Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-07-31 / 30. szám
197« július 31 SZABAD FÖLDMŰVES, 9 A FEJFÁJÁSRÓL 40*1 "Az 1880 körOI megjelent „Orvosi Könyvetske" ezt írja a főfájásról: „Ha tsak nem a sok Italtól vagyon, többnyire mindenkor valami el-elközelgö Nyavallyáknak a Postája“. Ez a megállapítás megegyezik a tudomány mai felfogásával. A fejfájás — mondják a mai szakkönyvek — jelzése égy betegségnek, így a kezelésnek elsősorban a betegség megszOntetésérä kell Irányulnia. Az „Orvosi Könyvetske“ felsorol bizonyos okokat, amelyek a fejfájást okozzák: „ha valaki bőv mértékben tubákos, bizonyos holnapszáma fmestruáció) el-elmarad, kólikás, meghűléses stb.“ Nehéz gőzöket, sőt párákat is említ, holott abban az időben az autók kipufogóinak gőze még nem szennyezte a levegőt. A különbség annyi, hogy tudomásunk szerint még millió más ok is szerepel a fejfájás keletkezésében. A statisztika szerint a népesség mintegy 64 százalékának van visszatérő fejfájása. Ez a baj főleg a nők, egyedülálló személyek, és magasabb képzettségűek között gyakori. Ez a tény arra utal, hogy a megbetegedés okainál gyakran szerepel a pszichés komponens. A fejfájás egyébként az agykoponyán belül érzett fájdalom. Keletkezésének mechanizmusa meszszemenően komplikált. „A fájdalomhoz vezető impulzusok — Foerster és Gagel szerint — az eltérő utak ezrein át hatolnak a központi idegrendszerbe és haladnak benne felfelé.'1 Ennek ismeretében illuzórikussá válik a rendelőbe érkező betegek fejfájáspanaszainak leegyszerűsítése: — Doktor úr, fáj a fejem. .Mitől? Hosszadalmas volna a fejfájások típusainak felsorolása, mért az egyes fejfájáscsoportokon bélül Is számos kórformát Írnak le a kutatók. Ilyen csoportok: az éreredetű, a vázizomzatból eredő, a neuralgiás, a gyulladások okozta fejfájások sora. Egy csoporton bélül is igen sokfélék a szemből, az orrból, az orrmellékürégből és a fülből kiinduló fájdalmak, amelyek diagnosztizálása sokszor nehéz feladatot ró a betegre. S hogy megközelítőleg teljes legyen a kép: ide tartoznak a koponyaűrl térszűkítő folyamatok okozta fejfájások sora is. A félelmetes migrén Gyakori fejfájási forma a migrén, amely Rendszerint féloldali fejfájással, hányingerrel, hányással, rohamokban jelentkezik. Keletlffizését neurológiai tünetek előzik még. Érdekes, hogy előfordulása nőknél gyakoribb, mint férfiaknál. Kiváltó okok között szerepel elsősorban valamilyen izgalom, szellemi kifáradás. Gyakran jelentkezik menstruáció idején vagy a változás korában. Máskor csekély behatások, mint a helytelen táplálkozás, frontváltozás is kiválthét migrént azoknál, akik hajlamosak rá. A migrénes fájdalmat fokozhatják fényingérek és zajártalmak. Ezért van az, hogy a betegek csendes, elsötétített szobában fekszenek le, hogy megvárják a roham végét. A migrénes fejfájás időtartama 4—6 óra. Amint a beteg idősebb lesz, a migrénes rohamok egyre ritkábban fordulnak elő. GYÓGYÍTÁS Á légkülönbözőbb fejfájásoknál az orvosok feladata elsősorban a megelőzés, másodsorban a fájdalom megszüntetése és visszatérésének megakadályozása. Erre megfelelő gyógyszeres és fizikális kezelés áll a kezelőorvosok rendelkezésére. Majdnem minden, állandó fejfájásban szenvedő betegnek megvan a gyógyszere, ami évek során bevált. Mindenekelőtt elsőrendű feladat a fejfájást okozó betegség felkutatása és megszüntetése, miután az esetek nagy részében a fejfájás valamilyen megbetegedés tünete. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a megelőzés kérdését sem. Ilyen pl. a szellemi túlterhelés következtében fellépő fejfájás, amely a túlterhelés megszüntetésével mindenkor gyógyítható. Sajnos, az idegzsábák okozta fájdalmak megszüntetése még nehézségekbe ütközik és sok gondot okoz a kezelőorvosnak. Ha a fejfájás csupán ideges eredetű, és nem komoly betegség tünete, legcélszerűbb gyógyítása az egészséges. rendezett életmód: ésszerű táplálkozás, friss levegőn kellő mozgás. Mindez többet ér, mint a gyógyszerek tömege. Dr. Marék Antal ‘ A víz, a só és az ember A messze távolban hullámzó déllbábtenger csalogatja a szomjas vándort mind beljebb a sivatagba. De minél jobban igyekszik feléje, a csalóka tenger^ mindjobban távolodik, majd teljesen szertefoszlik. Csak a „rossz tündér“ játszott a vándorral, aki most már nem bírja tovább a szomjúságot; s elpusztul a kietlen sivatagban. Hány ilyen történetet olvastunk! S hánv emberi és állati csontváz bizonyítja a sivatag homokjában, hogy víz nélkül elpusztul az élet. Az állatok ösztönösen mennek a forrásokhoz, folyókhoz, hogy friss vizet Igyanak. Az emberek tudatosan települtek már a legrégibb korokban is a folyók mentén, a tengerpartokon, s itt alakultak ki az ősi kultúrák. Az emberek az élet forrásának tartották a vizet, ennek okát azonban —- tudományos ismereteik hiányában — varázslatos, titokzatos erőkben keresték. A világ teremtéséről szóló mondákban is megtaláljuk a félelmetes ősvizet, melyből kiemelkedett a föld és előjöttek az állatok. A szent tavakról, szent kutakról, folyókról, víziistenekről számtalan nép legendát szőtt és áldozatokat mutatott be nekik. Mert a víz ad lehetőséget a növények fejlődésének, s ezáltal élelmet az állatoknak s mindkettő révén az embernek. Víz nélkül tehát nincs élet a főidőit. Az élő emberi szervezetnek 63 százaléka víz. Egy 70 kilós ember szervezetében 5 liter vér áramlik állandóan, s vérnedvében 90 százalék a víz. A víztartalomnak fontos szerepe van a szervezet anyagcseréjében és a többi között a hőszabályozásban is. Vízkészleteink azonban állandóan felhasználódnak, tehát fel kell újítani, különben a testfolyadék besűrfisödik. A vízszükséglet 25 százalékos vesztesége már halálos kimenetelű lehet. Szervezetünk azonban védekezik ez ellen. A szomjúság érzetével jelzi, hogy vlzlelvételre van szüksége. A víz körforgása révén a talajba jutó és onnan előtörő vizek mindig tartalmaznak bizonyos oldott anyagokat, melyek ugyancsak szükségesek az élő szervezet létfenntartásához. Vegyük például a sókat. Az emberi szervezet vérnedvében az élethez legfontosabb fehérjéken és különböző vegvületeken kívül 0,5 százalék konyhasó van. Észlelhetjük ezt a könny és a verejték sós ízéből is. A sóknak fontos szerepük van a szervezet vegyületeinek felépítésében, a légzésben, a „konzerválásban“ stb. Szervezetünkbe ezért rendszeresen sót kell juttatnunk. Ezt részben ivóvízzel, részben ételeink ízesítésével vesszük magunkhoz. Vajon a fehér asztali sónak, amit a földből bányásznak, mi köze lehet a vízhez? Köztudott, hogy a tenger vize sós. A benne levő sók közül legtöbb a konyhasó. Az ősi időkben, amikor még tenger borította a szárazföldet — vegyük csak Európát —, ezek visszahúzódásával és bepárlódásával tetemes vastagságú sótelepek képződtek például a mai Németország, Románia és a Szovjetunió területén. A bányászat felszínre hozta ezt a tengeri örökséget. Régen, amikor az emberek még nem bányászták a sót, akkor közvetlenül a tenger nyújtotta nekik. A tenger vizét naponta 1 lepárolták, így nyerték a sót. A Földközi- és a Fekete-tenger vidékén, Indiában és Közép-Amerikában fejlődött ki ez a módszer és tart a mai napig is. A szárazföldi területeken élő emberek pedig a folyóvizekből sófőzéssel állították elő a szervezetük számára nélkülözhetetlen sót. A római történetíró Tacitus emlékezik meg arról, hogy Európában (Svábország, Lotaringia területén) tüzes farakásokra folyatták a vizet, amiből sókristályok rakódtak le. A só a régi i’dőkben pénzként is szerepelt. Fontos csereáru volt. Európát a XI. században kiterjedt „sóutak“, kereskedőutak hálózták Elvált szülők és a gyerekek Az elmúlt egy évtizedben jelentősen emelkedett a válások száma. Az idevonatkozó statisztikai adatok mögül ijedt szemű gyerekek bukkannak elő, akiknek szomorú gyűjtőnevük: válási árvák. Vegyük nagyító alá a helyzetüket. Igen kevés a kulturáltan elváló házaspár. Döbbenetes adatokat tartalmaznak a bírósági bontóperek. Megannyi példa arról, bogy jó állásó. tanult emberekben mennyire „elszabadul a pokol“ ha válásra kerül a sor. A bírósági iratok előzményei: a perpatvarok, a családban csapódtak le. Adóz ellenségeskedés, gyűlölet a két házasfél között, s a két malomkő között őrlődik a gyerek, aki a válások ártatlan áldozata. A gyűlölet indulata által diktált szavak beleraarádnak a gyermek lelkületűbe, felszívódnak érzelemvilágába. és továbbélnek benne, alakítják egyéniségét. Ha a gyűlölködés hoszszabb ideig tart, még jobban meggyökeresedik lelkületűben. Kirekeszti azokat a gyermeknek való kedves, szép gondolatokat, melyekkel tele kellene lenni a gyermek mesére és szerétetrd éhes lelkének. A gondtalan álmodozások korát, az életre készülődés maradandó élményeit gátolja, és nem tud kiteljesedni a gyermekkor teljes szépségében. Elveszti biztonságát, gátlásos lesz. Kihullt lába aló) a rendezett otthon biztonságos talaja. A válás befejezése után egyik, vagy másik szülőhöz kerül a gyerek. A válási perpatvarok romboló hatását betetőzi az, hogy a szülő, aki a gyereket megkapta, a másik szülő jillen gyűlöletre neveli gyermekét. Egyszerűen csak azért neveli gyűlöletre, hogy valamiféle „bosszút álljon“. S aztán ez legtöbbször visszafelé sül el, mert a gyermek érzelmileg a sokat szidalmazott szülőt önkéntelenül is pártfogásba veszi. Szakadék keletkezik közte és eltartó szólője között. Érzelmileg elmagányosodik. Eli a „válási árvák“ szomorú és sivár életét. Tehát a gyűlöletre nevelés a legrosszabb módszer! Próbálja az eltartó szülő a gyermek szemüvegén keresztül nézni mindezt, s akkor rájön, hogy a gyermek másképpen látja a felnőtt világot. Nem lehet lerombolni a másik szülő iránti szeretet, az érzelmi ■ összetartozás érzését, mert ezzel a gyermeke lelkivilágát rombolja le. Hagyni kell, hogy a gyerek ás az elvált szülő között megmaradjon a szeretet fonala. Nem szabad elszakí tani sem erőszakkal, sem becsmérlő szavakkal. Nem szabad elvenni a gyerektől azt a lehetőséget, hogy érzelmileg a másik szülőt is megtarthassa. Ezzel az eltartó szülő nem kap kevesebb szeretetet. Sőt. A gyerek hálás lesz, mert így nem szenved annyira szülei válása miatt. Kulturált emberek a válási viharok lecsillapodása után találnak arra módot. hogy — a közös gyerek érdekében — ismét felvegyék az emberi kapcsolatot és udvarias formában megbeszéljék a gyereket érintő ügyeket, tanulási, nevelési problémákat. Ha a gyerek azt látja, hogy szüléi a válás után is emberi kapcsolatban állnak egymással, ba a másik szülő iránti szeretetét zavartalanul kifejezésre juttathatja, akkor kevésbé sínylt meg a válást és hamarabb kap újra biztonságos talajt. És ami a legfontosabb, nem lesz olyan nagyon szomorú a „válási árva'1 sorsa.., F. K. MIÉRT NINCS A HOLDNAK RUHÁJA (SZERB MESE) Egyszer a Hold elhatározta, hogy ruhát varrat magának. Elment a szabóhoz, az mértéket vett róla, és munkához látott. A megadott időben a Hold elment a ruháért, felpróbálta, de a ruha bizony szűk volt és rövid. — Hibáztam, amikor mértéket vettem — mondta a szabó, és ismét munkához látott. A megadott időben ismét eljött a Hold a ruhájáért. De az bizony Ismét szűknek bizonyult. — Most Is hibáztam —ismerté el a szabó, és harmadszor Is 'elkezdett szabni, varrni. Harmadszor Is elment a Hold a ruhájáért. Hanem amikor a szabó meglátta a kerek Holdat, amelyik legalább kétszer akkora volt, mint a ruha, amelyet utoljára varrt neki, mi mást tehetett volna, futásnak eredt. Keresté a Hold, kereste, de sehol sem találta. így maradt a Hold ruha nélkül. VER SIDEZET Táborozni ment Palika, • leveleit vfgan Irta. — Hej, de gyöngy az élet itteni Sosem megyek haza innénl Eszünk, iszunk, kirándulunk. |S|L J Y|К JClÖlE I □ ВНЕШНИ □ ЕШИ0ВИ BUHHDBB аашшанн BBIÜD0BB ШСЮВШВВ Vágjátok szét az ábrát hét függőleges betűcsíkra. Ezután rakjátok újra össze más sorrendben úgy, hogy a fehér betűk összeolvasva egy költő névét adják. Ha a feladatot helyesen oldottátok meg, a fekete betűkből vízszintes irányban a nagy költő egyik verséből vett idézetet és a vers címét Is kiolvashatjátok. C8illaggyólá8ig fociznak. Eltelt égy hét, el a másik. Pali szomorkásnak látszik. A minap már tudj’ a fene, különös volt a lavelé. Sokat irt és nagyon szépen, s alul éz állt a levélben: — Amit érzek, ki is mondom, itt is jó, de legjobb otthon! .1 KOVÁCS ISTVÁN, Gemer be. Már a régiek is megfigyelték azt, hogy a túl sok sóval telített vízben nem élnek állatok, és az ilyen talajon nem nőnek növények. Ezeket tisztátalan. átkozott helyeknek tekintették, és messze elkerülték. Így kétféleképpen vélekedtek a sóról. Nálunk még ma is ismert az a mondás, hogy: „Kidőlt a ső, veszekedés lesz1' — mintha a ső lenne az oka a bekövetkező kellemetlenségeknek. Régen azt hitték a sóról, hogy lehet véle űzni az ördögöt. Ha két barát összeveszett, azt mondta az arab ember, hogy „só van köztük!“. De ugyancsak az araboknál és a perzsáknál a só megszeghetetlen barátságot, szövetséget is jelentett, ha abból közösén fogyasztottak. A rómaiak is sóval kínálták meg a vendéget, és visszautasítása sértés volt. A szláv népszokásban is fellelhető ugyanez: kenyérrel és sóval tisztelik meg a vendéget. , Szabó Valéria ÍEBESZTH EJTVÉHY KÉT MONDÁS VÍZSZINTES: 1. Az első mondás |Д0 (zárt betűk: L, L, R, B, N). 10. Gyümölcsös. 11. Halak élnek benne. 12. Dal zenekari kísérettel. 13. őrizetben van! 16. Csüng. 17. Fél zóna. 18. Föléje. 19. Nem fél. 21. Rámarész. 22. Vegyjele „S“. 23. Balga, ostoba. 24. Tiltószó. 26. Nagyszerű. 28. Bartók Béla névjéle. 29. Korszak. 31. Nagyközség Esztergom közűiében. 32. AL- bőn pénzegység. 33. Ránc. 35. Csődör. 36. Állam Afrikákéban. 37. Azon a helyen. 38. Folyó Szlovákiában. 39. Szóbeszéd, pletyka. 41. Azonosak. 43. Kutyának vetett húsos csont. 45. Piešťany híres strandfürdője. 46. öregesen tesz-vesz. 48. Nemzetközi segélykérő jel. 49. Tiltószó. 50. Fontos belsőszerv. 51. Akadály. 53. Méhlakás. 55. Verskellék. 58. Kilátásba helyez. 60. Állami illeték. 61. Shakespeare király. 63. Rajt. FÜGGŐLEGES: 1. Levegő latinul. 2. Felforgatás. 3. Ilyen lap a vendéglőkben található. 4. Ékezettel esztendő. 5. Számnév. 6. Névelő. 7. Erna Anna. 8. Hangtalan gurul. 9. Híres párizsi divatcég. 10. A második mondás, folytatva a függőleges 23. sorban, (zárt betűk: ö, ö, Z, T, E). 14. Járat. 15. Magot hint. 18. Fantom. 19. Magyarországi vármegye. 20. Omladék. 23. A függőleges 10. folytatása. 25. Véredénye. 27. Savanykás gyümölcs. 28. A hangerősség mérésének egysége. 30. Kisebb tréfás elbeszélő műfaj. 32. Nigéria fővárosa. 34. A tő betűi felcserélve. 36. Gubős növény. 40. Régi római köszöntés. 41. Méhcsalád. 42. Szóvégződés. 44. Idegen tagadás. 46. Nem ugyanaz. 47. Puskarész. 50. Égitest. 52. Nem egedélyez. 53. Vágó eszköz. 54. Község Kassa mellett. 56. ... culpa. 57. Eszével felfog. 59. Mássalhangzó kiejtve. 60. Alumínium vegyjele. 62. Argon kémiai jele. Beküldendő a vízszintes 1.; függőleges 10. és 23. számú sorok megfejtése. 4 MEGFEJTÉSEK — NYERTESEK Lapunk 27. számú keresztrejtvényének helyes megfejtése: „Az élet csak úgy éri célját, ha tetteknek szentünk“ ... Kölcsey Ferenc. Könyvnyertesek: Hegyi Zoltánné, Kútniky, ifj. Porubszky Béla, Želiezovce, Adamcsík Valéria, Safa. Lapunk 28. száma keresztrejtvényének helyes megfejtése: „Tudományosműszaki forradalom“. Könyvnyertesek: Rideg Szilvia, Vyšné nad Hronom, Gányovics Zsuzsanna. Král. Kraóany, Medve Gyula, Lontov.
