Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)

1976-12-31 / 52. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1876, december 3f. VETSEGI л szőve ткнете fÖL DMÜVfSEK S2ÖVETSÉGÍHEK FÓRUMA A szövetkezetek földhasználati jogáról Lapunkban már korábban Ismertettük az új szövetkezeti törvényt és a földhasználati törvényt, ez azonban az általános ismertetés kereteit nem haladta meg. Ezért talán szükséges a rendelkezések konkrétabb és bővebb taglalása. A MINTAALAPSZABÄLYOKÁT tartal­mazó 137/75 számú kormányrendélet 8, cikkelye világosan kimondja, hogy a szövetkezet köteles földjeit rende­sen megművelni, kellőképpen haszno­sítani és fokozni termőképességét. Ha tqhát kötelessége rendesen megmű­velni, nyilván távlati szempontból sem fengedhető meg a földalap elhanyago­lása, valamint a földhasználat megvo­nása. E szempontból figyelmet érde­melnek azok a rendelkezések, ame­lyek a földhasználati jog átruházását szabályozzák. Utalhatunk egyben a szövetkezeti alapszabályok 68. cikke­lyére, amely ugyancsak kihangsúlyoz­za; a szövetkezet köteles úgy eljárni, hogy a szövetkezeti vagyont, tehát a földterületet is maradéktalanul, cél­szerűen és gazdaságosan kihasználja. A szövetkezet a használatában lSvő földterületet csupán kivételes és ki­zárólag a törvényben feltüntetett ese­tekben adhatja másnak használatba. Ezzel kapcsolatba le kell szögezni, hogy azt a földterületet, amit a szövet­kezet használ az új törvény hatályba­lépése óta semmilyen körülmények között nem lehet magánhasználatba adni, még a talaj műszaki-gazdasági rendezése' (HTÚP) keretében sem. De vessünk egy pillantást arra, mikor válhat meg a szövetkezet a földhasz­nálattól. 1. A szövetkezet a használatában levő mezőgazdasági földterületet in­dokolt esetben a jnb előzetes hozzá­járulásával szerződésileg átadhatja más szocialista mezőgazdasági üzem­nek. Ez esetben rfendesen megművel­hető földekről van szó. (Ilyen eset állhat fenn, ha a földterület nagy tá­volságra fekszik, megközelítése ne­héz, esetleg megművelését egyéb ok, akadályt képező folyó, távoli híd gá­tolja, és így megművelése a szövetke­zet szempontjából nem kifizetődő. 2. Ha nehezen megközelíthető a földterület, illetve erősen lejtős s így gépi megművelése körülményes vagy veszélyes',- esetleg művelésre alkal­matlan mocsaras, rossz minőségű ta­lajról van szó, úgy ismét a jnb előze­tes hozzájárulásával az ilyen területgt a szövetkezet más szocialista üzem­nek adhatja át vagy mezőgazdasági célokra, esetleg egyéb célra is. Ugyan­így előzetes hozzájárulással az ilyen területet egyes társadalmi szerveze­teknek is átadhatja, előre meghatáro­zott célú felhasználásra (például kis­­kertészkgdők használatába, rekreációs célokra stb.j. Ezeket a rendelkezéseket a mező­­gazdasági szövetkezeti törvény tartal­mazza. Ha azonban nem a szövetke­zeti tag által használatba adott, tár­sított földterületről van szó, úgy a földhasználati jogot érintő 123/75 szá­mú törvény értelmében kell eljárni, de ez esetben is csupán a jnb előze­tes engedélyével lehet az ilyen föld­területet más szocialista üzemre át­ruházni. Ezzel kapcsolatban felmerülhet a kérdés, hogyan kell értelmezni a ta­laj műszaki-gazdasági rendezéséről szóló (27/58 számú) rendelet megha­tározásait, amely 17. paragrafusában kimondja, hogy ha a területrendezés során nem szövetkezeti tag tulajdonát képezett földterületet sajátítanak ki, úgy helyette másutt kell neki kárpót­lást biztosítani. Ez esetben is érvé­nyesül az a jogrend, hogy a később kiadott törvény hatálytalanítja a ko­rábban kiadottat. Az említett 27/58 számú rendeletét ugyan nem hatály­talanították, viszont a 122/75, vala­mint a 123/75 számú törvény már nem engedi meg, hogy az olyan földterü­letet, amit a szövetkezet használ, bár­milyen jogcímen magánhasználatba adhatna. Ennek alapján tehát, ha vég­­rlhajtják a talaj műszaki rendezését s ebbe magántulajdont képező terű­­let (tehát nem szövetkezeti tag tulaj­donában levő földterület) esik, úgy a magánszemély a szövetkezettől kár­pótlásul nem igényelhet földterületet. Aki behatóbban' foglalkozik a szö­vetkezet alapszabályaival, esetleg rá­mutathat az alapszabályok 2. cikke­lyének 3. bekezdésére, amely kimond­ja, hogy a szövetkezet a jnb hozzá­járulásával másra ruházhatja a szá­mára felesleges, illetve az általa fel­­használhatatlan vagyonát. Ha ennek értékd meghaladja a 3000 koronát, úgy a taggyűlés, illetve a küldöttek testületének határozata alapján ilyen vagyonát más szocialista üzemre, esetleg polgári személyre ruházhatja. Igen ám, de itt nem mezőgazdasági földterületről, hanem kifejezetten va­gyonról van szó. A mezőgazdasági földterület használati jogát a szövet­kezet csakis a fentebb ismertetett jogszabályok alapján ruházhatja át másra. Magánszemélyeknek a szövet­kezet eladhat házat, beltelken épített garázst, egyéb ingatlant és ingót, a­­melyeknek átruházását magánszemé­lyekre a törvény határozottan nem tiltja (viszont nem adhat el magán­­személyeknek erőgépet, traktort, gép­jármüveket). i Van itt azonban még egy fogalom, amit szintén tisztázni kell. Akad még elég sok szövetkezet, ahol a tagoknak használatba adott háztáji földek rend­szere dívik. Emellett tagadhatatlan, hogy a háztáji földterület nélkül gaz­dálkodó szövetkeztekben továbbra is megművelik a háztáji gazdálkodás maradványaként kimért 5—10 áras szőlőket vagy más kisebb földterüle­teket. Illő tudni, hogy az ilyen ház­táji vagy annak maradványaként a tag által művelt földterület, tehát a szőlő sem tekinthető az illető tulaj­donának vagy birtokjoga alapján él­vezett használati tárgynak, mivel ki­zárólag a szövetkezetét illeti e terüle­tek használati joga. Ez világosan ki­tűnik a törvény azon rendelkezéséből, amely szerint a tag minden mezőgaz­daságilag megművelhető földjét köte­les a szövetkezet használatába adni (kivéve a családi házhoz tartozó ker­tet, mind beltelket). Ha a szövetkezet a tagnak meg is hagyta a háztáji föld, illetve a szőlő egyéni használatát, ez kizárólag a szövetkezet használati jo­gán alapul s ezért semmilyen körül­mények között még a talaj műszaki­gazdasági rendezésével kapcsolatban sem lehet földterületet magánhaszná­latba, illetve más terület helyet kár­pótlásként magánszemélynek átadni. Ismételten hangsúlyozni kell, hogy a szövetkezet minden esetben, amikor az általa használt földet (beleértve a háztájit vagy annak maradványait) más szocialista üzemre, illetve ki­használhatatlan területeknek a kis­­kertészkedők szervezetére történő át­ruházása esetében köteles előzőleg a jnb hozzájárulását beszerezni, mert minden, a törvényes rendelkezések megkerülésével kötött szerződés sem­mis és ilyen esetben az érdekelt felek semminemű jogot, illetve kártérítési igényt nem formálhatnak. Dr. K. ö. Az egyezség alapján A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének gaiántai járási bizottsága szorosabb baráti kapcsolatot létesitett az SZFSZ trebisovi járási) bizottságá­val. Megegyeztek abban, hogy a két járás szövetkezeti tagjai számára le­hetővé teszik kölcsönös tanulmányutak rendszeresítése által közelebbről megismerkedni az egyes szövetkezetek gazdálkodásával. Egyszóval glhatá rázták, igyekeznek egymástól minél többet tanulni. Nemrég egy 24 tagú küldöttség lá­togatott el Trebišovból a gaiántai já­rásba. Az SZFSZ járási bizottságán a kedves vendégeket Rózsa Károly, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége gaiántai járási bizottságának titkára fogadta. Tájékoztatta a vendégeket a járási bizottság tevékenységéről, a téli időszakban kifejtett politikai­­szervező munkájáról. A trebišovi járásból érkezett szö­vetkezeti dolgozók ellátogattak a Sa­lai (Vágsellyei) Barátság Efsz-be, a­­hol a rögtönzött tapasztalatcsere során a termelés fokozásának lehetőségei felől érdeklődtek. Különösen a préselt takarmányok előállításának gyakorlati módszere keltette fel figyelmüket. A Salai szövetkezét az idei év elején kezdte meg a préselt takarmányok ké­szítését és e rövid idő is elég volt ahhoz, hogy a járási méretű szocia­lista versenyben már ma az első hely­re kerüljön. Az év folyamán eddig összesen több mint 300 tonna préselt -takarmányt készítettek. A vendégek ellátogattak a szövet­kezet nagy befogadóképességű sértés­­hizlaldájába. De kiváncsiak voltak a baromfitelepre is, mivel a Salai szö­vetkezet nagyban foglalkozik broiler csirkék nevelésével. A vendéglátók nem rejtették véka alá, hogy novem­ber végéig a tervezett 960 mázsa ba­romfihús helyett már 1130 mázsát ad­tak el a galantai baromfifeldolgozó üzemnek. így minden reményük meg­van arra, hogy egész évi feladatukat e téren lényegesen túlszárnyalják. A trebiSovi vendégek ezt követően meglátogatták a mostovái (hidaskür­ti) Vörös Csillag szövetkezetei, ahol különösképpen a jól szervezett szo­cialista verseny eredményeivel ismer­kedtek meg. Ebben a szövetkezetben szép eredményeket érnek el a libate­nyésztésben, a kislibák keltetése te­rén. Évente vagy 60—70 ezer kislibát keltetnek és szállítanak Szlovákia kü­lönböző szövetkezeteibe. A vendégek nagyszerű tapasztala­tokkal gazdagodva tértek haza a ga­lantai járásból. Krajcsovics Ferdinánd Ide 11 oszeru az oktatás Hogyan növeljük mezőgazdaságunk hatékonyságát? Mit tegyünk a vesz­teségek csökkentése érdekében? Miképp lehet az adott tényezők célszerű kihasználásával fokozni a termelés hasznosságát? Megannyi kérdés, amelyre! választ a sokrétű mezőgazdasági kutatómunkából leszűrt ismere­tek adhatnak. A kutatás tapasztalataiból a további fejlődés irányára utaló távlatokat szemléltetően a haladó tapasztalatok tévéiskolája mutatja be. A jogász válaszol Ki lehet az efsz tagja? Hogyan rendezzük a nem tagként dolgozók viszonyát a szövetkezettel? A topofőanyi járásban a ludanicei székhellyel mű­ködő Május X Efsz vezetői egy érdekes kérdésben kértek tanácsot. Nézeteltérés támadt ugyanis a nyug­díjasok tagsági viszonyának elismerése kérdésében, akik valamely ipari üzemből mentek nyugdíjba és jelenleg a szövetkezetben dolgoznak, habár nem tagjai az efsz-nek. * Á 122/1975 Zb. számú, mezőgazdasági szövetkezeti törvény 112. §-ának 2. bekezdése értelmében, ha 1976. január 1-e után olyan személyek dolgoznak a szövet­kezetben, akik eddig nem voltak tagjai, és a szövet­kezettel munkaviszonyban sem álltak, illetve más mun­kajogi kapcsolat sem létezett közöttük, úgy a szövetke­zet őket — amennyiben feladatainak sikeres teljesítése érdekében az ilyen személyek munkájára igényt tart — 1976. október 31-ig köteles felszólítani arra, hogy a szövetkezettel munkaszerződést kössenek, illetve a munkaviszonyon kívül végzett munkáról enyezséget ír­janak alá, ha olyan munkáról van sző, amit a szövet­kezetben munkaviszony, esetleg más munkajogi kapcso­lat alapján végezhetnek. A szövetkezeti tagság létrejöttéig, esetleg a munka­­viszony vagy egyéb munkajogi kapcsolat megkötéséig, de legkésőbb 1976. december 1-ig az ilyen személyek munkakapcsolatát úgy kell elbírálni, mint a szövetkezeti tagok munkaviszonyát. E határidő után ezek a szemé­lyek tovább nem végezhetnek munkát a szövetkezetben, amennyiben nem lettek vagy nem válnak a szövetkezet tagjaivá, illetve dolgozóivá. (112 §, 3. bekezdés.) A szövetkezeti tagság ilyen rendezésével függnek ösz­­sze az említett 122/75 Zb. számú, mezőgazdasági szö­vetkezeti törvény 15. és 16. §-ának meghatározásai, amelyekben lerögzítették, hogy a szövetkezet tagja le­het minden olyan csehszlovák polgár, aki betöltötte a tanköteles kort. A tagság írásbeli jelentkezés alapján, a szövetkezet által a .tag felvételéről szóló végzés által nyílik meg. A mezőgazdasági szövetkezeti törvény nem zárja ki a földművesszövetkezeti tagságot olyan pol­gároknál sem, akik nyugdíjat élveznek. Rendes tagsági viszony alakul ki, ha az ilyen nyugdíjas felvételre je­lentkezik és a szövetkezet szerve a jelentkezést .elfo­gadja. Pártunk és kormányunk sokéves igyekezetének ered­ményeképpen kiegyenlítettük a szövetkezeti földműve­sek életfeltételeit a többi dolgozó feltételeivel. Ez kellő alapot teremtett ahhoz, hogy az új törvény minőségileg új alapokon rendezz® az egységes földművesszövetke­zetek és tagjainak munkajogi kapcsolatát. Az új ren­dezés minőségi változása főként abban keresendő, hogy a szövetkezeti földművesek munkajogi helyzete nagy­ban megközelíti a többi dolgozó helyzetét. Az említett rendelkezések (a törvény 112. §-a) konk­rét formában adják e probléma megoldásának lehető­ségét. A szövetkezetek munkajogi kapcsolatainak új rendezése előnyös helyzetet teremt azáltal, hogy rend­szeresítette a munkafeltételekről szóló egyezség új in­tézményét. (Mintaalapszabályok 47. cikkelye és a tör­vény 47. §-a.) A szövetkezet minden tagja, esetünkben tehát a nyugdíjas is, ha szövetkezeti taggá válik, a me­zőgazdasági szövetkezeti törvény rendelkezései érteimé-' ben ilyen szerződést köt szövetkezetével a munkafelté­telekről. E nyugdíjasok esetében azonban célszerű, hogy az egyezség a törvényben foglalt feltételeken kívül részletes megegyezést tartalmazzon a munkatevékeny­ség terjedelméről, hogy ez megfeleljen a dolgozó nyug­díjas egészségi állapotának. Ezen kívül az olyan nyug­díjasoknál, akik a rendelkezésekben meghatározottnál nagyobb nyugdíjat kapnak (a szociális biztosításról szó­ló 135/1975 Zb. számú rendelet) a munkatevékenység terjedelmét és az egyes munkakötelésség idejét naptári évben rögzíteni kell, nehogy a nyugdíjösszeg csökken­tésére kerüljön sor. Ezt szintén a munkafeltételekről szóló szerződésben kell rögzíteni. Szövetkezeteinknek, különösen az idénymunkákban minden dolgos segítőkézre szükségük van. Ezért igen he­lyes lesz, ha a tagsági viszony kérdéseit szövetkezeteink az új törvény rendelkezései alapján oldják meg. Ezál­tal kellő biztonságérzet alakulhat ki mind a szövetkezet tisztségviselői és vezetői, mind az egyes szövetkezeti tagok között. JUDr. M. Ö. A téli tenyésznyugalom kezdetén több szövetkezetben érdeklődtünk a­­felől, hogyan kezdték meg a szövet­kezeti munkaiskola keretében szerve­zett szakmai oktatást. A válaszok alapján kialakult kép általában azt mutatja, hogy igen sok helyen az idén is később kezdték meg a téli iskolázás évfolyamát. Ezt az okozta, hogy a kedvezőtlen Időjárás hátráltatta a ku­korica és a cukorrépa betakarítását, valamint a szántással is elmaradtak Viszont örvendetes, hogy egyre na­gyobb azoknak a száma, akik a szö­vetkezeti tagok szakmai továbbképzé­sének ezt a formáját helyesnek, hasz­nosnak ismerik el, s nem tartják te­hernek. A szövetkezeti munkaiskola a haladó tapasztalatok tévéiskolája a Szövetkezeti Földművesek Szövetségé­nek idei téli kampányában is élhelyet foglal el. Az SZFSZ szerveinek elsőd­leges feladata az oktatás megszerve­zésében kapcsolatban mélyebb értel­met adni a tudomány-kutatás-termelés progresszív folyamatának. Igyekeze­tük arra irányul, hogy kiküszöbölje­nek minden zavaró jelenséget, mely a szövetkezeti tagok továbbképzésének kibontakozását, az oktatás minőségi javítását gátolja. TALPRAESETT KÉRDÉSEK Ä kolárovol (gűtai) szövetkezetben az oktatási felelőst, KISS ISTVÁN elv­társat az üzemi pártszervezet elnökét kérdeztük meg a szövetkezeti munka­iskola menetéről. Előré kell bocsáta­ni, hogy ebben a szövetkezetben ta­valy igen szép eredménnyel zárták az oktatási évet. — Szövetkezetünk négy részlegen folyik az oktatás, amelyben 1400 ta­gunk közül 750-en vesznek részt — mondta Kiss elvtárs. — Az egyes té­mákra saját körünkből nyertünk meg előadókat s így az oktatás jó előké­szítései s az előadások tervszerű, pon­tos megtartása biztosítottnak tekint­hető. Az eddig megtartott két előadá­son a részvétel igen kedvezőnek mondható. A résztvevők száma a 00 százalékot meghaladta, habár az őszi munkákat még teljes ütemben végez­tük. A haladó tapasztalatok tévéisko­lájának adásait is sokan nézik. Ezt az is bizonyítja, hogy különböző kérdé­seket tesznek fel a látottakkal kap­csolatosan. Ezzel alaposan felcsigázta kíván­csiságomat. Vajon mi lehetett az, ami a haladó tapasztalatok tévéiskolájá­nak megtekintései során a dolgozók­ban bizonyos visszhangot váltott ki. — Hogy csak egyet említsek — folytatta Kiss elvtárs — többen is megkérdezték: mikor lesz nálunk is úgy, amint azt a tévéadásban látták, hogy az állatgondozók a tehénistálló­ban fehér köpenyben dolgoznak. Ná­lunk ugyanis az istállók többsége ré­gi épület, ahol a gépesítés alig mond­ható korszerűnek. Tehát az itt alkal­mazott munkamódszerek is a hagyo­mányosak. Ilyen kérdésre bizony ne­héz kielégítő választ adni, habár dol­gozóink jói tudják, hogy minden lehe­tőségét kihasználunk a munkakultúra fokozására. Viszont a tagok által fel­tett kérdések arra engednek követ­keztetni, hogy a látottak és hallottak felett behatóbban elgondolkoznak s maguk is keresik a hatékonyabb és korszerűbb munkavégzés lehetőségeit. A kolárovoi szövetkezet — amint azt LECZKÉSI ISTVÁNTÓL, az efsz közgazdászától megtudtam — komoly erőfeszítéseket tesz a tagság szociális igényeinek kielégítésére. Üzemi kony­hájuk naponta vagy 300 személyre fő§. A kiadós, ízletes ebédet az egyes részlegekre, farmokra is kiszállítják, Nyáron naponta 400—500 az étkezők száma. Az .egész év folyamán az egye­dülálló és arra rászoruló nyugdíjas tagjaiknak is lehetővé teszik, hogy az üzemi konyhán olcsón étkezzenek. MI A HELYZET MÁSUTT A közeli, mondhatnám szomszédos Zemnéi (szímői) Haladás Efsz-ben BALOGH LÁSZLÓ elnöktől érdeklőd­tünk az iskolázás felől. — Sokat ad számunkra a szövetke­zeti munkaiskola, — kezdte Balogh elvtárs — hiszen rengeteg új lehető­séget, módszert ismerhetünk meg a munkaiskola és a haladó tapasztala­tok Jévéiskolájának anyagaiból. Szö­vetkezetünkben már 1972 óta szorgal­mazzuk és gyakorlatilag alkalmazzuk a gépek csoportos bevetésének mód­szerét. így a termelékenység jelentő­sen növelhető. Az új módszerek alkal­mazása során jó együttműködést lé­tesítettünk más üzemekkel a tojáster­melésben. Igyekszünk minden lehető­séget kihasználni^ a termelés fokozá­sára. Ennek keretében Podhajskéban az ottani termálforrások meleg vizé­nek felhasználásával bővítjük és ja­vítjuk kertészetünk termelését. Véle­ményem szerint, a szövetkezeti mun­kaiskola egyik pozitívuma, hogy a dolgozók érdeklődését felkelti az új iránt. Az iskolázás megszervezésé ILLÉS LÁSZLÓ elvtárs, a szövetkezet sze­mélyzeti- és káderfelelősének hatás­körébe tartozik. Tőle kérdeztük, ho­gyan kezdték az idei oktatási évet. — Szövetkezetünkben 580 tagot so­roltunk be a felnőttoktatás e rend­szerébe. A szövetkezeti munkaiskola keretében eddig megtartott két téma előadása elérte célját, a részvétellel elégedettek lehetünk. Minden előadás után élénk vita alakult ki. Tehát a hallgatóság aktívan vesz részt az is­kolázáson. Néhány különösen fontos termelési témát januárban négynapos iskolázás keretében vesznek át. Ezt az iskolá­zást Piešfanyban rendezik 120 tagjuk számára. Remélhetőleg az említett szövetké­zetekben, valamint Dél-Szlovákia ösz­­szes eféz-ében is a szövetkezeti mun­kaiskola mindenütt meghozza a tőle várt eredményt és hozzájárul mező­gazdasági dolgozóink szakképzettsé­gének további bővítéséhez. Hiszen ez a legfontosabb, az elsődleges cél. (obenau)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom