Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)

1976-12-11 / 49. szám

1978. december 11.

SZABAD FötDMOVES.

CSALÁDI

A LAZ

Szobafogság helyett: ki a szabadba

A szélás-mondás azt tartja, ahány ház, annyi szokás. Ezt mi sem vonjuk kétségbe, hiszen a mindennapi élet megfigyelései, tapasztalatai is alátámasztják. Vonatkozik e mondás többek között a gyermeknevelésre is.

Decembert mutat a naptár. Hűvösebbek a rövid nappalok. Olykor már hó is szállingózik. Am azért a gyermekszoba rendszeres szellőztetéséről, a gyermekek fétes levegőre tereléséről, sétáltatásáről sem mondhatunk le. A mozgatás a napi bejáratás edzi a gyerkőcöket. Észrevétlenül hozzászok nak az időjárás szezélyeihez, s ugyanakkor a különféle betegségekkel szemben ellenállóbbak. Míg az úgymond „szobafogságra“ ítélt, örökké be bugyolált, túlöltöztetett gyermeknek elég, ha megcsapja a hidegebb fiival lat, máris köhög, betegeskedik.

Az óvodák napi programtervében szerepel a séta. Ennek megtartására rendszerint sor is kerül, ha csak csúnya idő nem jön közbe. Az ovisok élvezik a friss levegőt, a mozgást, a nézelődést. Megannyi élményben van részük ilyenkor. Az ovisok túlnyomórészt edzettek, életvidámak, piros pozsgásak, szóval: egészségesek. S játékszeretők ...

Nem is ő miattuk íródott e pár sor. Főleg azoknak' a szülőknek címez zük. akik — szó szerint értve —, sajnálják emberpalántáiktól az üde, friss levegőt, a mozgást. Bekötik az olykor utcára engedett gyerek száját, még az orrát is eltakarják, hogy lélegzethez se juson. Az ilyen gyerekek puhányokká válnak, nyűgösek, hamar betegeskedők. Ne csináljunk gyér mekünkből, másokat is mosolyra derítő bohócot, éppen a túlölíöztetéssel, hiszen ezzel a mozgási lehetőségét akadályozzuk. S épp az ellenkező ha tást érjük el a beidegződött, rossz szokásokkal, amelyeket igyekszünk gyerekeinkre is ráerőszakolni. (kov)

Ki a szabadba.

©

KEREKP

2©

VÍZSZINTES: 1.

Az idézet első része |zért betűk:

R, L, I, L). 10.

Hangtalan tan. 11.

Kártyajáték. 12. É- kezettel: Erik tulajdona. 13. Koros.

14............. Mikuláš,

neves csen festőművész. 15. Makacs, ,Д7. Ilyen a jó borotva. 18. Melegség. 19. Az -! öreg zsiradék lel(A szerző felv.) zője. 20. Szláv férfinév (é. h.). 21.

. Hegy Veszprém

közelében. 22. Vízben él. 23. ..... víz. szódavíz. 24.

Német borjü. 25.

Kötőszó. 28. Nem ér rá. 27. ..... palinta ikerszava.

29. Égitest-e? 30.

A, pálca. 31. Hegycsúcs-e? 33. Jártasság, készség. 35.

A francia uralkodók megszólítása.

36. Két szó: papírmérték és lakoma.

37. Igekötö. 38.

... Paulo, szövetségi állam Brazíliában. 39. Alkot, létesít. 40. Mohamed ..., boksz-világbajnok. 41. Nem valódi. 42. Keverve kiolt. 43. Szlovák esküdt. 44. Vásárolni. 46. Hegycsúcs. 48. Irén tulajdona. 49. Szenegál fővárosa. 51. Az osztrák autók jelzése.

FÜGGŐLEGES: 1. Személyem. 2. Valamely tudományágban nagy tudású és tapasztalt. 3. Elevenek. 4. Kétes egynemű betűi. 5. Bécsi tojás.

6...........van, itt van, nem manyzik.

7. Tartalmatlan. 8. Gyakori magyar családnév. 9. Mikes Kelemen névjele. 1U. Az idézet második része (zárt betűk: A, K, G, I, К, K). 13. Izomszalagok. 14. Idom. 16. Az a cselekvés, hogy váltót óvatolnak. 17. Női becenév. 18. Víz nélkül nem tud létezni. 20. Zamatos. 21. Német ágyú. 23. A zonos a vízszintes 35-el. 24. Eltűr.

26. Csupa szlovákul. 2Ba. Az idézet

Ajándékozás és a a vermek

A gyakorlat igazolja, hogy az ilyen hozzáállás a legtöbb esetben pozitívan befolyásolja a gyermek lelki világát, elősegíti értelmi és érzelmi világának aktivizálását, "erkölcsi arculatának pozitív irányú fejlődését, másszóval a gyermek megváltozásához vezet.

Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy gyermekeinknek igényes, problémamegoldást jelentő játékokat vásároljunk, melyek alkotóan segítik elő főleg az iskoláskor előtti gyermekek esetében azok felkészülését az iskolába, ahol az új oktatónevelői eljárások bevezetésével hasonlóan problémákat kell megoldania, önálló tevékenységre szoktatnak, ilymódon elősegítik gondolkodásuk csiszolását.

Megtörténik, hogy a szülők, vagy a hozzátartozók nevetséges ajándékokat vásárolnak a gyermekeknek, melyek éppen ellentétes hatást váltanak ki, mint amit vártak. Mindez csak aláhúzza azt a megállapításunkat, hogy az ajándékozást tervezni kell, nem lehet a véletlenre bízni, annál is inkább, mivel szülők és névelők mindannyian közösen vagyunk felelősek a művelt és sokoldalú ismeretekkel rendelkező jövő nemzedékek neveléséért.

SVINGER ISTVÁN

Rajgyűlés

A ütúrovoi (párkányi) alapiskola Jánošík raja megtartotta első gyűlé- i sét, amelyen megválasztottuk a raj- I parancsnokságot ás megbeszéltük az ez évi munkatervünket.

Tervünk többek között egy színvonalas műsor betanulása a zászlóavatásra (ez már megvalósult), egy színdarab bemutatása, a hulladékanyagok gyűjtésében lehetőleg a legjobbak közé kerülni, ezenkívül szeretnénk még az idén egy bahaöltöztető versenyt rendezni.

Természetesen, a különböző ünnepeken, találkozókon és vetélkedőkön is részt veszünk.

Molnár Ferenc,

_ VII/B. oszt. tanuló, Štúrovo

C

чв Patak habján úsztatom *Zľ szines papírcsónakom,

"“2 ringatja a patak habja [ parttól partig, viszi,

■E hajtja.

Nagy folyóba sose jut,

'2. levél-zátonyra fut,

£jj s valahol egy kis öbölben vár talán, s elmerül ä* csöndben.

FAZEKAS LAJOS

harmadik része. 27. Fél tucat sertéslak. 28. A múlt idő jele. 29. Aldo ........ olasz politikus 32. Iráni pénzegység. 34. Válogatott. 36. Ceruza. 37. Battéria. 39. Kitekint 40. Sze> retni olaszul. 42. Fordított dal. 43. Szlovák szépség. 44. Hibázik. 45. Erre a helyre. 46. Rendben van angolul. 48. Hangtalan róna. 50. A jószívű teszi.

Beküldendő a vízszintes 1., függőleges 10, és a 26a. számú sorok megfejtése.

MEGFEJTÉS — NYERTESEK

Lapunk 46. száma keresztrejtvényének helyes megfejtése: Hasznosítsuk a munkatermelékenység fokozásának erőforrásait.

Könyvet nyertek: Bartalos Katalin, Pastuchy (Csilizpatas), Csuka Julianna, Senec (Szene), Mokry Endre, Strážné (Őrös).

Örömet szerezni szeretteinknek, gyermekeinknek, vagy hozzátartozóinknak mindenkor a legnemesebb érzések egyike volt és az is marad. Különösen időszerű ez a gondolat most, amikor a családokban a karácsonyi ajándék megvásárlásán gondolkodnak a szülők és nevelők. Bármennyire is furcsának tűnik, a gyermekek ajándékozását is tervezni kell, hogy az ajándék építő jellegű legyen, s megfeleljen a gyermek értelmi és érzelmi világának, alkotásra és gondolkodásra késztesse őt. Einstein, a világhírű tudós gyerekkorában egy alkalommal mágneses patkót kapott ajándékba, s mint később önmaga is bevallotta, ez a játék is közrejátszott abban, hogy feltalálta Я relativitás elméletét. Arisztotelész is nagyon szeretett játszani, egyik legkedvesebb játéka a színes kavics volt. Amikor megkérdezték tőle, miért játszik olyan szívesen, rövidesen csak annyit válaszolt: aki nem szeret játszani, az gondolkodni sem tud.

Manapság az ajándékozáshoz minden családban megvannak az előfeltételek. Szocialista társadalmunk mindenki számára biztosítja az ajándékozás örömeit. Helytelen viszont, hogy sok szülő úgyszólván ajándékozási mániában szenved, s minden előzetes meggondolás nélkül halmozza az jándékokat, melyek idővel elvesztik küldetésüket, megszokottá válnak. Pedig minden ajándéknak kell, hogy nevelési küldetése legyen! Sok helyen a drága és bőséges ajándék a divat, pedig az ajándékozás az emberi kapcsolatok egyik legszebb hagyománya. Egyformán öröm kapni is, adni is. A gyerek nagyon tud örülni a legkisebb, legolcsóbb ajándéknak is. Elsősorban azért, mert nem tud különbséget tenni az olcsó és drága ajándék között. Néhány színes kqckának, vagy egy egyszerű fakocsinak jobban örül, mint a bonyolult, soks^áz koronás ajándéknak, melynek funkcióját nem érti, hiszen koránál fogva nem is értheti.

Vannak olyan szülők, akik ridegségüket, nemtörődömségüket akarják a bőséges ajándékokkal pótolni. Tudvalevő, hogy az igazi nevelés nem ciklikusan, időközönként történik, hanem rendszeres munkát és példamutatást igényel a szülők és nevelők részéről. A gyermek természetesen örül az ilyen ajándéknak is, de az egész évi nevelést, szeretetet egy ilyen fellángolással nem lehet pótolni. Különösen az elvált szülők hajlamosak a drága ajándékra. Szinte versenyeznek egymással, hogy melyikük vesz drágább ajándékot a házasságukból született gyermeknek. A játékot a megvásárlásuk után fitogtatják ismerőseiknek, mintegy ezzel demonstrálva azt, hogy milyen jó szülők. A meghitt családi légkört, a hiányzó anyai, vagy apai szeretetet nyilván az ilyen ajándékozás nem helyettesíti, esetleg némileg csökkentheti. Nem kétséges: a gyermek nagyon örül az ajándéknak, melyet úgy könyvelnek el, hogy szüleik szeretik őket.

Felmerül a kérdés: mikor és milyen mértékben ajándékozzunk? A

legfontosabb az, hogy ne gyakran, de rendszeresen ajándékozzunk gyermekeinknek. Az ajándékozást lfössük egybe a gyermek otthoni és iskolai megnyilvánulásával, rendszeretetével, fegyelmezettségével, tisztelettudásával, jó munkájával, tanulással stb. Ha a gyermek rendszeresen tisztán tartja ruháit, cipőjét, jól tanul, jutalmazzuk, bármilyen csekélységgel! A szülők és nevelők pedagógiai tapintatosságán múlik, hogy a gyermekkel érzékeltessék, értékelik munkájukat, megkülönböztetik a jót a rossztól, a minőségit a selejttől.

De vajon hogyan járjunk el az olyan esetekben, amikor a gyermek nem képességei szerint végzi munkáját, tanulását, ha lusta és otthon sem segít szüleinek? Természetesen az ilyen gyermektől sem szabad megtagadni az ajándékozást. A gyermeknek mindenkor éreznie kell szülei bizalmát, szeretetét.

A láz rendszerint megriasztja az embereket. Ha valakinek a szeme szokottnál jobban csillog és nedvesebb a kelleténél, ha az arca kivörösődik, ha — ahogyan mondani szokták — lángol a tekintete és lázmérőt dugnak a hóna alá, a higanyszál percek alatt 38—39 fölé is kapaszkodhat. És ilyenkor születik meg a rémület kórisméje: nagyon beteg, magas láza van. Pedig a láz maga nem betegség, csak tünet, amiből a betegségre következtethetünk. Egyelőre csak azt jelenti, hogy a szervezet harcol, küzd, birkózik az őt legyőzni akaró kórokozóval, vagy valamilyen egyensúlyzavar folytán nagyobb a szervezet hőtermelése, mint a hőleadása.

Az emberi test hőmérséklete a külső környezet hőmérsékletétől független és állandó. Az élet lassú égésének hőmennyiségét a keringő vér szétviszi a testben és így a szervezet fűti önmagát. Fűti, ha a testfelület hőleadása fokozottabb és hűti, ha valami miatt túlmelegszik. Az egész séges szervezet hőtermelése és hőleadása egyensúlyban van, a 36,6 Celzius fok körül mozog. Persze csak a megszokott módon a hónalj árnyékában mérve, mert pár tizeddel magasabb , lehet a szájban mérve is. A csecsemők végbélben való lázmérésénél pedig a kapott eredményből nyugodtan leszámolható 3—5 tized, mert annyival több ott a hőmérséklet Sőt, ha a máj hőmérsékletét megtudnánk mérni, ott még több lenne. Ezzel szemben az izzadt hónalj értéke félrevezetheti az embert, mert pár tizedfokkal alacsonyabb lehet.

A láz tehát azt jelenti, hogy a hőtermelés egyensúlya megbillent és a hőtermelés nagyobb mint a hőleadás. Oka minden körülmények között az agyban székelő hőközpont izgalma, amit viszont valamilyen kórokozó, tehát fertőző betegség, fajidegen fehérje, valamilyen mérgező anyag, vagy idegrendszeri károsodás idéz hét elő. A hőnövekedés lehet lassú, amikor fokozatosan melegszik át a szervezet, de rohamosan órák alatt is kialakulhat, amikor fázás, remegés, fngvacogás, hidegrázás jár vele. A hidegrázás tehát rendszerint a hőnövekedés. a lázkapaszkodás jele, míg a lázcsökkenéssel a legtöbb esetben izzadás jár együtt.

I A 37,5 hőmérséklet hőemelkedésnek, a 38—39 közötti értéket láznak, 39—40 fokig magas láznak, 40 fok feletti túlmelegedést igen magos láznak nevezi az orvosi gyakorlat.

A láz tehát nem betegség, de kellemetlen, mert káros hatásokkal járhat. Például 1 Celzius foknyi hőmérséklet-emelkedés az érverést, a pulzust percenként 10—12 lökéssel növelheti, ugyanakkor megemeli a légvételek számát is körülbelül négygyel-hattal. Lázas állapotban a folyadékveszteség nő. az emésztés csökken, az étvágy romlik, a nyelv kiszárad, az ajkak kicserepesednek és székrekedés kínozza a beteget. Magas láz esetén a központi idegrendszer működészavarai a nyugtalanság, a félrebeszélés, a lázas álom és a — főleg apróságoknál jelentkező — rángógörcs.

Szükségese a lázcsuiapltás? Helyes-e pár tizedes höemelkedés észlelésekor is a lázcsillapítók marokszámra fogyasztása, mint azt pár évtizeddel ezelőtt rendszeresen tették. Semmi esetre sem. Ma nem a lázcsillapítás, hanem a betegség ellensúlyozása. a beteg ember meggyógyítása a cél és ez módosítja a szükséges eszközöket is. Lázcsillapításra akkor van szükség, ha károsan hat az egyes szervekre. Akkor is elsősorban a hőtermelést csökkentő, a leadást fokozó hűvös vizes borogatásokkal, amelyekkel még a magas láz is fokokkal csökkenthető. A lázcsillapító gyógyszerek az agyi hőközpont ingerlékenységét csökkentik és ezáltal mérsékelik a test felmelegedését.

Lázcsillapító gyógyszert lehetőleg csak orvosi rendeletre kapjon a lázas beteg, mert a hőmenet a kórismeret megállapításának egyik igen komoly adata és ha ez lázcsillapító gyógyszerre] befolyásolt, könnyen tévútra vezetheti a vizsgálat menetét. A hidegvizes keresztkötés, vagy törzsbnrogatás is csökkenti a lázat, anélkül, hogy egyéb módon befolyásolná.

A házi betegápolásban jártas családok jó lenne, ha megszívlelnék az elmondottakat és pár tizedes hőemelkedés esetén nem nyúlnának azonnal a báz^aiikák lázcsillapító gyógyszerei közé.

Dr. Buga László

Lajcsiék kilencen testvérek. Érthető, hogy nem lehet mindegyiküknek blcikliie. De még három, vagy négy sem, mert szüleinek nem telik annyira. Így aztán egy kerékpárt használ a kilenc testvér, s bizony gyakran megesik, hogy Lajcsi az árokparton ülve nézi karikázó barátait. Pedig b is nagyon szeret biciklizni. Ilyenkor bizony szomorú

Gyuszi, a barátja sokat törte a fejét, hogyan segíthetne neki. Egyszer aztán jó ötlete támadt. Hisz nekik van még egy kerékpárjuk a fészerben! Igaz, hogy kissé rokkant, elhanyagolt, de azért talán megjavítható. Meg is kérdezte az apját:

— Apa, mi baja van a régi kerékpárnak? Tudod, amelyik a fészerben porosodik.

— Annak bizony sok baja van — válaszolt az apja — ugrik, nyolcas van о kerékben, о lánc is mindunta

róla. s talán még a

— De ha megjavítanánk, akkor jó lenne ismét, ügye?

— Persze, hogy jó lenne. Csináld meg, ha van kedved hozzá.

Örömmel futott ki az ajtón Gyuszi. Egyenesen Lajcsiért ment, de nem árulta el neki a tervét, csak annyit mondott, hogy segíthetne neki valamiben. Három délután dolgozott a két fiú. Nehéz volt rendbehozni az ócska kerékpárt, de harmadik napon végre elkészültek vele. Nézegették, próbálgatták. Aztán Gyuszi ráült, s kipróbálta. Remekül ment a jelújított kerékpár. Mikor leszállt róla, odahívta Lajcstt.

— Most próbáld ki te — mondta neki, aztán hamlskás mosollyal hozzátette: —. Hiszen a tiéd.

Hej, megörült Lajcsi. Boldogon ugrott föl rá, akár egy versenyző.

Végre neki is van kerékpárjai

Attól a naptól ö is a többiekkel kerékpározott, s szeme boldogan csillogott, akár az eső utáni napsu-