Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-03-26 / 12. szám

1977. MÁRCIUS 28. XXVIII. évfolyam 12. szám. • Ara: 1.— Kčs Szabad Földműves Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja Lapunk tartalmából Hogyan használtuk ki a gépeket? Fő helyen a továbbképzés A déli járások zömében már elvetették a tavaszi árpát + Az árpa után napirenden a cukor­répa és a hüvelyesek ф A ga­bonavetőmag biztosított + Ész­szerű műtrágyázást ф Az ára­dás elvonulása után a fő feladat a vetésterületek rendbehozása Tavasz a határban Beköszöntött a tavasz. Nemcsak a naptár szerint, hanem már jóval előt­te Is, bár érvényes volt a mondás: jaj de ravasz, ez a tavasz. Igen, ugyanis a tavalyi rendkívül aszályos nyár, rendhagyó ősz, az eddigi átlagnál hi­degebb tél után hirtelen vált tava­­sziassá az időjárás, és csalta ki a föl­dekre a mezőgazdasági dolgozókat. Az időjárás egyelőre bíztató, így teljés ütemben folynak a tavaszi mezőgaz­dasági munkák. Ezt állapította meg idei 1. ülésén a tavaszi munkákat irányító miniszté­riumi operatív bizottság. Megítélése szerint normálisan kezdődtek a mun­kák. Egyes déli járásokban (Dunajská Streda, Komárno) már be is fejezték a tavaszi árpa vetését. A zab is a föld­be került, s kezdődik a mák, a cukor­répa és a hüvelyesek vetése. A gabo­navetések erősek, életképesek, ter­mészetesen a munkálatok további sza­kaszában fokozottabb gondozást igé­nyelnek. A tavaszi munkák végzésé­ben eddig a legjobb a nyugat-szlová­kiai kerület — március derekáig mint­egy a felét végezte el, ezzel szemben a közép-szlovákiai kerület csak 15, a kelet-szlovákiai pedig 1,5 százalékát. Az utóbbi eset számos körülménnyel magyarázható, elsősorban a nagymé­retű áradásokkal. Szlovákiában je­lenleg mintegy 150 ezer hektárnyi te­rület van víz alatt. Az illetékes szer­vek mozgósítottak az árvízkárok csök­kentésére. Természetesen, e téren is. végesek a lehetőségek. Számítanak rá, hogy az árvíz el vonulása után mintegy 15 ezer hektá ron a búzát, 900 hektáron a rozsot repcét stb. ki kell szántani. Soron kő vetkező fontos feladat az áradás visszavonulása után a szántóföld meg­tisztítása, trágyázása és újbóli beve­tése. Ez természetesen kellő vetőmag tartalékolását igényli. Gabonavető maggal nincsenek különösebb problé mák, a hüvelyesek esetében a konkré' helyi körülményeknek megfelelően szó lehet a terménycseréről, Kelet Szlovákiában azonban problémák mu tatkoznak a len-vetőmaggal kapcsolat ban. A bizottság behatóan foglalkozott az eddigi növényápolással is. Január ban és februárban megfelelően elvé gezték a nitrátációt. Több nitrogén műtrágya került ki a földekre, min: tavaly. Am problémák merülnek fel a fnszforos műtrágya juttatásában. A nap parancsa ezek ésszerű, takarékos felhasználása. Ugyanez vonatkozik a meszes műtrágyákra is. Józan megfontolást, felhasználást, ésszerű takarékoskodást kíván a gyomirtó vegyszerek, valamint a ro­­varírtószerek alkalmazása is. Gyártá­suk terén bizonyos lemaradás tapasz­talható a vegyiparban. A nagyon igé­nyelt Avatex és Burex kissé késve jut el a mezőgazdasági üzemekbe. Nagy figyelmet fordított a bizottság a pótalkatrész-kérdésére. Örömmel ál­lapították meg, hogy a vetőgépek pót­alkatrész-ellátásában valamelyest ja­vult a helyzet, ám egyéb téren továb­bi, érezhető javulás kívánatos. A tavaszi munkákkal kapcsolatban a bizottság leszögezte: szigorúan ra­gaszkodnak a tervezett vetésterületek, elsősorban a gabona-vetésterület pon­tos betartásához, szó sem lehet ezek önkényes megváltoztatásáról. Nap­jaink egyik fő feladataként jelölte meg a tavaszi munkák végzésére, az árvízkárok terjedelmére s egyéb kö­rülményekre vonatkozó adatok ponto­sítását és konkrét javaslatok kidolgo­zását a felmerülő problémák megol­dására. (Lő) Kiváló termelők tanácskozásé Március 16-án Bratislavában az SZLKP nyugat-szlovákiai kerületi bi­zottságának üléstermében munkaérte­kezletet tartottak a kerület kiváló kukorica- és répatermesztő mezőgaz­dasági üzemeinek képviselői. Megvi­tatták a múlt év termelési problémáit. Az értekezleten megjelentek: IGNÁC JANÄK, a kerületi pártbizottság vezető titkára, ŠTEFAN MATEJČ1K, a kerü­leti pártbizottság titkára, J. ALGAYER, a kmi igazagtója, j. MUDROCH mér­nök, a kmi foagronómusa és mások. janák elvtárs beszédében kiemelte a szemes- és silókukorica, valamint a cukorrépa termesztésének jelentősé­gét, a gazdasági állatok táplálásának, hasznosságuk növelésének társadalmi fontosságát, majd ismertette a tavalyi eredményeket. Hangsúlyozta, hogy nagy különbségek mutatkoztak az azonos éghajlati feltételek közt ter­melő mezőgazdasági üzemek eredmé­nyeiben. Például a Tešedíkovoi Efsz dolgozói hatvan mázsa szemeskukori­cát termeltek hektáronként, a trsti­­ceiek már csak 37,7 mázsát, a farkas­­diak 28-at, a soporüaiak 66,8 mázsát, a szomszédos Pusté Sary-iak 39,9 má­zsát. Ugyanilyen a helyzet a cukor­répánál is. Csak egy-két példával il­lusztrálva: Horná Potôňban (Felsőpa­­tonyban) 420 mázsát értek el hektá­ronként s az alig pár kilométerre le­vő vrakúiíiak még ennek a felét sem (165 mázsát) tudtak kitermelni. A CSKP KB-nak 1975. évi októberi plénuma, a CSKP XV. kongresszusa kiemelte eme növények fontosságát s feladatul adta termesztésük további fejlesztését. Az intenzív termesztés megköveteli, a kutatás és a gyakorlat eredményeinek fokozott alkalmazását a termelési folyamatban. A tudomá nyos kutatás eredmnyei és a legjobb termelők tapasztalatai — amelyeket az értekezleten az illetékesek ismer tettek —, azt bizonyítják, hogy jelen tős tartalékkal rendelkezünk, melye­ket a termelőknek ki kell használ­niuk, főleg színvonalas agrotechniká­val, komplex gépesítéssel, vegyszeres kezelsésel stb. Ott, ahol idejében és pontosan végezték el az egyes munká­latokat, együttműködnek a kutatókkal, korszerű módszereket alkalmaznak, sikeresen leküzdötték a természeti akadályokat, megbirkóztak a száraz időjárással is és szép eredményeket értek el. Ezért az egyes mezőgazda­­sági üzemek vezetői és dolgozói mű­ködjenek együtt, adják át termelési tapasztalataikat a „gyengélkedőknek“, gondolkodjanak el azon, mi okozhatja a lemaradást! Az értekezleten főleg azt a munkát értékelték nagyra, amit azok az üze­mek dolgozói fejtettek ki, akik a múlt évben a hosszantartó szárazság elle­nére is kiválóak voltak. Munkájuk el­ismeréséül a vezető képiveselök elis­merő oklevelet vettek át. Több tartalmas vitafelszólalás is el­hangzott s ezek már az idei évre kör­vonalazott feladatokhoz kapcsolódtak. A konkrét feladatok közül érdemes megemlíteni azt, hogy ebben az évben hétezer tonnával több szemes kukori­cát és 1,9 millió tonna cukorrépát kell kitermelni. A Tešedíkovoi Efsz dolgozói felhí­vást “tettek közé, hogy az idén ötszáz mázsa, 14 százalékos cukortartalmú cukorrépát termeljenek hektáronként. A Csilizköz Efsz dolgozói viszont a kukoricatermesztésben akarnak ki­tűnni. A NOSZF 60. évfordulója tiszte­letére a következő felajánlást tették: ezerhétszáz hektáron termelitek sze­mes- és silókukoricát. A cél: hatvanöt mázsa szemes- és száz mázsa silóku­korica (szárított állapotban) elérése egy hektárnyi területről. Ehhez maxi­málisan felhasználnak minden termés­növelési tényezőt és eszközt, azaz komplex gépesítést alkalmazva, szo­cialista munkabrigádokkal dolgoznak. Így akarják elérni azokat a célokat, amelyeket a XV. kongresszus megje­lölt. Kövessék példájukat. —nt— Gustáv Husák elvtárs, a CSKP Központi Bizottságának főtitkára zárszavát mondja a CSKP Központi Bizottságának 6. ülésén. (CSTK felvétele) (Item a CSKP Központi Bizottsága Napirenden az építőipar fejlesztése JOSEF KEMPNÝ ELVTÄRS ELŐADÓI BESZÉDE Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizott­sága 1977. március 17-én megtartotta 6. ülését, melynek napirendjén a hazai építőipar feladatai és fejlesztése szerepelt. Az ülésen részt vettek a CSKP Központi Ellen­őrző és Revíziós Bizottságának tagjai, a KB osztályveze­tői. az SZLKP Központi Bizottsága Elnökségének tagjai, a szövetségi, valamint a cseh és a szlovák nemzeti kor­mány kommunista tagjai, a Szakszervezetek Központi Ta­nácsának titkárai és más vendégek. Az ülést Gustáv Husák elvtárs, a CSKP Központi Bi­zottságának főtitkára nyitotta meg és vezette. A CSKP Központi Bizottsága Elnökségének a csehszlovákiai épí­tőipar XV. kongresszusa utáni fejlődéséről és további feladatairól szóló jelentését Josef Kempný elvtárs, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a KB tit­kára terjesztette elő. A beszámolót követő vitában 15 eivtárs szólalt fel. Gustáv Husák elvtárs zárszavában kiemelte, hogy to­vább javul a párt tagállományának szociális és korössze­tétele. Nagy erőnek minősítette azt, hogy lakosságunk minden rétege széleskörűen támogatja a párt politikáját. Ezt fejezte ki a dolgozók valamennyi rétegének munká­ja és politikai állásfoglalása. Hangoztatta, hogy népgaz­daságunk dinamikusan fejlődik és általában elérjük ki­tűzött céljainkat. Tekintettel az igényes külső és belső körülményekre, fontos, hogy minden téren nagyon fele­lősségteljesen és igényesen viszonyuljunk a feladatok­hoz. Főként azokon a területeken kell idejében hatékony intézkedéseket foganatosítani, ahol fogyatékosságok mu­tatkoznak a terv teljesítésében. A KP tanácskozására, valamint a januári és februári értékelő taggyűlések eredményeire utalva hangoztatta, hogy pártunknak elég ereje van a XV. kongresszus határozatainak teljesítésé­hez. Josef Kempný élvtárs az elnökség jelentését előter­jesztve hangoztatta, hogy az építőipar rendkívüli szere­pet játszott a szocializmus anyagi-termelési bázisának megteremtésében. A szocialista építés folyamán az építő­ipar jelentősen kivette részét köztársaságunk gazdasági fejlesztéséből, csaknem 22 ezer létesítmény korszerűsíté­séből, új bányák, erőművek, nagy kohók, gépipari, vegy­ipari üzemek és mezőgazdasági komplexumok létesí­téséből. Ma az építőipar a szocialista gazdaság fej­lett ágazata, amelyben jelentős változások mentek végbe a munka jellegét illetően, megjavultak az építők munka- és szociális feltételei. Az építőipari munkák volumene 1948-tól 1976-ig csaknem a 11-szeresére bővült, a munka termelékenységé mintegy az ötszörösére fokozódott, az ágazat dolgozóinak a száma két és félszeresére nőtt. A beszámoló a XV. pártkongresszus Irányvonalának érvényesítésével kapcsolatban kiemelte az ipari beruhá­zások jelentőségét. Döntő módon hozzá kell járulniuk a Március derekán kedvezett az időjárás a mezőgazdasági dolgozóknak. Az érezhetően mind melegebbé váló napsugarak és az időnként szárnyat bontó szél a nehezebb gépek számára is járhatóvá szikkasztotta a fölázott földet, így most Dél-Szlovákiában valódi tavaszi kép fogadja az utazót: zsendül a határ, üde zöldek az őszi vetések, a melegebb vidékeken már fakadnak a rügyek, és mindenütt benépesült a határ. A négyezerhétszáz hektáros nenin­­cei Vörös Zászló Efsz-ben (Veľký Krtíš-i járás) jól haladnak a tavaszi munkák. A körültekintő munkaszerve­zés és az anyagi érdekeltség növelé­sének alapelvére épült belüzemi mun­kaverseny előnyösen befolyásolja a gépek és a kedvező időjárás nyújtotta lehetőségek kihasználását. Az egye­sült szövetkezetben a múlt hét dere­kán már befejezéséhez közeledett az árpa vetése, s rövidesen földbe kerül a hüvelyesek, a tavaszi keverékek és a cukorrépa magja is. A határ más részén meg a kukorica alá készítik a magágyat. Domin János mérnök alelnök és Jamber István, az üzemi pártbizottság elnöke örömmel nyugtázták, hogy a kertészetben, a szőlészetben és a gyü­termelőerők dinamikus fejlődéséhez és a gazdaság, első­sorban az ipar szerkezetének az új feltételekhez való gyorsabb alkalmazkodásához, ahhoz, hogy hatékonyab­ban bekapcsolódjék a nemzetközi szocialista gazdasági integrációba. A jelentés megállapítja, hogy a legkevesebb 640 ezer új lakás felépítését kitűző lakásépítési program egyidejű megvalósításával az eddiginél lényegesen gyorsabb ütemben kell növekednie a lakótelepek közművesítésé­nek és járulékos beruházásainak, ás területileg jobban el kell helyezni és összpontosítani kell a komplex lakás­­építkezést az új munkaerő-szükségleteknek és a munka­erők stabilitásának megfelelően. Ezzel kapcsolatban ki­terjedt és műszakilag bonyolult technikai létesítménye­ket kell építeni a mezőgazdaságban, a szállítóiparban, a távközlésben és a vízgazdálkodásban. Mindez lényegesen megnöveli az igényeket az egész építőiparral szemben, amely a beruházási programot 60 százalékkal fogja megvalósítani. Ezért a hatodik ötéves terv kitűzi, hogy az építőipari munkák volumene 35—37 százalékkal, a munka termelékenysége 30—32 százalék­kal növekedjék úgy, hogy 83 százalékban fedezze a ter­melés növekedését. Főleg a választási programokban rögzített kisebb mé­retű építési beruházások megvalósításánál, továbbá a la^ kásalap korszerűsítésénél, karbantartásánál, valamint a lakosság szolgáltatásainál jelentős feladatok hárulnak a járási és városi építőipari vállalatokra. Ezeknek 110 ezer dolgozója van, tehát az építőipar dolgozóinak egyötödét loglalkoztatják s a hatodik ötéves tervben 66 milliárd korona értékű munkát kell elvégezniük. A beszámoló további részében a jelentős belső tarta­­rövidítésének fontosságát taglalja, majd a nagyipart módszerek további alkalmazásának a fontosságára mu­tat rá. Az előregyártott elmek és az építkezési szerelés hatékony elterjesztése , feltételeinek megteremtésében fontos szerepe van az elemek szabványosításának és egységesítésének éppen úgy, mint a többször felhasznál­ható típustervek alkalmazásának. A beszámoló következő része az állóalapok jobb kihasználásával foglalkozik; majd figyelmeztet az anyagi bázis fejlesztésének fontos­ságára. A beszámoló további részében a jelnetős belső tarta­lékok hatékony felhasználásának fontosságával foglalko­zott, fontos követelményként emlegette a magasabb szín­vonalú irányító munkát és rámutatott a gazdasági ösz­tönzők fontos szerepére. A beszámoló végül minden egyes dolgozó egyéni fe­lelősségvállalásának fontosságát domborította ki, rámu­tatott a következetesebb kádernevelés szükségességére és méltatta a kommunisták példamutatását, valamint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére kibontakozó felajánlási mozgalmat. mölcsészetben is jó ütemben halad­nak az időszerű tennivalók. A negyed­száz hektáros kertészetben az idén főleg gyökérzöldséget (sárgarépát, petrezselymet és zellert) meg kon­zervuborkát termelnek. A sárgarépát már elvetették. Nagy gonddal ápolják a szőlőt is, hiszen az utóbbi hét év. ben mindig száz mázsa körüli hozam­mal hálálta meg a korszerű telepítés a dolgozók igyekezetét. A metszést és kötözést már elvégezték, s a kora ta­vaszi növényvédő és gyomirtó perme­tezés is befejezéséhez közeledik, д tizenöt hektáros almásban már föléb­redtek a rügyek. Az Ipeľský Sokolec-i Csehszlovák- Magyar Barátság Efsz-ben (levicel járás) keserű szóval fogadtak az em­berek. November óta immár kilenced­szer pusztít az Ipoly vize a gazdaság (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom