Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-04-23 / 16. szám

aft

Az eredményesebb növényvédelemért ;■

Beszélgetés a sportgalambászatról

Az utóbbi években egyre növekszik azoknak a fizikai dolgozóknak a száma, akik szabad idejüket, vagy annak jelentős részét kisállattenyésztéssel hasznosítják. A számos kiváló tenyésztő közül Csicsvák Gáborral, az SZKSZ Kráľovský Chlmec-1 (királylielmeci) helyi szervezetének tagjával beszélgettem.

Elmondta, hogy baromfiak, kanári madarak és galambok tenyésztésével foglalkozik. Tagja a postagalamb-tenyésztők klubjának.

— Mit tud/ a postagalamb-tenyésztés múltjáról? — érdeklődtem.

— A postagalamb az ókori görögöknél hadászati eszköz volt. A győztes csapat galamb által értesítette a birodalom vezetőit a harc kimeneteléről, s galamb vitte az utasítást, milyen irányba kell tovább vonulni. Akkoriban a galambposta a hírközlés leggyorsabb módja volt. Még a második világháborúban is alkalmazták.

AmatŐrgk vagyunk, de ez nem jelenti azt, hogy nem veszünk részt nemzetközi versenyeken, olimpiákon és spartakiádokon. Komolyan röptetünk minden héten, bajnokságokat rendezünk, nem csak passziózunk,

— Mikor vált szervezetté a postagalambászok tevékenysége Kráľovský Chlmecen?

— Városunkban 1962-ben alakítottuk Ineg a postagalamb tenyésztők klubját.

Azóta egyesületünk tagjainak száma ötről tizennyolcra növekedett.

— Mit tud a postagalamb?

— Azzal kezdem, hogy bricoux és delbár galambokat tenyésztünk. Ezek sok mindent tudnak. Elsősorban: tájékozódni. Örökletes tulajdonsága a gyors, kltató repülés. A jó postagatamb légvonalban 2500 kilométer távolságból Is hazatér.

— Milyen gyorsan repül a galamb?

— Egyesületünkben eddig legjobb időteljesítményként 1300 méteres percenkénti sebességet mértünk. Kelet-Szlovákiában a rekord 1696 méter percenként. Ügy tudom, egy Nové Zámky-i tenyésztő galambja nemrég 1800 méteres percenkénti átlagos röpülési sebességet ért el.

— A galambászok jól tudják — a kosár mutatja, mit tud a galamb. A verseny azzal kezdődik, hogy a galambot — miután versenygyűrűt húztak a lábára — kosárba teszik, s kitöltik a benevezési ívet. Aztán a versenyző galambok adatait galambászati időmérő órába táplálják s az órát adott időpontban indítják. A betáplált, felhúzott, pecséttel ellátott óra két napig működik. Közben mi történik? Befogom a megtért galambot, lábáról leveszem a gumiból készült versenygyűrűt, amit azonnal az órába kell illeszteni, mint egy tantuszt. A beillesztés Időpontját az óra szalagon rögzíti. Ezután következik a legizgalmasabb művelet: az órák kibontása ós az eredmények értékelésé. Ezt bizottság végzi, meghatározott időpontban. Kiszámítja a galambok által elért percenkénti röpülési sebességet, s kész a helyezési sorrend. Minden esetben csak a versenytávot megtett galambok húsz százalékát, a legjobb teljesítményt nyújtókat értékelik és díjazzák, és a bajnokságban csak a dijkilométer számít. Én tavaly tíz hazai és két külföldi versenyen vettem részt. A többi között voltam az NDK-ban is, ahol a schwerini versenyt megnyertem.

— A legnagyobb és talán legkedvesebb élményem a területi és az országos galambkiállításhoz fűződik. A területi kiállításon egy standard galambom második díjat, az országos versenyen pedig 91 ponttal oklevelet nyert.

— Mi a pontbajnokság?

— A szabályzat szerint száz hibapontos bírálati rendszerbe osztályozzák az úgynevezett standard-galambokat. Figyelembe veszik: a galamb által keltett összbenyomást, a csontozatot, a hátfarokkötést, az izomzatot, a tollazatot, a tolifinomságot stb. Továbbá számításba jönnek a berepült díjkoliméterek is.

Csicsvák Gábor még elmondta, hogy a Kráľovský Chlmec-i galambászok igazi sportemberek. Támogatják az ifjúságot, a pionír-szervezet tagjait, megszerettetik velük a sportgalambászatot, s lehetővé teszik az ifik számára, hogy belépjenek a postagalamb-tenyésztők klubjába. Kapcsolatot tartanak a Nové Zámky-1 és a prahai galambászokkal. „Ök idejönnek, mi meg tőlük röptetünk.“ Illés Bertalan

CKert eszel““ rzrr\ фKisállattenyésztés )

í

A zöldségtermesztésben használatos

műanyagok tulajdonságai

Méhek és a baromfi

„Rossz szomszédság, török átok“ — mondja a régi magyar közmondás. A harmonikus jószomszédi viszonyt gyakran jelentéktelennek tűnő apróságok is elmérgesíthetik. Például: Kovács Péter méhészkedik, Szűcs Zoltán pedig baromfitenyésztéssel hasznosítja szabad idejét. S már kész is a harag, mert a baromfiak néha rákapnak a méhekre. Némelyik tyúk még a röpdeszkákon is vadászgat a szorgoskodó bogárkákra. Viszont a méheknek sem végtelen a türelmük, megsokallják a zaklatást és üldözőbe veszik, megleckéztetik az alkalmatlankodó csirkét vagy tyúkot. A bűnös megérdemli a büntelést, csakhogy a méhek megtámadják a vétkező állat azonos színű társait is.

A méhek a kiskacsára nézve is veszélyesek. Ha a kiskacsa szárazon pihenő, virágon döngicsélő, esetleg röpülő méhet ejt rabul, óvatosan a csőrébe fogja, néhányszor a földhöz veregeti, majd amikor a méh már nem ad életjelt, szépen lenyeli. Ilyen esetben csak a méhek forognak veszélyben. Más a helyzet, ha a kiskacsa vízzel együtt igyekszik lenyelni a méhet. Az élő méh általában a mohó állal torkába döfi fullánkját, a torok bedagad és a kiskacsa megfullad.

A problémáknak, felesleges veszteségeknek és kölcsönös civakodásnak természetesen elejét vehetjük. Ha méhek vannak a közelben, a tyúkok és a csirkék számára olyan kifutót készítünk, amelyből nem tudnak kijutni. A kerítéseket is javítsuk ki, nehogy a méhkaptárok közelébe férkőzhessenek a különleges csemegére éhes tyúkok vagy kiskacsák. A kiskacsák itatóját pedig ajánlatos olyan helyen tartani, ahová a kiskacsák bejuthatnak, de a méhek nem. A kiskacsák szállásának ajtajára ajánlatos kis bejáratot vágni, s az itatóedényt az állatszálláson elhelyezni. Az itatót egyszerű csirkeborító alá is elhelyezhetjük, ha valamivel alátámasztjuk, hogy a kiskacsák könnyen alábújhassanak. A borítót valamilyen sötétebb anyaggal (szövet, zsákanyag) letakarjuk, hogy alatta árnyék legyen. Az így elhelyezett itatókat a méhek alig látogatják, tehát kevesebb veszély fenyegeti a kiskacsákat. A nagyobb kacsák pedig már elővigyázatosabbak, tudják

1 hogyan kell kihalászni a vízbe potytyant méhet, hogy azután megöljék és jóízűen elfogyasszák. (aó)

A műanyagok térhódítása a zöldséghajtatásban és a palántanevelésben forradalmi változást jelent. A műanyagborítású berendezések nemcsak olcsóbbak, mint az üvegházak, hanem az üzemeltetésük is lényegesen kevesebbe kerül. A fóliával borított területek szinte szántóföldi módszerekkel művelhetők, s a főbb munkákat gépesíteni lehet. Februártól számítva a fóliás termesztő berendezések fűtése sem drágább, mint a hagyományos növényházaké vagy melegágyaké.

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján nyugodtan állíthatjuk, hogy a fóliasátrak az ablakos melegágyakat teljes mértékben, a növényházakat pedig részben helyettesíthetik. Ennek jelentősége akkor értékelhető igazán, ha figyelembe veszszük, hogy a melegágyak és növényházak létesítési költségei két-háromszor nagyobbak. mint a műanyaggal borított berendezéseké. További előny, hogy a mfianyagobrítású berendezéseket nem kell „építeni“, így a létesítési költségek úgyszólván az anyag árával egyenlők.

Magyarországon a termelők ésszerűen kihasználják ezeket az előnyöket: a műanyagborítású termesztő berendezések területe már túlszárnyalja az üveggel fedett berendezésekét. A fejlődésnek új lendületet adott, hogy a berendezések fűtésére termálvizeink olcsó energiáját használhatjuk fel. A műanyagok térhódítása a korai zöldségfélékkel való ellátásban máris érezteti hatását. A műanyagok sok olyan tulajdonsággal rendelkeznek, amelyek a kertészeti termesztésben (Folytatás a 2. oldalon.)

Aki rendszeresen figyelemmel kíséri lapunk Kertészet és Kisállattenyésztés című szakmellékletét bizonyára emlékszik rá, hogy tavaly — lehetőleg megfelelően időzítve — rendszeresen megjelent minden hónapban Krampi Stefan „Növényvédelmi tanácsadó" című írása. A heérkező levelek útján és az alkalmi találkozások alkalmával élőszóban tolmácsolt vélemények meggyőztek bennünket arról, hogy az említett írások jelentős mértékben hozzájárultak a háztáji gyümölcs-, szőlőét zöldségtermelők, a kiskertészkedők munkájának eredmé nyesebbé tételéhez, a növényvédelem hatékonyságának fokozá sához. Ezért — mint azt az áprilisi növényvédelmi tennivalók ra figyelmeztető irás is igazolja — az idén ismét helyet adunk a szakmellékletben a „Növényvédelmi tanácsadódnak.

Tavaly szerkesztőségünk és maga a növényvédelmi kérdésekkel foglalkozó cikkek szerzője is több levelet kapott, melyben az olvasók kérték, az egyes vegyi készítményeknél feltüntetett százalékos permetlé-töménység helyett inkább azt írjuk meg, tíz, húsz, vagy száz liter vízben hány gramm vagy dekagramm, illetve deciliter vegyi anyagot kell kijuttatni. A későbbi, a nyár folyamán megjelent írásokban már esetenként utaltunk a permetlékészítéshez felhasználandó ható anyagok mennyiségére, de erre minden esetben nem keriilhe tett sor. Már csak azért sem mert a rendelkezésünkre álló terjedelmet a lehető leggazdaságosabban akarjuk kihasznál ni, hogy minél több hasznos tudnivalót tolmácsolhassunk ol vasóink felé. Ellenben elható

roztuk, hogy más úton teszünk eleget az érdeklődők kérésének Krampl elvtárs kidolgozta t vegyszerek adagolási táblása tát, amelyből mindenki köny nyen kiolvashatja, hogy ai adott vegyszerből mennyit kel tennie a permetlékészítéshei felhasznált vízbe, hogy az aján lőtt töménységű oldatot kapja

Ezen számunkban a folyékony vegyi készítmények adagolási táblázatát közöljük, következő számainkban a por alakú vegyszerek adagolásának módjáról, a növényvédő szerek keverhetőségéről, valamint arról adunk áttekintést, a legfontosabb és legkönnyebben beszerezhető ve gyi készítmények milyen betegségek és kártevők ellen hasi nálatosak. S természetesen havonta egy ízben közzé tesszük a legfontosabb növényvédelmi munkákról áttekintést nyújtó tájékoztatót is. Szívesen vennénk, ha olvasóink rendszeresen közre adnák a növényvédelemben szerzett tapasztalataikat, hozzájárulva a háztáji és a nagyüzemi zöldség-, gyümölcs és szőlőtermelés eredményessé gének növeléséhez.

—dek