Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-03-19 / 11. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1877. márciii* 19 14 E g у szőve t k e z e t szarvasmarha-tenyésztési tapasztalatai JÓ LÉTSZÁMGYARAPÍTÁS, GYENGE TEITERMELÉS! Malacnevelés korai elválasztással A hatodik ötéves tervidőszak évei­ben az állattenyésztés szakaszán nagy gondot kell fordítani a szarvasmarha­állomány, elsősorban a tehénállomány tervszerű növelésére, különösen a szocialista szektorban, továbbá a gaz­dasági állatok hasznosságának sok­oldalú fokozására, valamint a takar­mányok, elsősorban a szemesek haté­kony kihasználására. Több mezőgazdasági üzemben a szarvasmarha-állomány tervszerű fej lesztése sok problémával jár. Ezl részben az állomány gyenge repro­dukciós tulajdonságaival és nem meg­felelő színvonalú felújításával, rész­ben pedig az istálló térségek hiányá­val és a gyengébb minőségű takar­mányalap megteremtésével magyaráz­zák. Ez azután természetesen a szar­vasmarha-állomány, elsősorban a te­hénállomány gyengébb hasznosságé-Fogyatékos­ságok az állat­tenyésztésben Járásunkban nem szívesen em­lékszünk vissza az 1974-es évre, amikor a Krásna nad Hornádom-i Állami Gazdaság udvarán fertőző száj- és körömfájás ütötte fel a fejét. Rosszabb volt ez a tűzvész­nél, hiszen a marhaállományt lik­vidálni kellett. A sok millió koro­na kár arra figyelmeztetett, hogy jobban törődjünk nagyüzemeink marhaállományának a védelmével, ahogyan azt a törvények is előír­ják. Hát igen, „az Ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó“, tartja a mondás. Sajnos, az állami gazda­ságok és a földművesszövetkezetek vezetőinek többsége nem fordít kellő figyelmet az állatállomány védelmére! A számok ugyan nem kedveltek, de nélkülük nehéz pontos képet alkotni. A Koáice-vidéki járás 137 gazdasági udvarából huszonöt még mindig nincs bekerítve, tizenhét udvar az éjjeli órákban őrizetlenül van, huszanegyben pedig kevés a fertőtlenítéshez szükséges alap­anyagi Még napjainkban is előfor­dul, hogy tizenkilenc gazdaságban az illetékesek állatorvosi hozzájá­rulás nélkül, önkényesen csoporto­sítják át az állatállományt egyik udvarról a másikra! További fogyatékosság, hogy hatvankét gazdaságban az állatte­nyésztésben dolgozók nem öltöz­nek át! Ügy dolgoznak, ahogyan otthonról eltávoztak, s úgy men­nek haza, ahogyan az istállóban ban jut kifejezésre, amt végső soroa negatív hatással van a táj- is húster­melésre Ellátogattunk a éalovoi (nagyme­gyeri) szövetkezetbe, ahol a múlt Ív­ben váltakozó sikereket értek el a szarvasmarha-tenyéaztós tekintetében. Ugyan a szarvasmarha-, ezen belül pedig a tehénállomány évvégére ter­vezett darabszámút elérték, nem tel­jesítették viszont a tervezett hús- és tejeladást! A szövetkezetben tavaly kedvező eredményt értek el borjúnevelésben, amit az is bizonyít, hogy száz tehénre számítva százkét borjút választottak el, ami a járásban a legjobb eredmé­nyek közé tartozott. A borjünevelés kedvező hatással volt nemcsak a ter­vezett szarvasmarha-állomány meg­tartására, hanem túlszárnyalására is. dolgoztak! E* állat- és közegész­ségügyi szempontból egyaránt ár­talmas. Sajnos, hatvannyolc rész­legen hiányoznak a higiéniai be­rendezések (mosdók, zuhanyozók, öltözők stb.J, ahol a dolgozók munka után tisztálkodhatnának. Ez komoly fogyatékosság és egy­ben vétség a dolgozó ember ellen, hiszen a nyereségből néhol már üdülők építésére is teliki Nehezen könyvelhető el az a va­lóság, hogy hatvanhat részlegen nem vezetnek semmiféle nyilván­tartást arról, ki ment be az udvar­ra, milyen céllal, kit keres, kivel fog tárgyalni, mikor ment el stb. Amikor aztán baj van, a „tettesek" ismeretlenek! Talán még két dolgot említenék: az egyik, hogy kilencvenhat gaz­dasági udvar nem rendelkezik al­kalmas berendezéssel az elpusztult állatok elkülönftéséré. a másik pe­dig. hogy száztizenkét esetben a bejárati fertőtlenítő medence nem volt használható állapotban! Reméljük, hogy a közeljövőben mezőgazdasági üzemeinkben rész­letesen foglalkoznak ezekkel az alapvető és nagyon időszerű kér­désekkel Is. Ennek érdekében az ellenőrző szerveknek sokkal töb­bet kell tenniük, mint eddig! A prémiumok és más jutalmak kifi­zetésénél figyelembe kell venni, ki hogyan teljesíti termelési és hi­giéniai feladatát, mert amit meg­termelt azt meg is kell tartania, felnevelnie és hasznosítania. Fog­lalkozni kell az emberek munka­környezetének a javításával, s in­tézkedni kell. hogy legyen szá­mukra higiénikus berendezés, mun­karuha, gumicsizma és tisztálko­dási lehetőség. Ha ezeket megtesz­­szük, a fiatalok minden bizonnyal iobhan vonzódnak a mezőgazdaság felé! Reméljük, hogy az Említett fo­gyatékosságok elhárítását a be­avatottak szívügyüknek tekintik, s hozzájárulnak ezzel állatállomá­nyunk egészségvédelméhez, s az állattenyésztésben dolgozók jobb munkakörnyezetének a kialakítá­sához! Iván Sándor December végével ugyanis a tervezeti 1759 szarvasmarhával szemben 1888-at tartattak. A tehénállomány (870 da­rab) a várt szinten maradt. A szar­vasmarha-állomány túlteljesítésében —• a borjúnevelésen kívül — az is közrejátszott, hogy nyolcvan hízót decemberben nem tudtak értékesíteni. Ez kedvezőtlenül befolyásolta a szö­vetkezetben a marhahús értékesítését. A tervezett kétszázhatvan tonna mennyiségű marhahússal szemben ugyanis csak kétszézhúsz tonnányit értékesítettek. Globálisan a szövetke­zet teljesítette húseladási kötelezett­ségét, mert a hiányt negyvenhét ton­na mennyiségű sertéshússal pótolta. A megmaradt nyolcvan hfzémarhát az idén, január elején értékesítették. A tejtermelésben lényegében a múll év volt az első, negatív esztendő. A tervezett 2 millió 240 ezer literrel szemben csak 2 millió 128 ezer liter tejet értékesítettek! A tehenek napi fe­­jési átlaga 9,56 liter volt. Mivel ma­gyarázható a tejtermelésben bekövet­kezett lemaradás? Egyrészt azzal, hogy a szövetkezetben nem fordítot­tak kellő figyelmet a tehénállomány tervszerű felújítására, másrészt prob lémák merültek fel a takarmányalap megteremtésében is. A szövetkezet jelenlegi tehénállományának a javát lényegében még az 1985-ös árvíz utáa alakították ki. Akkoriban 450 vörös tarka vemhes üszőt vásároltak Cseh országból, amit 250, saját tenyésztésű üszővel egészítettek ki. Mivel a tehén­­állomány felújítása nem valósult meg kellőképpen, sok tehén kiöregedett és a vártnál jával gyengébb hozamot adott. Még napjainkban is van mint­egy negyven-ötven tehén az akkori állományból! Ehhez azt hiszem nem kell különösebb magyarázat. Problé­ma volt az is, hogy a nagy hasznú vörös-tarka teheneket gyengébb hasz­nú üszőkkel, tehenekkel helyetesítet­­ték, ami Szintén hozzájárult a gyen­gébb tejtermeléshez. A tejtermelés fejlesztése érdekében még 1972-ben elkezdődött a tehénál­lomány külföldi vörös-tarka marhával történő fajtaátalakító keresztezése. Végtermékként a szlovák-tarka marha 75 és a vörös-tarka marha 25 száza­lékos vérarányával számolnak. A ke­resztezés jelenleg még olyan stádium­ban van, hogy érdemleges haszonnö­vekedésről még korai beszélni. A meg­felelő tehénállomány kialakítása után A húsfogyasztás világszerte roha­mosan növekszik. A megfelelő típusú és fajtájú vágóállatok termelése sok tényezőtől függ. Napjaink egyik leg­fontosabb feladata: minél több jó mi­nőségű húst termelni, minimális költ­ségek (elsősorban abrakfogyasztás) mellett. A hatodik ötéves tervidőszak éveiben hazánkban is számolunk a sertéshústermelés fokozásával. A hús­termelés alapja a megfelelő tenyész anyag (hízók) megteremtése. A vá­lasztott malacok száma elsősorban a kocaállomány nagyságától és hasz­nosságától függ. Ezekkel a kérdésekkel már több éve foglalkoznak a Kvatoslavovi Mag­nemesítő Állami Gazdaságban a Brati­slava! Takarmányipari Kutatóintézet dolgozóinak szoros együttműködésé­vel. A kísérleteket még az 1970-es év­ben kezdték el. Fő célkitűzésként a malacok korai elválasztását tartották, ami által fokozható a kocák ellési száma és a választott malacok terme­lése. — Feltételeink közepette a malaco­kat 58 napos korban választjuk el, — kezdte a beszélgetést Anton Pajtinka mérnök, a Kvetoslavovi Magnemesítő Állami Gazdaság igazgatója. — A ma­lacok élősúlya elválasztáskor eléri a 14—17 kilogrammot. Milyen tapasztalatokat szereztek a ketreces malacneveléssel és milyen előnyökkel jár a korai elválasztás? — A 12—14, a 16—18 és a 21 napos malacelválasztási kísérleteket az 1970 —1974-es években végeztük egyrészt külföldi (EWC PIG statin és Porko start spéciéi), másrészt hazai (COS— I-es, H-es, SO—I-es és Il-es) gyárt­mányú abrakkeverékekkel. A 12—14 napos korban történő elválasztással jó eredményeket értünk el az egész­ségi állapot, a súlygyarapodás és a minimális elhullás tekintetében, de csakis a külföldi tápok használatával. A nagyon korai elválasztáshoz ugyan­is nem megfelelőek a hazai abrakke­­verákek, mert nem tartalmaznak kellő mennyiségű orvosságot és zsiradékot, s ami a legnagyobb hiányosság: nem granulált állapotban kerülnek haszná­latra. Ez az ismeret és a külföldi ab­rakkeverékek behozatala körüli prob­lémák arra kényszerítettek bennün­ket, hogy kísérleteinket csakis a 21 napos korban történő elválasztásra összpontosítsuk. — A korai elválasztás egyik nélkü­lözhetetlen előfeltétele az istálló (fiaztató, nevelde) megfelelő hőmér­séklete és a levegő megfelelő áram­lása. A fiaztatóban ugyanis feltétle nül szükséges betartani a 28—30, a neveidében pedig a 22—24 fok Celzius hőmérsékletet. Feltételeink közt a kö­vetkező technológiát alkalmaztuk: a kocáktól a fiaztatóban két nappal a várható ellés előtt megvontuk a ta­karmányadag felét. A fialást követően lemértük a malacokat és a 0,9 kilo­grammnál könnyebb egyedeket kise­lejteztük. Az ötödik-hetedik napon történt a malacok beoltása, a tizedik napon pedig a hímivarú egyedek ivar­­talanítása (herélése). A malacokat a huszonegyedik napon választottuk el, s átcsoportosítottuk őket a többszin­tes ketrecekbe. Egybe általában tíz darabot helyezünk el. A 42. napig COS—I-es vagy SO—I-es tápot ada­goltunk. Az abrakfogyasztás egy ma­lacra számftva 11,5—12,5 kilogrammot tett ki, s a malacok átlagos sólya 11 —13 kg között volt. Meg kell azonban jegyezni, hogy a választott malacok­nak a 37. naptól kezdve COS—Il-es vagy SO—Il-es tápot is adagoltunk. A 42. nap elteltével a malacokat át helyeztük harm'inc-harmincötösével a neveidébe. Itt a 68. napig csakis COS—Il-es, Illetve SO—И-es abrakke­veréket használtunk. Időközben el­­kezdtük a granulált Ai-es tápra való szoktatást is. A sertéseket a 72. na­­pon újra lemértük, s csak ezután cso­portosítottuk át őket az előhizlaldába. Hogyan reagáltak a kocák a korai elválasztásra? — A malacelválasztás után a kocák takarmányadagját és ivóvizét a felére csökkentettük, elsősorban a csecsek gyulladásának elkerülése végett. Az elválasztás után a kocákat közös kut­ricába zárjuk, ahol 7—8 nap eltelté­vel ivarzanak és megtörténhet a bú­­gatás. Tudjuk, hogy a kísérletek még nap­jainkban is folynak. Hogyan foglal­hatnánk össze az eddigi tapasztalato­kat, s mennyire vált be a korai elvá­lasztás? — A kísérletek bebizonyították, hogy a megfelelő minőségű tápok használa­tával és a helyes technológia betartá­sával jól alkalmazható a malacok 21 napos korban történő elválasztása. A kísérletek folyamán vizsgáltuk a malacok súlygyarapodását és abrak­fogyasztását is. A 72. napon a mala­cok átlagos élősúlya 23,8 kg volt, s addig összesen 12,05 kg COS—I-es és 31,20 kg COS—H-es abrakkeveré­ket fogyasztottak, ami egy kilogramm súlygyarapodás kitermelésére számít­va 2,42 kg volt. A 72. napig a takar­mányköltség egy malacra számítva el­érte a 150 korona 21 fillért, az össz­költségek pedig az 559 koronát. A ko­rai elválasztás nem Igényli különö­sebb intézkedések bevezetését, de fel­tétlenül szükséges betartani a zárt állományforgőt. A malacnevelés sike­re azonban elsősorban az abrakkeve­rékek megfelelő minőségétől és meg­felelő időben történő szállításától függi — Még szeretném megjegyezni azt, hogy a kocák 98 százaléka az elvá­lasztást követő tizedik napig megter­mékenyült. A korai elválasztás termé­szetesen hozzájárult a kocák flalása számának növekedéséhez, s ezáltal a malactermelés fokozásához is, ami végsősoron fő célkitűzése ennek az új technológiának. Ez a példa is hűen tükrözi, hogy megéri mezőgazdasági üzemeinkben egy kicsit elgondolkodni olyan kérdé­seken, amelyek elősegítik a malacter­melés fokozását. Hiszen a sertéshús­­termelés egyik legalapvetőbb előfelté­tele a szüséges malacállomány megte­remtése. E probléma megoldásának egyik útja a malacok korai elválasz­tásának széles körű alkalmazása! JOZEF SLUKA lllllllllllllllllllllllllillllllllllllllllllll Préslé lucernából A Szovjetunióban új zöldtakarmány-feldolgozási technológián dolgoznak, amely lehetővé teszi az időjárástól független betakarítást. Ennek a „me chanikai vízelvonásának (vagy mechanikai frakclonálás“-nak) nevezett eljárásnak az a lényege, hogy a lekaszált és felaprftott zöld növényi anya­gokból a vágás után egy csiga- vagy hengerpréssel azonnal kipréselik a folyadékot. Kétféle terméket kapnak: a préslevet és a kevés nedvességet tartalmazó szárazanyagot. A kísérleti berendezés 2—3 tonna zöldanyagot dolgoz fel óránként. A préslé a kiindulási nyersanyag súlyának 35—50 százaléka. Gazdag pótolha tatlan aminó- és zsírsavakban, és sok vitamint, valamint ásványi anyagokat is tartalmaz. Például egy kilogramm lucernalében 28 gramm kalcium és 0,5 gramm foszfor van. Tökéletesen megfelel a szarvasmarhák és az egyéb háziállatok takarmányozására. Anyakocákkal és szopós malacokkal sovány­­tej-pótlóként etethető. Növeli az állatok súlygyarapodását az elválasztás után is. Etetése révén növekszik a sertések vágósúlya, és a hús minősége is jobb lesz. A lucernalé könnyen tárolható. Még nagy melegben is 5—8 napig friss marad, tartósító szerek nélkül. Légmentesen elzárt tartályokban tartósító szerekkel egész télen át eltartható. Ha préslevet 75—80 fokra hevítik vagy egy kevés sósavat adnak hozzá, akkor fehérjéi túrós massza formájában kicsapódnak belőle. A centrifugá­val vagy szövetszűrővel leválasztott masszát fehárje-vitamin-pasztának ne vezték el. Tápértéke igen nagy. Egy kilogramm présléből többek között 70 gramm emészthető fehérjét és 80 mg karotint (az А-vitamin elővitaminját) lehet kivonni. A malacok etetése ezzel a pasztával nagyon előnyös, és ki­tűnő gyógyszer az állatok vitaminhiány okozta megbetegedései ellen is. A fehérje-vitamin-paszta előállításakor visszamaradó barna savó a takar mány nedvesítésére, itatáséra, élesztőkészítésre és takarmánymelasz nye résére használható fel. A préselés utáni szárazanyag is nagy tápértékfi: egy kilogramm száraz anyag 33 gramm fehérjét, 4,9 gramm kalciumot, 0,7 gramm foszfort és majdnem 25 mg karotint tartalmaz. Jobban silózhat, szárítható, granulál haté (szemcsézhető) és brikettezhető, mint a zöldtömeg. Az egyik szovhozban a bikaborjak takarmányába zöldtakarmány helyett ezt a szárazanyagot tették. A súlygyarapodás a kontrollcsoporthoz viszo­­nvítva 18,6 százalékkal jobb volt. y - (Élet és Tudomány/77—7) lllllllillllllllllllllllllllllllllllllllll azonban számolni lebet a tejtermelés fokozásával. A szövetkezetben gondot fordítanak a megfelelő istállótérségek kialakítá­sára. Elsősorban a régi istállók kor szélesítésével, felújításával számol­nak. ami módot ad egyrészt a munka­­erűtakarékosságra és az egy dolgozó­ra jutó munkatermelékenység fokozá­sára, másrészt a munkának könnyeb­bé tételére, de nem utolsó sorban a tenyésztési technológia színvonalának az emelésére is. Eddig már egy K— 96 os istállót korszerűsítettek, ami ál­tal a férőhelyek száma llS-re növe­kedett. Míg korábban egy istállóban hatan dolgoztak, addig jelenleg már csak négyen + egy szabadnapos. A tehenészet fejlesztése érdekében már új, négysoros elletőistállót is épitet tok. Még az idén megkezdődik a szo­cialista berendezéssel ellátott tejház kivitelezése is. jelenleg problémáik vannak a tej tárolása és hűtése tekin telében. Olyan technológiát alkal­maznak, hogy az istállóból csővezeté­ken keresztül — a föld alatt — egye­nesen a tejházba juttatják el a kifejt tejet. Tovább folytatják a tehénistái lék felújítását is. A közeljövőben még négy istállót korszerűsítenek. A szarvasmarha-tenyésztés szem­pontjából nélkülözhetetlen a megfe­lelő minőségű és mennyiségű takar­mányalap megteremtése. Ez a szövet­kezetben váltakozó. Azt mondhatjuk, hogy a szövetkezet a legutóbbi tíz év folyamán önellátó volt mind szálas, mind terimés. mind szemes takarmá­nyok termelésében. Sajnos, tavaly ku­koricából négyszáz tonna mennyiség­gel kevesebb termett, mint amennyire szükség lett volna. Ez negatívan ha­totta a takarmányalap kialakítására és ezen keresztül kedvezőtlenül a gaz­dasági állatok hasznosságára. Örven­detes viszont, hogy silótakarmányből mintegy hatezer tonna mennyiséget készítettek, s ráadásul igen jó minő­ségűt. Tekintettel arra, hogy a szövet­kezet nem rendelkezik forrólevegős szárító bemdezéssel, elsősorban a te­henek takarmányadagjának javítása érdekében az okoéi (ekecsi) szövet­kezetben szárítatattak lucernát, koope­rációs viszony keretében. Ezzel lehe­tőség nyílt arra, hogy a tehenekkel a téli időszakban legalább egy kilo­gramm lucernagranulátnmot etesse nek. Az évelő takarmányok közül na­gyobbrészt a lucernát, kisebb mérték­ben pedig a vörösherét termesztik, amelyeket tübbségében széna formá­jában takarítanak be. jelenleg elegen­dő mennyiségű szénakészlettel rendel­keznek. A takarmányalaphoz tartozik a répakaréj siló is, amelyből több mint 3500 tonna mennyiséget készítet­tek. , Nagy választékból tevődik össze a tehenek téli takarmányedagja, amely 3 kg szénából, 1 kg lucernagranulá­tumból, 2 kg takarmányszalmából, 18 kg kukoricasilóból, 15 kg répakarój silóból és 2.5 kg abraktakarmányból áll. A szarvasmarha-állomány megtartá­sa és a tejtermelés tekintetében döntő jelentőségű a borjú- és üszőnevelés színvonala. A szövetkezetben a borjak 8—10 napig a tehenek alatt vannak, majd ezután a központi neveidébe ke­rülnek. Itt nyolc-kilenc hétig szoptat­nak, elsősorban Laktavit tejpótlót, majd szénát és abrakot kapnak. Az üszőnevelés jelenleg még istállóban történik, de a jövőben gondolnak a szántóföldi legelőgazdálkodás kialakí tására is. Az idén már harminc hek­táron létesítenek ilyen legelőt, amely­nek területét bővítik. Mivel az utóbbi években problémák merültek fel a tehénállomány felújítása szakaszán, minden megfelelő üszőt — tizenhat­­tizenhét hónapos korban — befedez, tetnek. Az idén az állattenyésztés tervfel­adatai a múlt évi szinten maradnak. A szövetkezet vezetősége és dolgozói azonban remélik, hogy többet termel­nek, mint egy évvel korábban. Ehhez részben adottak a feltételek. A szar­vasmarha-állományt harminc, a tehén­­állományt pedig tíz darabba] szaporít­ják. A szövetkezetben kialakulóban van az állattenyésztési termelés össz­pontosítása és a gazdaságok szakosí­tása is. jelenleg a marhahizlalás csak­is a őalovoi farmon történik. Az istál­lók korszerűsítése után ide kerül az egész tehénállomány. Az ižopl (izsn. pi) gazdaságba a sertéseket ás a nil. vendek marhákat összpontosítják. Reméljük, hogy a Calovoi szövetke­zet dolgozói és vezetői az idén min­dent elkövetnek igényes állattenyész­tési feladataik teljesítése érdekében! Hiszen tavaly a tervezett brutto állat­­tenyésztési termelést több mint 910 ezer, az állattenyésztési árutermelést pedig több mint 100 ezer koronával túlteljesítették! Bara László

Next

/
Oldalképek
Tartalom