Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-12-18 / 50. szám
Beszélgetás a kenyérgyártásról 1976. december 18. .SZABAD FÖLDMŰVES m i i n mi i и és eredmények a talajjavításban Ellátás, minőség, választék Pártunk kongresszusa megjelölte azokat a teendőket is, melyek a rendelkezésre álló földalap termőerejé.<ek fokozásában ránk várnak. Ezt követően a Szövetségi Gyűlés Jóváhagyta a mezőgazdasági föld védelmét szabályozó új törvényt, aminek kibocsátása nagyon Időszerű volt, hiszen az elmúlt években különféle okok következtében a termőföld jelentős területtel zsugorodott. Az egyik oldalon tehát a használatban levő szántóföldek, valamint a kevés hasznot hozó mezőgazdasági területek szüntelen feljavítására törekszünk, a másikon pedig törvénnyel szabályoztuk — az alapvető termelőeszköznek — a földnek a védelmét. Szlovákiai méretben a legnagyobb talajjavító munkák a kelet-szlovákiai kerületben, valamint a Bratislavavidéki járás Záhory-i körzetében folynak. Az illetékes szervek Szlovákiában idén is jelentős erőfeszítéseket tettek a rendelkezésre álló 170 ezer hektáron beépített öntözőhálózat kihasználása érdekében. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ebben a tekintetben több gazdaságban még mindig nagy tartalékokkal rendelkeznek, mert az idei nyári szárazságban nem használták ki elvárt módon az öntözővizet. — A hatodik ötéves tervidőszakban — jegyezte meg beszélgetésünk során Ján Hvizd mérnök, az Állami Meliorációs Központ nyugat-szlovákiai kerületi igazgatója — Szlovákiában 82 ezer hektárt kell lecsapolni és 39 ezer hektáron új öntözőrendszert kell építeni. Ezen kívül kis — üzemi jellegű — víztárolók létesítésével olyan lehetőséget kell teremteni, hogy újabb tíz millió köbméternyi víztömeget nyerhessünk. A fenti feladatokból mintegy 30 ezer hektár új öntözőrendszer építésére a nyugat-szlovákiai kerületben kerül sor. Ebben a kerületben 15 ezer hektárról csapolják le a károsító vadvizet és a kis víztárolók építésével újabb 8,5 millió köbméterrel gyarapítják a hasznos víztömeget. Az idei szárazság jó figyelmeztetés volt arra, hogy még nagyobb gondot fordítsunk az öntözőhálózat bővítésére. Ennek érdekében a legfelsőbb szervek felé már meg is tették a szükséges lépéseket. A kivitelezés nem is okozna különösebb gondot, hiszen a talajjavításban nagy tapasztalattal rendelkező és jól felszerelt vállalatok vesznek részt. Ha mégis akad probléma, azt rendszerint az Olomouci Sigma n. v. okozza. Nem egyszer a tervezett, azaz épltésileg befejezett létesítményekhez sem szállítja meghatározott időben a szivatytyúkat és a felszíni csőhálózatot. Még ha ez nem is a Sigma hibájából történik, a dolog akkor sincs rendjén, hiszen állandóan azt hangoztatjuk, hogy sok a félbehagyott létesítmény. Ennek puszta hangoztatásától semmiképpen sem lesz kevesebb, ezért tenni is kéne valamit! A hatodik ötéves tervidőszak éveiben a nyugat-szlovákiai kerületben a komárnoi (komáromi) járásban 4000, a trnavaiban 4000, a Dun. Streda-iban (dunaszerdahelyiben) további 4000, a galantaiban és a bratislavaiban 3000— 3000 hektáron építenek új öntözőrendszert. Ugyanakkor az illetékesek továbbra is figyelik, hol, milyen mértékben használják ki a meglevő öntözőberendezéseket. Idén, a nyári szárazságban a szivattyúállomások szinte megállás nélkül üzemeltek. Ez azt bizonyltja, hogy a műszaki berendezések jók, bírják a terhelést, és szükség esetén napi 24 órán keresztül is üzemelhetnek, ami a jövő szempontjából nagyon jó tapasztalat. — Az öntözőhálózatok kihasználása terén ebben az évben a Dun. Streda-i járás volt kerületünkben a legjobb, ahol 117 százalékra hasznosították a berendezéseket. Az ismételt öntözés során a behálózott földek 181 százalék mennyiségű vizet kaptak, ami jól befolyásolta a terméseredmény alakulását. Hasonló kedvező eredményt értek el a komárnoi, trnavai és a palántái járásokban is, — tette hozzá Hvizd elvtárs. A beszélgetés során szóba került az új öntözőhálózatok üzembehelyezésének problémája is. — Tény, hogy ezen társadalmilag kiemelt feladat valóraváltása nagy figyelmet, megfeszített munkát követel a kivitelező vállalatoktól. Erre az építőmunkálatok befejezéséig nincs is különösebb panasz. Nagy fejfájást okoz azonban az, hogy a rendelkezésre álló vizet nem tudjuk mivel kijuttatni a földekre. Ehhez nem kapunk kellő mennyiségű szívó-nyomó szivattyút és faiszíni csőhálózatot. Olyan esetek is előfordulnak, hogy már építésileg elkészítettük egyikmásik öntözőrendszert, de a Sigma n. v. a szivattyúkat és a csöveket legfeljebb két-három év múlva szállítja, pedig időterv szerint már szállítania kellett volna! Ez történt a Dol. Peter-i (alsópéteri) öntözőrendszerrel is, ahol félmilliós többletköltséggel bár, de ideiglenes megoldást kellett találni. Máskülönben az öntözőrendszer össztársadalmi szempontból jó ideig hasznavehetetlen befektetés lett volna. Sajnos, hasonló eset több is előfordult. Kerületünkben összesen 7000 hektárra tehető az a terület, amely stabil öntözőrendszerrel behálózott, de szivattyú és csövek hiánya végett két-három éven keresztül legfeljebb csak provizórikusán hasznosítható, mert a Sigma nem teljesítette a tervben meghatározott feladatát. Már arra is rákényszerültünk, hogy drága pénzért külföldről hozzunk be szivattyúkat. Megfigyelésem szerint azonban ezeknek a minősége ' nagyon gyenge, ezért egy-két éven belül hasznavehetetlenekké válnak. A kerületben a nem beruházási jellegű akciókra 1 milliárd 200 millió koronát fordítunk Ennek keretében mintegy 92 ezer hektár földterület termőerejét javítjuk fel meliorációs, rekultivációs beavatkozással. Az említett terület megfelel egy járás földterülete terjedelmének, ezért nem mindegy, milyen munkát végzünk és milyen terméseredményt érünk el rajta. A szakszerű talajjavítás módot nyújt arra, hogy ezekről a földekről a korábbinál két-háromszorosan jobb terméseredményt érjünk el. Ez a legnagyobb biztosítéka a felhasznált öszszeg gyors visszatérülésének. — Addig, amíg a Dől. Peter-i és más akciók sok gondot okoztak, — folytatta Hvizd elvtárs — addig a trsticei (nádszegi) ezer hektáros öntözőrendszer építésével nagyon elégedettek vagyunk. Ott nagy szerencsénk, hogy mielőtt elkezdtük volna a kivitelezést, előzőleg beszereztük a szivattyúkat és más berendezéseket, ami nagy biztonságérzetet kölcsönzött nekünk, de az építőknek is. Ez teszi lehetővé, hogy az öntözőrendszert egy teljes évvel hamarább adjuk át a szövetkezetnek mint terveztük, ami sok mindent kárpótol. Szólni kell persze arról is, hogy 1975-ben a nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemeiben 18 ezer hektáron új öntözőrendszert építettünk. Ebben az évben — öntözőtechnika hiáqyában — azonban gondot okoz a tervezett 2500 hektárnyi öntözőrendszer elkészítése is. Idén 20 darab 50 hektáros nyersolaj meghajtású szivattyút és 800 sávos öntözőberendezést juttattunk a mezőgazdasági üzemeknek. A kerület gazdaságai ismételt öntözéssel 210 ezer hektárt láttak el életet adó vízzel, tehát összesen 90 millió köbméter vízmennyiséget használtak fel társadalmunk költségére. A felhasznált elektromos energiának is csak egy részét kellett téríteniük, ami a mezőgazdasági üzemek szempontjából nagy előny. Bizonyítéka ez annak, hogy társadalmunk sokrétűen támogatja a mezőgazdasági üzemeket. A nyugat-szlovákiai kerületben a talajjavítási munkák egynegyede a levicei járásra jut, ahol a tervfeladat teljesítésében az önsegélyes akciók lassú üteme végett lemaradás tapasztalható. Ezért a mezőgazdasági üzemeknek arra kell törekedniük, hogy a tervben meghatározott — a társadalom által pénzügyileg kedvezményezett — feladatokat teljesítsék. Tartsák szem előtt, hogy a terv törvény, melynek teljesítése nem tetszés szerinti, hanem kötelező. HOKSZA ISTVÁN — Egy fél fehér kenyeret kérek. Ezt nem kérem, nincs kisülve. Inkább abból a barnából tessék vágni! Bevásárlás közben Kráf. Chlmec-en (Királyhelmecen) naponta vagyunk szem- és fültanúi Ilyen és ehhez hasonló párbeszédnek. A vásárló válogat, amihez joga van. Katócs Klóra, a királyhelmeci kenyérgyár ökonómusa tájékoztat ' a gyártás, értékesítés problémáiról. — Három váltásban dolgozunk, megállás nélkül. Naponta 30 tonna kenyeret és 15 ezer darab péksüteményt adunk át a kereskedelemnek. Már a kora hajnali órákban megkezdjük üzemünk 16 autója segítségével az üzletek ellátását. Csak járásunk területén 78 községbe szállítunk naponta friss, meleg árut. De szállítunk a mlchalovcei járásba Is, úgy, hogy számszerint 219 üzlethelyiséget, vagyis 94 községet látunk el. — Úgy hallottam, hogy elég nagy a termelési ingadozás. Vajon ezt milyen tényezők befolyásolják? — Naponta öt tonna körüli a termelési ingadozás. A sütőipar nem dolgozik merev terv szerint. Mi nem raktárra, hanem fogyasztásra termelünk. Rendelés alapján dolgozunk, amit naponta kapunk az üzletvezetőktől. ’ —Hogyan sikerül kielégíteni a lakosság igényeit? Milyen választékot biztosítanak? — Igyekszünk a lehető legjobb minőségű áruval kielégíteni az igényeket, ami sajnos, nem mindig sikerül. Jelen pillanatban huszonkilenc termékünk van, mégpedig hatféle kenyerünk és huszonhárom féle péksüteményünk. Előfordul, hogy barna kenyérből kevés jut az üzletekbe. Ez nem a mi hibánk, mert a hozzá való lisztet nem mindig kapjuk meg a megrendelt mennyiségben. A péksütemény esetében is megtörténik, hogy egyes termékeinkből kevesebb kerül a fogyasztóhoz. Véleményem szerint a kereskedelem hibája ez, mert ha nem rendel, mi nem süthetünk. — Előfordul főleg vasárnap és hétfőn, hogy az üzletekben nem lehet friss árut kapni, vagy ami ennél is rosszabb, üresek a polcok... — Ez azért van, mert az eladók attól való félelmükben, hogy a „fejükre szárad“ egy bizonyos mennyiségű kenyér, kevesebbet rendelnek, mint a reális' igény. Hogy ezt kiküszöböljük, szolgálatos kocsit alkalmazunk. így rövid idő alatt ki tudjuk szállítani az igényelt utánrendelést. Ezenkívül bevezettük, hogy naponta háromszor szállítunk friss portékát az üzletekbe, még délben is, hogy a munkába- vagy a hazaigyekvők friss kenyérhez Jussanak. — Tehát gyakorlatilag növelték az áruforgalmat? — Sajnos nem, bár ez volt a szándékunk. Inkább minőségi változás észlelhető. Értem ezalatt azt, hogy mindig friss áru van az üzletekben. — Van rá eset, hogy kemény vagy ragadós a kenyér bele. Mi okozza ezt? Több tényező játszik közre. Elsősorban a liszt sikértartalma. Ha ez nem megfelelő, nagyon nehéz Jó kenyeret sütni. A dagasztás is fontos tényező. Ebben nagy szerepe van az időjárásnak is. A külső hőmérséklet befolyásolja a dagasztás időtartalmát, ami a dolgozóktól nagyobb figyelmességet igényel. Nem hiszem, hogy valamely iparágban olyan fontos szerepet játszana a technológia, mint a sütőiparban. Ha a tészta elkel, savanyú lesz a kenyér, ezen javítani nem lehet. Egy másik probléma, ami nagymértékben befolyásolja a kenyér minőségét, a tárolás. Sok esetben megfigyeltem, hogy egyes üzletekben a kenyeret polcokra zsúfolják. Ez öszszenyomódik, s ha így hül ki, a kenyérbél elveszti pórusosságát, tippadttá, szalonnássá válik. A háztartásban nagyon sokan műanyag tasakban tárolják a kenyeret, amely Így meggőzölődík és gombásodási folyamat indul benne. — Mi hát a teendő? Hogyan lehet megfelelően tartósítani? — Legjobb, ha mindenki csak a napi szükséglétnek megfelelő menynyiséget vásárol, mert az ipari sütemény frissen Jó. Lejegyezte: Illés Bertalan A fényes torony titka A Štúrovoi (Párkányi) Állami Gazdaság hatalmas építkezésén naprólnapra folyik a szorgos munka. Az elhagyatott major öreg házait lebontották, d«i a telek nem maradt üresen, sőt a technika remeke messziről hirdeti, hogy itt valami rendkívüli létesítményt építenek. A magas torony csillog-villog a házak felett, fénye még a templom tornyáét is túlszárnyalja. A kívülálló ember nem is tudja, milyen nagy szükség van az épülő Bábolna-típusú terményszárítóra. A gazdaság 1300 hektáron termő szemes kukoricájának gyors raktározásához még száraz állapotban Is rengeteg hely kell. Eddig Slovenská Lupééra szállították a kukoricatermést szárítás végett. Az AG építésvezetője — technikusa — Csányi Károly. Nem munkaasztala mellett lehet megtalálni, de kint az építkezésen — munkásai körében! 6 az egész építési munkálatok szakértője, s .ahogy elmondotta, a saját munkásaik végzik a szerelést, az építkezést (14 munkás). Szerinte június 10-én kezdték az alapok lerakását. A szárító berendezést Magyarországról rendelték, 1 millió 700 ezer korona értékben. További milliót igényel az összeszerelés és a raktárak építése. Az 1000 m2 területű nagy raktárhoz bekötő út építése is szükséges. A fűtéshez 10 ezer liter olaj elhelyezése kívánatos. Az építkezéssel rendkívül hamar elkészültek és a berendezés segítségével már az idei szemes kukorica és szójabab termést is szárították. A terményszárító berendezés óránkénti kapacitása tizenöt tonna nyerstermény fölösleges nedvességtartalmának az elpárologtatása. Hajtman Kornélia, (Štúrovo—Nána) Kiváló eredmények a tejtermelésben az Öntözőgazdasági Kutatóin^*tézet újvásári (Nový Trh-i) kísérleti gazdasága (a dunaszerdahelyi járásban) 551 ha-on termel. Területéből 527 hektár öntözhető. A gazdaságot szarvasmarhatenyésztésre, főleg tejtermelésre szakosították. Az állományban levő 880 tehén közül 385 fajtiszta fekete tarka, míg a többi keresztezett. A növénytermesztés az állattenyésztést szolgálja. A fő termék a zöld és a szemes takarmány. A lucerna, silókukorica és a takarmányrépa mellett nagy figyelmet fordítanak a telepített legelőnek. A szervezett legeltetést nagyban segíti a „villanypásztor“ használata. Kezdettől fogva arra törekedtek, hogy a takarmányalap döntő többségét Jó minőségű szálas takarmány alkossa. Öntözéses viszonyok között kielégítő a szálas takarmány hozama. Egý szarvasmarha takarmányszükségletét 0,3 hektáron termelik meg. Intenzív szálas takarmánytermelőssel lehetővé vált az állomány gyors fejlesztése. Egyúttal növelték a gabona hozamát is. Kisebb területen tudták megtermelni a takarmányszükségletet. ' Múlt évben az átlagos tejhozamuk 4729 liter volt, 3,85 százalékos zsírtartalommal. Összesen 1,7 millió liter tejet adtak el. Paluk elvtárs — a gazdaság dolgozója — 20 tehéntől 1974-ben 108 520 liter tejet fejt, ami egy tehén átlagában, 5426 liter és 1975-ben 102 240 litert, ami átlagosan 5112 liter. A Stercel-házaspár 50 tehéntől a múlt évben egyedenként 4979 liter tejmennyiséget ért el. Jelerileg Paluk elvtárs egy tehéntől átlagosan napi 24 liter tejet fej. Az út, mely ezekhez az eredményekhez vezetett nem volt könynyű. A jó hozamú tehénállománynál feltárták a tartalékokat s ebben nagy szerepe volt a szálas takarmányoknak. Főleg az intenzív szántóföldi legelőnek van döntő jelentősége ebben. Április első dekádjától október végéig legeltetik az állatokat. A takarmányszükséglet 50—60 százalékát legelő nyútja. Ezt szilázs és szemes takarmány egészíti ki. Az intenzív öntözés és legeltetés után nitrogént kap a talaj. Ez lehetővé teszi, hogy a 47 hektár legelő elegendő táplálékot nyújtson 380 tehénnek. A múlt évben az öntözött legelők szénahozama 18 t/ha volt. Mégis meg kell mondani, hogy a nagy fűhozam elérése még mindig csak fél siker. Nagyon fontos a megtermelt fű gazdaságos felhasználása és főleg az, hogy tökéletesen átalakuljon állati termékké. Ezért elsőrendű követelmény a jól szervezett legeltetés. Fontos, hogy a fű zsenge legyen, mert ilyenkor nemcsak kitűnő a tápértéke, hanem emészthetősége is jó, érvényesülnek az Izanyagok, ami lehétővó teszi, hogy a tehén naponta 50—70 kg-ot fogyasszon belőle. A fűtermelés megköveteli, hogy. a legeltetést széna, szénázs és fűliszt készltésssel is összekössék, így jól érvényesül az öntözött területek produktivitásának fokozása. A téli takarmányozásban a kukorícasíló, a fű és a lucerna szenázs, a takarmányrépa és keverékek hasznosítása a döntő. A Jő minőségű szálas takarmányok nemcsak a jó tejhozamot segítik elő, hanem a többi hozamtényezők is javíthatók, mint pl. a szaporulat, a borjúnevelés és az állatok egészségi állapota. A kísérleti gazdaságban szerzett tapasztalatok szerint viszonyaink között az öntözéses szálas takarmánytermesztés nagyban hozzájárulhat a tejtermelés növeléséhez, illetve az egy liter tejmennyiségre jutó erőtakarmány csökkenéséhez. A mintagazdaság dolgozói és a problémában érdekelt kutatók azonban nem elégedettek az eredményekkel. A legújabb elméleti és gyakorlati eredmények azt mutatják, hogy a biológiai anyag Jobb megválasztáséval, megosztott nitrogéntrágyázással, a talajnedvesség szabályozásával, valamint a fűgazdálkodás jobb rendszerével további tartalékok szabadulhatnak fel. Az új tudományos ismeretek fokozott kihasználásával, a legeltetés tökéletesebb szervezésével, az adagok optimalizálásával igyekeznek a következő évben az 5000 liter fölé jutni s egyben az állományt is szaporítani. Šanta Michal mérnök, az Öntözőgazdasági Kutatóintézet dolgozója
