Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)

1976-11-27 / 47. szám

t 1978. november 27. SZABAD FÖLDMŰVES 7 Nyikolaj Andrejevics Zacharov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának tagja, a V. I. Lenin Kolhoz elnöke. e^aratovtől kétszáz kilométerre, a szaratovl terület nyugati határán terül el az említett terület legnagyobb mezőgazdasági jellegű járása, a balasovi járás. Mezőgazda­­sági területe 274 ezer hektár, a szán­tója pedig meghaladja a száznyolc­­vangzer hektárt. Ebben a járásban tizenhat kolhoz és nyolc szovhoz van. Termelésüket a nagyméretű koncent­rációval párosuló szakosítás és a kor­szerű módszerek következetes meg­honosítása jellemzi. A balasovi járás mezőgazdaságát a kilencedik ötéves tervidőszak folya­mán gyakran sújtotta az aszály. En­nek ellenére mind a termelési, mind pedig az áruértékesitési tervét túltel­jesítette. Jó példát mutatnak persze az idén, vagyis a X. ötéves tervidő­szak élső évében- is. A kolhozok és szovhozok a gabona értékesítésének tervét tizenhétezer tonnával teljesí­tették túl. Október 15-ig teljesítették a tejeladás tervét, míg a hús eladásá­nak tervét az év végéig előrelátható­lag öt százalékkal lépik túl. A terme­lési és áruértékesítési tervek túltelje­­sítése lényeiében a céltudatos gazda­ságfejlesztéssel és a mezőgazdasági dolgozók példás munkakezdeményezé­sével, becsületes helytállásával ma­gyarázható. A céltudatosság legszembetűnőbben a mezőgazdasági termelés összponto­sításában és szakosításában észlelhe­tő. Tudják, hogy mit akarnak! Ezt a járás mezőgazdaságának fejlesztési terve' is bizonyítja. A termelés össz­pontosítása és szakosítása összhang­ban van a járás földalapjának terje­delmével, valamint a sajátos termé­szeti-éghajlati viszonyokkal. Magától értetődő tehát az is, hogy gabonát minden mezőgazdasági üzem ter­meszt, s annak vetésterülete a leg­több kolhozban és szovhozban kiter­jed a földterület hatvannyolc-hetven százalékára is. Az ipari növények — köztük elsősorban is a cukorrépa — termesztése azonban már szflkebb jel­legű szakosítást igényelt. A huszon­négy mezőgazdasági üzemnek csupán ötven százaléka, vagyis tizenkét gaz­daság foglalkozik a szó legszorosabb értelmében vett nagyüzemi szinten éukorrépatermesztéssél. A munkák komplex gépesítését a gazdaságok szinte hiánytalanul megoldották. A termelés összpontosítása és sza­kosítása az állattenyésztési termelés szakaszán sokkal szembetűnőbb. Igaz ugyan, hogy a tejtermeléstől egyik gazdaság sem mentesült. De a borjú­nevelés már szakosítva van hat­nyolcezer férőhelyes farmokon. A sertéstenyésztést is rugalmasan sza­kosítják. Zárt állományforgós rend­szerben hét gazdaság kapta feladatul a járással szemben támasztott társa­dalmi igények kielégítését. A sertés­­tenyésztés összpontosítása nem túlmé­retezett. Két- és ötezres farmokat építenek. A juhtenyésztés összponto­sítása nagyobb méretű. Hat mezőgaz­dasági üzemben láttak hozzá az ese­tenként tízezer darabot számláló juh­állomány létrehozásához. Baromfine­veléssel, illetve tojástermeléssel csak egyetlen mezőgazdasági üzem foglal­kozik százezres telepen és évente tizenkétmillió tojást értékesít. A balasovi járás mezőgazdasági dolgozói — a termelés összpontosítá­sában és szakosításában — sikeresen alkalmazzák a külföldi tapasztalato­kat is. Mint azt Vlagyimir Mihajlovics Szergejev, a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja járási bizottságának első titkára sokszemközt állította — főleg sok tapasztalatot szereztek a Dunaj­ská Streda-i járásban: a Calovoi Nagyhizlaldában, a járási baromfine­velő üzemközi vállalatban és a bará­ti kapcsolatok nyomán ismerkedtek meg a lucernamag termesztésének korszerű módszereivel, s érték el azt, hogy hektáronként több gazdaságban négy és fél mázsa lucernamagot ter­meltek. Az 1968-ban keletkezett köz­vetlen baráti és együttműködési kap­csolatok tehát a balasovi járásban is szépen gyümölcsöztek. SZOCIÁLIS vívmányok ÉS TERVEK A mezőgazdasági termelés növeke­désével párhuzamosan javult a kol­hozok és szovhozok dolgozóinak munka- és életfeltétele. Nagy jelen­tőséggel bír például az, hogy a falusi dolgozók élelmiszerfogyasztása a IX. ötéves tervidőszak folyamán ötvenhat százalékkal növekedett. De az sem lebecsülendő, hogy az említett idő­szakban a kolhozok és a szovhozok 60 millió rubelt fordítottak iskolák, kultúrházak és lakások építésére. Fersze kiépítették az úthálózatot is, portalanították a községek közötti összekötő utak ötvenkét kilométer terjedelmű hálózatát. A Szovjetunió X. ötéves népgazda­sági terve alapján készült járáM fej­lesztési terv, amely nem foglalja ma­gában a járási székhely, tehát Bala­­sov fejlesztési tervét — községfej­lesztési célokra 764 millió rubelt irá­nyoz elő. A tizedik ötéves tervidő­szakban a járáshoz tartozó községek­ben huszonnégyezer négyzetméter terjedelmű lakterület, tíz új iskola, nyolc községi klub, négy étterem, há­rom közfürdő és 455 gyermek részére óvoda, illetve? bölcsőde épül. Lényege­sen meggyorsul a falusi lakóházak korszerűsítésének folyamata is. U- gyanis az ötéves tervidőszak alatt 3250 falusi családi házbaii térnek át a hagyományos fűtésről a gázfűtésre, és a vízellátás javítása céljából öt­vennyolc kilométer hosszú vízveze­ték-hálózatot építenek. Az ötéves távlati-fejlesztési tervek szerint a járás kolhozai és szovhozai ötvenhárommillió rubelt fordítanak majd szociális-kulturális célokra. Szo­ciális helyiségek és korszerű épüle­tek létesülnek elsősorban is az állat­­tenyésztési telepeken. Szociális támo­gatással — nyugdíjkiegészítéssel — emelik a munkából kiöregedett kQl­­hoztagok életszínvonalát, s mind a kolhozod, mind pedig a szovhozok aránylag nagy összegekkel járulnak hozzá a kulturális tömegmozgalom, valamint a falusi sportélet fejleszté­séhez. A balasovi járás egyiké azoknak a járásoknak, ahol a kolhoz- és szov­­hozklubok, valamint a Komszomol alapszervezetei mellett — a kulturá­lis tömegmozgalomból és a színvo­nalas népnevelő munkából derekasan kiveszik részüket a -Szovjet—Cseh­szlovák Baráti Társaság alapszerveze­tei is. Jelenleg ennek a Társaságnak ötvenöt alapszervezete és 8950 tagja van. Gyakorlatilag a kolhozok és szovhozok minden ötödik dolgozója ott található a tagság soraiban. A Szovjet—Csehszlovák Baráti Tár­saság alapszervezetei sokrétű felvilá­gosító munkát végeznek. Májusban rendezik meg a Barátság Hónapját, majd a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának időszaká­ban a Barátság Hetét. Ilyenkor ismer­kednek a szovjet falu dolgozói a leg­jobb csehszlovák filmalkotásokkal és előadások nyomán hazánk nemzetei­nek életével és szocialista építőmun­kánk eredményeivel. A Baráti Társaság különös gondot fordít a tanuló Ifjúság nevelésre Is. így például a Barátság Klubja már tizenhat iskolában működik. Ezek a klubok következetesen ápolják a szovjet—csehszlovák barátságot, fej­lesztik a szovjet és a csehszlovákiai diákok közötti kapcsolatok különböző formáit. Említést érdemel még az is, hogy a T. Sevcsenko Kolhozban csehszlo­vák múzeum létezik, melyet nemcsak a helybeli lakosság, hanem a környe­ző községek lakói is gyakran láto­gatnak. Ismerkednek hazánk népei­nek haladó, forradalmi hagyományai­val. azokkal az internacionalista kö­telékekkel, amelyek népeink osztály­szövetségének hagyományait jellem­zik és egyben utalnak a szovjet és a csehszlovák nép barátságának és szö­vetségének távlati fejlődésére is. Az SZKP járási bizottságának első titkára, V. M. Szergejev (balról a má­sodik) és N. I. Sabanov, a KOMMUNYISZT főszerkesztője (jobbról • má­sodik) a kolhoz vezetőinek társaságában. Ennek a traktornak, amely 1932 ben volt, ma csupán muzeális értéke van. a gépesítés egyetlen bizonyítéka A JÁRÁS LEGGAZDAGABB KOLHOZA Trflanka alig tíz kilométerre van a járási székhelytől, Balasovtól. Neve­zetessége, hogy itt székel a járás leg­jobb kolhoza, amely V. I. Lenin nevét viseli. Nem tartozik a legnagyobb kolhozgazdaságok közé. A földterü­lete „csupán“ 9170 hektár s abból „csak“ hatezer hektár szántó. Ott tartózkodásom idején módom­ban állt ismeretséget kötni a kolhoz „vezérkarával“ és tájékozódni a va­lóban jól gazdálkodó kolhoz eredmé­­nyeiről is. A fogadással Járó ceremónia egy kétemeletes épület előtt, V. I. Lenin életnagyságú szobránál zajlott le. Nem kellett, hogy mondják, magam­tól is rájöttem, hogy a hatalmas épü­let a kolhoz székháza. A szimpatikus férfi, aki üdvözölt, Nyikolaj Andre­­jevics Zacbarov elvtárs, a Szovjetunió legfelsőbb Tanácsának tagja, a V. I. Lenin Kolhoz elnöke volt. A kolhoz székházában az irodák után megnéztem a klubot és a mo­dern bútorokkal berendezett tiszta éttermet, majd falulátogatás kereté­ben nyertem áttekintést a kolhozta­gok fejlett lakáskultúrájáról. A kolhoz vezetői egytől-egyik sze­rény emberek. Nem hivalkodtak a nagyszerű termelési és gazdaságfej­lesztési eredményeikkel. Aratási idő­szak volt, tehát érthető, hogy a hek­tárhozamokra tereltem beszélgeté­sünk fonalát. így megtudtam, hogy a gabona az ottani természeti-éghajlati adottságokhoz viszonyítva az Idén jól fizetett. Búzából (tavaszi búza) har­mincöt mázsás átlaghozamot értek el. Persze volt olyan tábla amelyik csak tizennyolc mázsát adót hektáronkénti de máshol elérték a negyvenöt má­zás termésátlagot Is. Ennek következ­ményeként a kolhoz az idén terven felül négyszáz vagon szemest adott közellátási célokra. Az állattenyésztés szakaszán a szarvasmarha-tenyésztés, illetve a tej­termelés, továbbá a borjúnevelés és a hústermelés dominál. A V. I. Lenin Kolhoznak van egy nyolcezer darab borjú befogadására alkalmas korsze­rű borjúnevelő telepe. Itt nevelik fel a környékbeli kolhozok és szovhozok borjait. Majd a tehénállományuk rendszeres kiegészítése és fejlesztése céljából az üszőket vissza vásárolják, a bikákat és a továbbtartásra alkal­matlan üszőket pedig a V. I. Lenin Kolhoz intenzív módszerrel hizlalja és vágóállatonként értékesíti. Ebben az esetben a kooperációnak egy qlyan sajátos módjáról van szó, amely formailag csupán az adás­vételi kapcsolatokra terjed ki. A kor­szerű borjúnevelő-telep tehát nem üzemközi vállalat, mégcsak nem is üzemközi vállalkozás, hanem a Lenin Kolhoz osztatlan tulajdonát képezi és annak egyik legfőbb jövedelemforrá­sa. Persze a borjúnevelő telep a jö­vedelemformáláshoz nem csak köz­vetlen hanem közvetett formában is hozzájárul. Egyrészt azáltal, hogy a vágómarha utánpótlása zavartalan s így a kolhoz rendszeresen tudja teljesíteni a 2290 tonna hűseladási tervét — ezt az idén 500 tonnával túl is szárnyalhatta másrészt pe­dig javíthatja tehénállományát, ami elsősorban is a tejtermelés színvona­lának emelkedését vonja maga után. Az említett kolhoz gazdagodásá­nak egy másik jelentős forrását a gabonatermesztés képezi. A komplex gépesítéssel párosuló példás munka­­szervezéssel egy mázsa gabonát négy rubel önköltséggel termelnek és ti­zenkét rubeles felvásárlási áron ér­tékesítenek. Tehát a gabona mázsán­ként nyolc rubel tiszta jövedelmet hoz a kolhoznak. A szarvasmarha tenyésztés nagymé­retű összpontosítása a takarmányter­mesztésben is lényeges változásokhoz vezetett. Előtérbe került a lucerna és a további fehérjedús tömegtakarmá­nyok term^ztése. A hektárhozamok növekedésérfcntözéssel érték el. Nagy dolog például az, hogy ebben a kol­hozban, ahol pár évvel ezelőtt — a szárazságra való tekintettel alig ter­meltek lucernát, az utóbbi években hektáronként ötszáz mázsa zöld lu­cernatermést takarítanak be. A V. I. Lenin Kolhoz öntözőrend­szere modern és méltó a gazdaság méreteihez. A szaratovi területen eb­ben a kolhozban talált első ízben ott­honra a DNYEPROV védjegyű nagy­teljesítményű öntözőgép. Hossza 460, a szórási szélessége pedig ötvenhét méter. Tizenhét pár keréken gördül és harmincnégy szórófejjel van ellát­va. Ugyancsak tizenhét villanymotor vontatja, s a motoroknak az áramot egyetlen traktor szolgáltatja. Másod­percenként százhúsz liter vizet szór széjjel, s egy műszak alatt — 45 mm vízadagolás mellett — százhúsz hek­táros teljesítményt ér el. Nagy elő­nye még, hogy a kezelése egyszerű s csupán egyetlen személyt igényel. Az említett kolhoznak jelenleg négy darab DNYEPROV védjegyű öntöző­gépe van. A termelés és gazdaságfejlesztés mellett ez a kolhoz nagy gondot for­dít olyan kooperációs tevékenység­re, amely a kolhoztagok és gyer­mekeik üdülését, pihenését szolgálja. További négy kolhozzal együttműköd­ve — a község határát átszelő folyó partján nyári üdültetések olcsó meg­oldása céljából úttörőtábort és több­szobás víkendházat épített, amely a kolhoztagok hétvégi kirándulóhelye s gyermekeik nyári otthona lett. Az úttörőtábor — amely a vezető állítása szerint cserealapon szívesen látná vendégül a Dunajská Streda-i járás úttörőit is — minden szempont­ból megfelel a kor követelményeinek és a gyermekeknek szórakozással, pi­henéssel párosuló sokrétű művelődési lehetőséget is nyújt. PATHÖ KAROLY A Fregat védjegyű öntözűgép munkaközben. (A szerző felvéti lel.)] Szovjet * EMBEREK között * BALASOVI A KI ilWillililJI

Next

/
Oldalképek
Tartalom