Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-11-20 / 46. szám
197ß. november 20. SZABAD FÖLDMŰVES 11 Sok múlik az agrotechnika helyes alkalmazásán Mezőgazdasági dolgozóink a napokban fejezik be „jövö évi kenyerünk“, az őszi báza vetését. A gabonaprogram teljesítését a szakemberek mind járási, mind pedig kerületi szinten (Nitrán) megvitatták. Az értékelések megmutatták, hogy az idei termés eredményt a kedvezőtlen időjárási viszonyok mellett szubjektív tényezők is befolyásolták. A CSKP XV. kongresszusa stratégiai feladatként határozta meg a gabonafélékből történő önellátást, s az élelmiszerellátás további javítását. A szükségletét a lehető legnagyobb mértékben hazai termelésből kell fedezni. Ebben a tekintetben különösen nagy jelentősége van a Nyugat-szlovákiai kerületnek, mert itt a legadottabbak a termelési feltételek. Az idei aratás eredményei nemcsak az agronómusok számára voltak tanulságosak, hanem a kutatók és a fejlesztő bázis szakemberei számára is. A gabonafélék termesztői olyan új ismeretekkel gazdagodtak, amelyek a jövőben elősegíthetik a nagyobb hozamok elérését. A Nyugat-szlovákiai kerületben a kalászosok átlaghozama 48,7 mázsa volt. Ez a kerület történetében a második legjobb termés. Négy járásban — Dunajská Streda, Galanta, Komárno és Trnava — a gabonafélék hektáronkénti szemtermése túlhaladta az 50 mázsás határt! Cgyszélván a kerület minden járásából rekordtermésekről (70 mázsán felül is!) számoltak be az illetékesek. Ezek azt bizonyítják, hogy a fajták igényeinek és a helyi adottságok figyelembevételével, valamint a helyes agrotechnikával még a kedvezőtlen termelési vi szonyok közepette is kedvező eredményeket lehet elérni. A szocialista nagyüzemi mezőgazdaság előnyei különösen az idei év rendkívüli időjárási viszonyai mellett mutatkoztak meg. Az őszi búza jövő évi termésátlagáról kétharmadrészben a mezőgazdasági dolgozók most, ősszel „döntenek“. Ha az agrotechnikai intézkedések komplexumából csak. egyet is helytelenül végzünk el, mindjárt 3—5 mázsával kisebb terméssel számolhatunk! Ezt kel] szem előtt tartani a gabonafélék egész agrotechnikája alatt! Röviden ismertetném azokat a tényezőket, amelyek befolyásolták az idei eredményeket: Közismert tény, hogy az őszi búza legrosszabb előveteménye maga a búza. A búzának ilyen termesztése a kerületben már nagymértékben csökkent, de még az idén is akadtak olyan gazdaságok, melyekben a helytelen elővetemények aránya elérte a 40 százalékot! Ha a búzát búza után vetjük, magától értetődően csökken a hektárhozam. Az idén a rossz elővetemények után vetett búza 4 mázsával adott kevesebb termést hektáronként, mint például az évelő takarmányok vagy a silókukorica után! Az utóbbi években nagy jelentőséget tanúsítunk a szántás és a vetés közötti időszak meghosszabbításának. Ezzel ugyanis fokozhatjuk a talaj természetes ülepedését, megfelelő magágyat készíthetünk, a magvak egyenletesebben csíráznak és jobb a növényzet télállósága. Szövetkezeteink és állami gazdaságaink többségében a búzát a szántás utáni huszonegyedik-huszonnyolcadik napon vetik, de a múlt évben is voltak példák arra, hogy ezt nem mindenütt tartották be. Ha közvetlenül friss szántásba vetünk, akkor ugyanis a termés 5—12 mázsával lehet kisebb! A búza átlaghozamának fokozásában nagy jelentőségű a helyes fajtaösszetétel. Megállapítottuk, hogy néhány mezőgazdasági üzemben csak egy — a legnagyobb hozamú — fajta termesztésére törekednek. Ez helytelen! A jelenlegi viszonyok közepette és a búza termesztésének összpontosítása mellett üzemenként legalább három fajtát kell termeszteni: korai, közepesen kései és kései vetésüket! Ezáltal ugyanis könnyebben megoldható a vetés és a betakarítás folyamatos végzése, beütemezhető a kalászosok fokozatos érése, ami végső soron csökkentheti a termelés kockázatát. A búza termesztési technológiájának elengedhetetlen követelménye a fajták megfelelő időben történő vetése. Általánosan elterjedt nézet, hogy a Nyugat-szlovákiai kerületben a vetési időszak szeptember 18 és október 10—15-ke között van. A későbbi vetéssel csökken a gabonafélék szemtermése! A legjobb termést — több év átlagában — a szeptember végi és október eleji vetésből takarították be. Ha a vetést október húszadika után végezzük, akkor 4, ha november tizenegyedike után, akkor pedig 12 mázsával kisebb az átlaghozam! Tavaly a kerületben 44 ezer hektáron végezték el a vetést október húszadika után, ami a búza vetésterületének mintegy 20 százaléka volt) Könynyen kiszámíthatjuk, hogy ez mennyi veszteséggel járt! Az őszi búza termesztése tekintetében döntő tényező a megfelelő tőszám betartása. Ezt elérhetjük az elövetemény alapos megválasztásával és a megfelelő típusú vetőgép alkalmazásával. Általában 5—6 cm mélységre vetjük a búzát. Sekélyebb vetés esetében a növények nem egyenletesen kelnek és fennáll a kifagyás veszélye, ami nagymértékben csők kenti az átlaghozamot. A tápanyagellátás tekintetében a 350 kg hektáronkénti hatóanyag mennyiség elegendőnek bizonyult. Egy kg hatóanyaggal 18 kg szemtermést kell elérni. A valóság azonban csak 14 kg, vagyis 4 mázsával kevesebb, mint kellene! Ez helytelen műtrágyázásról tanúskodik. Száraz őszön jól bevált a vetés utáni hengerezés, mert ezzel mintegy 2—8 mázsa mennyiséggel növelhető a ha-onkénti szemtermés! A gabonafélék termesztésében a legnagyobb tartalékok az agrotechnikai intézkedések helytelen alkalmazásában vannak. Konkrét példákon keresztül lehet rámutatni azokra a hibákra, melyek a múltban előfordultak a búza agrotechnikájában. A kerületben — kedvezőtlen időjárási viszonyok közt — 48,4 mázsás szemtermést értünk el “búzából hektáronként, de a hozam lehetett volna jobb is. A fogyatékosságok évről-évre kisebbek. A szubjektív okok elhárításában a legnagyobb feladat az agronőmusokra hárul. Fogyatékosságok azonban minden mezőgazdasági üzemben előfordulhatnak. Ezt bizonyítják az azonos feltételek közt gazdálkodó üzemek eltérő eredményei is. Például a komárnoi járásban a vrbnvái szövetkezet 66,8, az ižai pedig csak 46,8 mázsás átlaghozamot ért el, ami 20 mázsás különbség! Hasonló példa a trenčíni járásból: a beckovi (54,0 q) és az Adamovské Kochanovce-i (36,1 q) szövetkezet és a trnavai járásból: a piešťanyi (64,1 q) és a madunicei (48,8 q) szövetkezet eredményei! Ezért minden gazdaságban, járásban mély agronómiái elemzést kell végezni, meghatározni a különbségek okát, összefüggéseit és következményeit. A különbségek kiküszöbölésével további lehetőségeink nyílnak a gabonafélék termelésének fokozására, s ezáltal a CSKP XV. kongresszusa határozatainak a teljesítésére is! JOZEF MUDROCH mérnök, a kerületi mezőgazdasági igazgatóság főagronómusa Újításokkal a mezőgazdaság gépesítésének tökéletesítéséért Segít az ellenőrzés A CSKP XV. kongresszusán Husák elvtárs központi bizottsági beszámolójában hangsúlyozta: „А XIV. kongresszus nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy a párthatározatok teljesítése a munka egész folyamatában megkfvánja a pártellenőrzést. A legutóbbi öt esztendő tapasztalatai is megerősítik, hogy az ellenőrző munka hozzájárult a feladatok teljesítéséhez és a párt vezető szerepének az érvényre jutásához“. Évek óta eredményesen gazdálkodik az oborini (abarai) szövetkezet. Ahhoz, hogy egy háromezer hektáros szövetkezet az új gazdasági szabályozók között jövedelmezően gazdálkodjon, a tagság teljes összefogására van szükség. Közülük különös szerep hárul a szövetkezeti pártszervezet tagságára és vezetőségére. — A mezőgazdsági termelésben — mondta beszélgetésünk során Demeter Ferenc, az üzemi pártszervezet elnöke és a szövetkezet káderosztályának vezetője — csak úgy bizonyíthatjuk életképességünket, ha évrőlévre fokozni tudjuk a termelést. Ennek egyik jó módszere az ágazati Irányítás. Leszögezem, hogy a pártellenőrzés nemcsak a hibák felfedezésére és a mulasztók felelősségrevonására terjed ki. A pártellenőrzés lényege a határozatok végrehajtásának segítése, az adott terület helyzetének hiteles felmérésé, a megfelelő javaslatok kidolgozása és a jó tapasztalatok állandósítása. Az alapszervezet pártvezetősége Oborinban' az üzem- és -munkaszervezésben, a termelés-szerkezet további korszerűsítésében, a gabonaprogram megvalósításán keresztül az árutermelés fokozáséban, a hús- és tejtermelés növelésében látja a legfontosabb teendőket. Ezeknek megvalósítását számonkérik az ágazatok vezetőitől. — Három termelési ágazatunk van — kezdte Demeter elvtárs. — Mindhárom ágazatunk — a növénytermesztés, az állattenyésztés, valamint á zöldség- és gyümölcstermesztés -— eredményesen teljesíti a tervezett feladatokat. A jövőben az állattenyésztés — az ezt kiszolgáló növénytermesztés, a rét- és legelőgazdálkodás — és a zöldségtermesztés dominál szövetkezetünkben. A pártellenőrzés szerepéi különösen fontosnak tartom a tervek előkészítésében és a terveknek a tagsággal történő megtárgyalásában. Az állattenyésztésben 2476 hízósertésnél a napi átlagos súlygyarapodás 0,56 kg, ami négy dkg-mal jobb á tervezettnél. Egy kg sertéshús termeléséhez mindössze 3,32 kg abraktakarniányt használtak. A sertéstenyészet zárt rendszerű, s évente 2400 mázsa húst ad közellátásunknak, A szarvasmarha-tenyésztés is gazdaságos. Az 1824 szarvasmarhából négyszáz tehén. A hízómarháknál az átlagos napi súlygyarapodás 1 kg, s egy kg hús termeléséhez 1,18 kg abraktakarmányt használtak. Az évi fejési átlag tehenenként 3200 liter. Egy liter tej kitermeléséhez mindössze 0,19 kg abraktakarmányt fogyasztanak. Marhahúsból évente 3350 mázsát értékesítenek. A kedvező eredmények ellenére elégedetlenek a fejősi átlaggah Nagyobb tejhozamot a borjúszaporulat növelésével, az egyedek alapos kiválasztásával és a takarmányozási feltételek javításával szeretnék elérne Az állattenyésztés eredményesebbé tételénél a szövetkezet vezetőségének elképzelései mellett a pártszervezet tagságénak javaslatait is figyelembe! veszik. Haburcsák Zoltán főállattenyésztő arról tájékoztatott; hogy a régi istállókat korszerűsítik, s újakat is építenek. A növendékmarhák részére 'égy 700-as, a tehenek részére pedig egy 400-as istállót építenek, A felszabadult istállókból sertésszállásokat alakítanak ki. Demeter elvtárs azt is elmondotta, hogy a vidéki Ipartelepítés és a vojanyi villanytelep közelsége munkaerőgondot okoz. Gondoskodniuk kell az emberekről, ha nem akarják azt, hogy csak az idősebbek maradjanak a szövetkezetben. (illés) A TV&0MÁMY ViUCA ndk—szovjet együttműködés a vizgazdAlkodAsban Mindkét ország számára egyaránt hasznos és előnyös a vízgazdálkodás területén megvalósuló együttműködés, amelynek formáit az 1978—80-as időszakot átfogó hosszú távú megállapodások, valamint az 1978—77-re szőlő konkrét munkatervek szabályozzák. Ezek közé tartozik többek között a mesterséges talajvíz-gazdagítás, a városi szennyvizek tisztítása, a csővezetékek védelme, valamint a városi vízellátást és szennyvízelvezetést biztosító szabványlétesítmények tervezése. Különösen sikeres volt eddig az együttműködés az NDK vízgazdálkodási intézete és a harkovi vízvédelmi intézet között. A közös kutatási eredmé-II. HATSOROS TISZTÍTÓBERENDEZÉS A legújabb újítási javaslat Vörös László mérnök és Bozsaky László ne véhez fűződik. A szövetkezet gép parkja a hatsoros répakarajozó meg vásárlása után tavaly ’ egy КС—6-os típusú, ugyancsak hatsoros répakiszántóval gazdagodott. Az említeti vezető dolgozók csakhamar felfigyel tek arra, hogy а КС—6 os kiszántó nincs ellátva a VCX— 3 as típusú, há romsnros répakiszántón jól bevált sortisztftéval. Ennek hiánya ugyanis jelentős mértékben rontotta a kiszán tett répa tisztaságát, mert — a há romsoros géphez viszonyítva — lényegesen több növényszármazék ke rült a répa közé. Ez ösztönözte a gé pesítőket, újítókat egy hatsoros tlsz títóberendezés. az ún „seprű“ meg szerkesztésére. A berendezés egy féligfüggesztett vaskeretre felszerelt, a háromsoros kiszántón alkalmazott sortisztítókbó) áll. A hat sortisztítót úgy helyezték el a kereten, hogy a leválasztó“ szennyeződést továbbítani tudják. Ezért a gép bal oldalán elhelyezkedő három sortisztító fordulatrzámát kb. 150-nel gyorsították. A sortis’-tité a hatsoros karajozó és kiszántó kombájn között dolgozik. Az idei répabe takarítás kezdete óta az említett „seprű“ a szövetkezet hatsoros répabetqkarító gépsorának fontos elemét A hatsoros répakarajozó megerősített ferdefelhordőja. képezte. Alkalmazásának eredménye ként a szállított cukorrépának a nö vényi- és egyéb maradványokkal való szennyeződése jóval kisebb volt. HATSOROS RÉPAKARAJOZÓ Egy további újításuk a hatsoros répakarajozó ferdefelhordójának a megerősítésére irányul. Ennek megvalósítása Szabó Ervin műhelymester nevéhez fűződik. Mint ismeretes, a 6—ÖCS típusú karajozó ferdeszállítőjának az üzemeltetését eredetileg három szalag biztosítja vezetőkerekek segítségével. Mivel a felhordó nagy mennyiségű zöldanyagot szállít, a három szalag gyengének bizonyult, s gyakran gépkiesés fordult elő szalagszakadás miatt. Ezért a ferdeszállítóra további két szalagot szereltek. A megerősítés eredményeként csökkent a szalagszakadás, s ezáltal a karajozó üzemeltetését segítő széllítöközök is jobban kihasználhatók. Az újítás alkatrész-megtakarítással is járt. Ezt bizonyítja az is, hogy míg a máit évi répabetakarltás alatt három pár ferdeszáilfté használódott el, addig az idén a megerősített szállítóbői egy pár is elegendőnek bizonyult. Az említett néhány példa is hűen igazolja azt, hogy a dolgozók kezdeményezése, a munkához való jó hozzáállása meghozza a várt eredményt. A „Csilizköz“ szövetkezet vezetői nagy gondot fordítanak az újító moz galom fellendítésére és támogatására, mert tudják, hogy egy-egy jó ötlet, újítás évente többezer korona értékű megtakarítást jelent a szövetkezet számára. VÖRÖS GYÖRGY nyékét egyrészt a Szovjetunióban automatikus vízvédelmi rendszerek létesítésével kapcsolatos munkálatokhoz, másrészt az NDK-ban a folyóvízfolyamatok matematikai modellkészítéséhez használták fel. Ezáltal mindkét partnerintézetnél az 1971—75-ös időszakban jelentős anyagi mégtakarítátásokat értek el. A jövőben a két ország együttműködésében különös súlyt helyeznek olyan területekre, mint a vízellátás és a szennyvizek kezelése. —T— BORJÚTARTÄS KESKENY KETRECEKBEN A fémketrec méretei: hossza 120 cm, szélességé 45 cm, magassága 100 cm. Az oldalfalak lemezekkel vannak felszerelve és ezáltal a borjak egymástól elkülönülnek. Kísérletekkel bebizonyították, hogy ez a tartási rendszer mind állathigiéniai, mind üzemszervezési szempontból lényegeseit jobb a hagyományos tartásnál. —zs— GÉPEK ÉS A KÖRNYEZETVÉDELEM A parkokban, kiskertekben, utak mentén kialakított gyepterületek nagymértékben hozzájárulnak az ember egészséges környezetének fenntartásához. A gyepek elnyelik a ként, amely az ipari körzetek egyik legnagyobb szennyezője. És miközben oxigént bocsátanak ki. hasznosítják az élő szervezetek által kibocsátott széndioxidot, a gondozott gyepterületek ezen kívül csökkentik a levegő portartalmát es a hirtelen hőmérsékletingadozásokat, mérr kelik a zajt és a vakító fényt. Szerepük a talajerózió megakadályozása és az átfutó vizek felfogása terén is számottevő Így érthető, hogy a gyepek gondozősa, tápanyaggal történő ellátása komolyan foglalkoztatja a szakembereket, és egyre több műtrágyát használ nak fel tápanyag-utánpótlásuk biztosítására. M. T,
