Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-05-07 / 18. szám
Í977. május 7. .SZABAD FÖLDMŰVES. 1Г P käsen lucerna és más aprómag hiánynyál küszkiidiink. A Pécsi Állami Gazdaság például olyan megállapodást kötött a méhész szakcsoportokkal, hogy minden megporzásra kihelyezett méhcsalád után öt kg almatermést ad a méhészeknek, s a képtárakat térítésmentesen szállítja a gyümölcsösbe és haza. Ezt a kezdeményezést a Hungaronektár és más szervek helyesnek tartják. A Csányi Állami Gazdaság alapjában ugyanazt a módszert alkalmazza, mint a pécsi azzal a különbséggel, hogy az alma adagját' öt-tiz kg-ban szabta meg a megporzásra kihelyezett családonként. Az MNK-ban évente mintegy százhatvan gazdaság igényli a méhek megporzó tevékenységét, amiből a társadalomnak nem kevesebb mint ötszázmillió forint közvetlen haszna származik méhtermékek formájában, a növények megporzásán keresztül pedig a közvetett haszon ennek az összegnek a kilencszerese! A magyar méhészek az elmúlt évben az ottani kereskedelmi szervezeten keresztül méhcsaládonként tizenhét kiló mézet értékesítettek. A kereskedelmi szervezet ugyanakkor a kockázatból jelentős részt vállal magára, szállítási fuvarkedvezmény formájában is. Ennek persze az a feltétele, hogy egy-egy méhész családonként legalább tizenöt kiló mézet adjon a társadalmi alapba az érvényben levő áron. Egy fekvőkaptárt például 920, egy rakodót pedig 050 forintért hoz forgalomba a kereskedelmi szervezet. Ezeket a méhészeti szakcsoportok tagjai kedvezményes áron vásárolhatják meg. A kereskedelmi szervezet úgyszólván önköltségi áron adja el a kaptárakat és egyéb kellékeket. Ezzel is hozzájárul a méhészet fejlesztéséhez. Cukrot juttat nekik kedvezményes áron serkentéshez és teleltetéshez. Ezenkívül is egyéb kedvezményekkel is segíti a méhészetet. Például a gyógycukorlepény kilónkénti önköltségi ára 26,5 forint, ezzel szemben az igénylő méhészeknek húsz forintért juttatják kilóját. A Hungaronektár kezdeményezésére a pénzügyminisztérium a szövetkezeti méhészeteknek hat évre szóló kedvezményes kölcsönt engedélyezett, hogy növelhessék a méztermelést, fejleszthessék méhészetüket. Ez biztosíték arra, hogy ezen méhészetek családonként a méztermelést 30—35 százalékkal növeljék és a családokat Is szaporítsák, s ehhez a termelőeszközöket kellő időben beszerezhessék. A kölcsön juttatását természetesen alyan feltételekhez kötötték, hogy az illetékes szövetkezeti méhészetnek hatéves átlagban el kell érnie a huszonnégy kilogramm áruméztermelést családonként, s azt az érvényben levő áron kell leadnia a közös alapba. Az ország méhészeinek mintegy ki lencven százaléka szakcsoportokba tömörülve sikeresen dolgozik. Az elmúlt évben például repcére vándorolva nemkevesebb mint 1200 tonna mézmennyiséget termeltek, amelyből úgynevezett krémméz készült. Repcéről rendszerint akácra, a jugoszláv határsávba igyekeznek — Szeged és Baja környékére — ahol jól mézel ez a növény, s ott töltenek nyolc-tíz napot. Az akác területe hetvenezer hektár .körüli, s arra 280— 300 ezer méhcsaládot helyeznek ki Az akác elvirágzása után egyes méhészek Nógrádba és Baranyába, mások pedig a pillangós virágokra, esetleg mustárra vándorolnak, hogy ezeket a növényeket is kihasználják méztermelésre, s egyben a méhek megporzó tevékenységével tekintélyes haszon keletkezzék aprómagvakból is. Amint látjuk a magyarországi méhészet, mely évekkel ezelőtt a csehszlovákiaihoz viszonyítva hátrányban volt, sokszorta előbbre jutott, mert a mezőgazdasági üzemekben ráeszméltek arra, hogy egyes terményekből kimagasló eredmények elérése csak a méhek közreműködésével lehetséges. Magyarországon tudatosították, hogy a méhtermékek mind hazai fogyasztás, mind külföldi kivitel szempontjából nagy hasznot hoznak, amennyiben ésszerűen fejlesztik a méhészetet. Nem ártana, ha ebből mi is okulnánk és a korábban likvidált nagyüzemi méhészeteket a társadalom javára ismét újjáépítenék. Ehhez az szükséges, hogy a mezőgazdasági üzemekben a méhészkedéssel összefüggésben megváltozzon a vezetők szemlélete. Ne tehertételként tartsák számon a melleket, hanem úgy mint a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság ingyenes és nagyon hasznos segítőit, mert a szövetkezetekben és az állami gazdaságokban a méhek hasznát nem annyira a mézhozam mennyisége, hanem főleg a gyümölcsösökben és az aprómag termesztésben elért kimagasló eredményben kellene értékelni. Ehhez azonban az szükséges, hogy az illetékesek a fa mögött észre vegyék az erdőt és a méhek tényleges hasznáról necsak tessék-Iássék. hanem a mai kor emberéhez illően tudományos alapossággal győződjenek meg. Hoksza István A komárnoi Juraj Thám rendszeresen gondoskodik a méhekről, a legkisebb rendellenesség sem kerüli el a figyelmét. (Foto: A. J.j TAVASZ A MÉHESBEN A Hungaronektár igazgatója — beszélgetésünk során — elmondta, hogy a minél nagyobb méztermés elérésére, hazai és külföldi forgalmazására törekednek. Az utóbbi években Magyarországon a méhek agrotechnikai szerepe is napirendre került, s ennek megfelelően a társadalom messzemenőkig támogatja a méhészet fejlesztését. A Hungaronektár együttműködve a MÉM-mel és más szervekkel, mindent megtesz a méz és más méhtermékek gazdaságos termelése érdekében, azonban a kutatás és a máhegészségügy az állami szervek feladata. Mivel az MNK-ban az összes felvásárolt méztermésnek mintegy kétharmadát exportálják, nagy gondot fordítanak a minőség megtartására. Például egy kg repcemézért 26, akácmézért 25, virágmézért 24 forintot fizetnek a méhészeknek, amennyiben megfelelnek a szabványban meghatározott elsőosztályú minőségi követelményeknek. Ezzel szemben a második osztályú méz kilójáért 2 forinttal kevesebbet fizetnek. Megemlítette, hogy a méhek megporzó tevékenységének az elismerése náluk sem ment símán. Az illetékesek arra ösztönözték a méhész szakcsoportokat, hogy képviselőik tárgyaljanak a környező mezőgazdasági üzemekkel, s amennyiben azok igénylik a megporzó tevékenységet, akkor állapodjanak meg velük. így került sor a Nyirkert Gyümölcstermesztő Társasággal kötött megái-Iwsteit тЖг&-<Жшак\ Szerkesztőségünk kiindulva a méhészet társadalmi küldetéséből és a népgazdaságban betöltött komoly szerepéből, arra a következtetésre futott, hogy lapunknak, a Szabad Földművesnek az eddigieknél hatékonyabban kell közreműködni a méhészet fejlesztésében. A Szlovákiai Méhészszövetség Központi Bizottságának vezető dolgozóival tanácskoztunk a magyar anyanyelvű méhészeknek nyújtható segítség fokozásának lehetőségeiről, majd arra a közös álláspontra jutottunk, hogy a Szabad Földműves Méhészet rovatát, amely esetenként egy teljes űjságoldal terjedelmű lesz. lapunk minden második számában meghonosítjuk. Tudatjuk tehát a tisztelt méhésztársakkal, hogy 1977. május l-től a Szabad Földműves 18. számától, a lap minden páros számában, tehát minden második héten megjelenik a MÉHÉSZET című rovat, amely népszerűsíti az élvonalbeli méhészek tapasztalatait, szaktanácsokat ad, főleg a kezdő méhészeknek és rendszeresen tájékoztatja a méhészeket a Szövetség Központi Bizottságának határozatairól. Természtes, hogy a szerkesztőség lehetővé teszi azt Is, hogy a méhésztársak nyilvános tapasztalatcserét folytassanak lapunk MÉHÉSZET című rovatában, vagyis cikkek formájában közöljék értékes tapasztalataikat és a méhészet fejlesztésével kapcsolatos javaslataikat. Mivel a méhésztársak közül már eddig is nagyon sokan tanúsítottak rendkívüli érdeklődést a Szabad Földműves és annak MÉHÉSZET rovata iránt, feltételezzük, hogy az említett intézkedésünk a magyar anyanyelvű méhésztársak körében kedvező fogadtatásra talál s ez a lapunk Iránti érdeklődés növekedésében Is kifejezésre jut. Javasoljuk a méhészek alapszervezeteinek, hogy a méhészek szakirodalom iránti igényelnek kielégítése céljából — lehetőleg községenként — rendeljék meg a Szabad Földműves minden második, tehát minden páros számát az összes tagjuk ré szere. Ajánljuk továbbá, hogy a községenkéntl tömeges meg rendeléshez csatolják a méhészek névsorát (teljes címmel ellátvaj, hogy a Szabad Földműves kézbesítése rendszeres és zavartalan legyen. Azok az alapszervezetek, amelyek a tömeges megrendelést — valamilyen oknál fogva — nem tudják megoldani, javasolják tagjaiknak a Szabad Földműves említett számainak egyéni megrendelését. Az alapszervezetek tömeges megrendelését a Posta Hírlapszolgálatának (PNS) PoStovä novinová služba járást Igazgatóságára, míg az egyént megrendeléseket a helyt postahivatalba adják le. SZERKESZTŐSÉG Egyik ismerősöm kertjében figyeltük a fák rügybontását, a természet csodálatos varázsát. A kerítés védelmében sorjáznak a kaptárak, melyekből a kis méhek lankadatlan szorgalommal igyekeznek a partmenti füzesek irányába és vissza. Állandóan mennek-Jönnek; bemennek a kaptárba, majd rövid idő múlva ismét távoznak. Vajon mi történik? Ha az ember egy kicsit tovább figyeli a méhek sürgését-forgását, kíváncsiságát hamar kielégítheti. Nicsak, éppen most szállt egy csoport méh a kaptárak előtti virágokra. Hirtelen eltűnnek, de kis idő múlva virágportól sárgán bújnak elő. Időnként fölröppennek, „összekefélik“ magukról a virágport és a lábukra csomózzák, majd ismét eltűnnek a virágok kelyhében. Milyen érdekes, amikor tótágast állnak, fejük mélyen lent van, csak a potrohúk látszik ki Vajon mit keresnek? Ha a virágot szirmaitól megfosztjuk, az alján kis „tálacskát“ találunk, amelyben híg, édes folyadék van. Nem más ez, mint a nektár. Ezt szívogatják a virág kelyhébe bújó méhecskék. A növény nektármirigyében kiválasztott édes folyadék a régi görög regék isteneinek italáról kapta nevét. Alkotórészei közül legtöbb benne a víz és a cukor. A nektárt a méh szipókájával szívja fel, vagy ha kevesebb, nyelvével nyalja. A mézelő méh szipókája közepes hosszúságú, s ezért legtöbb virág kiaknázására alkalmas. A felszívott nektárt hólyagjában viszi haza a kaptárba. A mézhólyag a potroh széles elülső részében található. Űrtartalma Armbruster szerint 57,77 mm3, megtöltve 0,069 grammot nyom. Eszerint 1 kg nektár összegyűjtéséhez 14,500 mézhólyag tartalmára van szükség. A méh a nektárt száján önti ki belőle. A nektár nem szennyeződik, mert a hólyagot a bél emésztésére szolgáló hátsóbb szakaszától, az emésztőbélből zárószerkezet különíti el. A zárószerkezetnek két része van: a mézhólyagban négy billentyű, az emésztőbélben vékonyfalú benyúló csövecske. Ha a méh táplálkozik, a billentyűk kinyílnak és a mézhólyag tartalmát az emésztőbe bocsátják. Visszafelé semmi sem juthat, mert a csövecske zárószelephez hasonlóan működik. A méz tehát tiszta, bár a méh a nektárt belében viszi haza. A méh testét dús szőrbunda fedi. A szőrére ragadt virágport lábaival lekeféli. Főképpen hátsó lábának sörtés, széles ízét használja erre. A kaptárból gyűjteni induló méh nem repül ki üres mézhólyaggal, hogy repülni tudjon. Ha gyfijtőútja olyan sikertelen, hogy még a haza repüléshez szükséges üzemanyagot sem sikerül összeböngésznie, akkor kinn pusztul. Linné Károly, a híres svéd tudós mézcsinálónak nevezte el a méheket. A név találó. A méh a mézet nem készen gyűjti, hanem összegyűjtögetett nyersanyagból gyártja. A gyártás célja az, hogy a könnyen romló táplálékot eltarthatővá alakítsa. A méz tehát nem bizonyos szervek, mirigyek működésének terméke, mint pl. a tej, hanem a növények és a méhek különleges készítménye. A növények adják a nyersanyagot — nektár, virágpor — a méhek pedig mechanikailag és vegyileg feldolgozzák. Nemcsak azzal, hogy besűrítik, hanem ellátják fehérje anyagokkal és enzimekkel is. A nektárban a növények minden jót összpontosítanak, amit magukból kitermelnek; cukrot, Illóolajakat, szín- és illatképző, valamint gyógyhatású anyagokat. A méznek kb. 4/5 része cukor, 1/5 része víz. Azonban hiába oldana fel valakit cukrot ebben az arányban, nem mézet, hanem cukorszörpöt kapna, mint ahogy vízből, szeszből és cukorból sem sikerül bort készíteni. A méz alapsajátosságát a cukrok minősége és aránya szabja meg. A fontosabb cukrok nevel a következők: nádcukor, szőlőcukor, gyümölcscukor és tejcukor. A virágméz cukra szinte minden esetben gyümölcscukor és szőlőcukor. Jelentéktelen mennyiségben szokott lenni benne nádcukor és dextrin. A méz nagy édessége a gyümölcscukornak köszönhető. A gyümölcscukor az embernek valamennyi ismert cukor közt legédesebb. A méz gyengén savas. Legtöbb benne az almasav, citromsav. Hangyasav elenyészően kevés van benne. A méhészek tévesen hangyasavnak tartják a méz savát. A méz sava idővel megtámadja a fémek egy részét és így mérgező vegyület képződik. Könnyen megtámadja a horganylemezből készült bödönt, de kevéssé hat a alumíniumra, rozsdamentes acélra, ónra (fehérbádogra ). A méz íze és illata származásától függ. Ä vitamintartalmat illetően is eltérőek a vélemények. A legújabb vizsgálatok szerint a mézben csak igen kevés vitamin van. Nagy kalória értéke és egyéb jó tulajdonságai miatt azonban igen értékes táplálék. Éppen ezért kell ügyelni a kipergetett méz kezelésére, raktározására. A frissen pergetett mézben apró levegőbuborékok, viaszdarabkák, vlrágpormorzsák, finom elosztott virágporszemek, sokszor pedig méhek, méhálcák, viaszmoly hernyók vannak. A mézet lefölözéssel vagy szűréssel tisztíthatjuk. A legtöbb Idegen rész egy idő múlva fölemelkedik a méz felszínére és le lehet kanalazni. A mézet tehát nem szükséges okvetlenül szűrni. Azonban kedvezőtlenül befolyásolja a méz minőségét, ha a szemét (pl. méhhulla) sokáig marad benne. Tehát ajánlatos a mézet a durvább, nagyobb idegen részektől előbb megszűrni, később pedig lefölözni. A lefölözés mindenképpen szükséges, még gondos szűrés után is, mert nemcsak a szilárd részek gyűlnek a méz tetejére, hanem a levegőbuborékok is. Végleges tisztaságát és tükrét a méz csak akkor nyeri el, amikor habját fölhatja. A méz annál lassabban tisztul, minél hűvösebb helyen tartjuk. A tároló helyiség tehát elég meleg legyen. A mézzel telt kannákat vagy bödönöket a por ellen kendővel fedjük le. A méz értékes tulajdonsága, Hogy gyorsan felszívódik a szervezetbe, a bélcsatornából hamar a vérkeringésbe kerül, tehát hatása gyorsan Jelentkezik. A belek működésére kedvező hatással van és az izmok munkaképességét növeli. A mézet tejben, kávéban cukorhoz hasonlóan lehet használni. Kisgyermekeknek ajánlatos naponta egy kávéskanál mézet adni, mert ez elősegíti fejlődésüket. Az elmondottakból kiderül, hogy a mézben levő értékes anyagok a betegeknek gyógyulást, az egészséges embernek ízletes táplálékot nyújt. A mézes sütemény tovább marad puha, mint a cukros. Téves hit, hogy a méz rontja a fogakat. Semmivel sem Jobban, mint a többi ételünk. Andriskin József = Eladó 30 család méh. Sürgősen. Cicmanová Jozefína = — 92S 72 Selice 449, galántai járás. MEGPORZÄS, MINT SZOLGÁLTATÓ TEVÉKENYSÉG Magyarországi tapasztalatok a méhészet fejlesztéséről A közelmúltban a galantai MEDOS igazgatója, Karol Glosa elvtárs vendégül látta az MNK Hungaronektár vállalatának az igazgatóját, Kocsis Sándor elvtársat és munkatársát Bertalan Mihályt. Ebből az alkalomból a magyarországi vendégeket a Szlovákiai Méhészszövetsőg Központi Bizottságának az elnöke doc. dr. Jozef Dolinský mérnök CSc., valamint a Központi Bizottság vezetótítkára Juraj Ferenöík mérnök is fogadta a szövetség bratislaval székházában, ahol tájékoztatták egymást a méhészet fejlődéséről, társadalmi küldetéséről és hasznáról, s végül kölcsönös együttműködési megállapodást kötöttek. lapodásra, amelynek huszonhárom szövetkezet a tagja és összesen ötezerötven hektáron termelnek almát. Erre a területre évente mintegy tízezer méhcsaláddal vándorolnak a méhészeti szakcsoportok tagjai s az előzetes egyezmény szerint helyezik el a családokat. Minden kihelyezett családért száz forintot juttatnak tulajdonosának. A gyümölcsösbe a méhcsaládokat költségmentesen szállítják, s viszik vissza állandó helyükre. A serkentéshez 7,5 forintért invertcukrot juttatnak a méhészeknek. Feltételként szabták meg, hogy minden kihelyezett méhcsaládnak legalább hét léputcával kell rendelkeznie! A méhészek részére kifizetett összeget a Nyírkert Gyümölcstermesztő Társulás a gazdasági év végén téríti meg a Hungaronektárnak. A méhészek persze nagyobb távolságra is elszállítják családjaikat, amennyiben ezt valamelyik mezőgazdasági termelési csoportosulás, vagy nagygazdaság igényli. Gyakran vándorolnak lucernára, baltacím- és más aprómagtermő növényekre, a Vetőmagtermeltető Vállalat megbízásából. Ilyenkor méhcsaládonként kétszáz forint térítést kapnak. Mivel össztársadalmi szempontból fontos tevékenységről van szó, a kaptárakat oda-vissza térítésmentesen viszik. A méhek megporzó tevékenységének a jóvoltából évente mintegy tizenhétmillió forint 1 többlet hasznot érnek el aprómagvakból mint korábban, a méhek igénybevétele nélkül. Ezt nem ártana i tudatosítani nálunk sem, hiszen örö- 1
