Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-04-30 / 17. szám

1977. Április зо. XXVIII. évfolyam 17. szám. Ara: 1.— Kčs Л Szabad Földműves Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuminak hetilapja A nemzetközi szolidaritás jegyében A forradalmi hagyományokhoz hű. hatalmaz nemzetközi erőt képező ** dolgozók milliói a világ minden tóján méltóképpen ünnepük májú« elsejét, a munka ét a társadalmi haladás, valamint a nemzetközi szolidari­tás ünnepét. Kétségtelen, hogy az idei május elsejei világméretű manifesz tációt, tekintettel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő hatva nádik évfordulójára, az emberi társadalom fejlődése ój korszakának, a ki­zsákmányolástól mentes szocialista társadalmi rend fejlesztésének és kö­vetkezetes térhódításának az igenlése és sürgetése, a forradalmi átalaku lésért küzdő társadalmi erők együvé tartozásának és nemzetközi szolida ritásának a szelleme hatja át. A békéért, a társadalmi élet demokratizálásáért, a haladásért, tehát a szocialista társadalmi rend győzelméért küzdő népmilliók a forradalmi munkásmozgalom vörös zászlaja alá tömörülve tesznek hitet a marxizmus leninizmus korszakalkotó alapelvei mellett és kifejezik azt az elhatározó sukat, hogy szüntelenül szilárdítják a világ elsó szocialista országához, a béke és a társadalmi haladás élharcosához, a hatalmas Szovjetunióhoz fű ződő harci szövetségüket. A testvéri szocialista országok népei, melyeket az azonos társadalmi rendszerük léte, valamint a béke, a szocializmus, a demokrácia és a nem zeti függetlenség ügyéhez való tántoríthatatlan ragaszkodás formált egy séges erővé, a színpompás májusi manifesztációval is hirdetik, hogy a marxizmus-leninizmu*, valamint a szocialista és proletár nemzetköziség szellemében önkéntesen fejlesztik sokrétű együttműködésüket, szilárdítják nsztályszövetségüket. Hitet tesznek a széleskörű szocialista munkamegosz tásra épülő gazdasági kapcsolataik következetes fejlesztése mellett és ha tározottan állástfoglalnak védelmi szövetségük, a Varsói Szerződés további szilárdítása, valamint a nemzetközi forradalmi munkásmozgalomhoz és a nemzeti felszabadító mozgalmakhoz fűződő internacionalista kapcsolataik fejlesztése mellett. UKánk dolgozóinak májusi manifesztációja, amely szinte egybeesik ** a CSKP XV. kongresszusának elsó évfordulójával, az internaciona­lista elkötelezettségünk egyértelmű hirdetése mellett, kidomborítja azt is, hogy munkásosztályunk, szövetkezeti parasztságunk és a szocialista értel­miségünk teljes mértékben magáévá tette а XV. kongresszus által mégha tarozott társadalom és gazdaságfejlesztési feladatokat. S hogy örömmel és büszkeséggel nyugtázzuk azokat a nagyszerű eredményeket, amelyeket a hatodik ötéves tervidőszak első évében elértünk, de ugyanakkor felkészül tünk arra is, hogy a termelés egyes szakaszain — főleg a máit évi ked vezőtlen időjárás miatt a mezőgazdaságban — a tervvel szembeni adóssá­gunkat törlesztjük azáltal, hogy az idei nagyon Igényes tervfeladatokat maradéktalanul teljesítjük. A fejlett szocialista társadalmunk építőinek májusi seregszemléje — a dolgozók nemzetközi szolidaritásának szilárdításához való hozzájárulásunk hirdetése mellett — szimbolizálja azt a rendkívül széles méretű kezdemé­nyező készséget is, amely a termelés és a társadalmi életünk minden terü­letén a fejlődésünk ütemének gyorsítását szolgálja. Hazánk és a testvéri szocialista országok fejlődése meggyőzően bizonyít­ja, hogy a jövő a szocializmusé. Míg a kapitalizmus, amelynek törvénysze­­ru velejárója a dolgozók embertelen kizsákmányolása, szociális, politikai és szellemi elnyomása, valamint a munkanélküliség és a faji megkülön­böztetés. mély válságba jutott és jövőnélkülivé vált. Tanúi lehetünk annak, hogy a jelenlegi időszakban, amely a kapitalizmus általános válságának elmélyülését tükrözi, az úgynevezett fejlett kapitalista országokban is a belső ellentétek kiéleződéséhez, a monopóliumok uralma és a kizsákmá­nyolás elleni harc széleskörű kibontakozásához, a demokrácia és a szocia­lizmus híveinek tömörüléséhez vezetett. Számtalan kapitalista országban a kommunisták kezdeményezése nyomán erőfeszítések történnek a munkás mozgalom, valamint a baloldali és demokratikus erők egységének létre­hozása céljából. Természetesen őszintén kívánjuk, hogy ezeket az erőfeszt tűseket siker koronázza. /\ májusi ünnepi légkörben bizakodással tölthet el bennünket annak ** tudata is, hogy a nemzeti felszabadító mozgalmak az imperializmus gyarmatbirodalmának teljes széthullásához vezettek. Oj független államok egész sora keletkezett, amelyek függetlenségük megszilárdítására, gazda­sági és kulturális életük fejlesztésére törekednek. Ezeknek az országoknak többségében szilárdulnak azok a demokratikus és forradalmi erők, ame­lyek a társadalom forradalmi átalakítását tűzték maguk elé és így hatá­rozott imperializmusellenes magatartást tanúsítanak. A nemzetközi szoli­daritást tükröző májusi manifesztációnkkal hangsúlyozzuk azt is, hogy a testvéri szocialista országokkal egyetemben hatékonyan támogatjuk az idegen imperialista elnyomás alól felszabadult nemzetek haladó forradalmi erőinek harcát hazájuk függetlenségének megszilárdításáért és a szocia­lizmus felé vezető útjuk alapjainak kialakításáért. A nemzetközi erőviszonyokban történt alapvető változások a nemzetközi kapcsolatok egész rendszerének átalakulásához vezettek. A szovjet béke­­nffenzívát egyértelműen támogató szocialista országok közös törekvésének gyümölcseként a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének lenini elve érvényesül. Lényegesen csökkent az atomhá­ború'kirobbanásának veszélye. S komoly tárgyalások folynak a fegyverke­zés korlátozása, egy új világháború veszélyének elhárítása céljából is. Azok я sikerek, amelyek a politikai légkör javulását eredményezték, a Szovjet­unió és a többi szocialista ország ereje növekedésének, következetes béke­politikájának köszönhetők, joggal állíthatjuk persze azt is, hogy a kapita lista országok uralkodó körei egyáltalán nem számolhatnak azzal, hogy a szocialista országok felett katonai győzelmet arathatnak. Ez a magyará­zata annak, hogy több kapitalista ország uralkodó körei a külpolitikai kapcsolataikban reálisabb utat választanak, vagyis elismerik a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének történelmi szükségszerűségét. л májusi színpompás manifesztáción dolgozó népünk határozottan al ” lástfoglal a békés építő munkánk előfeltételeit képező enyhülési folyamat mellett és kinyilványftja azt a szándékát, hogy egyik erős bás­tyáját fogja a jövőben is képezni annak a hatalmas békefrontnak, amely képes lesz már csiírájában meghiúsítani a népek veszélyes ellenségeinek az imperializmus legreakciósabb köreinek mesterkedéseit. A Szovjetunió és az egész szocialista közösség békés szándékai és a nemzetközi politikai légkör további enyhítése céljából kifejtett törekvései megértésre és támogatásra találnak a különböző nemzetek dolgozó népei­nek legszélesebb köreiben. Ezért május elseje, a dolgozók nemzetközi szo­lidaritásának szimbóluma a világ békeerőinek, a békés élet védelmezőinek hatalmas seregszemléje lesz. PATHO KAROLY JÄN KOSTRA^ HAJU S Május lappang a lelkem mélyén már ősidők óta. Kortól tépázva hordozom én, lehet csípő fagy, tűző napfény, s elkísér tán síromba. Mikor elhagyatott voltam nagyon s a vég kopogott szinte, ó volt a fényt s derűt adó, miként bűvész rút színpadon rózsák özönét hintve. Csakhogy májusom nem csalás, és szemfényvesztés sem. Életem 6. Sebezték csaták. s minden sebből egy rózsaág tört elő győzelmesen. A sötétséget távoltartja és fényt áraszt folyton. '.áttam őt rügyezve és hajtva, •> tudtam, űrtónak nincs hatalma, míg magamban hordom. Vájd megismertem sok jó embert, s 'felfedtem a nagy titkot: Az ő keblükben is ott volt bent s mint a szivárvány, akként ívelt a május, kéklő égbolt. Minél több csapás zúdult rájuk, annál jobban sarjadt az bennük. Ma a harcok terén megállunk, hol búza ring most, és sok gyárunk nagy termeiben ünnepeljük. E májust, mely emberszívekben ősidők Óta ott ért, S kell, hogy örökké ott ’íveljen szivárványként minden rossz ellen, ,s lelkesítve a jóért. Prievldzán az elmúlt hét vé­gén kétnapos értekezleten vet­tek részt a mezőgazdasági és élelmiszeripar vezető dolgozói. A tanácskozáson értékelték az elmúlt év eredményeit, megvi­tatták az irányításban és a termelésben előforduló problé­mákat s foglalkoztak az idei felkészüléssel is. Egyidőban a részvevők megtárgyalták az el­következő igényes időszerű fel­adatokat. A fő beszámolót J á n J a n o v i c, az SZSZK mezőgaz­dasági és élelmezésügyi minisz­tere tartotta. A beszédét kivo­natosan közöljük. Következetes felelősséggel Az 1978-os éghajlati feltételek — mondotta bevezetőjében Janovic elv­társ — a sertéstenyésztésben mutat­kozó gyengébb eredmények az abrak­­takarmány — ellátási nehézségek, ugyanakkor egyes szubjektív jellegű hiányosságok okozták a mezőgazda­ság dinamikus fejlődésének lassulását és ennek következtében az élelmi­szeripar sem fejlődött kellőképpen Az SZSZK statisztikai hivatalának előzetes adatai szerint a mezőgazda­­sági nyerstermelés az 1975-ös szin­ten maradt, a terv teljesítéséből 1,9 milliárd korona kiesett, vagyis 7,2 százalékkal volt kevesebb a terve­zettnél. Az élelmiszeripar az ala­csony cukorrépa-, zöklségtermésből kifolyólag, valamint a kevesebb vágó­állat felvásárlása miatt az összterme­lést 97,6 százalékra teljesítettük. En­nek ellenére az 1975-ös évhez viszo^ nyitva mintegy 380 millió koronával készítettek több élemiszeripari ter­méket, amely 1,6 százalékos növeke­dést jelent. Az eladás 1 milliárd 67 millió koronával több, mint az előző évben, fgy a mezőgazdaságnak az 1976-os nehéz esztendő körülményei ellenére sikerült biztosítania a belső piac ellátását. Az 1976-os év rosszabb termésered­ményének főleg objektív okai vannak. De ez semmit sem változtat azon a valóságon, hogy társadalmunknak az utóbbi' két évben 1 milliárd 310 mil­lió koronával kellett többet kiadni behozatalra a kapitalista államokból. A párt- és kormányszervek valójá­ban aktívan intézték a belső arányok felújításának problémáit a mezőgaz­dasági és élelmiszeripari termékek növekedéséért. Természetesen ezt úgy kell látni, mint előlegezett kölcsönt, amelyet az elkövetkező évek soráh szükséges megtéríteni. Janovic elvtárs beszámolójának to­vábbi részében az 1977-es év felada­taival foglalkozott, amely arra irá­nyul, hogy a kétéves egyhelyben to­­pogás okát maximálisan kiküszöböl­jük. < Az idei tervfeladat mozgósító ha­­hatása abban jut kifejezésre, — hogy a tavalyi valósággal szemben — a mezőgazdasági össztermelést 6,8 szá­zalékkal, ebből a növénytermesztést 11,1 százalékkal kell növelni. A kitű­zött feladatok szerint, — amelyet 1977-re előírt a hatodik ötéves terv —, még így is 1 milliárd 130 millió koronával lesz kevesebb a termelés. Ezért a mi további feladatunk, hogy az év végére megteremtsük az előfel­tételeket a termelés gyors növekedé­se érdekében 1978-ra is — hangsú­lyozta a miniszter. A piaci mezőgazdasági termelést az állami alapokra — a tavalyihoz vi­szonyítva 9,2 százalékkal kell emelni, így is a terv 1977-ben a hatodik öt­éves terv célkitűzéseitől 370 millió koronával lesz kevesebb. A termelés növekedése az élelmiszeriparban föl­tételezi, hogy a nyersanyag biztosí­tása eléri az 5,2 százalékos növeke­dést. A hatodik ötéves terv Irányszá­maival összehasonlítva a hiány így 450 millió korona lesz. Az élelmisze­rekből a piaci ellátást 4,6 százalékkal kell növelni, a minőség Javítása, a választék bővítése mellett s ez még igényesebbé teszi a-feladatok megva­lósítását. A FEGYELEM JOGOS KÖVETELMÉNY Legkomolyabb problémáink a nö vénytermesztésben mutatkoztak é< mutatkoznak. E téren a nyerstermesz tésben tíz százalékkal maradtunk W a tervben meghatározott mennyiség és körülbelül egy százalékkal ai elő ző év színvonala mögött. Habár ezt az eredményt komolx mértékben befolyásolta a kedvezőtlen időjárás, mégis meg kell állapfta nunk, hogy különösen a legterméke­nyebb körzetekben nem mindig oh jektiv okok idézték elő azt. hogy a tervet nem teljesítettük. A sikerte lenséghez hozzájárultak egyes üze mekben a munkaszervezési hiányos Ságok, az adott technika és a külső segítség elégtelen kihasználása, az ellenőrzés hiánya közvetlenül a me zökön, az indokolatlan betakarítási veszteség, különösen a cukorrépánál a gyengébb fegyelem a vetésterv be tartásában, valamint az, hogy nem műveltek meg minden arra alkalma? területet. Ilyen helyzetben a központban és az irányítás középső fokán a növénv­­termesztés Irányításának hatékonyabb módszerei alkalmazására kellett gon­dolnunk. Ugyanakkor gondoskodni kell arról, hogy e téren nagyobb ak­tivitást, kezdeményezést és társadal­mi felelősséget tanúsítsanak a szol­gáltatásokat nyújtó szervezetek, a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat, a gépállomások, a járási mezőgazdasági igazgatóságok, az Al lami Meliorációs Igazgatóság és más vállalatok. Nagyobb mértékben és céltudatosabban akarjuk kihasználni az Állami Minőségellenőrzés, és az Agrotechnika szolgálatait. A legelső azonban, amit meg kell tennünk az, (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom