Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-07-24 / 29. szám
Tenyésztői teendők Meleg van. A kaparó baromfi számára túlságosan is meleg, ezért Igyekeznek az állatok megszabadulni a már egyébként is eléggé elhasználódott tollazattól. Úgy mondjuk, a baromfi vedlik. A könnyebb tojótípusú fajták többsége már jelezte a csökkenő termeléssel, hogy készül erre a baromfiak életében bizonyos fokú törvényszerűséggel bíró folyamatra. Ha az ólban és a kifutóban elszórt tollakat találunk már csak nyugtázhatjuk, hogy elérkezett a vedlés Ideje. A vedlő tyúkoknak nincs Idejük tojástermelésre gondolni. A tollváltás természetes jelenség, melynek gyöke rei a régmúlt időkbe nyúlnak vissza, amikor a mai tyúkok ősei hétköznapira cserélték mennyegzől „ruhájukat“ és fordítva. A jércék -életük első évében nem vfedlenek, csupán felnőttkorira váltják tollazatukat. Ez az állítás persze csak akkor helytálló, ha a tenyésztő nem követett el valamilyen hibát a takarmányozásban vagy az áthelyezéskor. A tollváltás semilyen körülmények ■ közepette nem tarthat sokáig. A pajzsmirigy által termelt tyroxin hormon hatására veszi kezdetét, olyan kényszerítő hatású tényezők közepette, mint amilyen például a csökkentett fehérjeellátás, a ťést tartalék-anyagainak kimerítésé vagy az elégtelen vitamin-ellátás. A különféle stréss-ha tások is befolyással vannak a védlésre. A termelő tyúkok más környezetbe helyézése vagy hosszabb ideig tartó élieztetés Idő előtti tollváltást idézhet elő. A természetes feltételek közül pl. a napfényes órák számának csökkentése befolyásolja a vedlést. Elmondható, hogy a természetes körülmények közepette lefolyó tollváltás a tojástermelési időszak végét jelző tényezőként jelentkezik. A tenyésztő érdeke, hogy a lehetőségekhez mérten igyekezzen a lehető legkésőbbre elodázni a vedlés kezdetét. A középnehéz fajtáknál rendszeres takarmányozással és gondozással ezt könnyen el lehet érni. Igén hatásos a következetes tenyészállat kiválasztás is. A tapasztalt tenyésztő mindig arra törekszik, hogy olyan tyúkoktól neveljen utódokat, amelyek késő ősszel vagy csak részben vedlenek, például a nyakon. Ha olyan tyúkjaink vannak, amelyeknél a vedlést nem lehet korlátozni, legalább úgy szabályozzuk a dolgot, hogy minden állat egyszerre és rövid idő alatt cserélje ki tollazatát. A vedlést a napi takarmány adag fehérjetartalmának csökkentésével idézhetjük elő. Erre akkor kerítünk sort, amikor nagyobb mennyiségű elszórt tollat találunk az állatszálláson vagy a kifutóban. Ha a tollváltás tömegjelenséggé változik, azonnal megváltoztatjuk a napi adagot, és olyan összetételű éleséget adunk a tyúkoknak, amely serkenti a toilképzést. A napi adag alapját a sok vagy legalább is az általánosan használt eledeleknél több fehérjét tartalmazó összetevők képezzék. A színes tollú tyúkoknál külön értékelik a tollazat színének teltségét, ezért az ilyen fajtáknak olajos magvakat (pl. napraforgót) Is kell adni. Ha ez nem áll módunkban, akkor legalább 1 gramm halzsírt keverjünk darabonként és naponta a tyúkok eledeléhez. A vedlő tyúkok általában akkor kezdenek ismét tojni, amikor befejeződik az első ser első öt evezőtollának kicserélése. О A galambházak nagytakarításra várnak. A fészkelő és a kikelt galambok, valamit bizonyosan hagytuk maguk után. Mivel az utódnevelés Időszaka végétért, itt az ideje, hogy kitakarítsunk, rendet tegyünk a galambházban és eltávolltsuk a költő fészkeket is. Az idényben kirepült fiókákat alaposan vizsgáljuk meg és ha a lehetőségeink megengedik, nemek szerint különítsük el őket, valamint az idős galambokat is. A kiállításra szánt egycdeket Elkülönítve tartjuk, különös gondot fordítva a gondozásukra, hogy az orvosolható külső hibákat idejében orvosolhassuk. Tollváltás után a galamboknak Is adjunk olajos magvakat. # Még mindig fennáll a fertőző betegségek terjedésének lehetősége. Az ivóvizet a használati utasítás szerint cholezollal fertőtlenítjük. A nyulakat a négy veszteségeket okozó myxomatózis vírusbetegség fenyegeti. Védőoltással igyekezzünk megelőzni a bajt. A továbbtenyésztésre, Eladásra vagy cserére kiszemelt nyulaktól vegyünk ürülék-mintát és küldjük él laboratóriumi kivizsgálásra, nincs-e benne kokcidiózist okozó csíra. # Né feledjük, hogy elérkezett a kiállítások ideje, s jó volna munkánk eredményét, tudásunkat összehasonlítani más tenyésztők sikereivel, hozzáértésével. A kiállításra szánt állatokat különös gonddal kell etetni és gondozni. Ezek az állatok ún. kiállítási kondícióban lehetnek, ami annyit jelent, hogy megengedett a kisebb mennyiségű zsír a bőr alatt. Ez nem azt jelenti, hogy kövérre hizlalhatok az állatok! A vékony bőr alatti zsírréteg lehe tővé teszi a kisebb külemi hibák elkendőzését. A bemutatókon az állattenyésztő gondoskodását, igyekezetét is értékelik, tehát azon legyünk, hogy hanyagságunk miatt ne pontozzák le az egyébként jó haszontulajdonságú állatokat. A tyúkok és más baromfiak ujjait, lábát, fülét és taréját bekenhetjük növényi olajjal; ezek segítenek tisztán, üdén és tetszetősen tartani az egyébként is szigorú fel bírálásnak kitett testrészeket. A nyulakat legalább két héttel a kiállítás előtt megtisztogatjuk, rendszeresen keféljük, a galambokat olajos magvakkal tápláljuk. A legfontosabb testrészek tisztogatását, üdévé tételét a galamboknál is elvégezhetjük finom növényi olajokkal. A kiállítási nyulak napi adag jába zabot keverünk, mivel ez igen kedvezően hat a szőrzet fényességére és az állat temperamentumára. Gyakrabban nézzük, fogjuk meg, esetleg helyezzük át őket, hogy megszokják a zajos környezetet, az állandó háborgatást, amire a bemutatón majd sor kerül. A stress-hatás befolyása alatt levő állatok a kiállításon nem mutatnak jól, nincsenek jő benyomással a szemlélőre és gyanút keltenek, hogy betegségben szenvednek. Ráadásul még a felkínált eleséget sem fogyasztják El és rossz állapotban, lesoványodva kerülnek vissza a tenyésztőhöz, —dp— Perózis Kis- és nagytenyészetekben egyformán ismert betegség. Inkább a fiatal baromfinál gyakoribb. Többnyire 4—12 hetes korig jelentkezik. Mégbetegszik úgy a kaparó- mint a vízibaromfi, ám a kaparó baromfinál gyakoribb ez a betegség. A baj mindig a lábak izületeiuek gyulladásával kezdődik és a hosszú csontok elhajlásával, megvaslagodásával folytatódik. Az Achilles-ín az ízületről lecsúszik és a láb g ÁlUTICtWfIGCCYI lau ácsadd kifelé fordul. (A mangánban szegény tojásokból is hasonló tünetekkel kelhetnek a kiscsibék.) A baj az egyik, vagy mindkét végtagon jelentkezhet. A tyúkoknál a baj csökkent tojáshozammai és csökkent keltetési aránnyal jelentkezik. A tojásokban nagyon sok az élhalás a 20—21-ik napon. A lábak rövidek és vastagok. Ugyanez észlelhető a szárnyakon, de még a keresztcsontokban is. A csőr megrövidül és a papagájéra emlékeztet. A kórt a mangán hiánya okozza, illetve annak kitolása a szervezetből más elemekkel (mész, vas|. A biotinnak és a kolinnak is van bizonyos hatása a kór kifejlődésére. Erre abból következtetünk, hogy például a kizárólag kukoricával etetett baromfinál fordul elő a baj leggyakrabban (a kukorica nagyon kevés kolint tartalmaz és ugyancsak kevés benne a mangán is). Ezért például jó, ha a takarmány legalább 20 százalék búzát, vagy 10—12 százalék szójalisztet tartalmaz, melyekben a kolin magas százalékban megtalálható. , Igyekezzünk a bajt megelőzni, mert a gyógyítás nem mindig jár sikerrel. Tudnunk kell, bogy a mangán 14—21 napos korig történő gégén keresztüli adagolásának nem sok érteimé van, mert a szervezet nem tudja rendesen értékesíteni az így kapott mangánt, a megbetegedés viszont éppen ebben a korban a leggyakoribb. A tyúkok mangán-háztartásában már nincsenek olyan zavarok, ezért arra kell törekednünk, hogy egészséges utódokat neveljünk. Annyi hipermangánt adjunk az állatok ivóvizébe, hogy az gyengén lilára színeződjön. A kelleténél töményebb oldattól égési sebek keletkezhetnek az emésztőrendszerben. Biztosítani kell a teljes értékű, vitaminokban gazdag takarmányt. Mivél a kolin szoros kapcsolatban van a В-vitamin csoporttal, В-komplex port, illetve élesztőt is adjunk a baromfinak. Mindenkor biztosítani kell az ásványi anyagok pontos adagolását. Dr. Varga ]ános /VWWWWW4^WWVA<WVWWVWWWWVWWWWWWV4rV»rWWWWWWW A sok fáradozás meghozza gyümölcsét Az utóbbi időben sokat foglalkozunk a szabad idő hasznos, kellemes eltöltésével. Persze ez elsősorban a városban élőknek gond, ott is főleg azoknak, akiknek nincs kertjük vagy mellékfoglalkozásuk. A falvakon élők legtöbbje nem ismeri a szabad szombatot, sőt még vasárnap is akad elég tennivaló. Különösen azóta van ez így, mióta nagyobb gondot fordítanak a gyümölcs- és az intenzív zöldségtermesztésre. A közelmúltban Krascsénits István bakai kertészkedővei beszélgettünk az ezernyi tennivalóról. — Egy jó évtizeddel ezelőtt kukoricát, burgonyát és főleg saját részünkre zöldséget termesztettünk a kertben. Aztán kezdtem gyümölcsöt majd szőlőt telepíteni. S közben nyúltenyésztéssel is foglalkoztam. Az utóbbi években, mint a kiskertészkedők helyi szövetségének tagja, elsők között láttam hozzá a fólia alatti zöldségtermesztéshez. Az idén már több sátorból árultam különböző primőrárut. — Sok befektetés szükséges a fólia alatti zöldségtermesztéshez? — Nem számoltam pontosan. Azt tudom, hogy csak a különféle vetőmagokért közel ezer koronát fizettem ki. Ennek közel a háromszorosát műtrágyáért, növényvédő szerekért és a fóliaanyagért. Persze a legkellemetlenebb, hogy sok az utána járás és a sorbanállás. — És mégis kifizetődő? — Lényeg az, hogy korán kerüljön a zöldség a piacra. Mivel nincs üvegházam, ezt csak úgy tudtam megoldani, hogy a lakásban neveltük a palántákat, megfelelő hőmérséklet mellett. Persze, mikor kiültettük sokat izgultunk, mert a tavasz nagyon rapszodikus volt. De azért aránylag minden jól sikerült és már eddig is szépen jövedelmezett a fóliasátrakból eladott áru. Az évek során saját tapasztalatunkból és természetesen a szakkönyvekből megtanultam, milyen p szakszerű fólia alatti zöldségtermesztés. — Szóval tennivaló állandóan akad? — A feleségem rendszeresen a zöldségtermesztéssel és a piaci árusítással foglalkozik. Én mint kőműves dolgozom a Hidrostavnál és így a késő délutáni órákban, valamint szombaton és vasárnap jut időm a kerti munkákra. Márciustól novemberig nem nagy szükség van az ünneplőre, de még az olvasásra is kevés idő jut. Pedig főleg a szakkönyveket nagyon szeretem böngészgetni. De nemcsak én vagyok így. Egyre növekszik azoknak a száma, akik ezzel a hasznos hobbyva) foglalkoznak. Van egy jó ismerősöm, aki az egyáltalán nem jövedelmező díszcserjékkel ültette be a ház előtti telket. 0 sem igen tudja, hány órát dolgozik naponta. Bakától nem messze van a Horný Barhoz (Felbárhoz) tartozó Sül nevű falucska. A „kalauzom“ röpke húsz perc alatt elszállított az ezermester Both Józsefhez. Bár ünnep volt, öt sem találtam tétlenül. Most éppen úgy hozta a sors, hogy egy autót festett át. Both József már jó néhány éve rokkantsági nyugdíjat kap. De amenyire az egészsége (a lába) engedi, állandóan szorgoskodik. Both barátunk is foglalkozik fólia alatti zöldségtermesztéssel. De csak annyit termesztenek a kis sátorban, amely a család ellátásához szükséges. A kertben inkább a lakás mögötti szépen kezelt gyümölcsösben és a buján zöldelö szőlőben gyönyörködhettünk. A gyümölcsös karbantartása az örökmozgó Both józsef egyik foglalkozása. Meglehet nézni a kertjét és lehet sok mindent tanulni. Fiatal korában kitanulta az asztalos mesterséget. A szakmája most is vonzza, ezért jól felszerelt műhelyt találni az udvarában, ahol különféle igényesen elkészített dísztárgyakat is találhatunk. Jelenleg a lányának készít egy népművészeti szobaberendezést. Valóban ügyeskezű ember, ért a szakmájához, ezt még a hozzáértő művészek is elismerik. A vesszőparipája, amivel szívesen foglalkozik, a ház előtti tágas téren van. Hajdanában, amikor a „kolonisták“ kaptak a falucskában telkeket, úgy tervezték, hogy a házak előtt egy szép parkot létesítenek. De az első világháború után letelepültek közül többen felköltöztek a csallóközi rónáról és a terv nem valósult meg. A parknak szánt terület füvet, burjánt termett, vagy felszántották és valamilyen növényt termeltek benne. Mintegy két és fél hektáros park létrehozásáról volt szó a lakóházak előtt. Nos a kertészkedő Both a saját portáján megpróbálta a hajdani elképzelést megvalósítani. Néhány éves munkájának az eredménye már zöld „köntösbe“ öltözött, szemet gyönyörkedtető park. A kis „botanikus kertben“ tizenkét fajta örökzöld fenyő, s mintegy húsz másfajta cserje, fa található. Ha a szomszédok is követnék a példáját, egy pompás park alakulna ki a kis községben. Igaz, minden talpalattnyi földre szükség van, de a jó szennymentes levegőre is. Különösen ott, a hatalmasnak ígérkező gabéíkovoi vízerőmű közelében kell széppé tenni a környezetet. A cikk olvasója megkérdezhetné, miből jut valakinek ilyen befektetésre? A rokkant nyugdíjból aligha. De a gyümölcsös is jövedelmező s főként a Diiiy közelében a hős fák árnyékában leva méhészet jelent komoly bevételt. Az „ezermester“ jó néhány szorgos méhcsalád gazdája. Aki kíváncsi és tanulni akar, megtekintheti a méhek birodalmát. Sokan nem is sajnálják az időt és megnézik a mintaszerű méhészetet. A járási méhészeti szövetség vezetőségi tagja sok előadást tart a méhészetről. Van mit modania a nagy tapasztalattal rendelkező szakembernek a méhészet jelentőségéről, a fontos szakmai kérdésekről. Két embert mutattam be a sok százezer közül, akiknek nincs idejük a kocsmában ülni és mégsem unatkoznak. Hasznosabb kedvtelésük van, a saját és a társadalom szempontjából is. Ürömöket lelik a munkájukban és nem fukarkodnak a hasznos tanácsadással sem. Persze vannak irígykédők is, akik szóvá teszik a jövedelmüket. Pedig falun majdnem mindenkinek van kertje és sok helyütt látom, hogy kukoricát, burgonyát, gabonát, esetleg kevéske zöldséget termesztenek benne. Pedig nekik is hasonló lehetőségük van, mint az említetteknek és ők is „aranybányává“ varázsolhatnák kertjüket, sőt még a díszcserjéktől és virágtengertől is pompázhatnának azok. Az irígykédők inkább vegyenek példát a szorgoskodóktól, tegyék széppé környezetüket, gazdagítsák a zöldségpiacot, és tétlen üldögélés vagy kocsmázás helyett töltsék a szabad idejük egy részét a kertjük korszerű művelésével. TÖTH DEZSŐ Az aszályos időben sok gondot okoz a lakosság zöldséggel, gyümölccsel való ellátása. Ezért a zöldségnél nagy jelentősége van a fóliaházakban, sátrakban való termesztésnek. A fólia alatti zöldségtermesztés és a jól kezelt gyümölcsöskertek nagyban hozzájárulnak a jó ellátáshoz. A felvételen látható gazdag gyümölcs- és zöldségkiállítás is igazolója a termelők szorgalmának. (Foto: —tt) í 3
