Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)

1976-08-07 / 31. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1976. augusztus f> 2 Jubiláló pártszervezet A közelmúltban a príbetai (perbe­­tei) helyi pártszervezet a helyi műve­lődési otthonban rendezett népgyűlé­­sea adózott tisztelettel és kegyelettel azok emlékének, akik félszózaddal azelőtt megalakították a helyi párt­­szervezetet. A gyűlésen Szabó Imre alvtárs, a komárnoi (komáromi) járá­si pártbizottság titkára ás Benyó Má­té, a járási nemzeti bizottság elnöke' is részt vett. A szónokok felidézték a község kommunistáinak félszázados harcát. A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom szelleme e községbe is eljutott, amikor a Magyar Tanácsköztársaság vörös hadseregének katonái 1919. jú­nius 2-án bevonultak a községbe és terjesztették a marzista—leninista ta­nítást, tanítottak harcolni a tőkés ki­zsákmányolás ellen, a munkások, nincs­telenek szabadságáért. A községben akkor megalakult a munkás-katona tanács, melynek tagja volt Galata Egy kommunista jubileuma A köztársasági elnök a Kiváló munkáért kitüntetést adomá­nyozta dr. Angyal hajósnak, a komárnoi (komáromi) Járás­­bíróság elnökének, 50. születésnapja alkalmából, politikai és közéleti tevékenységének elismeréséül. A kitüntetést ünnepé­­lyBs keretek között Anton Hlaváč, a járási pártbizottság vezető titkára adta át a jubilánsnak. Olyan kommunista részesült magas kitüntetésben, aki a párt és a munkásosztály neveltjeként végezte el tanulmányait, hogy szigorúan és igazságosan védelmezze a munkásosztály érdekelt. Angyal elvtárs nyolcgyermekes munkáscsaládból származik. A felszabadulás után 19 évesen építkezéseken segédmunkás­ként dolgozott, majd szakképzett kőműves lett. Szakmájában helytállt, később műszaki tisztségeket töltött be, majd 1954-ben a nemzeti bizottság titkára lett. Felvették párttagjelöltnek, majd szakérettségi után a bratislavai Komenský Egyetem jogi karán folytatott tanulmányokat. Levelező hallgatóként, vagyis foglalkozása mellett „második műszakban“ tanult. 1963-ban doktorált. Már 1958 óta a bíróságon dolgozik. Lelkiismeretesen tett eléget hivatásának,- munkakörében helyesen érvényesítette a párt politikáját. Kiváló eredményei alapján 1964-ben kinevezték a járásbíróság elnökének. Angyal elvtárs hivatása mellett élénk társadalmi tevékeny­séget fejt ki. A járási pártbizottság legjobb aktivistáinak egyi­ke. Színvonalas előadásaival hozzájárul a szocialista tudatfor­máláshoz. A városi pártbizottság ellenőrző és revíziós bizott­ságának tagjaként 1971 óta küzd az alapszabályzat pontos be­tartásáért, a pártpolitika sikeres megvalósításáért. Politikai pályája első állomásának, a nemzeti bizottságoknak sem for­dított hátat. Ma is a városi nemzeti bizottság tagja és a lakás­­bizottságban tevékenykedik. Minden nehéz probléma megoldá­sakor a dolgozók érdekeit tartja szem előtt. Angyal elvtárs tehát hű maradt osztályához, minden poszton a munkásosztályt, a szocialista építés céljait, a párt politiká­jának megvalósítását, a szocialista társadalom nagy célkitűzé­seit szolgálja. A nagy népszerűségnek örvendő jogásznak; kommunistának jó egészséget és további sok sikert kívánunk sokoldalú tevé­kenységében. (ke) tXisá, Serényi János és (Izsák József. Ez a direktórium csak rövid ideig irányíthatta a község életét, mivel az intervenciós csapatok június 25-én végleg kiszorították a vörös hadsere­get a községből. A férfi lakosság közül sokan csatlakoztak a. vörös katonák­hoz és a 26. nemzetközi gyalogezred­ben harcoltak a munkásosztály igaz ügyéért. A burzsoázia hosszú időn át - Üldöztél azokat, akik segítették, támo: gatták a vörös katonákat. A forradal­mi lángot azonban már nem tudták kioltani. Miután a komárnoi és a szomszéd járásokban sorra alakultak a helyi pártszervezetek, 1926 márciusá­nak utolsó napjaiban itt is megalakult a helyi pártszervezet. Az alapító ta­gok — Siítti József, Pinke Sándor és József, Jakab Benő, Uzsák János, Kecskés Ferenc, Kómár Máté, Nagy András és Laczkó Lajos elvtársak — közül már csak a 78 éves SUtti József elvtárs van az élők sarában. О volt a helyi pártszervezet első elnöke, aki egészen a párt illegalitásba vonulá­sáig irányította a helybeli kommunis­ták munkáját. Eredményes tevékeny­séget fejtettek ki, amit az is bizonyít, hogy az 1927. évi képviselőtestületi választásokon a kommunista párt je­löltjei közül többen tagjai lettek a helyi képviseleti szervnek. Az 1929—1933. évi nagy gazdasági válság éveiben a helyi pártszervezet többször megszervezte a munkanélkü­like tüntetését. 1930-ban 300 ezer, egy év múlva pedig 350 ezer korona gyors segélyt kényszerítettek ki a tüntetők a községi előjáróságtól. A pártszerve­zet a mezőgazdasági dolgozók maga­sabb béréért is harcolt. A kommunisták idejében felismer­ték a fasiszta veszélyt és a dolgozó­kat mozgósították, hogy vegyenek részt a trnoveci (vágtornóci) béketün­tetésen, amelyen szembeszálltak a köztársaság feldarabolására irányuló törekvésekkel. A második világháború évéiben sok zaklatás érte a príbetai kommunistá­kat. 1945. január 6-án virradt fel a községben a szabadság napja. A fel­szabadítókat Jakab Benő és Pinke Sán­dor, a párt alapító tagjai üdvözölték. Amikor azonban a szovjet hadsSreg néhány nap múlva kénytelen volt visszavonulni, a betörő fasiszták haj­tővadászatot indítottak a kommunis­ták ellen. Jakab és Pinke elvtársat kegyetlen kínzások után január 19-én, a szabadság hajnalán agyonlőtték és a temető árokban hántolták el. A la­kosság kegyelettel őrzi emléküket. A községbéliek a felszabadulás után eredményesen megvalósították azt, amiről az alapító tagok oly sokat be­széltek és amiért egész életükben har­coltak. Sütti elvtárs, az egyetlen élő а1арШ> tag elérzékenyülve igy nyilat­kozott: „Az egyik szemem sír, a má­sik örül. Sír, mert elvtórsaink, akikkel együtt kezdtük, már nem örülhetnék a szabadságnak, örül, mert látom, jó kezekbe került a stafétabot“. Sok sikert kívánunk a príbetai kom­munistáknak. Kolozsi Ernő Peking árulása Népek és államok életében vannak olyan események, amelyeket már a kortársak méltán tekintenek történel­mi jölentőségűeknek. Kétségtelenül Ilyen esemény volt 29 afrikai és ázsiai ország állam- és kormányfőinek 1955 áprilisában az indonéziai Bandungban tartott értekezlete. Történelmi jelentő­sége abban van, hogy az egykor el­nyomott és jogfosztott afrikai és ázsiai államok első ízben szerepeltek a világpolitika teljes jogú alkotóiként. Természetesen a küldöttek összeté­tele nagyon heterogén volt s a részt vevő országok többsége akkor nyugat­barát irányzatot követett. Am nim ők határozták meg az értekezlet irányát. Az ázsiai helyzetre már akkor hatá­rozott befolyást gyakoroltak az olyan nemrégen felszabadult országok, mint Indip, Burma és Ceylon. Az értekezle­ten a Kínai Népköztársaság küldöttsé­ge is részt vett. Az ázsiai és afrikai országok küldöttségei megelégedéssel fogadták annak a nagy országnak részvételét, amelyben nemrégen győ­zött a népi demokratikus forradalom. A többi küldöttséggel együtt a kínai Is aláírta az értekezlet fő dokumentu­mát — az egyetemes béke és együtt­működés elősegítéséről szóló tízpon­tos nyilatkozatot, amelynek tartalma bandungi elvekként lett is­mert az egész világon. Ilyen fontos elv például valamennyi ország szuve­renitásának és területi épségének tiszteletben tartása, az összes, kis és nagy fajok és nemzetek egyenlőségé­nek elismerése; be nem avatkozás más országok belügySibe; mindén or­szág egyéni és kollektív védelmi jogá­nak tiszteletben tartása az ENSZ Alapokmánya értelmében; bármely or­szág területi épsége és függetlensége ellen irányuló agresszív cselekedetek­től, agresszióval fenyegetéstől vagy erőszak alkalmazásától való tartózko­dás; az ENSZ Alapokmánya értelmé­ben az összes nemzetközi vitás kér­dések békés úton való rendezése. A bandungi értekezlet határozatai fontos szerepét játszottak az afrikai és ázsiai országok törekvéseinek moz­gósításában, így aztán közülük sokan kivívták politikai függetlenségüket és megszilárdították szuverenitásukat. A bandungi elvek megvalósításában Kína is pozitív szerepet játszott. Am csak addig, amíg a kínai vezetőség terjeszkedési céljai érdekében nem kezdett nyílt nagyhatalmi, soviniszta politikát. Már röviddel Bandung után kínai csapatok fegyveres támadást követtek el burmai terület ellen. Kína 1962-ben súlyos fegyveres konfliktust idézett elő a Himalájában és csapatai betörtek indiai területre. Peking ak­ciói súlyos csapást mértek Bandung szellemére, ami megnehezítette a bé­kés egymás mellett élés és együttmű­ködés szellemében fejlődő ázsiai kap­csolatok kibontakozását, amelynek alapját Bandung rakta le. A pekingi vezetők a következő években is durván megszegték a ban­dungi elveket. Az értekezleten részt vett számos ázsiai ország szuverenitá­sának lábbal tiprásától és területi ép­ségének megsértéséről sem rettentek vissza. Peking sok ázsiai országtól összesen 3 millió 200 ezer négyzet­kilométernyi terület átadását követel­te, ez pedig Kína egész területe har­madának felelt meg. Peking elárulta Bandung híveit, a­­melyek azonban továbbra sem vesztet­ték el jelentőségüket és időszerűségü­ket. A bandungi értekioletjgn részt vevő országok lilöntő többsége az el­múlt években is igyekezett szem előtt tartani az értekezlet határozatait, amelyeket azonban nem mindig sike­rült teljes mértékben végrehajtaniuk. Ezért jelentős mértékben a pekingi vezetők a felelősek, akik viszályt és torzsalkodást szítottak a népek között és igyekeznek éket verni az el nem kötelezett országok és őszinte szövet­ségeseik — a szocialista államok közé. Az ázsiai helyzet ma lényegesen jobb. Fokozatosan normalizálódnak a dél-ázsiai államok kapcsolatai, kSresik a szilárd és tartós ázsiai biztonság meg­teremtésének módjait, kezdeményezé­sek történnek e cél elérésére. Kétség­telenül ilyen kezdeményezés a kollek­tív biztonság gondolata is. Mint az SZKP XXV. kongresszusán Peter K é u n e m a n, Sri Lanka Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitká­ra, a köztársaság lakásépítési minisz­tere megállapította, az ázsiai földrész mind szélesebb körei tudatosítják az ázsiai kollektív biztonsági rendszer megteremtésének szükségességét. Az ázsiai kollektív biztonság koncepciója természetes folytatódása a P a n c s a Sila elvéinek és a bandungi érte­kezleten több mint két évtizeddel ez­előtt elfogadott nyilatkozatnak. Bandung eszméi tehát továbbra is biztos iránytűként utat mutatnak ar­ra, hogy az országok kapcsolatai a békés egymás mellett élés és széles körű együttműködés alapján fejlődje­nek. Ázsiában mindenki, akinek szív­ügye a béke és a népek biztonsága, Elutasítja Peking politikáját, amely szöges ellentétben van Bandung elvei­vel, figyelmen kívül hagyja azokat. M. NY1XOLAJEM (APN) Van még tennivaló A mezőgazdasági munkákat irányító minisztériumi operatív bizottság legutóbbi ülésén megállapította, hogy a betakarítási munkák végzésében eljutottunk a félidőig. A mérsékelt melgg időjárás és a helyenként változó jellegű esőzések folytán — érthetően — lassult a betakarítási munkák üteme. Azzal szemben, hogy a nyugat-szlovákiai kerület járásai már telje­sítették gabonaeladásukat, háromnegyedrészben végezték el a gabona le-' aratását és már az aratóünnépségekre készülnek, a közép- és kelet-szlová­kiai kerület északabbra fekvő járásaiban még el sem kezdték, vagy csak most kezdik meg az aratást. Szakértői megállapítások szerint a learatott büza minőségével elégedet­tek lehetünk, sikértartalma eléri a 23 százalékot. A további időjárás-előrejelzésből kiindulva a bizottság szükségesnek tartja a betakarítási munkálatok meggyorsítását, az aratók fokozott meg­segítését ott, ahol még csak most kezdődik a betakarítás. A munkák meg­gyorsításának követelménye vonatkozik a learatott földeken maradt szalma betakarítására is. Noha ennek tervét a nyugat-szlovákiai kerületben 32 szá­zalékon felül teljesítették, a szlovákiai átlag július 26-ig alig húsz száza­lék. A tarlóhántásban is sok a kívánnivaló; azzal szemben, hogy a nyugat­­szlovákiai kerületben a tennivalók több mint egyötödét végezték el, a kö­zép-szlovákiai kerületben csak 4,7; a kelet-szlovákiaiban pedig 4,2 száza­lékra teljesítették a tarlóhántás tervét. Az őszi repce betakarítása kedvezően alakul: a nyugat-szlovákiai kerület teljesen végzett vele, a közép-szlovákiáiban megközelítik a 90 százalékot, legyengébben Kelet-Szlovákiában teljesítik — 68,7 százalékra, a szlovákiai átlag pedig 84 százalék. A szénaliszt és vitaminok gyártása is jól halad, e téren ugyancsak a nyugat-szlovákiai kerület vezet. A gabona aratásával kapcsolatban a bizottság két fontos tapasztalatot vont le: a kombájnok csoportos bevetését 90 százalékra sikerült megvaló­sítani, ami a múlthoz képest nagy haladást jelent, a szemveszteség pedig nem lépte túl a másfél százalékbt. Az aratási munkák második félidejében a betakarítás meggyorsítása mel­lett nagy gondot okoz a burgonya kezelése. A gyakoribb esőzések és a mérsékelten jó idő beálltával kedvezőbb lehetőségek vannak a burgonya fejlődésére, ám az időjárás ugyanakkor a burgonya betegségeinek, első­sorban a burgonyapenésznek is kedvez. A bizottság ejánlást tett, hogy karbamiddal öntözzék a burgonyanövényzetet betegségek megakadályozá­sára. Fontos terményünk, a kukorica fejlődésében nagyon eltérők az előrelát­ható eredmények. A bizottság ezzel kapcsolatban úgy döntött, hogy a ku­koricaföldek, illetve a termés osztályozása és a további intézkedések tekin­tetében majd augusztus 15-e után dönt, akkorra már világosabb kép alakul ki a termésről. A bizottság egyéb szervezési kérdésekkel is foglalkozott. Intézkedett a szalmabetakaritáshoz szükséges szizálfonalak utánpótlása érdekében, to­vábbá álláspontot foglalt el új gépek, valamint pótalkatrészek, gumiabron­csok, akkumulátorok stb. elosztása kérdésében. Felhívta a figyelmet a leg­jobb teljesítményt elért kombájnosok propagálásának és állandó értékelé­sének fontosságára. Az eddigi legjobbak között, tavalyról ismert nevek vannak, mint például Meste'r Józsefé. Az ülésén az azonos felételek között elért nagy hozamkülönbségekre is felhívták a figyelmet. Ennék okait mezőgazdasági tudományos kutatók és gyakorlati szakemberek fogják vizsgálni. (LŐJ Hirosimái memento Dőkumentumművekben,- rádiójátékok szövegkönyveiben, emlékiratokban megörökített Jelenet: 31 évvel ezelőtt Truman amerikai elnök hajója éppen az Atlanti-óceán hullámait szelte, amikor rádiótávirat • érkezett. — A nagy kísérlet megtörtént, — állt a szűkszavú szövegben, s az elnök megértette. 1945. augusztus 6-a volt. Az Enola Gay légiköteléke nem tudta, hogy va­lamilyen rendkívüli bevetésre indul. Hisz a szovjet csapatok mandzsúrial döntő hadműveletei következtében már küszöbön állott a fegyverszünet megkötése Japánnal. Annak a repülőgépnek a parancsnoka, amely Hirosima város fölött kioldotta bombaterhét, Eathérly őrnagy így emlékezett vissza augusztus 6-a 8.15 órájának pillanatára: — Lenn mintha a pokol szabadult volna el. Lángtenger emelkedett felfelé és nagy káosz terjengett, akárcsak a Föld keletkezésekor. Eathérly őrnagy, Amerika nemzeti hőse beleőrült, amikor megtudta, hogy az általa ledobott atombomba a 400 ezer lakosú város lakosságának egy­­harmadát elpusztította.. Hirosima azóta is örök emlékeztető marad az emberiség számára. A tra­gédiára emlékezve tudatosítjuk a kitartó szovjet békepolitika _nagy ered­ményeit, amelyek a háború veszélyét korlátozó számtalan nemzetközi szer­ződés megkötéséhez és tavaly Helsinkihez vezettek. Az idén a II. stockhol­mi felhívás támogatására elindult aláírásgyűjtő mozgalomhoz világszerte milliók csatlakoztak, közöttük vezető államférfiak. A jelszó: Békét a világ­nak! Állítsátok az atomot a békés építés szolgálatába! Lőrincz László A hirosimai áldozatok emlékműve, háttérben az atombomba robbanásánál* központjában álló épületmaradvánnyal.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom