Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-15 / 2. szám

Januára kisállattenyésztésben Télen a baromfitenyésztésben különösen nagy jelentősége van a helyes takarmányozásnak. A hiányt szenvedő állatoktól nem várhatunk sok tojást, jó növe­kedést, minőségi keltetésl tojá­sokat. Ha egy mód van rá, na­ponta adjunk zöldet (pl. takar­mánykelt) a tyűkoknak. A bú­zakorpával keverve etetett re­szelt murokrépa is igen ked­vező hatású. Időnként párolt burgonyát és csíráztatott mag­vakat is adjunk tyúkjainknak. A fogcsikorgaió hidegek idején az esti etetéskor némi kukori­cát is keverjünk a szemele­­ségbe, az állatszállást pedig almozással (apróra vágott szal­mával) tegyük melegebbé. Az enyhébb időjárású napokon en­gedjük ki a tyúkokat a kifutó­ba, hadd mozogjanak, kapa­rásszanak egy kicsit a friss levegőn. Az állatszállást rend­szeresen szellőztetjük, a kelte­tést tojásokat naponta össze­szedjük a tojófészkekből, majd 10—15 °C hőmérsékletű és 65— 70 százalékos páratartalmú he­lyiségben tároljuk a keltetésig. A nappalok meghosszabbítása érdekében reggel 5 órakor ajánlatos bekapcsolni az állat­szálláson a világítást. A nap­palok mesterséges nyújtásával a hasznosság fokozását szol­gáljuk. A korai keltetés hívei kiadó­sán etessék kacsáikat. A napi adag búza-, árpa- és kukorica­dara keverékéből álljon, s le­hetőség szerint tegyünk bele valamilyen vitaminos kiegészí­tőt is. Még időben van, tehát megemlítem, hogy legjobb ve­gyes törzseket kialakítani, heg­­több helyen vagy csak pekingi, vagy csak pézsmakacsát tarta­nak. A gyakorlat azt mutatja; hogy a keresztezésből szárma­zó utódok jobb eredményt biz­tosítanak, nagyobb májat ad­nak, Jobban kihasználják a ta­karmányokat. üt-hat pekingi fehér tojóra egy pézsmagá­csért, vagy öt-hat pézsma tojó­ra egy pekingi gácsért keli tartani. A vegyes tartásnál csupán arra kell vigyázni, hogy az udvaron ne legyen a gá­csérral azonos fajtájú tojó, mert akkor az apaállat nem fogadja el a másik fajtához tartozó tojókat, s oda az igye­kezetünk eredménye. A hidakat is kiadósán kél) etetni, mert elérkezStt a pár­zás ideje, s a rosszul táplált egyedek bizony gyenge minő­ségű, rosszul termékenyített, keltetésre alkalmatlan tojást termelnek. Akárcsak a tyúkok­nál, itt sem szabad megfeled­kezni a tápanyagokban és vita­minokban gazdag, friss takar­mányok (takarmánykel, murok­répa) adagolásáról. A kecsketenyésztők gondo­san ápolják, kiadósán etessék állataikat, főleg az előréhala­­dottan vemhes anyákat, mert ezzel kedvezően befolyásolható az utódok fejlődése, jó kondí­cióban tartható az anya és problémamentessé tehető az elles lefolyása. A napi adag alapját két-három kiló száraz­takarmány képezze, ennek vi­szont fele vagy kétharmad ré­sze jó minőségű széna legyen. Burgonyából egy, szilázsból 2, gyökér- és gumós takarmá­nyokból 1—2 kilót etethetünk. Az ásványi és vitaminos kiegé­szítőkről se feledkezzünk meg. Télen leggyakrabban a D-vita­­min hiánya szokott problémát okozni.' A vemhes kecskét tá­gas, száraz és világos, de ne hideg szálláson tartsuk. A nyúltenyésztők bizonyára tudják, hogy a házinyúl a téli tiónapokban nyújt legértéke­sebb gereznát, és búsa is ilyen­kor a legtzietesebb, szép fehér színű. A tenyészállatokat véd­jük a légáramtól és a nedves környezettől, mert ez árt az egészségüknek és kedvezőtle­nül befolyásolja a takarmá­nyok hasznosítását is. Főlég az udvarokon elhelyezett ket­recek lakóit kell kiadósán ta­­karmányozni. Persze csak any­­nyira, hogy főleg a kanokat, de a tenyésznőstényeket se hiz­laljuk meg. Ha pároztatunk, lehetőleg a melegebb déli órákban tegyük a bakhoz a nőstényt. A tenyésznyugalmat élvező állatokat fehérjékben szegé­nyebb takarmányokkal (jó mi­nőségű széna, kapások) kell etetni. A szőrmés bőrt nyújtó nyulaknak sok ásványi anyagot tartalmazó takarmányokat (za­bot, csalánszénát) adunk, hogy jobb minőségű prémet nyer­jünk. Sokan olajos magvakat is etetnék a nyulakkal. Ez helytelen, mert rontja a hús ízét. Ellenben tanácsos néha egy keveset belekeverni a na­pi adagba a fűszernövények (kömény, édeskömény, ánizs) magvából. Kellemesen fűszeres, aromás ízt kölcsönöznek a húsnak. Ng hanyagoljuk el az itatást sem, de arra ügyeljünk, hogy az edénykékben még vé­letlenül sl legyén fagyos víz az állatok előtt. A tenyésztők többsége csak februárban kezdi pároztatni nyulait. Erre már e hónapban fel kell készíteni az állatokat, január végén csökkentjük a napi adagot, a répát csicsóká­val vagy sárgarépával helyet­tesítjük, csak kevés és kizáró­lag főtt burgonyát etetünk, a hizlaló kukorica helyett zabot adunk és bőségesen ellátjuk nyutainkat jó minőségű széná­val. A galambtenyésztők már az eljövendő párosítás legjobb megoldásait latolgatják. A ta­pasztalt tenyésztők többsége nemek szerint elkülönltvg te­lelteti galambjait. Akik nem Így jártak el, legalább most válasszák szét a párokat, hogy legkésőbb február folyamán ki­alakíthassák a feltételezhetően legjobb eredményt ígérő páro­kat. A galambokat is változa­tosan kell takarmányozni, de most borsót és bükkönyt ne adjunk nekik. Ellenben — fő­leg nagy hidegek esetén — ne felejtsük ki az esti adagból a kukoricát, s néha vitaminos és ásványi kiegészítőt is kever­jünk az eleségbe. Időnként balolajat is adhatunk a galam­boknak. Korán reggel és későn este etessünk. Árpán, búzán és kukoricán kívül főtt burgonyát, nyers vagy főtt sárgarépát is etethetünk. A tmlolajat Ivóvíz­ben (1 literhez egy kiskanál­­nylt) adjuk. Az egzotikus madarak jól érzik magukat a meleg szobá­ban. Változatosan, de a te­­nyészidőben szokásosnál szeré­nyebben tápláljuk ókét. Napon­ta tegyünk elébük fürdővizet, rendszeresen tisztogassuk a kalickát. A kanárikat nemek szerint elkülönítve, ha módunk­ban áll, külön helyiségben tartsuk. A hőnap végén tegyük kiadósabbá a napi adagot, hogy kellően fölkészüljenek kedven­ceink a februárban kezdődő párzási időszakra. A párzást, fészekrakást úgy irányítsuk, hogy február végénél hama­rább ne kelljen fiókákkal baj­lódnunk. 4 (krj + A tőzeg kedvező hatása. Svájcban már több évtizeddel ezelőtt felfigyeltek rá, hogy a tőzegtelepek vizét fogyasztó te­henek egészségesebbek és több tejet termelnek. Másfél évtize­de már forgalmaznak is olyan tőzegtartalmú készítményt, a­­mely a gazdasági nagy- és ap­róállatok egészségét elhivatott védeni, és növelni azok hasz­nosságát. A tudományos Intéz­mények bebizonyították, hogy a tőzeg valóban kedvező ha­tással van gazdasági állataink egészségi állapotára és hasz­nosságára. э)с Cukorrépa, mint lúdta­karmány? Lengyelországban a műit év januárjától áprilisig azt vizsgálták, milyen hatással van a tartás, a tojástermelés séget. Ha azonban a szilázst és a sárgarépát is helyettesítő mennyiségben, dg vitaminos ki­egészítők nélkül etették a lu­­dakkal a cukorrépát, azt ta­pasztalták, hogy az állatok 17,1 —22,4 százalékkal több meg­termékenyített tojást produ­káltak, viszont párhuzamosan csökkent a tojások keltethető­­sége. Gyógykezelés - vöröshagymával A vöröshagymát mindannyian jól ismerjük, de azt kevesen tudják, hogy a baromfiak emésztőszervi bántalmainak gyógyí­tására szolgáló urvosságok legjobbjai közé tartozik. A baromfiaknál legggyakrabban a romlott vagy fagyos ta­karmányok fogyasztása idéz elő emésztési zavarokat. A hánto­lom étvágytalanságban és fokozott vízfogyasztásban nyilvánul még. Ilyen esetekben a baromfinak megfelelő nagyságúra vá­gott vöröshagymát kell felkínálni. A megfigyelések szerint a baromfiféle (tyúk, pulyka, fácán, lúd), sőt még a galambok is szívesen fölcsipegetik a vöröshagymát. A beteg állatokat ajánlatos langyos hagymafőzéttel itatni víz helyett. Záhradkár chovatef című szaklapban megjelent közlemény szerint az ismertetett gyógymód általában teljes eredményhez /% vezet. A vöröshagyma etetésének káros következményei nin- I) csenek. mérsékletre hevített búzát sem fogyasztják el szárnyasaink. Mindebből következik, hogy minél kedveltebb eledelről van szó, annál melegebben kínál­ható fel az állatoknak, persze csakis a baromfi számána meg­felelő értékhatárok keretein belül. és a keltethetőség alakulására a cukorrépával való takarmá­nyozás a lúdtenyésztésben. Az összehasonlító kísérletek ered­ményeiből kitűnt, hogy a ha­gyományos napi adag 150 gramm cukorrépával történő gazdagítása 5,4 %-kal növeli a tojástermelést, 15,7 %-kal a to­jások megtermékenyítését és 8,6 %-kal javítja a keltetliető-Mivel, hogyan fertőtlenítsük a talajt? A kiskertészkedők gyakran panaszkodnak, hogy a gondos munka ellenére kudarcot val­lottak egyik másik növényféle­­ség termesztésében, mert az elhatalmasodott betegségek, az elszaporodott kártevők is bele­szóltak az eredmény végső alakulásába. Mindez legtöbb esetben annak következménye, hogy kiskertészkedőink lebe­csülik a talajfertőtlenftés je­lentőségét. Pedig a szakszerű fertőtlenítés sokkal kevesebb ráfordítást igényel, mint az egész tenyészidőben végzett vegyszeres növényvédelem! A legtöbb problémát a pa lántadőiés okozza, mert a zöld­ségtermesztés eredményessége elsősorban a palántanevelés si­kerétől függ. S ki ne szeretne sok korai zöldségei termelni. A palántadőlést gombabetegsé­­gok (káposzta tőfekélye, pl­­tium betegség, szürkerothadás, fuzáriózis, rhizoctónia) idézik elő. Persze nem szabad meg­feledkezni a különféle káros lalajlakó baktériumokról és ál­lati kártevőkről (cserebogár lárvái, lótücsök, bagolypillék lárvái stb.) sem. A talajt különféle módsze­rekkel fertőtleníthetjük. TALAJFERTÖTLENÍTÉS FOR MAL1NNAL. Kertben, meleg­ágyban, üvegházban és fólia­sátorban egyaránt aikalmazha tó, a betegséget okozó gombák és baktériumok elpusztítását szolgáló módszer. Nem nyújt segítséget a kártevők és gyom­­magvak elleni harcban, de nem hat a talaj kémiai és fizikai tulajdonságaira sem. Fertőtle­nítésre a 40 % -os formalin 1— 2 %-os löménypségű oldatát használjuk, vagyis 100 liter viz­iten 1—2 liter hatóanyagot jut­tatónk ki a jól fellazftolt ta­lajra. Négyzetméterenként 10— 15 liter készítményre van szük­ségünk. A kupacba rakott me­legágy! föld köbméterét 25—35 liter oldattal kezeljük, s locso­lás után jól megforgatjuk, hogy a keletkező gázok a lehető legtovább hassanak. A kezelt területet vagy kupacolt meleg­­ágyi földet fóliával vagy ola­jos papírral takarjuk te, s 7— 10 nap múlva, amikor eltávo­lítjuk a takarót, jól porhanyít­­suk a talajt, szellőztessük ki a fóliasátrat és az Uvegházat. A talajfertőtlenítés idején az üvegházban nem lehet semmi­lyen kultúrnövény, mert a tor malinpára megkárosítaná. A tormáimnál fertőtlenített talaj­ba 2—3 héttel a kezelés után ■ellet vetni vagy ültetni. A föld formaliniarlalmának ellenőrzé­se céljából salátát vethetünk. FERTŐTLENÍTÉS BRASSICOL készítménnyel, a szer a csíranövények megdőlését és pusztulását okozó gonibabeteg­­ségek elleni védekezést szol­gálja. A talaj felöleti kezelése esetén négyzetméterenként 30 —40 gramm, a komposzt és a melegágyi föld totális fertőt­lenítésekor pedig köbméteren­ként 300 —400 gramm készít ményt használunk fel. Felszíni fertőtlenítéskor a szert 1:3 arányban elkeverjük finom ho­mokban, úgy szórjuk ki, majd dolgozzuk be 5—10 cm mélyen a talajba. A kezelt koniposztot és melegágyi földet ajánlatos több ízben jól átforgatni. Vi­gyázat! A Brassicollal kezelt (erületre nem lehet uborkát és dinnyét ülletni. Más növényfé­­leségoket akár azonnal a fer­tőtlenítés után vethetünk vagy ültethetünk, de nem árt meg. ha kivárunk 3—4 napot. FERTŐTLENÍTÉS FUNDAZOL­­LAL ÉS PEROZINNAL. A me­legágy és a palántanevelő lá­dák, rekeszek földjét Funda­­zolbói (Benlate) készítell ol­dattal is fertőtleníthetjük. Fő­leg a fentebb emlitett Brassicoi készítményre érzékeny növé­nyek esetében ajánlatos hasz­nálni ezt az eljárást. Egy négy­zetméterre 8 liter vízben 5 gramm szert kell kijuttatni. Kedvező eredménnyel haszno­sítható a valódi penészek elle­ni védekezésben. A Perozin 0,4 %-os töménységű oldatával (beőntözés) a palántadőlés el­len védekezhetünk. Négyzetmé­terenként 4 liter oldatot kell kijuttatni. További talajfertőtienítés­­ré alkalmas készítményünk a NEMAT1N. Nyár végén, augusz­tusban, de legkésőbb októberig hasznosítható. Sikerrel alkal­mazható a baktériumos és gombabetegségek ellen, elpusz­títja a talajban levő állati kár­tevőket és a gyomnövények magvait. Egy négyzetméterre 2—8 liter vízben 50—2000 ml szert kell kijuttatni. A termés begyűjtése után 2—3 hetenként kezeljük a talajt. Gyümölcsfák és egyéb kultúrnövények köze­lében nem szabad használni, mart megkárosítja a gyökérze­tet és magát a növényt is. Ha a kezelést 15 C°-nál melegebb időben végezzük, 4—5 bét múl­va vethetünk vagy ültethetünk a földbe. Télen csak 4—5 hó­nap múlva. Melegágyi földet és kom­­posztot is fertőtleníthetünk Né­máimnál. Az anyagot 20—25 crn-es rétegben elterítjük, s ezt négyzetméterenként 5—8 liter oldattal meglocsoljuk. Utliui ismét rétegezünk, majd locso­lunk. Ha végezetül a kezelt anyagot letakarjuk fóliával, igen jó eredményt érhetünk el. A takarót — az uralkodó hő­mérséklettől függően — 4—12 nap múlva távolltjuk el. A szermaradvány megállapítása céljából salátával próbavetóst végzünk. A Nematin adagolását attól kell függővé tenni, mi ellen akarunk védekezni. A gyom magvak ellen 50—100 ml, a palántadőlést okozó gombabe tegségek ellen 75— 80 ml, a ta lajlakó állati kártevők irtása céljából 100 ml, a szabadon élő talajférgek ellen 75—100 ml, a gyökérférgek ellen pedig 150—200 ml hatóanyagot kell adni egy négyzetméterre. FORRÚ GŐZZEL is lehet fer­tőtleníteni a talajt. Ilyenkor a fertőtlenítendő talajt 80—10D C°-r* hevítik és 10—15 percig ezen a hőmérsékleten tartják. Ezt lényegében csak a nagy­üzemi kertészetek engedhetik meg maguknak, mert a kiskor tészkedők nem rendelkeznek a szükséges berendezéssel. A palántadőlés elleni véde­kezést szolgálja még például az is, ha ritkább vetést vég­zünk és biztosítjuk növényeink számára a kedvező fejlődésük­höz szükséges fényt. Lehetőleg Agronal szerrel csávázott ma­got vessünk, esővízzel vagy ál­lott vízzel öntözzünk. Ha a ve­tőmag nem volt csávázva, ak­kor vetés után négyzetméte­renként 5—10 gramm Agronal H készítményt tanácsos elhin­teni 'a földön. A csávázó szert előnyös faszéuporral keverve kijuttatni. KRAMPL ŠTEFAN Ismerkedés az áttelelő kártevőkkel Gyapjaspille A gyapjaspjjle (Lymantria dispar) sárgásbarna szőrök­kel fedett, taplóra emlékeztető tojáscsomői a fa törzsén vagy vastagabb ágain telelnek át. Hernyói lombfakadáskor kel­nek, kezdetben csoportosan, ké­sőbb szétszéledve hámozgatják a leveleket. Az 5 cm hosszú fejlett hernyó hátát két sor piros és kék szemölcs diszítl. A szőrös hernyók június végén, július elején a levélek között, ágak möllett készített szöve­­dékgubóban bábbá alakulnak. Lepkéi júliustól rajzanak; a hímek 2,5 cm-esek, elülső szár­nyuk szfirkésbama, potrohúk keskeny; a nőstények nagyob­bak, lassúbb mozgásúak, szár­nyuk sárgásbarna, vastag pot­rohúk végét sárgásbarna sző­rök borítják. A megtermékenyített nősté­nyek augusztusban kezdik a tojásrakást. Leginkább a fák törzsére vagy vastagabb ágak kérgére rakják tojásaikat, de túlszaporodás esetén még a kerítésekén, a gazdasági épüle­tek deszka falán is láthatók tojások. A lepkék a lerakott tojásokat potrohszőréikkel né­­mezszerűen azonnal lefedik. A gyapjaspille a gyapjas lep­kék családjába tartozó legfon­tosabb fajok egyike, a gyü­mölcsfák és az erdei fák leg­veszedelmesebb pusztítója. Egy­­nomzedékű kártevő, apró her» nyóit a szél Is terjesztheti. Lerakott tojásai jól láthatók a gyümölcsfákon, ezért a téli faápolási munkák során ne mulasszuk el sort keríteni az eltávolításukra és elpusztítá­sukra. A fatörzsről vagy a vas­tagabb ágakról késsel távolít­­juk el a tojáscsomókat, vagy átitatjuk őket Arborol M, eset­leg Nitrosan téli permetező szerből kevés víz hozzáadásá­val készített tömény oldattal. Szükség esetén megteszi a ter­pentines vagy petróleumos át­itatás Is. A vegyszer-oldatot ecset segítségével vigyük tel a tojáscsomőkra. A téli védekezés elmaradása esetén rögyfakadáskor, már-Gyapjaspille sárgásbarna sző­rökkel fedett, taplóra emlékez­tető tojáscsomója a fa törzsén. cius végén, április elején 0,2 %-os Metation E—50-nel per* mltezünk. Vanek Aranka, mérnök ♦ A baromfiak nem szeretik a meleg eledelt. Az NDK-beli szakemberek érdekes ered­ményhez vezető megfigyelése­ket végeztek azzal kapcsolat­ban, szeretik-e a baromfiak a meleg takarmányokat. Kiderült, hogy a tyúkok, a kacsák és a galambok igen érzékenyek a magasabb hőmérsékletre, vi­szont a hűtött takarmányokat különösebb válogatás nélkül elfogyasztják. A szárnyasok a 35 C°-os ivóvizet részben, a 45 C-fokosat pedig teljes mérték­ben elutasítják. Kedvenc elede­lüket, a burgonya-ívóst csak addig hajlandók elfogyasztani, amíg annak hőmérséklete el nem éri az 55 °-ot. A 60 °C hő-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom