Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-09-25 / 38. szám
6 SZABAD FÖLDMŰVES 1978. szeptember 25. A NÖVÉNYTERMESZTÉSI TERMELÉS SZAKOSÍTÁSA ÉS ÖSSZPONTOSÍTÁSA Hatékonyabb kihasználás rA tudomány, a kutatás és a technika fejlődése a mezőgazdaságban lehetővé tette a termelés minőségileg magasabb fokú formájára való áttérést, amelyet az egyes termelési ágazatok fokozatos Iparosítása jellemez. A jelenlegi termelési erők jellege egyöntetűen nagyüzemi, ami a termelés megfelelő fokú társadalmasítását, összpontosítását és szakosítását is feltételezi. Ezzel tehát új munkamegosztás is keletkezik, s a munkaerők egy része a szolgáltatások szférájába kerül át, ami a munkafolyamatok új szervezési módját vonja maga után. A mezőgazdaság átszervezésének szükségessége, amely a munkaerőhelyzet alakulásából ered, a CSKP XIV-lk és XV-ik kongresszusa irányelveiben is szerepel. Ezen szándék megvalósítása a növénytermesztési termelés szakaszán lassabb ütemű és különböző hatásfokú. A nagyüzemi gépesítés valamint technológia hatékony érvényesítése még nincs összhangban a céltudatos összpontosítással és szakosítással, melynek alapvető feltétele a mezőgazdasági üzemek közötti, ökonómiai előnyökön és önkéntességen alapuló kooperációs viszonyok kialakulása és elmélyülése. NÖVEKEDŐ FELADATOK A növénytermesztési termelés növekedő feladatai teljesítésének az eltérő természeti-.ökonómiai feltételek további hatékony kihasználásából kell kiindulnia, ami a növénytermesztési termelés szakosítás útján történő elkerülhetetlen átszervezését követeli. Ez ugyanis alapvetően leegyszerűsíti az üzemen belüli termelési folyamatokat, s ilymódon elősegíti' az egyes növények összpontosítását, amely a progresszív technológiák, technológiai vonalak és műszaki felszerelések célszerű kihasználása végett szükséges, ugyanis ezek aránylag drágák. Az egyes termények, esetleg terménycsoportok összpontosítási elvének érvényesítésekor az új, nagyteljesítményű technika optimális kihasználása helyzetmeghatározó tényezővé válik. A növénytermesztési termelés szakosításának és összpontosításának eddigi fejlődése folyamán egyrészt megköveteltük a termelőegység növényválasztékának csökkentését, mint a termelés egyes ágazatai minimális összpontosításának előfeltételét, másrészt szükségesnek tartottuk a növények váltásával bizonyos mértékben megőrizni a vetésforgót. Ezzel szemben a legújabb külföldi és hazai kutatások és gyakorlati tapasztalatok eredményei azt mutatják, hogy a vetésforgó klasszikus szigorral való betartása részben elavult nézet. Oj tények játszanak ugyanis közre, amelyek bizonyos mértékben háttérbe szorítják a vetésforgó betartását. Ilyen például a bőséges, hatékony tápanyagellátás, a betegségek, gyomok és kártevők elleni hatásosabb vegyszeres védelem, az öntözőgazdálkodás terjedő-Az összpontosítás szakosítás útján A CSKP KB határozataiból eredő összpontosítással és szakosítással kapcsolatban júniusban Prievidzán, tartott össz-szlovákiai értekezlet következtetései értelmében — az SZLKP KB mezőgazdaságban, élelmiszeriparban, erdő- és vlzgazda- Ságban végzett pártmunka osztályának, valamint az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának ösztönzésére — a Rőt nícké noviny és a Szabad Földmű vés elhatározta, hogy „Az összpon tosítás és szakosítás útján“ címmel, az arra leghivatottabb szerzők tol lábéi cikksorozatot indít. konzervatív gondolkodásmódját, akik túlzottan elővigyázatosak, s „félnek“ a kockázattól. Ezen állapot kialakulása miatt az irányító szervek is hibá sak, amelyek, főleg a járásokban már a tervfeladatok szétírásakor szétaprózzák ezen növények termesztési feladatait. A meggyőzés, valamint az anyagiműszaki és szervezési feltételek megteremtése helyett tévesen a dolog könnyebb végét választják, a termelési eredmények azután természetesen elégtelenek. A kisméretű összpontosí-. tás ugyanis a mezőgazdasági üzemek részére nem vonzó, nem kényszerít megtenni minden intézkedést az ökonómiai eredmények elérésére. Pozitívan értékelhetjük azonban a szemeskukorica termesztő területek összpontosítását. A 139 463 hektárnyi összterületből ugyanis 118 808 hektáron, vagyis a terület 85,2 százalékán a termesztést 200 hektárnál nagyobb egységekre összpontosították. Kielégítő volt a területi összpontosítás a cukorrépa, s egyes járásokban a burgonya esetében is (Prešov, Poprad, Spišská Nová Ves, Liptovský Mikuláš, Martin.) MŰSZAKI IGÉNY A hatodik ötéves tervidőszak folyamán a beruházásokat a gépvásárlásra, mindenekelőtt a mezőgazdaság traktorizálására és motorizálására irányítzávetőleg hét szakosított növénytermesztési üzemtípust (termelési társulást] kellene kialakítani. Ezek főleg a következők: Ф szemeskukorica monokultúra az egész területen, ф kukorica más gabonafélékkel és takarmányfélékkel való kombinációban, • lucerna (esetleg belterjes fükultúra ] szemesterménnyel, 9 cukorrépa gabonafélékkel és takarmányfélékkel, ф hüvelyesek gabonával, kukoricával és takarmányfélékkel, ф teriméstakarmányok gabonafélékkel és cukorrépával, # olajosok gabonafélékkel és évelőtakarmányokkal. A hegyi és hegyaljai körzetekben megközelítően három üzemtípust lehetne kialakítani: ф burgonya, gabona és takarmánytermesztési kombináció, Ф takarmányfélék gabonával, Ф őszi repce gabona- és takarmányfélékkel. Állandó üzemelés A zöldség-, a gyümölcstermesztés és a szőlészet műszaki felszerelésének állandó növekedése, a termőterületek összpontosításával együtt új termelésszervezési formák kialakítását kívánja meg. járási szintű üzemközi vállalatok kialakításáról van szó, a termelés nagysága és más tényezők szerint vagy minden ágazat számára önállóan, vagy integráltan két, esetleg több szakosított ágazat részére. A növénytermesztési termelés összpontosítási és szakosítási folyamata minden lépésének a beruházási költségek megtakarításával, a szállítási távolságok csökkentésével és az életkörnyezet megóvásával kell párosulnia. A növénytermesztési termelésben a korszerű összpontosítás és szakosítás jellemzője kellene, hogy legyen a különböző tevékenységi területek többműszakos üzemelésének szervezése. Mindenekelőtt a korszerű, nagyteljesítményű berendezésekről és mezőgazdasági gépekről van szó, amelyeket nemcsak egy mezőgazdasági üzem keretein belül kell kihasználni, de társulásos csoportosulásban, s lehetőleg aa népélelmezés sikeres teljesí*** tése, főként az állattenyésztési termékek ellátása terén — a növénytermesztési termelés jelenlegi helyzetében — igényes politikai-szervezési munkát kíván. Ez mindenekelőtt a rendelkezésre álló takarmányfélék ésszerű felhasználására vonatkozik. Okvetlenül szükséges kihasználni az összes lehetőségeket a következő időszak takarmány-mérlegének javítására. Nemcsak az őszi takarmánykeverékek vetését kell a lehető legnagyobb mértékben bővíteni, de idejében el kell végezni a répalevél begyűjtését, továbbá felhasználni az élelmiszeripari melléktermékeket és hulladékokat állatállományunk takarmányozására. nap folyamén anyasertésenkén* ugyancsak több választott malacot neveltek fel. Ez szlovákiai átlag ban 7,7 malacot jelent, miközben a nyugat-szlovákiai kerület átlaga 8 darab, a másik két kerületé pe dig egy malaccal kevesebb. Míg a borjú elhullás háromtized száza lékkai 6,8 százalékra csökkent, ad dig a malacelhullás nyolctized százalékkal növekedett és 6,3 százalékot ért el. Az idei első félévben a hízósertések napi és darabonkénti súlygyarapodása átlagosan 0.52 kg-ot ért el, ami három dekával több. mint az elmúlt év hasonló időszakában. A szövetkezeti szektor 53 dekás, az állami gazdaságok cső portja pedig hat dekával kisebb A termelékenység félévi eredményei Szlovákiában Szocialista mezőgazdaságunknak bonyolult időjárási viszonyok közepette is biztosítania kell a lakosság élelmiszerellátását, a reszort feldolgozó és szolgáltató üzemeinek, valamint a népgazdaság különböző ágazatainak segítségével. A hús-, a tej- és a tojáseladás feladatainak teljesítése nemcsak az állatállomány számbeli helyzetétől, de annak termelékenységétől is függ. Szlovákiában idén az első félév folyamán tehenenként átlagosan 1316 liter tejet fejtek, miközben a három kerület közül a nyugat-szlovákiai 1543 literrel a legjobb átlagot, a kelet-szlovákia kerület pedig ettől négy hektoliterrel kisebb átlaggal a leggyengébb átlagot érte el. Szlovákia területén az első félévben összesen 747 millió liter tejet termeltek, amely mennyiség 84,7 százalékát a szocialista szektor produkálta. A tojástermelés az előző időszakhoz mérten egy millióval növekedett és az első félévben elérte a 740 milliót, miközben a szocialista szektor részaránya 45,4 százalékra növekedett. A tyúkonkénti átlagtermelés 105 tojás, de a nagyüzemekben csaknem 1117 darab. Az egyes kerületek termelési színvonala megközelítően hasonló. A vágóállat eladás feladatainak teljesítése megfelelő mennyiségű növendékállatot feltételez. Az értékelt időszak folyamán a szocialista szektorban csaknem 259 ezer borjút és 1369 ezer választott malacot neveltek fél. A produkció hatásfoka az utolsó értékelt időszakban növekedett. A száz tehénre számított felnevelt borjak száma 56 darab volt, ami csaknem kettővel való növekedést jelent, összehasonlításban a tavalyi első félévvel. Szlovákiai viszonylatban ez nyolcezer borjúval több. Az idei első hát hóátlagot ért el. Kerületek szerinti megosztásban 0,53 kg os súlygyara podási átlaggal a nyugat-szlovákiai kerület volt a legeredményesebb, a közép-szlovákiai kerület ugyanekkor félkilós, a kelet-szlovákiai kerület pedig egy dekával ennél is kisebb átlagot mutatott ki. A múltévi színvonalat az összes kerülő tek és szektorok túllépték, ami alól kivételt csak a nyugatszlovákiai állami gazdaságok képeztek. A marhahizlalásban ellenkező az irányzat. Idén a napi és darabonkénti súlygyarapodás 0,77 kg, ami a múlt évi hasonló időszakhoz mérten 91,7 százalékra csökkent. Leg nagyobb csökkenést a közép-szlovákiai kerületben tartanak számon, ahol 79-ről 69 dekára esett vissza a súlygyarapodás átlaga. A súlygyarapodás hatásfokának 7,7 százalékos visszaesését tartják nyilván a kelet-szlovákiai tenyésztők, akik átlagosan 0,72 kg-ot értek el. A nyugat-szlovákiai kerületben a visszaesés 6,3 százalékos, ami 0.84 dekát jelent. Tehát a hizómarha napi és darabonkénti említett 0.77 kg-os átlagos szlovákiai súlygyarapodáshoz mérten a nyugat-színvákiai kerület csaknem 10 százalékkal jobb, a közép-szlovákiai kerületben viszont 10,4 százalékkal, illetve a kelet-szlovákiai kerületben 8.5 százalékkal a tavalyinál rosszabb eredményeket értek el. Az idei első félév folyamán Szlovákiában 68,2 ezer tehenet selejteztek ki, ami az év eleji állomány 13,7 százaléka.' A kiselejtezett állatok egyedenkénti átlagsú lya 530 kg volt. A nyugat-szlová kiai kerületben ez az átlagsúly fél mázsával nagyobb, a kelét-szlová kiai kerületben pedig fél mázsával kisebb volt. Az eladott vágósertések darabonkénti átlagsúlya 103 kg. K o c i a n Štefan, mérnök A lemaradozókon múlik se, az új, nagyhozamú különleges igényű fajták alkalmazása stb. Teljes mértékben érvényesek azonban a növényváltás agronómiái és biológiai elvei, amelyek nem helyettesíthetők: mert ezek egyszerűen a huzamos, nagy hektárhozamok elérésének alapfeltételei. Főképpen a cukorrépa, a burgonya és az őszi repce termesztésekor kell betartani a növényváltás elveit, mert ezeket a növényeket csak négyévenként sorolhatjuk egymás után. Hasonlóan az őszi búzát is csak fegyízben lehet, bizonyos agrotechnikai intézkedések betartása esetén egymást követően termeszteni. Egyébként nagy a betegségek előfordulásának (fehérkalászúság, hesszeni légy), s ezzel a hozamcsökkenésnek a veszélye. A többi gabonafélék, főleg a rozs, a zab és a kukorica a vetésforgóba sorolás szempontjából kevésbé érzékenyek, minek folytán a szántóföldön a gabona részaránya a termelési körzetekben 60 százalékot is elérhet, s jó termesztési feltételek között még ennél is többet, főleg ahol kukoricát lehet termeszteni. KÜLÖNLEGES INTÉZKEDÉSEK Az efsz-ekben és állami gazdaságokban az egyes kultúrák összpontosítása nem kielégítő, annak ellenére sem, hogy a reszortban ennek érdekében különleges intézkedéseket fogadtunk el. -Ez főleg a dohány, a bab, a borsó, a lencse, a lóbab, a szója, a napraforgó, a mák, a kender és a len esetében nyilvánvaló. A nem megnyugtató helyzet okát főleg a nagy kézi munkaerő igényben és a megoldatlan nagyüzemi technológiában kell keresni. Ez mindenekelőtt a dohányra, a kenderre, a lenre és a zöldségfélékre vonatkozik. Ezen kívül számításba kell még venni az agronómusok és más tisztségviselők juk. A nagyteljesítményű gépek hatékonyabb kihasználása a növénytermesztésben nagyobb területegységeket kíván. Nemcsak a parcellaméretek tekintetében (80—150 ha az alföldi, 30—50 hektár a hegyi és hegyaljai körzetekben), hanem a kooperációs módon belsőleg egymásra utalt szervezési egységek szempontjából is (4—6 ezer hektár mezőgazdasági terület), a műszaki felszerelések jobb kihasználása, valamint a vetésforgó szervezése végett. Ezt a mezőgazdasági termelés tervezetével kell elősegíteni, kiindulva a járások korrigált távlati tanulmányaiból. A tervezetnek továbbá tartalmaznia kell a meliorációs és rekultivációs területrendezések genereljét. A nagytáblás elrendezés kialakításakor különösen a lejtők erózióelleni Intézkedéseire és a táj védelmére kell figyelni. Mivel Szlovákia területének jelen tős része, a földterület tagoltsága miatt nem teszi lehetővé optimális nagyságú táblák kialaktíását, ilyen körülmények között úgynevezett blokktáblák kialakítását kell megvalósítani. Ismeretes, hogy ezídáig nem minden egyesített szövetkezetben használták ki teljesén az üzemen belüli szakosítás és összpontosítás lehetőségeit a nagy termelőtáblák, Illetőleg a vetésterületi blokkok kialakítására. Az egyes körzetekben a szakosított mezőgazdasági üzemtípusok létrehozásának a termelési feltételekből kell kiindulnia. Az alföldi körzetekben hozmegszakítás nélküli, állandó üzemeléssel (három műszakban). Ez főleg a terményszárító berendezéseket és szemcséző vonalakat, továbbá a vetőmagelőkészítő felszereléseket, az öntözőberendezéseket, a nagy vonőerejfi traktorokat stb. illeti. Az összpontosítás és szakosítás növénytermesztési termelésben lezajló folyamatára jellemző annak állandó tökéletesítése, továbbá szervezése folyamán a termelési tényezők és feltételek optimális kihasználása, összetételének javítása és a termelés mennyiségi és minőségi növekedésének biztosítása. Jellemző rá továbbá, hogy a növénytermesztési termelés belterjesítésének jelentős feltétele, melynek fontossága állandóan növekedik és a biológiai, kémiai valamint műszaki jellegű űj tudományos ismeretek szüntelen kihasználását feltételezi. Ez azt jelenti, hogy a növénytermesztési termelés összpontosítási és szakosítási feladatainak teljesítése közben, a kővetkező évek folyamán a felsorolt fontos tényezőkből kell kiindulni. A növénytermesztési termelés egyes ágazataiban ezért mindenekelőtt el kell érni a területek összpontosítását, a növénytermesztési termelés kooperá dóját és a nagytáblás szakosítást, ami lehetővé teszt a korszerű technika hatékony kihasználását. PETER VENDELÍN mérnök, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma növénytermesztési osztályának vezetője. Á komárnoi járás július végével csupán 97,9 százalékra teljesítette a tejeladás időszaki tervét. Ez annyit jelent, hogy . csaknem 630 e?er liter tejjel maradt adósa népgazdaságunknak. Ez várható volt,- hiszen a szarvasmarha-tenyésztés, dé főleg a tejter. melés fejlesztésében jelentős problémákkal küzdő járás már félévkor is bajban volt. A hatodik hónap végén ugyanis a járás 27 mezőgazdasági üzeméből összesen 12 nem érte el a tehenenként! tejhasznosság 1452 literes járási átlagát. A legjobb eredményt a Zemianska Olőa-l szövetkezet mutatta ki, amelyben tehenenként átlagban 1779 liter tejet fejtek hat hőnap alatt. Ezt a gazdaságot a búči szövetkezet, a bajöi Állami Gazdaság, a sokolcei és a kameničnái szövetkezet követté a sorban. A ranglétra utolsó fokát a dulovcei szövetkezet bérelte ki igen gyenge, mindössze 1087 literes fejésí átlaggal. Ä modranyi, a Dolný Peťér-I és a moöai egyesült szövetkezetnek sínos mivel dicsekednie, hiszen az 1200 literes átlagtejelékenységet sem érték el teheneik. Az abrakfogyasztásban éppen a tejtermelésben hátul kullogók „remekeltek“. A legtöbb abrak a modranyi és a moőai szövetkezetben fogyott, ahol 35, illetve 34 dekagramm erőtakarmány felhasználása révén termeltek egy liter tejet. A literenkénti abrakfogyasztás 30 dekás járási átlagát öszszesen 11 üzem lépte túl. Érdekes, hogy a legjobb tejhasznosságot felmutató Zemianská Olča-l szövetkezetben ugyancsak sok (33 dkg) abrak fogyott az első hat hónapban. Lehetséges, hogy az abrakfogysztás rovására szerezték meg félévkor az első helyezést? Vagy csak felesleges, túladagolásról volt szó? Tény, hogy júliusban már nem bírták „szusszal". A tejeladás időtervét ugyan létesítették, de első helyüket nem bírták megtartani. A hetedik hőnap végén a kameničnái egyesült szövetkezet került az élre. A tejeladás Időszaki tervét 113 százalékra teljesítette. Hét hónap alatt 1 millió 124 ezer liter tejet értékesített, naponta és tehenenként 9,58 liter tejet adott a közellátásnak. Második helyen az 'eladási kötelezettségeit 109 százalékra teljesítő, napi és darabonkénti ' átlagban 10,05 liter tejet értékesítő búči szövetkezet végzett. Egyébként ebben a gazdaságban fogyott a legkevesebb abrak —: 0,24 kg egy liter kitermelt tejre. ■ Ha mélyrehatóbban elemezzük a júliusvégi értékelés eredményeit megállapíthatjuk, hogy a múlt év hasonló időszakához mérten némileg javult a tejtermelés és az értékesítés helyzete a komárnoi járásban. Ez azonban csak néhány üzem érdeme, hiszen sok gazdaság alig mozdult el a tavalyi színvonalról. Sőt! összesen 15 mezőgazdasági üzemben nem hogy növekedett volna, hanem még csökkent a tejtermelés. Pedig az a 630 ezer liter tej, amivel adós maradt július végéig ez a járás, ugyancsak hiányzik dolgozóink asztaláról. Elsősorban az átlagosnál gyengébb termelési eredményt felmutató gazdaságoknak kell igyekezniük növelni a termelést, javítani a fejősök tejhasznosságát, mert főleg rajtuk múlik, milyen eredménnyel zárja járásuk a hatodik ötéves tervidőszak első évét. Egyébként is: a most lemaradozők többsége már évek őta a sor végén kullog, nem bír és talán nem Is nagyon igyekszik megbirkózni a tejtermelés fejlesztését hátráltató problémákkal. Vajon meddig szándékoznak még arra várni, hogy más teljesítse helyettük az igényes feladatokat?, —dek
