Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-06-04 / 22. szám

1977. (fining 4. т SZABAD FÖLDMŰVES 5 Honnan vegyük a munkaerőt? EGY KIS DEMOGRAFIA A tizedik. Ötéves tervben a Szovjet­­bnlóban a termelés hatékonysága to­vábbra Is a termelés Jobb megszerve­zése, a komplex gépesítés, automati­zálás révén fóf emelkedni. Ezzel csu­pán 1978-ban cíakném négymillió em­ber élé munkáját sikerül megtakarí­tani. Mégis lesznek üres helyek: a gép nem mindenütt képes helyettesí­teni az embert. Vajon hogyan lehetne ezeknek az üres helyeknek a betölté­sére munkaerőtartalékot felkutatni? A Szovjetunió nagyjában-egészében befejezte az áttérést az általános kö­zépfoka oktatásra, s a fiatalok hét éves koruktól tizenhét éves korukig Iskolába Járnak. Ami a nyugdíjkorha­tárt Illeti, az ötvenöt év a nők, és hatvan a férfiak számára. DOLGOZÓ NYUGDÍJASOK Felvetődik a kérdés: vajon nem le­hetne aktívabban bekapcsolni a nyug­díjasokat a munkába? Az állam támo­gatja azokat, akik a nyugdíjas élettel szemben előnyben részesítik az aktív munkát. Részvételük a munkában megőrzi önnön társadalmi Jelentősé­gük tudatát, lehetővé teszi számukra, hogy a társadalom teljes értékű tag­jainak érezzék magukat. Ézen kívül a dolgozó nyugdíjas munkabért Is, nyug­díjat is kap. Vagyis mindenki nyer: az egyén is, a társadalom ts. . *> CSALÄDTERVEZÉS Ismeretes a franciaországi demo­gráfiai Jelenség. Itt olyan mértékben sikerült növelni a születések számát, hogy a depopulációt (elnéptelene­dést) felváltotta a lakosság növekedé­se, és az 1945—1965. évben a lakosok száma 40 millióról 50 millióra emel­kedett. Tanulságos példa, de ... A Szovjetunióban a háborúutáni helyzet kevésbé kedvezően alakult. Az 1941—1945. években 20 millió ál­lampolgárt vesztettünk el, többet, mint bármely más nép. A születések számának akkori visszaesése újabb visszaesést váltott ki 20—30 esztendő múlva, amikor a háborús Idők lét­számban kicsi nemzedékei elérték a házasságkötés életkorát: ha kevesebb a házaspár, kevesebb a gyermek le. X háborúnak ez a „demográfiai vleez­­hangja“ a nyolcvanas—kilencvenes években újból vlsssatár. Ha nem erő-SZOVJET ban, hogy hány gyermek legyen. Ha a házastársak előnyben részesítik a gyermektelenséget, ez kevésbé mutat­kozik meg költségvetésükben: a gyer­­mektelenségl adó kicsi (a kereset в százaléka). Ha pedig több gyermekük van, ez további kedvezményekre, se­gélyekre, sőt jutalmakra Jogosítja fel őket. Ml azonban megértjük: a sok­­gyermekes osalgdok mér Bem vélhet­nek tömegessé. Mindest okvetienOl figyelembe kell venni a Szovjetunió demográfiai poli­tikájában. Persze szerepet Játszik a gyermekek után Járó segélyek növe­lése, a fizetett terhességi és születési szabadság meghosszabbítása, a rövt­­debb munkanap az anyák számára, az Iskola előtti Intézmények hálózatának bővítése, a gyermekek számára szük­séges iparcikkek ős élelmiszerek ol­csóbbodása stb. Ezen Intézkedések közül ssémos megvalósult t kilence­dik ötéves tervben, más — anyagi és morállé Jéllégfl — Intézkedésekre a jelenlegi tizedik ötéves tervben kerül sor. Igor Beeztuzsev, a történettudományok doktora (APN) MIVEL FOGLALKOZIK A REVÍZIÓS BIZOTTSÁG EMBEREK ÉLETÉBŐL Ä község javát szolgálják szakolják ránk s háborút, akkor a Szovjetunió most több tízmillióval több lakost számlálna. HÁROM GYERMEK A születési arányszám egyébként is csökken a jólét és a kultúra emelke­désével: ezt a törvényszerűséget min­den fejlett ország tapasztalata iga­zolja. Jelenleg a Szovjetunióban a há­romgyermekes házaspárt tekintik esz­ményi családnak. A családtervezésben ez természetesen csak ajánlás Jellegű. Kizárólag a családi tanács dönt ab-Minden közösségi élet pontosan kö­rülhatárolt előírásokat, rendeletekot követel, amelyek meghatározzák e csoport közös munkájának, ténykedé­sének szabályait és kialakítják a kol­lektíva tagja! közötti kapcsolatok mindenkire kőtelező rendszerét. Szo­ros egységet, közösséget képez mező­gazdaságunkban az őstermelés egysé­geként létrejött szövetkezet is. Kere­tén belül az előírások, az elfogadott szabályok és rendelkezések — mind a tagság, mind a vezetőség részéről való — betartásának ellenőrzése a szövetkezet revíziós bizottságára há­rul. A CSEMADOK Központi Bizottsága június 4-én Izselízi) parkban rendezi meg a népművészet szemléjét. és 5-én, a Želiezovce! hagyományos serag-Foto: —tt—' illlllililll SZEMLELETMOD gyko r es ma nelml nevezetességeivel, hanem a kol­hozok, szovhozok termelési, üzemszer­vezési tapasztalataival ismerkedhet­tek, s szövögethették a testvéri-baráti kapcsolatok szálait); hárman Bulgá­riában, ugyancsak hárman Jugoszlá­viában, tízen meg Magyarországon vettek részt tanulmányúton, illetőleg társasutazáson. Am, a balogiak nem becsülik le a szebbnél szebb, vonzóbb­nál vonzóbb hazai tájakat sem — két saját autóbuszukkal százhúszon gyönyörködhettek a szlovákiai körút látnivalóiban, gazdagíthatták Ismeret­tárukat, élményeiket, jutalomképpen, Jó munkájuk elismeréseként. Gyerme­keik közül öten külföldön, s húszán meg Idehaza tölthettek el felejthetet­len, örömteljes két hetet, emlékdúsító, testet-lelket frissítő nyári táborozá­son, üdülésen. Ezek után úgy tűnhet, hogy az em­lített szövetkezet csupán üdültet, tár­sasutaztat. Valójában ez nem így van! A vezetőség és a szociális-kulturális állandó bizottság gondoskodik a ta­gok munka- és életkörnyezetének ja­vításáról, sport- és testnevelési, mű­velődési, közétkeztetési Igényeinek kielégítéséről Is. Példákul a szociális épületüket egy szinttel „megemelik“, ahol száz férőhelyes üzemi éttermet, konyhát rendeznek be, mintegy há­romszázezer korona költségráfordítás­sal. Ugyanakkor önsegélyes alapon 18 fiatal házaspár számára épül korszerű lakóház, Javítva ilymódon Is a lakás­­viszonyokat, enyhítve a munkaerő­gondokat (jó ez az önsegélyes lakás­­építési forma, mert olcsóbb — a lakó­­házépítést a szövetkezet építöcsoport­­ja végzil). Tizenkét tanulóval van a szövetkezetnek szerződéses viszonya, s két fiatal Jár majd mezőgazdasági főiskolára — távúton — a következő tanév kezdetétől. Egy fiatal meg a šatiyi (ipolysági) mezőgazdasági Is­kolán folytatja tanulmányait, növény­termesztési-állattenyésztési szakon. Az illető szövetkezet — Sógor üzemgaz­dász szaval szerint — felkarolja, se­gíti a tanulni vágyó fiatalokat, s a vizsgaidőszakokban tehermentesíti őket, az erre vonatkozó törvényes rendelkezéseket gyakorlatilag messze­menően érvényesítve. Miért ez a Jóviszony a fiatalok ta­nulásra serkentését és anyagi-erkölcsi támogatását illetően? Mert, az eddig végzettek nemcsak az iskolán, hanem a gyakorlati életben Is Jól helytáll­nak, mint például Bugyi István és Nagy József a szőlészetben, Buris Bé­la, Dobos Lukács a kertészetben, s a többiek is — mérnökök, technikusok egyaránt. Az iskolán szerzett tudásu­kat — időnként felfrissítve, gyarapít­va — a szövetkezet, a nagy közösség Javára gyümölcsöztetik. Tehát, a dolgozók ezt a sokoldalú gondoskodást jó munkájukkal, a veze­tés, a szervezés tökéletesítésével, a munkatermelékenység fokozásával, alkotó kezdeményezéssel viszonozzák, ami azután az éves tervek teljesítésé­ben realizálódik. Azoknak a fontos párthatározatoknak a valóraváltásá­­báty amelyek a mezőgazdasági-, ille­tőleg az élelmiszeripari termelés fej­lesztésére, s végső soron az életszín­vonal emelésének elősegítésére hiva­tottak. N. Kovács István Komoly és felelősségteljes feladat ez. A revíziós bizottság feladatköre vi­szont nem csupán a szövetkezet gaz­dálkodásának, könyvelési nyilvántar­tásának, pénztárának ellenőrzésében merül ki. Ügyelnie kell arra Is, vajon minden téren következetesen betart­ják-e a szocialista demokrácia alap­­elveit, a törvényes rendelkezéseket. Feladata továbbá, a háromszáznál ki­sebb létszámú szövetkezetekben, ahol nem létesítettek egyeztető bizottságot, a tagság és a szövetkezet között ese­tenként előadódó visszásságok, nézet­­eltérések megoldása, egyengetése. Az ellenőrzés fontosságáról Igar András elvtárssal, a Modrany (mada­­ri) Csehszlovák—Szovjet Barátság Efsz revíziós bizottságának elnökével beszélgettünk. Szóba került az Is, ho­gyan tesz eleget a szövetkezetnek ez a szerve fontos küldetésének. — Az elmúlt évre visszatekintve —i mondotta Igar elvtárs — megelége­déssel állapíthatom meg, hogy reví­ziós bizottságunknak főbenjáró, ko­moly ügyet nem kellett megtárgyal­nia. Végeredményben ez annak kö­szönhető, hogy a gazdálkodás és a közösségi élet minden terén az ellen­őrző bizottságunk körültekintően, fo­lyamatosan, gondosan teljesítette el­sődleges feladatát. A pénztár és a gazdálkodás anyagi részének ellenőr­zésén kívül figyelmünk kiterjedt a növénytermesztési, állattenyésztési és a gépesítési részleg munkájának el­lenőrzésére is. Bizottságunk tagjai minden esetben résztvesznek a gazda­sági állatok negyedévenként' és ha­vonta elvégzett mázsálásában. Tavasz­­szal a növényzet állapotát, később gondozásét ellenőrizzük, az aratáskor pedig nem kerüli el figyelmünket a szemveszteség alakulása. Különösen a szemveszteség csökkentésében igyek­szünk javulást elérni, amit vélemé­nyünk szerint a bérezés módosításá­val, illetve e munkában a hozam és a teljesítmény szerinti jutalmazás rend­szerének bevezetésével már ez évben sikerülhet megvalósítani. A revíziós bizottság feladatkörébe azonban sok más egyéb is tartozik, így például a munkabiztonsági tech­nikus által megállapított hibák ás hiányosságok kiküszöbölésének ellen­őrzése is. Esetleg más kérdések fog­lalkoztatják a revíziós bizottságot. Nemrég az egyik traktoros megbünte­tését javasolták a vezetőségnek, mivel ittasan lépett munkába. Talán az ez alkalommal kirótt 300 koronás pénz­bírság észretéríti és a jövőben tartóz­kodik az italtól, mielőtt a traktorra ülne. Helyes ez az álláspont, hiszen a traktorosnak biztos kézre, tiszta, bor­­gőztől mentes fejre van szüksége munka közben, mivel nagy értéket bíztak gondjaira. Arról pedig nem Is beszélve, hogy az ilyen traktoros, a közúti forgalom többi résztvevőjét is komolyan veszélyezteti. Jobbára apróbb-cseprőbb ügyek, fe­­yelemsértések, kisebb eltulajdonítá­­>k megtárgyalása és elintézése képez­­! a revíziós bizottság elmúlt évi mun­kájának zömét. Viszont a munkabiz­tonság terén a revíziós bizottságnak szintén van még mit tennie, hogy a munkabalesetek számát a legkisebbre csökkenthessék. Tavaly az egész év folyamán összesen 8 raunkabaleset adódott. Pedig minden Úvtintézkedést megtesznek és mégis... Már az idei év elején is történt egy komolyabb munkabaleset, amelynek szenvedő alanya néhány hónapig nyomta a kór­házi ágyat. Talán a fegyelmet kellene jobban előtérbe helyezni, komolyabban meg­követelni, ha baj van az emberekkel Mert komoly bajnak számít, ha az állattenyésztésben vagy a növényter­mesztésben, illetve a műhelyekben foglalkoztatott tagok, dolgozók nem használják a kiutalt védőöltözetet, és egyéb óvóeszközt. Különösen vonat­kozik ez a vegyszerekkel dolgozókra. Senki se feledkezzék meg arról, hogy a leromlott egészséget nehéz helyre­hozni, az elveszített életet pedig lehe­tetlen visszaadni. A nehézségekkel bátran szembenéz­ve, megalkuvás nélkül küzdve a hi­bák ellen és a jövőbe vetett bizalom­mal végzi felelősségteljes munkáját a modranyi efsz revíziós bizottsága. .(Obenau) En, már csak a szüleimtől, mag a nagyssfllelmtöl hallottam ax éhínség­ről, nélkülözésről. Kassa történetek« bői, elejtett mondatokból hámozgatom a múltat. Аж életet azonban nem lehet epizódokból összeállítani. Nem lehet, legalább!! igazán hitelesen, lélekre­­hatóan nem. Mit mondhat nekem, vagy a többi huszonévesnek ax, hogy a nagyanyám, röviddel héxazségköté­­se ntán eladta a jeggyürűjét, hogy malacot vehessen. A nagyapám ak­kor katona volt, gondolni kellett a télre. Szinte általános volt ez negyven­ötven ávval ezelőtt. Százával, ezrével játszódtak le ebhez hasonló, sőt sso­­morúbb, megrázóbb iörténatek. Mit mondhat mindez a mai fiatal­ságnak? Kézzel foghaté tanulságként, intésként aligha foghatjuk fel, hisz mindenkinek a saját bőre a legkénye­sebb, s mi, hála a véletlennek, nem voltunk részesei a nyomornak. Tudom, akadnak olyan emberek M, akik legyintenek: ugyan, hagyjuk a múltat, rég volt, igaz se' volt talán. •• A él a Balaton partján. (A szerző felvételei) IIIIBIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIllll Jó, ne menjünk в múltba. Engen! például a jelen emlékeztet a múltra: a mi jólétünk, a kizsákmányoltak nyomora, a vidáman nevető, bancúro­­ző kisgyerekek, az éhségtől asszott, visszataszítóan vonagló élőhalottak, • nyomortanyák szülöttei, az Ingyené« gyógykezelés, a munkanélküli segély, az emberiesség, az embertelenség, • jog, a jogtalanság — ezek az ellenté­tek teszik érthetővé számomra a múl­tat, jelent, jövőt egyaránt. Ezeket ■ munka dolgokat szemlélve, mérlegelve, tu­dom összevetni a ma szocialista tár­sadalmának eredményeit, a múlt ée jelen kizsákmányolőival. Erre taníta­nak nagyanyőm történetei. Talán komoly, súlyos, első látásra ide nem illő gondolatok ezek. Állítha­tom, hogy nem így van. Egy beszél­getés juttatta eszembe mindezt. Az Ipeľský Sokolec-i (ipolyszakálasl) Csehszlovák—Magyar Barátság Efsz­­ből évente 450 dolgozót küldenek gyümölcse üdülésre a szövetkezet költségén. Áx elnök szerint évente 700 ezer koronát költenek csak erre a célra. Tényleg nem ülenének ide a ko­moly gondolatok? ... Kérdezzük meg csak a nagymamákat látták e már a tengert? Néhai fiatalságukban vol­tak e olyan gondjaik: hol töltik a szabadságot? Külföldre vagy belföld­re mennek? Mi volt a 40—50 évvel ezelőtti dolgozók fő gondja: a flanc, külföldi út, családi ház vagy a min­dennapi kenyér beszerzésének gond­ja? Azt hiszem egyértelmű a válasz.., Az Ipelský Sokolec-i szövetkezetben 3 lehetőség közül választhatnak a ta­gok: belföldi körutazás, hazai fürdő­helyeken való üdülés és magyarorszá­gi kirándulás. Természetesen a közös tagjai kihasználhatják a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége által meghir­detett jugoszláviai, szovjetunióbeli, bulgáriai, romániai társasutazásokat is. Tények, közismert tények ezek. Te­gyünk tehát egy kis összehasonlítást a kapitalista országokban élő dolgo­zók helyzetéből kiindulva.. Alacsony bérek, munkanélküliség, gyakran vé­res összecsapásokba fulladó sztráj­kok; ez jellemzi a kapitalista államok dolgozóinak életét. Rágalmazóink kö­rülnézhetnének egy kicsit a házuk táján. Az említett közösben dolgozók gyer­mekeit nyaranta pionfrtáborokban üdültetik, természetesen e szövetke­zet tekintélyes anyagi hozzájárulásé­val. Vég nélkül folytathatnám az ellent­mondások felsorolását, hasonlítgatá­­sát. Felesleges. Nyilvánvaló, hogy szo­cialista társadalmunkban a jog a dol­gozóké. Jog a szebb, a jobb életre. A munka gyümölcse a tényleges gazda asztalára kerül. így él bennem a múlt, amely elgondolkoztat, éberségre int. Barak LászM

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom