Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-06-11 / 23. szám

1877. i«nius 11. SZABAD F6LDM0VES fl munkaérdemrendes náchodi járás mezőgazdasági dolgozóinak felhívása A náchodi járás mezőgazdasági üzemei az ötödik ötéves tervben elő­irányzott feladatokat az állattenyész­tésben és növénytermesztésben ered­ményesen teljesítették. A pártszervek vezetésével és határozatainak mara­déktalan betartásával a hatodik öt­éves terv első évének bonyolult kö­rülményei között is kimagasló ered­ményeket értek el az állattenyésztés­ben, és a CSSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma által szervezett versenyben az első helyet érték el. A teheneknél elérték az át­­lagos évi 3433 liter tejhasznosságot, literenként 0,25 kg takarmánykeverék fogyasztással. A hizómarháknál egy kilogramm súlygyarapodásra 2,18 kg abraktakarmányt fogyasztottak. A já­rásban sikerűit — az 1975-ös évhez viszonyítva — 3263 tonna abraktakar­mányt megtakarítani. A siker a pártpolitika következetes érvényesítésének, — elsősorban a szarvasmarhatenyésztés fejlesztéséről és a takarmányalap biztosításáról sző­lő 1975-ös szeptemberi plénumon ki­tűzött irányelvek megvalósításának — az eredménye. A náchodi járásban az állattenyésztési termelés hatékonyab­bá tételénél beváltak a következő ta­pasztalatok: A szarvasmarhatenyésztés haté­konyságának kulcskérdése a kellő ta­karmányalap megteremtése. Az el­múlt évben a járásban számosállaton­ként — szénában számítva — 45,7 mázsa tömegtakarmányt termeltek. Különös figyelmet fordítottak a rétek­ről és legelőkről betakarított széna megfelelő minőségének. Az ötödik öt­éves tervidőszakban átlagosan 48 má­zsa szénatermést értek el hektáron­ként aránylag nagyfokú szarvasmar­ha-állomány sűrűséggel. A rétek 20,3 és a legelők pedig 6,1 százalékát fog­lalják el a mezőgazdasági területnek. TECHNOLÓGIAI LAPOK A járásban a szántóföld 8,5 száza­lékán évelő takarmányokat termesz­tenek. Legelterjedtebb silónövényük a tiszta kultúrában vetett kukorica, a­­mely a szántóföld nyolc százalékát foglalja el. A zöldtakarmányozási idényt másodvetésű növények ter­mesztésével — melyek a szántóföld 12,3 százalékán részesednek — hosz­­szabbítják. Az „Akela“ takarmányrep­­cefajtát 570, magasabban fekvő terü­leteken pedig a takarmánykáposztát 200 hektáron termesztik. Az első zöldtakarmányt — 10—15 napig — a repce biztosítja, aníelyből állatonként tizenöt kilogrammot etetnek naponta. A megmaradt mennyiséget fonnyasz­­tás után silózzák vagy forrólevegős szárítókban szárítják. Az „Akela“ rep­cefajta zöld állapotban 15 százalék szárazanyagot, 1,78—3,17 °/o emészt­hető nitrogénanyagot, 8,64—10,3 ke­ményítő egységet és 6,61—0,66 száza­lék zsírt tartalmaz. A tartósított ta­karmányok jó minőségét már a beta­karítás során biztosítják, a szenázso­­lás és szilázsolás menetének állandó ellenőrzésével. Erre a célra minden raktározási helyen technológiai lapo­kat vezetnek. A nehezen hozzáférhető területek­ről — ahol a betakarítógépek nem alkalmazhatók — a széna begyűjtését a nemzeti bizottságokkal és a Nem­zeti Front szerveivel biztosítják. Ta­valy ezzel a szervezési módszerrel betakarítottak 1800 tonna szénát, ez­­idén pedig háromezer tonna betakarí­tására készülnek. A termés begyűjté­se érdekében hét vagy tizenegy tagú védnökség! bizottságot jelöltek ki. A bizottság tagjai rendszerint az ipari üzemek, a nemzeti bizottságok és a Nemzeti Front képviselői. Kiemelkedő segítséget jelent a SZISZ járási bi­zottságának „Arany kalász“ elnevezé­sű felhívása, amelynek keretében az ifjúság kötelezettséget vállalt 340 tonna megfelelő minőségű széna be­takarítására. A járás valamennyi üze­mében ütemtervet dolgoztak ki a zöldtakarmányok és a legelők termé­sének a begyűjtésére, amely össz­hangban van a szárítóberendezések optimális kihasználásával. FEJLETT EGYÜTTMŰKÖDÉS A rétek és legelők harminc száza­lékán tizennégyezer szarvasmarhát, s ebből 7580 tehenet legeltetnek. A já­rásban az összes szarvasmarhaállo­mány harmincegy százalékát évente legeltetik. A lapélyos területeken le­vő gazdaságok a szarvasmarha legel­tetésére, de az üszők egész évi tartá­séra is széleskörű kapcsolatokat te­remtenek a hegyvidéki gazdaságok­kal. A járásban hat üzem együttmű­ködik 670 üsző nyári legeltetésében. Az üszők egész évi tartásánál — hat hőnapos kortól öt hónapos vemh-es­­ségíg — hét üzem együttműködik. Itt az üszőállomány hétszázöt darab. Ez azt jelenti, hogy az üszők ossz állományából — az együttműködés A belterjesség és a hatékonyság fokozása érdekében Az idén ünnepeljük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját. Ez a forra­dalom új szakaszt nyitott az emberiség történelmében. Hazánkban is a szocialista mezőgaz­daság fejlesztésének ihletője leit. A IX. pártkongresszus óta a CSKP vezetésével megvalósult a szétforgácsolódott kisüzemi mezőgazdasági termelés forradalmi átalakítása, szociálist) nagyüzemi termeléssé. A CSKP XV. kongresszusa 1976-ban a mezőgazdaság és az élelmiszer­ipar további fejlesztése terén tő feladatul tűzte ki annak biztosítását, hogy még sokoldalúb­ban elégítsük ki a lakosság szükségleteit és fokozatosan legvünk önellátók a szemes termé­nyek és élelmiszerek termelésében. keretében — hat százalék nyári le­geltetésben és 8,3 százalék egészévi tartásban részesül. Az együttműkö­dést 1980-ig tíz százalékkal bővítik. A szarvasmarha takarmányozásában nagy mértékbeli hasznosítják a szal­mát, melyet 0,5 százalékos karbamld­­dal kezelnek, vagy fermentálják és a szilázsolásnál nyolc és a takarmány­pogácsák gyártásánál negyven száza­lékos adagban alkalmazzák. A takar­mányszalmának úgyszólván ötven százalékát kezelve, a többi szalmát pedig kezeletlenül etetik. Egy-egy ál­lat napi takarmányadagjába átlago­san 2,3 kg szalma kerül. kezdeményező munkáját döntő ténye­zőnek tekintik. Ezért kiindulva a já­rás sokéves állattartási hagyományai­ból, az állatgondozókat és etetőket nagy körültekintéssel válogatják ki, elsősorban az új nagy kapacitású te­henészetekbe. Ezért a dolgozók neve­léséről és szaképzettségük fokozásá­ról sem feledkeznek meg. A szakkép­zést a Haladó Tapasztalatok Iskolája és a Szövetkezeti Munkaiskola kere­tében, de továbbképző tanfolyamokon stb. is szervezik. A járásban a Hala­dó Tapasztalatok Iskoláját és a Szö­vetkezeti Munkaiskolát évente — egy tananyagra számítva — 1080 dolgozó A mezőgazdasági üzemekben az ao­­raktakarmány fogyasztását negyed­évenként értékelik az egyes állatcso­portok és üzemi egységek szerint. A technikusok és a munkacsoportok tagjai anyagi érdekeltségben része­sednek az abraktakarmány fogyasz tás csökkentése esetén. A tehenek ésszerű táplálását a takarmányadagok optimalizálásával biztosítják. Az ab­raktakarmány megtakarítása érdeké­ben az etethető hulladékok többféle forrását hasznosítják. Ezekből a ser­tések és a szarvasmarhák részére ta­karmánypasztát készítenek, s ezt naponta kétszáz mázsa mennyiségben etetik. A takarmánypaszta 60—85 szá­zalékban fontos hulladékokat tartal­maz, mint például konyhamoslékot, sütőipari maradékot, darált csontokat továbbá baromfiipari, sörgyári és bőr­gyári hulladékot. A nyári időszakban a paszta darált szalma, sűrített zöld­ség és gyümölcs, továbbá burgonya és különböző szemes termények hul­ladékát tartalmazza. Az állategész­ségügyi szolgálat a paszta minőségét állandóan ellenőrzi. PRÉMIUM RENDSZER Az állattenyésztési dolgozók részé­re kidolgozták az anyagi érdekeltség prémium rendszerét. A szövetkezeti, dolgozók 1977-re szőlő bérezési rend­szerében már benne van az állatte­nyésztési dolgozók premizálásának а mintája. Az állatgondozók alapbérük­nek körülbelül öt százalékával érde­keltek abban, hogy egy liter tejre, vagy egy kilő súlygyarapodásra a tervezett takarmány fogyasztást ne lépjék túl. A kiértékelést negyedéven­ként végzik. Az állatgondozók premi­zálása egybe van kötvet a techniku­sok prémium rendszerével. A pré­mium hozzávetőlegesen az alapbér öt százalékát képezi. A közvetlen költ­ségek túllépése esetén prémium nem jár. A premizálás mutatói, valamint az abraktakarmány normálnak betar­tására irányuló negyedéves prémium meghatározása nagyon egyszerű, de valamennyi gazdasági állatnál a ta­karmány fogyasztás tökéletes nyil­vántartását Igényli, mert különben az eredmények elferdítéséhez vezetne. Allattartäsi hagyományok A járásban az ember öntudatos és látogatja. Az egyes szemináriumok és összejövetelek tematikus beállítása a fejésl technikára, a tej minőségére, az állategészségügyi megelőző intéz­kedésekre, a takarmányozási techni­kára, a borjak elválasztására és gon­dozására, továbbá a munka védelem- és biztonságára irányull. Az állattenyésztésben a komplex ésszerűsítő brigádok tevékenysége a következőkre irányul: 9 az állatok takarmányozásának tel­jes mértékű megoldásával elérni a viszonylagosan legkisebb abrakta­karmány fogyasztást; 9 komplex intézkedésekkel a nö­vénytermesztésben és az állatte­nyésztésben teheneként elérni leg­alább az átlagos évi 4000 literes tejelékenységet; 9 úgy megoldani a borjúnevelést, hogy az eihuil&sbél eredő veszte­ségek fokozatosan a minimumra csökkenjenek. A szocialista munkaversenyre vo­natkozó, s az egész járásra érvényes fő kritériumokat az egyes díjazást fo­kozatok jutalmányozási összegének meghatározásval kihirdettek. A ver­seny eredményeit a gazdasági ered­mények negyedévi elemzésének kere­tében rendszeresen értékelik. A szo­cialista vállalásokat, melyeket a terv teljesítését célzó tárgyaláson kötnek meg, rendszeresen a negyedéves és féléves gazdasági elemzések sorén különálló egységként értékelik, s a termelést értekezleteken a tervezett feladatok teljesítése alapján esetleg még kiegészítik. A SZOLGÁLTÁTOK RÉSZESEDÉSE A járás szarvasmarha-tenyésztésé­nek fejlesztésében fontos szépét ját­szanak a szolgáltatások, elsősorban az állategészségügyi és az állatte­nyésztési felügyelőségek szervezetei. Azzal a céllal, hogy tehenenként egy­­egy borját érjenek el évente, s hogy a ragályos tUdőgyuliadésos betegség csökkenjen, állategészségügyi beteg­ségmegelőző napokat szerveznek. Ja­vult a közvetlen gondoskodás a te­nyészállatok ellésénél Is. Az állatte­nyésztési felügyelőségek az első bor­­jasok istállóiban következetesen el­lenőrzik a tejelékenységet, mivel az első laktáclö alatt itt selejtezi ki a kis hasznosságú tehenek negyven szá­zalékát. A járási mezőgazdasági igaz­gatóság és a járási állategészségügyi szolgálat együttműködve a járást ál­lattenyésztési felügyelőséggel, szin­tén részesedik az üszők kiválasztásé ban és előkészítésében a nagy kapa­citású tehenészetek állományának a kiegészítésében. Továbbá közösen vég­zik az állatok betegségének a meg­előzését is. A terményfelvásárló és ellátó vál­lalat tanácsadó szolgálata figyelem­mel követi és értékeli a szerződések­ben meghatározót garancia kritériu­mának a teljesítését, s aktívan része­sedik a járás abraktakarmány fo­gyasztásának csökkentésében. Növek­szik a gépállomások szervizszolgála­tának hatékonysága az állattenyész­tés terén is. Javult a gépállomások tevékenysége az istállóberendezések ellenőrzésében Is, amelyet rendszere­sen féléves harmonogram alapján vé­geznek. A szolgáltató szervek komplex te­vékenységét egy állattenyésztési bi­zottság értékeli. A bizottságnak az illetékes szervek igazgatói is a tag­jai. A szolgáltatások irányítását és összehangolását a járási állattenyész­tési bizottság végzi, amely kéthetente ülésezik. Az együttműködésért a já­rási mezőgazdasági Igazgatóság fele­lős. A bizottságban képviselve van­nak a szolgáltató szervezetek igazga­tót, továbbá a szövetkezetek és álla­mi gazdaságok szakemberei. A bizott­ság tekintetbe veszt az egyes szolgál­tatások sajátos küldetését és össze­hangolja a szakemberek tevékenysé­gét, akiknek a feladata a fogyatékos­ságok elhárítása, továbbá az állatte­nyésztés szakaszán felmerült kérdé­sek szakmai értékelése, s ennek ke­retében javaslatokat ad a tömegta­karmány gazdaságos felhasználására vonatkozóan. Valamennyi mezőgazdasági üzem részére egy-egy szakcsoport van ki­jelölve. Tagjai a mezőgazdasági igaz­gatóság dolgozóiból, állatorvosokból, a termény felvásárló és ellátó vállalat, s az állattenyésztési felügyelőség dol­gozóiból vannak összeválogatva. A szakcsoportokat a JMI egyik vezető dolgozója irányítja. Ezek hetente tar­tanak értekezletet, amikor valameny­­nyl gazdaságnak meghatározzák u következő időszakra vonatkozó fel­adatát. A járási mezőgazdasági igaz­gatóság vezetői felelősek a havon­kénti és negyedéves elemzések rend­szeres kiértékeléséért. CÉLOK ÉS TAPASZTALATOK A hatodik ötéves tervidőszak továb­bi éveiben a náchodi járás mezőgaz­dasági dolgozóinak az a célja, hogy biztosítsák az állattenyésztési terme­lés tartós dinamikus fejlődését, és 1980-ban járási átlagban a következő eredményeket érjék el: • egy fejőstehénre számítva 3700 liter tejhozamot; • egy hektár mezőgazdasági földte­rületre számítva 1308 liter tejet termeljenek értékesítési célra; 9 száz tehénre számítva érjék el 105 borjú világra jöttét, ebből 100 bor­ját válasszanak el. A náchodi járás mezőgazdasági dol­gozói az elért eredmények és a ta­pasztalatok alapján felszólítják az összes csehszlovákiai mezőgazdaság* üzemeket, kölcsönösen cseréljék ki és használják fel haladó tapasztala­taikat a marhatenyésztésben és a kö­vetkező mutatók eléréséért folyta­tott versenyben: 9 az évi hasznosság legnagyobb fo­kú növekedése az előző évihez vi­szonyítva. A VERSENY ÉRTÉKELÉSE A mezőgazdasági üzemeket így osztják fel: — olyan mezőgazdasági vállalatok, amelyek az előző évben egy fejőste­héntől 3700 liternél negyobb tejhoza­­mot értek el; —• olyan mezőgazdasági üzemek, a­­meiyek az előző évben 3001 és 3700 liter közötti tejhozamot értek el; — olyan mezőgazdasági üzemek, amelyek az előző évben egy fejőste­héntől 3000 liternél kisebb évi tejho­zamot értek el. E kategóriában az értékelés felté­tele az utolsó pontban az, hogy a mezőgazdasági üzem az előző évhez viszonyítva egy fejőstehén évi tejho­­zemának legalább 150 literes növe­kedését érje el. Valamennyi kategóriában a statisz­tikai kimutatások alapján történik az értékelés. A mezőgazdasági üzemet elvben egységként fogják értékelni; abban az esetben, ha új gazdasági egységekbe tömörülnek, valamennyi egyesült üzemben az előző évi átla­gos tejhozam lesz az alap. E krité­rium értékelésénél azt is tekintetbe veszik, hogy az előző évhez képest húny százalékkal csökkent a tehenek fertőző tőgygyulladásot megbetege­dése. О A tej egy hektár mezőgazdasági földre számított árutermelésének as előző évhez viszonyított növekedése. Az értékeléskor azt Is tekintetve veszik, mennyi abraktakarmányt hasz­náltak fel egy liter tej kitermelésére, A mezőgazdasági föld nyilvántartásá­ban az értékelt év január elsejei ál­lapota a mérvadó. О Az értékelt évi átlagos fejőste­hén-állományból száz tehénre számí­tott borjak legnagyobb száma. 9 A borjak számából elhullás kö­vetkeztében (az elkobzásokat is be­leértve) elért legkisebb veszteség, e borjúistállókban pedig az értékelt év január elsejei borjúállománybél veié lehető legkisebb veszteség. # A vágómarha árutermelésének lehető legnagyobb fokú növekedése, hozzászámítva az értékesített törzs­könyvezett, tenyész- és hízúmarbát is, egy hektár mezőgazdasági földterü­letre számítva, az előző évhez viszo­nyítva, egy kilogramm élősúlygyara­podásra számított lehető legkisebb szemestakarmány-fogyasztás mellett. 9 A náchodi járás mezőgazdasági dolgozói továbbá versenyre szólíta­nak a takarmányalap lehető legjobb biztosításáért. Járásuk feltételei kö­zött biztosítják: — e tartós füves növényzetben 1980-ig 54,5 mázsa, ebből már 1977- ben 52,8 mázsa száraz takarmány hek­táronkénti termelését; — laboratóriumi elemzések alapján és a takarmányadagok számítógépes feldolgozása és optimalizálása alkal­mazásával a terimés takarmány fel­etetését. 1977-ben a mezőgazdasági üzemeknek legalább 80 százalékában biztosítják a takarmányadagok opti­malizálási átszámítását; — 1977-ben az összes konzervált takarmány legalább 85 százaléka el­ső- és másodosztályú minőségű le­gyen; — a szalma legjobban hozzáférhető módszerekkel (peiletezés, fermentá­lás, ammóniákozás) történő ízesítését. A náchodi járásban egy pelletezőben 2500 tonna préselttakarmányt készí­tenek elő. Ezzel kívánnak hozsfijárnl­­ni a járás gabonakárdésánek a meg­oldásához. A felhívás teljesítését a munkakez­deményezés olyan kibontakoztatásá­val támogatják, hogy a szocialista munkabrigádok és a komplex éssze­rűsítő brigádok formájában 1980-ig a náchodi járás szövetkezeti tagjainak és az állami gazdaságok dolgozóinak legalább 58 százaléka kapcsolódjék be a szocialista mnnkaversenybe. A JELENTKEZÉS MÓDJA 9 Az egyes mezőgazdasági üzemek a folyó évre 1977. júniue 30-ig továb­bítják versenybe nevezésüket az ille­téket járási mezőgazdasági igazgató­sághoz. A további évekre szóló je­lentkezést mindig a következő év ja­nuár végéig kell beadni. 9 Az elért ereményeket üzemi szinten havonta, járási szinten ne­gyedévenként fogják értékelni, az évi értékelés a következő év február vé­géig történik. Járási szinten vala­mennyi versenyágban a három leg­jobb mezőgazdasági üzemet megjutal­mazzák, és további értékelésre fogják ajánlani a kerületi mezőgazdasági igazgatóságnak és a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának. A versenyre vonatkozó részletes utasításokat a nemzeti mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi minisztériumok adják ki. A NÄCHOD JÄRÄSI MEZ6-gazdasAgi-élelmiszeripaw KOMPLEXUM DOLGOZÖI

Next

/
Oldalképek
Tartalom