Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-06-11 / 23. szám
1977. június 11. SZABAD FÖT.DMÜVE« 15 11 1 П Г1 V 1 1 □L Ж Egy tanácskozás margójára A Zvnleni Erdőgazdasági Kutatóintézet 1977. március 31-én szlovákiai méretű erdővédelmi tanácskozást rendezett, amelyen én is részt vettem. Engem, a vadászat, az erdővédelem, a vadgazdálkodás és a vadkárok érdekeltek a legjobban. A kutatóintézet vezetői különös figyelmet fordítanak az erdőkben okozott rovar és vadkároknak. Az erdészeti hivatal pontos kimutatást vezet. Enélkül a kutatóintézet dolgozói nem igen tudnának képet alkotni az egységes természetszemléletről. A korszerű természbtszemlélet teljesen más, újszerű megvilágításban mutatja a természet jelenségeit. A vadállomány és a környezet közötti kapcsolatokat. Ezen keresztül a vadgazdálkodás, a vad biológiai, népgazdasági jelentősége új tartalmat kap. AZ ERDŐ ÉS AZ ÄLLATVILÄG ÖKOLÓGIAI KAPCSOLATAI Az életközösség tagjai között összefüggések és kölcsönhatások adják meg az erdő életközösségének dinamikus egyensúlyát. Ezért ebben az életközösségben nincs egyetlen faj sem, amely kimondottan hasznos, vagy kizárólag káros lenne. Az egyik faj léte feltételezi a másik előfordulását. A felszólalók megállapították, hogy nem is annyira a biológiai megfontolások, mind inkább a pénzügyi szempontok kerülnek előtérbe, az értékesebb faanyagot szolgáltató fafaj javára. A jelen időszakban tapasztalhatjuk, hogy a túlméretezett vadtenyésztés, illetve vadgazdálkodás határozottan az erdő és a benne élő növényevő állatok természetes ökológiai kapcsolatainak elhajlásához vezetett. A monokultúrák kialakítása erdővédelmi és vadgazdasági szempontból egyaránt helytelen. Az ilyen erdőállomány nem eléggé ellenálló a különböző kártevőkkel szemben. A vad számára sem nyújt kedvező életfeltételeket. Hiányzik a cserjeszint és az alsó koronaszint. A tanácskozáson erősen bírálták a vadásztársaságok munkáját. Hazánk részére 1976. március 31-ig a tervezett szarvas létszámot 18 350 darabban állapították meg. A tényleges létszám 26 217, tehát 7867 darabbal több a tervezettnél! Őzből 13 380, dámvadból 341, muflonokból 1101 darabbal lett több az állomány. Az állatsűrűség növeli a vadkárokat. A múlt évben felbecsült károk meghaladják az ötven millió koronát! MIÉRT VAN TERVEN FELÜL VADÁLLOMÁNY? Elsősorban is a felelőtlen tavaszi vadszámlálás, a vadszaporulat figyelmen kívül hagyása és nőm utolsósorban a tervezett létszám be nem tartása végett, főként szarvastehenekből és őzsutákból. Az évek óta tartó vadtenyésztés figyelmenkivül hagyása velejárója lett a szarvasfélék elszaporodásának. Ez pedig növelte a vadkárokat az erdőkben, valamint a mezőkön. Az elmondottakból kitűnik, hogy a vadszámlálás, a vadállomány mennyiségi megállapítása, a vadgazdálkodás első és legfontosabb alapfeltétele. Sajnos, mégis ezen a téren akad a legtöbb hiányosság. A lelövési terv nem lehet pontos, ha nem megbízhatók a vadszámlálás adatai. Nem is beszélve arról, hogy csak a megfelelő törzsállomány biztosítja a jövő vadtenyésztésének eredményességét. A vadásztársaságok tagjai, — az elnökök és vadászmesterek — az utóbbi években talán elfelejtették a vadgazdálkodás és vadászati elmélet ismereteit, s nem foglalkoztak eléggé az elméleti és gyakorlati ismeretek bővítésével? Működésük csupán a hivatalos kimutatások formai betartásán alapszik? Pedig az elméleti ismeretek hasznosítása és továbbadása feltétlenül szükséges a társaságokon belül. A vadgazdálkodás az új erdő- és mezőgazdasági viszonyok mellett azt követeli tőlünk, hogy tegyünk meg mindent az állomány fejlődése érdekében, hogy csökkentsük a vadkárokat. Kövessük figyelemmel a szaksajtóban közzétett ismereteket, eredményeket, az egyes vadgazdálkodási feladatok korszerűbb megoldását és illesszük folytatásként ahhoz az anyaghoz, amit eddig tanultunk, fgy biztosíthatjuk megfelelően vadgazdálkodásunk korszerű gyakorlását; kutatóink, tudósaink, elméleti és gyakorlati szakembereink munkájának minél szélesebb körben való hasznosítását. A zvolení kutatóintézet vadászszakoszlályának megállapításain túlmenően újabb előrehaladást láthatunk. A vadeltartóképesség, a mező-, erdő- és vadgazdálkodás összehangolásával, a vadkárelhárításról, az apróvad mesterséges tenyésztéséről szerzett újabb tapasztalatok közlését követeljük. Ezen ismeretek elsajátítására szakmai és vadtenyésztői tanfolyamokat kellene szervezni a vadásztársaságok tagjai részére. J, M. Habrovský Időben szólunk A takarmányok begyűjtésekor gyakran előfordul, hogy a kaszálőgépek érzékeny kárt tesznek a mezei vadállományban, mert a mezőgazdasági üzemek nem tartják be a 23/62 sz. vadásztörvény 5. része 22. §-ának rendelkezéseit, melynek első bekezdése kimondja: „A termőterületek használói kötelesek gondoskodni arról, hogy a munka végzése során fölöslegesen kárt ne tegyenek a mezei vadállományban ..." A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 59/67 Sb hirdetményének 19. §-a — amely szabályozza a vadásztörüény végrehajtását— kimondja, hogy: „A takarmányok kaszálásakor a gépek tulajdonosai — a mezei vadállomány védelme érdekében — fészekrakás és ellés idején kötelesek a kaszálógépekre riasztó berendezést szerelni.“ A közelmúltban, amikor a Csallóközben jártam a Bratislava—Calovo-1 út mentén megfigyeltem, hogy a kai szálógépek legtöbbjére nem volt felszerelve riasztó berendezés. Ez azt jelenti, hogy az Illetékes mezőgazdasági üzemek nem tesznek eleget a törvényben megszabott kötelezettségeknek. Miért fordulhat ez elő? Azért, mert a törvény betartására hivatott szervek sem kötelezik őket erre, nem ellenőrzik munka közben kellő módon a gépeket. Az ellenőrzésnek tulajdonképpen már a takarmányok kaszálása előtt meg kellene történnie, s olyan kaszálógépet, amelyen nincs vadriasztó berendezés nem volna szabad a mezőre engedni. Ez azonban a mezőn való — rajtaütésszerű — ellenőrzést Is megköveteli, hiszen még a legpontosabb ellenőrzés mellett is előfordulhatnak törvénysértők, akikkel szemben a rendeletben megszabott szigorral kell eljárni. Egy rendelkezésnek ugyanis csak akkor van értéke, ha a gyakorlatban aszerint cselekszünk. Ezt jól véssük az emlékezetbe. —hal—< Kaszálás előtti vadvédelem A kaszálógépek igen nagy károkat okoznak a vadállományban, mert a rétek és takarmányok első kaszálási ideje egybeesik a fácán- és fogoly kelésével, a nyulak világra jövetelével. Az ülő madár hallja a kaszálógép berregését, látja a közeledő veszélyt, de nem menekül, nem hagyja el fészkét, ezért gyakran megesik, hogy ott pusztul el a tojásokon. Sokan úgy igyekeznek megoldani a problémát, hogy kaszálás előtt néhány nappal vizslával bejárják a területeket, vagy a megtalált fészek közelében ágat szúrnak le, ezáltal figyelmeztetik a kaszálókat, hogy a pár négyzetméternyi foltot hagyják kaszálatlanul. Az utóbbit kimondottan rétek kaszálásakor szokták alkalmazni. Tapasztalt vadászok szerint, mindkét művelet hiábavaló. A fészkén ülő madárnak ugyanis nincs szaga. A test hőmérsékletét lekötik a tojások (a kotló hasaalja azért csupasz, hogy a toll el ne zárja a meleget a tojásoktól), szárnyait szorosan a testhez nyomja. Ily módon lekötött hővel pedig szag nem illan a madárból. A megjelölt kaszálatlan folt Is céltalan. Az ülő madár maga előtt szabad térséget lát, ezért elveszettnek hiszi fészkét s ott hagyja. Mégha viszszatérne Is a fészkelő fogoly vagy a fácán, ekkor sem érünk el vele eredményt, mert a tisztásokon itt-ott felbukkanó foltok csábító erővel vonzzák a különböző ragadozókat, akik jól tudják, hogy a búvóhelyeken akadnak a legkönnyebben zsákmányra. Az eredményes megoldást az jelentené, ha nem a fészkelés idején, hanem még előtte járnánk át a kaszálandó területeket sebes mozgású vizslával s így zavarjuk ki a kaszálókba települni készülő szárnyasokat. Erre legjobban megfelelnek az úgynevezett kajtató ebek — például a spánielek, tacskók, vagy a foxi. Csiba László A hagyományokhoz híven Sporthorgászok képesség-versenye A Szlovákiai Horgászok Szövetsége — ugyanúgy, mint más társadalmi szervezetek — képességi versenyeket szervez tagjai részére. A versenyzők a sporthorgászás és a horgászkészség kezelés ügyességi kategóriájában állnak rajthoz, s az elért eredményeket a versenybizottságok — a horgászok nemzetközi szervezetének játékszabályai szerint — értékelik. Ennek a szervezetnek ugyanis hazánk Is tagja. A múlt évben Trenčínben szervezett nemzetközi horgászverseny egyik résztvevője. (pt) Sporthorgászaink barátságos és bajnoki mérkőzéseken mérik össze képességüket. Sok éves tapasztalat mutatja, hogy Szlovákia sporthorgászai mind a hazai, mind a nemzetközi versenyeken előkelő helyet vívtak ki. Régi hagyomány, hogy Közép-Szlovákia — konkrétan pedig Žilina — a sporthorgászversenyek bölcsője. Ebben a tekintetben azonban \ Nyugat- Szlovákiának sem kell szégyenkeznie, hiszen Nové Zámky (Érsekújvár) és Komárno (Komárom) sporthorgászai Is lelkes ápolói ezen hagyománynak. Számos versenyzőnk bizonyította képességét a mérkőzéseken és megszerezte a sportmesteri oklevelet. Ezek közé tartozik Ondrej Zubon, Eduard Hrdel, Mátyás Károly, Pavol Mamatej, Bogyi József, valamint Mészáros Ottó is. A horgászkészség kezelés ügyességi versenyében legnagyobb sikereket a prešovi és a Nové Zámky-i sporthorgászok érik el versenyeinken. Köztük említhetjük dr. Mészáros Györgyöt és Mészáros Zsuzsannát is. ök ketten a nemzetközi és a világversenyeken jó hírnevet szereztek hazánknak. Milyen összeállításban szerepeltek az elmúlt évben a II. ligába tartozó sporthorgászok halfogásban és milyen eredményt értek el? Erről az alábbiakban győződhetünk meg: 1. Bratislava I — városi szervezet 2. Puchov helyi szervezet 3. Trenčín helyi szervezet 4. Hlohovec helyi szervezet 5. Komárno városi szervezet 6. Bratislava IV városi szervezet 7. Žilina — helyi szervezet 8. Komárno—Patince helyi szervezet 9. Sala — helyi szervezet 10. Bytča — helyi szervezet 11. Orlov — helyi szervezet 12. Košice — helyi szervezet A II. liga győztese a Bratislava I városi szervezet bejutott az országos I. ligába, Orlov és Košice azonban kiesett, s helyükbe a kerületi divízióból Levice és Bratislava II versenyzői kerültek be a II. ligába. A horgászkészség kezelés ügyességi versenyében a Szlovákiai II. Nemzeti Liga helyezési mezőnye az alábbiak szerint alakult: 1. Prešov — helyi szervezet bekerült az I. ligába. 2. Ružomberok helyi szervezet 3. Komárno helyi szervezet • 4. Kolárovo helyi szervezet 5. Žilina helyi szervezet 6. Bratislava városi szervezet Az országos bajnokság 1. ligájának a halfogásban elért verseny-eredmé nyel. (A tizenkét szlovákiai versenyző közül az alábbi szervezetek versenyzői szereztek helyezést:) 1. Žilina I. helyezés 2. Trstená II. helyezés 3. Nové Zámky IV. helyezés 4. Ružomberok V. helyezés A Nové Zámky-1 helyi szervezet a horgászkészség kezelés ügyességi versenyében megszerezte a II. megtisztelő helyet! A Ružomberokban megtartott bajnokságon — a horgászkészség kezelés ügyességi versenyében az 1976— 1977-es évre — a Nyugat-szlovákiai kerület csoportja megszerezte a szlovákiai bajnoki címet. Ezzel egyidejűleg a második helyen Kelet-Szlovákia, a harmadikon pedig Közép-Szlovákta versenyzői végeztek. A férfi sporthorgászok csoportjában dr. Mészáros György, a nők csoportjában pedig Mészáros Zsuzsanna szlovákiai bajnok lett. A Trenčínben megtartott csehszlovákiai bajnokság győztesei: 1. Közép-szlovákiai kerület 2. Nyugat-szlovákiai kerület 3. Praha-i kerület 4. Bratislava-városi szervezet 5. Ostrava-i kerület 6. Praha városi szervezet 7. Kelet-csehországi kerület 8. Č. Budéjovlcei kerület 9. Üsti n/Labem-i kerület 10. Brnoi kerület 11. Hr. Král'ove-l kerület 12. Plzeň-i kerület A halfogásban csehszlovákiai bajnokságot szerzett a közép-szlovákiai kerületből Peter Šedo, Bratislavából pedig Mária Šablicová. örvendetes, hogy az ifjúság köréből évente egyre több tehetséges sporthorgász versenyző kerül ki. A szlovákiai ifi sporthorgászok például a Trenčínben tartott nemzetközi horgászversenyen az NDK, a lengyel és a csehszlovák fiatalok elől elnyerték a győztesnek kijáró II. helyezést, s az NDK-ban megtartott nemzetközi versenyen megvédtek a II. helyet. Jelenleg Szlovákiában 685 aktív versenyző sporthorgászt tartunk számén. Ezenkívül a helyi jellegű — nem bajnokságért folyó — versenyeken további százak vesznek részt. A rendezvényeken számtalan női, pionír és más versenyző veszi fel a küzdelmet a jő helyezésért. A legutóbbi években a Szlovákiai Sporthorgászok Szövetsége a SZISZ pionír szervezetével közösen megszervezte az „Arany-vlllantó“ elnevezésű sporthorgászversenyt. Ezzel azt akarjuk elérni, hogy olyan tehetséges és képzett Ifi sporthorgászokat neveljünk, akik a jövőben védelmezni fogják hazánk kincset érő természeti szépségeit. Az ifi sporthorgászok versenye szlovákiai bajnokságban csúcsosodik ki. Ennek szervezését a košicei helyi szervezetre bíztuk. A győztesek a kelet-szlovákiai kerület ifi sporthorgászaiból kerültek ki. Az ifjú sporthorgászok versenyének megszervezésében nagyon jó tapasztalatot szereztek a prešovi és a Nové Zámky-i alapszervezetekben. A fentiek azt bizonyítják, hogy a horgászsport Szlovákiában az utóbbi A Veľký Krtíi-i Halászszövetség járási vezetősége hazánk felszabadulásának tiszteletére május 8-án rendezte meg első horgászversenyét a želovcei (zsélyi) víztárolónál, ahol több mint száz „csalizú“ mérte össze erejét. A nagyszámú közönség izgatottan nézte végig a versenyt s várta, hogy ki lesz a győztes. Végül egy 57 cm-as és 3,20 kg-os ponty fogója nyerte al az első díjat, vagyis egy halászfelszerelést. A második és a harmadik tírozta meg a helyezést: 1. Trenčín — helyi szervezet 2. Bratislava III „ 3. Bratislava IV „ 4. Komárno I „ 5. Žilina В „ években nagyon jő színvonalat ért el, azonban még mindig nagy lehetőség nyílik a még kiválóbb sikerek elérésére. Az eddigi versenyeredmények elérésében az érdem mindenekelőtt a bajnokságokon helyezést szerzett sporthorgászoké, s azoké is, akik sok szabadidőt áldoztak a szervezésre. Ezeknek a neve semmilyen eredmény-listán nem szerepel. Végül köszönet mindazoknak, akik önzetlen segítséget nyújtottak és érdemeket szereztek Szlovákia sporthorgászatának fellendítésében. Ez legyen bátorítás azok részére is, akik még nem neveztek be a versenyekbe. Hisszük, hogy közülük többen a jövőben szintén rajthoz állnak és Jó hírnevet szereznek a sporthorgászatnak. Tibor Pokorný, a SZHSZ KB osztályvezetője helyezettek már tokkal kisebb hallal nyertek díjakat. Egy hibát azonban elkövettek a rendezők: a nézők csak délután juthattak finom halászléhez, kirántott halhoz, mivel délig csak a horgássok kaphattak ilyesmit. Helyes lenne a jövőben az ilyen érdekes versenyen ételről is gondoskodni, mert a jé bor — ami volt — csak a jó étel ntén ízlik. (budaij két kör után — az alábbi sorrendben ha-7. Saía — helyi szervezet 8. Hlohovec „ 9. Púchov „ 10. Komárno—Patince „ 11. Pov. Bystrica „ 6. Bytča „ 12. Levice „ A sporthorgászversenyben a legjobb egyéni eredményt Jozef Kopecký és Jozef Zák Trenčínbäl, valamint Fábik László Komárnoból érte el. Ugyanebben a kategóriában az őszi sporthorgész versenyt Pűchovban, szeptember 10—U-én tartják. Halászverseny Sikeres verseny volt Ez év május 14—15-én tartotta meg a Szlovákiai Horgászok Szövetsége a tavaszi idény II. ligájának nemzeti „C“ csoprtja horgászversenyét. A versenyt példásan készítette elő a szövetség áafai (sellyei) helyi szervezete. A versenyzők a kedvezőtlen időjárás ellenére jó eredményt értek el a halfogásban. A versenybizottság
