Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-22 / 3. szám
1877. Január 22. SZABAD FÖLDMŰVES 5 A bolgár tengerpart — tagoltsága, földrajzi és éghajlati Jellegzetessége révén két részre, északira és délire osztható. A néhányszáz kilométerre elhúzódó tengerpart központja Várna és Burgasz. A két nagy város közelében találjuk a meseszép üdülőhelyeket. Az északi részen Várna közelében van a Barátság, az Aranyhomok és a legifjabb: az Albena üdülőközpont. ,A déli részen pedig a legnagyobb nyaralótelepülés a Napospart és az épülő Primorszk. A két idegenforgalmi terület között vetélkedés folyik. Igyekeznek még kellemesebbé, kulturáltabbá formálni az üdülőközpontokat. A tengerparti szállodák egyike. A változás, amely a Fekete-tenger partján az elmúlt évtizedekben történt, csodálatra méltó. Ezerkilencszáznegyvennyolcban építették az első szállodát és azóta a Várna mellett lévő üdülőközpontot világhírűvé fejlesztették. A tengerparton égbetörö szállodák sokaságát láthatjuk. A bolgár építészetnek mindig megvolt a sajátossága. A ťéngerparti új építmények tervezésénél és kivitelezésénél fő szempont volt az épületek lehető legteljesebb beleilleszkedése a természetes feltételek közé. Persze, ez összhangban van azzal a törekvéssel is, hogy az üdülők esztétikai igényeit kielégítsék, részükre kellemes környezetet teremtsenek. Ez határozza meg a létesítmények építészeti és művészeti kivitelezésének jellegét is. Ezt bizonyítják a várnai és a burgaszi új lakónegyedek, a finom vonalú toronyszállók és a csillogó „üdülővárosok“. S egyben tükrözik egy nép sok évszázados művészeti hagyományokhoz való ragaszkodását, fejlett esztétikai igényét. A bulgáriai tengerpart feledhetetlen élményt nyújt a látogatóknak. A színét gyakran változtató tengert aranysárga homok, haragos zöld fák és a lombos erdőből kiemelkedő csillogó toronyszállók szegélyezik. Nem csoda tehát, ha a világ minden részéről — hazánkból is — sokan Fürdöszezonban. dencében lubickolni. A medence köz- ágairól tépdeste a leveleket, a füles vétlenül a tenger mellett van s ha a giz-gazban legelészett, az öreg kolvalakí megunta a negyven fokos bászt harapdált. gyógyvizet, a tenger selymes vizében — Jólesik? — kérdem a gazdától. ralókat bár vonzza a finom homokkal borított tengerpart és fürdési lehetőség, de sokak a kiváló építészeti alkotások miatt látogatnak el, vagy tartózkodnak a fürdőhelyen. A korszerű szállodákból részben a tengerre, részben pedig a környék hegyeire nyílik gyönyörű kilátás. A tervezők és a kivitelezők leleményességét és jó munkáját tükrözik ezek az épületek. Tavaly mikor ottjártam a már hagyományossá vált karneválnak voltam szemtanúja. Ritkán látni olyan hatalmas tömeget együtt, mint az „ifjú“ üdülőhelyen. S talán még Havannában is megirigyelnék azt a sokszínű műsort, amelyet Albenán láttunk. A fürdőhelyen talán Európa minden nyelvén beszéltek és ritkaság annyi fiatalt együtt látni, mint ott volt. A déli fekvésű tengerpart központja Burgasz. Fontos ipari központ Hatalmas kőolajfinomító van a városban, de több üzem is épült az utóbbi évtizedben. Burgasztól mintegy negyven kilométerre van Bulgária legnagyobb tengeri üdülőhelye, a Napospart. A nagy területen elhúzóuralom alatt volt. A várost gazdag feudális urak, kereskedők lakták, akik vagyonuk fitogtatása végett a településen mintegy hetven templomot építettek. Az orosz-török háborúban lőtték rommá a várost, s így pusztultak el az építészet remekei, amelyből csak romokat, de egy-két épen maradt épületet is láthatunk, amelyek ízelítőt adnak a remek építészeti alkotásokból. Ezernyi a látnivaló a bolgár tengerparton és környékén. Az, aki már több országban bejárta a tengerparti üdülőket, összehasonlításra is képes. Tudja, hol több a látnivaló, legselymesebb a tenger vize és olcsóbb a nyaralás. Az ízlések persze különbözők. Én csak a bolgár tengerparton jártam. S oda szívesen elmennék máskor is. Nemcsak azért, mert aránylag ott olcsó az üdülés és kellemes a tenger vize, hanem azért is, mert a bulgáriai történelmi emlékek engem különösen érdekelnek. S nem utolsó sorban azért, mert a bolgár barátaink mindent megtesznek, hogy a sokezer vendég jól érezze magát. Tóth Dezső j Ami a kimutatásokból kimaradt j ■ áttam egy plakátot. A tágas helyiség, melynek falán " függött, pár hónapja még agitáclós központ és választóhelyiség tisztes funkcióját töltötte be. A plakát szembetűnő ötletessége rajzolóját dicséri: egyik felén lakóházak, garázsok, víkendházák, személyautók, televíziók, rádiók, hűtőszekrények, motorkerékpárok sorakoztak egymás alatt, míg a másik felén az illető rajzokhoz tartozó számok. A plakát feladata: szemléltetni a falu életében tíz év alatt történt fejlődést. A község — hitelt adva a számoknak — ezek szerint területét és lélekszámút tekintve alig gyarapodott. Az életszínvonal viszont emelkedett. Egy apró hiányérzetet azért hagyott benném a plakát: vajon mi van a számok mögött? Mennyit növekedett a mennyiségben ki nem fejezhető halmaz — az emberek műveltsége? Persze erre a fogalomra nincs pontos kategória, nem lehet pontosan fölmérni,megrajzolni. Egy közösség szellemi fejlettségébe azonban (részben) betekintést enged olvasottsága Is. Magyarán: a könyv. Ki, mennyi és milyen könyvet olvas? Radvaň nad Dunajon (Dunaradvánv) kisközség. Ez sok mindent meghatároz, nem zár ki azonban lehetőségeket. Az 1392 lakos éppen úgy igényelheti a mozit, színházat, könyvet, akár — mondjuk — százezer. Mondom: igényelheti. De vajon ígényli-e, akarja-e? Színházlátogatásra a Járási székhely, Komárom nyújt módot, mozi van a községben. Es van könyvtár is. Három éve renoválta a szövetkezet épitőcsoportja a falu kultúrházát. Itt kapott helyet a könyvtár is mintegy 2500 könyve, berendezései számára. A fűtéssel talán túlbuzgók voltak — az olajfűtéses kazán ugyan jól fölmelegíti az épületet, de költséges az üzemeltetése, s így nem engedhető meg az a pazarlás, hogy a heti négy óra könyvkölcsönzés idejére egy helyiség kedvéért fűtsék az egész épületet. Így aztán eléggé zimankós az „Időjárás“ a könyvtárban. Pedig bő választék várja az olvasót: politikai irodalom, szépirodalom, szakkönyvek, ismeretterjesztő kiadványok s a legkisebbeknek szánt irodalom. A fűtés talán a kisebbik hiba. A nagyobbik az emberekben keresendő. Mert a radványíak közül kevesen szeretnek olvasni. — Szeretnének — mondja mosolyogva Vargha Irma, a könyvtár vezetője —csak éppen idejük nincs rá. Nyáron sok a munka, így aki olvas is, csak ősztől tavaszig. Jelenleg százhúsz az olvasók száma, többségük nyugdíjas, vagy kiskorú. A középgeneráció olvas a legkevesebbet. — Miben kereshető az ok ön szérint? — Legtöbben a munkára hivatkoznak. Tudja nagyon jól terem mifelénk a karalábé. A kertészet leköti az embereket. A nyugdíjasok meg a látásukra panaszkodnak. Így az ifjúság köréből kerül ki a legtöbb olvasó. Talán ők többet fognak olvasni felnőtt korukban is, hiszen már most hozzászoknak az iskolában. Az okot természetesen a munkában és a televízió „áldásában“ kereshetnénk. Pedig azt hiszem mindent megteszek, hogy növeljem az olvasók számát Három éve például, mikor átvettem a könyvtár vezetését, „reklámlapocskákat“ készítettem, amelyeken fel volt tüntetve, hogy milyen könyvek találhatók meg itt, mikor van nyitvatartási idő, stb. A férjem kiosztotta az Iskolában a gyerekeknek, s azok hazavitték. Mint népszerűsítő eszközt, felhasználtam a helyi hangoshíradót is. Kiállításokat csináltam, vásárlással egybekötve. Ha valamilyen rendezvény van a kultúrházban, sarkig tárom az ajtót, s csalogatom az embereket, jöjjenek, talál mindenki olvasnivalót. Százhúsz olvasó bizony kevés. Ha a falu összlakosságához viszonyítjuk, alig tíz százalék. Csak minden tizedik ember vesz könyvet a kezébe? Alig merem leírni: a szövetkezeti tagok közül még tízen sem tagjai a könyvtárnak. Verset (ezek után nem csoda) úgyszólván senki sem olvas. S mit olvas az a néhány ember, aki nem nézi 1B a szellemi Javakat? Többségük számára csak Jókai létezik. A fiatalok ugyan olvasnak mai íróktól is. Szilvássytól, Berkesitől. Pedig mennyi jó (jobb) írója van a magyar irodalomnak! Az ötvenkét felnőtt olvasó közül könnyen megnevezhetőek azok, akik legtöbbet olvasnak. A faluban lakó, dolgozó kilenc pedagógus, Chovan László hnb-elnök, Kurucz Szilvia, Varga Károly nyugdíjas, Nagy István és felesége... Nagy István a szövetkezet asztalosműhelyében dolgozik. Most például a Hazánk, Magyarország című könyvet olvassa. Ezenkívül kedveli a földrajzi, történelmi vonatkozású könyveket. Ö is szeret televíziót nézni, de azt mondja, abban sem minden műsor érdemes figyelemre. Meg tudja osztani a figyelmét. Mindent a maga idejében. S a szövetkezet elnöke vajon ott van-e a kevés olvasó között? Kiderül, hogy szép könyvtára van négy-ötszáz kötettel. A hnb elnöke sem borúlátó. Szerinte nagyon sok családnak van „házi könyvtára“. Pénze van mindenkinek — mondja. — Aki szereti, megveszi a neki kedves könyvet. Azért hozzáteszi: nem biztos, hogy akinek vannak könyvei otthon, föltétlenül olvassa is azokat... Maga a könyvtár vezetője nagyon szeret olvasni. Bár idő dolgában 6 sem Dárius: tizenöt éve az óvoda igazgatónője, ez sokat elvesz az idejéből. Ráadásul huzamosabb ideig beteg volt. S a továbbiakban? A könyvtáros szeretné legalább negyven, ötven taggal növelni az olvasók számát. Ha másképp nem mégy, személyesen elmegy hozzájuk. Végül még egy problémát említ: Az újságokról esvén szó, megjegyzi, hogy egyetlen magyar nyelvű újság, vagy folyóirat sem jár a könyvtár címére. Igaz, szlovák nyelvű sem sok. A járási könyvtár ezt is figyelembe vehetné. A kimutatásokból, statisztikákból, felmérésekből — sajnos — az olvasó többnyire kimarad. Csak azért, mert nem fejezhető ki kerek számokban? Nem mérhető tényleg mérőeszközökkel? Vagy csak nem érdemésltjük őket figyelemre? Nemcsak a radványiaknak. s nemcsak most szól Sütő András üzenete: AZ EMBER ÖNMAGÁNAK KOVÁCSA. A nevelés édes testvére: az önnevelés. Legfőképpen pedig a könyvnek úttalan útjain, elődeink és nagy íróink emlékvilágában. Kövesdi Károly Szélmalom-csárda a Napospart melletti domboldalon. ellátogatnak Bulgáriába és töltenek el kellemes heteket a festői tájon, megcsodálják az északi part ékességeit, élvezik a Napospart kellemes melegét, megtekintik a vidék történelmi nevezetességeit, ízlelgetik a bolgár konyhaművészet remekeit, és jőleső érzéssel veszik tudomásul a baráti nép példás vendégszeretetéi. Várna Bulgária harmadik legnagyobb városa, lakossága meghaladja a kétszázezret. Amellett, hogy az utóbbi években fontos ipari várossá fejlődött, az ország legforgalmasabb kikötővárosa is. Innen indulnak a személyszállító hajók, rakéták a szélrózsa minden irányába és a tengeri teherforgalom jelentős része is Itt bonyolódik le. Mivel a közvetlen közelében vannak a világszerte ismert tengeri üdülőhelyek, Várna az ország legjelentősebb idegenforgalmi központja. Hajón, vonaton, repülőgépen, személygépkocsin, autóbuszon lehet utazni az ősi városba. Odaérkeznek, onnan jutnak el a pihenni, üdülni vágyók a Barátság, az Aranyhomok és az Albena fürdőhelyekre. Várnából gyorsjáratú autóbuszok indulnak az üdülőközpontokba. Várna különben jelentős kulturális központ. Több múzeum, valamint opera- és drámai színház is van a városban. A szakközépiskolák mellett ott van az Idegen Nyelvek Főiskolája és a vendéglátóipar szaktanintézete. Várna tőszomszédságában van a Barátság üdülőközpont, amely hatalmas parkhoz hasonlít. Ez Bulgária első tengerparti üdülője. A nagy hőségben jóleső érzés az óriásfák árnyékában megpihenni vagy a különösen vonzó, meleg gyógyvizű mehűti le magát. Tavalyi hűvös nyáron nagy keletje volt a meleg fürdővíznek, s napról napra zsúfolásig megtelt a medence. Az egész park sokszínű virágtenger, az ember nem tud betelni szépségével. Az Aranyhomok a legpompásabb üdülőhely. Több mint ötven különböző stílusban épült szálló áll a nyaralók rendelkezésére. A szállók az építészet remekei és a legkényesebb igényeket is kielégítik. A „fürdővárost“ pompás köntösbe öltözött erdó szegélyezi, amelynek tisztásain bungalók és vendéglők sokaságát találjuk. Az erdőben halásztanyát, indiánfalut és sok érdekesebbnél érdekesebb helyet találnak a szórakozni vágyók. A fürdőhelyeken kényelmesen döcögó mikrobusz közlekedik, s a vendégek kényelmesen utazhatnak a közel három kilométeres partszakaszon. Az üdülőközpont strandján tízezrek pihennek a selymes homokban vagy lubickolnak a hullámzó tenger kellemes vizében. Sokan szamaras fogatokra ülve, avagy öszvér, csacsi, teve hátán „száguldoznak“. Valóban a vendégeknek minden igényét igyekeznek kielégíteni s autót, motorcsónakot és más járművet lehet bérelni. Persze néha az időjárás Is közbeszól — bár nagy ritkaság —, és hűvös, szeles idő van tengerparton. A múlt év augusztusának egyik vasárnap reggelén egy idősebb bolgár férfivel találkoztam, aki a tevéjét és a szamarát vezette az Aranyhomokra. Nem volt sietős az útjuk, s megálltak 'egy kicsit megpihenni. Aztán ki-ki a maga módján nekilátott reggelizni. A hosszúnyakú teve a fa — Kényszerből eszegetünk, sajnos ráérünk. Még ilyen istenverte időre nem emlékszem. Nálunk nyáridőben úgy várjuk az esőt, mint a messiást. Most meg napról-napra zuhog. Ez a két jószág is egészen ellustul már, alig akad, aki meglovagolja Őket Presze a zseb is félig-meddig üresen marad. No, de lesz ez még jobban is — mondja bizakodva, — olyan ritka nálunk az esős nyár, mint a fehér holló. Valóban tavaly mostoha időjárás volt a tengerparton és megtréfálta a könnyű nyári öltözékben érkezőket. Szórakozási lehetőségük azonban bőven akadt. Az Aranyhomok közelében lévó Albena aránylag rövid idő alatt virágzó üdülőhellyé épült. A látogatókat, nyadó fürdőhely szállóiban több minť harmincezer ágy áll az üdülők rendelkezésére. Meglepő, hogy itt, ahol később kezdődött az üdülőközpont építőse mint az északi részen, már terebélyesek a fák és védelmezik az embert a Nap perzselő sugaraitól. A „város“ központjában üzletek és különböző szolgálatokat teljesítő vállalatok kisüzemei sorakoznak. Sok szórakozó hely közül közkedvelt a Hordócska borozó s nagyon látogatott a fürdőhely mellett lévő Szélmalom vendéglő. Legtöbb helyütt bolgár népviseletbe öltözött pincérek, pincérnők szolgálják fel az ízletes falatokat. A környéken kiránduló hely is akad bőven. Burgasztól délre lekvő partszakaszon a görögök által alapított hangulatos városkákat, halásztelepüléseket látogathatnak meg a turisták. A legnagyobb művészi, történelmi élményt nyújtó kirándulást Nesebar megtekintése nyújtja. Nesebart mindössze egy autóút köti össze a szárazfölddel. A várost még az időszámítás előtt a VI. században létesítették és hosszú időn keresztül jelentős trák kereskedelmi központ volt. Aztán a rómaiaké lett, majd a XI. századtól hol bizánci, hol bolgár
