Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)

1976-07-31 / 30. szám

197S. július 31.

ШШш

SZABAD FÖLDMŰVES«н

A CSKP XV. kongresszusa szellemében

AGITÄCIÖS ÉS PROPAGACIÖS MUNKA a VÁLASZTÁSOK Ef.öTT

A választási felkészülés Idején az agitációnak és a propagandának a legszorosabban egybe kell kapcsolódnia a szocialista munkaversennyel, a tervfeladatok megvalósításával, a hatékonyság növelésével, a munkatermelékenység fokozásával és a minőségi színvonal emelésével. E tevékenység során nagyon fontos feladat hárul a kommunistákra, hiszen nekik kell aktívan részt venni az agitációs és a propagációs munkákban. Fokozott figyelmet kell fordítani a munkakollektívákra, a szocialista munkabrigádokra, a komplex ésszerűsítő brigádokra, az újítókra és a szocialista munka úttörőire, hogy törekvéseik a rejtett tartalékok hatékonyabb feltárására összpontosuljanak.

A CSKP XV. kongresszusa után az általános választások a párt, a Nemzeti Front és az állami szervek idei legfontosabb politikai feladata. A választásokra készülve megnő az agitációs központok szerepe, hivatása. Tehát az agitációs központoktól az elkövetkező időszakban azt várjuk, hogy népszerűsítsék a választási felhívást, tegyék közismertté az elmúlt választási időszak sikereit. Az agitációs központok agitációs és propada munkájának legalapvetőbb tartalma a választók messzmenő megnyerése a CSKP XV. kongresszusa határozatainak megvalósítására, illetve a hatodik ötéves terv feladatainak a teljesítésére. A választási időszakban az agitációs és propaganda munkát mind az egyének, mind a választók csoportjaival differenciáltan kell kifejteni a városokban, falvakban ét a munkahelyeken egyaránt. Fontos tudatosítani azt is, hogy a tudat formálása, fejlesztése, a tömegek politikai befolyásolása, orientálása, céljainknak megfelelő cselekvésre ösztönzése nem lehet alkalomszerű, hanem céltudatos és rendszeres munkát követelő legyen. Az agitáció közvetlen célja a közvélemény politikai befolyásolása, szemléleti alapjainak belyes irányú kialakítása. megfelelő szocialista, egyéni és társadalmi magatartás biztosítása érdekében. Már az új választási programnak a felépítéséből kitűnik, hogy a pártunk és kormányunk milyen nagy jelentőséget tulajdonít az eszmei-nevelés területének, amely az ember jellemét, szocialista tudatát és a társadalomhoz való viszonyát tor inálja, alakítja.

Nagy feladat hárul az agitációs pro pagációs munka pártirányítására, aminek eszmei-politikai jellege tartalmilag azt fejezi ki, hogy a párt mutatja meg a társadalom fejlesztésének fő irányát, megfogalmazza az építő mun ka céljait és kidolgozza legalapvetőbb feladatait. A párt jelöli meg az' egész társadalom számára a cselekvés fő irányát, biztosítja a tömegszervezetek és a tömegmozgalmak azonos irányban történő eszmei-politikai orientá lását. Az agitációnak és a propagandának az agitációs központok adják a legjobb szervezeti formát. Munkaprogramja mindenkor a társadalom időszerű kérdéseire irányul és főleg a bel- és külpolitika eseményeinek az ismertetését, az új termelési- és munkamódszerek népszerűsítését, és sok más. a napi élettel összefüggő kérdést.

Az új választási programok elsősorban az agitációs és a kulturális-nevelő munka feladatait emelik ki, csak azután a politikai szervező munka és a szociális-gazdasági munka feladatait. A választási kampány tartalma sokrétű lesz, mint például beszélgetések, ünnepi esték, kiállítások, kérdés-fele let estek, jelöltekkel való ismerkedések és hasonló.

A CSKP XV. kongresszusának irányvonalát követve az agitációs központok a választási időszakban is a leg fontosabb feladatuknak azt tartják, hogy küzdjenek a kispolgári nézetek és erkölcs maradványai ellen, kommunista szellemben neveljenek, sokoldalúan és harmonikusan fejlesszék az egyén képességeit és megteremtsék az anyagi és szellemi kultúra gazdagságát.

Végül elmondhatjuk, hogy valamennyi akciónak egy közös célja lesz, éspedig kedvező társadalmi légkör teremtése a választások sikeres lebonyolítására. E célból úgy kell alkalmazni és aktivizálni a politikai tömegmunkát. hogy teljesítse hozzá fűzött reményeket. A választások sikeres lebonyolításához elég erőnk és rátermett agitátoraink vannak. Éppen ezért reméljük, hogy az idei választások a CSKP XV. kongresszusa határozatai és a választási program megvalósításáért lelkes felsorakozás megnyilvánulásaként zajlanak le.

(illés)

..........-.........—1 1 1 • 111 ..................-J- - -'"У

■papjainkban az egyre katasztrőfálisabb méreteket öltő környe" zetszennyeződés, a civilizációs ártalmak, a már-már kielégíthetetlen papíréhség és más tényezők játszanak főszerepet abban, hogy kénytelenek vagyunk egyre nagyobb súlyt fektetni az ésszerű erdőgazdálkodásra.

Szlovákia legnagyobb kiterjedésű — mind ipari, mind turisztikai szempontbői a legjelentősebb — erdői a Közép-szlovákia Erdőgazdaság gondozása alá tartoznak. Nem csoda, hogy ez a vállalat egyben hazánk legjobb eredményeket elérő gazdasága.

Dolgozói jó munkájuk elismeréseként nemrégiben kapták meg a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és pártunk központi bizottsága kitüntetését: az ötödik ötévés terv Vörös zászló érdemrendet.

Az elmúlt öt év során átlagosan 125 százalékra teljesítették évi terveiket, jelentős eredményeket értek el a fakitermelésben és az erdők felújításában, egységes jellegének, kialakítása ős megóvása terén.

Ahol szívesen dolgoznak a fiatalok

Kitermelés és védelem — látszólag egymásnak ellentmondó, különkülön is nehéz feladat. Míg a felújítás és környezetóvás terén jóformán csak lelkesedésük és kitartásuk volt segítségükre a dolgozóknak, a kitermelésben már gépi segítséget is igénybe vehettek.

Figyelemre méltó az üzem gépesítésének üteme. Míg alakulásukkor 1956-ban csak a munkák hét százalékában vehettek igénybe gépeket, tavaly ez az arány már a 90 százalékot is meghaladta, s így például az egy folyóméter fa kitermelésére fordítandó idő mintegy 50 százalékkal csökkent.

Jelentős szerepet játszott a gépesítés során az a két speciális vontató, mely a vállalat dolgozóinak kezdeményezéséből született. Elsősorban az LKT—75-ös, mely kétszer termdlékenyebb, mint lánctalpas elődje és háromszor nagyobb a hagyományos, kerekes vontatónál.

jelenleg évente közel 10 ezer köbméter fát termelnek ki, miközben ültetéssel nagyjából fedezik e?t a mennyiséget. (!) A legjobb eredményeket a Čierný Balog-i és a krupinai üzemegységek dolgozói értek el. «

Figyelemre méltó kapcsölatai vannak a gazdaságnak a zvolení Erdészeti és Faipari Főiskolával, valamint a Banská Bystrica-i erdészeti szakiskolával. S Ijpgv kifizetődő figyelmet fordítani a fiatalokra, bizonyítja az, hogy szívesen dolgoznak Itt a fiatalok s így nem hátráltatja a vállalat munkáját a másutt komoly problémákat okqzó szakemberhiány.- (pálházy)

Lesz krumpli az idén?

Nem is falu, csak falucska. Szerényen húzódik meg a Tátra csúcsainak tövében. Néhány ház csupán, zömével új, tágas, világos épületek. Liptovský Peter is épül, fejlődik...

A szövetkezet — a faluval arányos, s mégis egyedülálló, országos jelentőségű.

[án Hlaváč mérnök (a Munkaérdemre'nddel kitüntetett) kutató bölcs mosollyal fogad.

— Sokan el sem tudják képzelni, hogy itt a világ végén is lehet országos, sőt nemzetközi jelentőségű munkát végezni. Hogy mit is csinálunk tulajdonképpen? Nálunk, ebben a „zsebkendönyi“ szövetkezetben összpontosul hazánkban a burgonva-nemesítő kutatómunka.

Az idén 60 ezer előcsíráztatott burgonyát ültette»k ki. A legbiztatóbb sikert az NDK-beli szakemberekkel együttműködve kinemesített Astela Ígéri. Ez a burgonyafajta már 72 nappal az ültetés után szedhető, hektáronként átlagosan 140 mázsás hozammal.

— Intenzív kutatások folynak a talajművelés és a hozam közötti arányosság elemzésével is és a legmegfelelőbb trágyázásl mód kidolgozása is jő ütemben halad.

— Lesz tehát elég krumpli az idén? — kérdem végül.

Ján Hlav^ű mosolyog.

— Ez persze nem kizárólag tőlünk függ. Biztatók, bár még nem teljes mértékben kielégítöek a burgonyapenész elleni vegyszer kutatásában elért eredmények. Azért én azt hiszem, az idén nem lesz különösebb fennakadás. Országszerte megtették a szükséges óvintézkedéseket, a burgonyapenész az idén nem végezhet olyan pusztítást, mint tavaly ...

(РУ)

A sürgős feladatok egyike a szalma kazalba hordása, amelyet a tarlóhántás követ. (Tóth Dezső felvétele.'!

mere

Hazánkat világszerte sok mindenben az élsők között emlegetik. Legtöbb esetben büszkék vagyunk, mert igazoltuk, hogy a dolgozó népünk pártunk vezetésével tényekkel tudja bizonyítani a szocializmus előnyeit. Persze olyasmiben is az elsők közé tartózunk, amire nem igen büszkélkedhetünk. Ugyanis az élenjárók közé tartozunk az egy főre eső alkoholfogyasztásban is.

Nem lehetünk elégedettek azzal, hogy az egynapos csecsemőt is. beleszámítva Szlovákiában tavaly 11,5 liter alkoholt fogyasztottunk fejenként, tehát jóval többet, mint az előző években. Ha továbbra is így haladunk előre, akár világelsők is lehetünk.

Vannak jogszabályaink, törvényeink az alkoholizmus ellen. De a törvényes korlátozások ellenére" sem sikerült csökkenteni a szeszesitalok fogyasztását s természetesen a gyártását sem.

Sokan azt állítják, a szeszgyártás óriási hasznot hoz a népgazdaságnak. Nem tudom mennyit, nem állnak számadatok a rendelkezésemre, de az állítólagos horribilis bevétel mellett inkább mást látok, amely nem hiszem, hogy jóra vezethet.

Vendéglátó üzem közelében lakom, ahol már reggel hatkor sorakoznak, hogy sörrel, borral, fröccsel vagy égetett szesszel gyógyítsák beteg gyomrukat. Ezeknek az embereknek közel száz százaléka munkahelyre siet, ha közbe nem esne az első állomás. És bizony néha a baráti találkozás örömére több kupicával is lecsúszik a megszokottnál.

De nem keli félteni a vidékieket sem. Nincs olyan rendelkezés, amelyet kt nem lehet játszani. Egyik nap a Pista, másikon a Jóska a soros, aki a táskába becsúsztatja az üvegecskét. Az üzemben a portás ugyanis csak a kifelé menők táskájába kukkant bele, mert azt úgy is tudják, hogy hasznos dolgot nem szoktak bevinni. <

A közelmúltban egy régi ismerősömmel találkoztam egy gyógyintézetben.

— Nem is tudod, mennyire szégyenlem magarri. Még álmomban sem gondoltam, hogy valaha elvonó kúrára visznek és börtönbüntetésre ítélnek, igaz csak felfüggesztettre.

Becsületes, jó vezetőnek, munkásnak ismerték. Igaz, nem

vetette meg a „nyakolajat“ sem. Ahol most dolgozott, ott is nagyon összebarátkozott a kollektíva. Születés, névnap, előlegnél, fizetésnél a barátság kedvéért becsempésztek egy-egv fiaskót. Akkor is (gy történt, és felhajtottak néhány pohárral. Nem is lett volna semmi baj, ha egyre növekvő jókedvükben nem felejtik el, hogy cigarettázásra a vegyüzemben külön helyiség van kijelölve.

A vidám pöfékelés mellett egyszerre hatalmas robbanás rázta meg az üzemrészleget. Szerencsére haláleset nem történt, csak súlyos sebesülések és tetemes kár. A becsempészett pá Unka százezrekbe kft-ült és egy embernek hónapok kellenek ahhoz, hogy meggyógyuljon, visszanyerje lelki egyensúlyát, újból elismert munkás legyen.

A pszichiátriai intézetben egy idősebb falusi emberrel is beszélgettem. Jövőre tölti be a hatvanat. Az állattenyésztésben dolgozott már évek óta. jó keleti szokás szerint nemigen mentek „lámpás“ nélkül az istállóba. Négy férfi és négy aszszony tevékenykedett e csoportban, ahol naponta meg-meg húzták az üveget. A zootechnikus nem sokat törődött ezzel a „csekélységgel“. Csakhogy hazafelé a kocsma Is útba esett s a biciklik „véletlenül“ majdnem minden esetben megálltak. Aztán néha valamelyik munkatárs pincéjében fejezték be a borkóstolót. Előfordult aztán, hogy elkéstek az etetéssel, a takarmányt nem adagolták pontosan, így aztán csappant az amúgy Is kevésnek mondható tejhozam.

Nemrégiben új elnök került az egyesült közös élére, aki figyelte az istállóban történteket és jól tudta, hogy az odahordott bortól nem lesz több a tej. Többször figyelmeztette az állatgondozókat. Végül a főkolompost kész tény elé állította: ha még egyszer... Sajnos, a még egyszer megtörtént és János bácsinak gyógykezelésre kellett mennie.

Példák egész sorát hozhatnám fel. De nemcsak a fizikai dolgozóknál, a vezetők irodájában a tárgyalásokat rendszerint konyakkal fűszerezik, a különböző recepciókon nyakig van ital s az irodákban majdnem naponként találnak ki egy-egy név- és születésnapot, évfordulót és egyebet. A különféle tárgyalásokon, recepciókon és más „fontos“ ünnepélyeken milliókat érő italok csúsznak le a torkokon.

Ünnepek előtt az asszonyok roskadoznak az itallal telerakott szatyrok alatt. De a férj is visz egy-két üveggel, hátha kevés lesz, amit az asszony bekészített. Elképzelhető, hogy az ünnepek után hogyan megy a munka a gyárakban, hivatalokban, mezőgazdasági üzemekben s általában mindenütt. Hiába, a kutyaharapást a szőrével kell gyógyítani. Ha a rádióban hallgatjuk a balesetjelentést, megtudjuk, hogy a hét végén hány karambol történt és abból mennyi következett be Ittas állapot-A Predná Hora-i állami szanatórium gyönyörű parkja.

Sajnos már a fiatalok közül is szedi áldozatai! az alkoholizmus,

ban. Amikor ezeket hallgatjuk, lelki szemeinkkel látni kell á halottakat, sebesülteket, és elképzelhetjük, mennyibe kerül a kórházi költség, táppénz és a gépkocsikon esett károk. Nem tudom ezek az összegek sokkal kevesebbek-e, mint az elfogyasztott szeszért bevételezett állami haszon. Nem is beszélve azoknak az intézeteknek a fenntartásáról , ahol az idült alkoholistákat gyógyítják.

Szólni kell az erkölcsi kárról, amely talán sokkal nagyobb az anyaginál. Hány részeg férj üti-verí családját, mennyi gyerek nem kapja meg, amire szüksége lenne. Mennyi a válás, a családi perpatvar, a fénytelen gyermekévek. Verekedések, gyilkosságok, lopások ezreinek a száma a túlzott szeszfogyasztásban keresendő, nem is beszélve, hogy a munkahelyi hiányzások nagy részét is az alkoholizmus okozza.

Az alkoholellenes propaganda egyre szélesebb méretű. Ezenkívül az illetékes szervek és intézmények, az egyes munkahelyek és társadalmi szervezetek bátrabban, konkrétabban kapcsolódhatnának be az alkoholizmus elleni harcba. Az illetéke’sek szigorúan követeljék meg a jogszabályok és tilalmak megtartását.

Kissé érthetetlen kereskedelmünk hozzáállása, mindent elkövet, hogy díszes kirakatok legyenek a szeszesitalokból és sokféle választék az üzletben. De azzal már kevesebbet törődnek, hogy az alkoholmentes italok szépen „kicifrázva“ ott díszelegjenek a kirakatban és a polcokon. Nem tudom pontosan,hányféle alkoholmentes italt gyártunk, de azt már sokszor , hallottam, a csapos, a pincér szájából: „Sajnoš“ üdítő italunk nincs. Igyon egy jó fröccsöt.

A szeszes italok gyártására nem sajnáljuk a nyersanyagot; munkaerőt, korszerű technikát — sőt esetenként a valutát sem. Úgy látszik, az üdítő italoknál nem ez a helyzet, pedig nem is olcsón árulják, holott a nyári kánikulában az alkoholmentes italok inkább valamiféle langyos löttyhöz hasonlítanak. De hát miért ragaszkodnának az üzletvezetők, csaposok az alkoholmentes italokhoz. Abból nem lehet kevesebbet mérni, mert rendszerint palackozottal! adják és így szerintük csak munka van vele.

Vajon mit kellene tenni?

Elsősorban az alkoholizmus ellen hozott jogszabályokat, törvénye) * következetesen, szigorúan be kell tartani. Alaposan felül kell vizsgálni a reklamációkat és azt, hogy a hózott intézkedések ellenére miért nincs elég alkoholmentes ital. Emellett össze kell fogni a társadalomnak, a józanul élők nagy többségének és mindent megtenni az embereket egyre jobban fenyegető „lassan ölő méreg“ túlméretezett fogyasztása ellen.

—th—