Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)

1976-07-24 / 29. szám

1976. július 24, SZABAD FÖLDMŰVES 7 A nagy hektárhozamok forrása A salai (vágsellyei) DUSLO n. v. ma legjelentősebb szerves kémiai gyáraink közé tartozik. Üzemelésének alapanyaga a Szovjetunióból érkező földgáz. A gyár építése négy időszakban zajlott le, de továbbra is növekedik. A gépszerelés befejezésé­vel ez a gyár Európa legnagyobb nitrogén műtrágya gyártói közé sorakozott fel. Nem csoda, hiszen a beruházási alapeszkö­zök összege már meghaladta a 4,2 milliárd koronát. Ez a ma már gigantikus vegyipari vállalat olyan gyártmányaival vált is­mertté, amelyek minőségileg a világviszonylatban is verseny­­képesek. KÉTSZERES HASZON Emellett Szén vállalat történelme még nem olyan gazdag, mint pl. a bratislavai J. Dimitrov Vegyiműveké. Ez év szeptemberében lesz mind­össze 18 éve annak, hogy a nitrogénsav és az am­­mónia-mészsalétrom gyártó részleg megkezdte próbaüzemelését, jelenleg a vállalat gyártási prog­ramjában már csaknem 30 gyártmány kapott he­lyet, zömében a kémiai alapanyagok közül. Az el­múlt évben 2033 millió korona értékű árut gyár­tottak, amely összeget idén 2,6 milliárd koronára kívánják növelni. Az ipari trágyafélék és a növényvédő vegysze­rek használata az egész világon évröl-évre növe­kedik. Ezen ipari készítmények nélkül ma már a korszerű mezőgazdaságot el sem tudnánk képzel­ni. Ezért a DUSLO n. v. további fejlesztése a jö­vőben is egész társadalmunk szükségleteinek ki­elégítése jegyében halad, mint ahogyan ezt a CSKP XV. kongresszusának határozatai is kihangsúlyoz­ták. Es éppen erről beszélgettünk Marek Tibor mérnökkel, a Salai DUSLO n. v. műszaki igazgató­­helyettesével. „Vállalatunk eddigi építése mindenekelőtt kül­földi licencek vásárlása alapján történt. A hatodik ötéves tervidőszakban végrehajtásra kerülő kiegé­szítő fejlesztés során viszont főleg hazai munka­­folyamatok kihasználásai számolunk. lelenleg gyártásunk nagvnbbrészt a műtrágyák előállításá­ra irányul, s ennék is köszönhető, hogy mezőgaz­dasági dolgozóinknak sikerült a gabonafélék és más termények hektárhozamát jelentősen növelni. Az 1978—1980 közötti fejlesztési tervben a gyártás növelés és a gyártmányok minőségi javítása mel­lett olyan intézkedések egész sora is szerepel, amelyek az emberi életkörnyezet javítását szolgál­ják. Az említett intézkedések célja a kombinált NPK műtrágya minőségének növelése és egyúttal ennek gyártásából eredő légszennyező exhalátu­­mok csökkentése a megengedett mértékre. Ennek műszaki megoldási módját vállalatunk alkalma­zottai dolgozták ki. Csupán egy esetet említettem, azonban ezen a téren az utóbbi időben sokat te­szünk és úgy hisszük, hogy további műszaki be­avatkozásokkal, a technológia megváltoztaátsával sikerül az emberi életkörnyezet szennyezését a minimumra csökkenteni.“ — A növénytermesztés belterjességének növelé­sével fokozódik az agrokémiai szolgálatok jelen­tősége főképpen a műtrágyák alkalmazása. A leg­utóbbi években kísérletileg nálunk is alkalmazzuk a talaj folyékony ipari trágyával való ellátását. Erről ismeretes, hogy hatásfoka legalább olyan jó, mint a szilárd halmazállapotú hagyományos mű­trágyáké, miközben azonban a földben levő víz­­forrásokat kevésbé szennyezi, ami manapság igen fontos tényező. Ezen felül a folyékony ipari trá­gyák gyártása, szállítása, kezelése, raktározása, s főleg alkalmazása nagy munkatermelékenység­gel párosul. A folyékony műtrágyafélék alkalma­zása nagy hatásfokát a gottwaldovi, a Praha­­keleti, a lounyi és más járások mezőgazdasági üze­mei igazolhatják. Persze, az ezzel való kísérlete­Látogatás Zora — magyarul annyit Jelent: hajnal. Olomouc patinás morva, város. — „Zora, nemzeti, vállalat“ — olvasom a fel­iratot. A név ismerősen cseng, valahol már hallottam. — Hogyne hallotta volna — mosolyog V. Müller mérnök, a gyár tervezési osztályának vezetője — hiszen maga Is,volt gyérek... Ta­lán még most is kedveli gyártmányainkat. Legismertebb termékünk a fúvott (üreges)' csokoládé-figura. Hazánkban kizárólag nálunk gyártjuk ... Már a háború előtt is ország, sőt Európa szerte ismert és kedvelt volt. A front­átvonulás üzemeinket — mint annyi más gyá­rat — csaknem teljesen elpusztította. 1946-ban mégis sikerült felújítani ■ a termelést. Ma a negyvenhatos termelésnek több mint hatszoro­sát gyártjuk. Ez például csak a húsvéti kam­pány során több mint öt tonna csokoládé fi­gura volt. Már a karácsonyi piac részére dol­gozunk ... Mindamellett évente mintegy 40—45 tonna más, zömével töltött csokoládét gyár­­• tunk. Elsősorban a két legismertebb hazai „kiscsokoládét“ a Milenát és a Riot, valamint a háziasszonyoknak pótolhatatlan háztartási (főzni való) nyers“ csokoládé néhány válto­zatát. Miközben Müller mérnök végigvezet az egyes üzemrészlegen, nem kis meglepetéssel tapasz­talom, hogy a gépek, berendezések zöme bizony már elavült, kopottas. — Igaz, ránkférne már egy kis rekonstruk­ció — bólint kísérőm. — Sajnos, azonban ezt egyelőre nem engedi még a „keret“, fontos, hogy szinte hagyományosan teljesítjük, sőt túl­teljesítjük terveinket. Nem is emlékszem ko­molyabb fennakadásra ... Fő szerepet játsza­nak ebben jól dolgozó szocialista munkabrigád­jaink, elsősorban a fiatalok. Hogy csak egyet említsék a tizenegy brigád közül, Rudolf Do­­koupil csoportjának kezdeményezéséből bonta­___________________________________________ zést és gyakorlati megvalósításának állami fölada­tát nagyarányú előkészület előzte meg. Milyen stá­diumban van a gyár felkészülése a folyékony mfi­­trágyafélék gyártására? „Tervbe vettüjk a kombinált — NPK — összeté­telű folyékony műtrágyák gyártásának ún. fél­üzemelését. Ezt kutatő-fejlesztő részlegünk való­sítja meg. aminek célja technológiai támpontokat szerezni a nagykapacitású gyártóegység műszaki tervezéséhez. Ezen elképzelés megvalósítását elő­reláthatólag 1980-ban kezdjük meg, saját kutatást eredményeink alapján. Gyártás-fejlesztési elképzeléseink természetesen más területekre is kiterjednek. Például a folyé­kony ammóniák harmadik gyártási szakaszában alacsony hőfokú konverzió alkalmazására. Ezt a műszaki megoldást ugyancsak vállalatunk dolgo­zói fejlesztették ki. Ezzel a folyamattal a folyé­kony ammónia gyártása gazdaságosabbá válik, óránként 8 tonnával több gőzt állítunk elő, csök­kentjük a nyomásveszteséget, s egyszerűsítjük a manipulációt. Az új módszer nagybani alkalmazá­sát idén kezdtük meg. Meg kell továbbá említenem a kombinált szemcsézett műtrágyák ún. fél-üzemi gyártását, amelynek bevezetését még a jelenlegi ötéves tervidőszak folyamán végre csehszlovák laboratóriumi kísérletek alapján.“ — Vállalatuk további fejlesztése szempontjából készül a peszticid gyártő, a gumiipari vegyszerek és a műanyag kiegészítő anyagok előállítási rész­legének építésére. Mennyire haladt előre ezen fél­adat teljesítése? „A peszticidek gyártásához műszaki terveket a bratislavai Agrokémiai Technológia Kutatóintézete dolgozta ki. A másik említett két termék gyártá­sának műszaki tervét viszont a bratislavai J. Di­mitrov Vegyiművek Organikus-technológiai Kuta­tóintézete hozta létre. A műanyag kiegészítő gyár­tásának kutatása a Szovjetunió szakembereinek közreműködésével zajlott le. Az alapismeretek pontosabbá tétele érdekében jelenleg építjük az ún. félüzemi gyártóvonalat, amely munkálatokat még idén befejezzük.“ — Tulajdonképpen mi a célja a peszticidek gyártásának? „Ennek üzembeh'elyezésév'él mindenekelőtt kül­földről való behozatalunk csökkentését és mező­­gazdaságunk szükségleteinek kielégítését tartjuk szem előtt. Az említett további két feladat a KGST országok integrációs gyártási programjából. ered. Gyártási programunk bővítésével párhuzamosan készítjük elő a hulladék szennyvíz tisztítására szolgáié állomást, ami kétség kívül legnagyobb sikereink egyikének számít majd.“ A tájékoztatásból kitűnt, hogy vegyiparunk igye­kezete mezőgazdaságunk ellátására is nagyará­nyúén kiterjed. A gyúr ilyen értelemben a nagy hektárhozamok elősegítésének forrása. Sluka József a Zorában kozott ki ez az egész évben tartó versenymoz­galom, melynek kézzelfogható eredménye kö­ze! 7 millió korona, amit elsősorban nyers­anyag-megtakarítással értek el. — Hogyan lehet egy ilyen gyárban takaré­koskodni a nyersanyaggal? Kevesebb kakaó­port és cukrot tesznek a csokoládé-masszába? — vetem közbe kissé ironikusan. Müller mérnök először sértetten villantja rám tekintetét, majd, elmosolyodik. — Természetesen nem a vásárlók kárára ta­karékoskodunk. Ez közönséges csalás lenne. Takarékoskodni például a csomagoló anyagok­kal lehet és kell, vagy mondjuk a munkafolya­matok ésszerű csoportosítása „hoz“ jelentős megtakarítást. Közel 100 ezer koronát 'eredmé­nyezett az ifjúsági szervezet okos kezdeménye­zésé is. Készenléti rakodó brigádokat szervez­nek szombat- és vasárnapokon — önkéntes ala­pon. így nemcsak a vagonok „állás-diját“ nem kell fizetnünk, de az egész szállítás üteme­sebb. Néhány év? — ez 1/ az áruminőség javulá­sát mutatja — már exportra is dolgozunk. Év­röl-évre több külföldi kereskedelmi vállalat érdeklődik gyártmányaink iránt. Ez önmagában is kötelez. — A közel- és távolabbi jövőre vonatkozó terveink? Azt hiszem sem elégedetlenségre, sem panaszra nincs okunk. Tudatosítjuk azon­ban, hogy tovább kell lépnünk nekünk Is. Első­sorban a minőség további folyamatos javítására gondolunk_itt.:. — mondja búcsúzóul kísérőm. Kifelé menet a gyár zsúfolt udvarán egy tíz­dekányi csokoládé-mackót nyom a markomba — emlékül. Még a kapun Innen Jóízűen bele­harapok, hogy fájdalmasan szisszenjek: meg­feledkeztem már hetek óta lyukas fogamról. — Ja, kérem! — int mosolyogva Müller mér­nök — erről már mi nem tehetünk. (pálházy) Szabó Júlia, Pastierovó Mária és Kárász Mária a söprűcirok osztályozása közben. Két 85 éves szövetkezeti tag, Szabó Imre és Gyepes Balázs. Ha a látogató a pohranicel Gyózéh mes Február Efsz Dolné Obdokovlce-1 részlégére érkezik, az irodaház alag­sorában egy kis söprűkészítő üzemet talál. Szorgos kezek osztályozzák a A kész söprű kiálló alsó növényszá­lainak egyengetését Gyepes Mária végzi. • (A szerző felvételei) söprflcirkot, formálják a söprőt, gon­dosan összevarrják a nyélre helyezett köteget, vagyis igyekeznek, hogy a vásárló elégedett legyen. Vajon milyen indítékok segítették’ elő a söprűkészítő- üzem létrehozását?. A szövetkezet vezetőségé azon tű­nődött, hogy milyen munkát adhatna a növénytermesztési munkacsoport tagjainak holt idényben, mindenek­előtt a téli hónapok folyamán. Ekkop született az ötlet, miszerint legegysze­rűbb megoldási lehetőségnek a seprűd készítést találták. A liostovái részle­gen tavaly 15 hektáron söprflcirkot vetettek. A termést itt magtalanítoN ták és tisztított állapotban átadták obdokovicet üzemüknek. Harmincnál több szövetkezeti dolgom zó naponta 250—300 háztartási söprűt állít elő. Készítményeik minőségé jóí s beszélgetés közben az üzem dolgo­zói nem felejtik kihangsúlyozni: „ffi* leg azért, mível ötsorosán varrjuk őket“. A kezük alól kikerülő söprűit iránt így nagy az érdeklődés. A tava­­lyl ciroktermésből megközelítőén 13 ezer söprűt készítenek, miáltal a sző. vetkezet 260 gzer korona bevételt ér el. Ha olvasónk háztartásába új söprő kerül, lehet, hogy ez éppen felvétem lünkön megörökített szövetkezeti doh gozók keze: alól került ki, Matfs 9,

Next

/
Oldalképek
Tartalom