Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-05-14 / 19. szám

kőt­árt — JO ÖTLET ф Л korai csibék előnye. Hull megállapítása szerint a Január 17. és február 11. közöt­ti keltetésből származó csibék Július végén már tojni kezde­nek. Az április 7. és május 5. között keltetett csirkéktől vi­szont legfeljebb december de­rekán várhatunk tojást. A te­nyésztők számára tehát a korai csirkék tartása a legkifizető­dőbb. 9 Üj feketeribiszke fajta. A szovjet tudósok által kinemesl­­tett fajta a „Kantata-50“ nevet kapta. Legjelentősebb tulajdon­sága jó önmegporzás. Más fajták közelében pótmegporzás következik be, s ilyenkor na gyobbak a bogyók, több a ter­més. A 2,5 X 1,5 térállású tele­pítés hektáronkénti átlaghoza­ma hatvan-nyolcvan mázsa. Sa­­vanykás bogyóinak átlagsúlya 0,83 gramm, a gyümölcs 214,5 mg % C-vltamlnt tartalmaz. Az új fajta ellenáll az antraknózís­­nak és fagytürő. Д A kutyák utálják a fehér­borsot. Ezt a tapasztalatot az ebtenyésztők úgy kamatoztat­ják, hogy Időnként kissé meg­hintik finomra őrölt fehérbors­­sal a heverőket, fotelokat és azokat a helyeket a lakásban, amelyek rendszeres látogatásá­ról le akarják szoktatni ked­venceiket. Az eljárás állítólag mindig sikerhez vezet. □ Az egészségesebb környe­zetért! Egyetlen 25 négyzetmé tér lombfelületfl fa naponta mintegy félezer liter "vízgőzt párologtat el, egy közepes nagyságú díszcserje pedig felé­re csökkenti a légkör ólomtar talmát. Részben ezen ismeret­ből kiindulva szorgalmazzuk a falvakon és a városokban a megfelelő zöldövezet kialakítá­sát és növelését. О Díszhalak etetése. Az ak­váriumi halakat naponta egy­szer etetjük. Legmegfelelőbb a reggeli vagy a délelőtti etetés. Hetente egyszer koplaltatjuk halainkat. A halivadékokat ki sebb adagokkal, naponta több ízben tápláljuk. Mindig csak annyi eleséget szórunk a vízbe, amennyit tizenöt perc alatt el­fogyasztanak a halacskák. A meghagyott takarmány köny­­nyen elromlik a vízben, s ked­venceik életébe kerülhet az elővigyázatlanság. Ezért „tarta­lékba“ soha ne adjunk elesé­get, még akkor se, ha" néhány napra kénytelenek vagyunk magukra hagyni • halakat, A tapasztalat szerint még háromhetes koplalás sem az akváriumi halaknak. A ma gunk gyűjtötte természetes ele delt mindig alaposan mossuk meg, mielőtt fölkínáljuk a ha­laknak, nehogy behurcoljunk a tenyészetbe valamilyen fertő­zést vagy kártevőt. A Romba helyett retek. Há­mozott retket karikákra vá­gunk. Zsírban habosra sütjük a hagymát, hozzáadjuk a retket és fedő alatt kis ideig párol juk. Utána hagyjuk kissé kiszá radni, majd hozzáadjuk a to jást és jól megkeverjük. Sokak szerint finomabb, mint a gom bás rántotta. + Harminc százalékkal több mézet termel a Szovjetunió Mé­hészeti Kutató Intézetében ki­­reme iítetí új méhfajta. Ezek a méhek ugyanis korábban „6b rednek“ tavasszal és sok virág­port gyűjtenek a kora tavasz­­szal pompázó virágokról. Szov­jetunió évi méztermelése meg haladja a 150 ezer tonnát. + Romániában hetvenéves múltja van a kisállattenyésztők mozgalmának. Jelentősebb fej­lődés azonban csak a külön­féle érdekszövetségek egyesü­lése óta tapasztalható. A ba­romfitenyésztők és a galambé szók érdekszövetsége 1971-ben egyesült, így alakult meg a Kisállattonyésztők Szövetsége, melyhez 1974-ben a nyúlte­­nyésztők és a postagalambte­­nyésztők Is csatlakoztak, A szö­vetségnek ma megközelítőleg 100 ezer — túlsúlyban munkás Hasznos újítás A nagyüzemi technológia meghonosodásával mindinkább csökken a baromfíneveléssel és tenyésztéssel foglalkozó mező­gazdasági üzemek száma. Sok­helyütt évek óta kihasználatla­nul vesztegelnek a gazdasági udvar szegletében a divatja­múlt — tübbé vagy kevésbé elhasználódott —, népiesen — tagja van. Hetven százalé­kuk baromfit és galambokat, harminc százalékuk pedig nyu­­lakat tenyészt. ^ Az erősebb ineszezés egyes zöldségfélék hozamát csökkenti. Bizonyított tény, hogy az erősebben meszezett talajba vetett vagy ültetett spe­­v nót, retek, karfiol, cékla, bab Könyves Dolcsa Az utóbbi időben hazánkban jelentősen megnőtt a virágok, a kerti és a szobai dísznövé­nyek termesztése iránti érdek­lődés. Ennek többféle oka volt és van. Az egyik befolyásoló tényező, az egyre szélesedő kertbarát mozgalom, de vitat­hatatlan, hogy a község- és vá­rosrendezésben elért eredmé­nyek, valamint az életkörnye­zet állandó változása, kultúr­­igényeink és szépérzékünk el­mélyülése, életszínvonalunk e­­melkedése Is a főbb okok kö­pött említhető. A virágtermesztés Iránti ér­deklődés növekedésével párhu-A gyermekek — és a gyógynövénygyűjtők — legnagyobb örö­mére, ai idén tavasszal gazdagon virágzott a gyermekláncfű (pongyola, pitypang). Foto: —bor Mikor finom a tyúkleves? A tyúkhúsnak az Izomrostok kölcsönzik a kiváló ízt, nem pedig a zsír és a bőr, mint ahogy azt sok kisállat­­tenyésztő és háziasszony gondolja és hirdeti. A tyúk­­leves akkor a legfinomabb, ha csupán húsból készült A tyúkzsír hanyagok szempontjából teljesen értéktelen. Tudományosan is bizonyítást nyert, hogy a sovány tyúk­ból legalább olyan finom leves készíthető, mint a kö­vérre htzlaltból. A háziasszonyoknak nem árt tudni, hogy a tyúkhús akkor veszít legtöbbet az értékéből, ha a mély fagyasztott baromfit hideg vízbe merítve olvaszt­juk kt, vagy amikor a frissen leölt állatot jéghideg víz­ben mossuk meg. . Ihl tyúkólaknak titulált baromfine­velő kocsik. Az üzemek már nem tudnak velük mit kezdeni, a kisállattenyésztőknek meg ta­lán jól jönne egy ilyen kocsi. Ha jó az alváz, némi ráfordí­tással közérdeket szolgáló csi­benevelővé alakíthatnák, s meg­oldhatnák a község baromfite­nyésztőinek problémáit. Az öt­let hasznosítását talán az SZKSZ helyi szervezeteinek vezetői vagy valamelyik megbízott ba­romfitenyésztő szorgalmazhat­ná. (zch| és vöröshagyma az átlagosnál jóval kisebb hozamot nyújt. Mangán juttatásával a hiba helyrehozható. ф A tudósuk megállapítot­ták, hogy egyetlen őszibarack­fa évente 60—100 hl vizet fo­gyaszt el 20 kg szárazanyag ki­alakításához. zamosau fokozódik a szakiro­dalom iránti kereslet. A válasz­ték viszont egyelőre nem a leg­jobb. Ezért a virágtermesztés­ben jártas szakemberek egyre gyakrabban jelentkeznek a szaklapok hasábjain, hogy át­adják hasznos tapasztalataikat az érdeklődőknek. Közéjük tar­tozik (akábová Anna mérnök is. akinek írásaival rendszere­sen találkozhatunk a szlovák szaklapokban. Legutóbb értékes könyvvel gyarapította a virág­kedvelők számára kiadott szak­könyvek választékát. A „Virá­gok az ablakban és az erké­lyen“ című könyve most a ta­vaszon jelent meg, szlovák nyelven. A színes és fekete-fehér fo­tókkal gazdagon illusztrált könyv sok hasznos tudnivalót tartalmaz. Az érdeklődők meg­tudhatják belőle: milyen alap­elvek szerint kell megválasz­tani az egyes dísznövényeknek legmegfelelőbb cserepet, ládát vagy más edényt; a napos, fél­árnyékos vagy árnyékos fekvé­sű ablakokba és erkélyekre mi­lyen dísznövények valók; me­lyik növény milyen földkeve­réket igényel és azt hogyan lehet elkészíteni; megtudják, hogyan kell öntözni, ápolni, trágyázni, betegségek és kárte­vők előfordulásakor védeni a dísznövényeket stb. "Ä szerző beavatja olvasóit a teleltetés és szaporítás titkaiba, részletesen ismerteti a különfé­le virágokkal kapcsolatos • tud­nivalókat, végül naptárszerűen összefoglalja a havi tennivaló­kat. A könyv húsz koronába ke­rül, minden könyvesboltban be­szerezhető. —dek. Tevékeny kiskertészkedő Czucz József huszonegy évvel ezelőtt lett a szlovákiai kisker­­tészkedők népes táborának tag­­|a. A Szlovákiai GyUmölcséscek és Kiskertészek Szövetsége Ka­­morini városi szervezetében szinte kezdettől fogva a legak­tívabbak között tartják nyilván Józsi bácsit. Ma már a hetven felé ballag, ám ennek ellenére fiatalos lendülettel és szorga­lommal műveli a rendelkezésé­re álló földterületet, termeli a sok-sok zöldséget, gyümölcsöt, meg virágot. Nem tudni, ho­gyan csinálja, de fáradtnak, levertnek még soha nem lát­tam őt. S ha faggatják csak mosolyog: a munkát nem kény­szerből, inkább jókedvvel, cél­tudatosan és kedvtelésből kell végezni, akkor nem teher a kiskert, nemesít, éltet a munka, örömöt ad minden apró siker. Egy vasárnap délelőtt elláto­gattam Czuczékhoz, hogy elbe­szélgessek a példás kiskertész­­kedővel. Józsi bácsit a kertben találtam, a salátát öntözte -a fóliasátor alatt. Szót szó köve­tett, így humorosán megtudtam, hogy az idén húsz árnyi terü­leten korai, hajtatott zöldség­féléket termel. Tavaly négy ki­sebb fóliasátrat létesített, s alattuk mintegy három és fél­ezer darab fejes salátát produ­kált. A saláta után csemege­paprika került a földbe, de az nem sikerült úgy, mint ahogy tervezte. A legnagyobb fóiiaház ugyanis a szomszéd ház közelé­ben állt, így lényegében egész nyáron árnyékban voltak a nö­vények, gyorsan főinyurgultak, de kevés virágot és termést hoztak. No, meg egyébként is alacsonyak voltak a sátrak, ke­vés életteret biztosítottak a nö­vényzetnek. Józsi bácsi okult a múlt évi hibákból, s tapasztalatait ka­matoztatva az idén csupán egyetlen fóliaházat épített, de az már megfelel a korszerű házkörüli zöldségtermesztés igényeinek. A tizenkét méter hosszú, hét és fél méter széles, s húsz centi híján három méter magas fóliaház kedvező föltéte­leket biztosít a hajtatott fejes­saláta és paprika számára. A fóliával borított területről áp­rilis közepéig mintegy hatezer fej salátát értékesített, majd a talaj megfelelő előkészítése után azonnal hozzálátott a pap­­ríkapalánták kiültetéséhez. A fóliaházban PCR paprikát termel, a palántát maga ter­melte ki. A palántanevelés cél­jaira tizenegy méter hosszú és három méter széles, fűthető üvegházat épített. Benne annyi palántát nevelt, hogy bőven ju­tott eladásra is. Ezenkívül me­legágy! palántaneveléssel ts foglalkozik. A melegágyakban főleg salátát, karalábét, kar­fiolt és kelkáposztát nevelt, zömmel értékesítésre. Saját be­vallása szerint csemegepaprt­­kából az idén mintegy tizenöt mázsányit szeretne termelni, iletve értékesíteni. Később a tíz árnyira tehető gyümölcsöst is megtekintettük. Kertjében a kajszi dominál, de más gyümölcsféleség is megta­lálható. Tavaly bő termés volt gyümölcsből. Józsi bácsi tizen­négy fáról tizenkét mázsa ba­rackot szüretelt, pedig virágzás idején gyengének mutatkozott az év. Most gazdagon virágoz­tak a fák, de a szélsőséges idő­járás nem sok Jóval kecsegteti a termelőket. Józsi bácsi is ag­gódva vizsgálta a virágbaborult fákat, de jóslatokba nem bo­csátkozott. Annyit azonban ki­hámoztam a szavaiból, ugyan­csak félti a fákat, az ismét gazdagnak ígérkező termést. Ováry Péter Czucz József az idén többezer nielegágyi zöldségpalántát nevelt és értékesített. Az üvegházban cserepekbe tűzdelve várták a kiültetést a paprikapalánték. (A szerző felvételei.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom