Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-03-26 / 12. szám

1977. március 26. SZABAD FÖLDMŰVES El-elnézem ezeket a szólni készülő embereket. Próbálom megfejteni, mi­lyen indulatok feszülnek bennük. A munkatársukról van sző, akit eddig nem tudott szóra bírni semmilyen rá­beszélés. Az egszerű emberekből ugyanis nehezen indul a szó, többszö­­is megmérik mondanivalójuk súlyát, amíg beszédre bátorodnak. Nos, ezek itt egyszerű emberek. Traktorosok. Mindannyian. Molnár Sándor is az, aki miatt gyű­lésre kellett a brigádtagoknak össze­jönni. Mert — mondják sokan —, így kívánja a tisztesség, a brigádbecsület. És a kötelesség! Az a fajta köteles­ség, amelyben a segíteniakarást em­berség, tiszta szándék, segítés mele­gíti. A kérdés az: a bronzérmes brigád­tag viselkedhet-e továbbra is szöges ellentétben a szocialista erkölcs és etika normáival, vagy sem? (Az utób­bi időben Molnár gyakran felönt a garatra, családi botrányokat csinál.) Vannak, akik egyszerűbben így mond­ják: nem él brigádtaghoz méltó c.salá­­di életet... Nézem az embereket, s érzem, tu­dom, a saját véleményüket megmond­ják, nem maradnak vele adósak. Le­hetséges, hogy jelenlétem zavarólag hat, vagy arra várnak csak, indítsa el már valaki a szót, bátorodjék neki a beszédnek. Smajda László, a brigádvezető kez­di. Lassan, megfontoltan eregeti a szavakat, amelyeket felelősségérzet, életnyi tapasztalat hevít. — Elvtársak! Az emberről van szó... Ezt nem lehet csak úgy, felü­letesen elintézni. Mert, mit mond a saját becsület? Ha véleményt mon­dasz, először nézz magadba, vajon téttél-e valamit azért az emberért. akit bírálsz? ... Brigádvezető vagyok. Megkérdeztem önmagamat. S arra a véleményre jutottam: nem tettem meg mindent. — Ez az őszinte, nyílt beszéd! — toldja meg Béres Péter, a brigád leg­idősebb tagja. — Itt él, dolgozik ve­lünk, de nem tudjuk, mi lakozik ben­ne. Csak azt tudjuk, végzi a dolgát tisztességgel, nem szájai vissza sen­kinek se ... Ennyit tudunk! No meg amit másoktól hallunk. Úgy . tűnik mintha nem lenne időnk a mások ba­jával való törődésre. Csak akkor, a­­mtkor már a kényszer rávisz bennün­ket. Amikor tévútra siklik valamelyi­künk. Hát, milyen emberek vagyunk, mi...? A traktorosok, mintha rábólintaná­nak minden mondatára. Van, aki ma­ga elé mondja, halkan: Így van, így bizony... Aztán Szűcs László löki hátra maga alól a széket, s Béres szavai mellé te­szi le a garast: — így igazi Jól megvagyunk egy­mással, békében, összeszoktatott min­ket a munka. Valamennyiünket. De elég ez? Egymagában ...? Nemi Bi­zony nem! Miért! Mert nem ismerjük egymást, arról az oldaláról, ki-ki hogy éli családi életét, mennyire jó, példás családapa? Meg aztán a társadalmi életbe kapcsolódás... Ogy-e, most megkérdezzük: Molnár Sándor miért él úgy, ahogy él, nem-e viselkedhet­ne Jobban, brigádtaghoz méltóan. A családi életben, a dologvégzés után. De miért csak most döbbenünk rá, hogy brigádtag-társunk rossz útra lé­pett? S meg kell őt büntetnünk. Ném védem én Molnár Sanyit, de kérdem, miért hagytuk elfajulni a dolgát, mi­ért nem nyúltunk idejében a hóna alá...? Egy fiatal traktoros éllenveti: — S mit kérdezett volna Sanyitól, már hamarabb? Azt, hogy miért veri a feleségét? Az ő dolga, ha veri! Le­hetséges, hogy meg is érdemli. Igaz-e, elvtársak? Megmozdul a terem. Morajlás. Sen­ki sem hagylja helyben a fiatal trak­toros szavait. Smajda László háborogva mondja: — Semmi helye itt az ilyen beszéd­nek. Ha használni nem tudsz a sza­vaiddal, ne üsd az orrod bele ... Még­­hogy az ő dolga! — duzzog, majd folytatja: — Miféle brigádtagok va­gyunk mi? Mostmár én is azt kérde­zem. Jómagam is együtt gyerekesked­­tem Sanyival. A barátság azóta is tart. Jobban hozzám illett volna: „Pajtás, lógatod az orrod. Mi baj van körülöt­ted? Talán az asszony ...?“ Azt gon­doltam, majdcsak rendbejön a dolga. Intézze el mindenki a maga baját. S nem cselekedtem jól. Most aztán nem csinálhatok mást, mint feleme­lem a kezem, ha szavazni kell. Igenis, arra szavazok, Sanyit részesítsék fe­gyelmiben ... És Molnár Sándor éllen fegyelmi eljárást javallottak. Elenvetés nélkül Ezzel le is zárhatnám az ügyet. De meg kell mondanom a magamét. Iga­zuk van ezeknek a gömöri traktoro soknak. Szorító dolgaink miatt, szán dékos elfordulásból, vagy egyszerűen közömbösségből nem figyelünk oda a mellettünk élőkre, a brigádtársakra úgy, ahogy kellene. Mondjuk, szikrá­­nyi érdeklődéssel, bíztató bátorítással, meleg emberséggel, vagy ha kell, bí­ráló szóval, együttérzéssel. Márpedig ez is hozzátartozik mindennapi köte­lességünkhöz, emberségünkhöz. Illés Bertalan Korszerű családi házak a főútvonal msntén A helyi képviselőtestület tagjainak többsége jól végezte feladatait. En­nek köszönhető, hogy a nemzeti bi­zottságok járási versenyében két al­kalommal vívták ki az első helyet, s megkapták a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának I. fokú díszoklevelét, az azzal járó 100 ezer korona pénzjutalommal együtt. A lakosság meggyőződése: nagyon is kifizetődő a társadalmi munkavég­zés. Hiszen, amit alkotnak, az az övék, a jövő nemzedéké. És most afelől érdeklődünk, mit is hoznak tető alá az új választási idő­szakban. — Eddigi sikereink — folytatta a hnb-elnök, — további közös erőfeszí­tésekre, még jobb munkára serkentik lakosainkat, képviselőinket és tiszt­ségviselőinket. Az új választási prog­ramtervben szerepel még egy 60 íé­vallhatja majd magát boldog, újház­tulajdonosnak. S hadd mondjuk el a többit mi: a „Z“ akció beruházásos részében az úthálózat és a közvilágítás felújítá­sára több mint másfélmillió koronát fordítanak. További bölcsőde-óvoda épül. A nem beruházásos részt ille­tően tovább növelik a parkok szá­mát, a zöldövezetek terjedelmét. Még az idén szeretnék befejezni a kultúr­­ház bővítési munkálatait. Az elmondottak csak kis töredékét képezik annak a sokrétű munkának* amelyet a község felelős vezetői, va­lamint a képviselők végeznek a hon­polgárok teljes támogatásával. Mind­annyian arra törekednek, hogy köz­ségük továbbfejlődjön, épüljön, szé­püljön. Ez közügy. A közügyet viszont szívügyüknek tartják. Képek és szöveg: ANDÍtfSKIN J. Ili Üzletház a község peremén Ä kikeletnek, a tavasznyílásnak szívből örülünk. Nagyot lélegezünk, mélyre szívjuk az üde, friss levegőt, különösen, ha szennyező anyagoktól mentes. Zsibbadt végtagjainkat szaba­don kinyújtóztatjuk. Felvidít minket a madarak éneke, trillája, a szántó-vető gépek muzsikája, emberek danája. A rügyfakasztó, virágbontó tavasz örömébe azonban némely vidékünkön üröm is vegyül... A megáradt folyók Szlovákia-szerte több-tízezer hektár­nyi területet elöntöttek. Sajnos, nem kevés gabonavetés is víz alá került. Ezt még tetézi a talajvíz, s az esőzé­sek következtében összegyűlt, pangó víz, amelynek elvezetése nehézkesen halad. Mátyusföld síksága sem mentes ettől a viztúltengéstől. A galánlaí járásban például hatezer hektárnyi területen csillogó víztükör-Pápay József, a žihareci szövetkezel jőagronómusa ben fürdik a Nap. E területből sajnos, ezerhétszáz hektárnyi az őszi kalá­szos, a jövő kenyérnekvalója. Ml ebben a sajnálatos? Az, hogy az Időjárás jobrrafordultával a talaj- és pangóvíz gyorsan fellangyul, felme­legszik, s a vetés megmentése egyre kilátástalanabbá válik. Tehát gondsza­porító is ez, aminek egyáltalán nem őrülnek az érintett mezőgazdasági üzemek vezetői, dolgozói. Különösképp nem örülnek az ilyen természeti csapásnak Tešedikovoban, Žiharecen (Pereden, Zsigárdon), ahol azon munkálkodnak, miként mentesít­hetnék minél előbb földtábláikat a talaj- és pangóvíztől, hogy azután művelés alá foghassák azokat. AZ utóbbi község szövetkezetének föagronómusa, Pápay József, Mrázik Štefan elnökkel nem valami vigasztaló képet fest, a tavaszi munkálatokat illetően. — Vizet mutathatunk ... épp éle­get ... — mondják kedvszegetten. A közös gazdaság gondját-baját szapo­rító vízprobléma megoldására egyet­len lehetőség kínálkozik csupán: nem várni, hanem beavatkozni... De' hogyan? Erre a főagronómus válasza eléggé elfogadható — s mint a szomszédos perediek tapasztalata bizonyítja —, gyakorlatilag kivitelez­hető. — A mi talajaink agyagosak, a vizet nehezen áteresztők. A felgyülemlett talajvíztől mielőbb szabadulni szeret­nénk. Szivattyúgéppel igyekszünk a vizet átemelni a csatornába, már ahol ez lehetséges. Hiszen hatszáz hektár­nyi területről van szó! Ebből százhúsz hektárnyi őszi vetés, százharminc hektár meg többéves takarmány, a többi szántó. No és a szivattyúzáson kívül milyen eshetőséggel számolnak? Ez az, ami figyelmet érdemlő: a talajátfúrás. — Mint már az előbb említettem — folytatja Pápay elvtárs —, a kötött talaj... Az agyagrétegen kell lyukat fúrni, amely hozzávetőleges becslé­seink szerint három-négy méter vas­tag. Ezt a földréteget lazább szerke­zetű, homokos, kavicsos réteg követi. Víznyelő képessége jobb ennek az al­sóbb földrétegnek. Nomármost, ha si­kerül műhelyileg a fúrószerkezet el­készítése, motoros meghajtással, tutaj­ról a fúrőművelet elvégezhető. A pe­rediek sikerrel alkalmazták már ed­dig is. ezt az eljárást. Gépműhelyünk dolgozói is fúrószerkezetet készíte­nek ... A zsíros, agyagos talajt kell áttörni. Más kiutat nem látunk ... Lehetséges, mire é sorok napvilágot látnak, már túljutnak a probléma megoldásának kezdeti fázisán, a ne­hezén. Elvégre, azért van az ember esze, agytekervénye, hogy használja, a nehézségek legyűrésének szolgála­tába állítsa. A többi kisebb probléma megoldása már nem igényel oly nagy erőfeszí­tést, hozzáértést, szakavatottságok an­nál inkább. A talaj-, és pangóvíz által erősen kilúgozott területekre természetesen, az átlagostól nagyobb mennyiségű műtrágya szükséges. Ezzel a mezőgaz­daság járási irányító szervei számol­nak. A cukorrépavetéshez a fele vető­magszükségletet a cukorgyár Dobro-Közügy - szívügy Sedlák Mikulás mérnök, a Salai Barátság Efsz elnökhelyettese. (A szerző felvételei) vická A. fajtából biztosítja. Ez köszö­rült. A vetésterület másik felébe egy­­csírájú nyugatnémet cukorrépa vető­mag kerül. Ennek az agrotechnikája a gyakorlatban ismeretlen, ló lesz te­hát, ha a járásonként rendezett cu­korrépatermesztési összejövetelen, gyakorlati bemutatón képviseltetik magukat a cukorrépatermesztő szö­vetkezetek, állami gazdaságok, nehogy azután... — Nálunk igen nagy hasznát vesz­­szük a SEPUS—vetőgépeknek. Ezzel jobb minőségű munkát tudunk végez­ni. S további előnye: a hektáronkénti 80—90 ezer darabos növényegyed biz­tosítható. Az egyelési művelet a mini­málisra csökkenthető — fejezte be tá­jékoztatását a főagronómus. A szóbanlevő szövetkezetről még elmondható: tavaly járási elsők voltak a gabonatermesztésben. A kiválóan áttelelt őszi vetésnek, vagyis a búzá­nak 27 százalékát most vízkár érté, ennek bizonyos része kiszántásra szo­rul. Még ézekután is remélik, hogy — a vízkárt leszámítva, elérik az ötven mázsát hektáronként, ha csak újabb természeti csapás be nem következik. Rohamos fejlődés tapasztalható Marcelován (Marcellházán), főleg az utóbbi négy-öt évben. Erről tájékoz­tatott Kozák Ján, a hnh elnöke: — Az elmúlt öt esztendő alatt 21 millió korona költségráfordítással 17 új létesítményt adtunk át rendelte­tésének. Ezek egyike az új sport­telep, amelyet öt és félmillió korona beruházással építettünk. Két évvel ézelőtt a labdarúgópályát gyeptéglák­kal fedtük be, s mellette edzőpályát is létesítettünk. Rövidesen elkészül az új lelátó, amely alatt szociális helyiségek is lesznek. Ezt az építke­zést még ebben az évben szeretnénk befejezni. Hozzátette még, hogy a község csaknem minden közútját aszfaltsző­nyeg borítja. A lakosság segítségével egy kétosztályos, hatvan férőhelyes óvodát is építettek, hogy a gyerme kés anyáknak lehetővé tegyék a za­vartalan munkábajárást. Űj tűzoltó­szertárt is építettek, félmilliós költ­séggel; itt már a tanácskozásra és szakismeretbövítésre is mód nyílik. A családibáz-építés terén is előbbre léptek: százhúsz család költözhetett új lakásba. Egész új utcasorok léte­sültek. Ha az ember látja ezeket az új, korszerű lakóházakat, hát repcs a szíve az örömtől. — S mivel járult hozzá a lakosság ehhez a gyors ütemű községfejlesz­téshez? — Csupán érzékeltetőnék: az el­múlt évben a lakosság a beruházásos építkezéseket mintegy százharminc­­ezer óra társadalmi munkával segí­tette, s az egész választási időszak — vagyis öt év alatt — a társadalmi munkaórák száma elérte a félmilliót. Ügy hisszük, ehhez nem szükségees bővebb magyarázat. röhelyes óvoda. Egészen biztos, hogy a lakosság szívvel-lélekkel kiveszi részét az önkéntes építőmunkából. Továbbá megépül a gázvezetékháló­zat, közel nyolc kilométernyi szaka­szon vízvezetékhálózat létesül. Ily­­módon nľ’oc’dftdik teljes egészében Kozák ján, hnb-elnök a gáz- és ivóvízprobléma. Továbbá, hatmillió korona költségráfordítással új bevásárló központot építtet a Jed­nota. A község perifériáján is kibő­vül az üzlethálózat. A lakásépítési program keretében újabb 125 család Kisebb mértékben károsult a Salai (vágsellyei) BARÄTSÄG Efsz is, ahol már negyven hektárnyi területet men­tesítettek a víztől, szivattyúzással és csatornás elvezetéssel. Félszáz hek tárnyi területet még víz borít. A víz­futotta, már mentesített vetés sárga... Számolnak — Sedlák Mikulás mér­nök, elnök-helyettes szavai szerint — a még víz alatt levő vetés kiszántásá­val. (kovács) Üröm az örömben A lakosság községfejlesztési hozzájárulása: félmillió óra társadalmi munka

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom