Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-06-11 / 23. szám

1977. június 11. SZABAD FÖT.DMÜVE« 15 11 1 П Г1 V 1 1 □L Ж Egy tanácskozás margójára A Zvnleni Erdőgazdasági Kutatóin­tézet 1977. március 31-én szlovákiai méretű erdővédelmi tanácskozást ren­dezett, amelyen én is részt vettem. Engem, a vadászat, az erdővéde­lem, a vadgazdálkodás és a vadkárok érdekeltek a legjobban. A kutatóintézet vezetői különös fi­gyelmet fordítanak az erdőkben oko­zott rovar és vadkároknak. Az erdé­szeti hivatal pontos kimutatást vezet. Enélkül a kutatóintézet dolgozói nem igen tudnának képet alkotni az egy­séges természetszemléletről. A korszerű természbtszemlélet tel­jesen más, újszerű megvilágításban mutatja a természet jelenségeit. A vad­állomány és a környezet közötti kap­csolatokat. Ezen keresztül a vadgaz­dálkodás, a vad biológiai, népgazda­sági jelentősége új tartalmat kap. AZ ERDŐ ÉS AZ ÄLLATVILÄG ÖKOLÓGIAI KAPCSOLATAI Az életközösség tagjai között össze­függések és kölcsönhatások adják meg az erdő életközösségének dina­mikus egyensúlyát. Ezért ebben az életközösségben nincs egyetlen faj sem, amely kimondottan hasznos, vagy kizárólag káros lenne. Az egyik faj léte feltételezi a másik előfordu­lását. A felszólalók megállapították, hogy nem is annyira a biológiai megfonto­lások, mind inkább a pénzügyi szem­pontok kerülnek előtérbe, az értéke­sebb faanyagot szolgáltató fafaj ja­vára. A jelen időszakban tapasztal­hatjuk, hogy a túlméretezett vadte­nyésztés, illetve vadgazdálkodás ha­tározottan az erdő és a benne élő növényevő állatok természetes ökoló­giai kapcsolatainak elhajlásához ve­zetett. A monokultúrák kialakítása erdő­védelmi és vadgazdasági szempontból egyaránt helytelen. Az ilyen erdőál­lomány nem eléggé ellenálló a kü­lönböző kártevőkkel szemben. A vad számára sem nyújt kedvező életfel­tételeket. Hiányzik a cserjeszint és az alsó koronaszint. A tanácskozáson erősen bírálták a vadásztársaságok munkáját. Hazánk részére 1976. március 31-ig a terve­zett szarvas létszámot 18 350 darab­ban állapították meg. A tényleges lét­szám 26 217, tehát 7867 darabbal több a tervezettnél! Őzből 13 380, dámvad­ból 341, muflonokból 1101 darabbal lett több az állomány. Az állatsűrű­­ség növeli a vadkárokat. A múlt év­ben felbecsült károk meghaladják az ötven millió koronát! MIÉRT VAN TERVEN FELÜL VADÁLLOMÁNY? Elsősorban is a felelőtlen tavaszi vadszámlálás, a vadszaporulat figyel­men kívül hagyása és nőm utolsósor­ban a tervezett létszám be nem tar­tása végett, főként szarvastehenekből és őzsutákból. Az évek óta tartó vad­­tenyésztés figyelmenkivül hagyása velejárója lett a szarvasfélék elszapo­rodásának. Ez pedig növelte a vad­károkat az erdőkben, valamint a me­zőkön. Az elmondottakból kitűnik, hogy a vadszámlálás, a vadállomány mennyi­ségi megállapítása, a vadgazdálkodás első és legfontosabb alapfeltétele. Sajnos, mégis ezen a téren akad a legtöbb hiányosság. A lelövési terv nem lehet pontos, ha nem megbíz­hatók a vadszámlálás adatai. Nem is beszélve arról, hogy csak a megfele­lő törzsállomány biztosítja a jövő vadtenyésztésének eredményességét. A vadásztársaságok tagjai, — az elnökök és vadászmesterek — az utóbbi években talán elfelejtették a vadgazdálkodás és vadászati elmélet ismereteit, s nem foglalkoztak eléggé az elméleti és gyakorlati ismeretek bővítésével? Működésük csupán a hivatalos kimutatások formai betartá­sán alapszik? Pedig az elméleti is­meretek hasznosítása és továbbadása feltétlenül szükséges a társaságokon belül. A vadgazdálkodás az új erdő- és mezőgazdasági viszonyok mellett azt követeli tőlünk, hogy tegyünk meg mindent az állomány fejlődése érdekében, hogy csökkentsük a vad­károkat. Kövessük figyelemmel a szaksajtóban közzétett ismereteket, eredményeket, az egyes vadgazdálko­dási feladatok korszerűbb megoldását és illesszük folytatásként ahhoz az anyaghoz, amit eddig tanultunk, fgy biztosíthatjuk megfelelően vadgazdál­kodásunk korszerű gyakorlását; ku­tatóink, tudósaink, elméleti és gya­korlati szakembereink munkájának minél szélesebb körben való haszno­sítását. A zvolení kutatóintézet vadászszak­­oszlályának megállapításain túlme­nően újabb előrehaladást láthatunk. A vadeltartóképesség, a mező-, erdő- és vadgazdálkodás összehangolásával, a vadkárelhárításról, az apróvad mes­terséges tenyésztéséről szerzett újabb tapasztalatok közlését követeljük. Ezen ismeretek elsajátítására szak­mai és vadtenyésztői tanfolyamokat kellene szervezni a vadásztársaságok tagjai részére. J, M. Habrovský Időben szólunk A takarmányok begyűjtésekor gyak­ran előfordul, hogy a kaszálőgépek érzékeny kárt tesznek a mezei vad­állományban, mert a mezőgazdasági üzemek nem tartják be a 23/62 sz. vadásztörvény 5. része 22. §-ának rendelkezéseit, melynek első bekez­dése kimondja: „A termőterületek használói kötelesek gondoskodni ar­ról, hogy a munka végzése során fö­löslegesen kárt ne tegyenek a mezei vadállományban ..." A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 59/67 Sb hirdetményének 19. §-a — amely szabályozza a vadásztörüény végre­hajtását— kimondja, hogy: „A takar­mányok kaszálásakor a gépek tulaj­donosai — a mezei vadállomány vé­delme érdekében — fészekrakás és ellés idején kötelesek a kaszálógé­pekre riasztó berendezést szerelni.“ A közelmúltban, amikor a Csalló­közben jártam a Bratislava—Calovo-1 út mentén megfigyeltem, hogy a kai szálógépek legtöbbjére nem volt fel­szerelve riasztó berendezés. Ez azt jelenti, hogy az Illetékes mezőgazda­­sági üzemek nem tesznek eleget a törvényben megszabott kötelezettsé­geknek. Miért fordulhat ez elő? Azért, mert a törvény betartására hivatott szervek sem kötelezik őket erre, nem ellenőrzik munka közben kellő mó­don a gépeket. Az ellenőrzésnek tulajdonképpen már a takarmányok kaszálása előtt meg kellene történnie, s olyan kaszá­lógépet, amelyen nincs vadriasztó be­rendezés nem volna szabad a mezőre engedni. Ez azonban a mezőn való — rajtaütésszerű — ellenőrzést Is meg­követeli, hiszen még a legpontosabb ellenőrzés mellett is előfordulhatnak törvénysértők, akikkel szemben a rendeletben megszabott szigorral kell eljárni. Egy rendelkezésnek ugyanis csak akkor van értéke, ha a gyakor­latban aszerint cselekszünk. Ezt jól véssük az emlékezetbe. —hal—< Kaszálás előtti vadvédelem A kaszálógépek igen nagy károkat okoznak a vadállományban, mert a rétek és takarmányok első kaszálási ideje egybeesik a fácán- és fogoly kelésével, a nyulak világra jövetelével. Az ülő madár hallja a kaszálógép berregését, látja a közeledő veszélyt, de nem menekül, nem hagyja el fészkét, ezért gyakran megesik, hogy ott pusztul el a tojásokon. Sokan úgy igyekeznek megoldani a problémát, hogy kaszálás előtt né­hány nappal vizslával bejárják a területeket, vagy a megtalált fészek kö­zelében ágat szúrnak le, ezáltal figyelmeztetik a kaszálókat, hogy a pár négyzetméternyi foltot hagyják kaszálatlanul. Az utóbbit kimondottan rétek kaszálásakor szokták alkalmazni. Tapasztalt vadászok szerint, mindkét művelet hiábavaló. A fészkén ülő madárnak ugyanis nincs szaga. A test hőmérsékletét lekötik a tojások (a kotló hasaalja azért csupasz, hogy a toll el ne zárja a meleget a tojások­tól), szárnyait szorosan a testhez nyomja. Ily módon lekötött hővel pedig szag nem illan a madárból. A megjelölt kaszálatlan folt Is céltalan. Az ülő madár maga előtt sza­bad térséget lát, ezért elveszettnek hiszi fészkét s ott hagyja. Mégha visz­­szatérne Is a fészkelő fogoly vagy a fácán, ekkor sem érünk el vele ered­ményt, mert a tisztásokon itt-ott felbukkanó foltok csábító erővel vonzzák a különböző ragadozókat, akik jól tudják, hogy a búvóhelyeken akadnak a legkönnyebben zsákmányra. Az eredményes megoldást az jelentené, ha nem a fészkelés idején, ha­nem még előtte járnánk át a kaszálandó területeket sebes mozgású vizslá­val s így zavarjuk ki a kaszálókba települni készülő szárnyasokat. Erre legjobban megfelelnek az úgynevezett kajtató ebek — például a spánielek, tacskók, vagy a foxi. Csiba László A hagyományokhoz híven Sporthorgászok képesség-versenye A Szlovákiai Horgászok Szövetsége — ugyanúgy, mint más társadalmi szervezetek — képességi versenyeket szervez tagjai részére. A versenyzők a sporthorgászás és a horgászkészség kezelés ügyességi kategóriájában áll­nak rajthoz, s az elért eredményeket a versenybizottságok — a horgászok nemzetközi szervezetének játékszabá­lyai szerint — értékelik. Ennek a szervezetnek ugyanis hazánk Is tagja. A múlt évben Trenčínben szervezett nemzetközi horgászverseny egyik résztvevője. (pt) Sporthorgászaink barátságos és baj­noki mérkőzéseken mérik össze ké­pességüket. Sok éves tapasztalat mu­tatja, hogy Szlovákia sporthorgászai mind a hazai, mind a nemzetközi ver­senyeken előkelő helyet vívtak ki. Régi hagyomány, hogy Közép-Szlo­­vákia — konkrétan pedig Žilina — a sporthorgászversenyek bölcsője. Eb­ben a tekintetben azonban \ Nyugat- Szlovákiának sem kell szégyenkeznie, hiszen Nové Zámky (Érsekújvár) és Komárno (Komárom) sporthorgászai Is lelkes ápolói ezen hagyománynak. Számos versenyzőnk bizonyította képességét a mérkőzéseken és meg­szerezte a sportmesteri oklevelet. Ezek közé tartozik Ondrej Zubon, Eduard Hrdel, Mátyás Károly, Pavol Mamatej, Bogyi József, valamint Mé­száros Ottó is. A horgászkészség kezelés ügyességi versenyében legnagyobb sikereket a prešovi és a Nové Zámky-i sporthor­gászok érik el versenyeinken. Köztük említhetjük dr. Mészáros Györgyöt és Mészáros Zsuzsannát is. ök ketten a nemzetközi és a világversenyeken jó hírnevet szereztek hazánknak. Milyen összeállításban szerepeltek az elmúlt évben a II. ligába tartozó sporthorgászok halfogásban és milyen eredményt értek el? Erről az aláb­biakban győződhetünk meg: 1. Bratislava I — városi szervezet 2. Puchov helyi szervezet 3. Trenčín helyi szervezet 4. Hlohovec helyi szervezet 5. Komárno városi szervezet 6. Bratislava IV városi szervezet 7. Žilina — helyi szervezet 8. Komárno—Patince helyi szervezet 9. Sala — helyi szervezet 10. Bytča — helyi szervezet 11. Orlov — helyi szervezet 12. Košice — helyi szervezet A II. liga győztese a Bratislava I városi szervezet bejutott az országos I. ligába, Orlov és Košice azonban kiesett, s helyükbe a kerületi diví­zióból Levice és Bratislava II ver­senyzői kerültek be a II. ligába. A horgászkészség kezelés ügyessé­gi versenyében a Szlovákiai II. Nem­zeti Liga helyezési mezőnye az aláb­biak szerint alakult: 1. Prešov — helyi szervezet bekerült az I. ligába. 2. Ružomberok helyi szervezet 3. Komárno helyi szervezet • 4. Kolárovo helyi szervezet 5. Žilina helyi szervezet 6. Bratislava városi szervezet Az országos bajnokság 1. ligájának a halfogásban elért verseny-eredmé nyel. (A tizenkét szlovákiai versenyző közül az alábbi szervezetek verseny­zői szereztek helyezést:) 1. Žilina I. helyezés 2. Trstená II. helyezés 3. Nové Zámky IV. helyezés 4. Ružomberok V. helyezés A Nové Zámky-1 helyi szervezet a horgászkészség kezelés ügyességi versenyében megszerezte a II. meg­tisztelő helyet! A Ružomberokban megtartott baj­nokságon — a horgászkészség keze­lés ügyességi versenyében az 1976— 1977-es évre — a Nyugat-szlovákiai kerület csoportja megszerezte a szlo­vákiai bajnoki címet. Ezzel egyidejű­leg a második helyen Kelet-Szlovákia, a harmadikon pedig Közép-Szlovákta versenyzői végeztek. A férfi sporthorgászok csoportjában dr. Mészáros György, a nők csoport­jában pedig Mészáros Zsuzsanna szlo­vákiai bajnok lett. A Trenčínben megtartott csehszlo­vákiai bajnokság győztesei: 1. Közép-szlovákiai kerület 2. Nyugat-szlovákiai kerület 3. Praha-i kerület 4. Bratislava-városi szervezet 5. Ostrava-i kerület 6. Praha városi szervezet 7. Kelet-csehországi kerület 8. Č. Budéjovlcei kerület 9. Üsti n/Labem-i kerület 10. Brnoi kerület 11. Hr. Král'ove-l kerület 12. Plzeň-i kerület A halfogásban csehszlovákiai baj­nokságot szerzett a közép-szlovákiai kerületből Peter Šedo, Bratislavából pedig Mária Šablicová. örvendetes, hogy az ifjúság köré­ből évente egyre több tehetséges sporthorgász versenyző kerül ki. A szlovákiai ifi sporthorgászok például a Trenčínben tartott nemzetközi hor­gászversenyen az NDK, a lengyel és a csehszlovák fiatalok elől elnyerték a győztesnek kijáró II. helyezést, s az NDK-ban megtartott nemzetközi versenyen megvédtek a II. helyet. Jelenleg Szlovákiában 685 aktív versenyző sporthorgászt tartunk szá­mén. Ezenkívül a helyi jellegű — nem bajnokságért folyó — versenye­ken további százak vesznek részt. A rendezvényeken számtalan női, pionír és más versenyző veszi fel a küzdel­met a jő helyezésért. A legutóbbi években a Szlovákiai Sporthorgászok Szövetsége a SZISZ pionír szervezetével közösen meg­szervezte az „Arany-vlllantó“ elneve­zésű sporthorgászversenyt. Ezzel azt akarjuk elérni, hogy olyan tehetséges és képzett Ifi sporthorgászokat ne­veljünk, akik a jövőben védelmezni fogják hazánk kincset érő természeti szépségeit. Az ifi sporthorgászok versenye szlovákiai bajnokságban csúcsosodik ki. Ennek szervezését a košicei he­lyi szervezetre bíztuk. A győztesek a kelet-szlovákiai kerület ifi sporthor­gászaiból kerültek ki. Az ifjú sport­horgászok versenyének megszervezé­sében nagyon jó tapasztalatot szerez­tek a prešovi és a Nové Zámky-i alapszervezetekben. A fentiek azt bizonyítják, hogy a horgászsport Szlovákiában az utóbbi A Veľký Krtíi-i Halászszövetség já­rási vezetősége hazánk felszabadulá­sának tiszteletére május 8-án rendez­te meg első horgászversenyét a želov­­cei (zsélyi) víztárolónál, ahol több mint száz „csalizú“ mérte össze ere­jét. A nagyszámú közönség izgatottan nézte végig a versenyt s várta, hogy ki lesz a győztes. Végül egy 57 cm-as és 3,20 kg-os ponty fogója nyerte al az első díjat, vagyis egy halászfelsze­relést. A második és a harmadik tírozta meg a helyezést: 1. Trenčín — helyi szervezet 2. Bratislava III „ 3. Bratislava IV „ 4. Komárno I „ 5. Žilina В „ években nagyon jő színvonalat ért el, azonban még mindig nagy lehető­ség nyílik a még kiválóbb sikerek elérésére. Az eddigi versenyeredmények el­érésében az érdem mindenekelőtt a bajnokságokon helyezést szerzett sporthorgászoké, s azoké is, akik sok szabadidőt áldoztak a szervezésre. Ezeknek a neve semmilyen ered­mény-listán nem szerepel. Végül köszönet mindazoknak, akik önzetlen segítséget nyújtottak és ér­demeket szereztek Szlovákia sport­­horgászatának fellendítésében. Ez le­gyen bátorítás azok részére is, akik még nem neveztek be a versenyekbe. Hisszük, hogy közülük többen a jövő­ben szintén rajthoz állnak és Jó hír­nevet szereznek a sporthorgászatnak. Tibor Pokorný, a SZHSZ KB osztályvezetője helyezettek már tokkal kisebb hallal nyertek díjakat. Egy hibát azonban elkövettek a rendezők: a nézők csak délután jut­hattak finom halászléhez, kirántott halhoz, mivel délig csak a horgássok kaphattak ilyesmit. Helyes lenne a jövőben az ilyen érdekes versenyen ételről is gondoskodni, mert a jé bor — ami volt — csak a jó étel ntén ízlik. (budaij két kör után — az alábbi sorrendben ha-7. Saía — helyi szervezet 8. Hlohovec „ 9. Púchov „ 10. Komárno—Patince „ 11. Pov. Bystrica „ 6. Bytča „ 12. Levice „ A sporthorgászversenyben a legjobb egyéni eredményt Jozef Kopecký és Jozef Zák Trenčínbäl, valamint Fábik László Komárnoból érte el. Ugyan­ebben a kategóriában az őszi sporthorgész versenyt Pűchovban, szeptem­ber 10—U-én tartják. Halászverseny Sikeres verseny volt Ez év május 14—15-én tartotta meg a Szlovákiai Horgászok Szövetsége a tavaszi idény II. ligájának nemzeti „C“ csoprtja horgászversenyét. A ver­senyt példásan készítette elő a szövetség áafai (sellyei) helyi szervezete. A versenyzők a kedvezőtlen időjárás ellenére jó eredményt értek el a hal­fogásban. A versenybizottság

Next

/
Oldalképek
Tartalom