Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-04-02 / 13. szám

1977. április 2. SZABAD FÖLDMŰVES mjezőgazdeságunk gyorsütemű fej­­lődésének több fontos tényezője van, de azt hiszem közülük legjelen­tősebb az emberi szakértelem. A szak­kádereket a főiskolákon és mezőgaz­dasági technikumokban képzik, a szakmunkás nevelést pedig különböző irányzatú szaktanintézetekben végzik. A sokoldalú szakemberképzésben 'döntő szerepük van a pedagógusok­nak, nevelőknek. Ahol szakmailag jól felkészült, gazdag pedagógiai tapasz­talatokkal rendelkező oktatók tevé­kenykednek, az eredmény nem ma­radhat el. A kiváló pedagógusokkal ellátott iskolák közé tartozik a Sahy-i Mező­gazdasági Szaktanintézet, amely hosz­­szú éveken keresztül mint műszaki középiskola működött s részben nap­jainkban Ц az, mert még mindig van az iskola keretében két levelező osz­tály és az idén érettségiző negyedike­sek. A növénytermesztési- és állatte­nyésztési szakirányú középiskolán a végzősök harmincán vannak s közü­lük tizennégy a diáklány. A közeljö­vőben érettségizők közül kilencen szeretnék főiskolán folytatni tanulmá­nyaikat és mérnöki oklevelet szerezni. Ä kitűnő pedagógusgárda többre is képes Dezső osztályfőnök tizenkilenc esz­tendeje, DANIS Ferenc mérnök már közel egy évtizede igazgatója az isko­lának és tizenhét éve tanft a techni­kumban. De lehetne tovább sorolni a szaktanárok, pedagógusok neveit, akik már több mint egy évtizede oktatják, nevelik a mezőgazdaságunk részére a szakembereket, olyanokat, akik közül már sokan mérnökök, állatorvosok, vagy fontos funkciókat töltenek be a Danis Ferenc mérnök, az iskola igazgatója, Pál Dezső osztályfőnökkel. Hogy az iskolában általánosan jó ta­nulási eredményeket érnek el a diá­kok, az elsősorban a jól képzett, nagy gyakorlati tapasztalatokkal rendelke­ző s lelkiismeretes tanári karnak kö­szönhető. De emellett hűek is az isko­lához. Annak ellenére, hogy a mező­­gazdasági technikumot szaktaninté­zetté minősítették át, a pedagógusok ott maradtak, ahol hosszú év évek óta tanítanak. CSUTORA Imre osztályfő­nök például már két évtizede, PÄL politikai életben, a mezőgazdasági üzemekben és más vállalatokban. — Eddig hány tanuló végzett a szakközépiskolában — érdeklődtem Danis Ferenc igazgatótól? — Nappali tagozaton 820-an kaptak érettségi bizonyítványt, és a levele­zőin közel négyszázan végeztek. —. Melyik vidékről jártak a szak­­középiskolába a diákok és távhallga­tók? — Komárom vidékétől, egészen a lankás Gömörig voltak rendszeresen hallgatóink. — S tartják velük a kapcsolatot? — Legtöbb esetben a nálunk érett­ségizett diákok először mint szabad­ságon levő katonák látogattak el hoz­zánk. De sokszor fordultak hozzánk ügyes-bajos dolgaikkal. Emellett rend­szeresek az érettségi találkozók is, amelyeket nálunk rendeznék meg. A volt diákjaink közül, akik elvégezték a főiskolát és vezető funkciókat tölte­nek be, gyakran ellátogatnak hoz­zánk, de mi is felkeressük őket. Kö­zülük legtöbben becsületesen helytáll­nak és büszkék vagyunk rájuk. A szaktanintézet tíz osztályában 298-an tanulnak traktoros és gépveze­tő szakon. Az osztályok többsége egyenlőre a régi iskolában, Léván van elhelyezve s ez elég sok gondot okoz a tanári karnak. De ez év szep­temberétől valamennyi osztály a jól felszerelt ipolysági iskolába kerül, s így a kötelező órák mellótt még na­gyobb önkéntes tevékenységet fejthet­nek ki. A különböző körökben mindig jó munkát végeztek az iskola diákjai. Je­lenleg tizennégy érdek- és szakkör­ben tevékenykednek a tanulók. Jól működik az irodalmi, fényképészeti és a sportkör, az „ügyes kezek és fügre ujjak“ csoportja. A körökben rend­szeresek a politikai és szakelőadások. Az ismerd a múltat — építsd a jövőt elnevezésű körben, nagy gondot fordí­tanak a hagyományok ápolására. Nép­művészeti tárgyakat gyűjtenek és a diákok összeírják falvaikban a régeb­ben használt dűlőneveket. A forradal­mi hagyományok szobájában sok a látnivaló, amely felidézi a dél-szlová­kiai munkásmozgalmat. Az iskola tanulói sokat segédkeznek a közeli mezőgazdasági üzemekben is. A szövetkezetek és állami gazdaságok vezetői nagyra becsülik a fiatalok munkáját, amelyre a sürgős tenniva­lók idején nagy szükség van. Emellett résztvesznek a városszépítési akció­ban és az iskola környékének szépí­tésében. A jónevű iskola irányítói baráti Csutora Imre már két évtizede tanít a mezőgazdasági szakiskolában. Foto: —tt— kapcsolatokat alakítottak ki kül- és belföldi mezőgazdasági iskolákkal és ez módot ad a tapasztalatcserére mind a pedagógusoknak, mind a tanulóknak. Rendszeres a sokoldalú kapcsolat a Szécsényi Mezőgazdasági Szakközép­­iskolával, a Balatonbogiári Szakmun­kásképző- és Kertészeti Iskolával (magyarországiak) és a Bystrice nad Perstejnem-i Szaktanintézettel. A mezőgazdasági szakemberképzés meleg otthonában a három és a két­éves időtartamú szakmunkásképzés mellett megvan a sokoldalú lehetőség a legújabb típusú érettségivel végző­dő négyéves szaktanintézet megnyitá­sára. Tavaly a CSKP Központi Bizottsága behatóan foglalkozott a szakmunkás­képzés továbbfejlesztésével és felada­tul adta az illetékes minisztériumnak, hogy fokozatosan át kell építeni a tanoncnevciést. Vagyis, ahoi megvan a lehetőség, olyan szakintézeteket kell létesíteni, amelyek négyévesek és érettségivel végződnek. A legfonto­sabb feltételek: a nevelő-oktató ká­derellátás és a megfelelő anyagi alap. A Šahy-i mezőgazdasági iskolában minden előfeltétel megvan a négyéves szaktanintézet létrehozására. Az isko­lában hét laboratórium és szakosított tantermek állnak a diákok rendelke­zésére. Múst épül egy korszerű sze­relőműhely, amely az 1977/78-as isko­laévben már a tanulók rendelkezésére áll. A szakgyakorlatra kiváló lehető­ség van a Sahy i Állami Gazdaságban és a Vörös Zászló szövetkezetben. A káderszempontból kiválóan ellá­tott az iskola. Az igazgatónak és he­lyettesének a főiskolai szakvégzettség mellett pedagógiai oklevelük is van. Szaktantárgyak tanítására öt mező­­gazdasági mérnök áll az iskola ren­delkezésére. Az általános tantárgyat tanítók többsége szintén felsőfokú képzettséggel rendelkezik. Šahy környékén a mezőgazdasági üzemek főleg magtermelésre vannak szakosítva. Ez megkívánja a legkor­szerűbb gépekkel való ellátást. A mezőgazdasági szaktantinézettől né­hány kilométerre épül az agrotechni­kai központ, amely szintén sok kép­zett szakkádert kíván. Ezek a tények is indokolttá teszik a magasabb szintű szakmunkásképzést. A krupinai és a štiavnicai hegyvo­nulat déli részén kitűnő lehetőség van szőlő- és gyümölcstermesztésre. Már napjainkban jelentős a gyümölcs­ös szőlőtermesztés, de a távlati tervek szerint jelentősen bővül majd. Ezért elgondolkoztató nem-e lenne helyes és célszerű, ha négyéves gyümölcsé­­szeti- és szőlészeti szak is nyílna. A káder és technikai feltételek az ilyen irányú osztály létrehozására is bizto­sítva vannak. A képzett szakemberek­re nagy szükség van és még nagyobb’ lesz a jövőben. Amennyiben Šahyban megnyílna a négyéves szaktanintézet, a környéken levő nyolcéves alapiskolákból minden bizonnyal sokan jelentkeznének, mert az érettségivel végződik. A közelmúltban ünnepelték a taní­tók napját. Ezen a napon az ipob ígi mezőgazdasági iskolában végzett diá­kok minden bizonnyal szeretettel gon­doltak pedagógusaikra, akik sokat tettek azért, hogy kiváló szakembe­rekké váljanak. TÖTH DEZSŐ A művelődés háza táján Ezelőtt öt észtendővel Ismerkedtem meg a Nižný Lanec-1 (alsólánct) mű­velődési élettel. Akkor aktív tevékeny­ség folyt a faluban. Titokban azt reméltem, hogy min­den megmaradt, sőt tovább igazodott a mostani igényekhez — így hót nem lepődtem meg, amikor első érdeklődő szavaimra a hnb irodájában azt mondták: nincs itt baj, kérem a kul­túrotthon körül. S hogy ez így igaz, arról magara is meggyőződtem két nap alatt, amit itt töltöttem a község­ben. — A mükedvelésnek ma is, és hosz­­szú időre is szerepe van — mondja Horkai Arpád a helyi alapiskola igaz­gatója —, hozzájárult eddig is, hoz­zájárul ma is a helyes kultúrpolitikai, világnézett, erkölcsi felfogás kialakí­tásához, a hazaszeretet és testvériség ápolásához, az anyanyelv csiszolásá­hoz, a kifejező készség gazdagításá­hoz. És mindezeken kívül — de nem utolsósorban! — szerepe van a rend, a fegyelem meghonosításában, illetve fönntartásában. Ott, ahol rendszere­sen dolgoznak ezek a csoportok, ott könnyebb összefogni a lakosságot, könnyebb közös és közérdekű tevé­kenységre szólítani az embereket. Alsőláncon Gombos Márta vetette meg a műkedvelő csoportok alapját, s nem hiszem, hogy tévednék, ha azt állítom, hogy azzal a lendülettel ér­keztek el az Itteni csoportok, jő né­hány évtized hagyományán, a mostani eredményekhez. Ebben a községben jelentős hagyományai elsősorban a táncmozgalomnak meg a színjátszás­nak vannak, de az utóbbi Időben szép eredményeket értek el az énekkari és a zenei' élet szakaszán Is. A lakos­ság művelődési igényét bizonyltja az a tény Is, hogy itt rendezik a színját­szók járási versenyét. A „Daloló Alsó­­lánc“ a CSEMADOK körzeti népművé­szeti seregszemlét évente megtartják, akár csak a „Lánci Lánc“ néven a SZISZ táncdalénekesek járási fesztivál, ját. És hogy teljes legyen a felsorolás szükségesnek tartom elmondani, hogy az alsóláncl éneklőcsoport tavaly a „Dargői Rózsa“ nagydíját elnyerte, az idén pedig a második helyen végez­tek. Szaszák Ica vezette női tánccso­port a táncosok járási versenyén első díjat nyert, akárcsak a citerazeneka­­ruk Nagy Imre vezetésével a kerü­leti versenyen, Csoltón is a második helyen végeztek. A régi fonás ha­gyományait felújítva a „Lánci fonó­ban“ táncukkal részt vettek a hajdú­nánási nemzetközi népművészeti fesz­tiválon, ahol szép sikert arattak. Tapasztalatcserére jöttem ide Alsó­láncra ezelőtt öt esztendővel, most is a tapasztalatok kicserélése okán ér­deklődöm Horkai Árpádnál, aki nem­csak a tanulóknak, de az egész falu­nak pedagógusa: elmondaná, mi az oka, hogy nem mindenütt van élet a kultűrotthonban, illetve szólna arról Is, hogy 6 maga hogyan dolgozik. A választ így kezdte: — A községünk kulturális életével nincs probléma. A műkedvelők szíve­sen jönnek... Talán rosszul értettem: — hogy a műkedvelők szívesen jönnek? Hiszen a leggyakoribb válasz mindig az, hogy nehéz, nem jönnek, nem érdeklődnek stb. De nem értettem rosszul, íme a magyarázat: — A csoportok tagjai: szövetkezeti dolgozók, diákok, munkások, egyete­misták, technikusok. Nem a fiatalnak vagy az idősebb szeréplőnek, de a ta­nítónak vagy a mindenkori irányító­nak kell közelednie. így is próbálunk szót érteni, s amint mondtam kevés fáradsággal jól tudunk dolgozni. Első­sorban emberségből kell példát adni, aztán megismerni s megérteni a nép, a község, a szereplő igényelt — szó­val valahogy így... Ha a módszerek­ről esik szól, el kell mondanom azt is, hogy mindig szem előtt kell tarta­ni az utánpótlás biztosítását. Ha nincs „örököse“ egy csoportnak, egyik nap­ról a másikra felbomolhat, külső okok miatt, § akkor kezdheti élőről az em­ber. Á műkedvelő csoportok létkér­dése szerintem a folytonosság, hiszen a most növögető fiatalabbak viszik tovább az elődök tapasztalatait, ha­gyományait. Bízni kell a fiatalokban, bátran kell szerepeltetni őket, mert megérdemelnek minden bizalmat. Alsőlánc a košicei járásban a ki­sebb települések közé tartozik, hiszen lakosainak száma alig éri el a négy­százat. A járásban elsőnek építettek szabadtéri színpadot. Jelenleg egy szabadtéri mezőgazdasági múzeum építésén fáradoznak. Szaszák György a község egyik fia­tal kultúrdolgozója arról beszél, hogy a kulturális tevékenységükhöz nagy segítséget kapnak a földmüvesszövet­­kezettől, amely öt községet ölel fel. — Most, hogy a szövetkezet átvette az állami gazdaság birtokát, újabb lehetőségek kínálkoznak a község kulturális életének további fokozásá­ra — mondja Szaszák György. — A régi, rozoga épületeket lebontjuk és a helyében új kultűrházat építünk. A terveink megvalósításához úgy anya­gi, mint erkölcsi támogatást kapunk a buzltai szövetkezettől, amelyhez tar­tozunk. Társadalmi munkával parko­sítani akarjuk a községünket, azt akarjuk, hogy a községünkbe elláto­gató Jól érezze magát. Vajányi László, a buzltai egyesített szövetkezet elnöke mondja: — Alsőláncon valóban pezsgő kul­turális élet folyik. De nem panasz­kodhatok az egyesített szövetkezethez tartozó többi községekről sem. Pél­dául Buzitán jól működik a vegyes­­kórus, de a színjátszásnak is nagy ha­gyománya van. Szesztán a menyecs­kekórus az országos rendezvényeken is részt vesz. Komorócan a szín­játszók tevékenykednek. Restén Is gyakori a kulturális rendezvény. Ab­ban a községben, ahol jól viszonyul­nak ez emberek a közösségi munká­hoz, a szövetkezet vezetősége nem ta­gadja meg a műkedvelő együttesektől az anyagi ős az erkölcsi támogatást. Noha a szövetkezet kulturális alapja elég szűk, de azt a száz egynéhány­­ezer koronát minden éven kultúrára fordítjuk. A jövőben a szövetkezetünk még nagyobb szerepet vállal a dolgo­zzék kulturális nevelésében, a politi­kai, ideológiai munkában. Illlés Bertalan CÉLKITŰZÉSŰK: A TERVEZETTNÉL TÖBBET ÉS GAZDASÁGOSABBAN TERMELNII Értékes felajánlás A marcelovái földművesszövetkezet tagjai tavaly — a mezőgazdaságot sújtó kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére — lényegesen, több mint nyolcvan százalékkal túlteljesítették 2 millió 323 ezer korona értékű szo­cialista kötelezettségvállalásukat. A többi között 82 zer liter tejet és 4 mil­lió korona értéket meghaladó zöldség-mennyiséget adtak terven felül nép­gazdaságunknak. Bár nem az ígéretnek megfelelően, ám az adott lehetősé­gekhez mérten mégis jelentős mértékben csökkentették a termelés anyag­­költségeit. Eredetileg még a tervezett évi abrakfogyasztás 90 tonnával történő csök­kentését is kilátásba helyezték, de nem teljesítették. Mégpedig azért nem, mert tizenkét hónap alatt 9,3 százalékkal több húst termeltek a tervezett­nél, s ehhez ügye több abrak is kellett. Am ha azt vesszük, hogy a neve­zett többtermeléshez mindössze 7,23 százalékkal igényeltek több abrakot az évi tervben föltüntetettnél, akkor lényegében 66,7 tonnás abrakmegta­­karításrál kell beszélnünk. Vagyis, a valóságban termékegységenként keve­sebb erőtakarmányt használtak föl, mint ahogy azt eredetileg tervezték. Ha ezt figyelmen kívül hagyjuk, múlt évi vállalásukat akkor is több mint 1,8 millió koronával teljesítették túl, amiért dicséretet érdemelnek. S ami szintén becsületükre válik, főleg a zöldségtermesztésben és a sokhelyütt problémát okuzú tejtermelésben értek el kiemelkedő eredményt. A szövetkezet tagjai az ötéves tervidőszak második éve igényes felada­tainak sikeres teljesítését 1 millió 588 ezer korona értékű kollektív szo­cialista mnnkafelajánlással segítik elő. A gazdaság dolgozói ígéretet tettek) hogy a termelés fejlesztését segítő lehetőségek jobb kihasználásával, mi­nőségi munkával és a betakarítási veszteségek minimumra csökkentésével) illetve az állatokról való körültekintőbb gondoskodással és az egyeden­kénti hasznosság tervezettnél gyorsabb ütemű javításával lehetővé teszik' a mezőgazdasági nyerstermelés meghatározott értékének 1 millió 96 ezer koronával történő túlteljesítését. A felajánlás értelmében a szövetkezet az idén mintegy 755 tonna gabonát és szemes kukoricát, 142 tonna cukorrépát és 80 tonna zöldséget termel terven felül. Az állatgondozók félszáz tonna erőtakarmányt szeretnének megtakarítani, ngyanakkor javítani ígérik az egyedenkénti hasznossági mutatókat és csökkentik az elhullást. Például a malacelválasztás kocánkénti átlagát egy darabbal, vagyis tizennyolcra ter­vezik növelni. A termelés anyagköltségeit összesen 122 ezer koronával szeretnék csők) kenteni a marcelovái földművesek. Célul tűzték ki, hogy a villamos ener­gia fogyasztásában húszezer korona megtakarítást érnek el. A hajtő- és kenőanyagok, valamint a pótalkatrészek tervezett felhasználását tízezer­tízezer koronával kívánják mérsékelni. A kollektív kötelezettségvállalás jóváhagyásakor nem feledkeztek meg a szövetkezeten belüli élet- és munkakörnyezet javításáról sem. A szövetke­zet ennek értelmében az idén a tervezettnél 40 ezer koronával többet for­dít a szociális létesítmények bővítésére és építésére, a gazdaság dolgozói pedig társadalmi munkával segítik a nemes célkitűzések valóra váltását. Jkádek)

Next

/
Oldalképek
Tartalom