Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-04-16 / 15. szám
A szaporítás föltételeit копуnyen kialakíthatjuk. A megfelelő nagyságú röpdét ilyenkor tavasszal, a szaporítás idejére a szokásosnál kissé sűrűbben kell különféle növényekkel betelepíteni, hogy sok búvóhelyet, és az eredményes költéshez, tojásrakáshoz nélkülözhetetlen nyugalmat biztosítani tudjuk madarainknak. Részeknek 45X45X21) centiméteres ládikákat helyezünk el a volierben és mondjuk fenyőgallyakkal jól álcázzuk őket. A tenyésztői munka sikere jelentős mértékben függ a továbbtartásra szánt egyedek he lyes kiválasztásától és párosításától. A rokontenyésztést kerüljük! Egy kakashoz esetenként több tojót is beoszthatunk: az aranyfácánok és a gyémántfácánok esetében hármat-négyet, az ezüst- és a királyfácánok esetében pedig legfeljebb kettőt. A kakasokat mindig a temperamentumuknak megfelelően terheljük meg. Előfordul, hogy némelyik kakas agyonhajszolja a tyúkokat. Ilyen esetben megfelelő búvóhelyet kell létesíteni a tojók számára a röpdében, hogy elejét vegyük a veszteségeknek. A röpdéhen tartott fácánok március végén, április elején kezdik a párzást és a tojásrakást. A nemesebb fajták általában később kezdenek tojni. A tojók többnyire korábban válnak ivaréretté, mint a kakasok. Ezért legjobb az egyéves tojókat hároméves kakasokkal párosítani. Néha előfordul, hogy a kakas nem kedveli meg, üldözi Díszfácánok szaporítása vagy egyszerűen figyelmen kívül hagyja a beosztott tyúkok valamelyikét. Az ilyen tyúkok keltetésre alkalmatlanok, üres tojásokat raknak. Ismerek tenyésztőket, akik állandóan egyött tartják a kakasokat a tyúkokkal, mások meg csak a párzás idejére engedik be a tojókhoz a kakast. Mindkét módszernek vannak előnyei és hátrányai. Az utóbbi módszert főleg azért tanácsos alkalmazni, mert a kakas nem nyugtalanítja feleslegesen a tyúkokat, s kevesebb a tojástörés is. A fácánok többnyire az esti órákban és kétnaponként tojnak. Egy tyúk tíz-tizennégy, sőt akár húsz tojást is rakhat, ezért a tpjásrakás időszaka aránylag hosszúra nyúlik. A friss tojást rendszeresen elszedhetjük a fészekből, de helyette ajánlatos műtojást tenni a fészekbe. A tojásokat a fácántyúkkal költethetjük ki. Ez a legtermészetesebb, de nem a legcélravezetőbb eljárás. Sokan törpetyúkokkal költetik ki a tojásokat. Ez jól bevált, előnyös módszer, hiszen nemcsak a köttetési gondjainkat oldja meg, hanem a csibenevelést is. A kotlós törpetyúkok jól ellátják feladatukat és különösebb veszteségek nélkül fölnevelik a csibéket. Megint mások a célnak megfelelő keltetőgépeket veszik igénybe a fácántojások kikölletéséhez, s a csirkéket műanya segítségéve] nevelik föl. A fácáncsibék legfeljebb háromnapos korig igénylik a nagyobb meleget (30—32 °C) a nevelőben. A műanyát vagy más hőforrást úgy kell elhelyezni, hogy a csibék kedvük szerint közelebb vagy távolabb húzódhassanak, amikor fáznak vagy melegük van. Arra ügyeljünk, hogy az etető a műanyától távolabb legyen elhelyezve. A csirkék gyorsan tollasodnak, tehát fokozatosan csökkenthetjük a hőmérsékletet. Az erős csontozat, a szép testtartás kialakításához sok mozgásra van szükségük a fácáncsibéknek. A kotlóssal nevelt csibék a kertben szabadon tartózkodhatnak, nem kell félni, hogy elcsavarognak. A szabad mozgás előnyei közé tartozik a többi között az is, hogy a csibék hamar rászoknak a különféle bogarak és talajlakó férgek fölcsipegetésére, így sok természetes, a szervezetük fejlődésére kedvezően ható állati eredetű fehérjéhez jutnak. A kikelt fácáncsibéket csak a második napon kezdjük etetni. Első táplálékuk keményre Tőtt reszelt tojás. Ezt a harmadik hétig naponta öt-hat ízben etetjük, majd fokozatosan csökkentjük az adagot úgy, hogy az ötödik hét elteltével már csak naponta két Ízben kínáljuk őket ezzel a táplálékkal. A második naptól kezdve állandóan legyen (a csibék előtt növényi eredetű táplálék — valamilyen daraféleség — az etetőben, hogy tetszés szerint fogyaszthassák. Az iparilag készített csibetáp tökéletesen megfelel a fácáncsibék igényeinek is. Víz helyett célravezetőbb teát itatni. A második héten már reszelt sárgarépát, apróra vágott, könnyen emészthető zsenge füvet vagy lucernát is adhatunk. Igen kedvező hatás érhető el a túró etetésével, meg a csirkék egyébként is szeretik. A hangyatojást is szeretik, de ezt a táplálékot nehéz beszerezni, mivel a hangyák védettségnek örvendenek. A növekvő fácáncsibéket olyan röpdében kell elhelyezni, ahonnan kiskorukban nem tudnak kibújni, később pedig — a szárnytollak kifejlődése után — nem tudnak kirepülni. Körülbelül öthónapos korban előzetes válogatást végzünk, ivar szerinti csoportokba osztjuk a növendékeket, majd a további szaporításra kiszemelt egyedeket a kijelölt kakashoz tehetjük, hogy a jövő tavasszal sorra kerülő párzásig jól összeszokjanak. Balázs Ferenc (Jesenské) ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ♦ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ •> «j* «J* »2* ♦> *2* »2* **' •** *2* **• »2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* *«* *2* *2* *2* *2* **• *2* *2* *2* *** Ý **• *2* »J» •J* *2* *2* ♦2* *2 ' f ♦ evesen tudják, hogy a galántai járás mostovái (hídaskürti) Vörös Csillag szövetkezete Szlovákia-szerte egyike a legnagyobb méretű, nagyüzemi lúdtenyésztőknek. Csupán tojókból kilencezret tartanuk. Ezzel jó alapot teremtenek a liba neveléshez. Az idén pél dául 110 ezer kisliba nevelésével, illetve értéke sltésével számolnak. A kilencezer tojólúu számára most korszeré telepet létesítenek, 8,5 millió korona költségéé fordítással, Tomašikovo (Tallós) közelében, a Fe ketevíz partján. Szlovákia egyik legkorszerűbb lúdtelepe még az idén elké szül. A tojóludak nyolc gon dozója (a felvételen) el határozta, hogy a Nag, Októberi Szocialista For radalom 60. évfordulója tiszteletére bekapcsoló dik a szocialista brigádmozgalomba. Kép és szöveg: Krajcsovics F. Száztízezer kisliba jó pálinka - cégér nélkül ❖ ❖ ♦J Ý ❖ . f * ❖ ❖ ❖ ❖ *> ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ A A szocialista brigád címért versenyző, nyolctagú munkacsapat. A Közép-szlovákiai Konzervgyárak egyik legkisebb üzemrészlegeként működik a Nižný Skálnik-i szeszfőzde, amelyet hat évvel ezelőtt létesítettek a Szlovákiai Gyümölcsészek és Kiskertészkedők Szövetségének kezdeményezésére. A múlt év augusztusától napjainkig nem kevesebb, mint tizenhatezer liter kiváló gyümölcspálinka került ki innen. A cefrét nemcsak a közvetlen környékről, hanem még h'ošicčbôl, Ružomberokból és Levoőából is ide szállítják a kistermelők, valamint a mezőgazdasági üzemek. A termelők ❖ »5» ❖ ❖ ❖❖❖ ❖ <* ❖ ♦> <5* elégedettek, hiszen kiváló mi❖ a skálniki párlat. (Ha) 4 1977. április le. Tudomány a gyakorlatban A Veľký Krtii-i járásban tavaly ismét a nenincei Vörös Zászló Efsz érte el a legjobb eredményt a szőlőtermesztésben. A hatvanegy mázsás járási átlaggal szemben 94,5 mázsa szőlőt szüreteltek hektáronként. D o m i n János mérnök elnökhelyettestől a kiváló eredményhez vezető termelési módszerek, valamint a növényvédelemben és a tápanyagpótlásban szerzett tapasztalatok felől érdeklődtem. „Egyesült szövetkezetünk négyezerhétszáz hektár mezőgazdasági, illetve háromszerkétszáz hektár szántóterületet mond a magáénak. Szőlőt ez idáig kétszázhúsz hektáron telepítettünk, csaknem egyharmadát sok fáradsággal és tetemes költséggel kialakított teraszokon. Tavaly már százhárom hektáron szüreteltünk, összesen 970 tonna szőlőt. A legjobb hozamot a Zöld veltelini adta — 13,2 tonnát egy hektáron. A Müller Thurgau és az Olasz rizling szintén száz mázsán felüli átlagot nyújtott. A termés minősége azonban gyengébb volt az utóbbi években tapasztaltnál. Két éve például átlagosan 7,24 koronáért, tavaly pedig 6,80 koronáért értékesítettük a szőlő kilóját. A kedvezőtlen tavaszi időjárás négyszázezer tonna fagykárt okozott, a rothadás pedig tíz százalékkal csökkentette a szőlő átlaghozamát, a termelés eredményességét.“ ♦ „Milyen tapasztalatokat szereztek a növényvéde lemben?“ „A korábbi gyakorlat inkább a gyógyításra irányult, mint a megelőzésre. Persze nem sok sikerrel, mert az előrejelzés a mikrokörzetek föltételeire alapozódott, s a helyi adottságok gyakrabban rontották, és csak néha javították a vegyszeres kezelések hatását. Tudomásunkra jutott, hogy a morvaországi szőlészek jó tapasztalatokat szereztek és szép sikereket értek el a tudományos intézetekkel együttműködve folytatott növényvédelemben. Fölvettük a kapcsolatot a brnoí Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézettel, valamint a bratislavai Szőlészeti és Borászati Kutató Intézettel, s tavaly már mi is a helyi adottságokra alapozott előrejelzés szerint irányítottuk a növényvédelmi munkát. Egyelőre csak a peronoszpóra elleni harcra terjed ki ez az együttműködés, a tapasztalatok azonban azt mutatják, az elkövetkezőkben az egyéb gombabetegségek elleni védekezést is a tudományos intézményekkel folytatott együttműködéssel kéne eredményesebbé, célravezetőbbé tenni.“ + „Mi az együttműködés lényege és mit eredményezett ez a módszer a közösnek?“ „Mint említettem, fő célkitűzésünk a betegség megelőzése. Ezért már tavasszal kiszemeltünk tíz szőlőtőkét, s ezeket minden vegyszeres kezelés alkalmával letakarjuk fólialepellel. A tudományos intézeteket pedig rendszeresen tájékoztatjuk a kezeletlen növények fejlődésének és egészségi állapotának megfigyelése során szerzett észrevételeinkről, valamint a helyi adottságokról, az uralkodó hő-, fény- és csapadékviszonyokról. Ök pedig rendszeresen ellátnak bennünket szaktanáccsal, előre jelezve, milyen kártevőkkel vagy betegségekkel kell számolni, mikor és mivel kell kezelnünk a növényzetet. S hogy mindez mit hoz a közösnek? Korábban évente hatszor-hétszer permeteztünk peronoszpóra ellen, tavaly csak egyszer kezeltük a növényzetet, mégis megelőztük a bajt. így mintegy 200 ezer koronával csökkentettük a termelési költségeket. Szerintem már maga az a tény is pozitívan értékelhető, hogy egyazon cél eléréséhez hatszor kevesebb vegyszert, munkaerőt és üzemanyagot használtunk föl, mint korábban. Ha mindenütt ilyen ésszerű alapokra helyeznék a növényvédelmet, bizonyára nem kéne úgy megterhelni az államháztartást a vegyszer-ellátás problémáinak megoldásával. Hát ha még az egyéb gombabetegségek elleni védekezés Irányítását is sikerülne rövid időn belül makrokörzetenkénti előrejelzéssel megoldani!“ ♦ „A járáson említették, hogy a tápanyagpótlást is tudományos ismeretekre alapozva végzik.“ „Így igaz. Persze ez már nem egészen újkeletű módszer. Mi például hetedik éve végzünk levélelemzés szerinti tápanyagpótlást. Takarékosabb is, meg célravezetőbb is ez a módszer. A szakirodalom szerint például a szőlő 1:2:3 aránynak megfelelően igényli a legfontosabb tápanyagokat, a nitrogént, foszfort és a káliumot. Viszont trágyázáskor a helyi adottságokat, a növényzet erőnlétét, egészségi állapotát stb. is figyelembe kell venni. Például nálunk a virágzáskor és a bogyólágyuláskor végzett levélelemzés kálium- és bórax-hiányt mutatott ki. Mélyműtrágyázásai juttattuk talajba a növényzet által megkívánt tápanyagokat, s máris javult az eredmény. Immár hat éven át mindig száz mázsa körüli átlaghozamot érünk el szőlőből, pedig úgy metszünk, mint másutt, és a fajtaösszetétel sem nagyon tér el a járás más, gyengébb szőlőtermelési eredményt fölmutató gazdaságaiban alkalmazott összetételtől. Csak egy példát: a Leányka éveken át mindössze harminc mázsát termett hektáronként, hiába csináltunk vele bármit. Azután jött a levéldiagnózis szerinti tápanyagpótlás és a vesszőelemzés alapján végzett metszés, s több mint hatvan mázsával nőtt a hektáronkénti átlaghozam. Ebből okulva, az elkövetkezőkben fajták szerinti levélelemzést szeretnénk végeztetni, hogy még célszerűbbé tegyük a trágyázást, és ennek segítségével növeljük a hektáronkénti termésmennyiséget is.“ ф „Az átlaghozamokból ítélve, bevált a dimbes-dombős területek teraszosítása, szőlészeti célokra való kihasználása. Folytatják a telepítést?“ „Folytatjuk. A tervidőszak végéig még nyolcvan hektár szőlőt tervezünk telepíteni, a pincegazdaságunk évi termelését pedig 800 ezer literre szeretnénk növelni. Főleg a piros borszőlő fajták telepítését, termőterületének növelését szorgalmazzuk, de gondolunk a csemegeszőlőt kedvelőkre is. Tavaly már tizenkét hektár csemegeszőlő ültetvényünk volt, ebből öt hektár adott kisebbnagyobb termést. Az utóbbi két évben több mint száz tonna csemegeszőlőt (Saszla, Pannónia kincse, Irsai Olivér) értékesítettünk“. Az utóbbi években egyre gyakrabban és mindig na gyobb meggyőződéssel hangoztatjuk, milyen nagy jelen tősége van a mezőgazdaság fejlesztésében a tudományos ismeretek széleskörű gyakorlati kamatoztatásának. Mini a rögzített beszélgetésben szereplő adatok is bizonyítják, nem alaptalan és nem véletlen a haladó módszerek telterjesztését szolgáló igyekezetünk. Örvendetes lenne, ha a nenincei szövetkezet — és a hozzá hasonló úttörők — példája követőkre találna a szőlő- és gyümölcstermesztő mezőgazdasági üzemek körében! KÄDEK GÄBOB
