Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-05-07 / 18. szám

1977, mSjus 7. SZABAD FÖLDMŰVES S Kombájnjavítók között Itt a kombájnjaTítás legfőbb ideje. Erről beszélgettünk FILIP Jánossal, a perini (perényi) szövetkezet főgépesítőjével, aki egyben a gépi részleg szocialista brigádvezetője is. — A főjavítás háromnegyedrészével már végeztünk — kezdi tájékozta­tását a főgépesítő —, így a május eleji határidőt jóval megelőztük. Ilymó­­don több időnk jut majd a még esetleg fellelhető kisebb hibák eltávolítá­sára. » Csapágy-csere közben pillantjuk meg LOCHMAN Pált, a szövetkezet köz­ismert, legjobb kombájnosát. Most az E—512-es kombájn körül serényke­dik, hogy az lehető legjobban működjék majd a gabonabetakarítás idősza­kában, lehetőleg üzemzavarok nélkül. Megemlíti, hogy jelenleg reggel 7- tol délután 4 óráig dolgoznak. Ebédelni sem kell hazajárniuk, mert a szö­vetkezet üzemi étkezdéjében igen jól főznek. Az étel nemcsak ízletes, ha­nem aránylag olcsó is, és az adag ugyancsak kielégítő. A brigádtagok közül LOCHMAN József azt hajtogatja, hogy a közös gaz­daság vezetői mindent megtesznek annak érdekében, hogy a műszaki dol­gozók otthonosan érezzék magukat, megtalálják számításukat, ne kíván­kozzanak el máshova, más munkahelyre. S ügyel a vezetőség arra is, ne­hogy a műszakiak épp a legnagyobb dologidőben akarjanak üdülni, a sza­badságukat pihenéssel tölteni. Ezt meg kell érteniük, hiszen a mezőgazda­ságban mindmáig sok függ az időjárástól, különösen nyáron, s a termés nem veszhet kárba. Ilyenkor nincs megállás, ünnep, vasárnap, vagy hét­köznap — egyremegy. S nemegyszer még a nappali műszakhoz éjszakait is kell társítani, ha a közösség, a társadalom ügye úgy kívánja. BUKUSICS József a kombájn alól bújik ki. Neki az a véleménye: az ő dolguk a gépjavítás. Csak éppen nem mindegy, milyen a javítás minősége. Mert, lehet ezt a munkát hebehurgyán, felületesen végezni, meg hozzáér­tően, felelősségteljesen, szívvel-lélekkel is. A kérdés csupán az, hogy mi­lyen az elvégzett munka ellenőrzése. Ha ez is felületes, akkor aztán hiba csúszhat a számításba. Ezért jó, ha a kombájnos is közvetlenül érdekelt a javításban ... Mert, neki aztán egyáltalán nem mindegy, mennyire üzem­képes a kombájn, vagy sem, hiszen a teljesítmény után jutalmazzák őt a termésbetakarítás idején. — Brigádunk egyik célkitűzése az is, hogy az egy hektár teljesítményre jutó alkatrészfelhasználási értéket öt százalékkal csökkentsük. Szerintem az anyagpazarlás elkerülhető. Persze, ezért kell a munkát összehangoltab­­ban végeznünk a traktorospkkal. Lehetséges az is, hogy megorrolnak ránk, gépjavítókra. De nem mehet ez másképp. Az eddiginél szigorúbban kell ellenőrizni a gépek karbantartását, az üzemanyagfogyasztást. Ez is a cél­kitűzéseink között szerepel. Csakis így lehet a dologvégzést tökéletesíteni, a minőségre törekedni. SZALAI Ernőt a gépjavító műhelyben mindenki szereti, tiszteli. Miért? Mert tudását, tapasztalatait nem rejti véka alá. Társai, szakmabelijei ki­kérik tanácsát, véleményét. — Nagyon jó közösség kovácsolódott itt össze — mondja. — Tizenhár­mán vagyunk a brigádban. Az az igazság, hogy a vállalt kötelezettségeink közül sokat vállalás nélkül is teljesítettünk volna. Például az energiataka­rékosságot már korábban elkezdtük. Az árammal működő gépeket felesle­gesen n'eiii működtetjük, az erőgépeket rendszeresen ellenőrizzük, így az olajcsepegés is elkerülhető. Ezek nem nagy dolgok. De — sok kicsi, sokra megy! Igen lényeges dologra tereli a szót VAJSZER Pál: — Mondhatom, jó a kollektíva. Az ittasság, az igazolatlan mulasztás a mi környezetünkben már szinte ismeretlen fogalom. A SZOCIALISTA BRIGÁD cim bronzfokozatának már a birtokában vagyunk. Mikor is kapcsolódtunk be a brigádmozgalomba? Ha jól emlékszem, 1971-es év júniusában ... A brigádunk valamennyi tagja egyben az ésszerűsítő brigádnak is tagja. Ez tavaly alakult. Ügy dolgozunk majd az elkövetkező időkben is, hogy minél előbb kiérdemeljük a szocialista brigád cím ezüstfokozatát. Ehhez, szerintem az kell, hogy az ésszerűsítő brigádban is a kezdeményező-kész­ség a részünkről nyilvánuljon meg a leggyakrabban; fel kell fednünk a termelésben, a szervező-irányító munkában rejlő tartalékokat, hogy azok a közösség számára hasznosuljanak. Még az eddigieknél is jobban kell alapoznunk az emberek tudására, hogy az a gyakorlati problémák megol­dását segítse elő, hozzájáruljon a hektárhozamok fokozásához, a termelés még jövedelmezőbbé tételéhez. A beszélgetés elindítójáé ismét a szó. Lochman Pál mintegy végkövet­keztetésként mondja, hogy jó munkájuk eredménye: a hat kombájnból négy már üzemképes. Most az ötödiken munkálkodnak. A hatodik pedig új, amit csak át kell ellenőrizniük, az aratást megelőzően próbaüzemeltet' ni. A példás kombájnos szerint akár már a május elsejét követő napokban kezdődhetne az aratás, olyannyira előre „ugrottak“ a gépjavítással. Felzúg a villanyhegesztő, munkához látnak az emberek. Szeretnék még tovább elbeszélgetni velük. Dehát a teljesítményük szerint jutalmazzák őket, s nem lehetek hátramozdíló ... (illési ■felet-Szlovákiában a tavasz rendszerint később köszönt be, mint a délibb fekvésű Mátyus­­földön, vagy a Csallóközben. Most ebből a hátrányból némi előny származott, mert a fagyhullám jó­val kevesebb kárt okozott, mint Nyugat-Szlovákiában. TETTREKESZSÉG, SZORGALOM A leleszi szövetkezetben Koleszár Gábor, az agronómus tíz embert irá­nyított a pangó vizek apasztásához. Azok végezték is becsületesen a dol­gukat, csakhát megint közbeszólt az esőzés ... így csupán a magasabb fek­vésű táblarészeken tudtak csak dol­gozni a traktorosok: Palágyi Berta­lan, Meggyesi Zsiga, Palágyi Géza, Lénái Emil, Csupík Tibor, Mészáros Gyula, valamint Loksa Miklós, akik mindent elkövetnek, hogy a legsür­gősebb vetésnek minél előbb pontot tehessenek a végére. Tehát az agro­nómus nem alaptalanul elégedetlen az idei tavasz időjárásával. Török Imre, a segédagronómus ki­egészíti szakvezető társa tájékoztatá­sát azzal, hogy a közel ezer hektár­nyi őszi búza, amely jól áttelelt, fej­­trágyát kapott, hasonlóképp az őszi takarmánykeverék és a többéves ta­karmány. Elvégezték a talajmesze­­zést, a rét trágyalevezetését, a legelő tisztogatását, a lóhere-alávetést. A kukorica termőtalajába bedolgozták a gyomirtó vegyszert. A gazdasági Tavasz a Bodrogközben udvarokból kihordták, s a táblaszéle­ken szarvasokba raktak 27 ezer má­­zsányi istállótrágyát. Az utóbb felsorolt munkaművelete­ket illetően becsületes, jó minőségű munkát végzett Ferencz József, Kar dós Tibor, Pandi János, Varga Viktor, a burgonyaültetésnél meg Compoly Bertalan, Jelinek Miklós és Helmeczi Lajos traktoros, illetve gépvezető. — öt traktorra lenne még szüksé­günk, akkor a fejünk se fájna... — sóhajtozott a segédagronómus. Búcsűzáskor Koleszár főagronómus arca is derűsebb. Nem alaptalanul, hiszen az oszladozó felhők közül ki­ki kandikáló Nap kellemes meleget áraszt. Reménytől fűtve megy át a főgépesítőhöz, hogy megbeszélje vele a másnapi dologtevés menetét. HAGYOMÄNYFELÜJlTÄS Ugyan, ki ne ismerné nagyanyáink György-napl melegcsalogató versiké­jét: „Süss föl nap, fényes nap, kertek alatt a kisbárány majd meg fagy...“ De nem csupán ez a mondóka kap­csolódik a György-maphoz. Az Ung-vidéken például ilyentájt hajtották először a legelőre a jószá­got. Bodrogközben ápruis 24-én sze­gődtek el a szolgák, béresek, cselé­dek.' Veiké Kamenec-en (Nagyköves­­den) ekkor fogadták a csőszöket, vá­lasztották meg a bírót a szőlőhegyra E jeles naphoz valamikor sokféle babonás hiedelem fűződött, amelyek ma már megmosolyogtatják az embe» reket, méginkább a fiatalokat. Streda nad Bodrogom-ban (Bodrogszerdahe­­lyen) például azt tartották, hogy ab­ból a zacskóból, amelyet György­­napján az ürge bőréből készítenek, sosem fogy ki a pénz. Kráľovské Chlmec-en (Királyhelme­­cen) György-napon a szőlőgazdák megjelentek a községházán, s annak rendje-módja szerint bemutatták a szőlőhajtásokat az elöljáróknak. A rügyek, hajtások berajzoltattak a „Szőlőjövések könyvébe“, ebből aztán következtettek a várható termés mennyiségére és minőségére. Sajnos, egy néprajzkutató a hatvanas évek­ben magával vitte ezt az értékes könyvet, s elfelejtette visszaküldeni. ... Ez év április 24-én ismét fel­újították a Krát. Chlmeci Állami Gaz­daságban ezt a régi szokást, illetve hagyományt. Naplót vezetnek, mely­ből majd a szakemberek sok hasznos következtetést vonhatnak le. Bízunk benne, hogy a telet idé­ző, fagyos, hófelhős áprilisi hete­ket követően, melegcsalogatő György-napi versike nélkül is vég­re felmelegszik az idő, s erőteljes fejlődésnek indulhat fű, fa, nö­vényzet. (1. b.J Április második felében mosolygób bá vált a nap arca. Felmelegedett a; idő, nem zavarta eső és lehűlés í szövetkezeti gazdák terveit. Fölei azokban a mezőgazdasági üzemekber örültek ennek nagyon, ahol megkés tek — épp a kedvezőtlen időjárás miatt — a tavaszi munkák végzésé vei, s szeretnék mielőbb behozni a lemaradást. , Az ember olyan természetű, hogy sosem akar alulmaradni a természet­tel vívott, sokszor egyenlőtlen küzde­lemben. Kétszeresen vonatkozik ez a szocialista társadalom földművelőire. A komárnoi (komáromi) Járás me­zőgazdasági üzemeiben az idén az áradások, belvizek okoznak nehézsé­geket (hétezer hektárnyi területet mindmáig víz borít!). rtl-9 MARTOVCÉN (Martoson), bár idejében elvetették a tavasziakat — már ahol dolgozni lehetett —, Hübsch István főagronómust mégis gondter­helten találom íróasztalánál. Kivéte­les eset, mert többnyire a határt rója. A mezőn van ilyenkor valamennyi traktoros, gépkezelő és egyéb dolog­tevő ember. A szövetkezetiek reményteljes ter­vekkel kezdték az idei évet: a búzá­juk csaknem ezer hektáron szépen zöldell, fejlődik, árpát száztizennyolc, kukoricát százkilencvenegy, zöldség­félét harmincöt, fűszerpaprikát tizen­öt, dohányt pedig nyolc hektáron ve­tettek, illetve palántáztak. Igaz, har­mincöt hektárnyi búzavetésüket a víz elárasztotta. Összesen félszáz hektá-Harcban az elemekkel Hektáronként 410 mázsa burgonyatermés Termelni minden mezőgazdasági B üzem növénytermesztési ága zata tud, jól termelni már keveseb­ben és kiemelkedő eredmények eléré­séről, sajnos, még csak hellyel-közzel lehet szó. A különbségeknek eseten­ként magyarázata lehet a földek vál­tozó minősége, az alkalmazott fajták eltérő képessége, de ennél lényege­sebb az üzemi termelési felkészült­ség differenciált színvonala. Ezért fordul elő, hogy két szomszédos me­zőgazdasági üzemben több ezer forin­tos eltérést mutat ki a zárszámadási mérleg az egy .hektárra eső árbevétel és közös jövedelm alakulásánál. A megyei pártbizottságnak az ötö­dik ötéves terv időszakára szóló te rületfejieSztésI határozata is foglal­kozik a gazdaságok termelési diffe­renciáltságával, s a különbségek megszüntetésére többek között a leg­jobban bevált üzeíni, gazdálkodási tapasztalatok elterjesztését, általános alkalmazását szorgalmazza. ORSZÁGOSÁN IS... Nagymágocson az 5400 hektáros Egyesült Tsz-ben egy hektárról 406 mázsa burgonyát -értékesítettek ta­valy, de" ennél valamivel többet ter­meitek, mert a gépi betakarítás során jó néhány mázsa földben maradt bur­gonyát kilónként egyforintos térítés­sel a tagság szedett fel, hogy ne menjen veszendőbe. A termelési költ­ség mázsánként 103 forintot tett ki, míg az árbevétel meghaladta a 400 forintot. Ez megfelelően mutatja a termelés gazdaságosságát, de el kell ismerni, hogy az önköltség azért ala­kult 100 forint körül, mert kiemelke­dően magas volt a hektárhozam és ennek arányában csökkent a ráfordí­tás egységnyi össáege. Nyilvánvaló, hogy 300 mázsás hozamnál már ma­gasabb az egy mázsára jutó termelési befektetés. A 406 mázsás hektáronkénti érté­kesítési eredményével nemcsak a me­gyében, hanem országos viszonylat ban is az elsők közé került az Egye­sült Tsz a közös gazdaságok terme­lési ranglistáján. Czirbus Lászlóhoz, a gazdaság főagronómusához fordul­tunk: foglalja össze a kiemelkedő ho­zameredmény szakmai magyarázatát. TERVSZERŰ TALAJGAZDÄLKODÄSSAL — Az első, amit rendkívül fontos nak tart a szakvezetés — kezdte —, a termőtalajok tápanyag-gazdálkodá­sának, készletének az átfogó ismere­te. Olyan gyakorlat alakult ki ná­lunk, hogy az esztendő közepén talaj­­mintavételt tart a szarvasi Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat, és ezt követi a laboratóriumi vizsgá latok alapján a talajerővisszapótlás arányainak a megállapítása. Az idén a tavalyi felmérések alapján folytat­tuk a műtrágyázást, s előzőleg a szer vestrágyázást, most júniusban pedig (Magyarországi tudósítónk írja) a következő évre szóló mintavétele­zés történik. Itt kell megemlíteni, hogy tagjai lettünk a Forráskúti Zöld­ség- és Burgonyatermesztési Rend­szernek, ahol szintén alapvető tech­nológiai előírás a talajerő szerinti tápanyag-utánpótlás. Akkor termelünk a leggazdaságosabban, ha ismerjük a földek termőképességét. A biztonságos termelés érdekében a szövetkezet a magas hozamú kül­földi Desiere- és a Jarla-fajtát része­síti előnyben, amelyek képesek hek­táronként 500 mázsás termést is adni. gonyát, de az idén már teljesen auto­matizált betakarító gépet üzemelte­tünk. KÜZGAZDASAGI elemzéssel NÖVEKVŐ TERMŐTERÜLET, VETŐMAGTERMESZTÉS A gazdaság tavaly 100 hektáron foglalkozott a burgonyával, s a ter­melési rendszer keretében az idén megkétszerezte a vetésterületet. A múlt évi eredmények alapján, s a szakmai, technikai felkészültség ré­vén vetőmag-előállításra is megbízást kapott a szövetkezet. Az idén a 150 hektáros árutermelés mellett 50 hek­táron kizárólag vetőburgonyát ter­mel. — Szót érdemel még a termelés teljes gépesítése — folytatta a főag­­ronómus. — Ehhez tartozik az önjáró burgonyaültető gép, a repülőgépes vegyszerezés és a szedés automatizá­lása. Az elmúlt évben még nem rakta fel a szedőgép a teherautóra a bur-A termelés hátteréhez tartozik, hogy felkészült a szövetkezet a meg­növekedett öntözési feladatok ellátá­sára is. Az eddigi négy berendezést egy önjáró, másodpercenként 200 li­teres kapacitású egységgel egészítet­ték ki, amellyel szükség szerint ad­ják a vizet nemcsak a burgonyára, hanem a cukorrépára is. — Feltétlenül hangsúlyozni kell —, fejezte be a termelési tapasztalatok összegezését Czirbus László —, hogy minden agrotechnikai beavatkozást a gazdaságosság, a szükségesség jegyé­ben alkalmazunk. Ezért hoztuk létre a közelmúltban a tsz önálló közgaz- Öasági elemző csoportját is. Ez a négyfős kollektíva — ágazatonkénti bontásban — figyelemmel kíséri a termelési költségek alakulását, továb­bá az önköltség, a termelésszerkezet és a jövedelmezőség közötti párhuza­mot. Méri ágazatonként az üzem- és a munűaszervezés szintjét és megter­vezi, kidolgozza a hasznosabb eljárd sokat. Végeredményben tervez, mér, megfigyel és jelez a közgazdasági csoport, és ezek az információk rend­kívül nagy segítséget jelentenek a vezetés számára a gazdálkodás haté konyságának növeléséhez. ( —) trágyázás. Ám időközben a búza olyan fejlődési szakaszba jutott, hogy a hagyományos gépekkel ez már nem végezhető el, mert több kárt okozná­nak, mint hasznot. Ezért az egyetlen hasznos és4 célravezető módszer a mezőgazdasági repülőgépek bevetése. E téren hiány mutatkozik műszaki eszközökben. Ezért a mezőgazdasági üzemek szükségleteinek kielégítése nagyobb rugalmasságot kíván a Slo­­vairtól. ® A MODRANYI (madári) szövetke­zetben Cséplő László agronómus a munkálatok hétnapos késéséről szá­mol be. Az 1723 hektáros szövetkezet búzát 500, árpát 100, kukoricát 560, zöldséget és dohányt 84, lucernát 212, cukorrépát 50 hektáron termeszt az idén. Április 20-án már itt is elkezd­ték a kukorica vetését. A búzavetés­ből 70 hektárt-elöntött a víz, 80 hek­tár föld pedig a belvizek miatt egy­előre megpiűveletlen — ide kukoricát’ terveznek. A fagykárok érzékenyen sújtották a szövetkezetei: 46 hektá­ron a baracfák virága teljesen lefa­gyott, a 81 hektárnyi szőlőben 40 szá­zalékos a fagykár, a zöldségesben kü­lönösen a karfiol sínylette meg a fa­gyokat. A szövetkezet időközben új gépeke! kapott, s így modernebb és nagyobb teljesítményű technikával látnak hoz­zá a késés behozásához. Nagy re-. ményt fűznek az 560 hektárnyi sze­mes- és 140 hektáron vetett silókuko­ricához. A tagok zöme megértette a helyzet komolyságát és bármikor „mozgósí­tásképes“. Ha kell, szombaton is, kőt műszakban is dolgoznak, ahogy a helyzet megkívánja. A kiszántással, pótvetéssel tíz nap alatt teljesen el­készülnének — csak vonuljon el a víz. A dolgozók szervezettsége, fegyel­mezettsége a pártszervezet munkáját: is dicséri. Erről Igar András párt­elnökkel beszélgetünk. Havonta egy­szer taggyűlésen, kéthetente a párt­bizottság ülésén foglalkoznak a mun­kák menetével, legalább is az egyik napirendi pont mindig ez. Az egyes kommunisták konkrét feladatokat kapnak bizonyos munkaszakaszokon rendszeresen beszámoltatják őket, s ha kell, felelősségre is vonják a mu­lasztókat. 9 a 2325 hektáros ižai (izsai) szö­vetkezetben 670 hektárnyi a búza. 170 az árpa, 80 a cukorrépa, stb. Ám 270 hektárnyi terület még mindig víz alatt áll. Most, hogy a talaj kellőkép­pen felmelegedett, 730 hektáron a szemes-, 200 hektáron pedig a siló­­kukorica vetését kezdték el. A legna­gyobb problémát itt is a növényvéde­­em és a fejtrágyázás okozza: csak légi utón hatásos, repülőgép pedig egyelőre nincs. Nagy gondot fordíta­nak a napraforgó vetésére is, hiszen ez most kormányfeladat. Szóval, vegyszer, műtrágya van, re­pülőgép nincs. így jellemezhetnénk a pillanatnyi izsai helyzetet. Masár mérnök, a szövetkezet elnöke azon­ban nem csügged. A múltban is nem­egyszer bebizonyították, hogy mini­mális veszteségekkel kerültek ki ne­héz helyzetekből, az idén is megpró­bálják. Dolgos emberek vannak itt, akikre a vezetőség mindenkor és min­denben számíthat. —ih— Teljes mértékben használjuk ki a kedvezőre fordult időjárást gondoztak, hogy elegendő szálasta­karmány, illetve lucernaliszt álljon majd az állatállomány rendelkezésé­re. A napraforgó vetéséhez is hozzá­fogtak. A főagronómus véleménye szerint, a kedvezőtlen időjárási körülmények mintegy tíz nappal vetették vissza a szövetkezeteseket teendőik agrotech­nikai határidőn belüli elvégzésében. Nem katasztrofális késés, behozható. Más gondok aggasztják Hübsch elv társat. A pillanatnyi fő teendő a vegyszeres növényápolás meg a mű­ron történt károsodás a kedvezőtlen t viszonyok közepette. Ám a szövetke- c zetesek minden erejükkel, tudásukkal г arra törekedtek, hogy minél keve- t sebb százalékarányra korlátozzák a r károkat. t Április harmadik dekádjában már r a kukoricát vetették, több mint két- í száz hektárnyi többéves takarmányt e t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom