Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-03-19 / 11. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1877. márciii* 19 14 E g у szőve t k e z e t szarvasmarha-tenyésztési tapasztalatai JÓ LÉTSZÁMGYARAPÍTÁS, GYENGE TEITERMELÉS! Malacnevelés korai elválasztással A hatodik ötéves tervidőszak éveiben az állattenyésztés szakaszán nagy gondot kell fordítani a szarvasmarhaállomány, elsősorban a tehénállomány tervszerű növelésére, különösen a szocialista szektorban, továbbá a gazdasági állatok hasznosságának sokoldalú fokozására, valamint a takarmányok, elsősorban a szemesek hatékony kihasználására. Több mezőgazdasági üzemben a szarvasmarha-állomány tervszerű fej lesztése sok problémával jár. Ezl részben az állomány gyenge reprodukciós tulajdonságaival és nem megfelelő színvonalú felújításával, részben pedig az istálló térségek hiányával és a gyengébb minőségű takarmányalap megteremtésével magyarázzák. Ez azután természetesen a szarvasmarha-állomány, elsősorban a tehénállomány gyengébb hasznosságé-Fogyatékosságok az állattenyésztésben Járásunkban nem szívesen emlékszünk vissza az 1974-es évre, amikor a Krásna nad Hornádom-i Állami Gazdaság udvarán fertőző száj- és körömfájás ütötte fel a fejét. Rosszabb volt ez a tűzvésznél, hiszen a marhaállományt likvidálni kellett. A sok millió korona kár arra figyelmeztetett, hogy jobban törődjünk nagyüzemeink marhaállományának a védelmével, ahogyan azt a törvények is előírják. Hát igen, „az Ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó“, tartja a mondás. Sajnos, az állami gazdaságok és a földművesszövetkezetek vezetőinek többsége nem fordít kellő figyelmet az állatállomány védelmére! A számok ugyan nem kedveltek, de nélkülük nehéz pontos képet alkotni. A Koáice-vidéki járás 137 gazdasági udvarából huszonöt még mindig nincs bekerítve, tizenhét udvar az éjjeli órákban őrizetlenül van, huszanegyben pedig kevés a fertőtlenítéshez szükséges alapanyagi Még napjainkban is előfordul, hogy tizenkilenc gazdaságban az illetékesek állatorvosi hozzájárulás nélkül, önkényesen csoportosítják át az állatállományt egyik udvarról a másikra! További fogyatékosság, hogy hatvankét gazdaságban az állattenyésztésben dolgozók nem öltöznek át! Ügy dolgoznak, ahogyan otthonról eltávoztak, s úgy mennek haza, ahogyan az istállóban ban jut kifejezésre, amt végső soroa negatív hatással van a táj- is hústermelésre Ellátogattunk a éalovoi (nagymegyeri) szövetkezetbe, ahol a múlt Ívben váltakozó sikereket értek el a szarvasmarha-tenyéaztós tekintetében. Ugyan a szarvasmarha-, ezen belül pedig a tehénállomány évvégére tervezett darabszámút elérték, nem teljesítették viszont a tervezett hús- és tejeladást! A szövetkezetben tavaly kedvező eredményt értek el borjúnevelésben, amit az is bizonyít, hogy száz tehénre számítva százkét borjút választottak el, ami a járásban a legjobb eredmények közé tartozott. A borjünevelés kedvező hatással volt nemcsak a tervezett szarvasmarha-állomány megtartására, hanem túlszárnyalására is. dolgoztak! E* állat- és közegészségügyi szempontból egyaránt ártalmas. Sajnos, hatvannyolc részlegen hiányoznak a higiéniai berendezések (mosdók, zuhanyozók, öltözők stb.J, ahol a dolgozók munka után tisztálkodhatnának. Ez komoly fogyatékosság és egyben vétség a dolgozó ember ellen, hiszen a nyereségből néhol már üdülők építésére is teliki Nehezen könyvelhető el az a valóság, hogy hatvanhat részlegen nem vezetnek semmiféle nyilvántartást arról, ki ment be az udvarra, milyen céllal, kit keres, kivel fog tárgyalni, mikor ment el stb. Amikor aztán baj van, a „tettesek" ismeretlenek! Talán még két dolgot említenék: az egyik, hogy kilencvenhat gazdasági udvar nem rendelkezik alkalmas berendezéssel az elpusztult állatok elkülönftéséré. a másik pedig. hogy száztizenkét esetben a bejárati fertőtlenítő medence nem volt használható állapotban! Reméljük, hogy a közeljövőben mezőgazdasági üzemeinkben részletesen foglalkoznak ezekkel az alapvető és nagyon időszerű kérdésekkel Is. Ennek érdekében az ellenőrző szerveknek sokkal többet kell tenniük, mint eddig! A prémiumok és más jutalmak kifizetésénél figyelembe kell venni, ki hogyan teljesíti termelési és higiéniai feladatát, mert amit megtermelt azt meg is kell tartania, felnevelnie és hasznosítania. Foglalkozni kell az emberek munkakörnyezetének a javításával, s intézkedni kell. hogy legyen számukra higiénikus berendezés, munkaruha, gumicsizma és tisztálkodási lehetőség. Ha ezeket megteszszük, a fiatalok minden bizonnyal iobhan vonzódnak a mezőgazdaság felé! Reméljük, hogy az Említett fogyatékosságok elhárítását a beavatottak szívügyüknek tekintik, s hozzájárulnak ezzel állatállományunk egészségvédelméhez, s az állattenyésztésben dolgozók jobb munkakörnyezetének a kialakításához! Iván Sándor December végével ugyanis a tervezeti 1759 szarvasmarhával szemben 1888-at tartattak. A tehénállomány (870 darab) a várt szinten maradt. A szarvasmarha-állomány túlteljesítésében —• a borjúnevelésen kívül — az is közrejátszott, hogy nyolcvan hízót decemberben nem tudtak értékesíteni. Ez kedvezőtlenül befolyásolta a szövetkezetben a marhahús értékesítését. A tervezett kétszázhatvan tonna mennyiségű marhahússal szemben ugyanis csak kétszézhúsz tonnányit értékesítettek. Globálisan a szövetkezet teljesítette húseladási kötelezettségét, mert a hiányt negyvenhét tonna mennyiségű sertéshússal pótolta. A megmaradt nyolcvan hfzémarhát az idén, január elején értékesítették. A tejtermelésben lényegében a múll év volt az első, negatív esztendő. A tervezett 2 millió 240 ezer literrel szemben csak 2 millió 128 ezer liter tejet értékesítettek! A tehenek napi fejési átlaga 9,56 liter volt. Mivel magyarázható a tejtermelésben bekövetkezett lemaradás? Egyrészt azzal, hogy a szövetkezetben nem fordítottak kellő figyelmet a tehénállomány tervszerű felújítására, másrészt prob lémák merültek fel a takarmányalap megteremtésében is. A szövetkezet jelenlegi tehénállományának a javát lényegében még az 1985-ös árvíz utáa alakították ki. Akkoriban 450 vörös tarka vemhes üszőt vásároltak Cseh országból, amit 250, saját tenyésztésű üszővel egészítettek ki. Mivel a tehénállomány felújítása nem valósult meg kellőképpen, sok tehén kiöregedett és a vártnál jával gyengébb hozamot adott. Még napjainkban is van mintegy negyven-ötven tehén az akkori állományból! Ehhez azt hiszem nem kell különösebb magyarázat. Probléma volt az is, hogy a nagy hasznú vörös-tarka teheneket gyengébb hasznú üszőkkel, tehenekkel helyetesítették, ami Szintén hozzájárult a gyengébb tejtermeléshez. A tejtermelés fejlesztése érdekében még 1972-ben elkezdődött a tehénállomány külföldi vörös-tarka marhával történő fajtaátalakító keresztezése. Végtermékként a szlovák-tarka marha 75 és a vörös-tarka marha 25 százalékos vérarányával számolnak. A keresztezés jelenleg még olyan stádiumban van, hogy érdemleges haszonnövekedésről még korai beszélni. A megfelelő tehénállomány kialakítása után A húsfogyasztás világszerte rohamosan növekszik. A megfelelő típusú és fajtájú vágóállatok termelése sok tényezőtől függ. Napjaink egyik legfontosabb feladata: minél több jó minőségű húst termelni, minimális költségek (elsősorban abrakfogyasztás) mellett. A hatodik ötéves tervidőszak éveiben hazánkban is számolunk a sertéshústermelés fokozásával. A hústermelés alapja a megfelelő tenyész anyag (hízók) megteremtése. A választott malacok száma elsősorban a kocaállomány nagyságától és hasznosságától függ. Ezekkel a kérdésekkel már több éve foglalkoznak a Kvatoslavovi Magnemesítő Állami Gazdaságban a Bratislava! Takarmányipari Kutatóintézet dolgozóinak szoros együttműködésével. A kísérleteket még az 1970-es évben kezdték el. Fő célkitűzésként a malacok korai elválasztását tartották, ami által fokozható a kocák ellési száma és a választott malacok termelése. — Feltételeink közepette a malacokat 58 napos korban választjuk el, — kezdte a beszélgetést Anton Pajtinka mérnök, a Kvetoslavovi Magnemesítő Állami Gazdaság igazgatója. — A malacok élősúlya elválasztáskor eléri a 14—17 kilogrammot. Milyen tapasztalatokat szereztek a ketreces malacneveléssel és milyen előnyökkel jár a korai elválasztás? — A 12—14, a 16—18 és a 21 napos malacelválasztási kísérleteket az 1970 —1974-es években végeztük egyrészt külföldi (EWC PIG statin és Porko start spéciéi), másrészt hazai (COS— I-es, H-es, SO—I-es és Il-es) gyártmányú abrakkeverékekkel. A 12—14 napos korban történő elválasztással jó eredményeket értünk el az egészségi állapot, a súlygyarapodás és a minimális elhullás tekintetében, de csakis a külföldi tápok használatával. A nagyon korai elválasztáshoz ugyanis nem megfelelőek a hazai abrakkeverákek, mert nem tartalmaznak kellő mennyiségű orvosságot és zsiradékot, s ami a legnagyobb hiányosság: nem granulált állapotban kerülnek használatra. Ez az ismeret és a külföldi abrakkeverékek behozatala körüli problémák arra kényszerítettek bennünket, hogy kísérleteinket csakis a 21 napos korban történő elválasztásra összpontosítsuk. — A korai elválasztás egyik nélkülözhetetlen előfeltétele az istálló (fiaztató, nevelde) megfelelő hőmérséklete és a levegő megfelelő áramlása. A fiaztatóban ugyanis feltétle nül szükséges betartani a 28—30, a neveidében pedig a 22—24 fok Celzius hőmérsékletet. Feltételeink közt a következő technológiát alkalmaztuk: a kocáktól a fiaztatóban két nappal a várható ellés előtt megvontuk a takarmányadag felét. A fialást követően lemértük a malacokat és a 0,9 kilogrammnál könnyebb egyedeket kiselejteztük. Az ötödik-hetedik napon történt a malacok beoltása, a tizedik napon pedig a hímivarú egyedek ivartalanítása (herélése). A malacokat a huszonegyedik napon választottuk el, s átcsoportosítottuk őket a többszintes ketrecekbe. Egybe általában tíz darabot helyezünk el. A 42. napig COS—I-es vagy SO—I-es tápot adagoltunk. Az abrakfogyasztás egy malacra számftva 11,5—12,5 kilogrammot tett ki, s a malacok átlagos sólya 11 —13 kg között volt. Meg kell azonban jegyezni, hogy a választott malacoknak a 37. naptól kezdve COS—Il-es vagy SO—Il-es tápot is adagoltunk. A 42. nap elteltével a malacokat át helyeztük harm'inc-harmincötösével a neveidébe. Itt a 68. napig csakis COS—Il-es, Illetve SO—И-es abrakkeveréket használtunk. Időközben elkezdtük a granulált Ai-es tápra való szoktatást is. A sertéseket a 72. napon újra lemértük, s csak ezután csoportosítottuk át őket az előhizlaldába. Hogyan reagáltak a kocák a korai elválasztásra? — A malacelválasztás után a kocák takarmányadagját és ivóvizét a felére csökkentettük, elsősorban a csecsek gyulladásának elkerülése végett. Az elválasztás után a kocákat közös kutricába zárjuk, ahol 7—8 nap elteltével ivarzanak és megtörténhet a búgatás. Tudjuk, hogy a kísérletek még napjainkban is folynak. Hogyan foglalhatnánk össze az eddigi tapasztalatokat, s mennyire vált be a korai elválasztás? — A kísérletek bebizonyították, hogy a megfelelő minőségű tápok használatával és a helyes technológia betartásával jól alkalmazható a malacok 21 napos korban történő elválasztása. A kísérletek folyamán vizsgáltuk a malacok súlygyarapodását és abrakfogyasztását is. A 72. napon a malacok átlagos élősúlya 23,8 kg volt, s addig összesen 12,05 kg COS—I-es és 31,20 kg COS—H-es abrakkeveréket fogyasztottak, ami egy kilogramm súlygyarapodás kitermelésére számítva 2,42 kg volt. A 72. napig a takarmányköltség egy malacra számítva elérte a 150 korona 21 fillért, az összköltségek pedig az 559 koronát. A korai elválasztás nem Igényli különösebb intézkedések bevezetését, de feltétlenül szükséges betartani a zárt állományforgőt. A malacnevelés sikere azonban elsősorban az abrakkeverékek megfelelő minőségétől és megfelelő időben történő szállításától függi — Még szeretném megjegyezni azt, hogy a kocák 98 százaléka az elválasztást követő tizedik napig megtermékenyült. A korai elválasztás természetesen hozzájárult a kocák flalása számának növekedéséhez, s ezáltal a malactermelés fokozásához is, ami végsősoron fő célkitűzése ennek az új technológiának. Ez a példa is hűen tükrözi, hogy megéri mezőgazdasági üzemeinkben egy kicsit elgondolkodni olyan kérdéseken, amelyek elősegítik a malactermelés fokozását. Hiszen a sertéshústermelés egyik legalapvetőbb előfeltétele a szüséges malacállomány megteremtése. E probléma megoldásának egyik útja a malacok korai elválasztásának széles körű alkalmazása! JOZEF SLUKA lllllllllllllllllllllllllillllllllllllllllllll Préslé lucernából A Szovjetunióban új zöldtakarmány-feldolgozási technológián dolgoznak, amely lehetővé teszi az időjárástól független betakarítást. Ennek a „me chanikai vízelvonásának (vagy mechanikai frakclonálás“-nak) nevezett eljárásnak az a lényege, hogy a lekaszált és felaprftott zöld növényi anyagokból a vágás után egy csiga- vagy hengerpréssel azonnal kipréselik a folyadékot. Kétféle terméket kapnak: a préslevet és a kevés nedvességet tartalmazó szárazanyagot. A kísérleti berendezés 2—3 tonna zöldanyagot dolgoz fel óránként. A préslé a kiindulási nyersanyag súlyának 35—50 százaléka. Gazdag pótolha tatlan aminó- és zsírsavakban, és sok vitamint, valamint ásványi anyagokat is tartalmaz. Például egy kilogramm lucernalében 28 gramm kalcium és 0,5 gramm foszfor van. Tökéletesen megfelel a szarvasmarhák és az egyéb háziállatok takarmányozására. Anyakocákkal és szopós malacokkal soványtej-pótlóként etethető. Növeli az állatok súlygyarapodását az elválasztás után is. Etetése révén növekszik a sertések vágósúlya, és a hús minősége is jobb lesz. A lucernalé könnyen tárolható. Még nagy melegben is 5—8 napig friss marad, tartósító szerek nélkül. Légmentesen elzárt tartályokban tartósító szerekkel egész télen át eltartható. Ha préslevet 75—80 fokra hevítik vagy egy kevés sósavat adnak hozzá, akkor fehérjéi túrós massza formájában kicsapódnak belőle. A centrifugával vagy szövetszűrővel leválasztott masszát fehárje-vitamin-pasztának ne vezték el. Tápértéke igen nagy. Egy kilogramm présléből többek között 70 gramm emészthető fehérjét és 80 mg karotint (az А-vitamin elővitaminját) lehet kivonni. A malacok etetése ezzel a pasztával nagyon előnyös, és kitűnő gyógyszer az állatok vitaminhiány okozta megbetegedései ellen is. A fehérje-vitamin-paszta előállításakor visszamaradó barna savó a takar mány nedvesítésére, itatáséra, élesztőkészítésre és takarmánymelasz nye résére használható fel. A préselés utáni szárazanyag is nagy tápértékfi: egy kilogramm száraz anyag 33 gramm fehérjét, 4,9 gramm kalciumot, 0,7 gramm foszfort és majdnem 25 mg karotint tartalmaz. Jobban silózhat, szárítható, granulál haté (szemcsézhető) és brikettezhető, mint a zöldtömeg. Az egyik szovhozban a bikaborjak takarmányába zöldtakarmány helyett ezt a szárazanyagot tették. A súlygyarapodás a kontrollcsoporthoz viszonvítva 18,6 százalékkal jobb volt. y - (Élet és Tudomány/77—7) lllllllillllllllllllllllllllllllllllllllll azonban számolni lebet a tejtermelés fokozásával. A szövetkezetben gondot fordítanak a megfelelő istállótérségek kialakítására. Elsősorban a régi istállók kor szélesítésével, felújításával számolnak. ami módot ad egyrészt a munkaerűtakarékosságra és az egy dolgozóra jutó munkatermelékenység fokozására, másrészt a munkának könnyebbé tételére, de nem utolsó sorban a tenyésztési technológia színvonalának az emelésére is. Eddig már egy K— 96 os istállót korszerűsítettek, ami által a férőhelyek száma llS-re növekedett. Míg korábban egy istállóban hatan dolgoztak, addig jelenleg már csak négyen + egy szabadnapos. A tehenészet fejlesztése érdekében már új, négysoros elletőistállót is épitet tok. Még az idén megkezdődik a szocialista berendezéssel ellátott tejház kivitelezése is. jelenleg problémáik vannak a tej tárolása és hűtése tekin telében. Olyan technológiát alkalmaznak, hogy az istállóból csővezetéken keresztül — a föld alatt — egyenesen a tejházba juttatják el a kifejt tejet. Tovább folytatják a tehénistái lék felújítását is. A közeljövőben még négy istállót korszerűsítenek. A szarvasmarha-tenyésztés szempontjából nélkülözhetetlen a megfelelő minőségű és mennyiségű takarmányalap megteremtése. Ez a szövetkezetben váltakozó. Azt mondhatjuk, hogy a szövetkezet a legutóbbi tíz év folyamán önellátó volt mind szálas, mind terimés. mind szemes takarmányok termelésében. Sajnos, tavaly kukoricából négyszáz tonna mennyiséggel kevesebb termett, mint amennyire szükség lett volna. Ez negatívan hatotta a takarmányalap kialakítására és ezen keresztül kedvezőtlenül a gazdasági állatok hasznosságára. Örvendetes viszont, hogy silótakarmányből mintegy hatezer tonna mennyiséget készítettek, s ráadásul igen jó minőségűt. Tekintettel arra, hogy a szövetkezet nem rendelkezik forrólevegős szárító bemdezéssel, elsősorban a tehenek takarmányadagjának javítása érdekében az okoéi (ekecsi) szövetkezetben szárítatattak lucernát, kooperációs viszony keretében. Ezzel lehetőség nyílt arra, hogy a tehenekkel a téli időszakban legalább egy kilogramm lucernagranulátnmot etesse nek. Az évelő takarmányok közül nagyobbrészt a lucernát, kisebb mértékben pedig a vörösherét termesztik, amelyeket tübbségében széna formájában takarítanak be. jelenleg elegendő mennyiségű szénakészlettel rendelkeznek. A takarmányalaphoz tartozik a répakaréj siló is, amelyből több mint 3500 tonna mennyiséget készítettek. , Nagy választékból tevődik össze a tehenek téli takarmányedagja, amely 3 kg szénából, 1 kg lucernagranulátumból, 2 kg takarmányszalmából, 18 kg kukoricasilóból, 15 kg répakarój silóból és 2.5 kg abraktakarmányból áll. A szarvasmarha-állomány megtartása és a tejtermelés tekintetében döntő jelentőségű a borjú- és üszőnevelés színvonala. A szövetkezetben a borjak 8—10 napig a tehenek alatt vannak, majd ezután a központi neveidébe kerülnek. Itt nyolc-kilenc hétig szoptatnak, elsősorban Laktavit tejpótlót, majd szénát és abrakot kapnak. Az üszőnevelés jelenleg még istállóban történik, de a jövőben gondolnak a szántóföldi legelőgazdálkodás kialakí tására is. Az idén már harminc hektáron létesítenek ilyen legelőt, amelynek területét bővítik. Mivel az utóbbi években problémák merültek fel a tehénállomány felújítása szakaszán, minden megfelelő üszőt — tizenhattizenhét hónapos korban — befedez, tetnek. Az idén az állattenyésztés tervfeladatai a múlt évi szinten maradnak. A szövetkezet vezetősége és dolgozói azonban remélik, hogy többet termelnek, mint egy évvel korábban. Ehhez részben adottak a feltételek. A szarvasmarha-állományt harminc, a tehénállományt pedig tíz darabba] szaporítják. A szövetkezetben kialakulóban van az állattenyésztési termelés összpontosítása és a gazdaságok szakosítása is. jelenleg a marhahizlalás csakis a őalovoi farmon történik. Az istállók korszerűsítése után ide kerül az egész tehénállomány. Az ižopl (izsn. pi) gazdaságba a sertéseket ás a nil. vendek marhákat összpontosítják. Reméljük, hogy a Calovoi szövetkezet dolgozói és vezetői az idén mindent elkövetnek igényes állattenyésztési feladataik teljesítése érdekében! Hiszen tavaly a tervezett brutto állattenyésztési termelést több mint 910 ezer, az állattenyésztési árutermelést pedig több mint 100 ezer koronával túlteljesítették! Bara László
