Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-29 / 4. szám
Mérlegelés a szövetkezetekben Az egységes földművesszövetkezetekben februárban tartják a zárszámadó közgyűléseket. A közös gazdaságok irányítói és tagjai megvitatják a múlt évi gazdálkodás eredményeit és feltárják az esetleges kudarcok okait. Kétségtelen, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt eléggé nehéz évet zárnak a szövetkezeteink. Ennek ellenére a legtöbb helyen elmondhatják, hogy a jé szervező munka, a dolgozók szorgalma és hozzáértése eredményekén! gazdag termést takarítottak be gabonából. Sajnos nem mondható el az őszi betakarítású növényekről, melyekből jóval a tervezett alatt maradtak a hozamok. Nem beszélve arról, hogy jónéhány szövetkezetben — a munka szervezés alacsony színvonala miatt — még a gyenge termésből is sok ve szendőbe ment. igaz, a vegetációs idő kissé elhúzúdottl Ez azonban nem indokolja meggyőzően azt a lemaradást, amely a kedvező őszi időjárás ellenére több gazdaságban előfordult. Bíztató azonban, hogy a mezőgazda sági üzemek zömében jó ütemben folyt az őszi munka, időben földbe ke rült a vetőmag és elvégezték a mélyszántást is. A gyengébben gazdálkodó szövetkezetekben időszerű lesz a kullogás okát is komolyabban firtatni. A vezetőknek és a tagoknak választ kell ke resniiik arra a kérdésre, miért fordultak elő jóvátehetetlen hibák és mulasztások?-! s a feltárt okokat illő lesz — mégpedig a saját érdekükben — mielőbb eltávolítani, illetve kiküszöbölni. A jól gazdálkodó szövetkezetekben minden bizonnyal sok szó esik majd a becsületes helytállásról, vagyis annak hangsúlyozásáról, hogy a szövetkezeti tagság újból bizonyította a szocialista termelési mód előnyeit s egyben odaadását is a szocialista nagyüzemi mezőgazdasághoz. Tény, hogy a tavalyi mostoha időjárási viszonyok között nemcsak egyszerűen dolgoztak az emberek, hanem hűségükről, leleményességükről is tanúbizonyságot tettek. A növénytermesztésben tapasztalható lemaradás a legtöbb mezőgazdasági üzemben az állattenyésztésben is érezteti kedvezőtlen hatását. Kevés a jó minőségű szálas takarmány és bizony szemesekből sem bővelkednek a mezőgazdasági üzemeink. Ezért a hizlaldák sok esetben nem érik el a tervezett súlygyarapodást és több gazdaság a tejtermelési tervét sem teljesítette. Vannak azonban kirívó különbségek még az azonos természeti adottságok között gazdálkodó mezőgazdasági üzemek eredményei között is. Az anyagi eszközök és a gépek gazdaságos kihasználása is nagyon eltérő volt az elmúlt esztendőben. Nem mindenhol használták ki gazdaságosan a meglevő lehetőségeket, például a korszerű technikai eszközöket és kevésbé takarékoskodtak a hajtóanyaggal is. Sok gazdaságban nagy gondot fordítottak a szocialista munkaversenyrö és a komplex racionalizáló brigádok tevékenységére, valamint az újítőmozgalom fejlesztésére. De voltak olyan szövetkezetek is, ahol vajmi keveset törődtek a termelést ösztönző mozgalmakkal és a szocialista kötelezettségvállalások teljesítésének értékelésével. Nem mindenhol tartották fontos toladatnak a tagság politikai és szakmai nevelését, a társadalmi és kulturális élet fejlesztését, valamint a dolgozókról való szociális gondoskodás színvonalának emelését sem. A szövetkezeti tagoknak tehát lesz miről tanácskozni a zárszámadó közgyűlésen! A nagy élettapasztalattal rendelkező idős tagok, a középkorúak és a sok mindent akaró lelkes fiatalok véleményt mondhatnak a múlt évi gazdálkodásról. A szocialista brigádok vezetői, a racionalizáló brigádok képviselői kifejthetik nézeteiket a szövetkezeti közösség életével és a termelés növelésével kapcsolatos kérdésekhez. Helyes lesz azonban, ha a vita középpontjába a termelésfejlesztési lehetőségek feltárását és a múlt évi jó tapasztalatok összegezését állítják. Mint ismeretes az elmúlt esztendőkben egyesülések nyomán nagy szövetkezeti gazdaságok keletkeztek. Erre a folyamatra szükség volt a termelés összpontosítása és szakosítása, valamint további korszerűsítése céljából. Ennek azonban természetes következménye, hogy a zárszámadó és tervjóváhagyó közgyűlésekre nem lehet a nagy szövetkezetek tagságát egy helyre összpontosítani. Nagyon kevés községben találunk olyan kultúrházat, ahol a szövetkezet összes tagjai elférnének. Ezért a legtöbb szövetkezetben a gazdasági mérleg és az idei termelési-pénzügyi terv jóváhagyása a képviseleti testület hatáskörébe tartozik. A szövetkezeti demokrácia azonban feltételezi, hogy minden dolgozó ismerje a szövetkezeti közösség összes problémáit, közreműködjön a fogyatékosságok feltárásában és az igényes termelési-pénzügyi tervek formálásában. Ezért tehát szükséges, hogy lehetőleg még a zárszámadó közgyűlés előtt a gazdasági részlegekben vagy az egyes termelési ágazatok keretében a szövetkezet összes dolgozói részletes áttekintést kapjanak a szövetkezet múlt évi gazdálkodásáról és véleményt nyilvánítsanak az idei termelésipénzügyi tervjavaslatról. A szövetkezeti tagok és az esetleges alkalmazottak is joggal igénylik, hogy a szövetkezeti demokrácia szellemében nyilváníthassanak véleményt, tehessenek javaslatokat és kérdéseikre kielégítő választ kapjanak. Erre remélhetőleg minden szövetkezet vezetősége lehetőséget teremt, vagyis a tagság aktív segítségét igényli majd a fogyatékosságok elleni küzdelemben és a termelés növelését szolgáló nemes törekvésekben. ‘ A zárszámadó közgyűléseken bátran rá kell mutatni a fogyatékosságokra, főleg azokra, amelyek a munkaszervezés alacsony színvonalának vagy egyes dolgozók közömbös magatartásának a következményei. A CSKP XV. kongresszusa határozatának értelmében a hatodik ötéves tervidőszak folyamán jelentősen kell növelni a mezőgazdasági termelést. Cél, gabonafélékből a teljes önellátottság mielőbbi elérése, élelmiszerekből pedig a növekvő szükségletek kielégítése, illetve fedezése. Mivel azonban tavaly a mezőgazdaságunk termelési eredményei kisebbek voltak a tervben feltételezettnél, így a hatodik ötéves tervidőszak második évében a mező gazdasági dolgozókra nagyon igényes feladatok hárulnak. Talán még egyet len esztendőben sem számoltunk a mezőgazdasági össztermelés és árutermelés olyan méretű növekedésével, mint számolunk az idén. A termelés nagyobb méretű növelésére azonban feltétlenül szükség van. Ettől függ élelmiszeriparunk jó nyersanyag-ellátása s végeredményben a közélelmezés szinvonalának tervezett emelkedése is. A mezőgazdasági üzemeknek, tehát a szövetkezeteknek is föl fel kell készülniük az 1977-es gazdasági évre. Maximálisan ki kell aknázniuk az emberek leleményességét, kezdeményezőkészségét, valamint a rendelkezésükre álló anyagi-műszaki eszközöket. Ennek a törekvésnek érvényt kell szerezni már az évi termelési-pénzügyi terv kidolgozásakor. S persze, érvényesíteni kell a tervezéskor azt a követelményt is, hogy a társadalmi szükségletek kielégítéséhez a szövetkezet minél nagyobb mértékben hozzájáruljon. XŰXH DEZSŐ Telidoben is van tennivaló a határban. Mihelyt az időjárás lehetővé teszi, a mezőgazdasági üzemekben elvégzik a téli fejtrágyázást. Foto: —tt—i A termelés döntő szakaszain Zárszámadásra készülnek Nesvadyban ® A pártszervezet hivatása magaslatán áll Mezőgazdasági üzemeink országszerte évvégi zárszámadó gyűlésekre készülnek, amelyek egyes helyeken már folynak is. Nemcsak a közös gazdálkodás eredményei kerülnek napirendre égy rendkívül nehéz év után, hanem az idei termelési irányelvek, a lebontott termelési feladatok teljesítésének a biztosítása is. Szinte egyidőben folynak a pártszervezetek értékelő gyűléseinek az előkészületei is, tehát olyan időszak következett most el a falvak életében, amelyet aligha valamilyen téli csendélet, mint inkább fokozódó politikai aktivitás jellemez. A jómódú szövetkezetek közé tartozó Nesyadyi (naszvadi) Efsz-ben sem szünetel a munka. Bizonyos tekintetben már a tavaszra készülnek — megtörtént a trágyázás, a zöldségtermesztő részlegen Is serénykednek, az állatok körül meg mindig van munka. Ám igen lázas munka folyik benn, a szövetkezeti irodában. A rideg számoszlopok között felfedezhető a tavalyi megfeszített, olykor emberfelettinek tűnt munka eredménye, ugyanakkor a szövetkezetesekre az idén váró feladatok nagysága is. Vannak szövetkezeti vezetők, akik — ahogy mondani szokás — a ktsujjukból rázzák ki a számokat. Frone elvtárs, üzemgazdász hektárnyi és mázsnyi pontossággal ismeri a tavalyi termélési eredményeket,, de azért utánanéz a könyvekben, nem téved-e. Minden pontosan egyezik. Az 1681 hektáron gazdálkodó szövetkezet tavaly 890 hektáron búzát, 500 hektáron kukoricát, 270 hektáron pedig árpát termesztett. Terméshozamaiban érezhető az aszályos idő súlyos kihatása, de: járási viszonylatban így is az elsők között szerepelnek. Búzából 49, árpából 30, kukoricából pedig 32 mázsás átlagos hektárhozamot értek el. — A szövetkezet termelési feladatai lényegében nem változtak, talán kisebb korrekciókkal ugyanazt kell elérnie, amit a tavalyi, irányelvek is megjelöltek, — kapcsolódik bele beszélgetésünkbe Tvrdoň Adam oki. mérnök, a szövetkezet elnöke. A feladat pedig nem csekély: az idén 8445 tonna gabonát kell termelnie és zömében gladnia a szövetkezetnek. ,, Az emberben önkéntelenül is felidéződik az aszály rémképe. Mi lesz, ha az idén Is kísérteni fog a múlt? Ilyen veszély bármikor fennállhat, és a kérdés Is férfias választ vár. — Vizünk nincs, — jelenti ki kategórikusan Tvrdoň elnök, — csak racionális munkaszervezéssel küzdhetünk a természet szeszélyei ellen. Nesvadyban tudják, mit jelent az elemek játéka. Tavaly ez közel nyolcmillió koronájába került a szövetkezetnek. Ennyi az ún. biztosítatlan kár, amelyet azonban a szövetkezeti tagoknak nem szabad nagyon megérezniük. Furcsa helyzetben van a szövetkezet, illetve a község. A tájat folyók övezik, földrajzilag vízbőnek Is jellemezhető, ám a nesvadyi szövetkezetét elkerüli a termést fakasztó nedű. Öntözőrendszerük csak 205 méter hoszszúságban van, 500 méteren hordozható öntözőrendszert alkalmazhatnak, de mindez kevés. Az egyéb módon történő vízszerzés, szállítás pedig igen költséges. Örvendetes tény a szövetkezét életében, hogy tavalyi állattenyésztési feladatait maradéktalanul teljesítette, ezt pedig annak köszönheti, hogy racionálisan biztosította a takarmányalapot, mélynek felhasználásával, a fejőstehenek jobb gondozásával sikerült lényegesen növelniük az egyedenkénti és átlagos tejhozamot. (Egyedenként napi 8 literes tejhozamot értek el.) A jövőt tekintve a szövetkezet fő feladata továbbra is a pártkongreszszuson kitűzött gabonaprogram teljesítése marad. A téli kampány során a politikai-szervezési intézkedések, a növénytermesztés, az állattenyésztés és a gépesítés fő feladatainak maradéktalan teljesítésére irányulnak. A növénytermesztésben, mint mondottuk, a gabona- és kukoricaprogram teljesítése a fő feladat, gondot fordítanak még az ipari növények, elsősorban a cukorrépa és az olajosneműek termesztésére és a társadalmi szempontokat szem előtt tartva a zöldségtermesztés kiszélesítésére. Az állattenyésztésben a tejtermelés növelésén van a hangsúly — a szövetkezetnek 1 950 000 liter tejét kell eladnia a terv szerint. A tejtermelés mellett a marha- és sertéshúseladás biztosítása következő fő feladat; mindezt az állatállomány egyidejű javítása mellett kell elérniük. A sertéstenyésztésben a malacok idejében történő elválasztására és a hizlalás során az abraktakarmány megtakarítására törekszenek, amire jő teltételeik vannak. A téli kampány harmadik fontos szakasza a gépesítés. A gépállomány 30—40 százaléka javított állapotban van, a tavaszi munkák első szakaszában használt gépek javításával már végeztek. A javításokat hetente, hétfőn ellenőrzik. A számadatok és az elnök derűlátása reményre jogosít fel. Mi a titka a szövetkezet sikerének? Természeti adottságai jők, de kedvező feltételeivel nem egyedülálló szövetkezet. A titok nyitja egyszerű: lehetőségeit, feltételeit ki is használja a szövetkezet. A vezetőség messzemenően gondoskodik a tagok kulturális és szociális igényeiről, jó pihenéséről (más üzemekkel együtt részt vett tátrai és más hegyi nyaralók építésében, utazni küldi tagjait). Ám érvényesül a valamit valamiért elv, természetesen a jobbik értelmében. A vezetőség szigorúan megköveteli a tagok jó munkáját. Ennek fontos eleme a következetes ellenőrzés, amelynek fontosságára Nesvadyban már ráébredtek. Az ellenőrzés terén pedig igen nagy lehetőség nyílik a pártszervezet számára, a párt vezető szerepének érvényesítésére. Erről Kiss Ferenc, a szövetkezet pärtszervežetének elnöke tud sokat beszélni. Hét pártcsoportot alakítottak a termelés főbb területein s Így a csoportvezetővel együtt valamennyi párttag felel a részleg feladatainak teljesítéséért. A beszámoltatás rendszeres a pártszervezetben, tehát az előforduló hibák nem harapódzhatnak 'él, kiküszöbölésükre idejében intézkedéseket tesznek. Természetesen, az ellenőrzéstől függetlenül is fontos a kommunisták példamutatása. Az olyanoké, mint Nagy Gyula traktoros, Bombné a növénytermesztésben, vagy Farkas elvtárs, akik nemcsak szót értenek munkatársaikkal, hanem mágnesként vonzzák őket maguk után. LŰRINCZ LÁSZLÓ SZAKMELLÉKLET: KERTESZET GS ИЙШТ-шш
