Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-02-19 / 7. szám

1977. február 19. SZABAD FÖLDMŰVES 11 Hasonló feltételek közt eltérő eredmények A mezőgazdasági dolgozók legfon. tosabb feladata a gazdaság belső tar. talékainak Jobb kihasználása, a műn­­ka termelékenységének növelése, az önköltség csökkentése... A pártkong. resszus határozatai gyorsabb haladást irányoznak -.elő az üzem- és munka­­szervezésben. amelyet a mezőgazda­­sági üzemek gazdálkodásának szerves részévé kell tenni. Átfogó és ésszerű takarékosságot kell megvalósítani a gazdálkodós minden területén. A minap a rožňavai (rozsnyál) já­rásban a rejdovai Győzelmes át és a vlahovoi Május 9. szövetkezetbe láto­gattunk el, hogy szemügyre vegyük hogyan valósítják meg a két hegyvi­déki gazdaságban a CSKP XV. kong­resszusa határozatait. — Megszoktuk már a takarékosko­dást — állítja Urbán András elvtárs, a Győzelmes üt Efsz elnöke. — job­ban mondva, meg kellett szoknunk, miután kedvezőtlen adottságaink erre rákényszerftettek bennünket. A rejdovai szövetkezet földminősé­ge rossz. Kedvező időjárás esetén is nehéz itt az ezerháromszáz méter ten­gerszint feletti magasságban gazdái­­kodni, hát még olyan nehéz esztendő­ben, mint a múlt évi volt. Hiszen nyá­ron az aszály, ősszel a hosszantartó esőzés károsította a termést. Éppen ezért kiváncsiak vagyunk vajon mi­lyen lehet ennék a kétezerhatszás hektáros szövetkezetnek a mélt évi gazdasági eredménye? gabonAbOl rekordtermés Növénytermesztési eredményeinkkel elégedett vagyok — mondja Tomaiik Andrej főagronómus. — Gabonafélék­ből átlagosan 48,8 mázsás hektárho­zamot értünk el. A tervezett átlagos hektárhozaraot több, mint huszonkét mázsával túlszárnyaltuk. Erre újabb mázsákat rakni nem könnyű. Nem kis fejtörést okoz számunkra hogyan növelhetnénk tovább eredményeinket. Önkéntelenül is felmerül a kérdés: hogyan csinálták ezt? Ilyen gyenge minőségű földön, szűkös esztendőben, rekordtermést elérni? — Nincs benne semmilyen ,,boszor­kányság" — derül fel a főagronómus arca. — Nagy gondot fordftottunk az agrotechnikai követelmények pontos betartására és a trágyázási technika tökéletesítésére. — Talán inkább úgy fogalmazhat­nánk, — teszi hozzá az elnök —, hogy a felsőbb pártszervek, valamint a járási pártbizottság határozatait be­tartottuk, miáltal sikeresen megvaló­sítottuk a szakosftást. A növényter­mesztés szakaszán a szemesek és a takarmányfélék termesztésére, az ál­lattenyésztés szakaszán pedig a tej­termelésre. üszőnevelésre és a juhte­nyésztésre szakosítottunk. Vagyis megteremtettük az összhangot a 'nö­vénytermesztés és az állattenyésztés között. A takarmánytermesztésükről csupán annyit, hogy nagy gondot fordittottak a réték és legelők ápolására. Tavaly hektáronként 120 kilogramm nitrogén, 75 kilogramm foszfor és 50 kilo­gramm kálium tartalmú műtrágyát juttattak kaszálóikra. A szakszerű trá­gyázás következtében hektáronként átlagosan 42,7 mázsa szénatermést ér­tek el. Egy mázsa széna kitermelési költsége 75 koronába került. Állattenyésztés Az állattenyésztés hasznosságát né­hány számadattal szeretnénk illuszt­rálni.' A szakosított áilatteuyésztési farmjainkon 778 szarvasmarhát tarta­nak, melyből 377 a fejőstehén. Tavaly az évi fejési átlaguk 2770 liter volt, vagyis 80 literrel több tejmennyiséget értek el, mint amennyit a tervük elő­irányzott. A felsőbb szervek égy liter tej kitermelésére 0,28 kilogramm ab­raktakarmány felhasználást irányoz­tak elő. de ők csak 0,28 kilogramm abrakot használtak fel. A tejnek liter­jét 2,30 korona költséggel termelték és 2,38 koronáért értékesítették. Száz tehéntől 90 borjúszaporulatot értek el és száz tehéntől ötven üszőt neveltek fel. A juhtenyészetükról is csak a leg jobbakat mondhatjuk, hiszen a 803 anyajuhtól 839 bárányt választottak el. Anyajuhonként 25 kilogramm juh­­túrót készítettek. Átlagosan több. mint két kilogramm gyapjút értek el ju­­honként. Kriifák fán főállattenyésztő elárul­ta, hogy a szövetkezetben három év­vel ezelőtt a tehenekénti évi fejési átlag alig érte el a kétezer litert. Egy liter tej kitermelésére pedig 0.35 kilo­gramm abrektakarmányt használtak fel. A költségekről pedig jobb hall­gatni. A fejlődési folyamat elég lassúnak tűnik, de tudni kell azt is, hogy az egész tehénállományt le kellett cse­rélni, továbbá az egész takarmányter­mesztést meg kellett reformálni. Es oz bizony itt a hegyek között hosszú évek programja. Lépésről lépésre, szinte foggal-körömmel kapaszkodva lehet csak előbbre jutni. Hiszen a gé­pesítés még csak kezdeti stádiumban van. A takarmánytermesztés a kaszá­lástól kezdve a begyűjtésig hagyomá­nyos módon, kézi erővel végzik. Ta­valy viszont már elérték, hogy annyi takarmányt gyűjtöttek be, hogy az ál­latok átteleltetésével nincsen problé­májuk. Szénából 7732, szenázsból 8200 és silóból 7780 mázsát készítettek. A tartalékok feltárásának, a taka­rékos gazdálkodásnak köszönhetik, hogy az üzemi tervet 473 ezer koro­nával és a tiszta nyereséget 43B ezer koronával túlszárnyalták. — Sajnos — mondja búcsúzóul az elnök —, a mi céljaink nem lehetnek olyan nagyra törőek, mint a jó adott­ságú gazdaságoké, viszont, amit be­tervezünk azt mindenképpen igyek­szünk megvalósítani. MI OfSAG A SZOMSZÉDBAN , A vlahovoi Május 9. Efsz ben Mly­nár Pavel ökonómus gondterhelt arc cal fogad. — Sok jót nem mondhatok — ma­gyarázza —, hiszen a termelési cél kitűzéseinket sajnos, nem sikerült tel­jesítenünk. — Mi volt a probléma? — érdeklő­dök. „Az év kezdete nem sok jót ígért... Nem volt őszi szántásunk... Nem tudtuk kiszórni a meglevő szerves trágyát, műtrágyát. . . Probléma je­lentkezett a fejtrágyázásnál... Késett a vetés . ..“ Hosszú a sor odáig, hogy beázott a siló, a silány ffitermést rontotta az eső. hogy eleinte nem volt gép a bur­gonya betakarításához és kezdetben alig akadt ember, aki a fizikai mun kát vállalta volna. — Sajnos, a növénytermesztés sza kaszán 182 ezer korona lemaradásunk van — tájékoztat Mlynár Pavel. — Gabonafélékből 33,5 mázsás hektár­hozamot értünk el, burgonyából csu­pán 120 mázsát. A szénatermés hektá­ronként alig érte el a húsz mázsát. — Mit mutat az állattenyésztés? — faggattam az ökonómust. — Azzal sincs mit dicsekednünk. Ax igazság az, hogy drágán terme lünk. Például szövetkezetünknek 878 szarvasmarhája van, melyből 400 a fejőstehén. Tavaly tejből 107 ezer liter volt a lemaradásunk. Az évi fe­jési átlagunk mindössze 2085 liter volt. Egy liter tej termelési költsége 2,82 korona volt ás sajnos csupán 2,31 koronáért értékesítettük, vagyis 0.31 korona ráfizetéssel. — Ügy gondolom, nem lehet min­dent az időjárásra fogni. — Valóban nem. Hiszen a juhte­nyésztésünk is ráfizetéses volt Üzemi pártszervezetünk foglalkozott a hiá­nyosságok okaival. Egyöntetűen meg­állapítottuk. hogy nem a kívánt szín­vonalon volt az irányítás. Hiányos volt az ellenőrzés. Sőt nem volt meg az összhang az állattenyésztés ét a növénytermesztés között. A vlahovoi szövetkezét dolgozói nem adják fel a reményt. Keresik a kiutat. A vezetésben több poszton ká­dercserét valósítottak meg. Kidolgoz­ták a mezőgazdasági termelés ossz pontosításának és szakosításának a programját. A tervek szerint 1980 ig a tehenészetet felszámolják, viszont a juhállományt hatezerrel szaporítják. Nagy a vlahovoi határ, 1800 hektár. Egy részét a Sajó vize mossa, de nem sokáig, h ipsén új mederbe körül, má sik részét nyáron az aszály gyötri. Az ember küzd és őrlődik. Harcol min­den szám termésért. Így volt tavaly. Utólag mondja az ökonómus: — Mindent elkövetünk, hogy a leg­felsőbb pértszervek és a járási párt­bizottság határozatait valóra váltsuk és elegendő élelmiszert juttassunk a dolgozók asztalára. Remélem a vezető dolgozók és a tagság összefogásával rövidesen leküzdjűk nehézségeinket és az idei évet sikeresen zárjuk. ILLÉS BERTALAN Új módszerrel - eredményesebben Cél: az öntözési tervek kidolgozása és a berendezések előkészítése Az elmúlt év kedvezőtlen időjárási viszonyai közepette megmutatkozott az öntözőrendszerek és berendezések nagy hatékonysága, de elsősorban ott, ahol ésszerűen használták. Ennek égy ló példájával a šoporňai „Győzelmes Február“ egyesült szövetkezetben ta­lálkoztunk. Jozef Gála elvtárs, a Szo­cialista Munka Hősé, a szövetkezet elnöke elmondotta, hogy a múlt évi kedvező eredményeket csakis az ön­tözőberendezések hathatós kihaszná­lásával érték el. Például az öntözött lucerna négy kaszálást adott, s a hek­táronkénti termés — szénára átszá­mítva — 12 tonnát tgtt ki. Ezzel szemben a šintavai gazdaságban ön­­lözetlen területekről még az előbb említett termés felét sem érték el! Ezek az eredmények elsősorban az új technika — a széles nyomtávú ön­tözőberendezések — használatának köszönhetők, amely a šoporňai szö­vetkezetben jől bevált. „Különösen a szovjet gyártmányú, FREGATA típusú öntözőberendezéseknek van nagy lö­vője“ — mondotta a szövetkezet el­nöke. A széles nyomtávú öntözőberen­dezések egyik változatát a Seredi Nik­­kelkohő n. v. Is gyártja (DRUŽBA), amelyek szintén jől beváltak. A kuko­rica öntözése szakaszán kimagasló eredményeket értek el a magasftott kerekekkel ellátott sávos (PP—67-es típusú] öntözőberendezésekkel. Tavaly a szövetkezet vezetősége kü­lönösen a takarmányalap megterem­tésére fordított nagy figyelmét. Az öntözőberendezéseket a már említett lucernán kfvül a szántóföldi legelő­kön (37 hektár) is kihasználták. Úgy­szólván az egész tenyészidő alatt a legelőn négyszáz tehenet tartottaki A legelőt a Bratislavai Ontözőgazdálko­­dási Kutatóintézet dolgozói által ki­dolgozott módszer alapján öntözték és trágyázták, s hektáronként 90 ton­nás hozamot értek el zöldanyagban. Az idén a šintavai gazdaságban is lé­tesítenek intenzív szántóföldi legelőt húsz hektár területen, amelynél szin­tén kihasználják az öntözési lehető­ségeket. A teheneket a legelőn mint­egy kétszáz napig tartották, s ez jó hatással volt az állatok egészségvé­delmére is. A négyszáz tehénnél — а legeltetési időszak alatt — a napi fe­jési átlag tfz liter körüli volt) A múlt évben a szövetkezetben több mint száz hektáron termesztettek tar­­iáveteményekit. Többre Is lett volna lehetőség, de sajnos, nem volt ele­gendő vetőmag, főleg takarmánykel­ből, takarmánykáposztából, repcéből és mustárbői. Ezek egy részét zöld­­trágyázás formájában Is felhasznál-Papnkatermelő vidékről szárma­zom. Sok fűszerpaprika tövet elültet­tem, sok kosár paprikát zsákba öntöt­tem. Tudom mi az pár percnyi sorvégi pihenés után, sajgó derékkal folytatni a munkát. Nem tudom Pollák János mérnöknek milyen tapasztalatai van­nak e téren, de tény, hogy 5—6 évvel ezelőtt abban a szövetkezetben, ahol ő volt az elnök, az elsők között ültet­tek géppel paprikát. Már akkor is foglalkozott a helybevetés gondolatá­val. Időközben munkahelyet s beosz­tást Is változtatott, de tervét valóra váltotta. A múlt évben — lényegében r——■* 3Ó OTIE1 j"" i 1 HUSZIMPS ÚJÍTÁS I ugyanazon embereket tehermentesítve — javaslatára az ižai Béke Efsz 25 hektáron helybevetéssel termelt fű­­szerpaprikát. Pollák mérnök újítási javaslatával a komárnoi Járási Mezőgazdasági Igaz­gatóság gépesítője, Slopovsky János mérnök Ismertetett meg. Sok termelő szövetkezetben gond a munkaerő­­hiány, a fűszerpaprika termelésével pedig nem lehet felhagyni, népgazda­ságunknak szüksége van rá. Ezért most továbbadom, amit Slopovsky elv­­társtól hallottam. Az izsaiak a csávázott vetőmagot jól előkészített talajba RS 09-es esz­közhordozóval üzemeltetett Saxonia A 761-es vetőgéppel vetették. A vetőgé­pet előzőleg „házilag“ átalakították. Az átalakítás a vetőegységek, a vető­csoroszlya, a csúszótalp és a tömörítő kerék szerelésének módosítását érinti; amely 2—2,5 centiméterben határozza meg a vetés mélységét. 45X12—15 centiméteres sor- tőtávolság mellett így mintegy 1,5—1,7 mílllő csíraképes mag került földbe hektáronként. Ve­tés után, kelés előtt a csírázó gyomo­kat el kill pusztítani Reglone-val vagy Gramoxone-val. Kéreg kialakulá­sa esetén P 420-as sanaboló keretére szerelt speciális boronával fellazítják a talajt. A sorközművelés a sorjelző növények segítségével (pl. saláta: 0,5 —0,25 % magot számítva a paprika­maghoz) a vetőgép vetőcsoroszlyátnak számához, illetve sortávolságának megfelelően átalakított bármely ren­delkezésre állő sarabolőval elvégez­hető. A szedéshez alkalmazható a ma­gyar gyártmányú adapteres zöldbab betakarító. Eddig az újítás, s most nézzük a munkaerő megtakarításon kívüli, ko­ronában is kifejezhető hasznot. Pollák mérnök újítási javaslatában a helyi viszonyokból, költségekből indult kt. Náluk a hektáronkénti ráfordítás ősz­­szege mintegy ötezer koronával csök­kent. A vetőgép és a sarabolő átala­kítása kétezer koronába került. A leg­nagyobb, kézzel fogható hasznot a hektárhozamok növekedése Jelenti. Amíg eddig 15—25 métermázsa körüli átlagot értek el, addig az új módszer­rel 22—37 mázsa szárazanyagot, tehát piros, őrölt paprikát nyernek egy hektárról. — era— (Slopovsky J. felvételei)' VíLÁGA hatták volna. Az öntözött tarlővetg­­mények jő termést adtak. A napra­forgó, kukorica és a borsó keveréke százhatvan centiméter magasra nőtt, s őszi búza után harminc tonnás ter­mést takarítottak be hektáronként. Ugyancsak kedvező termést adott a Piešfanyi Növénytermesztési Kutató­­intézet dolgozói által kinemesitett széles levelű takarmányrepce is, ame­lyet tavaly kilenc hektáron termesz­tettek. A szövetkezet dolgozói a múlt év­ben meggyőződtek az öntözés előnyei­ről, s az egész tenyészidő alatt nagy figyelmet fordítottak a berendezések kihasználására. Erről az agronómia! szolgálat több dolgozója gondosko­dott, elsősorban a szövetkezet főagro­­nőmusa, Kolisár mérnök, és az öntö­zést irányító agronőmus, Gall mérnök. Mind a FREGATA és a VOLZSANKA; mind a sávos öntözőberendezések úgyszólván megszakítás nélkül Örö­meitek. A hatodik ötéves tervidőszak máso­dik évének tervfeladatai a mezőgaz­­dasági termelés szakaszén még igé­nyesebbek, mint egy évvel korábban. Minden bizonnyal az Idén Is .nagy szükség lesz az öntözőberendezések ésszerű kihasználására. A jelenlegi időszakban célszerű értékelni a múlt A MEZÖGAZDASÄG — 200 ÉV MÚLVA Számos tüdős, mezőgazdasági és műszaki szakember bocsátkozott már jóslatokba: milyen Is lesz a mezőgazdasági termelés a távolabbi jövőben. A jóslás persze nem Jár különösebb kockázattal, hiszen ki tudja számon kérni az esetleges baklövéseket? Nemrég égy olyan vélemény hangzott el, amely szerint fokozatosan „nyugdíjazzák“ majd az ekét, mivgl a használatával okozott szél- és vízerózlös károk Igen nagyok. A növénytermesztésben uralkodóvá válik a minimális művelési eljárás, valamint a kultúrnövényre nem ható gyomirtó szerek és különböző talajtakaró anyagok alkalmazása. Technológiai téren is további frontáttörések várhatók: magasabb fehérjetartalom a gabonaféléknél és egyéb növényeknél; további nö­vények hibridizációja; új, fejlesztett talajkezelési eljárások beveze­tése, melyekkel lehetővé válik a gyenge? termőképességü trópusi er­dőtalajok művelése; az állati kártevők és növényi betegségek bioló­giai ellenőrzése a kémiai beavatkozás helyett, a cécelégy szaporodá­sának megakadályozása útján hatalmas területek mezőgazdasági mű­velésbe vétele Afrikában; sikeres hosszú távú meteorológiai előrejel­zések és esetleges időjárás módosítások; a tengervíz sőtalanításának megoldása; a műtrágyafelhasználás csökkentése a nem pillangós nö­vények levegőből történő közvetlen nitrogén felvétele útján; az üzemanyag-probléma megoldása, talán a nukleáris energia igénybe­vételével; növényi fehérjék használata a húsfélék helyettesítésére stb. Ügy véljük jő néhány jóslat megoldására nem Is kell 200 évig várni.. í —B— évi öntözés eredményeit, s a tapasz­talatokból, fogyatékosságokból okulva felkészülni az új feladatokra. Az alapos felmérésekre, hatható­sabb Intézkedések kidolgozására adot­tak a feltételek. Most már csakis az öntözéssel foglalkozó mezőgazdasági dolgozókon múlik, hogyan használják ki a jövőben az öntözésben rejlő ha­tékony tartalékokat; Napjaink egyik legfontosabb feladata a torvfeladatok kidolgozása és az öntözőberendezések alapos előkészítése, kijavítása. Remél­jük, hogy a mezőgazdasági üzemek vezetőségi mindent elkövet a jövőbe­ni célok valóra váltásában! ŠTEFAN FOJTlK mérnök,­­az Öntözőgazdálkodási Kutató­­intézet dolgozója I X

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom