Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)

1976-12-11 / 49. szám

A juhok szexuális viselkedé­se a háziasítás hatására ke­vésbé kifejezetté, de időben elhúzódóvá vált a vadon élő jnhokhoz (pl. európai muflon hoz) képest. A párzási idő el­húzódását az egyes juhfajták nál befolyásolja, hogy a fajta milyen mértékben honosodott meg, illetve, honnan szárma­zik. Az intenzív termelésbe fo gott fajták, mint a románoví, a finn lapály, a fésűs merinó, amelyeknél a szaporaság fon tos értékmérő tulajdonság, egész évben, de legalább az év 225 napján képesek párosod­ni, míg a cigája csak ősszel párzik. A trópusi és szubtrópu si vidéken a juhok egész évben ivarzanak, ami a feltételezések szerint a mérsékelt égövihez képest rövidebb, de állandó hosszúságú nappalokkal ma gyarázható. Kísérletileg igazol ták ugyanis, hogy egyenletes 8—12 órás megvilágítás, vagy a hosszú 18 órás megvilágítás nak hirtelen felére csökkenté se az anyák ivarzását elősegí tette, különösen a nyári má­jus—július hónapokban, ami kor a juhok szexuális aktivitá­sa csökken. Megfigyelések sze­rint a párás, meleg idő külö­nösen a finomgyapjas fajták nál gátlólag hat az ivari tevé­kenységre. Ezt az állattenyész­tőnek a párzási időben a nyáj elhelyezésekor figyelembe kell venni. A kiegyenlítetten száraz és hűvös levegő elősegíti a ko­sok ivari aktivitását és a sike­res párzást. A kosok ivari aktivitása két alapvető csoportra, hiposzexuá-A juhok szexuális viselkedése lis és hiperszexuális viselke désre osztható, amely elsősor­ban fajtaadottság, tehát gene­tikailag is determinált. A do misztikáit, és az idők folya­mán szelektált és beltenyész­­tett fajták, mint pl. az angol és az ebből származó fajták ko­sai nyugodt, flegmatikus típu­súak (hiposzexuálisak), mig a kevésbé domesztikált európai és ázsiai durvagyapjas, vagy nagy szaporaságn fajták (pl. keletfríz, ill. ezek keresztezett kosai) inkább hiperszexuáli­­sak. Az egyes fajtájú kosok ivari aktivitásának ismerete a párosítási terv készítésekor az egy kosra jnté anyák számá­nak meghatározásában játszik szerepet. A kos ivari aktivitá­sa, azaz ndvarlási ideje és pá­rosodási képessége között szó ros összefüggés van, mert a hiperszexuális egyedek kb. 3,1 ugrással termékenyítettek, míg a kisebb libidójú kosoknak már 6,8 ugrásra volt ehhez szükségük. A merinó kosok párosodási képessége és test alakulása, azaz bőrráncoltsága között szoros összefüggést mu­tattak ki. A bőr ráncoltsága akadályozza a tökéletes pár­zást, amelyet így többször ugorva és időben áthúzódóan kell a kosnak megismételnie. Több kos használatakor ügyelni kell, hogy a kosok szociális rangsorában elölállók ne csak jó párosodási, de ter­mékenyítő képességűek is le­gyenek, mert ezek a többi alá­rendelt, dö termékeny kos el­űzése miatt kisebb báránysza­porulatot biztosítanak. A domi­náns kosok nem akadályozzák meg teljes mértékben a páro­­sodásban az alárendelt koso­kat, de puszta jelenlétükkel gátolják a párosodási, ami rosszabb termékenyülést okoz. A domináns egyedek hosszabb ideig megtartják ivari aktivitá­sukat, ezért a születendő bárá­nyok többsége tőlük szárma zik. A dominancia okozta kü­lönbség csökkenthető, ha az anyák számát növeljük, mert ekkor a domináns kos figyel­me jobban megoszlik. A kosok éjjelre elkülönülnek az anyáktól, mélyek nappal ivarzáskor el-eltávolodnak a nyájtói, mintegy várva a kosok udvarlását. Tomkins vizsgálata szerint egy 107 anyából álló dorset nyájban mindhárom kos az anyák 51,1 százalékát ter­mékenyítette, két kossal páro­sodott az anyák 34 százaléka, míg eggyel csak 12,2 százalé­ka, de 94 anya többször is párzott még ugyanazzal a kos­sal is. A helyes ivari akitvitás ér­dekében mesterséges terméke­nyítéskor sem javasolják a ko­soknak a jerkéktől elkülönített nevelését, mert így nem ala­kulnak ki bennük azok a sze-i xuális asszociációk, amelyek ké­sőbb az ondóvételkor szüksé­gesek. A megszokott környe­zeti tényezők (ivarzó nőstény szagot terjesztő fantom, azonos gondozó, nyugodt, csendes he­lyiség), a mennyiségi és minő­ségi ondévételt elősegíti. A kon soknál az ivari hormonkezelés­nek (esztoszteron) csak kise­gítő szerepe lehet; általában a természetes ivari reflexek ha­tása a döntő. Az ivarzás hormonális szabá­lyozása a jerkéknél az ivarzás elhúzódását jelenti, amely meg­nehezíti a termékenyítés ide­jének helyes megválasztását, ezért mesterséges termékenyí­téskor az ivarzásszabályozás kevésbé javasolható. SZILAGYI ZS., (Mezőgazdasági Világ­irodalom, 1976, 2) EMLÉK Vásári gyülekezet, a bábeli hangzavar szinte megszorul az árusok sátrai között. Egy szo­­morúfűz tövében egymás he­­gyén-háián tolonganak az em­berek. Deresedő hajú öregem­ber csődíll a tömeget: , — Tessék, tessékf Ide jöj­­fönl A szerencse biztosan nem hagyja elI Ha megnyerte, hadd vigyél jobbjában egy tarka, kicsi tengerimalacot tart óvatosan, balkezében pedig borítékokkal telt téglalap alakú dobozt szo­rongat. öt korona ellenében a malacka éles fogaival egy bo­rítékot ránt kt a sok közül Jóformán egész nap így megy ez. időnként felkurjantanak a boldog nyertesek. Ki-ki egy liter bort, mézeskalács-szívei vagy kabala-babát nyer... ÚJABB TALÄLKOZÄS így élt hát emlékezetemben a tengerimalac. A minap isméi összehozott velük a sors. Buksi kutyánkat ugyanis — szegényt — elgázolta egy autó. A ku tyus már a végét járta, felesé gém mégis átszálajtott a szom szédba Marczell Jánosékhoz mondván: — Ha Ktsudvarnok ban ért valaki az állatokhoz, hát 0 Igen. Allatorovosok mel­lett dolgozik állatgondozóként. Hosszú évek után nála lát-7 engerimalacok tam újra tengeri malacot. S intézetbe — hangzott a válasz, nem is egyet, de tizenhatot. — Megéri bajlódni velük? A gazda, Marczell János készségesen mutatta be kis te­nyészetét. — Most már Jóval kevesebb van, mint fél évvel ezelőtt. Ja­varészét felvásárolták. — Milyen célra s hová vit­ték az állatokat — tudakol­tam. — Ügy tudom Prágába és Bratislavába szállították, kísér­lett célokra, valamilyen kutat­— Nem is tudom, nem ad­hatok határozott választ. U- gyanis rendkívüli gondosko­dást igényelnek, a felvásárlás meg eléggé szervezetlen, és ami ennél Is nagyobb gondot okoz, rendszertelen. A kisállat­­tenyésztők szervezete azt hi­szem tehetne valamit a te­nyésztők érdekében. — Mennyit fizetnek értük? — Ha elérik a huszonöt de-Néhány mintapéldány Marczell János tenyészetéből. (Anrejkovics P. felvétele) kás súlyt, huszonöt koronát adnak egy tengeri malacért. Bratislavában viszont csak vemhes állatokat vesznek át körülbelül ennyiért. — Térjünk vissza a gondo­zásra. Mit igényelnek legin­kább? — Mindennél fontosabb a tisztaság. Elsősorban azért, mert a tengeri malacok veséje rendkívül érzékeny. Vigyázni kell, hogy táplálékukba, vizük­be ne kerüljön homok. ** — Hányszor etet naponta? — Négyszer. — Mit? — Búzát, árpát, zöldségfélét, esetleg kukoricát kapnak. Csak akkor itatok, ha száraz abrak­kal etettem. — Ha valaki tenyészteni szeretné őket, mit tanácsolna neki? — Amit idáig elmondtam. S hozzátenném még, vigyázni kell, nehogy megharapják az embert. Különböző betegségek terjesztőt lehetnek, persze csak harapás által. Hál ennyit. Nemcsak vásári lutatványokra szolgál a ten­­éri malac, de kutatóintézetek­en bonyolult kísérleteknek etik alá ezeket a jelentékte­­znnek tűnő állatokat. Az or­­ostudomány fejlődését szól­alják. (barak) ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ <8* »2* «$♦ *j» «£♦ «j* ♦♦♦ *** «j* *** »2» *2* *2» «j* «J* «2» *2» «$* »2* ♦♦♦ «8* ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ *«• *2* ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ Ч Évente ötszáz mázsával több zöldséget termelünk Egységes földművesszövetké- teni úgy, hogy abban nem túl zetünk (Tupofnlky, Dunajská melegigényes növényeket si- Streda'-i járás) megalakulása kerrel lehessen termeszteni, óta foglalkozik zöidségter- Mi azonban egyelőre csupán mesztéssel. Rövid jellemzés- 43 árnyi üveggel borított terű­ként erről talán annyit: sok- lettel rendelkezünk, tehát még sok éven át kisüzemi módsze- sokat kell tennünk a rendelke­­rekkel termeltük nagyüze- zésünkre álló hőforrás tökélé­­münkben a zöldséget. Az éven- tes kihasználásáért. Vannak te beültetett 15—20 hektár ép- ugyan fűthető fóliaházaink, de pén csak annyi bevételt nyúj- ezekben jóval kisebb a hasz­­toit, amennyi a termelési költ- nosítási együttható. Itt fontos­­ségek fedezésére kellett. Ne nak tartom elmondani, hogy a héz és rossz körülmények kö Csallóköz területén üzemelő zepette dolgoztunk, minimális három termálkút közül a hozamokat értünk el, kicsi volt miénk szolgáltat legkevésbé a munka termelékenysége és agreszív tulajdonságú vizet, az egész zöldségtermesztés jö vagyis itt a legkevesebb a cső vedelmezősége. vek falán észlelhető lerakódás. A vezetőségi gyűléseken be- így mi közvetlen fűtést alkat hatóan elemeztük zöldségker- mazhatunk, tészetünk helyzetét, sikertelen- Az elmondottakból követke­­ségének okalt. Végül 1970-ben zik, hogy háromféle — szabad­megszületett a döntés: az ötö földi, fóliás és üvegházi — dik ötéves tervidőszakban min- zöldségtermesztést folytatunk, den korábbinál nagyobb gon- A fóliasátrakat január végén dot és több anyagi eszközt for- telepítjük be salátával és ka­­dítunk a kertészet fejlesztésé- ralábéval. A palántákat a sza­ré. Beláttok, hogy a termelés porítoházban és részben fűtött gépesítésében aligha tudunk fóliaházakban neveljük ki. Ret­­jelentösebb lépést tenni, tehát két és korai zöldhagymát ed továbbra is a dolgozók kétkezi dig nem termeltünk, hiába is munkájára és tenniakarására kérte a piac, a fogyasztói kö­kéi! alapoznunk. A kertészet- zönség. Részben azért nem, ben elsősorban a női munka- mert nagyon munkaigényes erőkkel lehet és kell számolni, termények ezek, másrészt a­­őket viszont csakis úgy lehet zért, mert kicsi volt a felvá­­megnyerni erre a korántsem sárlási ár. Nem beszélve arról, könnyű munkára, ha megfeie- hogy az elővetemények miatt lő munkafeltételeket biztosi- később kerül kiültetésre a kö­tünk számukra. A fő feladat vetkező növényféleség, s ez tehát ismeretes volt előttünk, több kárral járhat, mint a­­s bátran mondhatom, lehetősé- mennyi hasznot az elővetg­­geinkhez mérten mindent meg- mény hoz. Ellenben azt tapasz­­tettünk annak teljesítéséért. taltuk, hogy a megfelelően elő-Előbb egy korszerű tízáras készített, pihent talajba és ide­­szaporítőházat építettünk, mel- jében kiültetett paprika töven­­lette központi fűtőházat létesí kénti átlagban legalább egy tettünk, majd elkészült a négy- gyümölcsöt igen korán piac­ven személyre méretezett szó képessé nevelt, s ez már be­­ciális létesítmény is. Később a hozta .azt az összeget, amit palántanevelőt nyolc árral ki- csak kedvező esetben kaptunk bővítettük, összesen 3,5 hektár volna meg az esetleges előve­­területen főliaházakat építet- töményért Az idén megváltó­­tünk, végül elkészült a kor- zott a helyzet, a termelő szem­szerű, LUR-típusú csehszlovák pontjából nézve jobbra fordult, üvegliázunk is, amely 25 ár Az Agrofrigor révén sikerült alapterületen épült Igyekező- elérnünk, hogy előre meghir tünk eredménye, hogy az utób- detlék az állandó felvásárlási Ы ötéves tervidőszakban a já árakat; ez a saláta esetében rási székhelyen működő Agro- 3,20 korona, a karalábénál pe frigor Közös Szövetkezeti Vál- dig 3,40 korona kezdeti ár lalaton kívül egyetlen nagy- volt. Ilyen föltételek közepette üzemi kertészet sem fejlődött vitathatalanul érdemes előve olyan sokatmondőan, mint a temények termesztésével is miénk. Persze sok minden köz- foglalkozni, rejátszott Több fiatal szakéin- Az elővetemények után pap­­ber került a szövetkezetbe, rikát és salátauborkát terme­­akik a vezetőséggel együtt lünk a fóliasátrakban, ússze­­mindént elkövettek a kitűzött sen 300—400 ezer korona hek cél eléréséért. Nagy pozitívum- tárankénli bevételt terveztünk, ként kell megemlíteni, hogy a holott tavaly ennek felét sem felsőbb szervek megértették a adták a fóliasátrak. Egységnyi helyi adottságok kihasználásá- területenként 150 —200 ezer ért folytatott küzdelmünk lé- korona termelési költséggel nyegét és engedélyt adtak egy számolunk, termálkút fúrására. Sőt! Ami- A korai káposzta és a pap­kor a kút elkészült, hatékony rika kivételével a többi szántó­­támogatást kaptunk a nyert földi zöldségfélét hagyományos meleg víz ésszerű hasznosító- módszerrel termeljük, a neve sát célzó létesítmények föl zettekét pedig fekete színű építéséhez. Az ezernégyszáz fóliával végzett talajtakarással, literes teljesítménnyel jeleske- Legfontosabb szántóföldi zöld­­dő kút két és félezer méter ségnövényünk a paradicsom, mélységből négy atmoszféra Évente mintegy 10—15 hektá­­gravitáciős nyomással feltörő, ron termeljük! részben a piac, 73 C°-os vizet ad. A nyert víz- részben a konzervipar szétné­zel mintegy két hektárnyi tar- ra. Káposztafélékből is arfiny­­jedelmű üvegházat lehetne Ifi- lag sokat termelőnk. Nálunk nem könnyű korai terményt alatt évente ötszáz mázsával adni a szántóföldről, ezért túl- növeltük a. termelést! Most 110 súlyban karfiolt termelünk. Та- vagonnyi zöldséget produká vasszal öt, ősszel pedig több- lünk, s ebből 3,5 millió koro­­oyire valamivel több hektáron, na bevételt tervezünk. Jövőbeli Paprikával 3—5, tökkel egy, tervünk, hogy továbbra is tart­­konzervuborkával pedig általó- snk az említett átlagos évi ban 2—3 hektárt ültetünk be termelés növekedést, mégpedig minden évben. Hozamaink kö- úgy, hogy nem növeljük a ter­­zepesen jók, tervezett bevéte- mőterületet a mostani 30 hek* lünk 70—75 ezer, föltételezett tárnál nagyobbra. Viszont sze­­ráfordításunk 35—40 ezer ко retnénk előbbre lépni a terület róna hektáronként. ésszerű kihasználásában. To-A szántóföldi zöidségter vábbi üvegházak építését ter­mesztésben is előbbre léptünk vezzük. Ügy szeretnénk meg­­valamit, de még korántsem oldani a termelésfejlesztést, elégedtünk meg az elért ered- hogy a lehető legtöbb primőr menyekkel. Tudjuk, hogy sok zöldséget termelhessük és ad­­kihasználásra váró tartalékkal hassuk piacra január—április rendelkezünk. Az elkövetke- hónapokban, amikor a legna, zőkben a vegyszeres gyomirtás gyobb a hiány a friss zöldség­es növényvédelem szélesebb félékben. Az elképzelések meg­­körű alkalmazása nyújtotta valósítása persze megköveteli, előnyök kihasználásával és a hogy végre gépesítsük a leg­­teljes és egységes növényállo- nehezebb munkákat és még mány biztosításával kívánjuk messzebbinenően gondoskod­­javítani a zöldségfélék átlag- junk a kertészetben dolgozó hozamát. lányok és asszonyok helyzeté-Szüvetkezetünk zöidségter- nek, munkafeltételeinek javító* illesztésének fejlődését csupán sáról. egyetlen adatta! kívánom BELUCZ JÁNOS mérnök* szemléltetni: az utóbbi öt év főkertész Ismerkedés a kártevők áttelelő formáival Galagonyapille A galagonyapille (Aporia ban rakják tojásaikat a leve crataegi) hernyói valamennyi lekre. A két hét múlva kelő gyümölcsfán károsítanak. Je- fiatal hernyók a leveleket há­­lenlélükre legjobban lombhnl- mozgatják, majd ősszel ezeket lás ulán figyelhetünk fel, ami- a károsított leveleket szövik kor némely levelek nem hulla- össze és rögzítik a vesszőkhöz, nak le, hanem finom szövedék- A hernyófészekben minden szállal a gallyhoz erősítve a hernyó sűrű szövedékgubóval fán maradnak. Ezek a kis téli vészi körül magát, úgy telei hernyófészkek a galagonyapillé át. áttelelő hernyóinak búvóhelyei. A galagonyapille egynemzö- Egy egy ilyen fészekben, tö- dékű kártevő, de tömeges el­­möttfalú gubóban, több hernyó szaporodás esetéo tetemés telel át. kárt, tarrágást is okozhat a A hernyók rügyfakadáskor gyümölcsösben. Legéredménye­­hagyják el fészküket és azon- sebben a fák nyugalmi idősza­­nal táplálkozni kezdenek. Pusz kában, a léli fatisztogatás so­­títő ténykedésükre hamar fél- rán védekezhetünk ellenük, figyelünk, mert telelés! forrná- Ilyenkor jól láthatók, könnyen jukhoz hasonlóan csoportban üsszögyfijthetők és mégsemmi­­maradva károsítanak. A fejlett, síthetők a hernyók telelőhe­­sárgásbarna csíkokkal tarki- lyéül szolgáló, összeszőtt és tott, fekete és szőrös hernyók selyemszál fonallal az ághoz 4—5 cm hosszúak, május vé- erősített száraz levelek, gén vagy június elején a fa- Ha elmulasztjuk a her­­törzsön vagy az ágakon bebá nyófészkek leszedését, akkor hozódnak. A sárga alapon fa- márciusban Vagy április elején ketén pettyezétt, gubó nélküli (rügyfakadáskor) a Metation bábokból júniusban rajzanak a E—50 elnevezésű szer 0,2%-os 2 cm nagyságú, fehérszárnyú, töménységű oldatával kell W- tekete szárnyerézetft nappali pérmetezni a gyümölcsfákat, lepkék. A nőstények csomók- VANEK ARANKA, mérnök

Next

/
Oldalképek
Tartalom