Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-02-12 / 6. szám

1977. február 12. SZABAD FÖLDMŰVEK, Д halászat az emberiség egyik ** legősibb foglalkozásai közé tartozik. Az ősközösségi társadalom ban az éhség állította szembe a ha­lászt a hallal. Sok helyütt ma is ez a legfőbb táplálék. Izlandon a hal az élelmezés fő forrása. Mennyi halat fogyaszt az emberi­ség? Ax ötvenes évek végén 30 millió tonna volt az évi halfogyasztás, 1970- ben már kétszereséről szólnak az adatok és léteznek olyan becslések is, amely szerint 1975-ben 80 millió ton­na halat fogtak ki a világ tengereiből. No de ne legyünk világjárók, le­gyünk szerényebbek, maradjunk meg a kisebb folyóknál, tavaknál. Hazánk­ban, ahol nem fő táplálékunk a hal. Szlovákiában az elmúlt évben agy emberre 0,31 kg halhús jutott. A hi­vatalos felmérések szerint ez a meny­nyiség korántsem elegendő, hiszen élő vagy félkész áruként feldolgozott halféleségeket csak időnként lehet kapni az üzletekben. Mi ennek az oka? Elsősorban az, hogy kevés halat fognak halászaink. Folyóink, tavaink, víztárolóink nin­csenek megfelelő mértékben kihasz­nálva, nem foglalkozunk eléggé nagy­­iizemileg haltenyésztéssel. Pedig azok a tapasztalatok, amelyekre más or­szágok haltenyésztői tettek szert, de a mi eredményeink is azt igazolják, hogy az édesvízi halászat lehetővé teszi az értékes fehérjék saját forrá­sainkból való fedezését. Ilyen szem­pontból a halászat előtt szép távlatok vannak. A halastavak kiépítésével és kihasználásával, a halfajták nemesí­tésével, szaporításával, a haltáplálás technikájának megjavításával bizo­nyára nagyban növelhetnénk az egy hektár vfzterületre eső haltermelést. A hatodik ötéves tervidőszakban a szlovákiai horgászok egyik legfonto­sabb feladata tehát a fogyasztásra kerülő halak tenyésztése, az üzletek, illetve a lakosság hallal (és termékei­vel) való ellátása. Ezt a feladatot igyekszik teljesíteni a Stupavai Álla­mi Halgazdaság. A vállalat 1954-ben alakult, amikor százhúsz hektár halastavat vett át az állami gazdaságoktól. 1968-ig a Ceské Bndéjovice-i Halgazdasághoz tarto­zott. Hatvannyolc után az összes ta­vakat átvette Szlovákiában, Így vált önálló nemzeti vállalattá, édesvízi ha­lak termelőjévé. A vállalat ettől az időtől kezdve fokozatosan fejlődött. A hatáskörébe tartozó területek új halastavak és víztárolók építésével bővültek, jelenleg a szabad vizeken kívül kilencszáz hektár vízterülettel rendelkezik, ami összesen kilencven­öt halastóból áll. Ezek zömében a nyugat-szlovákiai kerületben (jaku­­bovské, Alakiince, Inaőovce, Hrobo­­ftovo, Levice stb.j, egy része pedig a kelet-szlovákiai kerületben található. Kimondottan pisztrángtenyésztéssel a Stupavai és a Kláštor pod Znievom-i gazdaságban foglalkoznak. A halasta­vakon kívül kétszáz hektár terjede­lemben víztárolókat is bérelnek, de ezek egyelőre nem alkalmasak az in­tenzív haltenyésztésre. Koloman Švircnek, a vállalat igaz­gatójának tájékoztatása szerint a múlt évben a gazdasághoz tartozó tavak­ból, víztárolókból és a szabad vizek­ből 4824 mázsa pontyot és pisztrángot halásztak ki és adtak el a közellátás részére. A gazdaságok más halfajták tenyésztésével csak elenyésző meny­­nyiségben foglalkoznak, például amúr­­ral, ami a víz tisztítására szolgál. A fő halászati idény szeptember végén kezdődik. Az egy-két három kg-os vagy ennél nagyobb súlyú halak több­ségét a karácsonyi ünnepek előtt szállították a piacra. A fent említett halmennyiség ko­rántsem elegendő. A múlt évben fo­gyasztók igénye 17381 mázsát tett ki. Mondanom sem kell, hogy a lakosság igényeit behozatalból elégítették ki. A Stupavai Állami Halgazdaság az utóbbi években a ponty- és pisztráng­tenyésztésben szép sikereket ért el. Azonban az 50 kg-os hektáronkénti halhozam még mindig nem felel meg a követelménynek. Legnagyobb prob­lémát a halastavak nem megfelelő állapota okozza. Vannak tavak, ame­lyekben intenzív gazdálkodással tíz, sőt tizenöt mázsa halat is kitermel­nek hektáronként. Ezek egyelőre csak kivételes esetek, de azt igazolják, hogy vannak lehetőségek a halkiter­melés fokozására. Ki lehet termelni annyi halat, amennyire hazánk lako­sainak szüksége van. Az állami halgazdálkodás fejleszté­sének irányelve megszabta az édes­vízi haltenyésztés műszaki feltételei­nek tökéletesítését. A stupavai hal­gazdaság vezető dolgozói szorosan együttműködnek a Bratislava! Halte­nyésztési Kutató Intézettel és min­dent elkövetnek annak az érdekében, hogy növeljék a haltermelést. A kö­zeljövőben egy halszoporftó és te­nyésztő állomást építenek. Ennek ál­landó működéséhez a vojanyi erőmű melegvizét használják fel. A berende­zés kiépítésével megyorsítják a hal­tenyésztést, mégpedig a hároméves pontytermelést egy évre, a pisztrán­gét tizennyolc hónapról hat hónapra csökkentik, ezáltal lehetőség nyílik télen Is a folyamatos haltermelésre. Az irányelvek alapján új pisztráng­gazdaságot létesítenek Moiovceben. Továbbá a jövő év folyamán bővítik az inaőovcei, a hroboüovoi és a Veiké Blahovo-i halgazdaságot. Az építke­zési munkálatok befejezése után — évente — egy-egy gazdaságban száz mázsa halat tudnak kitermelni. Ezen kívül Diviakyban, Lieőkyben és Tu­­recben nagy halgazdaságot építenek ki. A hatodik ötéves terv végéig mint­egy száz millió koronát fordítanak az egyes halgazdaságok kiépítésére. Miután elkészült a Gabčíkovo— Nagymaros-i vízierőmű, ennek vízét is — a Duna melletti szakaszon — szintén fölhasználják intenzív halte­­nyésztésre. Terveik már elkészültek, melyek szerint pisztrángtenyésztő gazdaságot létesítenek šufanyban és Gabőíkovon háromezer mázsa hal évi kitermelésére. A Bakától Horný Bárig terjedő csatornákat behalasltják és kalitkás módszerrel gondoskodnak a halak táplálásáról, összesen hatszáz­­húsz hektár területen tíz-tizenöt má­zsa hektáronkénti hozammal számol­nak, azaz körülbelül kilencezer mázsa halat termelnek ki. A haltenyésztésre újítási programot dolgoztak ki. Több nagyüzemi gazdaságot néztek meg az NDK-ban, Magyarországon. Fokozatosan kialakítják annak a feltételeit, hogy az egy lakosra jutó halhús fogyasztását a jelenlegi szint­ről háromszorosára, tehát egy kilo­grammra növeljék. Így teljesítik a CSKP XV. kongresszusának határoza­tait, amely megszabta, hogy a halá­szatban is meg kell találnunk saját nyersanyagforrásaink maximális ki­használásának az útját. A haltenyész­tés és a halászat elemzése során ki­derült, hogy ezen a szakaszon Is van­nak tartalékok, csak ki kell használni azokat. Nagy Teréz Miről számol be a külföldi sajtó ? Ki mennyit termelt? Az édesvízi haltermelésben Kína áll a világ rang­lista élén 2,2 millió tonnával. India 490 000, a Szovjetunió 210 000, japán 147 000, Lengyelország 38 400, Jugo­szlávia 72 000, Románia 25 000, Ma­­gyarorószág 23 515, NDK 16 000, Fran­ciaország 15 000, Csehszlovákia 12 222, Izrael 12169, NSZK 8900, Egyiptom 7000, Kuba 4500, Ausztria 2500, Gö­rögország 900 tonna halat termelt a múlt évben. ♦ ♦ A Szovjetunió 1980-lg hetvenhét százalékkal kívánja növelni tógazda­ságainak termelését. ♦ ♦ A haltenyésztési kutatásokban folyó eddigi csehszlovák—magyar közös ku­tatási program folytatásaként együtt­működési szerződést írtak alá a két ország képviselői. Az elkövetkezendő öt évben halgenetikai, halélettani, halszaporítási, halhústermelés-techno­­lógiai és halegészségügyi témákban cserélik ki tapasztalataikat és Isme­rik meg egymás eredményeit a cseh­szlovák, illetve magyar kutatók. ♦ ♦ A közelmúltban aláírt lengyel—ma­gyar kétoldalú tudományos együttmű­ködés keretében a HAK1 közös kuta­tásokat folytat a Krakkói Hidrobioló­giái Tudományos Kutató Intézettel a hagyományos és az iparszerű halhús­termelés különböző kérdéseinek vizs­gálatén belül halgenetika! és fizioló­giai kérdések tanulmányozásában. ♦ ♦ Dr. Krlstjan Eldjarn, Izland állam elnöke a népéhez Irt kiáltványban félreérthetetlenül kimondja, hogy a végsőkig kell harcolniuk halászati jogaikért, a tőkehal zsákmány szln­­tentartásáért. A zord klímájú sziget­­ország gazdasága szinte kizárólag a halászaton alapszik. Dr. Eldjarn fel­teszi a költői kérdést: „Ha a tőkehal elhagy minket, ki segít rajtunk? És ha mi hagyjuk veszni halunkat — ki segít rajtunk?“ ♦ ♦ E. I. Maslenikova megállapította, hogy a ketrecben nevelt pontyivadék­nál (különösen ha nagy tömeget tar­tanak együtt) gyakran előfordul a kopoltyú-nekrózisos betegség. Ameny­­nyiben időként 1—1 m3-nyi vízben 80—100 gramm oltott meszet felolda­nak, a kór teljesen visszaszorítható. Maslenikova kísérletei nemcsak a la­boratóriumi, hanem a tógazdasági gyakorlatban is sikerrel végződtek. ♦ ♦ Soivlo londoni kutató tanulmányá­ban ismerteti azt az új, általa beve­zetett módszert, melynek segítségével — pl. pisztrángból — többször lehet vérmintát venni. Egy-egy mintavétel­re a szem alatti részen, a dorsalls­­aortánál kerül sor. ♦ ♦ Műszer a halhús minőségének mé­réséhez. Skót szakemberek egy olyan új műszert készítettek, melynek segít­ségével könnyen és gyorsan megálla­pítható a raktárban, hűtőházban tá­rolt hal frissesége. A kézi, elektromos szerkezet két elektródját a halhúshoz érintik, miközben megmérik a halszö­vet dielektromos veszteségi értékét. Mivel a halhús dielektromos értéke a tárolással arányosan csökken, így a műszer jelzőskálájáról rögtön leol­vasható az áru minőségi értéke. Az ötletes készülék kezeléséhez egy em­ber elegendő, üzemelése gyors ás biztonságos. ♦ ♦ Tartható-e a ponty sós vízben? Köz­tudomású, hogy a ponty előszeretet­tel tartózkodik a folyók delta-vidékén, ahol a vízmozgás csekély és szinte tavi Jelleg uralkodik. A legújabb vizs­gálatok azt bizonyítják, hogy a ponty aránylag könnyen elviseli — keve­­sebb-hosszabb időn keresztül — a fél­sós vizeket, ahol a sótartalom a 8— 10 ezreléket is elérheti. A pontyiva­dék legfeljebb a 6—7 ezrelékes érté­ket képes eltűrni. Izraeli megfigyelé­sek szerint az öt ezrelék fölötti só­tartalom csökkenti a halak növekedé­sét. ♦ ♦ A legújabb statisztikai adatok sze­rint a Fülöp-szlgetekröl évente 36 millió színpompás korallszlrtl halat exportálnak főleg Európába ée az Egyesült Államokba. A tetszetős hala­kat kizárólag akváriumi bemutatás céljából gyűjtik. ♦ ♦ Hidrobiológusok megállapították, hogy ahol nagy a motorcsónak forga­lom, ott a kagylók állománya veszély­be kerül. Ugyanfs a kétütemű moto­rokból folyamatosan olaj csurog a vízbe, mely végül Is a kagylók kopol­­tyújához kerül. Az olajtól eltömődik az állatok légzőszerve, s azok meg­fulladnak. ♦ ♦ Világrekordl Tizenöt mázsa súlyú cápát fogott horoggal Clive Green ausztrál horgászl A szerencsés ember négy óra és negyven percig fárasz­totta a termetes ragadozót. A statisz­tikai nyilvántartások szerint ez a vi­lág legnagyobb hala, melyet valaha is horoggal kifogtak.-----------------------------------------------------------------------------------IS A hal ízletes és vitamindús táplálék! A halat a keresztény népek böjti eledelnek tartják, mert olcsóbb, szeré­­nyebb, silányabb a többi húsnál. A felfogás kialakulásáról vitatkozhatunk. Az például igaz, hogy a kereszténység bölcsője vidékén a szegényebbek tápláléka a hal volt. Még az is, hogy görög nevének betűsora — IGHTHŰSZ — az őskeresztények titkos jelé volt. No de az, hogy a halhús silányabb és szegényebb a többi húsféléknél, az már nem igaz. Arról szó sem lehet. Ezt különben a halrajongók érzik, ha nem Is tudják. Ismerek olyan ha­lászlé imádót, aki órakat utazik, hogy a kedvelt ételét, a legjobb halászlét megkapja. Vannak, akik a Kun Laci bácsi által készített halászlét tartják feibecsülhetetlennek. Én a harmadikat választottam, azt amit önozóné re­ceptje szerint Gyula bácsi főzött a Rudolf-téren. A szenvedélyes halrajongók még azt is kikötik, hogy a jó halászlé után jól esik a rántott ponty vagy kecsege, esetleg rácos csuka, tepertős túrós csusza és valamilyen könnyű savanykás bor. Szóval Magyarországon vannak halimádók, de sajnos kevesen, mert az egy emberre jutó két kiló nyolc deka átlagos évi halfogyasztás nem veheti fel a versenyt a világ 6,8 kilogrammos halfogyasztással. Az igaz, hogy mi nem eszünk meg mindenféle tengeri lényt, mint az olaszok, a spanyolok, a szigetvilágiak, vagy akár az északi népek, de az a két és háromnegyed kilós átlagfogyasztás kissé kevés, mert a halhús kiváló, minden egyéb hús­félénél hasznosabb eledel. Hogy miért? Nézzük csak: ötszörte kevesebb benne az elasztin és min­dennemű rostanyag, mint a többi húsfélében. Minél kevesebb a rost, annál könnyebb az emésztés. A halhús tehát, a kímélő étrend igen sokféleképpen felhasználható élelmiszere. Methionin és cystln tartalma még a túróénál is magasabb, így a májműködést segíti. A májra különben sem ró nagy mun­kát az emésztése, mert nem tartozik a zsíros húsok közé. Zsírtartalma át­lagosan 0,3—0,28 százalék. A halhúsok között a kövér aránylag ritka. Emészthetőségét növeli az is, hogy extraktiv tartalma kevesebb, mint a marhahúsnak. Ez az oka annak, hogy a halhúsból nem lehet olyan köny­­nyen kivonatokat készíteni, mint a marhahúsból. A halhúsnak van két olyan különbsége is, amiről soha sem szabad megfeledkezni: a lysln és arginin tartalma magas és ez a növekedési faktor előnyére válik. Ezért fix élelmezéstudomány kutatói szívesen javasolják a halhús fogyasztását a gyermekeknek. Vitamintartalma is számottevő. Főleg a tengeri halak Jó vitaminforrások. A és Вг vitamint a legtöbbet tartalmaz. Mindezek azonban általános adatok. Ha részletesebb értékelésre kíván­csi valaki, akkor külön kell az édesvízi és tengeri halféleségeket, t friss, a fagyasztott ős a konzerv halhúsokat számításba venni, mert az átlagos adatokon belül elég eltéró „mennyiségeket“ kaphat az ember. Mindezek nem változtatják meg azt az igazságot, hogy a halhús igen hasznos és értékes táplálék. Hasznos, értékes, ízletes és olcsó. Akkor miért nem eszünk többet? Erre a kérdésre nehéz válaszolni. Egyesek szerint, mert nehéz hozzájutni. Nos ez ma már nem helytálló. Mások azt mondják: szokatlan. Meglehet szokni, sőt meg lehet szeretni, ha jól készítik, jól tálalják a hidegkonyhán. Azt is hallottam, hogy mert szálkás, gyermekeknek nem adható. Ez sem igaz, mert a szálkás halhúson kívül vannak biztonságosan fogyaszthatók is. Könnyen romlik. Ez Igaz, dá a többi húsféle is veszedelmessé válhat, ha könnyelműen tárolják. Azt kell hinnem, hogy a mi elmaradott halfogyasztásunknak a legfőbb oka az, hogy nem ismerik eléggé sem a halhúst, sem az előnyeit, sem a fel­­használás, az elkészítés, a fogyasztás módját. Ha köztudomásúvá válik a halhús előnye, a beszerzés, az elkészítés módja, akkor már nem is azért fokozódik a halfogyasztás, mert a hal a húsok között a legolcsóbb, hanem mert hasznos, jó és mert megszerette a fogyasztó. Dr. Buga László Hasonlít a kecsegéhez A közelmúltban egy régi folyó­iratot olvastam. Érdekes dolgokat tudtam meg belőle a Duna egyik nevezetes őslakójáról; a vizáról. Csallóköz hajdani népének ős­foglalkozása a halászat volt. Leg­érdekesebb hala éppen a viza volt. Ma már nem fordul elő sem a Csallóközben, sem pedig másutt. A viza hasonlít a kecsegéhez, de finnél Jóval nagyobbra megnő. A régi írások arról tanúskodnak, hogy egy-egy példány tizenkét má­zsát is nyomott, de a tengerben huszonnégy mázsások is előfordul­tak. Húsa igen ízletes. Igazi hazája a Fekete-tenger. Innét — a Dunán — vándorolt fel évente kétszer a Csallóközbe. Az első raj március­tól májusig, a második augusztus­tól decemberig. Ebben az időszak­ban a halászok lesték érkezésüket. Hatalmas, külön erre a célra ké­szült hálókkal, az úgynevezett vi­­zahálöval, szégyével vagy vizafo­góval halászták. Ezeket a szerszá­mokat az úri körökben Is emleget­ték. Húsát királyok, nagyurak fo­gyasztották elsősorban. A vlzahalászat az emberek ked­velt szórakozása közé tartozott. Oláh Miklós esztergomi érsek leír egy Ilyen halászatot az 1537-es esztendőből. A nagy hajtóhalászat Dunán történt, pontosan Komá­romnál. Akkor ágyúkkal riasztot­ták ki a vizákat rejtekhelyeikből. A krónika szerint az elejtett zsák­mány óriási volt. Egy másik viza­­fogás az 1554. évből IsmerStes. Ki­rályföldön, a mai Aszód puszta he­lyén történt. Itt voltak Csallóköz leghíresebb vizafogó szégyél. Híres vlzahalászok voltak a ko­­márnoiak, gútaiak, ekecsiek, izsaiak, nyárasdiak. A vizákkal élénk kereskedést folytattak a csallóközi halászok. A „zsákmányt“ Bécsbe szállították. A szállítás vízen és szárazon tör­tént. A megrakott szekerekkel Pá­rizsba is elmentek és vitték ma­gukkal a drága, finom csemegét. Az utolsó vizát az 1800-as évek végén fogták. Holczer László Konyhánk titka HALERÖLEVES A leveszöldséget felforraljuk, hozzáadjuk a halfejet, háromnegyed óráig főzzük, majd tfz percre a halat is beletesszük és rövid ideig forraljuk. A levest leszűrjük a tányérokba mert forró levesbe egy-egy tojássárgáját ke­verünk. Vajon pirított zsemlekockával la tálalhatjuk. TÖLTÖTT PONTY Egy nem túl nagy, kb. 1—1 % kg-os pontyot megtisztítunk, a bőrét pik­kelyestül lehúzzuk és a halat jól megmossuk. Máját, tejét, a fejéről lesze­dett húst finomra vágjuk, két, tejben áztatott és kinyomott zsemlét, két tojássárgáját adunk hozzá, és szardellapasztával, sóval, apróra vágott zöld­petrezselyemmel ízesítjük. Ezzel a masszával megtöltjük a megsózott halat, hasát összetűzzük vagy varrjuk, majd tíz dkg vajon megsütjük.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom