Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-02-26 / 8. szám
1977. FEBRUAR 28, XXVÍII. évfolyam 8. szám. Ara: 1.— Kčs ^ Szabad földműves Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja Élő örökség és üzenet Nemzedékváltási idő: egy generáció már я szocializmusban született és nőtt. Huszonkilenc évvel ezelőtt a párt hivő szavára összefogott hazánk dolgozó népe. keresztülhúzta az ellenforradalmi cselszövök számitásait és elkötelezte magát hazánk szocialista rendszerének felépítése mellett. Azóta sem tirt le erről az útról, bármilyen próbálkozások is történtek népünk megtévesztésére. 1848 Februárja méltán jelent fordulópontot népeink történelmében és különösen hazánk sorsának a második világháború utáni alakulásában. 1945. május 9-e köztársaságunk felszabadulását és megújulását jelentette, népei derűt árasztó jövő küszöbén állottak a felszabadulás hajnalán. Hu gyan alakuljon a jövő? — ezt maguknak kellett eldönteniük. A forradal mi munkásosztály vezette dolgozóknak a kommunista párt irányításával harcba kellett szállniuk a magukat a múltból átmenteni kívánó tőkések kel, különféle burzsoá elemekkel, általában a nép ellenségeivel, akiknek fő terve arra épült, hogy megfosszák a dolgozókat forradalmi vívmányaiktól, az országot ismét a kapitalizmushoz kössék, jólétet és felvirágzást csak maguknak teremtsenek. De elszámították magukat. A terveikben passzív szerepre kárhoztatott dolgozó tömegek élni tndtak a forradalmi helyzet adta lehetőségekkel és ők ragadták magukhoz a kezdeményezést. Gottwald elvtárs mozgósító szavára készen álltak a népi milíciák, az egész ország népe sfkraszállt 1945 szellemének folytatásáért. Dolgozó népünk nem hagyta magát kijátszani! Nem vált a burzsoázia játékszerévé, mint München évében. Ezt elsősorban annak köszönhette, hogy mellettünk állt felszabadítónk, a testvéri Szovjetunió, mely garantálta népíink szabadságát és függetlenségét, forradalmi vívmányainak megőrzését. 1948 Februárja annak a folyamatnak a kezdetét is jelentette, amelyben hazánk népi demokratikus országból szocialista állammá fejlődött. Ezen az úton, amely nem volt ugyan mentis nehézségektől, sok fölösleges kísérletezéstől kímélt meg minket a Nagy Október országa, a Szovjetunió szocialista országépítési példája. Ezt különösen méltányolnunk kell most, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom Я0. évfordulójának évében. A forradalom vihara, a polgárháború, a külföldi intervenció az újjáépítés évei majd a Nagy Honvédő Háború időszaka sok áldozatot követeltek a szovjet néptől, mely a nehézségek leküzdése során temérdek tapasztalatot is szerzett s ezeket ma önzetlenül megosztja szocialista szövetségeseivel. Természetesen. ez nem jelentette azt, hogy mindjárt „készbe ülhettünk“, hanem azt, hogy a szocialista építés általános törvényszerűségeinek tiszteletben tartásával, ezeket saját viszonyainkra alkalmazva, az útkeresés sok-sok ne bézséggel, buktatóval, olykor fölösleges kísérletekkel járó szakaszait a szovjet példa követésével áthidalhattuk. Időszeré ezt is hangoztatnunk, hisz azok. akik 1988 -1989 ben különféle reformok, kiigazítások ürügyén szembehelyezkedtek szocialista rendsze rünk lényegével, a proletárdiktatúrával. Február jelentőségét is kétségbe Tonták. Sőt. nemrégen a charta ’77 című pamflet esetében is úiabb próbálkozások történtek szocialista utunk helyességének megkérdőjelezésére. Az 1948 Februárja óta eltelt emberöltőnyi időszak eseményei, szocialista országépltésünk eredményei igazolják, hogy pártunk helyes irányvonalai és programot követett a szocialista társadalom építésében. Szép hazánkban körültekintve, nemcsak megújult városokat, virágzó falvakat, korszerű szó cialista létesítményeket látunk, hanem elmondhatjuk, hogy büszkeségünk az új. szocialista ember. Az ország gazdája, az alkotó, akinek munkája egy célt szolgál: háborúktól mentes, békés, szebb és örömteljes holnap megteremtését Ez az új ember, akiuek kinevelődéséliez 1948 Februárja nyitotta meg az utat, nemcsak megállja helyét a gépek mellett, a tudomány és a technika Irontján, dús mezőinken, hanem mint az ország gazdája felelősségérzettől áthatva újít, kísérletezik, feltalál, szervez, mozgósít, hogy mindenben egyre magasabb fokra emelkedjünk, hisz magunknak építünk, miénk az ország. A termelés újítóinak, ésszerűsítöinek javaslatai milliókat érnek. Értéküket azonnban nem lehet csak pénzben meghatározni. A legutóbbi választások eredményei is bizonyították, hogy gondos kiválasztás otán a legjobbak közül is a legjobbak kaptak képviselői megbízatást, olyanok, akik tettekkel bizonyították és bizonyítják továbbra is, hogy méltók a nép bizalmára. A lakosság részvétele a Nemzeti Front akcióprogramjának megvalósításában. a különféle alkalmakra, például az idén a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60 évfordulójának tiszteiére vállalt kötelezettségek s azok teljesítése mindennél ókesszólóbban bizonyítja, hogy dolgozóink már régen maradéktalanul magukévá tették a szocializmus felépítésének programját. A gazdasági és kulturális építés térén elért nagysserfi sikereink, a szocialista demokrácia kibontakozása — amelyet a dolgozók széles rétegeinek az irányításba és az államigazgatásba való bekapcsolódása tanúsít — olyan vívmány, amelyhez az utat 1948 Februárja nyitotta meg. Mindez a párt bölcs vezetésének a bizonysága. Pártunk XV. kongresszusa a gazdasági és társadalmi építés további igényes. de teljesíthető feladatait jelölte ki. A jelenlegi hatodik ötéves terv az építés minden területén feszített programot tartalmaz. Az ipar terén például el kell érnünk, hogy termékeink élhelyre kerüljenek a világpiacon. A mezőgazdaság és élelmiszeripar vonalán pedig igen nagy csatát kell megvívnunk azért, hogy önellátók legyünk gabonában, a főbb élelmiszerfélékben pedig tovább fokozzak önellátottságunkat. Nem kis feladatról van szó. de a dolgozók társadalmának eddigi összefogása mindannyiszor igazolta. hogy kollektív ésszel, tapasztalatokkal és segítséggel a legnehezebb feladatok is megoldhatók. Erre kötelez és Int most minden dolgozót Február szelleme. 1948-ban, amikor a burzsoáziával kenyértörésre került sor, népünk egyértelműen kifejezésre juttatta, hogy a szocializmus mellett döntött. Milliók áldozatos munkáiénak eredményeként hazánkban kialakult a fejlett szocialista társadalom. Ma magasabb fokon, a Szovjetunió és a szocialista testvérországok együttműködésével építjük jövőnket. Ma sem vagyunk egyedül, hisz a világ egyharmadát öleli fel a szocialista világrendszer. Erőnk a testvéri szocialista országok egysegében és testvéri összetartásában rejlik. Ezt szeretnék megbontani az imperializmus erői. Ideológiai aknamunkával szeretnének éket verni országaink közé, szeretnék megzavarni dolgozóink tudatát. Dolgozóink minden imperialista próbálkozásra találó választ adnak a munka frontján elért mind nagyobb teljesítményekkel és eredményekkel. Ebben kifejezést nyer. hogy óvják és ápolják Február örökét, melyhez hívek maradnak, melyet valóra akarnak váltani a mindennapok gyakorlatában. Február szelleme a további nagy országépítő feladatainkban, népünk hősi munkájában és eszmei fejlődésében testesül meg. \ \\\^ s4 V A mintegy ötezer hektáros Svodini (szogyéni) BARÁTSÁG Efsz zárszámadő küldöttgyűlésén a legkiválóbb tisztségviselők és dolgozók nagy érdeklő, déssel hallgatták a gazdag vitára módot nyújtó beszámolókat. Foto: N. Kovács István SZAKMEUÉKLET: KERTESZET ÉS KISALUITTENYESZTES Lapunk tartalmából: A KGST szerepe a mezőgazdaság fejlesztésében 9 öntudat és önérzet 9 A szaratoviak jé példája • Igényes feladatok előtt CSEMADOK-évzárókról Szellemi gazdagodásunk A feladatok teljesítésének biztosítéka a dolgozók erkölcsi-politikai egysége Irta: JULIUS VARGA, a CSKP Központi Bizottságának osztályvezetője. Gazdagabb belpiac 4 Nagyobb élelmiszer-fogyasztás 4 A termelőerők fejlődése 4 Elmélyült a munkamegosztás 4 Igazolást nyert az önellátottság elérésének irányvonala 4 Intézkedések a terv teljesít- -éré 4 A párt vezető szerepének erősödése 4 Az ötödik ötéves tervidőszakban a mezőgazdaság és az élelmezés ágazatában a termelőerők fejlődése és a szocialista termelési viszonyok elmélyülése alapján elértük a termelés lényeges növekedését. Ennek eredményeként mezőgazdasági üzemeink gazdasága is megszilárdult. Eredményesen teljesítjük a CSKP XIV. kongresszusán kijelölt fő feladatot — az alapvető élelmiszerek fogyasztása növekedésének saját termelésből történő fe'dezését. Kiemelkedő sikert értünk el a gabonatermesztésben, az állattenyésztésben túlteljesítettük az ötéves terv feladatait. A megazdasági teljes termelés a negyedik ötéves tervhez viszonyítva 15,5, az árutermelés pedig 25,2 százalékkal nőtt 1971 és 1975 között. A gabonatermelésben 5 millió tonnával túlteljesítettük az ötödik ötéves tervben mégjelölt feladatot és 34,5 mázsás átlagos hektárhozamot értünk el gabonafélékből. Ugyanebben az Időszakban az állami felvásárlási alapokba 25,8 százalékkal többet vásároltunk fel, mint azt az eredeti állami tervfeladatok előirányozták. Ez lehetővé tette, hogy az élelmiszeripar termelési volumene 1970-hez viszonyítva 27,2 százalékkal bővüljön. Az ötödik ötéves tervidőszak végén saját termelésből elégítettük ki a hazai vaj- és tojásszükségletet s lényegében hússzükségletünkét Is. Ez egyebek között lehetővé tette, hogy tovább gazdagítsuk belpiacunkat. Az élelmiszerfogyasztás 1970-hez viszonyítva mintegy 23,4 százalékkal növekedjék, emellett lényegesen javuljon a nép élelmezésének az összetétele is. A belterjesítés előmozdítói Az ötödik ötéves tervidőszak éveiben az egy személyre számított húsfogyasztás mintegy tíz kilogrammal (az 1970. évi 70,9 kilogrammról 1975- ben 81,2 kilogrammra), a tej és tejtermékek fogyasztása 15 literrel, a tojásfogyasztás 20 darabbal nőtt, ugyanakkor azonban a zöldségfogyasztás 1,3, a gyümölcsfogyasztás pedig 8 kilogrammal csökkent. Egyidejűleg javult számos élelmiszeripari termék minősége és a választékuk is bővült. Az ötödik ötéves tervidőszakban a Cseh SZK piacára 910, a Szlovák SZH piacára 767 új terméket juttattak. Hangsúlyoznunk kell, hogy ezeköt az eredményeket csakis a mezőgazdasági termelőerők gyors fejlődése tette lehetővé. Határozottan több gépet, műtrágyát és a belterjésedést elősegítő egyéb eszközt kapott a mezőgazdaság. így például a mezőgazdasági beruházások évi volumene az 1970. évi 9 milliárd 800 millió koronáról 1975-ben 15 milliárd 900 millió koronára, a gépberuházások az 1970. évi 3 milliárd 600 millió koronáról 1975- ben 6 milliárd 900 millió koronára nőttek. Azzal szemben, hogy 1970-ben az egy hektárra jutó műtrágyafogyasztás tiszta hatóanyagban számítva 174 kg volt, 1975-ben már elérte a 231 kg-t. így jött létre a termelőerők további fejlődésének, a szocialista termelési viszonyok szilárüulásának, az ipari és a mezőgazdasági munkafeltételek további közeledésének kellő anyagi alapja. A mezőgazdaság fejlődési dinamikája tehát a termelőerők fejlődésének, az egyebek között a munkamegosztás további tökéletesedésében ts megnyilvánuló szocialista termelési viszonyok elmélyülésének az eredménye. A tudományos-műszaki haladás érvényesülése a feltételek között mindinkább a mezőgazdasági nagyüzemi termelés intenzív fejlesztésének mozgató erejévé válik. Pótolhatatlan szerep A CSKP XIV. kongresszusa határozatainak következetes és céltudatos megvalósítása a párt mezőgazdasági politikájában, ennek a népgazdaságban egyre nagyobb jelentőségű és szerepű ágazatnak sokoldalú fejlődését eredményeztek Ennek az ágazatnak a jelentősége nemcsak a nemzeti jövedelem létrehozásában való részarányából, hanem elsősorban abból következik, hogy pótolhatatlan szerepet játszik a munkaerő újratermelésének biztosításában. Például az élelmiszerek részaránya az általános kiskereskedelmi forgalomban 47 százalék, az egy lakosra jutó élelmlszerfogyasztás szintje nálunk valóban magas és még tovább emelkedik. A termelőerők jelenlegi színvonala és a nagyobb hozzájárulás nélkül mozgósítható tartalékok lehetővé teszik, hogy további igényes, de reális feladatok elé állíthassuk a mezőgazdaságot. Az említett és további tényekből kiindulva, a CSKP XV. kongresszusa megerősíthette azt az előbb kitűzött irányvonalat, hogy fokozatosan, néhány éven belül önellátottságot érjünk el a gabena'ermelésben és tovább fokozzuk általános önellátottságunkat az élelmiszer-termelésben. A hatodik ötéves terv az előzővel szemben feladatunkká teszi, hogy 1979 és 1980 között általában a mezőgazdasági termelést 14—15, ebből a növénytermesztési termelést 10,8, az állattenyésztési termelést pedig 12,7 százalékkal növeljük. Ez azt jelenti, hogy a növénytermesztésben 1980-ig gabonából 41—42, cukorrépából 400— 415, burgonyából 180—190, szántóföldi évelő takarmányfélékből 70—75 mázsás hektárhozamokat kell elérnünk. Rendkívül fontos feladat a kukoricatermelés fejlesztése: az 1975. évi 842 és fél ezer tonna termést 1980-ban 1 millió 120 ezer tonnára kell növelni. A CSKP Központi Bizottságának Elnöksége és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya megvitatta és jóváhagyta a kukoricatermelés hosszú távlatú koncepcióját és intézkedéseket foganatosított e program megvalósításának anyagi-műszaki biztosítására. Az állattenyésztésben is Igényes feladatok várnak ránk. Különösen fontos, hogy 1980-ig egy tehén tejhozama 3000—3100 literre emelkedjék, tovább bővüljön és javuljon a marha- és sertéstenyésztés. Fontos továbbá, hogy teljes mértékben fedezzük a hús, a tej és az édesvízi halak fogyasztását, az állati eredetű termékek minőségének egyidejű javulása mellett. Aktív intézkedések A mezőgazdasági üzemek túlnyomó többsége aktiv intézkedésekkel, saját lehetőségeinek, erőforrásainak és tartalékainak felhasználásával oldja meg a jelenlegi helyzetet. Ennek a törekvésnek a megnyilvánulása egyebek között az a tény is, hogy sikerül a marha- és sertésállományt olyan szinten tartanunk, ami feltételeket teremt az újratermelési folyamat biztosítására, az idei tervfeladatok teljesítésére. Fokozatosan javul a takarmánygazdálkodás és az összes takarmányforrások kihasználása. Például 200 ezer hektár területet használtunk ki tarlőkeverékek vetésére. Ősszel 140 ezer hektár földet vetettünk be őszt keverékekkel koratavaszi takarmányozás céljából. Mintegy 600 ezer tonna száraztakarmányt és ugyanannyi pogácsázottat készítettünk. Jól fejlődik a szalma és további, nem teljes értékű (Folytatás az 5. oldalon.) К
