Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-04-30 / 17. szám

1977. április 30. SZABAD FÖLDMŰVES KOLBÁSZ A KULACSBAN A fenti címmel már találkozhattak olvasóink lapunk már­cius 19-i számában. Feltételezzük, hogy felkeltette olvasóink figyelmét márcsak azért is, mert az említett esetben a címben szereplő kolbász „koolbásszá“ torzult, míg a cím alatti szöveg, vagyis az újságcikk a Dunajská Streda-i Kulacs Borozó hanyat­lásáról, az ételek és a kiszolgálás minőségi színvonalának csökkenéséről adott számot, valamint egy adag kolbászban fel­fedezett szemcsésre darált mócsing és porc miatt kilátásba he­lyezte azt is. hogy a kolbászkészítő „boszorkánykonyhában dolgozó „Tolvaj Ür“ bizonytalan időre rács mögé kerül. Nyilván senki sem csodálkozik azon, hogy az említett tudósítás a mi fan­táziánkat is működésbe hozta és nem kellett sok, csak egy kis külső ösztön­zés ahhoz, hogy útrakeljünk tolvajfo­gás céljából. Persze tanúkat is vittünk magunk­kal. Nem akárkiket, hanem a JEDNO­TA járási elnökségének illetékes dol­gozóit, névszerint Sekáč Jozefet, a vendéglátóipari részleg vezetőjét és Raj) Ferenc szakelőadót. Condoltuk: nem árt, ha a nagy leleplezésnek az illetékesek is szemtanúi lesznek. AZ ELSŐ MEGLEPETÉS a Kulacs Borozóban ért bennünket. Ebédidő volt. S a Kulacsban minden hely foglalt! Persze jónéhányan az udvaron is őgyölögtek, várva az asz­talfoglalás lehetőségét. Mindezt látva egy pillanatra felötlött bennünk a gondolat, togy a Kulacs hanyatlását nem a zsúfoltság, hanem az üresség­től kongó termek bizonyítanák. A lát­szat azonban eléggé gyakran csal — gondoltuk magunkban — s hogy a dolgoknak a mélyére nézhessünk fel­kértük Katona Árpádot, a borozó ve­zetőjét, valamint Marták Lászlót, a helyettesét mutassák meg a Kulacs forgalmát tükröző kimutatásokat. Meglepetésünkre a telt ház mellett a kimutatások is azt bizonyították, hogy nem kell félteni a Kulacs Boro­zó jó hírnevét. Forgalma nem csök­kent, hanem az utóbbi időben lénye­gesen növekedett. S ez a vendéglátó üzem ez év első negyedében is a Du­najská Streda-i járás legnagyobb for­galmú éttermének, illetve borozójának bizonyult. Az itt étkezők száma naponta meg­haladja a kétszázharmincat és sok azoknak a száma is, akik egy pohár borra és bortkísérő harapnivalóra tartanak csupán igényt. A bableves még mindig Kulacs­csemegének számít. Száznyolcvan-két­száz porció fogy el naponta. Valami­kor sem fogyott el több! A szakkép­zett szakácsok jóvoltából azonban ma már, mint sajátos, tehát speciális étel nemcsak a bableves „uralkodik“, ha­nem versenytársként jelentkezett a ..kulacstitok“, a „szalontüdő“, a tej­feles-túrós csusza, s eléggé gyakran a halételek széles választéka. A panaszkönyvet is megnéztük. Ogy­­túnt, hogy eléggé gyakran volt for­gatva, de panaszt ezerkilencszázhet­­venöttől csak egyet találtunk. Egy ré­szeg ember panaszkodott, hogy nem akarták itallal kiszolgálni. Dicsérő szóban azonban nincs hiány. Sokan mondtak köszönetét az ízletes étele­kért és az udvarias kiszolgálásért. A helyzet ismeretében nem kétel­kedtünk, illetve nem vonjuk kétségbe a vezető dolgozók állításának helyes­ségét sem. Tehát egyetértünk azzal, hogy a Kulacs Borozó jó hírnevét azért tudták öregbíteni, mert az álla­mi minőségi normákhoz való kötelező alkalmazkodás mellett is mindenkor megtalálják a módját annak, hogy a vendégek Igényeit a lehető legjobban kielégítsék. A MÁSODIK meglepetés Kostolné Kračanyban ért bennünket. Ez volt ütünk fő célja, az úgynevezett boszorkánykonyha, Ogy véltük, hogy itt majd tolvajt is foghatunk. Egy egyszerű falusi ház előtt áll­tunk meg, amely csak abban külön­bözik a többitől, hogy a külseje a sze­génység ismert nyomait viseli. Még­­csák feltételezni sem mertük volna, hogy ennek az épületnek a falai kö­zött tíz dolgozó évente négymillió ko­rona értékű árut termel. Egyelőre bi­zony eléggé mostoha körülmények között működik a JEDNOTA hidegéte­leket készítő konyhája. Persze bízta­tó, hogy 1980-ig elkészül Dunajská Stredán az új épület, melyből nem hiányoznak majd a korszerű gépek és egyéb berendezések sem, s mely lehe­tővé teszi a hideg- és félkész ételek választékának lényeges bővítését is. A konyha vezetője Vangel Béla elvtárs. Személyileg ő felel a termelési terv teljesítéséért és az áru minősé­géért is. A JEDNOTA járási elnöksé­gén megtudtuk, hogy nem véletlenül került erre a felelősségteljes posztra. Már 1956 óta a fogyasztási szövetke­zetek berkeiben dolgozik. A különbö­ző posztokon, lelkiismeretes munkát végző, becsületes és kezdeményező készségben Is jeleskedő dolgozónak bizonyult. Munkatársai mindannyian asszo­nyok. S bár a járás különböző közsé­geiből verbuválódnak, ennek ellenére egy valóban összeforrott munkaközös­séget alkotnak. S elismert mesterei a sokfajta saláta és az ízletes szövetke­zeti kolbász készítésének. Száznegy­venhárom vendéglőt és százhúsz élel­miszerboltot látnak el naponta friss termékeikkel. S mivel a termelési ter­vet évről-évre túlteljesítették és ter­mékeikben eddig még a legszigorúbb minőségi ellenőrzés sem talált hibát, joggal viselik már 1974-től a szocia­lista munkabrígád büszke címet, illet­ve az érem bronz és ezüst fokozatát, de jogosan büszkélkedhetnek azzal az elismerő oklevélleU- is, ami hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításá­nak harmincadik évfordulója alkal­mából a szövetségi kormánytól és a Szakszervezetek Központi Tanácsától kaptak. Karcsán tehát kellemes meglepetés ért bennünket, mert ott nem „bo­szorkánykonyhában“ ügyeskedő „tol­vajokat“, hanem becsületes és szor­galmas dolgozókat találtunk, akik az eléggé primitív és így nehéz fizikai munkát igénylő termelési feltételek között is teljesítik feladataikat. S akik példás helytállásukért joggal élvezik a vásárló közönség és az egész társa­dalom elismerését. A járási vezetőktől megtudtuk azt Is, hogy a kolbász minőségi kivitele­zésével nem lehet hazardírozni. Az állami minőségi norma betartása kö­telező s ezt rendszeresen ellenőrzik egyrészt a JEDNOTA járási elnökségé­nek illetékes dolgozói, másrészt az ál­lami minőségellenőrzbö bizottság, de a minőséget figyeli a vásárló közön­ség is. A részlegnek persze a sajátos érdeke is megköveteli, hogy a kolbász minősége kívánt színvonalon legyen. Ugyanis időközönként az állami minő­ségellenőrző bizottság öt mintadara­j bot ellenőriz s amenyiben abból há­rom minta nem felel meg a minőség előírt követelményeinek, úgy a kiter­melt összes kolbász teljes értékének öt százalékát büntetésként be kell fi­zetni az állami költségvetés javára. Vangel elvtárs, a konyha vezetője persze nem zárja ki annak lehetősé gét sem, hogy a minőségi követelmé­nyek legszigorúbb betartása mellett is előfordulhatnak olyan esetek, hogy a kolbászba elvétve gyengébb őrölt porc, esetleg mócsingos hús is bele kerül. Azt azonban, hogy ilyen eset valóban csak elvétve fordult elő, leg­jobban bizonyítja talán az, hogy az általuk készített kolbász a járásban közkedvelt és panaszosok eddig még nem jelentkeztek. A HARMADIK MEGLEPETÉS a JEDNOTA járási elnökségén foga­dott bennünket. Itt tudtuk meg, hogy ez a szervezet, amelynek két üzem­egységét lapunkban lényegében alap­talan bírálat érte, április 29-én veszi át a szövetségi kormány, a Szakszer­vezetek Központi Tanácsa és a Szö­vetkezetek Központi Tanácsának Vö­rös Vándorzászlaját az 1976-os évben a munkakezdeményezés és a szocia­lista munkaverseny fejlesztésében el­ért rendkívüli eredményeiért. Illetve azért, hogy a múlt évi kiskereskedel­mi tervét 102,4, a mezőgazdasági ter­mékek felvásárlási tervét 117,8, míg az élelmiszerek termelési tervét 104 százalékra teljesítette. Házi Árpád elvtárs, a JEDNOTA, já­rási elnöke, továbbá Nagy Arpád al­­elnök és Ürögi László az üzemi párt­­szervezet elnöke a tervfeladatok túl­teljesítését a dolgozók kezdeményező készségének széleskörű kibontakozá­sával magyarázza. A kezdeményező készség kibontakozása pedig a véle­ményük szerint azért öltött széles mé­reteket, mert a CSKP XV. kongresszu­sának határozatával összhangban és az SZLKP járási konferenciájának ha­tározata alapján a Fogyasztási Szö­vetkezetek járási szervezete igényes, de reális feladatokat tűzött maga elé s e feladatok teljesítése céljából cél­tudatos tömegpolitikai munkát folyta­tott. A JEDNOTA járási szervezetének tömegpolitikai munkája főleg a vá­lasztási agitációs kampány idején bontakozott ki. Ebben az időszakban szinte a járás minden községében ér­demben foglalkoztak az árualap, fej­lesztésének szükségességével, a keres­kedelmi hálózat fejlesztésének idősze­rű kérdéseivel, a kiszolgálás színvo­nalának emelésével stb. A szükségletek és a lehetőségek reális felmérése és a széleskörű poli­tikai fevilágosító munka vezetett oda. hogy a múlt esztendőben — járási méretben — tíz új üzlethelyiség, il­letve vendéglő épült, míg tizenöt régi üzletet felújítottak és korszerűsítet­tek. Természetesen mindezt a „Z“­­akció keretein belül, a lakosság ön­kéntes társadalmi munkájával. Az em­lített építkezések beruházási értéke körülbelül tízmillió korona, melynek 30 százalékát önkéntes társadalmi munkával hozták létre. A JEDNOTA dolgozóinak példás kezdeményező készségét domborítja ki továbbá az is, hogy a dolgozók 82 százaléka bekapcsolódott az áruvá­laszték javítását és a kiszolgálás szín­vonalának emelkedését szolgáló szo­cialista munkaversenybe, melynek ke­retében példát helytállást tanúsít a három ezüstérmes, a hat bronzérmes szocialista munkabrigád, valamint az a harmincegy munkakollektíva, amely a szocialista munkabrigád cím elnye­rését célként tűzte maga elé. A szocialista munkabrigádok, vala­mint e címért versenyző munkakö­zösségek legfőbb feladatuknak tartják az áruértékesítési tervek teljesítését, a kiszolgálás kulturális színvonalá­nak emelését, a becsületesség és a szocialista erkölcs további normáinak következetes betartását, a szocialista tulajdon védelmezését, a szakmai lá­tókörük fejlesztését, a tömegpolltikai és kulturális munka kibontakoztatá­sát, valamint a szocialista életmód elemeinek meghonosítását. Az persze természetes, hogy a szo­cialista brigádok említett törekvései­nek eredményességét következetesen szolgálja a JEDNOTA járási elnöksé­gének céltudatos munkája, amely egyebek mellett szakmai tanulmány­utak, tapasztalatcserét szolgáló ren­dezvények gyakori szervezésében is kifejezést nyer. A Fogyasztási Szövetkezetek járási szervezetének kimagasló eredményei persze azzal is magyarázhatók, hogy a helyi felügyelő bizottságok — az ellenőrző munkájuk szüntelen tökéle­tesítése mellett — aktív szerepet vál­lalnak a tömegpolitikai munkában és a különböző akciók szervezésében is. A Dunajská Streda-i járás közellá­tásának biztosításában a Fogyasztási Szövetkezeteknek döntő szerepük van. Ebből a felelősségteljes feladatból kö­rülbelül hetven százalékban részesed­nek. Ez a körülmény csak növeli azoknak az érdemeknek jelentőségét, amelyek nyomán a Vörös Vándor­zászló birtokukba kerül. PATH0 KAROLY Egy szövetkezet utoléri önmagát Tisztújítás után, fellendülés előtt Tucatnyi év röppent el azóta, hogy — az utóbbit megelőzően — Zelovcé ben (Zsélyben) jártam. Ritka eset, de megesett. Annak ellenére, hogy nem? holmi eldugott, félreeső településről van sző. E falun át vezet az ét Vefký Krtíü-re (Nagykürtösre), vagyis a még fiatal járási székhelyre. Azidőtájt nagyon szegényes, bajok egész sorával küszködő szövetkezetei találtam itt. Ezt nem azért mondom, mintha most már az élenjárók közé tartozna. Afféle, lassan magára találó, a saját lábára álló, fejlődésnek in dúló közös gazdaságnak nevezhető. Mert, volt itt hajcihő, míg új kormá nyos nem került a szövetkezet élére... Olyan, aki törődik a közösség ügyeivel, gondjával-bajával, a szakvezetőkkel karöltve. Amint K r i ž a n mérnök, a foagronómus elmondta, közös erőfeszítéseik jelentős részét a bőséges és jó minőségű takarményalap megteremtésére fordítják. Lapunk előző számának vezércikkében már utaltunk rá, hogy nagyon he­lyesen felfedik, s célszerűen hasznosítják a tartalékokat. Járási méretben ők kezdeményezték elsőként a szőlőtörköly hasznosítását, amit a Vefky Krtíi-i Bőrfeldolgozóból szereznek be, vagnnszámra, ahol nem tudtak vele mit kezdeni... — A pelletgyáríáshoz kitűnően felhasználható, mint kiegészítő — újságolták. — Az MGF—OB jelű, magyar gyártmányú terményszárítóba jut először, ahol megfe­lelő hőfokon szárítjuk, majd lisztté őröljük. A hazai gyártmányú, XL—600-as pelletgyártó vonal aranynál is többetérő. Jelenleg három féle tápot állítunk elő, még­pedig a tehenek, a liízómarhák és a növendékállatok részére. Mit használunk fel a szőlőtörkölyön kívül a pelletgyártáshoz? Hát a szalmát, a száraz répaszeletet, a melaszt, némi abrakot, no meg a szükséges ásványi anyagokat, mikroelemeket. A terményszárítójuk kapacitása évente mintegy 220 vagonnyi. Két, lfárom műszakban üzemel, attól függően, mennyire ellátott szárítanivaló nyersanyaggal. Erről nemcsak az illető szövetkezet gondoskodik. Ugyanis, együttműködési szer­ződést kötöttek egy közeli állami gazdasággal és a sklabiňai szövetkezet­tel. A foagronómus még utólag megjegyzi, hogy az időjárás náluk is mosto­ha: „A fagyok csupán a barackosban tettek kárt, mintegy tíz hektárnyi területen.“ — S távozik, szólítja őt a kötelesség. K o p c s i к László mechanizátor — egyben a részleg pártcsnportveze lője — veszi át a szét. — Ha megengedi, kiegészíteném a foagronómusunk tájékoztatésát. Való ban az a helyzet, hogy a takarmányalap gazdagítását elősegítő valameny­­nyi lehetőséget kiaknázzuk. Bár nem szűkölködünk szálastakarmányban, mégis, amikor elérkezik az ideje, nem hagyjuk kárbaveszni a patakpart, a csatornák és az utak menti fűtermést. Húsz-huszonöt főnyi nyugdíjasunk lekaszálja fáz állami utak mentéről is!) ... Ezért dicséret és elismerés illeti mind a szövetkeze­tét, mind a derék, segítőkész nyugdíjasokat. Bár e pél damutatásuk másutt is követőkre találna...! Kopcsík elvtárs, a takarmánytémát lezárva, a „saját vizére evez“, s ez érthető is. Többek között megemlíti, hogy a gépjavítás elég jő ütemben haladt, s halad most is, hiszen az öt kombájnjuk már csaknem teljesen üzem­­képes. — Lazsálásról ezen a téren aligha lehet szó, mert a járási főmechanizátor nagyon is törődik azzal, hogy a szezonmunkák után azonnal hozzálássunk a gépek javításához. Meg aztán, ez főleg a mi közös ügyünk, hogy üzemképes gépek álljanak a rendelkezésünkre. Meg az is, hogy a gépeket a lehető legjobban kihasznál­juk. Ez így is van rendjén! No meg az is, hogy példásan gondoskodnak a műszaki dolgozókról, s munkakörnyezetük javításáról. A gépi részleg, a gépjavítókat is bele­értve 67 főt számlál, ebből 37 kommunista. — Műhelyeink korszerűek, központi-fűtésesek lesznek rövidesen, mos» van folyamatban a beszerelés. Megemlíthetem még: a géppark dolgozói szociális helyiséggel és étkezdével rendelkeznek. Évente munkaruhát kapnak ingyenesen. Erre, s a védőeszközök beszerzésére nem kevesebb mint 56 ezer koronát fordítunk évente. Némi büszkeséggel a hangjában, közölte a mechanizátor, milyen náluk az üzemegészségügy. — Ami a kötelező évi orvosi vizsgálatot illeti, ezt a körorvnsunk vég­zi, nagyon becsületesen, s lelkiismertesen. Újév napjátől Szilveszter­napig mindenkire sor kerül. Ha kötelező oltás van folyamatban, ugyan­csak ő hívja dolgozóinkat, megjelölve az az időpnntot. Mindezekről nyil­vántartást vezet, amit Cesnak elvtárs, a munkavédelmi technikusunk rendszeresen és következetesen ellenőriz. Táppénz-csalás? Ilyesmi nálunk nemigen fordulhat elő . . Komolyabb munkabaleset már évek éta nem történt. ❖❖❖❖❖ Végszóként annyit: nemcsak a szövetkezetben tapasztalható bizakodó haogulat, hanem a falu lakosainak körében is. Mi ennek a kiváltója? Hát az, hogy végre eltűnik a színtérről a falu arculatát csúfító, ütött kopott, régi füstös kocsma, a hentesüzlet, amely ugyancsak jócskán elha­nyagolt külsejű. És ha jói köriiloézünk, más is. Épülőfélben már a többcélú épületkolosszus, amelyre 13 millió koronát fordítanak. S helyet kap benne a nemzeti bizottság, a szövetkezet, a pás­ta, a Jednota (250 férőhelyes, korszerű étterem és vendéglátó, valamint hús- és tejbolt). Ugyanakkor, előreláthatólag már az ősz folyamán átadják rendelteté­sének a korszerű egészségügyi központot. A falu és a környező települé­sek lakóinak egészségvédelméről hat orvos gondoskodik majd. Kézen­fekvő tehát, miért a nagy öröm, a bizakodó hangulat, az aránylag jó köz­szellem, a kisebb bosszantó körülményeket leszámítva. Mert azért ilyen is 8ka«l... N. KOVÁCS ISTVÁN Kopcsík László, mechanizátor (A szerző felv.) / Križan mérnök, foagronómus

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom