Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-08 / 1. szám
1977. január 8. SZABAD FÖLDMŰVES 13 ■•■■•■•■«■■■■•■■■»■■■■■■■■■■■■■a Haladó tapasztalatok iskolája aaeaaaaaBBaaaaaaaaaBaaaaaaaBaaaaaaaaaaBaaaaaaaaaaaaaaBBaaaaaaaaaaaaaaaaaaaBaBaaaaaaaBaaaaaaaaaaaaaaaaaBaB)BaBflaaaaaaBaaaaaBaaaaaBaaaaaaaBBaaaBaaaaaaaaBBaBB Mezőgazdaságunk területén érvényesített műszaki és beruházási politika irányzatai a következő időszakban a CSKP XV. kongresszusának határozataiban lefektetett elvekből indulnak ki, s figyelembe veszik az állattenyésztési termelés és a növénytermelés anyagi és műszaki bázisának Jelenlegi színvonalát. A CSKP XV. kongresszusa előtt végzett elemzések szerint társadalmunk további népgazdasági színvonalának biztosítása többek között azért jelent igéuyes feladatot, mivel korlátozott mennyiségű tüzelőanyag, energia és nyersanyag, valamint az épületberuházásokhoz szükséges pénzforrás áll rendelkezésünkre, s ráadásul a 6. ötéves tervidőszak folyamán a munkaerők számának gyarapodása is kisebb mértékű lesz. Az újratermelési folyamatot a múltban kiépített állőalapok jobb kihasználásának, valamint azok újjáépítésének és korszerűsítésének követelményeihez kell idomítanunk, s fokoz-' nunk kell az újkeletű beruházások hatékonyságát. Az építőipar fejlesztése folyamán a műszaki fejlesztés rugalmasabb érvényesítésére, a munka hatékony szervezésére, szervizszolgálatra, a gépek kölcsönzésére, minőségi irányítómunkára és a kapacitások teljes mértékű kihasználására lesz szükség. A technika és a termelőalapok hosszú ideig tartó hatékonysága megköveteli, hogy minden termelési ágban és szakágazatban kidolgozzuk a műszaki politika programját, az épületberuházások szakaszán típusterveket és soruzattarveket érvényesítsenek, és egyedi tervekéi csak indokolt esetekben engedélyezzenek. Következetesen ügyelnühk kell a beruházások visszatérülésére és csökkentenünk kell az anyagigényességet. Ezek az általánoson megfogalmazott elvek a mezőgazdasági épületberuházások feltételei között is teljes érvényűek. A mezőgazdasági állőalapok — mezőgazdasági létesítmények, állattenyésztő telepek és gépi eszközök — hosszú Időre meghatározzák a technológiát, a termelés módját és szervezését, s befolyást gyakorolnak a hatékonyság, a munkatermelékenység és a költségek alakulására, valamint a munkaerők munkakörnyezetének és életkörülményeinek a kialakítására ts. Az anyagi és műszaki bázis struktúrája mindig az adott időszak tudomá-IV. TANANYAG Az épületberuházási fejlesztés olcsóbbá tételének útjai nyos műszaki haladását tükrözi. Mezőgazdaságunk szocialista építésének eddigi 20—25 éve alatt 3 épületberuhúzásf hullámot észleltünk, méghozzá az ötvenes, a hatvanas és a hetvenes években, s ez az utolsó hullám mindmáig tart. Ez a harmadik építkezési szakasz, amely áthúzódott a jelenlegi időszakba és a jövőben is folytatódni fog, az állattenyésztési termelés számára valóban magas munkatermelékenységet biztosító nagyüzemi kapacitásokat biztosít. A tehenészetekben az állatok összpontosításának mértéke az 500 db többszörösét képviseli, a sertések esetében 10 ezer és több darabot, a baromfi esetében 10 ezer darabot stb. A mezőgazdaság anyagi és műszaki bázisának hiegszilárditása és bővítése érdekében a szocialista építőmunka egész eddigi időszaka alatt, azaz 1948- tól 1975-ig a mezőgazdasági épületekbe, építkezésekbe és gépekbe kb. 200 milliárd koronát fektettünk, ebből kb. 130 milliárd koronát, azaz 63 %-ot az építkezésekre fordítottunk. Ez a magas részarány annak szükségességét bizonyítja, hogy távlatilag fokozzuk a gépesítés, a gépek és berendezések, valamint a beruházások aktiv részarányát. Ennek a részaránynak az elmúlt időszakban tapasztalt alakulása is megfelel ennek a koncepciónak. A gépek és berendezések összesített mezőgazdasági beruházásokban képviselt részaránya az első ötéves tervidőszakban (1951—1955) 19, az 5. ötéves tervidőszakban (1971 —1975) pedig már 41 °/o-ot képviselt. Az optimális részaránynak 45—50 °/o között kellene ingadoznia. Érdekesen alakult az elmúlt 12 év alau az állattenyésztési épületek gépi elfátottsága. Üzemegység A 100 állatra átszámított összesített beruházási költségek gépekre eső részének növekedése Kčs-ben 1962 1974 tehenek 942 6766 borjak 429 1482 növendékmarhék 212 936 hízómarhák gépesítés nélkül 3411 kocák 846 3810 hízósertések 124 709 tojótyúkok 26 91 Irta: Ing. J. B O U D N í SZERZŐI KÖZÖSSEGE folyamán szintén kedvezően alakult. A leszállított gépi eszközök összesített értéke az állattenyésztésben ugyanazon időszak alatt kb. 4 milliárd korona volt. Ezzel a gépek és berendezések értékének az állattenyésztési kapacitások építésének beruházási költségeiben képviselt részaránya kb. 30 %-os volt a 4. ötéves tervidőszakban elért 20 °/o-kal szemben. Teljesen megváltozott a fejés gépesítésének a színvonala. Míg 197Í-ben kb. 20 ezer darab sajtáros fejőberendezést és kb. 5000 darab fejőautomatát használtunk, addig 1975 végén a fejőautomaták száma 6000 darabra emelkedett és kb. 400 új fejőházat helyeztek üzembe. A gépesítéssel együtt fokozódott az istállókban a munkatermelékenység színvonala is. Míg egy fejő 1971-ben 18 tehenet gondozott, 1975-ben közel 20 darabot, addig napjainkban a rotációs fejőházak legújabb típusaiban óránként 80 tehenet. Az elmúlt időszakban ezenkívül villamos üzemelésű takarmányos kocsikat, vályú felett vezetett takarmányszállítókat, istállótrágya-rétegezőket és főként körbeforgó fejőházat szerkesztettek. A fejőháznak, amelyet az Agrostroj n. v. Pelhflmov-1 üzemegysége gyárt, 15 fejőállása van, és megfelelő tehénállomány biztosítása esetén lehetővé teszi, hogy egy tehéngondozó óránkénti csúcsteljesítményként 80— 120 tehenet fejjen meg. Megtettük az első lépéseket a már meglevő istállózási kapacitások korszerűsítésére és űjáépftésére. Az 5. ötéves tervidőszak folyamán 50 ezer tehén, 30 ezer egyéb szarvasmarha, valamint a sertések és a baromfi elszállásolására szolgáié isíállóépületeket korszerűsítettünk. A gabona tárolására összesen 2 millió 30 ezer tonna befogadókápasségü kapacitást építettünk, beleértve a csarnokos kezelőraktárakat is. A mezőgazdaság anyagi és műszaki bázisának fontos része a terimés takarmányok szárítására szolgáló berendezések építése. így például 1970-ben nálunk 240 forrólevegős szárítóberendezés működött, s összesen 180 ezer tonna szárított takarmányt állítottak elő. Az 5. ötéves tervidőszak végén már kb. 500 szárító működött, s a szárított termékek menyisége 750 ezer tonnára, azaz az eddigi kb. négyszeresére növekedett. 100 ezer tonna szárított takarmány kb. 60 ezer tnnna takarmánygabona értékével egyenlő! A terimés takarmányok nagy tápanyagtartalmának és biológiai értékének megőrzése szempontjából a forrólevegős gyorsszárítás kétségkívül előnyös, s a gabonaprobléma megoldásának egyik lehetősége. A Jelenlegi időszakban azonban meg keli oldani ennek a tartósítási módszernek a további fejlődését, elsősorban a tüzelőanyag és energiahelyzet miatt. A szárító üzemeknek granuláló (présein) takarmánykiegészítő üzemrészlegekkel való kiegészítése igen vontatott, s ennek kövelkeztébon a szárítóit takarmányt a vállalatok nagy részében közvetlenül takarmánytápbn való keverés nélkül használják fel. Eddig 49 agrokémiai központot építettünk, bár a terv szerint hatvanét kellett volna üzembe helyezni. További lecsapolási- és öntözőműveket építettünk. Az 1971—1975-ös időszakban több mint 300 ezer hektáros területet csapoltunk le. A tervezett területet 7 százalékkal túlszárnyaltuk. Ezzel szemben az öntözőrendszerek és berendezések építésének tervét nem1 teljesítettük, csak körülbelül 100 ezer hektáron, vagyis 17 ezer hektárnál kisebb területen, mint amennyit az ötéves terv előirányzott, mivel nem volt elegendő kohászati anyagunk, csővezetékünk és sztvatytyúberendezésünk. Az elmúlt ötéves tervidőszak folyamán az épületberuházások volumenének kb. 70 %-a a döntő fontosságú istállókapacitások építésére összpontosult. Hogy milyen befolyással volt az épületberuházási folyamat az 1971 —1975-ös években az anyagi és műszaki bázis struktúrájára a gazdasági állatok istállőzásának színvonala szempontjából, azt az alábbi áttekintés szemlélteti: Ugyanakkor megnövekedett a 100 állatra jutó energiaellátás Is (átlagos évi fogyasztás kWÖ-ban), amely a következőképpen alakult: lehetséges növelése a jövőben kedvezően befolyásolhatja a költségelőirányzatok alakulását. Állatfaj 1972 1974 tehenek 37 987 137 300 borjak 17 420 39 024 növendékmarhák 10 135 35136 kocák 22 000 50 886 hízósertések 1 294 4 959 tojótyúkok 90 185 A MEZÖGAZDASÄG anyagi és MŰSZAKI BÄZISÄNAK ALAKULÄSA 1971—1975-BEN A mezőgazdasági épületberuházások költségének alakulását az acél-; vasbeton- és faszerkezetek, valamint az épületek struktúrája és részaránya is befolyásolta. Ez a részarány úgy állandósult, hogy az építmények 55 százalékát acélszerkezettel, 35 °/o-ál vasbeton szerkezettel, 10 %-nál kevesebb részét pedig faszerkezettel látták el. Ez a struktúra a mezőgazdasági épültberuházások számára elérhető egyes anyagfajták készlete alapján alakult kt. Költségesség szempontjából azonbap ez a struktúra nem tekinthető előnyösnek, mert az 1 m2- re Jutó költség acélszerkezet alkalmazása esetén 250, vasbeton szerkezet esetében pedig 140 koronával nagyobb, mint a fából készült szerkezet alkalmazásakor. A faszerkezetű és ч fából készült épületek részarányának Hazánkban 1975-ben 2 ézer 736 ifiz és 250 állami gazdaság működött. Az előbbiek átlagosan 1535, az utóbbiak pedig 5 ezer 753 hektáron gazdálkodtak. Az állóeszközök összegezett értéke 159 milliárd koronát, ebből az építmények értéke kb. 120 milliárd koronát lett ki. Az építmények értéke az épületberuházások útján az 1970-es évhez viszonyítva 28 milliárd koronával, azaz 30 százalékkal növekedett. Ez a kedvező helyzet ügy jött létre, hogy az 5. ötéves tervidőszakban az épületberuházások és kivitelezések tervét kb. 14,5 milliárd koronával, ebből az építőmunkálatok tervét pedig kb. 7,5 milliárd koronával túlszárnyaltuk. Az épületberuházások volumene lehetővé tette az új, nagyobb teljesítőképességű kapacitások építését és üzembe helyezését, elsősorban 163 ezer tehén, 350 ezer egyéb szarvasmarha, 136 ezer anyasértés és több mint egymillió egyéb sertés elszállásolását. Ezek a kapacitások lehetővé teszik a munkatermelékenységnek az átlagosnál 2—3-szor magasabb színvonalra való növelését. A mezőgazdaság! vállalatok állattenyésztési termelésének gépekkel való ellátottsága az 1971 —1975-ös évek 1970 1975 Gazdasági állatfaj Megfelelően elszállásolt állatok száma °/o-arány Megfelelően elszállásolt állatok száma %-arány Borjak 170 000 29,4 317 381 50 Tehenek 898 999 58,8 1 281 374 80 Egyéb szarvasmarhák 324 122 20,5 724 481 50 Sertések 852 248 19,8 1 019 482* 40 Tyúkok 12 597 060 56 4 454 671* 94 (* “ csak az efsz-ekben és állami gazdaságokban, a közös szövetkezeti vállalatokon kívül.) A nagyüzemi .technológiára alkalmas építmények részarányának növelése az állattenyésztési termelésben a munkatermelékenység részbeni növekedésében, valamint a munkaerők számának általános csökkenésében tükröződött vissza. A borjúnevelésben egy dolgozóra 1970-ben összesen 50 állat gondozása jutott, 1975-ben már 60 darab. Hasonlóképpen a tehenek egy állatgondozóra jutó száma 16-ról közel 20-ra, a sertések száma 300-ről 350-re, a tyúkok száma pedig 2000-ről 3000-re növekedett. Míg 1970-ben öszszesen 278 400 személy dolgozott az állattenyésztésben, addig számuk 1975-ben 15 000-rel csökkent. Ennek a viszonylag kedvezőtlen fejlődésnek részben 82í az oka, hogy a gazdasági állatok állománya megnövekedett, amit az alábbi áttekintés is igazol: Állatfaj *4 A gazdasági állatok létszáma (db-ban) 1970 1975 Tehenek 1 881 272 1 902 942 Egyéb szarvasmarha 2 406 585 2 451 861 Anyasertések 439 617 508 644 Sertések 5 089 941 6 174 668 Baromfi 39 187 252 40 129 740 juhok 980 781 804 510 A beruházások és az állatok jobb istállózási teltételeinek hatása nem mutatkozott meg kellőképpen az állattenyésztési dolgozók számának megfelelő mértékű csökkenésében. Az élő munkaszükséglet nagy részaránya főként a tehenek esetében észlelhető, ahol összesen 117 472 dolgozót foglalkoztatnak, valamint a többi szarvasmarha-kategóriák esetében, amelyek gondozását 56 423 dolgozó végzi. A befektetések, a gazdasági állatok Istállózási színvonalának fejlődése és a munkaerők számának alakulása közötti kapcsolat elemzésének eredményei, amelyek az 1971—1975-ös évekre vonatkoznak, jelzik, hogy ezen a szakaszon még hasznosítható tartalékaink vannak. Az építkezési alap értéke összesen 30 %-kal növekedett. 70 °/oS gazdasági állatok istállózási színvonalának növelésére fordítottunk, de az állattenyésztést dolgozók száma csupán 10 °/o-kal csökkent. A 6. ötéves tervidőszakban a munkaerők számát 100 ezer személlyel kell csökkentenünk! A mezőgazdasági beruházási építkezés volumenének el kell érnie kb. a 87 milliárd koronát, ebből 40 milliárdot az építkezési munkálatokra kell fordítani. Ezért a beruházási tevékenységnek a mezőgazdasági termelés azon szakágazataira kell elsősorban irányulnia, amelyek mindezideig viszonylag nagy élő munkaszükségletet mutatnak ki. A MEZŐGAZDASÁG ANYAGI ÉS MŰSZAKI BÁZISÁNAK AZ 1978—1980 AS ÉVEKRE ELŐIRÁNYZOTT STRUKTURÁLIS FEJLŐDÉSE A mezőgazdasági beruházási építkezés távlati koncepciója abból az alapelviül indul ki, hogy az építés amit álló műszaki bázis a termelőerők olyan színvonalának feleljen meg, amelyben már nem kerülhet sor az egyes tényezők egymástól független változására, hanem minden lényegesebb változás átvetődjék az egész rendszerbe. Az épületberuházások így hosszú távon meghatározzák a nagyüzemi termelés jellegét. Az egyes elhatárolt épületberuházások volumenének keretében a strukturális átépítés határain belül a következő kapacitásokat kell felépíteni: • a gazdasági állatok istállózási színvonalának növelése érdekében kb. 240 0Ü0 férőhelyet a tehenek, 320 000 férőhelyet a többi szarvasmarha, kb. 500 000 férőhelyet a hízósertések, kb. 80 000 férőhelyet az anyasertések és 3 millió férőhelyet a baromfi számára; Ф be kell fejeznünk a gabona tárolására szolgáló kapacitások építését, vagyis a felvásárié és ellátó vállalatok keretében kb. 1,7 millió tonna, a mezőgazdasági vállalatok keretében pedig 1,5 millió tonna gabona befogadására alkalmas tárolőtórségeket kell felépíteni; • további kb. 300 000 hektáron lecsapoló, és 60 000 hektáron öntözőműveket kell kiépíteni. Ezenkívül több mint 400 forrélevegős gyorsszárító üzem és a kiegészítő préselt takarmányok készítésére szolgáló 160 gépsor létesítésére lesz szükség; Ф 200 000 tonna ültetőburgonya befogadására alkalmas tárolókat, valamint a burgonya betakarítás utáni kezelésére szolgáló 100 nagykapacitású gépsort; • 56 gépsort a gyümölcsfélék osztályozására, 100 gépsort a zöldségfélék betakarítás utáni kezelésére, 36 növényházat a zöldség hajtatására és több mint 130 ha féliaépítményt a hajtatott zöldség termesztésére; ф 120 agrokémiai vállalatot; • 1000 km keményített mezei utat. A* épületberuházások összvolumenáből a 8. ötéves tervidőszak folyamán az állattenyésztési termelés számára elűiráoyzott összeg kb. 70 °/o-át a szarvusinarha-teuyásztés fejlesztésére kell fordítani úgy, ahogyan az az istállózás anyagi és műszaki bázisa jelenlegi színvonalának elemzése alapjan szükségesnek mutatkozik. Ebben az időszakban a korszerűsítésre és az átépítésre szánt beruházásoknak az előző ötéves tervidőszakban elért színvonal kétszeresére velő növelését tervezzük. Az új és a korszerűsített kapacitások a mezőgazdaság] nagyüzemi termelés által megkívánt (Folytatás a 14. oldalon.)
