Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-04-09 / 14. szám

SZABAD FötDMÜVES 1977. ápfetív w. 4 Segített a téli kampány A kedvező tavaszi időjárás földműveseinket kicsalogatta a földek­re, s rövidesen befejezték a tavasziak vetését és előkészítették a talajt a többi növény számára. Sok függ azonban e munkák helyes elvégzésétől. Ugyanis két ne­héz esztendő hátrányait kell leküzdeni, ki kell alakítani az 1977-es év termelési feladatainak teljesítését elősegítő lehetőségeket és meg kell teremteni az adottságait annak, hogy hatodik ötéves tervünk további esztendeiben még sikeresebben haladhassunk előre. A növénytermesztésben azon kell igyekezni, hogy már ez évben kiegyenlítsük az állattenyésztéshez mért fejlődési ütemkülönbségét. Az elmúlt év tapasztalatai alapján lényegesebben kell fokozni a cu­korrépa és a kukorica termesztése felöli fokozottabb gondoskodást, többet kell tenni a terimés takarmányok hozamának fokozása érdé kében. Az állattenyésztés szakaszén földműveseink feladata, még a ked­vezőtlenebb takarmánymérleg adottságai közepette Is, tovább fokozni az állattenyésztési termékek előállításának dinamikus növelését, el­érni a tervezett hasznosságot, csökkenteni a veszteségeket, hogy ál­lattenyésztési termékekből az ütemterv szerint láthassák el a piacot. E feladatok megvalósításában az Idei téli kampány adta meg a lendületet. A múlt évben meghirdetett kampány célja az volt, hogy földműveseink az Irányító szervek, a társadalmi szervezetek, a tudo­mány- és a kutatás dolgozóinak segítségével, olyan intézkedéseket dolgozzanak ki, amelyek e feladatok és kitűzött célok teljesítését segítik elő. s Járásainkban és az egyes szövetkezetekben a politikai-szervezési intézkedések során elsősorban a munkakezdeményezés és a verseny­­mozgalom kibővítésére fordítottak gondot. A versenyt az eszközök gazdaságos kihasználására, a legjobb mi­nőség elérésére és a munka hatékonyságának fokozására irányítot­ták. A téli kampány keretében az új technika napjait, szemináriumo­kat, aktívákat rendeztek, amelyeken megvitatták a mezőgazdasági termelés összpontosítása és szakosítása alkalmazásának kérdéseit. A növénytermesztés feladatainak sikeres teljesítése érdekében a Járási mezőgazdasági igazgatóságok a Szövetkezeti Földművesek Szö­vetségének járási bizottságaival karöltve gabona- és takarmány­termesztő konferenciákat, a cukorrépa, a burgonya termesztőinek aktíváit szervezték meg, hogy kellőképen felkészülve kezdjenek a talajelőkészítéshez és e növények termesztéséhez. Ellenőrizték a ve­tőmag, az ültetőanyag és a műtrágyák helyes tárolását és kezelését, szakmai tanulmányutakat rendeztek a példás öntözőgazdálkodást folytató üzemekbe. Az állattenyésztési dolgozók számára megszervezték a szakmai ak­tívákat, amelyeken ismertették a tudomány- és a technika legújabb vívmányait e téren, amelyek elősegítik a termelés mértékének foko­zását a minőség javításával párhuzamosan, a zoohlgiéniai és az állategészségügyi intézkedések betartása mellett. Egyes járásokban, mint például a luCenecl (losonci), topolíanyl, prešovi és más járásokban a mezőgazdasági űzetnek részletes nö­vénytermesztési programot dolgoztak ki az egyes növényekre, s e programokat a tudományos intézetek dolgozói bírálták felül és hagy­ták jóvá szakszempontból. Az állattenyésztés szakaszán a téli kampány feladatait mindenek­előtt a takarmányok jobb kihasználására, kezelésére, a terimés ta­karmányok ízesítésére, az abraktakarmányok fogyasztásának csök­kentésére összpontosították. Földműveseink a galantai, a žilinai, a koSicei, a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi), a prešovi járásokban Igen ügyesen oldották meg a szalma ízesítésének problémáját kü­lönböző adalékok hozzáadásával és préselt takarmánnyá való feldol­gozásával. Egyes járásokban, mint például a trebišovi és a zvolení járásban a földművesek a szalmát savóval ízesítették. Csaknem min­den mezőgazdasági üzemben igyekeztek az abraktakarmányt megfe­lelő élelmiszeripari hulladékkal helyettesíteni. A téli kampány tehát eredményesen járult hozzá a mezőgazdasági üzemek fokozottabb termelési lehetőségének kialakításéhoz, a gazda­sági állatállomány létszámának és hozamának növeléséhez, a törzs­állomány újratermelési folyamatának meggyorsításához, az elhullás arányszámának csökkentéséhez. A szövetkezetek a téli kampány ke­retében jelentős eredményt mutathatnak fel a hatékonyabb közgaz­dasági agitáció és propaganda megteremtésében is. A szövetkezetek kidolgozták társadalmi és szociális fejlesztés terveit, amit a zár­számadó taggyűléseken hagyott jóvá a tagság. Korai lenne a téli kampány eredményeiből végleges következtetést vonni le és felmérni mennyiben segíti hatodik ötéves tervünk máso­dik esztendeje feladatainak teljesítését. Egy azonban már most lát­ható, a feladatok lelkiismeretes teljesítése már eddig is komolynak mondható részlegeredményeket hozott. Sikeresen indultunk a tava szí munkákba, a gépek, vetőmagok és a műtrágya előkészítése idő­ben megtörtént. Mindenütt keresik a takarmánnyal való takarékos­ság lehetőségeit, javult a gazdasági állatok felöli gondoskodás mér­téke. Megnyugtató a helyzet a vágóállatok felvásárlása időtervének teljesítése terén Is, csakúgy mint a tej- és a tojás felvásárlásában. Napjainkban tehát minden földművesünk elsőrendű feladata, hogy a megkezdett ütemben végezzék a soron levő munkákat, sőt ezt az ütemet még fokozzák is, hogy így kellőképpen biztosítsuk a nép élelmezése szempontjából oly szükséges termékeket. Természetesen nem szabad megengedni, högy igyekezetükben ma­gukra maradjanak, nyújtsanak segítő kezet földműveseinknek mind­azok, akiktől mezőgazdaságunk fejlődése és eredményessége nagy mértékben függ. tehát gépiparunk, vegyiparunk dolgozói és mind­azok, akiknek szívügye, hogy népgazdaságunk minden téren jó ered­ményeket mutathasson fel hatodik ötéves tervünk második esztende­jében is. IIP) Az egyeztető eljárások első tapasztalatai Az egyeztető bizottságok nem oldhatják meg az általános, illetve a szövetkezeti jogrend Az érvényben levő 122/1975 Zb szá­mú mezőgazdasági szövetkezeti tör­vénnyel, a szövetkezetek mintaalap­szabályaival, Valamint a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériumának a szövetkezetekben lefolytatott egyeztető eljárásokról szóló 160/1975 Zb számú rendeletével összhangban az egyeztető bizottságok (a több mint 300 tagot számláló szö­vetkezetekben), illetve a többi szövet­kezetben az ellenőrző bizottságok tár­gyalják meg a szövetkezet és a szö­vetkezeti dolgozók között előadódó pereket. Az egyeztető albizottságok tevékenységét a 160/1975 Zb számú rendelet 19. paragrafusa értelmében módszertanilag a Szövetkezeti Föld­művesek Szövetsége irányítja. Mivel a szövetkezetek életében tel­jesen új tevékenységről van szó, a­­melynek célja elősegíteni a szocia­lista törvényesség betartását a szövet­kezet és a szövetkezeti tagok, vala­mint dolgozói érdekében, az SZFSZ szervei olyan intézkedéseket hagytak jóvá, amelyekben részletesen kijelöl­ték az SZFSZ egyes szerveinek felada­tait, tehát a Szövetség alapszerveze­tében, a szövetkezetben is. A Szövetkezeti Földművesek Szövet­sége járási bizottságainak elsőrendű feladata volt kellő együttműködést te­remteni a járási mezőgazdasági igaz­gatósággal az egyeztető (ellenőrző) bizottságok elnökeinek továbbképzé­sében. Az eddig beérkezett jelentések szerint ez év február végéig az SZFSZ járási bizottságai ilyen iskolázást har­minckét járásban tartottak. A fenn­maradó négy járás közül háromban (Nová Zámky, Martin, Prešov) már­ciusban valósítja meg ezt az iskolá­zást, míg a Bratislava-vidék járás nem tűzte még ki az iskolázás időpontját. Ez az iskolázás egy-két napot vett igénybe és több járásban bentlakásos módszerrel oldották meg. Több járás­ban ezt az iskolázást a tél folyamán megismételték a szövetkezeti tisztség­­viselők és szakdolgozók ciklikus is­kolázása keretében a járási mezőgaz­dasági igazgatósággal karöltve. Az oktatás során átvették az álta­lános jogszabályokat, valamint azokat a különleges rendelkezéseket, ame­lyek az egyeztető bizottságok tevé­kenységét és hatáskörét szabják meg. Továbbá foglalkoztak az SZFSZ által kiadott módszertani utasításokkal, a­­melyek a szövetkezetek egyeztető bi­zottságainak tevékenységére vonat­koznak. E rendelkezések és jogszabá­lyok írásbeli anyagát a szövetkezetek egyeztető bizottságainak elnökei ide­jében kézhez vették. A szövetkezetekben az egyeztető bi­zottságokat nagyobhára az illetékes jogszabályokkal összhangban állítot­ták össze. Előadódott azonban olyan eset is, hogy az egyeztető bizottságok tagja, illetve elnökeként — a szövet­kezeti mintaalapszabályok 32. cikke­lyének 3. bekezdésében foglaltakkal ellentétben — a szövetkezet tisztség­­viselőit, a vezetőség tagjait, vezető dolgozókat, a szövetkezet közgazdá­szát vagy könyvelőjét választották, akik pedig egyáltalán nem lehetnek г/дг / лг / mm ✓ лжг / sr/ar/«/ar/ megszegésének összes eseteit. az egyeztető bizottság tagjai. Ilyen eset adódott elő a levicei (lévai) já­rásban több is. Ennek megállapítása­kor az SZFSZ Központi Bizottsága a Mezőgazdasági- és Élelmiszeripari Minisztériummal történt megegyezés után figyelmeztette az SZFSZ járási bizottságait, hogy e kérdésben eszkö­zöljenek változást és a végrehajtott módosításokat terjesszék a szövetke­zet taggyűlése elé, mivel az egyeztető bizottságok tagjainak jóváhagyása a taggyűlés hatáskörébe tartozik. A szövetkezetek egyeztető bizottsá­gai elnökeinek iskolázán a részvétel általában igen jónak mondható — meghaladta a 85 százalékot —, sőt egyes járásokban (Nitra, Čadca, Dolný Ku bin, Vefký Krtiš) szászázalékos volt. Az oktatás színvonalát, amelyen a résztvevők kicserélték eddigi tapasz­talataikat, az egyeztető bizottságok tagjainak, illetve elnökeinek ráter­mettsége szabta meg. Az olyan elnö­kök (köztük nők is), akik bizunyos tapasztalatokkal rendelkeznek, mivel már korábban tisztségeket töltöttek be a szövetkezetekben, esetleg a nép­­képviseleti szervekben (nemzeti bi­zottságok), vagy a tömegszervezetek­ben (SZISZ, Nőszövetség), kellő fel­­készültséget mutattak és komoly ér-Íleklődést tanúsítottak e tevékenység ránt. örömmel üdvözölték a törvény­hozónak azt az igyekezetét, hogy le­hetővé váljék éppen az egyeztető bi­zottságok tevékenysége által közvet­lenül a szövetkezetben megoldani egyes vitás, vagy peres ügyeket egyezség létrehozásával és így elke­rülhető a bíróság bevonása. Az egyez­tető bizottság igen sok elnökének már értékes tapasztalata is van e té­ren (pl. a Púchovi Efsz-ben), mivel itt a szövetkezet vezetői és tisztségviselői részéről nagy megértéssel kezelik ezt a kérdést és e tevékenység maradék­talan teljesítése szempontjából min­den szükséges feltételt kialakítottak. Érdekes képet nyújt az egyeztető bizottságok tevékenységi tartalmának áttekintése. Az egyeztető bizottságuk által megtárgyalt peres ügyekről át­tekintése az SZFSZ járási bizottságá­nak csupán tizenkét járásban van (Levice, Čadca, D. Kubín, L. Mikuláš, Lučenec, Pov. Bystrica, Prievidza, V. Krtíš, Bardejov, Košice, Poprad és Rožňava). A többi járási bizottság ilyen nyilvántartást még nem dolgo­zott ki. A szövetkezetekben azonban az egyeztető eljárásokat ezek a bizott­ságok már végrehajtják. Értesüléseink szerint, az említett tizenkét járásban a szövetkezetek egyeztető bizottságai összesen 171 peres ügyet intéztek. Közülük legtöbbet a őadeai járásban (97) és a poprádi járásban (32). A többi említett járásban eddig egy­­négy peres ügyet tárgyaltak meg, ami nézetünk szerint elfogadhatóbb, reáli­sabb adatnak tűnik, mint az előző. A őadeai járásban ugyanis összesen öt szövetkezet van, ahol a tagok száma meghaladja a háromszázat. Viszont ezekben a szövetkezetekben még nem választották meg az egyeztető bizott­ságot. Feladatkörüket a szövetkezet ellenőrző bizottsága tölti be. A jelen­tésükben felsorolták az összes pereg ügyeket, panaszokat, észrevételeket és javaslatokat, amelyeket a szövet­kezet tagjai az 1976-os évben e járás­ban az SZFSZ járási bizottságára, il­letve a járási mezőgazdasági igazga­tóságra benyújtottak. Viszont a többi járásból is olyan kép tárul elénk az adatok alapján, hogy az egyeztető bi­zottságok elé a szövetkezet tisztség­­viselői részéről azokat az eseteket terjesztik, amelyek a szövetkezet egyéb szerveire tartoznak, mint pél­dául a szövetkezeti fegyelem megbon­tása, fegyelmi intézkedés, okozott kár jóvátétele stb. Tehát nemcsak a szö­vetkezet és a tag között felmerült pe­reket, amelyek a szövetkezet iránti munkakapcsolatokból származó igé­nyek nyomán erednek, hanem egyéb olyan igényeket is, amelyek más kap­csolatukból, vagyonjogi igényekből adódnak, amennyiben a tagsági jogok és kötelességek gyakorlásával kap­csolatosak. (A 122/1975 Zb számú tör­vény 32. §-ának 1. bekezdése.) Az egyeztető eljárások helyes le­folytatása érdekében az SZFSZ járási bizottságai jogi albizottságokat ala­kíthatnak ki a járási mezőgazdasági igazgatóság jogászaiból, a járásbíró­ság és más szervezetek szakemberei­ből. Az eddigi tapasztalatok szerint, ahol az SZFSZ járási bizottságai ezt a lehetőséget kihasználták (Rožňava, Komárno, Topoľčany, Lučenec, Barde­jov, Sp. N. Ves és mások) a szövetke­zetekben létesített egyeztető bizottsá­gok elnökeinek van hová fordulni ta­nácsért. Ezért megfontolandó, hogy ilyen szakmailag jól felkészült albi­zottságokat ne alakitsanak-e ki más járásokban is. Mivel ez a tevékenység, az egyezte­tő bizottsága munkája, szövetkeze­teinkben egészen újkeletű, így a kez­deti nehézségek jeleit is magán viseli, A szövetkezetekben különböző problé­ma még mindig sok akad. Egyes já­rásokban igen sok albizottság tétlen­kedik, mert úgymond tagjait nem ho­norálhatja, viszont az érvényes ren­delkezések azt is kihangsúlyozzák, hogy az egyeztető bizottság munkáját feltétlenül a munkaidő után végzi. Ha kivételesen munkaidőben ülésezik, úgy a bizottság tagjainak szabadnap és bértérítés jár (a Szövetségi Mező­­gazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium 160/1975 Zb számú rendelete 18. §-ának 2. bekezdése). Szövetkezeteink igen sok tagja, sőt elnöke sem értel­mezi helyesen e bizottságok hatáskö­rét, viszont ebhez hiányoznak még a szövetkezeten belül érvényes rendel­kezések — a szövetkezet ügyviteli, munka- és szervezési rendje, amely tartalmazza és körülhatárolja a szö­vetkezet összes szervének hatáskörét és tevékenységének tartalmát. Majd ha szövetkezeteinkben mindenütt ki­dolgozzák a számukra érvényes ügy­viteli-, munka- és szervezési rendet, az egyeztető bizottságokat bizonyára nem togják olyan esetekkel terhelni, amelyek hatáskörükbe nem tartoznak. MUDr. Michal Ourdiak ◄ A kiváló dolgozók munkájának elismerése abban is megnyilvánul, hogy propagációs táblákon bemutatják őket. Foto: —tt—

Next

/
Oldalképek
Tartalom