Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-08 / 1. szám

1977. január 8. SZABAD FÖLDMŰVES 13 ■•■■•■•■«■■■■•■■■»■■■■■■■■■■■■■a Haladó tapasztalatok iskolája aaeaaaaaBBaaaaaaaaaBaaaaaaaBaaaaaaaaaaBaaaaaaaaaaaaaaBBaaaaaaaaaaaaaaaaaaaBaBaaaaaaaBaaaaaaaaaaaaaaaaaBaB)BaBflaaaaaaBaaaaaBaaaaaBaaaaaaaBBaaaBaaaaaaaaBBaBB Mezőgazdaságunk területén érvé­nyesített műszaki és beruházási poli­tika irányzatai a következő időszak­ban a CSKP XV. kongresszusának ha­tározataiban lefektetett elvekből in­dulnak ki, s figyelembe veszik az állattenyésztési termelés és a növény­­termelés anyagi és műszaki bázisának Jelenlegi színvonalát. A CSKP XV. kongresszusa előtt végzett elemzések szerint társadalmunk további népgaz­dasági színvonalának biztosítása töb­bek között azért jelent igéuyes fel­adatot, mivel korlátozott mennyiségű tüzelőanyag, energia és nyersanyag, valamint az épületberuházásokhoz szükséges pénzforrás áll rendelkezé­sünkre, s ráadásul a 6. ötéves terv­időszak folyamán a munkaerők szá­mának gyarapodása is kisebb mértékű lesz. Az újratermelési folyamatot a múltban kiépített állőalapok jobb ki­használásának, valamint azok újjáépí­tésének és korszerűsítésének követel­ményeihez kell idomítanunk, s fokoz-' nunk kell az újkeletű beruházások hatékonyságát. Az építőipar fejlesztése folyamán a műszaki fejlesztés rugalmasabb érvé­nyesítésére, a munka hatékony szer­vezésére, szervizszolgálatra, a gépek kölcsönzésére, minőségi irányítómun­kára és a kapacitások teljes mértékű kihasználására lesz szükség. A tech­nika és a termelőalapok hosszú ideig tartó hatékonysága megköveteli, hogy minden termelési ágban és szakága­zatban kidolgozzuk a műszaki politi­ka programját, az épületberuházások szakaszán típusterveket és soruzat­­tarveket érvényesítsenek, és egyedi tervekéi csak indokolt esetekben en­gedélyezzenek. Következetesen ügyel­­nühk kell a beruházások visszatérü­lésére és csökkentenünk kell az anyagigényességet. Ezek az általáno­son megfogalmazott elvek a mezőgaz­dasági épületberuházások feltételei között is teljes érvényűek. A mezőgazdasági állőalapok — me­zőgazdasági létesítmények, állatte­nyésztő telepek és gépi eszközök — hosszú Időre meghatározzák a tech­nológiát, a termelés módját és szer­vezését, s befolyást gyakorolnak a hatékonyság, a munkatermelékenység és a költségek alakulására, valamint a munkaerők munkakörnyezetének és életkörülményeinek a kialakítására ts. Az anyagi és műszaki bázis struktú­rája mindig az adott időszak tudomá-IV. TANANYAG Az épületberuházási fejlesztés olcsóbbá tételének útjai nyos műszaki haladását tükrözi. Me­zőgazdaságunk szocialista építésének eddigi 20—25 éve alatt 3 épületberu­­húzásf hullámot észleltünk, méghoz­zá az ötvenes, a hatvanas és a hetve­nes években, s ez az utolsó hullám mindmáig tart. Ez a harmadik épít­kezési szakasz, amely áthúzódott a jelenlegi időszakba és a jövőben is folytatódni fog, az állattenyésztési termelés számára valóban magas munkatermelékenységet biztosító nagyüzemi kapacitásokat biztosít. A tehenészetekben az állatok összponto­sításának mértéke az 500 db többszö­rösét képviseli, a sertések esetében 10 ezer és több darabot, a baromfi esetében 10 ezer darabot stb. A mezőgazdaság anyagi és műszaki bázisának hiegszilárditása és bővítése érdekében a szocialista építőmunka egész eddigi időszaka alatt, azaz 1948- tól 1975-ig a mezőgazdasági épüle­tekbe, építkezésekbe és gépekbe kb. 200 milliárd koronát fektettünk, ebből kb. 130 milliárd koronát, azaz 63 %-ot az építkezésekre fordítottunk. Ez a magas részarány annak szükségessé­gét bizonyítja, hogy távlatilag fokoz­zuk a gépesítés, a gépek és beren­dezések, valamint a beruházások ak­tiv részarányát. Ennek a részarány­nak az elmúlt időszakban tapasztalt alakulása is megfelel ennek a kon­cepciónak. A gépek és berendezések összesített mezőgazdasági beruházá­sokban képviselt részaránya az első ötéves tervidőszakban (1951—1955) 19, az 5. ötéves tervidőszakban (1971 —1975) pedig már 41 °/o-ot képviselt. Az optimális részaránynak 45—50 °/o között kellene ingadoznia. Érdekesen alakult az elmúlt 12 év alau az állat­­tenyésztési épületek gépi elfátottsága. Üzemegység A 100 állatra átszámított összesített beruházási költségek gépekre eső részének növekedése Kčs-ben 1962 1974 tehenek 942 6766 borjak 429 1482 növendékmarhék 212 936 hízómarhák gépesítés nélkül 3411 kocák 846 3810 hízósertések 124 709 tojótyúkok 26 91 Irta: Ing. J. B O U D N í SZERZŐI KÖZÖSSEGE folyamán szintén kedvezően alakult. A leszállított gépi eszközök összesí­tett értéke az állattenyésztésben ugyanazon időszak alatt kb. 4 mil­liárd korona volt. Ezzel a gépek és berendezések értékének az állatte­nyésztési kapacitások építésének be­ruházási költségeiben képviselt rész­aránya kb. 30 %-os volt a 4. ötéves tervidőszakban elért 20 °/o-kal szem­ben. Teljesen megváltozott a fejés gépe­sítésének a színvonala. Míg 197Í-ben kb. 20 ezer darab sajtáros fejőberen­dezést és kb. 5000 darab fejőautoma­tát használtunk, addig 1975 végén a fejőautomaták száma 6000 darabra emelkedett és kb. 400 új fejőházat he­lyeztek üzembe. A gépesítéssel együtt fokozódott az istállókban a munkater­melékenység színvonala is. Míg egy fejő 1971-ben 18 tehenet gondozott, 1975-ben közel 20 darabot, addig nap­jainkban a rotációs fejőházak leg­újabb típusaiban óránként 80 tehenet. Az elmúlt időszakban ezenkívül villa­mos üzemelésű takarmányos kocsikat, vályú felett vezetett takarmányszállí­tókat, istállótrágya-rétegezőket és fő­ként körbeforgó fejőházat szerkesz­tettek. A fejőháznak, amelyet az Ag­­rostroj n. v. Pelhflmov-1 üzemegysége gyárt, 15 fejőállása van, és megfelelő tehénállomány biztosítása esetén le­hetővé teszi, hogy egy tehéngondozó óránkénti csúcsteljesítményként 80— 120 tehenet fejjen meg. Megtettük az első lépéseket a már meglevő istálló­­zási kapacitások korszerűsítésére és űjáépftésére. Az 5. ötéves tervidőszak folyamán 50 ezer tehén, 30 ezer egyéb szarvasmarha, valamint a sertések és a baromfi elszállásolására szolgáié isíállóépületeket korszerűsítettünk. A gabona tárolására összesen 2 millió 30 ezer tonna befogadókápasségü ka­pacitást építettünk, beleértve a csar­­nokos kezelőraktárakat is. A mező­­gazdaság anyagi és műszaki bázisá­nak fontos része a terimés takarmá­nyok szárítására szolgáló berendezé­sek építése. így például 1970-ben ná­lunk 240 forrólevegős szárítóberende­zés működött, s összesen 180 ezer tonna szárított takarmányt állítottak elő. Az 5. ötéves tervidőszak végén már kb. 500 szárító működött, s a szárított termékek menyisége 750 ezer tonnára, azaz az eddigi kb. négysze­resére növekedett. 100 ezer tonna szárított takarmány kb. 60 ezer tnnna takarmánygabona értékével egyenlő! A terimés takarmányok nagy táp­anyagtartalmának és biológiai értéké­nek megőrzése szempontjából a forró­levegős gyorsszárítás kétségkívül elő­nyös, s a gabonaprobléma megoldá­sának egyik lehetősége. A Jelenlegi időszakban azonban meg keli oldani ennek a tartósítási módszernek a to­vábbi fejlődését, elsősorban a tüzelő­anyag és energiahelyzet miatt. A szá­rító üzemeknek granuláló (présein) takarmánykiegészítő üzemrészlegek­­kel való kiegészítése igen vontatott, s ennek kövelkeztébon a szárítóit ta­karmányt a vállalatok nagy részében közvetlenül takarmánytápbn való ke­verés nélkül használják fel. Eddig 49 agrokémiai központot épí­tettünk, bár a terv szerint hatvanét kellett volna üzembe helyezni. További lecsapolási- és öntözőmű­veket építettünk. Az 1971—1975-ös időszakban több mint 300 ezer hektá­ros területet csapoltunk le. A terve­zett területet 7 százalékkal túlszár­nyaltuk. Ezzel szemben az öntöző­­rendszerek és berendezések építésé­nek tervét nem1 teljesítettük, csak kö­rülbelül 100 ezer hektáron, vagyis 17 ezer hektárnál kisebb területen, mint amennyit az ötéves terv előirányzott, mivel nem volt elegendő kohászati anyagunk, csővezetékünk és sztvaty­­tyúberendezésünk. Az elmúlt ötéves tervidőszak folya­mán az épületberuházások volumené­nek kb. 70 %-a a döntő fontosságú istállókapacitások építésére összpon­tosult. Hogy milyen befolyással volt az épületberuházási folyamat az 1971 —1975-ös években az anyagi és mű­szaki bázis struktúrájára a gazdasági állatok istállőzásának színvonala szempontjából, azt az alábbi áttekin­tés szemlélteti: Ugyanakkor megnövekedett a 100 állatra jutó energiaellátás Is (átlagos évi fogyasztás kWÖ-ban), amely a kö­vetkezőképpen alakult: lehetséges növelése a jövőben kedve­zően befolyásolhatja a költségelő­irányzatok alakulását. Állatfaj 1972 1974 tehenek 37 987 137 300 borjak 17 420 39 024 növendékmarhák 10 135 35136 kocák 22 000 50 886 hízósertések 1 294 4 959 tojótyúkok 90 185 A MEZÖGAZDASÄG anyagi és MŰSZAKI BÄZISÄNAK ALAKULÄSA 1971—1975-BEN A mezőgazdasági épületberuházások költségének alakulását az acél-; vas­beton- és faszerkezetek, valamint az épületek struktúrája és részaránya is befolyásolta. Ez a részarány úgy ál­landósult, hogy az építmények 55 százalékát acélszerkezettel, 35 °/o-ál vasbeton szerkezettel, 10 %-nál keve­sebb részét pedig faszerkezettel lát­ták el. Ez a struktúra a mezőgazda­­sági épültberuházások számára elér­hető egyes anyagfajták készlete alap­ján alakult kt. Költségesség szem­pontjából azonbap ez a struktúra nem tekinthető előnyösnek, mert az 1 m2- re Jutó költség acélszerkezet alkalma­zása esetén 250, vasbeton szerkezet esetében pedig 140 koronával na­gyobb, mint a fából készült szerkezet alkalmazásakor. A faszerkezetű és ч fából készült épületek részarányának Hazánkban 1975-ben 2 ézer 736 ifiz és 250 állami gazdaság működött. Az előbbiek átlagosan 1535, az utóbbiak pedig 5 ezer 753 hektáron gazdálkod­tak. Az állóeszközök összegezett érté­ke 159 milliárd koronát, ebből az építmények értéke kb. 120 milliárd koronát lett ki. Az építmények értéke az épületberuházások útján az 1970-es évhez viszonyítva 28 milliárd koroná­val, azaz 30 százalékkal növekedett. Ez a kedvező helyzet ügy jött létre, hogy az 5. ötéves tervidőszakban az épületberuházások és kivitelezések tervét kb. 14,5 milliárd koronával, eb­ből az építőmunkálatok tervét pedig kb. 7,5 milliárd koronával túlszár­nyaltuk. Az épületberuházások volu­mene lehetővé tette az új, nagyobb teljesítőképességű kapacitások építé­sét és üzembe helyezését, elsősorban 163 ezer tehén, 350 ezer egyéb szar­vasmarha, 136 ezer anyasértés és több mint egymillió egyéb sertés elszállá­solását. Ezek a kapacitások lehetővé teszik a munkatermelékenységnek az átlagosnál 2—3-szor magasabb szín­vonalra való növelését. A mezőgazdaság! vállalatok állat­tenyésztési termelésének gépekkel va­ló ellátottsága az 1971 —1975-ös évek 1970 1975 Gazdasági állatfaj Megfelelően elszállásolt állatok száma °/o-arány Megfelelően elszállásolt állatok száma %-arány Borjak 170 000 29,4 317 381 50 Tehenek 898 999 58,8 1 281 374 80 Egyéb szarvas­­marhák 324 122 20,5 724 481 50 Sertések 852 248 19,8 1 019 482* 40 Tyúkok 12 597 060 56 4 454 671* 94 (* “ csak az efsz-ekben és állami gazdaságokban, a közös szövetkezeti vállalatokon kívül.) A nagyüzemi .technológiára alkal­mas építmények részarányának növe­lése az állattenyésztési termelésben a munkatermelékenység részbeni nö­vekedésében, valamint a munkaerők számának általános csökkenésében tükröződött vissza. A borjúnevelésben egy dolgozóra 1970-ben összesen 50 állat gondozása jutott, 1975-ben már 60 darab. Hasonlóképpen a tehenek egy állatgondozóra jutó száma 16-ról közel 20-ra, a sertések száma 300-ről 350-re, a tyúkok száma pedig 2000-ről 3000-re növekedett. Míg 1970-ben ösz­­szesen 278 400 személy dolgozott az állattenyésztésben, addig számuk 1975-ben 15 000-rel csökkent. Ennek a viszonylag kedvezőtlen fejlődésnek részben 82í az oka, hogy a gazdasági állatok állománya megnövekedett, a­­mit az alábbi áttekintés is igazol: Állatfaj *4 A gazdasági állatok létszáma (db-ban) 1970 1975 Tehenek 1 881 272 1 902 942 Egyéb szarvasmarha 2 406 585 2 451 861 Anyasertések 439 617 508 644 Sertések 5 089 941 6 174 668 Baromfi 39 187 252 40 129 740 juhok 980 781 804 510 A beruházások és az állatok jobb istállózási teltételeinek hatása nem mutatkozott meg kellőképpen az ál­lattenyésztési dolgozók számának megfelelő mértékű csökkenésében. Az élő munkaszükséglet nagy részaránya főként a tehenek esetében észlelhető, ahol összesen 117 472 dolgozót foglal­koztatnak, valamint a többi szarvas­marha-kategóriák esetében, amelyek gondozását 56 423 dolgozó végzi. A befektetések, a gazdasági állatok Istállózási színvonalának fejlődése és a munkaerők számának alakulása kö­zötti kapcsolat elemzésének eredmé­nyei, amelyek az 1971—1975-ös évek­re vonatkoznak, jelzik, hogy ezen a szakaszon még hasznosítható tartalé­kaink vannak. Az építkezési alap ér­téke összesen 30 %-kal növekedett. 70 °/oS gazdasági állatok istálló­zási színvonalának növelésére fordí­tottunk, de az állattenyésztést dolgo­zók száma csupán 10 °/o-kal csökkent. A 6. ötéves tervidőszakban a mun­kaerők számát 100 ezer személlyel kell csökkentenünk! A mezőgazdasági beruházási építkezés volumenének el kell érnie kb. a 87 milliárd koronát, ebből 40 milliárdot az építkezési munkálatokra kell fordítani. Ezért a beruházási tevékenységnek a mező­­gazdasági termelés azon szakágazatai­ra kell elsősorban irányulnia, ame­lyek mindezideig viszonylag nagy élő munkaszükségletet mutatnak ki. A MEZŐGAZDASÁG ANYAGI ÉS MŰSZAKI BÁZISÁNAK AZ 1978—1980 AS ÉVEKRE ELŐIRÁNYZOTT STRUKTURÁLIS FEJLŐDÉSE A mezőgazdasági beruházási épít­kezés távlati koncepciója abból az alapelviül indul ki, hogy az építés amit álló műszaki bázis a termelő­erők olyan színvonalának feleljen meg, amelyben már nem kerülhet sor az egyes tényezők egymástól függet­len változására, hanem minden lénye­gesebb változás átvetődjék az egész rendszerbe. Az épületberuházások így hosszú távon meghatározzák a nagy­üzemi termelés jellegét. Az egyes elhatárolt épületberuházá­­sok volumenének keretében a struk­turális átépítés határain belül a kö­vetkező kapacitásokat kell felépíteni: • a gazdasági állatok istállózási színvonalának növelése érdekében kb. 240 0Ü0 férőhelyet a tehenek, 320 000 férőhelyet a többi szarvas­­marha, kb. 500 000 férőhelyet a hí­zósertések, kb. 80 000 férőhelyet az anyasertések és 3 millió férőhelyet a baromfi számára; Ф be kell fejeznünk a gabona tárolá­sára szolgáló kapacitások építését, vagyis a felvásárié és ellátó válla­latok keretében kb. 1,7 millió ton­na, a mezőgazdasági vállalatok ke­retében pedig 1,5 millió tonna ga­bona befogadására alkalmas táro­­lőtórségeket kell felépíteni; • további kb. 300 000 hektáron le­csapoló, és 60 000 hektáron öntö­zőműveket kell kiépíteni. Ezenkí­vül több mint 400 forrélevegős gyorsszárító üzem és a kiegészítő préselt takarmányok készítésére szolgáló 160 gépsor létesítésére lesz szükség; Ф 200 000 tonna ültetőburgonya befo­gadására alkalmas tárolókat, vala­mint a burgonya betakarítás utáni kezelésére szolgáló 100 nagykapa­citású gépsort; • 56 gépsort a gyümölcsfélék osztá­lyozására, 100 gépsort a zöldség­félék betakarítás utáni kezelésére, 36 növényházat a zöldség hajtatá­sára és több mint 130 ha féliaépít­­ményt a hajtatott zöldség termesz­tésére; ф 120 agrokémiai vállalatot; • 1000 km keményített mezei utat. A* épületberuházások összvolume­­náből a 8. ötéves tervidőszak folya­mán az állattenyésztési termelés szá­mára elűiráoyzott összeg kb. 70 °/o-át a szarvusinarha-teuyásztés fejleszté­sére kell fordítani úgy, ahogyan az az istállózás anyagi és műszaki bázisa jelenlegi színvonalának elemzése alapjan szükségesnek mutatkozik. Eb­ben az időszakban a korszerűsítésre és az átépítésre szánt beruházások­nak az előző ötéves tervidőszakban elért színvonal kétszeresére velő nö­velését tervezzük. Az új és a korsze­rűsített kapacitások a mezőgazdaság] nagyüzemi termelés által megkívánt (Folytatás a 14. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom