Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)

1976-07-31 / 30. szám

1978. jáliua 31. SZABAD FOLDMOVES 7 EX PLZEN 76 Élelmiszerújdonságok az országos szemlén Az Ex Plzeň ’76 országos gasztronómiai kiállítás idén immár 11. alkalommal mutatta be hazai élelmiszer- és vendéglátó­iparunk készítményeit.. A szövetségi, a csehországi valamint a szlovákiai mezőgaz­dasági és élelmezésügyi minisztériumok patronálásával a nyu­gat-csehországi kerületi nemzeti bizottság és Plzeň Város Nemzeti Bizottsága 80 ezer négyzetméternyi kiállítási területen rendezte meg az idei bemutatót, amelyen a KGST országai ismét résztvettek. Az idei rendezvény szervezésekor kiinduló Az Izabela csokoládé desszert a bratislavai Figaro n. v. részére Arany pohár elismerést szerzett. , pontként szolgált a CSKP XV. kongreszusának irányelve, mi­szerint „az élelmiszer-kínálatban tovább kell növelni a bioló­giailag értékesebb és jobb minőségű készítmények részarányát, s bővíteni a háztartásban közvetlen felhasználásra kerülő ipa­rilag elkészített élelmiszerek gyártását és eladását; az élelmi­szerek általános választékát gazdagítani.“ A kiállításra évről évre hatást gyakorol az élelmiszerkínálat, a gasztronómia és általában a csehszlovákiai népgazdaság színvonala. Ezt igazolja az élelmiszeripari gyártmányok egész sora, amelyek a kiállítás Arany pohár, vagy Arany pecsét el­ismerését nyerték el. A szakbizottság az elmúlt tíz év alatt több mint 1400 csehszlovák élelmiszer újdonságot értékelt és az Aranypohárral 449 hazai és 59 külföldi árucikket tüntetett ki. Az Arany pecsét elismerést 1970-től kezdődően adományozta a versenybizottság, amelyet az öt év alatt 244 áruújdonság nyert el. Az Ex Plzeň ’78 versenyén 55 vállalat 133 bejelentett gyárt­mányát értékelték és a bíráló bizottság 25 Arany pohár, és 34 Arany pecsét elismerést adományozott. Az Ex Plzeň nemcsak az élelmiszer- s könnyűipari és a ke­reskedelmi szakemberek találkozója, hanem elsősorban a fo­gyasztóközönségé is, mélynek soraiból az utőbi tíz év alatt ezer vállalat készítményét több mint két és félmillió látogató tekintette és ízlelte meg. A kiállító vállalatok egyharmada külföldi volt. Mivel az élelmiszerek fogyasztása a háztartások mellett nagy­részt a vendéglátóipari üzemekben zajlik le, ezért ezek is kép­viseltetik magukat a kiállításon. Az inyencmesterség, a szakács­művészet, idegenforgalmunk egyik elvitathatatlan erőssége. Mindez bizonyos szempontból összefüggésbe hozható még a fUrdő-kulturával is. Idegenforgalmi szempontból jelentős valu­tabevételeitől számolunk, ezért hazánk gasztronómiai színvona­lának emelése ilyen szempontból is jelentős. A szlovákiai vállalatok versenyre bejelentett termékéi közül négy készítmény Arany pohár, három pedig Arany pecsét ki­tüntetést kapott. A Bratislavai Malom- és Pékipari n. v.. Arany pohár kitüntetést kapott a Bevit néven forgalomba hozott ke­nyérért. Ez a rozskenyér Bi, B? és P vitaminnal gazdagított, mivel gyártásához tejsavét és sörgyári élesztői használnak. Etilén-fóliába csomagoltan hozzák az egy kilós kenyeret for­galomba és frisseségét négy napig őrzi meg. A Közép-Szlovákia Pékségek és Cukrászdák n. v. az Arany pohár elismerést kapta, vajas-gyümölcsös kalács készítmé­nyéért. Ezen házitípusú, kerek vagy hosszúkás formában ké­szített tésztaféleség tetejét gazdagon szilvával és barackkal díszítik. A Szlovákiai Keményítőipar n. v., (Trnava) Galaxia néven forgalomba hozott szamóca-, kakaó-, vagy málnaízű puding­­krém-poráért Arany pohár elismerést kapott. A prievidzai Karpathia üzem a káposztás kockatésztáért, a prešovi Frukona n. v., pedig a Bázovo almaszirupért Arany pecsét elismeréssel jutalmazták. A bratislavai Cukoripari Vezérigazgatóság export osztályá­nak vezetője, O č e n á ň Martin képviselte Szlovákia édesipa­rát. Elmondotta, hogy ^970-től évente résztvesznek a rendez­vényen. Idén két vállalatuk új gyártmányaival értek el kitün­tető elismerést. Külföldre cukrot, cukorkát, tartósított süte­ményt, továbbá szárított cukorrépát és szárított cikóriát szál­lítanak. Cukorkát hagyományosan a Szovjetunióba és Magyar­­országra, tartósított süteményt pedig évi 700—900 tonna meny­­nyiségben az NDK-ba exportálnak. A bratislavai Csehszlovák Dohányipar szakágazati vállalatot Baker Alexander, a kereskedelmi osztály vezetője képvisel­te. Idén három új terméket mutattak be a látogatóknak, még­pedig a Fumas szivarkát, a Lyra cigarottát és az Adria pipa­dohányt. A szlvarka műanyag szopókával kerül eladásra. A Lyra cigaretta 50 százalékban bulgáriai dohányféléket, fele­részben pedig hazai virzsinia dohányféléket tartalmaz. A be nem avatott szemlélő úgy véli, hogy a Fumas szivarka dohány­levélbe van csomagolva. Megtudtuk azonban, hogy ez dohány­porból papírszerüen elkészített barnaszinű fólia. A cigaretta­nagyságú szivarkán kívül tizeiihét szivarféleséget is kiállítót-1 tak összes termékeik sorozatában. A mezőgazdasági üzemekkel szemben idén panaszra ad okot, hogy nem sikerült kívánt mennyiségű dohányra termelési szer­ződést kötni. A dohányipar most különféle intézkedéseket tesz a dohánytermesztés munkaproduktivitásának növelése érdeké­ben. A jobb felvásárlási ár és minőség elérése céljából, töké­letesebb szárítóberendezéseket bocsájtanak a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére. Nagy előnynek számítanak azok az univerzális dohánykom­bájnok, amelyeket az utóbbi években külföldről hoztak be. A trnavaí Figaro n. v. desszert szaloncukorját Arany pecsét jelzés viselésre tartották érdemesnek. (A szerző fe'lvétglei) További dohánykombájnok behozatala van folyamatban, mivel hasznos szolgálatot tesznek a palánta kiültetése, a kultúra sa­­rabolása, öntözése, a növényvédelem és a betakarítás terén. A Magyarországról behozott dohányszáritó berendezés előnye, hogy üzemeléskor a helyiség hőfoka és páratartalma pontosan szabályozható s ez lehetővé teszi zömében elsőrendű minőség elérését. A Nyugat-Szlovákiai Sörgyárak n. v. évente 700 ezer hekto­liter sört juttatnak a fogyasztók asztalára. A kiállításon bemu­tatták termékeiket s kihangsúlyozták, hogy 1974-től DIA néven speciális sört készítenek a diabetikusok számára. Nagy feltű­nést keltett az 1976-tól PITO néven gyártott alkoholmentés sör, amelynek fanyar íze a karamellel keveredik. Alacsony kalória értékű és így nem veszélyezteti a karcsú vonalakat. A kiállításon főleg az ésszerű étkezés fontossága jutott kife­jezésre, amelyre mezőgazdaságunknak és élelmiszeriparunknak a jövőben egyaránt nagyobb figyelmet kell szentelnie. KUCSERA SZILARD lAAAAAAAAAAAAAAAAAAMAMMtAAlWÍAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA Az újítómozgalom programja A CSKP XV. kongresszusa ismé­telten hangsúlyozta mezőgazdasá­gunk kiemelkedő szerepét, amelyejt fejlett szocialista társadalmunk építésében tölt be. Mezőgazdasá­gunk igényes feladatokat kapott úgy a termés növelése, mind pedig annak jobb minősége és hatékony­sága tekintetében. Ezen célok el­érésében alapvető segítséget nyújt a dolgozók aktivizálódásának és kezdeményezésének növekedése, valamint a szocialista munkaver­seny elterjedése. Eközben nem kis szerepet játszik a feltaláló és újító mozgalom. A műszaki tevékenység fejleszté­sére, a CSSZSZK kormányának 307/1975 számú rendeletében kitű­zött feladatokkal össziiangban a Galantai Járási Mezőgazdasági Igazgatóság, a Szövetkezeti Föld­művesek Szövetsége járási bizott­ságának és a Szocialista Ifjúsági Szövetség járási bizottságának közreműködésével létrejött „a ta­lálmányok és újítási javaslatok létrehozásának és megvalósításá­nak hatodik ötéves tervidőszakra vonatkozó fejlesztési programja.“ A program kidolgozása során az 1971—1975 közötti évek eredmé­nyeiből indultak ki. Míg 1971-ben négy újítási javaslatot vettek jegy­zékbe, amelyek 72 ezer korona hasznot hoztak társadalmunknak, addig 1975-ben a benyújtott újítási javaslatok száma ötvenhárom, a megvalósítottaké pedig negyven­­nyolc volt az első évi társadalmi hasznuk 902 ezer koronát jelentett. A program áttekintése ékes bi­zonyítéka az egyes szervezetek közötti különbségnek. Például a Salai (vágsellyei) Barátság Efsz az elmúlt évben 12 újítási javaslatot tartott nyilván 262 ezer koronás társadalmi haszonnal. Itt száz dol­gozóra 1,71 újítási javaslat jut, ez­zel szembeni a Galantai Állami Gazdaságban ugyancsak száz mun­kaerőre mindössze 0,21, de a Šo­­porňai Efsz, a Vlčanyi (Farkasdí) Eísz, és a Slovenské Pole-i (Űrföl­di) Állami Gazdaság egyetlen be­nyújtott újítási javaslatot spm mu­tatott ki. Az említett program egyes szer­vezetekre és évekre vonatkozó irányszámokat tartalmaz. Azokkal az igényes feladatokkal, amelyeket a CSKP KB helyezett előtérbe a CSSZSZK gazdasági és szociális fejlődésének irányelveiben 1980-ig, növekednek az igények a feltaláló és újítőmozgalom, a műszaki fej­lesztés, a termelés hatékonysága és minősége feladatának erősödése iránt. A program célja az 1976— 1980 közötti években fokozni a fel­találó és újítómozgalom befolyá­sát a műszaki fejlődésre, valamint az ökonómiai hatékonyságra. Tekintettel azokra a tartalékok­ra, amelyek az újítómozgalom fej­lesztésében és a mezőgazdasági dolgozók képességeiben rejlenek, a programban feltüntetett és el­várt újítási javaslatok számát, va­lamint azok társadalmi értékét minimálisnak kell tartani, hiszen feltételezhetően minden szervezet igyekezete ezek túlteljesítésére irá­nyul majd. Az olyan szervezetek részére, amelyek már a járásban jó eredményeket értek el, évi hat százalékos javaslat mennyiség­növekedést irányoznak elő. A já­rásban nem lenne szabad olyan esetnek előfordulnia, miszerint 200 dolgozóra 1976-ban legalább egy újítási javaslatot ne regisztrálna a gazdaság, s 1980-ban 1,27 újítási javaslatot 100 dolgozóra. A terem­tő kezdeményezés fejlesztését úgy kell irányítani, hogy azok legalább a benyújtott újítási javaslatok 80 százaléka arányában Elfogadhatók legyenek. Az elért társadalmi ha­szon irányszáma járási méretben évi hét százalékos növekedéssel számol. Ez a haszon 1976-ban egy átlagosan nyilvántartott dolgozóra 95,5 korona, 1980-ban pedig 125,5 korona. Annak érdekében, hogy a kezde­ményezés a szervezet legfontosabb feladataira irányuljon, szükséges azt tematikai feladatok kihirdeté­sével helyes irányba terelni. Idén 24 tematikai feladatot hirdették ki. Ezek közül hármat a járási mező­­gazdasági igazgatóság, huszon­egyet pedig a szervezetek hirdet­tek ki. Idén tehát egy te'matikai feladat 580 dolgozóra jut. Ezt a mutatót 1977-ben legfeljebb 248-ra, 1980-ra vonatkozóan pedig 157 dol­gozóra kellene korrigálni. A program teljesítése és az irányszámok lehető legnagyobb túlteljesítése érdekében a JMI igazgatójának tizenhat személyre kibővített tanácsadó szakbizottsága intenzívebbé teszi munkáját. A bi­zottság minden tagja legalább egy. szervezetben szavatolja az újító­mozgalom fejlesztését. A bizottság tanácsadói tevékenysége fokozó­dik. A kezeskedők részére azon­ban mindenütt partnerekre van szükség. Ezért a szervezetek veze­tői a találmányok és újító javasla­tok témakörének vezetésével egy dolgozót felhatalmaznak. A programban arra is gondol­tak, hogy a tevékeny műszaki kez­deményezést a tematikai irányza­tok szabályos időközökben történő kihirdetésével irányítsák. Az újítási javaslatok megvalósí­tásához segítségnyújtásra is súlyt helyeznek. A Trnovec nad Váhom-i (tornóci) Állami Gazdaság köz­ponti műhelyében realizálják az olyan bonyolult javaslatokat, ame­lyek megvalósítására más szerve­zetek felszerelése nem megfelelő. A mezőgazdasági reszort tudo­mányos-kutató intézményeivel való kapcsolat felvételéről, amelyre az újít -i javaslatok elbírálásánál és kiegészítésénél lenné szükség, a tematikai feladatokat is beleértve a program további részé foglalko­zik. Elképzelések szerint figyelmet fordítanak a bevált újítási javas­latok előterjesztésére, az újítások­kal foglalkozó dolgozók iskolázá­sára, az elért eredmények propa­gálására, versenyek rendezésére, az újítók erkölcsi elismerésére és a társadalmi szervezetekkel való égyüttműködésre. A járási mezőgazdasági igazga­tóság irányítása alá tartozó összes szervezetek kötelesek saját progra­mot kidolgozni, amelyiket a helyi adottságokhoz méreteznek. Ezek­ben szerepelnek a megszabott irányszámok. Az intézkedések^ megvalósítását és hatékonyságát, nyilvános ellen­őrzés formájában kétszer éventé veszik majd alaposan szemügyre. Molnár Viliam, a Galántai Járási Mezőgazdasági Igazgatóság dolgozója. (y^vWWVWWWW^AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA A következő tervidőszakban sem maradnak le A Bajcsi Állami Gazdaság dolgozói az elmúlt ötéves tervidőszakban az üzemi pártbizottság irányításával kiváló eredményeket érték el, Ezáltal magasan túlszárnyalták az ötéves terv valamennyi mutatóját. Hasonló sike­reket szeretnének elérni a következő időszakban is, ezért a pártbizottság tagjai alaposan megtárgyalták a pártkonferenciák, majd ezt követően a CSKP XV. kongresszusának határozatait, alkalmazva ezt a helyi feltételekre. A kongresszusi irányelvek alapján 1980-ig a mezőgazdasági bruttótermé­­lésnek országos méretben tíz-tizenhat százalékkal, szlovákiai viszonylatban tizennyolc-tizenkilenc százalékkal kell növekednie. Mivel a komárnoi (ko­máromi) járás hazánk mezőgazdaságának egyik igen fontos bázisa, a járási pártkonferencia huszonegy százalékos növekedést irányzott elő. A Bajcsi Állami Gazdaság kommunistái még énnél is igényesebb célokat tűztek ki:' 1980-ig. a bruttótermelést 27,6, az árutermelést pedig 35,9 százalékkal növe­lik. i A növénytermesztés szakaszán öt év alatt a magvasnövények nagyüzemi termesztését tartják egyik fő feladatuknak. A cél elérése érdekében növe­lik a magvasok vetésterületét és természetesen a hozamokat is. Míg ebben az évben e növényfajtákból 3200 hektárnyi területen tervük szerint 146 960 mázsa terméssel számolnak, 1980-ban már 3170 hektáron 178 200 mázsával. E szakaszon a legnagyobb hangsúlyt a kukorica termesztésére helyezik. E fontos terményt az elmúlt év folyamán hatszáz hektáron termesztették, 1980-ban termesztése Eléri a kétezer hektárt. Ezzel szemben ötvenhat szá­zalékkal csökkentik a zöldségtermesztés területét. E gazdaság össztermelésének nagyobb részét a növénytermesztés képezi, ezért 1980-ig Ebben az ágazatban 11,7 százalékos növekedéssel számolnak. Az állattenyésztés az a termelési ág, ahol jelentős mértékben szergtnék növelni a termelést. Ezen a szakaszon a hatodik ötéves tervidőszakban 35,1 százalékos bruttótermelés növekedésével számolnak. Az állattenyésztés dol­gozói a múlt évben 37 930 ezer korona értéket termeltek ki, 1980-ban 51248 g?er korona értékű áru kitermelésével számolnak. Az igényes célkitűzéseket a bajcsi kommunisták szerint csak úgy lehet megvalósítani, illetvg teljesíteni ha következetesen és már most teljes erő­­bedobással látnak munkához. A tervek szerint az ötéves terv első évében 5,3 százalékos mezőgazdasági bruttőtermeléssel és 10 százalékos áruterme­lés-növekedéssel számolnak. Ez azt jelenti, hogy 'ebben az évben 3020 hek­táron 146 960 mázsa gabonafélét termelnek, ebből kukoricát 1300 hektáron hetvenezer mázsa mennyiségben. Továbbá csaknem 1500 hektárnyi terüle­ten takarmányféleségeket termelnek az állatállomány részére. Az elmúlt évhez viszonyítva ebben az évben kétszáztizenöt darabbal nö­velik a szarvasmarha és ezerrel a sertésállományt. Évi tervük 18 970 mázsa hús, 4 120 000 liter tej és 4500 kg gyapjú eladásával számol. A bajcsi kommunisták leszögezik, hogy a kitűzött feladatok igényesek, de teljesíthetők. Ehhez a feladatteljesítéshez feltétlenül szükséges az, hogy a kommunisták a legnagyobb mértékben bevonják a pártonkívüli dolgozókat is. így használják ki a tudományos-műszaki haladás adta lehetőségeket, még jobban kibontakoztatják a szocialista munkaversenyt stb.,- a termelé­kenység fokozása érdekében. Minden bizonnyal megbirkóznak az Igényes feladatokkal, és öt év múlva még sikeresebb eredményekről adhatnak szá­mot. Kalózai Ernő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom