Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-22 / 3. szám

1977. janaár 22. SZABAD FÖLDMŰVES 7 Súlygyarapodás garanciával Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy társadalmunkban a régi, kezdetleges termelési J módszerek háttérbe szorulnak, s helyükbe újab­bak, korszerűbbek kerülnek, amelyek künnyitik ' az ember munkáját és a korábbinál jobb eredmé- I nyék elérését teszik lehetővé. Ez azt bizonyítja, [ hogy túlsúlyban megfelelő emberek kerültek az ■ irányításba, akik együtt fejlődnek a termeléssel. Társadalmunkban a mezőgazdaság népgazdasá­­. gunk erős láncszemévé nőtte ki magát, ami egy­ben nagy felelősség is, s ezt az ágazatban min­den egyes dolgozónak vállalnia kell. Ez azt köve­­• teli, hogy a régi, elavult módszerek helyett újab­­' bakat, hatékonyabbakat alkalmazzanak, amelyek , elősegítik a termelésnek a társadalmi igénynek | megfelelő fellendítését. Szükséges tehát, hogy a , mezőgazdasági üzemek és a szolgáltató szerveze­tek szoros együttműködéssel segítsék elő ezen cél ' minél jobb teljesítését. A közelmúltban Vágó Ferenc mérnökkel a Du­­' najská Streda-1 (dunaszerdahelyí) Terményfelvá­. sárlő- és Ellátó Vállalat igazgatójának a helyette- J sével arról beszélgettünk, hogyan segítik a járás , mezőgazdasági üzemeit a sertéshús-termelés fel- 1 lendítésében. Ez nagyon időszerű téma, hiszen a ! CSKP KB 1975-ik évi októberi plénuma is hangsú- I lyozta, hogy a terményfelvásárló és ellátó válla­­\ latoknak felelősséget kell vállalniuk a gabonával való ésszerű gazdálkodásért, ami ma is, de a jö­­' vöre nézve is érvényes. i A gabonának a takarmányozásban való ésszerű és gazdaságos felhasználására való törekvés a ! tápok gyártásával ugyan elkezdődött, ezzel azon- I ban korántsem fejeződött be. A tulajdonképpeni " ésszerű felhasználásra későbben került sor úgy, i hogy 1965-ben egyezményt kötöttek a mezőgaz­­; dasági üzemekkel a garantált súlygyarapodásra, i ez a módszer azonban akkoriban még csak gye­■ rekclpőben járt, ezért három évre rá további tö- I kéletesítés végett bizonyos időre szüneteltették. \ Az üzemi pártbizottság javaslatára és a járási ' pártkonferencia ösztönzésére azonban az 1975. év harmadik egyedében néhány gazdaság kivételével ' az egész járásra kiterjosztették a hízósertések j súlygyarapodására vonatkozó garanciát. A múlt év végén huszonhét mezőgazdasági üzemben ga­ll iantálták a hízó sertések súlygyarapodását. t A garancia alapvető feltétele az volt, hogy a ' mezőgazdasági üzemek mindegyike önellátó le­­r gyen takarmánygabonából! MIT GARANTÄL A TAP SZÁLLÍTÓJA? A terményfelvásárló és ellátó vállalat olyan tá­pot szállít a mezőgazdasági üzemeknek, amellyel a lehető legjobb súlygyarapodást érhetik el. Ga­rantálják, hogy a mezőgazdasági üzemek járási átlagban elérik a 0,58 kg-os napi hízónkénti súly­­gyarapodást. Persze gazdaságonként eltérő a-ga­rancia, ami a termelés színvonalának a függvé­nye. A kutníkyi (hegyétei) szövetkezet részére például 0,66 kg-os átlagos súlygyarapodást és to­vábbi öt gazdaságban pedig 0,55 kg-os súlygyara­podás elérését garantálták stb. Az eredményeket negyedévenként értékelik. A harmadik negyedévben például (1976) a hízóser­tések napi súlygyarapodása járási méretben elérte a 0,596 kg-ot, ami a nyugat-szlovákiai kerület­ben, de talán szlovákiai méretben is a legjobb átlagos eredmény. A múlt év elejétől naponta és hízónként 0,583 kg-os súlygyarapodást értek el, s a járásban né­hány olyan gazdaság is akadt, ahol kisebb volt a súlygyarapodás, mint amennyit a felvásárló vál­lalat garantált. Ezek közt van a Horné Ваг-í, a kutníky-i és a tejfalusi szövetkezet Is. Ezzel szem­ben a Trhové Mýto-i (vásárúti) szövetkezetben 0,878, a Zlaté Klasy-iban 0,676 kg volt a hízók napi súlygyarapodása stb. MIT GARANTÁL A TERMELŐ? Fontos követelmény, hogy a gazdaságokban egészségi szempontból is kifogástalan sertések kerüljenek a hizlaldákba, betartsák a tápok ete­tésének szabályait, vagyis az egyes tápfajtákat olyan állatcsoportoknak adják, amelyek részére készítették azokat. Mindent el kell követniük a stresszhatások leküzdése érdekében, meg kell szívlelni a tápok szállítójának tanácsait és pon­tos nyilvántartást kell vezetni a súlygyarapodás­ról stb. Olyan esetben, ha a mezőgazdasági üzem nem éri el a tápok szállítója részéről garantált súly­­gyarapodást, a felvásárló vállalat a meg nem ter­melt húsmennyiség tíz százalékának az értékét fizeti, ha bebizonyosodott, hogy a táp minősége nem telelt meg a követelményeknek. Amennyiben a mezőgazdasági üzem eléri a garantált átlagos súlygyarapodást, de több tápot használ egy kilogramm hús termelésére, mint amennyit a norma előír, akkor a táp szállítója a többletfogyasztás értékének tíz százalékát téríti a fogyasztó részére. Ha azonban a mezőgazdasági üzem a garantáltnál jobb súlygyarapodást ér el és kevesebb tápot használ egy kilogramm hús termeléséhez, mint amennyit a norma előír, ak­kor a többlet-húsmennyiség értékének tíz, a meg­takarított táp értékének ugyancsak tíz százalékát kell folyósítania a táp szállítója címére. Meg kell azonban jegyezni: járási méretben úgy döntöttek, hogy üzemegységenként a térítés összege akkor sem haladhatja meg a harmincezer koronát, ha esetleg egyik vagy másik tél részére ennél na­gyobb összeg járna! A TAP SZÁLLÍTÓJA MIRE FORDÍTJA A GARANCIÄBÖL SZÁRMÁZÓ PÉNZÖSSZEGET? Vágó elvtárs elmondta, hogy a múlt évbén két­száztízezer koronáig terjedő összeget fizettek ki a mezőgazdasági üzemek részéré garanciális té­rítés címen. A felvásárló vállalat azonban mint­egy félmillió koronát kapott partnereitől. Mire használják az így szerzett pénzösszeget? Teljes egészében a szállító, az átvevő és a tároló vonalak bővítésére és tökéletesítésére. Több me­zőgazdasági üzemben újabb táptároló tartályokat építenek s több helyen a régi, vékony töltőcsövs­­ket vastagabbakkal cserélik ki, hogy gyorsuljon a szállítókocsik kiürítése, minél kevesebb idő vesz­­szen kárba várakozással. Járási méretben — 1976-ban — a garantált súlygyarapodás megközelítőleg 48 ezer sertésre terjedt ki. Ennél az állománynál egy kiló hús ter­meléséhez 3,94 kg tápot számítottak, de a har­madik negyedév végéig a fogyasztás 3,89 kg volt, s ezzel tizenegy vagon tápmennyiséget takarítot­tak meg. örvendetes az is, hogy a tervezett százöt kilo­grammos átlagos értékesítési súlyt egy dekával túlszárnyalták. Mivel a járásban csak hústípusú sertéseket tartanak, kiváló minőségű árut szállít­hattak feldolgozásra a húsiparnak. IDEI KILÁTÁSOK Ebben az évben a járás minden egyes sertés­húst termelő gazdaságára kiterjesztik a garan­ciát, s az 1977-es év első negyedében ötszáz va­gon mennyiségű vágósertést szállítanak feldolgo­zásra és az év végéig százharminc vagon hússal adnak el többet, mint az előző esztendőben. A garanciát azonban a tojástermelésre is kiter­jesztik. Itt a garancia kritériuma az egy tyúk át­lagában meghatározott tojástermelés és az egy tojásra elfogyasztott tápmennyiség lesz. Szólni kell arról is, hogy a felvásárló vállalat minden egyes dolgozója felelős a részére kijelölt mezőgazdasági üzemben a garanciában meghatá­rozott eredményekért. A mezőgazdasági üzem szakembereivel együtt ellenőrzi, mennyiben tart­ják be a közös alapelveket, segít a helyi problé­mák megoldásában, tanácsot ad a tápok gazdasá­gos felhasználására stb. A felvásárló vállalatnak van egy zootechniku­­sa, aki szaktanácsokat ad a termelőknek, ellen­őrzi a tápok választék szerinti szállítását, nyil­vántartja az átlagos súlygyarapodást, a tápfo­gyasztást stb. FEJLESZTIK A SERTÉSTENYÉSZTÉST Mandák József elvtárssal, a Gabčíkovoi (bősi) Állami Gazdaság főmérnökével beszélgetve meg­állapítottam, hogy nagyon elégedett a tápok mi­nőségével. Ez esedékes is, hiszen a garantált 0,57 kg-mal szemben napi átlagban 0,587 kg-os súlygyarapodást értek el a hízósertéseknél. Jelenleg az állami gazdaság sertéshizlaldájában naponta és darabonként 0,80—0,63 kg közt válta­kozik a hízósertések súlygyarapodása. így az első negyedévben a tervteljesítés nem ütközik nehéz­ségbe, hiszen sertéshúsból az évi tervfeladatnak 23 százalékát könnyűszerrel teljesítik. Ebben az évben száz vagon mennyiségű sertéshúst (tíz va­gonnal többet mint tavaly) adnak társadalmunk­nak. Egy azonban aggasztó. Kevés a malacnevelésre alkalmas férőhely. A problémát tehát battériás rendszerű malacneveléssel oldják meg olymódon, hogy aránylag kis helyen termelik meg a hizla­láshoz szükséges malacmennyiséget. Ez azért is fontos, mert az ötéves tervidőszak végére már százötven vagon mennyiségű vágósertést kell szállítaniuk a társadalmi alapba. Ehhez persze a gazdaság maga termeli a szükséges gabonameny­­nyiséget is, tehát önellátó. Örvendetes, hogy az állami gazdaság az 1975-ös év valóságához képest 1980-ban vágósertésből száz százalékos termelésnövekedést ér ell Mondák elvtárs azonban azt is megjegyezte, hogy részükre aránylag sok problémát okoznak a belga landrass sertések. Közülük több hízókorban pusztul el. A boncolások azt mutatták, hogy ez a sertés nem bírja teljesen megemészteni a tápban levő halasz­tót, ami az állat túlságosan kényes szervezetével magyarázható. Ezzel szemben a hazai típus nem ennyire kényes a takarmányra. EZER HEKTÁRRÓL NEGYVENHÉT VAGON HŐS Bogyai Ignác elvtárs, a Dolný Bár-i (albári) szövetkezet elnöke örömmel újságolta, hogy a múlt évben az ezer hektáros gazdaság negyvenhét vagon húst adott társadalmunknak. Ebből a ser­téshús huszonhat vagon mennyiség. A felvásárló vállalat a szövetkezet részére 0,58 kg súlygyarapodás elérését garantálta napi átlag­ban. A harmadik negyedév végéig azonban 0,59 kg-os súlygyarapodást értek el a sertéseknél, amely a tápok jó minőségének a bizonyítéka. A szövetkezet 0,60 kg-os átlagos súlygyarapodás­sal zárta az évet, ami kilencszáz sertésnél kitűnő eredménynek számit. Ugyanakkor kétszázhatvan mázsa tápmennyiséget takaríthattak meg. Említésre érdemes az is, hogy 1976-bna öt de­kával nagyobb súlygyarapodást értek el, mint a korábbi években, mert jobb volt az állatokról való gondoskodás, s természetesen a tápok minő­sége is lényegesen javult. Ebben az évben harminc vagon sertéshúst kell szállítaniuk a húsiparnak, ami nem okoz különö­sebb gondot, hiszen abrakból, de más takarmány­fajtákból is teljesen önellátók és malacokban sem szűkölködnek. Bogyai elvtárs nagy jövőt jósol a garantált súlygyarapodásnak, mert lehetővé válik a partneri kapcsolat további javítása, s ez a korábbinál na­gyobb eredmény elérését teszi lehetővé a terme­lésben. HOKSZA ISTVÁN M mezőgazdasági építkezések a jövőben a kapacitás növelésen kívül főleg a mezőgazdasági termelés iparosítását és аж istállózott gaz­dasági állatok nagyobb összpontosítását célozzák. Ezzel jelentősen növe­kedik a munkatermelékenység és javul a termelés ökonómiai paraméterei­nek összeállítása. Célkitűzésünk a mnnka higiéniájának és knlturáltságá­­nak növelése, a földalap megtakarítása, az építkezés idejének jelentős lerövidítése, továbbá műszaki- és technológiai, valamint szervezési szem­pontból korszerű üzemek építése. A beruházás jellegű mezőgazdasági építkezés alapvető koncepciós válto­zásai ezért Is istállók építés-szerke­zeti megoldásainak nagyobb igényes­ségét követelik meg. A megoldást ezért nem lehet az egyes részekben és összetételekben keresni, hanem a komplett szerkezeti rendszerben. A mezőgazdasági építkezés a kö­vetkező években is mindenekelőtt földszintes lesz. A szerkezeti rend­szerek olyan megoldását kell elérni, hogy ezek lehetővé tegyék a pavilo­nok és a monobiokkok építését, vala­mint az épületek többhasznositású, univerzális megoldását, a gazdasági állatok egyes kategóriájának külön­böző módozatú istállózására. Lénye­ges, hogy lehetőség legyen az unifi­­kált építési elemek tömeggyártására, az épületek ezekből történő öszeálli­­tására, a gépi és technológiai felsze­relések kicserélésére, anélkül, hogy az épület szerkezetében változásokat kellene eszközölni. Követelmény to­vábbá az igénytelen kezelés, s a for­mák egyszerűsége és lehető legna­gyobb simasága. Ugyancsak fontos a felület minimalizálása, a tetőfelület lehető legkisebb lejtése, főleg az épü­szerű váztartőval. A szelemenes fe­délszék előfeszített T vagy I alakú vasbeton. Gyártásukat összefüggő vo­nalon oldanák meg. A tetődeszkákat három módozatban javasolják kivite­lezni, mégpedig vasbeton megoldással 4 cm-es vastagságban, két 14 centi­méter magasságú tartőbordával, to­vábbá vasbeton bordásdeszka megol­dással, végül pedig keramikai betét és vasbeton kombinációjú tetődeszka megoldással. A fal-paneleket a JDZO rendszerből vették át, amelyeket az Olomouci PREFA n. v. gyártja. A hő­­izoláló tetőpanelek azbeszt-cement­­deszka és polisztirol összetételűek. A polisztirol rétegben üregek vannak. A ZJOS konstrukció acélmegoldású. Ezen rendszer tartókonstrukciőja két csuklójú acélráma, amelynek több hajós elrendezés esetén belső támasz­­téka van. A ráma a szélső oszlopból, a középső oszlopból és a homlok­zatból áll. A ráma szélessége hat méter. A szélső oszlop hegesztett I profil, ötszáz milliméteres állórésszel, s az oszlop teljes magassága 3570 milli­méter. Az oszlopot lyukakkal látták el a homlokzattal történő csavar ál-Srenezeti rendszerek mezőgazdasági építkezések számára let elfogadható nyeregmagassága vé­gett, A követelmények egyike, hogy az épület alaprajzának bármely he­lyén meglegyen a nappali világítás szükséges intenzitása. Ezeknek az épületeknek a létre­hozása kifizetődő, hiszen az elem­típusok aránylag kis száma és elő­nyös szállítása stb., ezt lehetővé te­szi. A szerkezeti rendszerek megoldása során respektálni kell az olyan el­sődleges és általános szempontokat, mint amilyenek az állathigiéniai és állategészségügyi követelmények, va­lamint a hőtechnikai követelmények. Az építkezés során alkalmazott ké­miai anyagokkal kapcsolatban figye­lembe kell venni a tartósságot, a tűz­biztonságot, az épület morális élet­tartamát, továbbá az ökonómiai szem­pontokat és az ajánlott rendszerek elemei gyártásának megvalósíthatósá­gát. Egyes földszintes épületek szerke­zeti rendszerei a mezőgazdasági épí­tészetben beváltak, azonban olykor gyártott mennyiségük nem kielégítő. Ezért, valamint azon okbúi, hogy új szempontok szükségessé teszik a me­zőgazdasági építészet fejlődését to­vábbi újabb szerkezeti rendszerek vannak kialakulóban. Ezek közül né­hány olyan rendszert ismertetünk, amelyek alkalmazására a legközeleb­bi években sor kerül. A földszintes vasbetonszerkezetü építkezési változatban többek között gyártásra kerül a ZJBS rendszerű nagyüzemi mezőgazdasági istállótípus. Ezen rendszer elemeiből nyeregfor­­májü földszintes épületeket lehet ösz­­szerakni szükségszerinti hosszúságban (4,5 méter szorzatával). Az épület szélessége 12, esetleg 10,5 méter­től 18 méterig terjed (3 méter vagy 1,5 méter szorzatával). A kereszt­­méretet egymással kombinálni lehet és egymás mellé úgy csoportosítani, hogy egy—négy hajós épületek ke­letkeznek különféle hajószélesség­ben. A tetőfelület lejtése egységesen öt százalékos, A fali és a tetőalatti szellőztető palást a tartószerkezet belső részére kerül. Az épületek nap­pali világosság-ellátása tetszés sze­rinti ablakkal vagy kupolaszerű te­­tőnyilásokkal oldható meg. A tető­fedés aszfaltozott övékből rétegezett. Egyréteges megoldás Is választható kaucsukos fóliával. A rendszer ablak­kal, ajtóval és kapuval a gyakorlati szükséglet szerint egészíthető kt. A tartószerkezet alapjában véve három elembűi áll, mégpedig a szelemenes fedélszékből, a tetődeszkákból és ki­egészítő elemekből. A tartóoszlopok vasbeton megaldásúak 30X30 centi­­méteres keresztméretben, felső villa­tali összekötés végett. A középső pa­nel ezalit deszkából, poszitirolből, Izomin deszkából és azbeszt-cement deszkából áll. A panel vastagsága 27 cm és alapmérete 120X300 centi­méter. A falpanelek szendvics meg­oldásúak, azbeszt-cement deszka, po­lisztirol és ismét azbeszt-cement desz­ka elrendezésben. A panel alapmére­te 300X120 cm, vastagsága pedig 10 cm. További a keramikai bázisú szerel­hető rendszer. Ez 10,5 és 12 méter szélességi variáción és 4,5 méter hosszanti modulon alapszik. A tartó­­szerkezetet külső keramikus és kö­zépső acélbeton oszlopok képezik, amelyek talpazatban vannak helyez­ve. A kitöltő szerkezetet keramikus pajzslemezek képezik, amelyek szé­lessége 150 cm az épület egész ma­gasságáig. A panelek felső pereme vízszintes és a tető nyergének ma­gasságában atikát képez. A panelek belső oldala a szélső oszlopok ten­gelyében nyugszik. A szélső és a kö­zépső panelek az oszlop helyén ezért fogazattal vannak 'ellátva. Ez a szer­kezeti rendszer lehetővé teszí a füg­gőleges külső falak összeállítását, az ablakokhoz és a kapuhoz. A tető­palást bazalt vagy üvegszál gyékény­rétegből, esetleg habpolisztirolból áll,­­amelyre vagy nagyüregű tégla alag­­zatokat, vagy tégla paneleket rak­nak. Ennek a rétegnek hosszanti le­vegőztető nyílásként kell szerepelnie. A szerelt keramikai rendszer le­hetővé teszi az egy-, a két-, a há­rom- és a négy ha jós földszintes te­rem összeállítását, 10,5 és 12 méteres szélességben, s tetszés szerinti hosz­­szűságban, szarvasmarhák elhelyezé­sére. Ilyen rendszerrel építettek már fel tehénistállőt 208 állat elhelyezé­sére, ahol az esetleges problémákat közvetlenül az építés folyamán fel­tárták. Az ismertetett szerkezeti rendsze­reket azok megvizsgálása után 1978— 1980 közötti években fokozatosan tö­meggyártásba veszik. A fa alapanyagú megoldások közül néhány már készen van, további szer­kezeti rendszerek vizsgálata pedig párt- és állami szerveink határozata alapján folyamatban van. Ezen az alapon komplett istállók Is készül­nek. Az ismertetett földszintes szerke­zeti rendszerű épületek kialakításán kfvQI az előkészítés szakaszában van­nak a többszintű épületszerkezeti rendszerek is. BODNÄR LADISLAV mérnök, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának dolgozója

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom