Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-04-09 / 14. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1977. április 9. * A liatí fehérje a tejiparból A tejipari üzemekben a sajtok és a túrók készítése során jelentős menynyisógű hulladék, vagyis savó marad vissza, amely jól hasznosítható az állattenyésztésben. A gazdaságok azonban nem szívesen hasznosítják ezen — állati fehérjében — gazdag tejipari hulladékot, pedig érdemes volna. Az édes savó ugyanis sok sajtmaradványt és kazeint tartalmaz, amelynek szárazanyaga eléri a 6,3, zsiradék tartalma a 0,05, tejcukor tartalma a 4,9, tehérje értéke a 0,7 hamuelem tartalma a 0,05 százalékot. A savó egyik legértékesebb anyaga a tejcukor, mely szárazanyagának háromnegyedét képezi. A szénhidrát tartalmú Laktóz mindenekelőtt energiaképző alapanyag, ezért jelentős szerepe van a test hőfoka, a zsiradék és a szövetek képzésében, ezért a takarmányozásban nagyon értékes. A savó hamueleme foszfátokkal és más anyagokkal telített, s ezáltal a takarmányozásban kedvező dietetikus hatása van. Nagy előnye mellett szól, hogy vízben oldódó vitaminokat tartalmaz. Ezek közt van egyebek közt a В csoport. А Вг vitamin például szemmelláthatóan sárgára festi a savót. Ezen vitaminnak a mennyisége természetesen időközönként változó (10—25 Nog %), s nélkülözhetetlen alapanyaga a szénhidrátok érvényesülésének. A savóban található B12 vitamin elosegítője az állatak növekedésének. Hatással van a fehérjék érvényesülésére, továbbá nagyon fontos szerepe van a növényi fehérjék állati fehérjékké való átalakításában. Ez teszi indokolttá a savónak a hízósertésekkel való etetését. A savó tehát olyan értékes hulladékanyag, amelynek felhasználásával részben csökkenthető a tápfagyasztás, hiszen literje 80 gramm emészthető fehérjét, továbbá 5,6 keményítő értéket tartalmaz! Tehát négy liter savó használata az állatok takarmányozásában egy liter fölözött tejjel egyenértékű. Figyelemre méltó tehát, hogy hat liter savóval 100 gramm, tíz literrel pedig egy kilogramm árpát takaríthatunk meg. A tapasztalat azt mutatja, hogy a savó legjobban a sertéshizlalásban érvényesül. Naponta darabonként tíz liter mennyiséget adhatnak belőle póttakarmányként. Sikeresen hasznosítható azonban a borjúnevelésben, a fiatal és a felnőtt szarvasmarhák takarmányozásában is. Csupán az a fontos, hogy friss legyen, mert a megsavanyodott savó emésztőszervi betegséget okozhat. Tejiparunk az elmúlt évben 113,7 millió liter savót bocsájtott ki. Ebből 527 ezer litert az élelmiszeripar hasznosított és 727 ezer literből takar mánylisztet készítettek. Közvetlen takarmányozásra a mezőgazdasági üzemekben 99,3 millió litert használtak, tehát 13 millió litert senki nem hasznosított. Ezt a mennyiséget veszteségként tartják számon. Figyelemreméltó azonban, hogy tavaly savóból 22,5 százalékkal többet használtunk fel, mint 1975-ben. A mezőgazdasági üzemekben nyáron és ősszel több savót hasznosítottak az állatok táplálásában, s a granulált takarmányok készítésében. A hatodik ötéves tervidőszak második évében — vagyis idén — a tejipar 600—800 tonna savólisztet készít, főleg a takarmányipar részére. Ehhez legalább húsz millió liter friss savó szükséges. Az élelmiszeripar körülbelül egymillió litert hasznosít, s még mindig marad százmillió liter friss savó, amelyet a mezőgazdaságban lehet felhasználni. Mivel a tejipar nem rendelkezik igénynek megfelelő szárító kapacitással, 1980-ig a savó 80 százalékát friss állapotban kell hasznosítani. Külföldön mind a szárított, mind pedig a besűrített savót leginkább az állatok takarmányozásában hasznosítják. A lisztté feldolgozott savót a tápok összetevőjeként, a besűrítette» pedig a mezőgazdasági üzemek használják fel. Amíg hazánkban nem építik ki a szükséges szárítókapacitást, azokban a tejipari üzemekben, ahol sajtkészítéssel is foglalkoznak, addig is célszerű volna a savónak 30 százalékra való besűrítése, s ezzel a szállítása is könnyebbé válna. A savónak ilyen állapotban való szállítása lényegesen olcsóbb lenne, hiszen a vízmennyiségnek 40—50 százalékát elpárolnák. Ezért időszerű meghatározni, hol építsék fel az elpárologtatókat, s ezzel egyidejűleg szükségessé válna felmérni a jelenlegi energetikai kapacitást. Amennyiben a takarmányellátás kialakítása napjainkban időszerű feladat, szükséges, hogy a savó hasznosításának a problematikáját össztársadalmi fontussági sorrendben, országos méretben oldják meg, hiszen ennek a takarmányalapanyagnak a jövőben az állatok ellátásában még nagyobb jelentősége lesz mint ma. Ha ezt a feladatot gyorsan valóra váltjuk, a befektetett összeg, többlet hús formájában hamarosan kamatostól visszatérül. A savóhoz hasonlóan ugyancsak kitűnő takarmányösszetevő az író is. Az elmúlt évben 31 millió 900 ezer liter író maradt vissza a tejfeldolgozásnál, s ebből 13 millió 351 ezer litert használtak fel a sütödékben, s a fogyasztási piacon. A mezőgazdaság 18 millió 549 ezer litert — az előbbi valóságához képest 1 millió 890 ezer literrel többet — használt fel az állattenyésztésben. Ebben az évben talán az írót is szárítják a sütödék részére. A tejipari hulladékokon kívül a fölözött tej mennyisége a múlt évben 399 millió 295 ezer liter volt. Az élelmezésben felhasználtunk belőle 25 millió 187 ezer litert, s a központi takarmányalapba 285 millió 200 ezer, a mezőgazdasági üzemekbe pedig 88 millió 908 ezer liter fölözött tej került. • • • Az elmondottak azt bizonyítják, hogy a tejipar hulladékanyagainak és melléktermékeinek az élelmiszeriparban és az állatok táplálásában való felhasználásával jelentős abrak mennyiséget takaríthatnánk meg, s mivel fehérje és könnyen hasznosuló összetevőkről van szó, ésszerű felhasználással egyben lehetőség nyílna az állati fehérje komponens külföldi behozatalának a csökkentésére is. VINCENT BRUCLIK, mérnök Előtérben a minőség l^gBZŐgazdaságunkban a szarvas“** marha-tenyésztés egyike a legfontosabb feladatoknak. Ezért szükséges fokozott figyelmet fordítani a hasznosságra és a szaporításra. Gazdasági szempontból nem mindegy, hogy a szövetkezetek ás az állami gazdaságok mennyire használják ki állományukat, hiszen olyan állatokról van szó, amelyeknél sok ideig kell várni, amíg a borjakból tehén lesz és az sem mindegy milyen tehén. A koiicei járásban a múltban sok probléma merült fel a tejtermelés fejlesztése terén. Néhol a gyenge minőségű takarmány, számos helyen a kiválasztás, az utódnevelés, a hiányos nyilvántartás volt a fejlődés kerékkötője. Az egyedi, hasznosság szerinti takarmányozás elhanyagolása, az embereknek a feladatokhoz,, a problémák megoldásához való helytelen hozzáállása okozta a tejtermelés csökkenését. Ilyen hiányosságok után a járási pártbizottság dolgozói, közösen a járási mezőgazdasági igazgatóság dolgozóival a legfontosabb feladatok egyikeként éppen a tejtermelés fejlesztését akadályozó tényezők felszámolását és a szaporítási munka megjavítását tűzték ki célul. Az állattenyésztés fellendítésére bizottság alakult, s annak erőfeszítései már az első évben némi javulást eredményeztek; a járás mezőgazdasági üzemel a tejeladást 299 ezer literrel, a marhahús értékesítést 19 tonnával s a sertéshús szerződést 393 tonnával növelték. Ennek ellenére is három millió liter tejjel, 308 tonna sertéshússal és 822 tonna marhahússal maradtak adósai társadalmunknak. A megfelelő takarmányértékesítés s az állati eredetű termékmennyiség, az egyedi hozamok növelése szempontjából igen nagy jelentősége van a fajtafeljavításnak. Ezt a célt szolgálja a járásban az utóbbi években létrehozott három farm, ahol korszerű feltételek közt tenyészanyag szaporítással foglalkoznak. A fajtafeljavítás a Veľká Ida-I Állami Gazdaságra, a biedovcei, a družstevnai szövetkezetre hárul. A cesticei telep létrehozása jelentős beruházást igényelt. A Velká Ida-i Állami Gazdaság kooperációs és integrációs viszonya a szomszédos gazdaságokkal, a fajtafeljavítási vállalkozása elismerésre méltó. Megfelelő tenyésztési és gondozási feltételek között példát mutat a tejhozam növelésére. Rövid idő alatt sikerült megalapozniuk egy olyan törzsállományt, amely a továbbiak során hozzájárulhat a szarvasmarha-Behozzák a lemaradást? Az elméit esztendő sajnos a levicei (lévai 1 járás mezőgazdasága számára igen kedvezőtlen volt. Tavasszal rendkívüli szárazság uralkodott, a gabonafélék érésekor pedig forrőság lépett fel, ősszel rendkívül sok volt a csapadék, így a növénytermesztésben a feltételezettnél gyengébb lett az eredmény. A járás mezőgazdasága búzából 46, árpából pedig 40 mázsa termésátlagot ért el hektáronként. Annak ellenére, hogy ez minden idők második legjobb termésének felel meg, nincs teljes mértékű elégedettség, mivel a termelési-pénzügyi tervben nagyobb menynyiség termelését irányozták elő. Mindössze hat efsz ért el 50 mázsán felüli hektárhozamot búzából. Ezek a következők: Dolná Seü, Pohronský Ruskov, Tekovské Lužany, Želiezovce, Kalná és Starý Tekov. Az árpatermeiésben a Tekovské Lužíankyi, Tekovské Lužanyi, levicei és kainál szövetkezetek jeleskedtek. A két növényfajtánál a legkisebb hektárhozamot a santovkal, a demandicei, a zemberovcei, a tupái és a bátovcei efsz-ek érték el. Kétségtelen, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt eléggé nehéz évet zárt a vojnfcel szövetkezet. Búzából negyvenhat, kukoricából harminc, cukor répából kétszázhetvennyolc, dohányból huszonkét, silókukoricából szóznyolcvannégy mázsás hektárhozamot értek el. Nagyszerű eredménnyel dicsekedhetnek a szőlőtermelők, akik járási viszonylatban a másodikok lettek százhárom mázsás hektárhozammal. Már évek óta az egyik legjobb és legjövedelmezőbb ágazata a szövetkezetnek a kertészet, ahol az elmúlt évben 2,5 millió korona nyereséggel zárták az évet. Dicséret Illett az ott dől gozókat, akik fáradhatatlanul teljesítették a reájuk bízott feladatokat. A szövetkezet jelentős tartalékokkal rendelkezik ahhoz, hogy minden mutatóban teljesítse az Igényes tervfeladatokat az állattenyésztésben. Az ott dolgozó kommunistáknak, pártonkfvülieknek van mit tenniük annak érdekében, hogy a szövetkezetben előkelő helyre kerüljön az állattenyésztés. Az elmúlt évben a tervezett (800) telénhétszámot elérték, teljesítették a sertéshús leadás tervét, egy kocától átlagosan 18,8 malacot választottak el, az egy tehénre jutó tejtermelést nem érték ei, így a tejleadás tervét sem sikerült teljesíteni. A hízómarháknál 0,96, a sertéseknél pedig 0,51 kg volt a napi súlygyarapodás. Az eredményekkel sem a szövetkezet, sem a pártszervezet vezetősége nem elégedett, ezért a jövőben nagyobb gondot fordít a minőség javítására, a hatékonyság fokozására, a dolgozók becsületesebb munkájára, jobb takarmányok bekészítésére stb. Javulás mutatkozott a gépek kihasználásában. Egy átlag hektár megművelésére 10,9 liter üzemanyagot használtak fel a tervezett 12,7 liter helyett, azonban túllépték a javítási költségeket, így az alkatrészekkel való gazdaságosabb felhasználásra kell serkenteni a dolgozoőkat. Miriák Ferenc, Vojniqe Természetesen nemcsak a szélsőséges időjárásban kell a lemaradást keresni. Számos esetben bizony hiányzott az agrotechnikai követelmények kellő betartása isi Cukorrépából, melyet 5100 hektáron termeitek, csupán 305 mázsás hektárhozamot értek el és eladási tervüket mindössze 73 százalékra teljesítették. Aránylag elfogadható volt az állattenyésztés termelése, jelentős javulás állt be a tejtermelésben. Az előző évhez viszonyítva tehenenként 190 liter tejjel többet fejtek. A tehenenkénti évi fejési átlag meghaladja a 2950 litert. Ennek ellenére a járás tejtermelésének színvonala nem üti meg a nyugat-szlovákiai kerületi szintet. Talán mondani sem kell, milyen igényes tervfeladatok vőrnak idén a járás mezőgazdaságának dolgozóira. Feltehetően, okulva a tavalyi eredményekből, mindent elkövetnek annak érdekében, hogy behozzák a lemaradást, Abel Gábor 7 Céltudatos munkával: Kiküszöbölik a fejlődést gátló problémákat tenyésztés minőségi fellendítéséhez. A növendékállomány is kiváló kondícióban van, s amennyiben biztosítja a fajta által támasztott igényeket, a járásban bármelyik gazdaság vállalkozhat az eredményes továbbtenyésztésre. Az állami gazdaságban 2478 szarvasmarhát tartanak, melyből 1058 a tehén. Üszőkből 338, tehénből pedig 57-el tartanak többet mint tervezték. Tavaly az évi fejésátiag — egy tehén átlagában — 3344 liter volt; 144 literrel több a tervezettnél. Egy liter tej termeléséhez 0,33 kilogramm abraktakarmányt használtak. Tizenkilenc dekával kevesebbet az előbbi év valóságánál; A fedeztetésnél a szakemberek azt is elsődleges feltételnek tartják, hogy az egyed elérje a megfelelő súlyt, mert csak úgy számíthatnak életerős leszármazottakra. A törzsállomány utánpótlásán kívül előirányozták a továbbszaporításböl származó tenyészüszők és bikák értékesítését, ami előreláthatóan nagy jövedelmet biztosít majd a gazdaságnak. Gondot fordítanak a tehenek selejtezésére Is. Tavaly a tehénállomány 31,4 százalékát selejtezték és száz tehénre számítva negyven üszőt fedeztettek be. Az értékes állomány ápolása, gondozása nagyon igényes. A gondozók szigorúan betartják a munkafegyelmet. Ugyanilyen igényesek az állatok egyedi nyilvántartásában is. A tehenek törzslapján nyomon követik a fedeztetéseket, elléseket, a hozamot s minden fontos adatot, amely a legértékesebb utódok továbbszaporításához szükséges. Mivel nagy hozamú állatokról van szó, természetessé vált az egyedi takarmányozás. Az állatok tiszták, az istállók belsejének és környezetének a rendbentartásán meglátszik a jó gazda kezenyoma. Az átlagos napi tejhazam közel tíz liter és naprél-napra jobb, ami igazolja az ésszerű takarmányozás termelés meghatározó szerepét. Az alap* takarmányt jó minőségű siló, szenázs- és szálas takarmány alkotja, kiegészítésképpen pedig hasznosság szerint tápot is kapnak az állatok. Egy liter tej termelésére 31 dekagrammot adnak. A tíz litert meghaladó egyedek abrakát literenként két dekával, s a húsz litert meghaladók abrakfejadag* ját literenként öt dekával megtoldják. A tehenek között van jó néhány olyan egyed, amelynek a hozama messze felülmúlja az átlagot, s így nagy adag póttakarmányt igényel. A fejtáblák bizonyítják, hogy nem ritka a 25—35 literes napi tejhasznosság. Ebbe a csoportba illeszkedik be például „Rézsi“ névre hallgató tehén napi 31 literrel, s a nehezebb „súlycsoportba“ tartozik a „Lidi“, „Olga“, „Otília“ névre hallgató tehén. Ezeknek napi tejhozama 36 liter körüli. Az ilyen egyedektől származó utódokból kell felnevelni a törzsállományt! Az állami gazdaságban nagy gondol fordítanak a dolgozók továbbképzésére Is. Az állatgondozóknak nemcsak a tenyésztést szabályokkal kell tisztában lenniük, hanem a különböző berendezések, gépek kezeléséhez, üzemeltetéséhez is érteniük kell. Anyagilag érdekeltek a termelésben, s a teljesítménytől függően jövedelmük havonta meghaladja a háromezer koronát. A dolgozók munkakörülményei napról-napra jobbak. A kifogástalan tisztaságnak, a rendszeres tisztálkodásnak, a fertőtlenítésnek és az állategészségügyi szabályok betartásának, a különböző betegségek megelőzése szempontjából is rendkívüli nagy hordereje van. A gazdaság az elmúlt évben tejeladási tervét 105,3 százalékra teljesítette. A napi tervet nemcsak teljesítik, hanem jóval túlszárnyalják. Hozzájárultak ahhoz, hogy a járás év elejétől a tejeladást 190 ezer 300 literrel túlteljesítés!. ILLÉS BERTALAN ígéret van, tej nincs A Nové Zámky-í járás mezőgazdasági üzemeinek Ismét gondot okoz a tejtermelést és eladási feladatok teljesítése. A negyedévi értékelés ugyan még nem készült el, de a március tizedikével zárult Időterv értékelése nem kis problémákra enged következtetni. Az említett Időpontig ugyanis közel 106 ezer literes adósságot mutattak ki a jmi által irányított üzemek. Ha kicsit részletesebben elemezzük a helyzetet, érdekes képet kapunk. A járás huszonhat mezőgazdasági üzeméből csupán nyolc állt hivatása magaslatán és tett maradéktalanul eleget tejeladásí kötelezettségének. A legjobb eredményt a Surany-i Gyümölcstermesztő Állami Gazdaság érte el: 120,5 százalékra teljesítette tejeladási feladatát. öt 18,6 százalékos túlteljesítéssel a palárikovot nagyhizlalda követi az élcsoportban. A tejeladás időtervét pozitív eredménnyel zárók közé tartozott még a kamenlcal, a svodíni, a koltat, a zemnél és a Tubái szövetkezet, valamint a Mikuláši Állami Gazdaság. A sor végén a rúbaňiak (88,2 százalék) és a salkaiak (90,9 százalékos tervteljesítés) kullogtak. Talán vessünk még egy pillantást az átlagos napi tejhasznosság alakulására is. Március első harmadában a Šurany-i Gyümölcstermesztő Állami Gazdaság tehenei jeleskedtek. Napi és darabonkénti átlagban 9,36 liter tejet termeltek. A tehenenkéntl napi tejtermelés járási átlaga 6,40 liter volt. Ennél gyengébb eredményt összesen tizenkét mezőgazdasági üzem mutatott föl. A máňai, dubníki, mužlal, bfňai és a gbelcei szövetkezetben, valamint a Štúrovo! Állami Gazdaságban öt-hat liter tejet termeltek napi és darabonkénti átlagban a tehenek. A bardoüovoi és a salkai szövetkezetben pedig még az ötliteres átlagot sem tudták elérni. A salkai szövetkezetben például átlagosan 4,75 liter tejet fejtek naponta egy tehéntől. Az évzáró taggyűlésen a feladatok ismertetésekor szinte egyetlen gazdaságban sem felejtették el hangsúlyozni, milyen nagy fontossággal bír a termelési eredmények javítása. A legtöbb helyen ezt komolyan gondolták, s az első naptól kezdve valóban minden lehetőséget megragadnak és kihasználnak az eredményjavításra. S ennek meg is van a látszata. Sokhelyütt azonban csak ígérgetnek a vezetők és az állattenyésztésben dolgozók, kiemelnek és — egyszerűen vagy nyomatékosan — hansgűlyoznak, ám mihelyt a tettekre kéne sort keríteni, minden marad a régiben. Sőt! Bizonyítékként csupán egyetlen adatot szeretnék említeni: a vitatott járásban március első harmadáig, a múlt év azonos időszakához viszonyítva, összesen kilenc mezőgazdasági üzemben csökkent a tehenek átlagos napi tejtermelései Például a hűli és a máňai szövetkezetben több mint tíz százalékos visszaesés volt tapasztalható. Az elmondottak Ismeretében egyelőre aligha beszélhetünk egységes eredményjavításra törekvésről. Legfeljebb annyit rögzíthetünk, hogy ígéret már van, de tej még mindig nincs elég a Nővé Zámky-i járás mezőgazdasági üzemeinek többségében. S az már gondolom magától értetődik, hogy ezen az áldatlan helyzeten mielőbb változtatni kéne. (kfidek)
