Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)

1976-12-25 / 51. szám

Uj elismeri ribiszkefajták—

A CSSZK és az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma Állami Fajtaminősítő Bizottságának gyümölcsé - szeti albizottsága márciusi ülésén két új fajtával (Rondóm, Jonkheer van Tets) egészítették ki a hazai termesztésre engedélyezett ribiszkefajták jegyzékét.

A Rondom holland származású, közepesén buja növekedésű, pírosgyümölcsű ribiszkefajta. Vaskos vesszőkből álló, tömör, kerekded bokrot, közepesen nagy, sötétzöld szfnű, fénytelen leveleket fejleszt. Vesszőin sö^ rün helyezkednek el a közepesen hosszú vagy hosszú, tömött fürtök. Sötétpiros színű bogyói nagyok, kiegyenlítettek, lédúsak, mértékletesen savanykás Ízűek és zamatosak.

Körülbelül 10 nappal korábban érik, mint a Heinemann piros korai, így jól kitölti a korai és a kései fajták érése és szedése közti időszakot, lehetőséget nyújtva a szüretelésí csúcsmunkák elkerülésére, a betakarítás folyamatossá tételére. Betakarítása igen könnyű, tehát nagyüzemi telepítésre Is alkalmas.

Elsősorban a humuszban gazdag, jó vízellátottságú és védett területeken ajánlatos telepíteni, lehetőleg sűrűbb kötésben. Egészséges növekedésű fajta. Ha a fagyok nem tesznek kárt a virágokban, igen korán termőre fordul, rendszeres és gazdag hozamot nyújt.

Hátránya, hogy a szokásos eljárásokkal (fásdugványozás] csak nagyon nehezen szaporítható. Ezt a rossz tulajdonságát ősétől, a szintén rosszul szaporítható Ribes multiflorumtól örökölte.

Másik újonnan elismert tánk a Jonkheer van Tets.

Szintén holland származású, pirosgyümölcsű ribiszke. Erős vezérvesszőket, ritkább, enyhén szétterülő bokrot, közepesen nagy, világosabb zöld leveleket fejleszt. Hosszú fürtjei közepesen tömöttek, élénkpiros bogyói nagyok, kiegyenlítettek, mérsékelten savanykás ízűek, zamatosak. A bogyókból erősen színező, sötétpiros lé nyerhető.

A legkorábban virágzó és érő fajták közé tartozik. Ha a fagyok nem tesznek benne kárt, minden évben gazdagon terem. A telepítést követő negyedik évben hozza első, gazdasági szempontból jelentős termését. Nagyüzemi telepítésre is alkalmas. Jó táperőben levő, humuszban gazdag, jó vízellátottságú földet, tavaszi fagyoktól védett területet igényel. Egészséges növekedésű, fásdugványozással jól szaporítható. A leggazdagabb termést nyújtó fajtáink egyike.

Befejezésül még annyit: jó tudni, hogy a bizottság egyúttal kirekesztette az engedélyezett fajták jegyzékéből a tizenkét évvel ezelőt elismert, Csehországból származó Karlštejni piros ribiszkefajtát. Ez a gyenge vesszőt nevelő, igen szétterülő bokrot fejlesztő és szerény hozamot nyújtó fajta már nem felel meg a követelményeknek. (kJ

Kínai kel

A kötöző vagy endívía salátára emlékeztető, hazánkban kevésbé elterjedt kétéves növény. Tulajdonképpen a káposztafélék közé tartozik, de a kertészeti gyakorlat a levélzöldségek sorában tartja számon.

Kínai kel fejlett Ievéizetének keresztmetszete.

A hazai szakirodalom szerint augusztus közepétől szeptember derekáig vethető, négyzetméterenként 30 gramm kénsavas ammóniával, 20 gramm 40 százalékos kálisőval és 25—30 gramm szuperfoszfáttal, esetleg 40—50 gramm kombinált trágyával (pl. Cererit) megtrágyázott földbe, 40 cm sortávolságra, később 25—30 cm tőtávolságra egyelve. A külföldi, például a magyar szakirodalom június—júliusi vetést ajánl. Abban viszont megegyeznek a vélemények, hogy a tavaszi vagy korai nyári vetésű kínai kel — a hosszúnappalos termesztési viszonyok hatására — még a fejek kinevelése előtt felmagzik.

A kínai kel jól tűri a mérsékelt fagyokat, sokáig helyén maradhat, később pedig a földlabdával kiemelt növényeket, esetleg a levágott fejeket nedves homokba ágyazva tárolhatjuk. Helyes tárolás esetén még januárban Is fogyaszthatunk friss kelt. Hazánkban két elismert fajtát (Pekingi és Kínai) tartunk nyilván. Az utóbbi a jobb. —r—

Európában őshonos, égy méteresnél is magasabbra növő, felálló, lombhullató, minden részében mérgező anyagokat tartalmzö cserje. A kertészek körében közkedvelt, gyakran a kiskertekben is megtalálható. Kora tavasszal, még lombfakadás előtt nyílik. Erős Illatú, élénk rózsaszín vagy fehér virágcsomói a vesszők oldalán helyezkednek el. Hosszúkás, ékvállú levelei csak elvirágzás

Farkas

boroszlán

után jelennek meg az ágcsúcsúcsokon. ősszel piros termésével diszít. A zord viszonyokat is jól tűri. Megtalálható például a nyirkos levegőjű, sűrű hegyi erdőkben is, de nehezen szaporítható. Virága bódító illatú, bogyói csípős, égető fájdalmat kiváltó ízűek.

tott drogként tartották nyilván. A középkorban kígyőmarta betegeket gyógyítottak vele. Sőt! Még belső kezelésre is felhasználták, ami gyakran igen súlyos hátbántalmakat okozott Korunk orvostudománya a növény kérgét is csak ritkán használja fel, főleg reumatikus fájdalmak enyhítésére szolgáló kenőcsök és ragtapaszok készítésére.

A növény a már említett roezerin hatóanyagon kívül még dafnínt is tartalmaz; ami szintén mérgező az emberre nézve. Mindezért a növény semmilyen formában nem alkalmas házi használatra! Ezt mindenkinek tudatosítani kell, aki farkas boroszlánt ültet a kertjébe. Mert sajnos, még napjainkban is előfordulnak tudatlanságból eredő mérgezések. A népgyógyászat még sokhelyütt felhasználja ezt a növényt, főleg a reumatikus betegségek gyógyítására. Persze csak külsőleg, de még így is előfordulnak mérgezések.

A felnőttek vigyázva kezeljék, metsszék a cserjét, de főleg a gyermekekre ügyeljenek,

A farkas boroszlán kora tanehogy rágcsálják a letört ágavasszal és késő ősszel kertünk kát vagy megegyék a vonzó igazi dísze, valóban gyönyörű piros bogyókat! látványt nyújt. De legalább Mérgezés esetén a bőrön kiolyan mérgező, mint amilyen ütések, hólyagok vagy fekélyek szépl Ezt^ soha nem szabad keletkeznek, a szájon át a szem elől téveszteni. Már a szervezetbe jutó növényi nedv virágillat intenzív belégzése is pedig égető fájdalmat, erős erős fejfájást okozhat, ezért — nyálfolyást, komoly gyomor- és bármenny íré' tetszik — soha ne bélgörcsöket vált ki, amit gyavigyünk virágzó ágat a lakáskori gs ^ő hányás, hasmenés ba. Meg azért se, mert az ág követ. A mérgezett személy viletörésekor növényi nedv ke- zeletébe véT keveredik. Erős rülhet ä bőrünkre, s э nedvben rnrrpp7r<? p*»ptrn Я7 рр£ч7 levő mezerin nevű anyag a sér- emésztőrendszer elfekélyesedtetlen, egészséges bőrt is in- bet. A mérgezés tüneteinek gerll, károsítja. észlelésekor azonnal fordul-A növénynek csupán a kérge junk orvoshoz, mert a késlekenem tartalmaz mérgező anyadés emberi életbe kerülheti got, ezért azt valamikor közismert, széles körben hasznos!Dr. NAGY GÉZA

Vass István — merő kedvtelésből — csaknem tíz éve foglalkozik díszmadarak tenyésztésével. Egyetlen lóri papagájjal kezdte, ma meg több mint félszáz madárka esivitel a szerény voliérben és a lakásban szinte mindenütt megtalálható, tetszetős kivitelezésű, kisebb-nagyobb kalickákban.

' — Kiismeri magát ennyi madár között? — kérdeztem vendéglátómat, miután megtekintettem népes állományát.

• — Megvallom, kezdetben bizony apró cédulákat kellett, erősítenem a kalickákra, hogy eligazodjam valahogy az „albérlőim“ között. A szakkönyveknek, szaklapoknak köszönhetem, hogy ma már nincsenek ilyen problémáim. De más jellegűek is csak ritkán. Nemcsak a madarak nevét tudom, hanem azt is, milyen környezetben szeretnek, mikor és hogyan költenek, milyen gondossággal nevelik fiókáikat és milyen eleséget igényelnek.

— Elárulná, melyik a kedvence?

— Tízéves voltam, amikor jóapám meglepett egy lórival. Nagyon megszerettem, órák hosszat elnéztem, hogyan illegeti magát. Sajnos, két év múlva elpusztult szegény, talán meg is sirattam. Amikor megnősültem és Erzsimmel beköltöztünk az új házba, elsőkként anyámék kopogtattak be hozzánk. Hatalmas kalickában та-a c&alcuL tcedveiaceí

gyogó, zöld-piros tollazatú, félénken pislogó madárkákat hoztak. Ma is a hegyi lórik a család kedvencei.

— Ügy láttam, jól érzik magukat a voliérben, szépen megférnek a hullámospapagájokkal. Mivel eteti őket?

— Tanultam egyet és mást a tapasztaltabb tenyésztőktől, a szakirodalomból. A lórikról tudni kell például, hogy a kemény magvakkal nem boldogulnak, mert keskeny, inkább hosszú, mint magas csőrükkel nem bírják feltörni az ilyen magvakat. Ellenben nagyon szeretik a puha gyümölcsöt, a virágok nektárját és a virágport, amit ugyancsak előszeretettel nyalogatnak. Persze állati eredetű táplálékra is igényt tartanak. Egy külföldi szakkönyvben olvastam, hogy a helyes fejlődés, a jó egészségi állapot és szaporodó képesség biztosítása érdekében vízben áztatott félkész piskóta-tortaanyagot, száraz hangyatojást, főtt rizst és sárgarépát, édes gyümölcsöt, száraz,h és csíráztatott kölest, fénymagot, zabot, napraforgót kell etetni a lórikkal. Egy másik szerző azt állítja, hogy főtt rizsből, vízben áztatott kutyatápból, valamilyen édes gyümölcsből, főtt vagy nyers tojásból, némi mészböl és vitaminkészítményből készített, mixerben eldolgozott és kiadó san megcukrozott pépes alaptakarmánnyal érhető el a legjobb eredmény. S ő már a mézre is gondoltI Mézes vízzel itatja a lórikat. Három deci vízben egy deci mézet old föl.

— Ez az elmélet. Es a gyakorlat?

— A különféle forrásból származó ismereteimet hasznosítva igyekszem a lehető legjobban ellátni kedvenceimet. Ügy gondolom, hogy az alapfontosságú eledelek közül nem szabad hiányoznia az érett gyümölcsnek, méznek, cukornak, tejnek, piskótának a hangyatojásnak, a csecsemőtápnak és a zöldeleségnek. Naponta két ízben etetem a lórikat mindig folyékony vagy kásaszerű, de feltétlenül friss keverékkel. A

napi adagot, a keveréket mindenki saját belátása szerint készítse úgy, hogy madarai jót érezzék magukat, jól költsenek és ne hanyagolják el fiókáikat. A kettévágott édes gyümölcs, főleg alma, körre, esetlég banán, narancs vagy füge (ez már drágább mulatság) soha ne hiányozzon a voliérbölt

— Említette, hogy zöldeleség is kell a lóriknak. Milyen?

— Kora tavasztól késő őszig rendszeresen annyi zöldet adok, amennyit el bírnak fogyasztani a madarak. Főleg apróra vágott csalánlevelet és spenótot etetek, de nagyon jól hasznosítható például a zeller zöldje, a gyermekláncfű, az uborka (ezt minden díszmadár kedveli) és a paradicsom is. Gyakran teszek a voliérbe gyümölcs]agallyat, mert a lórik nagyon szeretik rágcsálni. A fiatal hajtásokat általában maradéktalanul elfogyasztják. E- gyéb fák (pl. fűz, hárs, mogyoró) fiatal ágait is élvezettel rágcsálják.

Igen fontos, hogy szakszerűen végezzük az itatást is. Mézes vizen kívül Igen szívesen fogyasztják a lórik a gyümölcslevet, a szörpöket, a tejet, nagyon szeretik a kompótot, a pudingot, a cukros tojást, és sok vizet kívánnak. Fürödni is szeretnekI Az állati eredetű eleségek közül talán a lisztbogár lárváját, a lisztkukacot kedvelik a leginkább.

(kg)

Régi jó szokás, hogy év végén mérlegre helyezzük egész évi tevékenységünket, értékeljük munkánk eredményeit és a tanulságokat levonva fölkészülünk az új év általában igényesebb feladatainak teljesítésére.

Ezt tesszük most mi, kisállattenyésztők is.

Az elmúlt év döntő jelentőségű volt az egész társadalom csak az SZKSZ II. kongresszusa életében. Elsősorban azért, mert óta eltelt két év munkáját, 1978-ban került sor a CSKP XV. eredményeit és sikereit összekongresszusára, s mert pár hó- geztük, hanem alkotó kezdeménappal ezelőtt megtörtént az nyezéssel feltártuk a megoldásáltalános választás is. A „ho- ra váró problémákat és rámugyan tovább“-ra a pártkong- tattunk a kisállattenyésztés féjresszus határozata, a „kikkel lesztését segítő tartalékok köaz é)en“-re pedig a választó- vetkezetesebb kihasználásának sok eredménye adta meg a vá- szükségességére is. Dicsértünk faszt. Mindkét fontos társadat- vagy bíráltunk, ahogy a helymi politikai esemény Szövetsé- zct megkívánta, s egyben hanggünk dolgozói figyelmének kö- súlyoztuk, hogy az eiőbbrelézéppontjában állt. A legna- pés feltételezi a szakbizottságyobb figyelmet a pártkong- gok, az irányítói testület és álresszus határozatából eredő falában az egész tagság munfeladatok feltételeinkre történő kájának jobbá, színvonalasabbá lebontására, s az igényes cél- tételét. A tapasztaltnál nagyobb kitűzések eléréséhez szükséges gondot kell fordítani a politielőfeltételek megteremtésére kai-nevelő munkára és a népfordíiottuk, de aktívan kivettük szerfisítő tevékenységre is. Nem részünket a választások élőké- szabad megfeledkeznünk a szoszítéséből és lebonyolításából cialista munkaverseny széles is- körű kibontakoztatásáról és a

A szervezeti élet szempontjá- kistenyésztőknek nyújtott szolból számunkra az alapszerve- gáltatások javításáról, bővltésézetek március derekáig meg- ről sem. Az SZKSZ II. kongtartott évzáró taggyűlései, il- resszusának vándorzászlajáért Itve a kisállattenyésztők már- indított versenymozgalomban eins—áprilisban lezajlott járási már szép eredményeket érünk konferenciái is igen nagy je- el, de még mindig nem sikerült len tőséggel bírtak. Ezeken az minden járási bizottságot és összejöveteleken ugyanis nem- helyi szervezetet bekapcsolni

gyobb közkedveltségnek örvendenek, s mert az ilyen seregszemlék általában a szervezett kisállattenyésztés iránti érdeklődés növeléséhez vezetnek. A legnagyobb érdeklődés leginkább a fiatalok részéről nyilvánul meg, aminek nagyon örülünk. A jövőben mi is nagyobb gondot fordítunk a tagéi mozgalomba. Ez igen sajná- létszám növelésére; főleg a fialatos dolog, mert a versenyben talokat szeretnénk nagyobb példásan helytálló járásokban számban megnyerni a kisállata kongresszus óta lényegesen tenyésztés nemes ügyének, javult az irányítói, propagációs Megnyerni és megtartani is. és tenyésztői tevékenység. Ezért elmélyítjük az iskolák-Munkánk eredményeinek ősz- kai való együttműködést, több szegezésekor feltétlenül meg kisállattenyésztő szakkört léteken említeni a különféle kiállt- sítünk, ezeket ellátjuk kellő fásokon való részvételt, hiszen mennyiségű tenyészállattal, s ezeken a bemutatókon adunk gondoskodunk az ifjú állatbaszámot céltudatos tenyésztői rátok szakmai látókörének bőtevékenységünk sikereiről, Itt vítéséről is. cseréljük ki tapasztalatainkat, Összességében sikerrel zárult s leginkább itt gyarapíthatjuk számunkra az 1978. esztendő, ismereteink tárházát is. Az Ez azonban nem azt jelenti, idén kisáltattenyésztőink siker- hogy nem lehetett volna eredre! szerepeltek a gazdasági ap- méuyesebb. Az elkövetkező róállatok brnoi országos sereg- 1977. évben minden igyekezeszemléjén, a nitrai nemzeti és tünket a CSKP XV. és az a brnoi nemzetközi kutyakiállí- SZKSZ II. kongresszusának hatáson, az Agrokomplex ’78 or- tározatából eredő feladatok siszágos mezőgazdasági kiállttá- keres teljesítésére kell összson, sőt az Aussztriában meg- pontosítanunk, hogy esztendő rendezett kutya világkiállítá- múltával ismét szép sikerekről, son is. A kiállítások rendezé- ha lehet az ideinél is jobb sét, a bemutatásra kerülő apró- eredményekről adhasson száállatok gondos kiválasztását és TMot Szövetségünk. Ehhez a elbírálását ezentúl is a legfon- munkához valamennyi kisállattosabb feladataink sorában tenyésztőnek erőt, egészséget tartjuk számon. Annál is in- és sok sikert kívánok! kább, mivel a helyi, járási és Kubáň Jozef mérnök, körzeti bemutatók mind na- az SZKSZ KB titkára

Uj feladatok elölt