Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-03-19 / 11. szám
1977. március 19. SZABAD FÖLDMŰVES Napjaink követelménye: Törekedjünk a jobb minőségre! Az élelmiszeripar különböző ágazataiban dolgozóktól gyakran hallhatjuk, hogy a hatodik Stéves terv időszakában a termékek jobb minőségére, s feldolgozáshoz a nyersanyagok választékának előteremtésére kell törekedni. Ez Így van rendjén, mert mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk már kinőtte a gyerekcipőt, s felnőtt a társadalom által kijelölt feladatok megvalósítására, s vállalnia kell dolgozóink egyenletes ellátását. Gyakran szóba kerül az is, hogy milyen malátát, sört és üdítő Italt gyártunk Szlovákiában, s milyen minőségben kerülnek ezek a fogyasztóhoz. — Az elmúlt esztendő decemberében végzett minőségi vizsgálatok alkalmával a tizenkét fokos sörök csoportjában a „Gemer“ sört az első, az ..Arany fácánt“ a második, az „Urpint" pedig a harmadik helyezettként értékelték — jegyezte meg Štefan Junas mérnök, a Sör- és Malátaipar vezérigazgatója — ami azt bizonyítja, hogy a szlovákiai sörök minősége jó. A jövőben ezt a színvonalat tovább kell tartani, ami nem könnyű feladat. Sör- és malátaiparunk évente száznyolcvannégyezer tonna maláta menynviséget gyárt. Ebből száznégyezer tonnát a külföldi megrendelőknek szállít. Ehhez kétszáznegyvenezer tonna sörárpát vesz át a felvásárló szervezettől. Milyen az árpa minősége? Erre egyöntetű választ adni szinte lehetetlen, hiszen a minőség számtalan összetett tényező függvénye. Söripari berkekben minduntalan azt hallja az ember, hogy a múlt évekhez képest valamelyest romlott a sörárpa minősége. A kiváló minőségű maláta gyártásához ugyanis legalább kilencven százalékos csíraképességű sörárpa szükséges, s állítólag ilyen nyersanyagból keveset kapnak. Mivel magyarázható ez? Köztudomású, hogy 1966-tól kezdődően gyökeres változás történt a sörárpa vetőmagjának a választékában. Homloktérbe kerültek a nagyhozamú fajták és a Szlovák 802-es, a Dunavásár és más sörárpák — kis hozamuk végett — háttérbe szorultak, majd teljesen lekerültek a választék listájáról. A söriparban ezt még ma is fájlalják, mert éppen ezekből a fajtákból készült a legkiválóbb minőségű maláta, amely az egyre igényesebb világpiacon szinte utolérhetetlen volt. Feldolgozó ipari szempontból nagyon jó minőségűnek tartották az újabb Sladár árpát is, amely jól el lenállt minden szélsőségnek, a túlzott trágyázásnak és az időjárás eltolódásainak, ezt a fajtát azonban valamilyen oknál fogva szintén kiiktatták a választékból, s helyébe újabbak kerültek. A szakemberek megjegyezték: amennyiben a Sladár megmaradt volna a söripari nyersanyag választékban, akkor ma a maláta minősége lényegesen jobb volna mint amilyen. jelenleg azonban a Favorit árpa a legkedveltebb. Az árpa vetésterületének mintegy harminc százalékán termelik ezt a fajtát, szükséges tehát mielőbbi elszaporítása, s minél nagyobb területen való vetése, mert értékes söripari nyersanyagról van szó! Többen megjegyezték, hogy a minőség tökéletesítése céljából a sörárptákat másképpen kellene trágyázni mint a takarmányárpát. Ezt azonban sok helyen nem szívlelik meg. Hatóanyagban a sörárpa hektárjára — figyelembevéve a talaj tápanyagtelítettségét — legfeljebb harminc-negyven kilogramm nitrogént szabadna adni és túlsúlyban cukorrépa elővete mény után kellene elvetni. Kukorica elővetemény után ugyanis jó minőségű sörárpával nem számolhatunk! Ezzel párhuzamban olyan javaslatok hangzottak el, hogy sörárpa termesztéssel a répa és burgonya övezetbe tartozó mezőgazdasági üzemekben kellene foglalkozni, s a kukorica övezetben kimondottan takarmányárpa termesztést kellene folytatni, amennyiben ott kevés a lehetőség kiváló minőségű söripari nyersanyagnak az elérésére. Feltételezik, hogy Ilyen intézkedés lényeges javaulást eredményezne a sörárpa feldolgozó ipari minősége tekintetében. Ezzel összefüggésben olyan igény is elhangzott, hogy a sörárpát a feldolgozó ipari minőségi összetétel és hozadék szerint kellene átvenni, s a felvásárlási árat is aszerint rendezni. Tagadhatatlanul igazuk van azoknak, akik a sörárpa feldolgozó ipari minőségének javítása érdekében a nitrogéntrágya adagjának a javasolt mennyiségre való csökkentését, az elővetemény gondosabb megválasztását sürgetik, s végeredményben azt szeretnék elérni, hogy a sörárpát megkülönböztetett agrotechnika szerint termeljék a mezőgazdasági üzemek. Persze árról is gondoskodni kellene, hogy kukorica után minél kevesebb sörárpát vessenek, tehát a vetésforgót is rendezni kellene, hiszen gyenge nyersanyagból nem készíthető kiváló minőségű maláta. A sör- és matátaipar egyes üzemeiben alkoholmentes üdítő italokat is nagy tételben gyártanak. Ezek közé tartozik a minimális alkoholtartamú i.Pito“ sör is, amelyet a fogyasztók hamar megkedveltek. Kevés alkoholtartalma folytén a Közel-Kelet országai is előszeretettel érdeklődnek Iránta, azonban a kivitel egyelőré a csomagolás technika kifogásolt színvonala végett költsétgényes, azonban a közeljövőben megoldható. Bebizonyosodott, hogy a sör- és malátaipar üzemeiben gyártott Üdítőitalok vetekednek bármelyik külföldről importált hasonló termék minőségével, s a kereskedelemben a lelkiismeretlen bánásmód következtében a hazai üdítő italok minősége leromlik. E abból Is látható, hogy amíg a Cola-féléket — amelyeknek kiskereskedelmi ára a kereskedelem részére kedvezőbb, mint a limonádéké — hütőpoxokban tárolják. A fogyasztó szempontjából előnyösebb, tehát olcsóbb üdítő italokat azonban nem részesítik hasonló kezelésben. A fogyasztó látván ezt a megkülönböztetést, inkább a drágább, tehát a kezelt üdítő italt vásárolja, bár közegészségügyi szempontból annak fogyasztása nem tanácsos részére. A Tonic-télék fogyasztásával pedig nemhogy csökkenne a töményitalok fogyasztása, hanem inkább terjed. A Tonic-féléket ugyanis az emberek többsége nem üdítő italként, hanem inkább a töményitalokkal együtt fogyasztja! A sör- és malátaipar a kereskedelemnek az áru átadásánál 30—40 százalékos árengedményt (rabattot) tesz iehelővé abból a célból, hogy az általa szállitott üdítő italok minőségi tárolásához hűtőket, légkondicionált berendezéseket hozhasson létre. S mi a válság? Az, hogy a kereskedelmnek ilyen berendezései alig vannak, ami azt bizonyítja, hogy árengedményből származó pénzeszközt nem arra a célra használja fel, amire kellene. Nem ritkaság, hogy szakszerűtlen tárolás végett az üdítő italok jótállási idő előtt megromlanak. Az üvegekben úszkáló kicsapódásszerű foszlányok is ezt bizonyítják. A fogyasztó állítólag eddig nem tudta, ezután azonban tudnia kell, hogy minden egyes üdítő ital kiskereskedelmi árát úgy állapították meg, hogy azt minden egyes elárusító he lyen kiváló minőségben, tehát hűtötl állapotban kell megkapnia.. Ez természetesen nemcsak a Tonicra és a Cola-félékre, hanem a hazai választékra is vonatkozik. Ha a kereskedelem dolgozói tudatosítják, hogy azért létezhetnek, mert a fogyasztó így kívánja és nem fordítva, akkor a jövőben érzékenyebben reagálnak majd a vásárlók igényeire és megjegyzéseire. A „viszi nem viszi mást nem kap“ szemlélet ideje már lejárt! Bizonyos vagyok benne, hogyha a kereskede-. lem a limonádékat is olyan gonddá! raktározza majd mint Cola-féléket, a fogyasztó inkább az olcsóbb árut vásárolja, mert annak fogyasztása közegészségügyi szempontból is előnyösebb számára. Hoksza István Tapasztalt növényvédők A fejlett szocialista mezőgazdaság növénytermesztésében felbecsülhetetlen értéke van a szakszerűen végzett vegyszeres növényvédelemnek. A vegyszerekkel való bánásmód nem kis tapasztalatot, de alapos szakszerű hozzáállást igényel. A Vef. Krtíi-i (nagykürtösi) Gép- és Traktorállomáson tapasztalt, sokéves gyakorlattal rendelkező dolgozók végzik a járás legtöbb szövetkezetében a növényvédelmi teendőket. Š ú t Štefan részlegvezető leplezetlen örömmel újságolta: — A vezérigazgatóságunk által meghirdetett vegyszeres növényvédelemre vonatkozó szocialista munkaverseny II. kategóriájában gépállomásunk került az első helyre. Örömünket még csak fokozza, hogy az egyéni verseny első három helyezettje sorrendben Bojtos Vince, Ján Macko és Nagy István is gépállomásunk dolgozója. A sikerhez csak gratulálni lehet. — Egy kérdés mégis felvetődik. Miben látja a siker titkát? — Az elmúlt év folyamán 7712,5 hektárnyi területen végeztünk hibátlan vegyszeres növényvédelmet. Ezt csak úgy érhettük el, hogy dolgozóink megértették ezen munka fontosságát. Nyújtott műszakokban, sőt idényben szabad szombatokon és vasárnapokon dolgoztak. A szokottnál nagyobb munkatempót nem csak a verseny meghirdetése váltotta ki, hanem köz tudomású, hogy a növényvédelem bi znnyog időhöz van kötve. A korai vagy a kései növényvédőimnek ugyan is komoly következményei lehetnek A szocialista munkaverseny győzte seit éppen munkaközben találtam s javítóműhelyben, egy E—512-es gabo nakombájn körűi szorgoskodtak. Mi után elmondtam jövetelem célját, szfvesen álltak rendelkezésemre. — Amint látom nemcsak a permetezéshez értenek. — Ha az ember tízegynéhány éve aratás idepén a kombájnon dolgozik, akkor a gép javítása nem okoz különösebb gondot — mondta Bojtos Vince. — fgy van ez minden télen, ha az idő nem kedvez a kinti munkáknak, gondolok itt trágyahordásra vagy a gyümölcsfák téli permetezésére, akkor a gabonakombájnok javítását végezzük. — Hány éve dolgozik a gépállomáson? — kérdeztem Bojtos Vincétől. — Közel tizenöt éve és éllandóan ezen a részlegen! — Tízegynéhány év óta traktorozni, nem fárasztó? — Mielőtt a gépállomásra kerültem már traktoron jártam, s az ember időnként alaposan elfárad. Habár tehergépkocsi vezetésére is meg van a jogosítványom, a traktortól mégsem tudok megválni. — Számított a legrangosabb helyezésre? — terelem a beszélgetést más Irányba. — Őszinte legyek, nem számítottam rá. A permetezés idején eszembe se jutott. Mindenesetre jó érzés volt tudomásul venni az elismerést. Ez feltétlenül serkentőleg hat az emberre — mondta Bojtos Vince. Ján Macknt Ismerősként üdvözöltem, hisz az elmúlt évben Írtam rúla, mint a vállalat egyik legjobb dolgozójáról. A növényvédelem terén elért munkasikere újra bizonyltja, hogy nem alaptalanul kapta meg a legjobb dolgozónak kijáró elismerést. — Nem szívesen beszélek önmagámról. Munkámat igyekszem képességemhez és erőmhöz mérten becsületesen elvégezni — ilyen kurtán vall önmagáról ján Macko, aki síintén több mint tfz éve dolgozik a gépállomáson és szerénységénél csak a munkaszeretete nagyobb. Nagy Istvánt is a legjobbak között tartják számon. Erről több elismerő és köszönő levél is tanúskodik. — Egy év hfjén negyedszázada dolgozom a gépállomáson, ami arról tanúskodik, hogy elégedett vagyok munkakörömmel. Mór kora gyermekkoromtól a mezőgazdasági munka tölti ki az életemet. Mondhatnám a szívemhez nőtt és már nem is annyira kötelességből végzem, mint inkább szeretetből. Én is, mint a Bojtos kollégám, vagy a többi traktorostársam, rendelkezem tehergépkocsi-vezetői jogositvánnyal. Nem annyira a traktortól, mint a mezők és rétek illatától, sokszínűségétől nem tudok megválni — így fejezte be önvallomását Nagy István. Ogy érzem, szavai a gépállomás traktorosára is általánosíthatók. Bodzsár Ovu's Az egyenletes ellátás feltétele: A napokban Ján Podhradský, a Mezőgazdasági Ellátó- és Felvásárló Vállalatok vezérigazgatóságának az osztályvezetője arról tájékoztatott, hogyan teljesítette mezőgazdaságunk állati termékekből a hatodik ötéves tervidőszak második éve kezdetén társadalmunkkal szembeni tervfeladatát. Február második dekádjáig a vágóállat eladás időtervé feladatát nem egészen kilencvennyolc százalékra teljesítettük. Ez azt követeli, hogy a későbbiek során a tartozást behozzuk. Alapjában véve a kelet- és a közép-szlovákiai kerület mezőgazdasága teljesítette az időtervben meghatározott feladatot, tudnunk kell azonban azt is, hogy lényegesen kevsebb húst kell terv szerint értékesíteniük együttesen, mint a nyugat-szlovákiai kerületnekl Amíg ugyanis a kelet- és közép-szlovákiai kerületnek összesen hatezer, addig a nyugat-szlovákiainak tizenötezer tonna sertéshús értékesítését írja elő az időterv. Ez külön kommentár nélkül is önmagáért beszél. A tartozás tehát sertéshúsból meghaladja az ötszáz tonnát, ám az értékesítés mennyisége az elmúlt esztendő hasonló időszakához képest háromezerkétszáz tonnával volt több, a kerület az Időtervet mégis csak 91,5 százalékra teljesítette. Kedvezőbb a helyzet a vágóborjú és a vágőjuh értékesítésében. Mezőgazdaságunk ezekből az időtervet százszázalék felett teljesítette. A húsiparnak szállított marhahús többlet pedig megközelítette e kilencven tonnát, mégpedig a nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdaságának a jóvoltából. Számottevő többletet adtak mezőgazdasági üzemeink (kétmllllőhétszázezer darab) a társadalmi alapba tojásbői. A legjobb eredményeket azonban a tej értékesítésében értük el. Az utolsó dekádban nem kevesebb mint négymillió — az elmúlt év hasonló időszakához mérten tízmillió — literrel adtak el többet, mint ahogyan az Időterv követelte. Ez természetesen a tejiparra Is nagy feladatot rótt. Jogosan kikívánkozik a kérdés: mi lehet az oka, hogy sertéshúsból lemaradtunk? Az okok mindegyikét persze nem célunk felsorolni, azonban egy gátló tényezőről mindenképpen beszélni kell. Bebizonyosodott ugyanis, hogy sok gazdaságban indokolatlanul eltolódik a sertések hizlalása, vagyis több időt vesz igénybe, mint kellene. így az állatok megkésve kerülnek értékesítésre, ami a normálisnál több hizlalőtáp fogyasztásával is jár. Az elkövetkező időszakban mezőgazdasági üzemeink vezetőinek, főleg zootechnikusainak, s ugyanúgy a sertéshizlaldák dolgozóinak arra kell törekedniük, hogy lelkiismeretesebb munkával, jobb szervezéssel, racionális takarmányozási technológiával, a tápfogyasztás normájának a betartásával, esetleg bizonyos abrakmennyiség megtakarításával csökkentsék a hizlalás időtartamát és a meghatározott tervfeladatot necsak átlagban, hanem választékban is teljesítsék. Csak így válik lehetővé a fogyasztói piac és a húsipar Igényeinek egyenletes kielégítése. —hal— javult a liszt minősége A Szövetségi Mezőgazdasági Minisztérium nemrégiben arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy ebben az évben a búza és a rozs kiőrlésében minőségi javulás várható. Ezt követően a malmokban ez év január elejétől megkezdték a korábbinál Jobb minőségű Usztféleségek készítését. Korábban ugyanis száz kilogramm búzából hetvenöt kg, újabban pedig 64,5 kg lisztet nyernek. A rozs száz kilójából pedig régebben 68,6, most pedig 64,4 kg lisztet készítenek, tehát jobb a liszt minősége. Bővült a búzaliszt választéka az „Aranykalász“ daraliszttel, valamint a „00 Extra“ liszt változattal. A fogyasztók örömére továbbra is készítik az eddig kedvelt liszteket, vagyis a T 550-es féldara búzalisztet, a T 650-es sima búzalisztet stb. örvendetes, hogy a lisztek jobb minősége következtében lényeges javulás várható a sütő- és cukrászipari te'rmékek, de az üzemi étkezdék és a háztartások tésztaféleségének a minőségében is. A kiőrlési norma módosításával párhuzamosan a malmokban számos problémát kellett megoldani. Ezek közé sorolható a dolgozókkal szemben támasztott nagyobb követelmény, s a gépek Igényesebb leterhelése stb. Erre a Malom- és Sütőiparnak jő előre fel kellett készítenie a vezető és az egyszerű dolgozók sokaságát. A munkaidő racionális kihasználásának a lehetőségével s az ezzel összefüggő kérdéskomplexummal a Piešfany-1 Malom- és Tésztagyár racionalizáló komplex brigádja érdemben foglalkozott. A malomipar gépi és technológiai berendezésének a korábbinál ésszerűbb kihasználása azt követeli, hogy lényeges javulás történjen a berendezések hibáinak a megelőzésében Is. Az új kiőrlési norma a mezőgazdaság szempontjából Is Slőnyös, mert több értékes malomipari melléktermék kerülhet a tápokba, mint korábban. Ez a melléktermék mennyiség évente mintegy kilencvenkllencezer tonnával több mint a múltban. Ennek átvételéré a Mezőgazdaságellátő- és Felvásárló Vállalatok vezérigazgatóságának az üzemel úgy készülnek fel, hogy egyes malmok mellett nagy silókat építenek a melléktermékek tárolására, ahonnan szükségszerlntl mennyiségben szállítják a keverőkbe. Köztudomású, hogy a hatodik ötéves tervidőszakban minden Iparágban a minőség kerül a feladatok homlokterébe. Amiut látjuk a Malom- és Sütőipar ennek érdekében társadalmunk hozzájárulásával jelentős Intézkedést tett anélkül, hogy a lisztek minőségének Javulásával változna azok kiskereskedelmi ára. -hal— Rövidítsük le asertéshízlalás idejét
