek vérébe „Ivódik“ a halászathoz való ragaszkodás. Négy alkalommal vett részt világbajnokságon: Írországban, Franciaországban, Belgiumban és Idehaia Csehszlovákiában. Ott volt a szlovákiai méretű horgászversenyen Is, ahol az első helyezést érte el, ami számára a legemlékezetesebb. Számtalan érem, kitüntetés, nyéremány-tárgy tulajdonosa. Legértékesebbnek a Szlovákiai Horgászszövetség ötvenedik ávfordulója alkalmából kapottat tartja. Mészáros elvtárs még 1963-ben elhatározta, hogy a tömegsportot úgy terjeszti, népszerűsíti, hogy ebből az egyesületből több neves horgász kerüljön az élvonalba, aki a szervezetet külföldön is képviselheti. Nem csalódott. Mészáros Gyuri (fia), leánya Zsuzsi kétszeres országos bajnok. A csehszlovák első ligában szerepelnek Dostálová Margita és Huszár Ferenc is. Mészáros Ottó foglalkozása kelmefestő. jelenleg a városi tisztító üzem vezetője. A sokoldalúan képzett ember hetente kétszer tart előadást a járási úttörőházban. Előadásai során különös figyelmet szentel az ifjúság nevelésének. A fiatalokkal ismerteti a horgásztörvényt. Elsajátítják tőle a halfajták minden titkát, szakszerű táplálását, a természet védelmét stb. Előadásaival leköti a hallgatók figyelmét. BOKOR JÓZSEF Hogyan halásztak régen? FtrukSa (Szirénfalva) község lakossága a huszas és a harmincas évei« ben nehéz körülmények között élt. A nehéz talajú szántóföldek termés# sok esetben az érvfz martaléka lett. Nem csoda hát, hogy az akkori Időben három halászcsoport alakult a faluban, hogy halfogással segítsék családjuk életét. Otven-hatvan méteres hálóval tavasztól ószlg halásztak. Á hálót hat ember kezelte. A téli időszakban úgynevezett „szákkal“ halásztak, ehhez vtsjzob tizenkét embert volt szükség. A tavasztól őszig tartó Időszakban figyelemmel kísérték a Latorca folyő áradását. Amikor a zátonyt a a mellékágat is elöntötte a víz, deszkából készült hat méteres ladikkal keltek útra. A téli időszakban két rúdra rögzített szákkal halásztak. Átvágták a Latorca jegét és egymás mellé helyezték a szákokat. A nyolc-tíz szákkal felszerelt emberhez legalább négy hajtó kellett. Közülük ketten baltával dolgoztak: a Latorca jegének két oldalán hat-tíz mtéeres távolságban lyukat vágtak, hogy a rúddal felszerelt halászok hajtani tudják a tél! álomban szendergő halakat. A szakosoknak az úgynevezett gullantó jelezte a halak érkezését. Ilyenkor, a szákot gyorsan felhúzták és a halakat a jégre fordították. Volt olyan eset, hogy a nyolc-tíz szákos és a négy hajtőből állő halászcsapat két-három mázsa halat Is fogott egy alkalommal. A halászcsoport vezetői közül már csak a nyolcvanhárom éves Üveges János bácsi él. — A Latorca folyót annak Idején ki kellett bérelni, attól a községtől, amelynek határán keresztül folyt. A bérlők a kifogott halat harmadozták — emlékezett vissza János bácsi. Üveges János bácsi Ismeri a Latorca zeg-zugát. Nagyon Jől tudja, hol tanyáznak a halak, hiszen annakidején a vizen olykor húsz kilométer távolságra is elkalandozott. Jakab Sándor Miért előnyös a tavaszi telepítés? Á tavaszi telepítés esetében a már télen tartalékait felélt halat a szállítás is jobban töri, de egyúttal és egyidőben az „új víz“ másmilyen életfeltételeihez való alkalmazkodás is erősebben igénybe veszi. A vizekben élő — mindig jelen levő — és a különböző halbetegságeket okozó mikroszervezetek élettevékenysége a vizek tavaszi felmelegedése folyamán felgyorsul és a téli vegetálás következtében legyengült halakat megtámadhatják. Ezért ha tehetjük, telepítsünk inkább ősszel. Még a kora őszi telepítés Is sokkal jobb, mint bármely tavaszi. Tudjuk, hogy a halak hőérzékelése nagyon fejlett és már kicsiny hőmé-séklet-különbségeket Is megéreznek (0,05 C°-ot is). Mivel testük változó hőmérsékletű, azonnal Idomulniuk keli a víz hőfokának minden változáhához. Ha a hal egy adott vízben él, ezzel nincs Is különösebb baj, mert a víz fajhője és a nagy tömege miatt általában lassan — ez Időjárási viszonyoknak megfelelően — változtatja hőmérsékletét. A hal teste ezt az ütemet fel tudja könnyen veni és testének hőfoka a vizével együtt változik. Tudjuk, hogy a felmegedés gyorsítja a test anyagcsere-folyamatait, a lehűlés viszont csökkenti a szervezet funkcióit (hirtelen bekövetkezett hűvösebb idő esetén hanyatlik a hal táplálkozási kedve s a kapások száma]. Ha azonban szállítjuk a halat, de a szállító víz és a fogadó víz hőmérséklete nem azonos, úgy a hal testhőmérsékletének gyorsan kellene idomulni a befogadó víz hőfokához, ami pedig nagy hömérsékletkülönbség esetében nehezen megy végbe. Különösen nagy a baj, ha a befogadó víz jóval hidegebb, de már a 3—5 °C különbség (hidegebb) is káros lehet. A hirtelen lehűlés következtében ugyanis a hal bénulás szerű sokk-tünetet kap, erőtlenül lebeg a vízben, oldalra fordulva a fenékre süllyed és ott el is pusztulhat. A fentiek elkerülése érdekében — ha a szállító és a befogadó víz hőfoka között eltérés észlelhető — lassú folyamattal vegyítsük a szállító vizet a fogadó vízzel és csak akkor eresszük útjára a halat a horgászvizbe, amikor a két viz hőfoka azonos lesz. Főleg tavaszi szállításoknál fordul elő, hogy a levegő hőmérséklete magasabb, mint a vízé. Ha ilyenkor levegővel szellőztetjük át szállítás közben a vizet, úgy a szállítóvíz is felveszi a levegő kedvező hőmérsékletét, de a szállításkor nyugtalan, mozgásban levő hal testhőfoka is növeli a környező viz hőmérsékletét. Veszélyes lehet, még a telepítésnek az a közvetlen megoldása, ha csúszdán ömlesztjük a halat a fogadó vízbe valamely mélyebb partszakaszon. A beeresztés helyén ilyenkor a víz felkavarodik, tehát nem is észlelhetjük a hal viselkedését és csak a víz tisztulása után — már későn — találjuk meg a hullák tömegét a telepítés közvetlen környékén, — (4 °C vizhőmérsékletlg a mélyebb vizek mindig hidegebbek!) — Ha hideg víztől besokkolt, de még élő halat találunk, azt szedjük össze és a partrész valamelyl felmelegedő sekély vizébe rakjuk. A pár fokkal melegebb vízben a halak magukhoz térnek és utána már semmi kóros tünetet nem mutatnak. A 83 évei Üveges János, a 78 éves testvére Lajos bácsi és SImkó János bácsi. Foto: J. S. Beszélgetés az elnökkel A galantai horgászegyesület az utóbbi öt évben kiváló eredményeket ért el a szervezés, a behalasítás, a tenyésztés és a tagok Iskoláztatása terén. Az évzáró gyűlés után meglátogattam MOLNÁR JÄNOST az egyesület elnökét, aki több éve tölti be ezt a tisztséget. — Hány tagja ven as egyesületnek? — Öt évvel ezelőtt ötszáz tagunk volt, de az utóbbi Időben 576-ra nö-F.IGYELÖ HORGÁSZ Molnár János, a szervezet elnöke. vekedett a taglétszám. Örömmel tölt el, hogy a legkisebbek, az úttörők és a fiatalok is bekapcsolódnak a szervezeti életbe, de ami a legkedvesebb, hogy kilenc nő is jelentkezett sorainkba, s aktívan vesznek részt a szervezeti életben; horgásznak és versenyekre járnak. — Mi volt az évzáró gyűlés legfontosabb része? — Véleményem szerint, mindén fontos volt, amiről beszéltünk, amit megtárgyaltunk. A tagokat leginkább a halak tenyésztése és vizeink halasításának gondjai és problémái érdeklik. Értékeltük a múlt év eredményeit. Azt hiszem Szlovákiában kevés szervezet dicsekedhet olyan haltenyészettel, mint a miénk, ahol a folyóvizet el lehet zárni, ősszel pedig kiengedni. Egyik ilyen haltenyészetünk közvetlen Galánta mellett van, amelyen keresztül folyik a Sárd nevű patak. Ide ta. vasszal száz-százötven tenyészpontyot helyezünk. A víz sekély, elég meleg, ezért a pontyok Idejében ívnak, gyorsan nőnek. Ősszel a kispontyokkal egyik kifogjuk őket. Tavaly 14 ezer kg kispontyot fogtunk ki a Sárd vizéből, persze ezek között voltak a két-három éves pontyok is, amelyek a víz felső folyásából kerültek oda. Ezeket áthe- Foto: nki 1 у ez tűk a belső vizeinkbe. A nebojsal halszoprítőből 1900 kg kispontyot fogtunk ki. A Čierna Voda (Feketevlz) folyóban rengeteg a hal, de sajnos, ebből a vízből a halat nem lehet fogyasztani, mert fenolos. Ezért csak kifogjuk őket és áthelyezzük a vizeinkbe. A múlt évben 3520 kg különböző halat (csukát, pontyát, harcsát stb.) fogtunk ki belőle. Tavaly 6Ő0 kg kg pontyot eladtunk a Báneve# nad Bebravou-l ég 820 kg.ot a Salat helyi szervezeteknek. — Bizonyára értékelték azt U, hogy mennyi belet fogott egy-egy tag? — Igen, de összesítettük is. Hatszázhármán küldték be a kimutatást. Ezek 21066 db halat fogtak 15 824 kg-os összsúlyban. Ez azt jelenti, hogy egy-egy tagunk 26,24 kg halat fogott: pontyot, de 516 csukát, 63 harcsát, 184 süllőt és más fajta halakat. — Elnök elvtérs, egy fontos kérdés: A máit év novemberében összejöttek Szlovákia horgászszervezeteinek halászgazdái, és erről tárgyaltak, bogy olyan horgászangadélyeket kellene érvénybe léptetni, amelyek érvényesek lehetnének a szervezetek belső vizeire is, persze az ilyen Jegy ára drágább lenne. Mi a véleménye erről a tagságnak? — A múlt évben tagjaink a kihalászásnál, a halak áthelyezésénél és egyéb munkáknál 4500 órát dolgoztak le csak azért, hogy vizeinkben elegendő hal legyen. Helyes volna az, hogy e fárasztó munka eredményét más élvezné?! Tagságunk ebbe nem egyezett bele. Ha az Illető horgászoknál) van pénzük arra, hogy Galántána járjanak horgászni, akkor bizonyára arra is akad, hogy megvegyék a húszkoronás vendégjegyet. Minden vendéget szívesen fogadunk, csak fizesse meg a vendégjegy árát. — Mit terveztek ebben az évben? — Fontosnak tartjuk az ifjú horgászaink szakmai nevelését, Iskoláztatását. Az iskolázás első részében a halak életével Ismerkednek meg a fiatal horgászok, a második részben pedig a törvényekkel és új rendeletekkel. A múlt évben horgászverseny csoportot alakítottunk. Tagjai részt vesznek a kerületi versenyben. Ebben az évben a tavaszi kerületi verseny járásunkban lesz megrendezve. Kép és szöveg: Krajcsovics F.
