Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-11-27 / 47. szám
Nem minden kaktusz,ami pozsgás! 4c Férőhely é« súlygyarapu •lés. A magyar szakemberek érdekes kísérleteket végeztek azzal kapcsolatban, hogy milyen hatással van a hízólibák súlygyarapodására és takarmányértékesítésére a férőhely nagysága. A megfigyelés során az első rekeszben két ludat, a másodikban hármat, a továbbiakban négyet, hatot és nyolcat helyeztek el egy négyzetméter alapterületen. Két hét ul&iť megállapították, hogy ahol négynél több állatot helyeztek el, ott romlott a súlygyarapodás és nőtt a takarmányfogyasztás. A túlzsúfolt rekeszekben nyugtalanítják, kölcsönösen zavarják egymást az állatok, nem kielégítő a hizlalás eredménye, sőt elhullás is előfordulhat. 4c Télen legjobb rendezni a kifutókat. A szakemberek megegyeznek abban, hogy a kifutók rendezésére az őszutói és a téli időszak a legmegfelelőbb, mert ekkor már tartósan az ólban vannak a baromfiak. Elő szőr is el kell távolítani az összes növényi maradványt, a száraz füvét és a hullott falombot. Utána alaposan megszórjuk mésszel, majd néhány hét múlva foszfor- és káliumtartalmú műtrágyával trágyázzuk a kifutó földjét. Nitrogéntrágyát nem kell használni, mert a baromfitrágya elegendő nitrogént tartalmaz és juttat a talajba. Mennyi húst ad 6gy nyúl? Német szakemberek kilenc nyúlfajtánál végzett mérések alapján a következbő átlageredményre jutottak: ha a nyúl élősúlyát 100 százaléknak veszszük, akkor a bőrre körülbelül 2,5 százalék, a gyomorra és a belekre 14,5 - százalék, a gereznára 14,5 százalék, a végtagokra 2,5 százalék, s az egyéb hulladékokra szintén mintegy 2,5 százalék jut. A felmaradó mintegy 60—65 százalék tehát a hús, természetesen csonttal együtt. 4c Ketreces baromfitartás és a trágyatermelés. Francia szakemberek megfigyelése szerint a ketrecben tartott leghorn naponta 172 gramm, févente 63 kg), a rodejlend 182 gramm f66 kg), a hemsír 172 gramm f63 kg), a plimut pedig 177 gramm févente 64,5 kg) trágyát termel. Folyamatosan végezzük a díszfák és cserjék ültetését, hogy a növények még a fagyok beállta előtt földbe - kerüljenek. Ha időközben a körülmények akadályoznának az ültetésben, vermeljük el növényein két, s a fagymentes téli napok bármelyikén állandó helyrd ültethetjük őket. ká— A húsos szervezetű növényeket pozsgásoknak, vagy szukku lens növényeknek nevezzük. Ezt a növénytípust a mostoha környezeti viszonyokhoz való alkalmazkodás hozta létre. A növények sok víztartó, raktározó szövetet tartalmaznak, s így a víz felhalmozódásával a 'növény húsossá, pozsgássá válik. E növények öshazájukoan nehezen szerzik meg a vizet, de azután igen jól gazdálkodnak vele, nagyon keveset párologtatnak el. Aszerint, hogy a növény mely része rendezkedik be víztárolásra, levél , törzs és gyökérszukkulensekről beszélünk. A pozsgások lassan fejlődnek, éppen ezért aránylag közkedveltek, mert nem növik ki gyorsan a helyüket, tehát a lakásban is könnyen elhelyezhetők. Pozsgásokat hozzávetőlegesen 52 növénycsaládban találha tunk, amelyek mintegy 300 pozsgás nemzetséget fognak öszsze. Az ismert fajok száma pedig több tízezerre tehető. Közöttük egy családban, a kaktuszfélék családjában mintegy 300U faj kaktuszféle is megtalálható. De ez korántsem jelenti azt, hogy minden kaktusz, ami pozsgás növény! A pozsgásoknak számos növénycsaládban akad képviselője. Pozsgás nö vény például a kövirózsa, a sansevieria, az aloe, a varjúháj, a korallvirág stb. Felvétetünk Bulgáriában, az Aranyparton készült és az ottani pozsgás növények gyűjteményét ábrázolja Kép és szöveg: —dek Érdekes tudnivalók A nagyváros közelében új kerttelepet létesítettek a nyáron. Az újdonsült kerttulajdonosok nagy buzgalommal láttak munkához. Juhos Béla még szamócát is ültetett a fiatal csemeték közé. Aztán egyszer, a szaklapok böngészése közben rádöbbent, hogy a biztonságos áttelelés érdekében ajánlatos érett istállótrágyával vagy komposzttal megszórni a szamócást. Másnap megkérdezte a szomszédos parcellán szorgoskodó fiatalasszonytól: — Vargánél Nincsen véletlenül egy kevés istállótrágyájuk vagy komposztjuk? — Istállótrágya, komposzt... Minek az magának? — Az eperre kéne. , — Eperre? Már megbocsásson, de... én tejszínhabot szoktam rá tenni. ká— Hasmenéses nyulak kezelése A nyulak hasmenéses megbetegedése leggyakrabban a napi adag hirtelen megváltoztatása vagy az állatok romlott takarmánnyal történő etetése következtében jelentkezik. Ha meggyőződünk róla, hogy a betegség valóban ezen okok következtében állt élő, akkor azonnal távolítsuk el a ketrecből az összes eléséget, a ketrecet alaposan takarítsuk ki, vastagon almozzunk be az állatoknak tiszta szalmával és a szénatartóba tegyünk jó minőségű szénát. A hasmenéstől elgyengült fiatal nyulakat ajánlatos méntafőzettel vagy zabpehelyfőzettél megitatnl. Szénán kívül kőkemény, száraz kenyeret is adhatunk a hasmenéses nyulaknak. A házilag hozzáférhető „gyógyszerek“ közül jól bevált például a petrezselyemzöld, a tölgyfakéreg és a füzfaág etetése. Ezeket megélőzés céljából is adhatjuk az állatoknak! A rendes napi takarmányozásra csak akkor térünk vissza, amikor már normális konzisztenciájú bélsarat ürítenek a nyulak. Persze akkor is óvatosan, fokozatosan, nehogy ismét jelentkezzen a hasmenés. (Zch) $ H • 1 l-l к C Kertészet---ф Kisállattenyésztés ) Kétely és valóság Két évtizede a mezőgazdászok idegenkedve fogadták az első gabonakombájnokat, s a föld kaszához szokott népe nem jósolt nekik nagy jövőt. Ma pedig el sem tudnánk képzelni gépek nélkül az aratást. Sőt! Az egyrő nyomasztóbb munkaerőgondok arra késztetik a világ mezőgazdaságát, hogy az eddig eléggé elhanyagolt ágazatok gépesítésére is na gyobb gondot fordítson. Ennek tudható be. hogy a különféle seregszemléken mindig akad néhány új kertészeti gép. amit a zöldség . gyümölcs- vagy szőlőtermesztők többsége legszíve sebben azonnal hazavinne az üzemébe. / Persze, a fejlődés előrehala dása, az új gépek és az alkal mazásukat föltételező korszerű termelési módszerek elterjesztésé és meghonosítása elég las sú és hosszadalmas folyamat. Részben azért, mert az új módszerek és a korszerű gépek kifejlesztése, kísérleti, majd gyakorlati ellenőrzése eseten ként több évet vész igénybe, és még akkor sem biztos, hogy nem kell elölről kezdeni a ku tatást. Másrészt pedig azért, mert az új módszerek vagy gépek nem mindig nyerik meg azonnal a termelők bizalmát. Egy külföldi szaklapban olvastam, hogy a kutatók a eyü mölcsfák munkaigényes kézi metszését gépi munkával igyekeznek helyettesíteni. A síkfal metszd gép állítólag jó munkát végez az almásokban. Amikor ezt égy, az évente növekvő munkaerőhiányra panaszkodó gyümölcskertésznek megemlítettem, csak hümmögött, mintha azt állítottam volna, hogy a koronájával lefelé telepített csemete több hozamot nyújt. Egy másik szövetkezetben kerek perec megkérdezte az agronómus. hol olvastam ezt a mar haságot. Emlékszem, pár évvel ezelőtt egy dünamenti szövetkezetben azzal fogadtak az emberek, alighanem megzavarodott az agronómusuk. Mert, hogy sok volt a munka, kevés az ember, s hétről hétrS nem jutottak hozzá a szőlészeti munkákhoz, hát megbízott négy, sarlóval „fölfegyverzétt“ embert, tegyenek rendet a szőlőben —• sár lózzák le a támvezetékről lelő gó és a sorközöket csúfító, far töket beárnyékoló hajtásokat. Ősszel jóleső érzés volt látni a szüretelek gazdag hozam fölötti örömét, hallani, milyen büszkén és elismeréssel beszél nek agronómiisnkról a korábbi kételkedők. S valahogy így lesz ezután is. A gynmölcsbetakarítú gépek és a szőlőkombájnok alkalmazhatósága még mindig vita tár gvát kéoezi a szakemberek kö rében. Tény, hogy a forgalomban levő típusok még nem a legtökéletesebbek, viszont min den kezdet nehéz és prnblé mákban bővelkedő. Nem beszélve arról, hogy még nem •tettünk meg mindent a korszé rű gépek kifogástalan üzemel tetőséhez nélkülözhetetlen fel tételek meeteremtéséért. S mivel a kezdet kezdetén járunk, még a tapasztalataink is foghí iasak. Éppen ezért nem szabad türelmetlenkedni és elhariiar kodott véleményeket hangoztatni. Mert ahogyan valaha hódító útjára indult hazánkban az él ső gabonakombájn, ahogyan a traktorok kiszorították a föl dekről a lovakat, ahogyan fölváltották a mind jobb és nagyobb teljesítményű gépek az embert a mezőn, a kukorica-, a répa- és a krumpliföldön, ugyanúgy mind több helyet kérnek és kannak végre a zöldségtermesztésben, a szőlé szetbén és a gyümölcsösökben is. A chotíniak például aligha gondolták és hitték néhány év vél ezelőtt, hogy gép fogja vet ni, ápolni és „szüretelni" he lyettük a paradicsomot. Amikor először állították munkába a paradicsomkombájnt, még a nyugdíjasok közül is sokan „kiugrottak" megnézni, mit művel az ördöngős masina. Néhány élenjáró hazai és külföldi mezőgazdasági üzem bén már helyrévetéssel termelik a yjaprikát. a paradicsomot, mezőgazdasági repülővel vetik a gabonát, végzik a tápanyagpótlást, és a növényvédelmet, korszerű gépekkel készítik a tápkockákat és fektetik le a talajtakaró fóliát, szedik a liü velyeseket, a hagymát, a gyű kérzöldséget, az uborkát, a ká posztát, sőt a bogyósgyümölcsöket is. Lehet, hogy pár év múlva magától értetődő dolog lesz a gyümölcsfák megfelelő gépek kel történő metszése, korona alakítása is. Meglehet, ma még sokak számára elképzelhetet len, hogyan lehet ezt a magas fokú hozzáértést, szakképzettséget igénylő munkát gépekkel végeztetni. Viszont, például a magyarországi hosszúhegyi Al lami Gazdaságban, már sokol dalú kísérleteket végeznek a Minitop síkfalmetsző géppel, a mely a függőleges és vízszintes síkba állított fűrészeivel mát szí az almafák koronáját. A gépészeti és gyümölcsészeti szakemberek egyelőre korainak tartják a végleges vélemény nyilvánítást, annyit azonban elárultak, jól dolgozik a traktor vontatású gép. Most már csak azt kell megvizsgálni, milyen hatással van ez a metszési mód az almafák további növekedésére és termőképességének alakulására. S ha ez a vizsgáló dás pozitív eredményt hoz. ismét előbbré léphet a világ a ma még nagyon is munkaigé nyes gyümölcstermelés gépes! lésében KADEK GABOR Az NDK gyártmányú EM—11-es kombájn a gyökérzöldségele betakarítását hivatott megkönnyíteni. A szakemberek kedvezően nyilatkoznak a gép munkájáról. Foto: —bor
