Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-03-26 / 12. szám
Új vegyszerek a szőlő növényvédelmében Szőlészeink ma már tud• ják, hogy a szürkepe- Mész elleni védekezés céljaira gyártott szisztemikus készítmények több éven át történő folyamatos használata ellenálló törzsek elszaporodását okozza. Ha tehát továbbra is ezeket a szereket használjuk, akkor a kezelés hatásfoka — a rezisztens törzsek szaporodásával párhuzamosan — előbb csökken, majd teljesen megszűnik. Például az NSZK-ban ez a tény már néhány éve tetemes károkat okoz a szőlőkben. Cjabban több osztrák szőlőtermesztő körzetben is mind gyakoribbak az ezirányú panaszok. A tapasztalatokból okulva, külföldön többhelyiitt korlátozták a szürkepenész elleni védekezést szolgáló szisztemikus készítmények használatát, sőt helyenként már teljesen lemondtak a használatukról, s visszatértek a kontakt hatású vagy az olyan szőlőperonoszpéra elleni készítmnéyek használatához, amelyeknek kielégítő a szürkepenész elleni hatásuk is. Magyarországon például a szürkepenész ellen a Buvicidet, vagy a még ennél is hatásosabb Mycodifolt ajánlják a termelőknek. A korábban csodagyógyszernek tartott Fundazolt és a Topsint a magyar szakemberek csak a szüret előtti időszakban tartják ésszerűnek fölhasználni. Tavaly egyszerre két új, igen jó hatású kontakt motryticid jelent meg a világpiacon, Ronilan, illetve Rovral elnevezéssel. Mindkét készítmény csupán a szőlő szürkepenészére hatásos, a peronoszpóra ellen nem nyújtanak védelmet. Mindkettő csupán négy alkalommal hasznosítható a tenyészidőben. A Ronilanból 0,1 százalékos, a Rovralból pedig 0,075 százalékos töménységű permetlé készíhető. Az egészségvédelmi biztonsági idő mindkét szer esetében huszonnyolc nap. Az eddigi külföldi tapasztalatok szerint a szürkepenészre hajlamos szőlőfajták növényvédelmében akkor érték el a legjobb eredményt, ha a négy permetezés közül az elsőt virágzás előtt, hármat pedig virágzás után végeztek. A többi fajtáknál ugyancsak három, illetve négy virágzás utáni permetezést ajánlanak: egyet közvetlenül virágzás után, egyet fürt záródás előtt (alapos fürtmosás), egyet pedig augusztus közepén. Nagy fertőzési veszély esetén a későn érő fajtáknál sokszor a negyedik kezelés is okszerű lehet. Persze, ügyelni kell az egészségvédelmi várakozási idő betartására. A Ronilan és a Rovral helikopteres alkalmazásával még úgy látszik nem foglalkoztak külföldi szőiésztársaink, mert az ezzel kapcsolatos tapasztalatoknak nyoma sincs a szaklapokban. Azt is él kell mondani, hogy az új növényvédő szerekből egyelőre nagyon kevés van a világpiacon. A gyártásukkal foglalkozó államok tavaly még a saját szőlészetük szükségletét sem tudták fedezni. A helyzet sajnos az idén sem Ígérkezik jobbnak. Az említett készítmények egyébkéut igen drágák. Ennélfogva a szőlőtermelők rá lesznek kényszerítve, hogy a gazdaságosságot szem előtt tartva, ezeket a kiváló hatású készítményeket csupán a szürkepenészre leghajlamosabb szőlőfajták védelmére használják. A Ronilant nálunk még csak kísérleti céllal alkalmazzuk, hogy meggyőződjünk róla, valóban olyan jó-e, mint ahogy híresztelik. Több mint valószínű, hogy hasznlálatát jövőre már nálunk is engedélyezik. Renczés Vilmos A cserepes virágok trágyázásáról ,’A virágok cserépbeültetés- Jcor rendszerint jó táperőben levő földbe kerülnek. A baj ott kezdődik, hogy a későbbiek folyamán már általában elfelejtik átültetni a virágokat, s szegény növénykéknek életük végéig a gyorsan kiélt földben kell sanyarogniuk. Az csak természetes, hogy az így gondozott virágok nagyon rövid ideig lesznek igazi díszei otthonunknak.“ Főiskolás koromban valahogy így jegyeztem le a virágtermesztés és trágyázás akkoriban legelismertebb szakértőjének, dr. Windisch Richard keszthelyi vegyésztanáromnak a szavait. Vitathatatlan, hogy a virágok, mint élő növényi szervezetek, szintén igényt tartana a három legfontosabb tápanyagra, a nitrogénre, a foszforra és a káliumra. Virágaink legfontosabb tápanyaga a nitrogén. Kellő mennyiségben adagolva serkentőleg hat a lombozat kifejlődésére és a gazdag virágzásra. A foszfor és a kálium a virágképzésre, magnevelésre és a virágok élénk, telt színeződésére hat. Windisch hangsúlyozta, hogy a trágyázás akkor jár legjobb eredménnyel, ha e három tápanyagot egyszerre, az adott növény Igényeinek megfelelő arányban adagoljuk. A cserepes virágoknál általában arra törekszünk, hogy lombjukkal vagy virágzatukkal díszítsék lakásunkat. A magfejlesztés csak ritkán kerül előtérbe, mert szobanövényeinket leginkább tőosztással, sarjakkal vagy dugványezással szaporítjuk. Ha azonban magot — és lehetőleg sokat — szeretnénk fogni, akkor szerényen bánjunk a nitrogénnel és bőven lássuk el növényeinket foszforral. Már Windisch is felhívta rá a virágkedvelők figyelmét, hogy a virágot hozó és a csupán levelükkel díszítő szobanövényeket eltérően kell trágyázni. Azt javasolta, hogy a muskátli, a kunkor, a fukszia, az ibolya, a krizantén, a rezeda, a cseréprózsa, a hajtatott orgona és más cserjeszerű, dús dísznövények trágyázásához száz liter vízben kétszáz gramm szuperfoszfátot, száz gramm klórkáliumot vagy százötven gramm negyvenszázalékos kálisót és legfeljebb háromszáz kénsavas ammóniákot oldjanak fel. A dúsabb lombozatot fejlesztő vagy vagy kimondottan levéldísznövények (pálmák, fikusz, filodendron, babérfák, mirtuszok, dracéna, kukoricalevél stb.) öntözésére szánt oldatba körülbelül húsz százalékkal kevesebb foszforsavat és kálisót, ellenben mintegy harminc százalékkal több nitrogént javasolt adni. Hangsúlyozta, ne készítsünk tápoldatot tartalékba, mindig csupán annyit, amennyit egyszeri öntözéskor elhasználunk. Az oldattal egyébként is óvatosan kell bánni, nem szabad, hogy a növények levelére kerüljön a tápsókat tartalmazó folyadék, mert könnyen megkárosodnak a levelek. A tápoldat vagy szürkésfehér nyomot hagy a levélen, vagy égési sebet okoz. A levéldísznövények kényes leveleiről nedves sző vettel azonnal töröljük le a rájuk került tápoldatot. Az említettek alapján készített oldattal ugyanúgy öntözzük a dísznövényeket, mint tiszta vízzel locsolnánk: se többet, se kevesebbet nem adunk a szokásos folyadékmennyiségnél. A neves professzor tömény tápoldatot is készített, s abból minden locsolás alkalmával néhány cseppnyit tett az öntözővízbe. A tíz százalékos oldat így készült: 15 gramm foszforsavas ammóniumot, 15 gramm kálisalétromot, 5 gramm kénsavas kálit, 25 gramm csilisalétromot és 40 gramm kénsavas ammóniumot annyi eső- vagy folyóvízben oldott fel, hogy az oldat éppen belefért egy literes palackba. A nyert oldatból egy kávéskanálnyit kell adni egy liter öntözővízhez, s abból mintegy három decit — nagyobb cserép esetén féllitert — egy-egy virágnak. Ha az említett száz gramm tápanyagot száz liter vízben oldjuk föl, a nyert tápoldat közvetlenül felhasználható a dísznövények öntözésére. Kmosko László, mérnök Nyitott kérdés... A Szlovákiai Gyümülcsészék és Kiskertészek Szövetségének zemnéi (szímői) helyi szervezete nemrég tartotta évzáró taggyűlését. Mint a főbeszámolőból kitűnt, a terményértékesítésből származó összeg jóval túlhaladta a másfél millió koronát. Ez mintegy egyharmaddal több a tavalyelőtti bevételnél. A kertbarátoknak a múlt esztendőben a magtermesztés jövedelmezett a legjobban. De szép összeg ütötte a markukat, főleg a sárgarépát, zöldhagymát, fokhagymát, salátát, kelt és karalábét termesztőknek is. Nagy érdeklődést tanúsítottak egyes termelők a gyógymályva termesztése iránt is. A vitafelszólalók közül Kocsis Alajos kertbarát főleg a termelés hogyanjának kérdését feszegette. Attól a céltól vezérelve, hogy a kistermelők jelentős részt akarnak vállalni a fogyasztók zöldség-gyümölcs szükségletének kielégítéséből. Mert, kár olyasmiért drága valutát kiadni, ami országon belül is megtermelhető. Csakhogy, van egy bökkenő: a zöldségtermesztés közismerten munkaigényes. Nem arról van szó, hogy egyének kapjanak lehetőséget kisgép-vásárlásra, hanem a kertbarátok helyi szervezete. Nagyon elkelne egy-egy kerti traktor, permetezőgép; vagy növényvédőszer. jó lenne, ha a Szlovákiai Gyümölcsészek és Kiskertészek Szövetsége központi, vagy járási szervei idejében tájékoztatnák a helyi szervezeteket arról, hogyan, miként juthatnak hozzá a fontos kellékekhez. E szervek a leghivatottabbak arra, hogy a helyi szervezeteik beszerzési gondjain könnyítsenek. Meg kötelességük isi Összegezzék idejében az igényeket, s továbbítsák azokat a Pofnohospodárske potreby nemzeti vállalathoz, vagy a mezőgazdasági gépgyárhoz. Búkor József A csicsóka értékes takarmánynövény A csicsókát már évek óta termelem takarmányozási céllal, így sok jó termelési és takarmányozási tapasztalatra tettem szert. Bátran állíthatom, a csicsóka nagyban hozzájárult korábbi takarmánybiztosítási gondjaim megoldásához. Nem is értem, az utóbbi években miért csökkent a kisállattenyésztők iránta tanúsított érdeklődése? A csicsóka magas növésű, dudvás szárú, gumós, évelő nö vény. ' Nagy zöldtömeget, a fűidben pedig sok gumót nevel, amelyekből a következő évben ismét kihajt a növény. Külter jes termeléskor éppen ezt s tulajdonságát hasznosítjuk: s gnmőtermés egy hányadát fel szedjük, a többit a földben hagyjuk, s ezzel már biztosítót tűk is a következő évi termést Helyenként a vadászok létesíte nek csicsóka-ültetvényt, a méh nyáron búvóhelyet, télen pedig eleséget nyújt a mezei vadnak Ilyen termelés esetén persz nagy hozam nem várható. Ahogy az időjárás megenge di, kora tavasszal, általábai márciusban ültetem a csicsö kát, gazdagon istállótrágyázot földbe. A trágyaadag bármilyei nagy lehet, túltrágyázás vészé lye nem fenyeget. A közepe: nagyságú gumókat nyolcvan centiméter tő- és sortávolságra, körülbelül nyolc centiméter mélyre ültetem. Ezt követően még NPK-, esetleg kálimőtrágyával trágyázom meg a földet. A csicsóka elég lassan kel, főleg ha kevés a nedvesség a talajban. Kelés után azonnal kapálok, majd salétrommal trágyázok, mindig csapadékmentes napokon, nehogy a műtrágya megégesse a finoman szőrözött leveleket. Szükség szerint még egyszer vagy kétszer bekapákim az ültetvényt. A csicsóka hamar megerősödik, gyorsan nő és beárnyékolja a talajt, fgy a gyomok alig fejlődnek. Tapasztalatom szerint az öntözés igen kifizetődő. Mégsem öntözöm a növényzetet, nem áll módomban. A talajviszonyok sem valami kedvezőek a kertben, mégis szépen fejlődik és általában három és fél méteresre is megnő a növényzet. A gumók csak augusztusban A csicsóka zöldjék és gumóját egyaránt szívesen fogyasztják a nyíllak. Foto: —bor kezdenek fejlődni. Növekedésük szeptember második felében és októberében a leggyorsabb, s csak akkor fejeződik be, amikor a szár elszárad. Ha sok gumót szeretnénk, akkor október dereka előtt nem szabad levágnunk, begyűjtenünk a szártermést. Előbb mindig az oldalhatjásokat vágjuk le, a középrészt hagyjuk utoljára. A gyakorlatban a csicsúka szárlermése legfeljebb két-három héten át etethető, mért a fagyok jelentkezésekor a termés elszárad. Persze, aki inkább a zöldjéért termeszti a csicsókát, az már nyár folyamán fokozatosan etetheti, a csicsóka ismét kihajt. Ez esetben esak minimális gumóhozamra számíthatunk. A szártermés, amit a fagyok beáUtáig nem bírtunk feletetni, így sem veszik kárba. A levágott, kévézett zöldet úgy szárítjuk, hogy a kévéket egymáshoz támasztjuk; a száraz takarmányt ugyancsak függőleges helyzetben, mondjuk az állatszállás falához támogatva tároljuk. A nyert száraz eleség jól megfelel a gazdasági apróállatok téli takarmányának változatosabbá tételére. A nyíllak például szívesen fogyasztanak belőle időnként kisebb mennyiséget. A gumójáért termesztett csicsóka gazdag hozamot nyújt. Növényenként négy-öt kilogramm, vagyis hektáronként mintegy hetven tonna gumótermésre tehetünk szert. A gumókat tavasszal legcélszerűbb felszedni. A csicsóka a földben nem fagy. meg, nem szárad ki, s kora tavasszal friss takarmányt nyerünk. Nem beszélve róla, hogy a tárolási gondoktól is mentesülünk. Ha már ősszel szabaddá akarjuk tenni a földet, akkor november elején szedjük föl a gumókat. Ömlesztve legfeljebb két-három hétig tárolható romlás nélkül. A szabadon tárolt gumók gyorsan kiszáradnak, ezért a termést homokba vagy földbe ágyazva kell tárolni. Hideg pincében is tárolható, de jobb eredményt nyújt a gödörben vagy veremben való tárolás. Igyekezzünk felszedni minden gumót, mert a földben maradók tavasszal ismét kihajtanak és elgyomositják a következő növényt. Én csicsóka után általában burgonyát vagy sárgarépát szoktam termelni. A csicsóka zöldjét a nyulakkal etetem fel. Mindig reggel és friss állapotban teszem eléjük a takarmányt. Nem lehet belőle pár napos tartalékot bekészíteni, mert gyorsan fonynyad és a nynlak csak válogatnak benne. Mint minden más takarmányra, ennek fogyasztására is rá kell szoktatni a nyuszikat. Mindig csak annyi zöldet tegyünk eléjük, amennyit egyszerre el bírnak fogyasztani. A gumókat nyersen tálalom,szintén naponta egyszer, rendszerint reggel. Este más lédús eledelt adok a nyulaknak, például répát. Télen a tyúkok is kapnak a gumókból, szívesen csipegetnek belőle. A csapadékos időben begyűjtött gumókat etetés előtt ajánlatos megmosni, hogy tiszta eleség kerüljön az állatok elé. Ha a gazdasági állatok takarmányozására használatos egyéb gumósokkal összehasonlítjuk a csicsókát rájövünk, nem is olyan megvetni való ez a táp. anyagokat jől hasznosító, gazdag szár- és gnmótermést nyújtó növényféleség. Szárazanyag tartalma tizennyolc és fél százalék, emészthető fehérjékből fél százalékot, keményítőből tizenöt százalékot tartalmaz, tehát a takarmányrépánál és a karottánál is értékesebb. A takarmányozásra kiválónak tartott burgonya szárazanyag tartalma húsz százalék, emészthető fehérjékből, egy keményítőből pedig tizennyolc százalékot tartalmaz. A csicsóka zöldje szintén tápanyagokban gazdag, értékes, több figyelmet érdemlő takarmány! (PavlySyn У.,Chovatef 1976. 3.) »*» «j* «j* »2* *2* ♦> *2* *♦* *•* *2* *2* »2* ♦> *2« «J* *1* *2* *2* ♦2» «2» *2* *2* «J» *J* «;♦ *2* •> ♦> <♦ «j* •** «j* *i* «5* *i* *1* *2* *2* »2« «j* ♦$ A Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének komárnoi I. számú szervezete másfélszáz tagot számlál. Nemrégiben tartotta évzáró taggyűlését a Hajósok Házában. A vendégek sorában ott láthattuk többek között a szomszédos magyarországi Komárom kisállattenyésztőinek hat tagú küldöttségét, Telkes Sándor vezetésével. Miiyen tanulságok szűrhetők le a múlt évi tevékenységet, szervezeti életet illetően? Mint a titkári beszámolóban Krnáč Pavol is említette, a szervezeti élet politikai tartalommal is telítődött, hiszen a tagok sorából számosán végeztek jó munkát a múlt évi októberi választások sikere érdekében. A tagok jelentős része nemcsak a kisállattenyésztésben ért Még jobb tenyészmunkát el jó eredményeket, hanem a nemesítésben, a szakmai kiállításokon és egyéb versenyeken is. A szervezet tevékenységét főleg a baromfitenyésztés jellemzi. Természetesen, más kisállatok tenyésztésével is foglalkoznak a tagok, kevésbé számottevően. A kulturális bizottság érdeme is: rendeztek táncmulatságokat, csoportos kiállltáslátogatásokat, s egyéb versenyröhdezvényeket Is megtekintettek. Csalava Pál pénztáros jelentése alapján a szervezet több mint negyvenezer koronát tudhat magáénak. Szó esett a tagok jogairól, kötelességeiről, a beszerzési problémákról, a takarmányláp és más eleség mielőbbi átvételéről. Mészáros Aurél, a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetsége Járási Bizottságának elnöke felhívta a tagok figyelmét arra, minél többen kapcsolódjanak be a kisállattenyésztők járási versenyébe; s közölte azt is, a tagok gyorsabb kiszolgálását, az eleség átvételét illetően üzlethelyiséget nyitnak. Balogh Vince kihangsúlyozta; mennyire fontos a csakis tisztavérű állatok beszerzése, s tenyésztése, valamint a versenyzés. Ugyancsak nagyon megszívlelendő, amit dr. Galgóczi Sándor állatorvos mondott az állatbetegség kötelező bejelentését illetően. Az állategészségvédelem ilymódon még eredményesebbé válhat, mert az azonnali bejelentéssel nemegyszer elejét vehetjük rohamosan terjedő,s pusztító járványos betegségeknek. Az évzárót társasvacsora; majd szórakozás követte. Holczer L. (KomárnoJ
