Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-11-20 / 46. szám
1976. november 20. SZABAD FOLDMGVES 7 |y|agyarországon kevés növény van, amely alig 400 év alatt olyan népszerűvé és nélkülözhetetlenné vált, mint a magyar konyha jellegzetes fűszere, a paprika. Tűzpiros színe, ételfestőképessége, enyhén csípős íze, illóolajoktól származó fűszeres illata nemcsak nemzBti fűszerré, hanem világszerte keresett exportcikké is tette. Meglátogattuk a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalatot, ahol annak igazgatójával, Polák Zoltán elvtárssal beszélgettünk. A fűszerpaprika termesztése napjainkban is — hasonlóan, mint régebben — elsősorban Szeged és Kalocsa körzetében történik. Míg 1913-ban 2870, addig a múlt évben már közel 8500 hektáron termesztették Magyarországon a fűszerpaprikát. A terméshozam az utóbbi években 43,7—57,2 mázsa között ingadozott. A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat háromrétű tevékenységet végez: a termeltetési feladatok biztosítását, a paprika feldolgozását és kereskedelmi tevékenységet. A termeltetési feladatok elsősorban a nyersanyag beszerzését szolgálják, termelési szerződések alapján. Ezek tartalmazzák mind a fűszerpaprika vetésterületét és a felvásárlásra szánt mennyiségét, mind pedig az állandó felvásárló ára kát. Erről a tevékenységről a vállalat növénytermesztési csoportjának szakemberei gondoskodnak: szaktanácsadást végeznek, beszerzik a termelők részére szükséges vetőmagot és megszervezik a kitermelt paprika átvételét. Különös figyelemmel kísérik a fűszerpaprika nemesítését, amely a Zöldségtermesztési Kutatóintézet s a Kalocsai Fűszerpaprika Kutató Állomás kertében történik. A nemesítésnél elsősorban a festékéi; szárazanyagok növelését, a koraiságot és a rövid tenyészidejűséget veszik alapul. Ezenkívül fontos követelmény, hogy az előállított fajta megfeleljen a magról vetésű technológia és a gépi betakarítás feltételeinek. A feldolgozás felöleli a paprika átvételét, szárítását, őrlését és csomagolását. A magyar fűszerpaprikát manapság már csaknem kizárólag a hazai találmányú, teljesen automatizált, zárt rendszerű iiengerszékeken őrlik és ugyancsak korszerű berendezésekkel szitálják, homogenizálják és csomagolják. A rendkívül munkaigényes, s a dolgozók egészségét károsító egykori kézi hasítás is a múlté. A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat által kidolgozott korszerű, szabadalmaztatott palírozási eljárás a csípős paprika gépi feldolgozását is lehetővé teszi. Ezzel az eljárással a hasítással azonos minőségű készterméket lehet gépi úton előállítani, lényegesen egyszerűbben és gazdaságosabban. A kereskedelmi tevékenység a belföld igényeinek kielégítését és a paprika exportálását tartalmazza. A külföldre irányuló fűszerpaprika kereskedelmet már az 1930-as évek közepétől állami ellenőrzés alatt álló szervek, vállalatok végzik. Évtizedek óta a MOMMPEX külkereskedelmi vállalat végzi a paprika exportját, ma már több mint harminc országba, s úgyszólván a világ minden tájára. A magyar paprika külföldön is igen kedvelt fűszer. A legnagyobb paprikaimportőr európai országokba Magyarország az első helyet foglalja el. Az export 1950 óta több, mint ötszörösére emelkedett. Például 1970-ben évi 690 tonnát tett ki, amelyből mintegy 4 millió dollárnak megfelelő devizabevétel származott. A magyar fűszerpaprika nemzetközileg bejegyzett védjegy alatt kerül forgalomba. A vállalatban, — mint ahogy azt Polák élvtárs is elmondotta — arra törekednek, hogy lehetőleg konzerválják az összes felvásárolt fűszerpaprikát. A kezdeti mintegy nyolcvan százalék nedvességet 6—8 százalékra — szárítás útján — A szegedi paprika hírneve csorbíthatatlan Ízelítő a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat termékeiből. (A szerző felvétele.) csökkentik, s így tárolják a paprikát. Ilyen feltételek közepette a baktériumok sem támadják meg. A paprika szárítása különféle módszerek fpl. tálcás, szalagszerü stb.) alapján történik. Legfontosabb feltételnek tárták azt, hogy az utóérlelés utón minél gyorsabban feldolgozzák a paprikát. Ez különösen • festékanyagok és a cukortartalom szempontjából fontos, mert a szakszerűtlen feldolgozás karamelizáláshoz vezethet, ami főleg az fz- és a színváltozások szempontjából nem kívánatos. A paprika feldolgozásának műveleteit (mechanikai tisztítás, mosás, csumázás stb.) részben gépekkel, részben pedig kézi erővel végzik. A paprikát modern malomban őrlik, ami különösen a termelékenység és az anyagmozgatás tekintetében nagy jelentőségű. Az őrlemény szállítása pneumatikus úton történik, így könnyen betartható a kívánt tisztaság is. Az egész feldolgozás folyamán szigorú ellenőrzéseknek vetik alá a paprikát, s e szerint végzik a végleges minősítést. Régebben külön paprikaminősítő osztálya is volt a vállalatnak, s lényegében ez alapozta meg a szegedi paprika hírnevét. A vizsgálati eredmények felderítették a fűszerpaprika zsírolaj- és protein tartalmát, továbbá táplálóértéket, a nehéz, zsíros ételeknél kedvező étrendi hatása miatti pótolhatatlanságát. Manapság a vállalati minőségellenőrzésen kívül a megyei minőségvizsgáló intézet dolgozói is részt vesznek a minősítésben. Ezeken főleg a festékanyagok tartalmát, a paprika színét, ízét (csípősség), hamu- és nedvességtartalmát vizsgálják. Az őrlés, szitálás és homogenizálás után különféle kivitelezésbe csomagolják a „csemege“, az „édesnemes", a „kevésbé csípős" és a „csípős ízű" paprikát. Kölcsönösnek és gyümölcsözőnek mondható a termelőszövetkezetek, a kutatók és a paprikafeldolgozó vállalat közötti kapcsolat. A továbbiakban azonban szükség van a fűszerpaprika termesztési technológiájának a tökéletesítésére, mert ezt napjainkban még az igen munkaigényes „lépéselőnylépéshátrány" jellemzi. A fűszerpaprika gépi palántázása a vállalat növénytermesztési szakemberei közreműködésével már megoldott, jelenleg a paprika gépi betakarításának megoldása van folyamatban. Ehhez kell igazodnia a nemesítést munkának is. Hiszen ez olyan paprika termesztését igényli, amely egyszerre érik be. Agrotechnikai szempontból a szegedi „Űj Elet" termelőszövetkezet (700 hektáron termeszt fűszerpaprikát) zárt termelési rendszert dolgozott ki. Ebbe a rendszerbe társulnak (200—300 hektáros paprikaterülettel) a többi termelőszövetkezetek. Előreláthatólag e rendszerben a fűszerpaprika vetésterülete eléri a háromezer hektárt, s felöleli úgyszólván egész Csongrád-megyét és Dél-Kelet-Magyarországot. A vállalat egyéb tevékenységgel is foglalkozik, ami lényegében a szárítási park követelménye volt. Még 1982-ben kezdték el a levesporok gyártását, ami azonban rengeteg komponens felhasználását jelentette. A későbbiekben gulyásleveseket, tyúklevest, májpástétomot,' legújabban pedig jégkrémet és fagylaltot is gyártanak. A vállalatnál jó gyártmányfejlesztési csoport tevékenykedik, s lényegében az ilyen irányú tevékenység az ő munkájuk érdeme is. E tevékenységnél, — amellyel a dolgozók állandó munkalehetőségeit biztosították —, azonban döntő tényező a szárítási és csomagolási kapacitás. A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat igazgatója elmondotta azt is, hogy jelenleg még nincs különösebb együttműködés a KGST-tagországok között! E kapcsolatok elmélyítésével ugyanis még tovább fokozható a fűszerpaprika termesztési és feldolgozási technológiája, az új termelési módszerek bevezetése és nem utolsó sorban a piackutatási lehetőségek feltárásai BARA LÁSZLÓ A közélelmezés és a gyógyászat szakemberei a zöldség- és gyümölcstermesztést az ésszerű táplálkozás legfontosabb részének tartják s éppen ezen alapanyagokból van a legnagyobb hiány étrendünkben. A CSKP XV. kongresszusa ezért igényes feladatként tűzte ki a hazai zöldség- és gyümölcstermesztés további fejlesztését. Tény, hogy ennek a problematikának érdemben való megoldása időt vesz igénybe, ezért nem árthat ha megállapítjuk, hol szőrit a csizma, mi a teendő. A nyilvántartások azt mutatják, hogy Csehszlovákiában jelenleg mintegy félmillió tonna gyümölcsöt termesztenek. Ebből a mennyiségből Szlovákiára mintegy 150 ezer tonna jut, tehát a külföldi, behozatallal együtt országos méretben 40 kg-on felült gyümölcsöt fogyasztunk évi átlagban. A fogyasztásoknak mintegy 70 százaléka friss áruból, negyed része almából, 13 százaléka narancsból, továbbá szilvából, barackból, szőlőből stb. áll. Ezzel szemben jelentős a nagy cukormennyiséggel konzervált gyümölcs, melynek fogyasztását közegészségügyi szempontból korlátozni kellene. Az ország felvásárolt gyümölcsmennyiségének mintegy 60 százaléka még napjainkban is a kistermelőktől származik, s többségben nem az állami kereskedelmen keresztül jut for-Sikeresen teljesítik a tervfeladatot A lévai járás mezőgazdasági üzemei a gazdasági év eddig eltelt időszakában elfogadható eredményeket értek el az állattenyésztési termetés szakaszán. A tejtermelés területén például az évek óta fennálló problémákat sikeresen megoldották, s az eladási tervet 103,9 százalékra teljesítik. ‘ Fontosnak tartjuk a Dolný Piai i |alsópéli) efsz-t példaként kiemelni. A szóbanforgó szövetkezet évek hosszú során át sikertelenül fáradozott a fennálló nehézségek kiküszöbölésén, jelenleg pedig a járás legjobb tejtermelő gazdaságai között szerepel. Év elejétől 133 százalékra teljesítik eladási tervüket, s ezekben a napokban tését kell szorgalmazni. Ez az egyik oldalon folyamatossá tehetné a fogyasztói piac, a másikon pedig a feldolgozó ipar szükségleteinek egyenletes kielégítését. Az 1990-ig szóló előrejelzések arról adnak számot, hogy a hazai gyümölcstermesztésnek legalább a duplájára kellene emelkednie! ahhoz, hogy kielégítsük az Ipar és a fogyasztás igényeit. Ehhez még hozzá kell tennünk, hogy ebben a tekintetben a nagyüzemi termelésnek kell kimondania a végső szót. Lényegében ugyanezt mondhatnánk a zöldségtermesztésről is. Itt főleg a nagytáblás termelésre’ való áttérésen van a hangsúly, ahol gazdaságossá válhat a költséges mechanizmusok beszerzésé. Ezzel égy idejű leg az Is szükséges, hogy a mezőgépipar képviselői végre értekezzenek a zöldségtermesztőkkel, hallgassák meg véleményeiket és észrevételeiket s aztán olyan új gépeket szerkesszenek, amelyek segítségével kiküszöbölhető a zöldségfélék termesztésének kézi munka igényessége. Amint látjuk, az ésszerű táplálkozás eléréséhez eléggé göröngyös út vezet, azonban társadalmi összefogással ez a probléma is megoldható, Most már az a fontos, hogy ne csak beszéljünk az ésszerű táplálkozás fontosságáról, hanem a gyakorlatban tegyünk is érte valamit. — hoksza— 9 liter körüli napi fejési átlagot érnek el tehenenként, A iegáliandóbb eredményekkel azonban a Dolná Sečiek (Alsószecseiek) dicsekedhetnek. Ebben a szövetkezetben ugyanis a tejtermelés évek óta zökkenőmentes, s jelenleg állatonként napi 10 literes fejési átlagot érnek el. Érdekességként említjük meg, hogy a Csehszlovák Szovjet Barátság Szövetkezet nevet viselő Dől ná Seč-i Efsz egy hektár mezőgazdasági földterületre számítva 569 liter tejet ad el közellátásunk céljaira, mig például a Žemberovcei mindössze 250, a Santovkai 278, a Nová Dedlna-i pedig csak 298 litert egy év át lagáben. Végezetül még néhány adat. A járás efsz-ei és állami gazdaságai sikeresen birkóznak meg a többi állatié nyésztési tervmutató teljesítésével is. A tojáseladást 103, a baromfihús eladást pedig 101,4 százalékra teljesítik. Kisebb lemaradás észlelhető a húseladás terén, de az előzetes becslések szerint a gazdasági év befejezésével ■ jelenlegi hiányosságok kiegyenlítődnek. —ág— Hol szorít a csizma? galomba, hanem lényegesen nagyobb kiskereskedelmi áron, a helyi piacokon. Ez arra figyelmeztet, hogy a nagyüzemi gyümölcsösök telepítését szorgalmazzuk, mivel a kistermelők többsége elég gyönge minőségű gyümölcsöt, meglehetősen drágán visz piacra. Így egyes körzetekben az egyenletes ellátás problematikus. Ez maga után vonja a külföldi behozatal szükségességét, ami ugyancsak költséges. Évi átlagban a behozott gyümölcs — a narancson kívül — eléri a 130 ezer tonnát, mely mennyiséget a nagyüzemi termelés ésszerű szervezésével, szakosításával idehaza Is megtermelhetnénk. Az elmondottak azt sürgetik, hogy erőteljesebben fogjunk hozzá a hazai gyümölcstermesztés fejlesztéséhez. Ezzel párhuzamban nem szabad megfeledkeznünk a minőség javításáról és a választék bővítéséről sem. A valóban nagyüzemi gyümölcstermesztésre való fokozatos áttérés korszerű hütőtárolék építését Is szükségessé teszi s amennyiben érré nincs mód minden gyümölcstermesztő gazdaságon, a beruházási eszközök összevonásával üzemközi hűtőtárolók épí-Vajon mi ez? — Erre a gépre senki sem mondaná, hogy szőlőprés — mondja Rát* Mihály a szeredi Hubert pezsgőkészítő üzem dolgozója, aki ezen a horizontális présen dolgozik, helyesebben ennek menetét figyeli. Ezt a prést a bratislavai élelmiszeripari gépgyártó vállalat dolgozói készítették. Óránként 50 mázsa szólót sajtol ki, de még a préselés előtt elválasztja a magot a szőlőtől. A szeredi Hubert üzem ebben az évben több mint 400 vagon szőlőt vásárolt a mezőgazdasági üzemektől, főképpen Zöld szilvánit, Zöld veltelinit és Leánykát, mert ezekből készül a kiváló pezsgő. De a legjobbnak mégis csak a Muskotályt tartják az üzemben, mert ebből készül a legkiválóbb pezsgő, az illatos, kellemes ízíf DE LUX. (Kép és szöveg: K. F.) A szaralovi mozgalom további kővetői A szaratovi mozgalom, főleg a nyugat-szlovákiai kerület üzemeiben egyre jobban terjed. Ennek kezdeményezője az SZLKP nyugat-szlováktaí kerületi bizottsága, amely évek óta baráti kapcsolatot tart fenn a Szovjetunió szaratovi kerületével. Az utóbbi hónapokban ez a mozgalom elterjedt az élelmiszeripar üzemeiben is. Így például a galantal Milex tejfeldolgozó üzemben is bevezették ezt a módszert. A szaratovi mozgalom leg» fontosabb tényezője, hogy minden egyes dolgozó felelősséget vállal a termék minőségéért, még akkor is, ha a munkát közösen végzik. Ezen alapszik a dolgozók prémium-rendszere is. E mozgalomba bekapcsolódtak a szocialista múnkabrigád tagjai, Kamenár Kató vezetésé alatt. Ebben az évben 450 tonna ilyen porciózott csomagolt sajtot készítenek, ami szocialista kötelezettségvállalásuk alapján 20 tonnával több, mint a tervezett mennyiség. (Kép és szöveg: Krajcsovics Ferdinánd) A Kamenár Kató vezette szocialista munkabrigád.
