Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)

1976-09-18 / 37. szám

>

Ä nagy szőlőterületek leszüreteléséhez szükséges munkaerők biztosítása ma már sokhelyütt csak nagy nehézségekkel oldható még. Ezért az üzemi és helybeli munkaerők mellett majdnem mindenütt alkalmi, esetleg idénymunkások és brigádosok segédkeznek ebben a munkában. Sok kapitalista ország külföldi munkaerőket is alkalmaz. A szüreti munkaerőszükséglet biztosítósa azonban llymódon is mind nagyobb nehézségekbe ütközik.

Főleg az utóbbi oknál fogva először az USA-ban, később több más országban is megindultak a kísérletek, hogy a kézi szüretelést e munka gépesítésével helyettesítsék.

Az első ilyen kísérletéket a Kalifornia és Cornelly egyetemeken végezték. Az ő munkájuk alapján készült el 1967-ben a Chisholm-Ryder vállalat által gyártott első szőlőkombájn.

A Chisholm-Ryder magánjáró és az ütés-rázás elve alapján dolgozik. Hidastraktorra van építve. A leszedendő sort körülöleli és a szőlőt az egymással szemben mozgó hajlékony ütő- Slemek segítségével veri le. A lehulló bogyók tálcákon gyűlnek össze, ahonnan szállítószalagok segítségével kerülnek a szomszédos sorban haladó pótkocsira. A kombájn átlagteljesítménye — a hasznos időt számítva — 0,4—0,5 ha/óra körül ingadozik.

A Chisholm-Ryder kombájnok sorozatgyártásával a szőlöszüret gépesítésének, illetve e munka tökéletesítésének folyamata koránt sem zárult le. A választék évről évre bővül. A Coq, a Benac-félé V 70, valamint a Vectur Francé cégjelzésfl, — ugyancsak az ütés-rázás elve alapján dolgozó szőlőkombájnok. A Vectur France már 1,6 méter sorszélességü ültetvényben is dolgozhat, dombos területen is jó munkát végez és nagy felőnye, hogy a talajfelszíntől alig 15 cm magasságban található fürtöket is leszüreteli.

A KGST-országokban a szőlőkombájnok fejlesztésével Bulgária foglalkozik. Sorozatban gyártják a szintén vibrációs elv alapján dolgozó és nálunk is bemutatott KG-1 Jelzésű szőlőkombájnt Most az újabb, már lejtős területén is használható KG-2 típus kifejlesztésén dolgoznak.

Az ütés-rázás megoldású szőlőkombájnok mellett ma már vannak olyanok is, amelyek a szőlőt vákuumhatóssal, kézi kiszolgálású szívótorkok segítségével választják Ш a tőkéről. Ilyen például az NSZK-bell Moco-Schärf kombájn. E gép hátránya, hogy sok levelet szív bé, és ezeket az átnedvesedett léveleket a ventillátor csak részben távolítja él.

Az Qtés-rezgés és szívás alapján dolgozó kombájnok mellett vannak, mélyek a fürtöket vágják Ш. Ezek a vágórendszerű gépek azonban megkövetelik, hogy a tőkék kordonra vagy különleges, ún. duplex módon legyenek nevelve.

A különböző munkamódszer mellett a világpiacon ma található szőlőkombájnok egymástól abban is különböznek, hogy

némelyek magánjárók, mások traktorral vontatottak. Vannak olyanok, melyek csak sík területen használhatók, mások jól alkalmazkodnak a talaj és domborzati viszonyokhoz. A traktorvontatású Meccanizes Grappe Harvestor a talaj egyenetlenségét kopírozó berendezéssel küszöböli ki. Teljesítményé óránként 1—1,5 hektár körül ingadozik. Leszüreteli a talajfeltó vállalatok igen behatóan foglalkoznak. A Chisholm-Ryder újabb szőlőkombájnjának rázóberendezése például már állítható, jobban alkalmazkodik a domborzati viszonyokhoz. Lévesztéséget csökkentő termésszállító szalagokat, valamint leveleket és fás részeket éltávolító tökéletesebb pneumatikus berendezéseket is szereltek az újabb gépekre.

A szőlőszüret

színtől 35 centiméterre található fürtöket is. Előnye továbbá, hogy még 2,5 méter magas támberendezésnél is dolgozhat. Vannak már olyan szőlőkombájnok is, melyek a nyert bogyókat azonnal kipréselik.

A szőlőszüretelő kombájnokat ma legelterjedtebben az USA- ban alkalmazák. New York, Michigan és Kalifornia államokban a szőlő 80—85 százalékát

A szőlőkombájnok már egycélúságuknál fogva is aránylag drága gépek. Ezért igen érdekesek azok a kísérletek, amelyek arra irányulnak, hogy a gépekre tavaszi metszéskor hasznosítható berendezéseket szereljenek. Az eddigi amerikai tapasztalatok szerint azonban 2 évi gépi metszés után a harmadik évben újból kézzel kell metszeni a szőlőt.

gépesítési

már. ilymódon szüretelik. Használatuk terjed azonban Európában is. így például Franciaországban, Olaszországban, a Német Szövetségi Köztársaságban és más szőlőtermelő országokban. Magyaroszágon például tavaly csak az állami gazdaságok keretén belül már 21 szőlőkombájn dolgozott. Igen komolyan készülnek a szőlőkombájnok használatára Bulgáriában

Egyes kutatók a talajfelszínnel párhuzamos vibrációt merőleges irányúval igyekeznek helyettesíteni. Ezzel állítólag csökkenthető a lévészteség.

Egyelőre nehéz lenne eldönteni, hogy a mi viszonyainknak melyik szőlőkombájn felelne meg legjobban. Tény azonban, hogy jelenleg legelterjedtebbek azok a kombájnok, melyek az ütés-rezgés alapján dolgoznak.

lehetőségeiről

is, ahol már nem kevesebb, mint 20 ezer hektáron úgy telepítették a szőlőt, hogy az ültetvényben kombájnok dolgozhassanak.

Tény azonban, hogy a ma gyártott szőlőkombájnok még nem tökéletesek.- Az ütés-rezgés élve alapján dolgozóknál nagy még a termésvesztéség. Ennek a veszteségnek a nagyságát a kézi szüreteléssel szemben Franciaországban 6,1, az USA-ban pedig 8,6 százaléknál nagyobbra becsülik. Tavaly a magyarországi állami gazdaságok területén dolgozó 21 kombájn veszteségé — a fajtától és egészségügyi állapotától függően — 3 és 25 százalék között váltakozott.A veszteség csökkentésének kérdésével a kombájnokat gyárilyen például a bolgár KG-1 és KG-2 típusú is. Több mint valószínű, hogy ezeket a kombájnokat a jövőben továbbfejlesztik.

Feltételezve, hogy nálunk az ütés-rezgés elve alapján dolgozó kombájnokat fogjuk alkalmazni, igen fontos követelmény a gépi szüretelésmód feltételeinek kialakítása.

Az első követelmény, az új telepítések már úgy történjenek, hogy azokban a kombájnok minél veszteségménteseb ben dolgozhassanak. Még kell állapítani a légcélszerűbb sor- és tőketávolságot, a sorok hoszszát stb. Ilyen kísérleti ültetvény a magyarországi Kunbaja- Bácsszőlősi Állami Gazdaságban már látható. A telepítés ott 300X200 cm-es kötésben

i «j» «*• «J« *2« *2* •** *** »2* *2« •$* «2« *2» «J* *2* *2* *♦* *2* *** *«* *♦* *5* *«’ *J* *

történt. A sorokban a tőkéket egymástól 200 vagy 240 centiméteres távolságban, de nem egyenként, hanem a támoszlop mellé mindkét oldalról, tehát kettesével ültették. Kaliforniában az új ültetvényekbén gyakran használják a 3,6 X 2,4 méteres kötést. Gazdaságossági szempontból a sorok hosszúságának meghatározására is ügyelni kell. Az irodalmi adatok szerint a soroknak legkevesebb kétszáz méter hosszúaknak, a forduláshoz szükséges utaknak pedig minimálisan hat méter szélesnek kell lenniük.

Fontos követelmény a támréndszer minősége. Az eddigi tapasztalatok szerint az ütésrezgés alapján dolgozó kombájnoknak a fából készült, rugalmas támréndszer felel még legjobban. A támrendszer magassága maximum 2,1—2,2 méter lehet.

Ügyelni kell a törzsek nevelésére, illetve a karok alakítására is. A Kunbaja-Bácsszölősi Állami Gazdaságban egytörzses és egykaros magasművelést akarnak kialakítani az oszlopok mellett. Metszéskor arra kell törekedni, hogy a fürtök elhelyezkedését lehetőleg legyezőszérűen széthúzzuk. Célunk hogy a fürtök ne fejlődjenek csomókban, egymást eltakarva, vagy a támrendszer árnyékában, és természetesen ne legyenek 60 cm-nél közelebb a talaj felszínéhez.

Az új ültetvények fajtamegválasztása is nagy gondosságot igényel. Igen jól, kis veszteséggel szüretelhető géppel például a Tramini, a Saszla, Otonéllmuskotály, Sárga Muskotály és a Kékfrankos. Ezzel szemben rosszul, csak kis teljesítménynyel szüretelhető a Leányka és Semillon. Rosszul szüretelhető sok vékonyhéjú fajta is. Különösen hagyok a veszteségek a túlérett szőlő szüretelésekor.

Gépi szüreteléskor a szállítást is meg kell oldani. Amenynyibén a szőlőterület és a feldolgozó üzem közötti távolság nagy, úgy vagy hélyben kell kénezni, vagy pedig speciális zárt, ként vagy széndioxidot adagoló berendezéssel ellátott szállítótartályokat kell alkalmazni.

Mint a magyarországi tapasztalatokból is tudjuk, gépi betakarításra alkalmasan ültetett és előkészített szőlőben Is csak akkor dolgozik a kombájn a kívánalmaknak megfelelően, ha jól van beállítva. Fontos követelmény például, a verőlécek számának és elosztásának meghatározása. Ügyelni kell továbbá a folyóméterenkénti ütésszámra és annak egyenletességére, valamint a szállítószalag és az elszívóberendezések sebességére, működésére.

Úgy tűnik, a szőlő gépi szüretelésének, a korszerű szőlőkombájnok előállításának kérdése túljutott már a kezdeti nehézségeken, és nem messze az idő, hogy nálunk Is alkalmazhatók légyének ezek a hasznos segítőtársak. A korszerű módszer bevezetésére, alkalmazására idejében fel kell készülnünk: részben az ültetvények korszerűsítésével, részben isme teteink bővítésével.

i Renczés Vilmos

Tapasztalataim a patizón termesztésével és felhasználásával

A hozzáférhető szakirodalom nem foglalkozik részletesen a patizón termesztésének legcélravezetőbb módszereivel, csupán annyit említ, hogy ezt a növényféleséget ugyanolyan cél lal és ugyan úgy termeljük, mint a konzervuborkát, de az ültetési kötéstávolságot 1X1 vagy 1X0,8 méterre módosítjuk.

En április végén vetem állandó helyéré a patizónt. A magvakat sekély barázdába szórom, ráhúzom a földet és a sorokat szélein elföldelt igelit csíkokkal takarom le. Később a földből előtörő növénykék fölött kivágom az igelit takarót és a sorokat ritkítom.

Általában június végén szüretelem az első gyümölcsöket. Omlósak és finomak, ízük a zöldborsó és a spárga ízére emlékeztető. A növények nyáron igen elterebélyesednek, kapálni nem lehet az ágyast. De nem is szükséges, mert a sűrű levélzet alatt még a legnagyobb szárazság idején is nedves és finom porhanyós volt a föld, gyomot pedig hírmondónak is alig találtam.

Az idén is gazdagon, a vártnál jóval többet termett a patizón. Hetente mintegy 15—20 kilogramm gyümölcshöz jutottam. A tárcsa alakú, kerületén fvben szeldelt gyümölcsök némelyike a legnagyobb tányéromnál is hatalmasabbra fejlődött. Ha rendszeresen öntöztem és trágyáztam volna az ágyúst, talán kétszeresére nőtt volna a

hozam. Hiszen így is annyi termett, nem tudtam mit csináljak vele.

Az első hetekben igen nagy becsben állt. Sokféle Siedelt készítettem belőle. Kirántottam, hússal pároltam, besütöttem, készítettem tejfölösén, savanyítva, paradicsommal, főztem belőle a levesekbe, a gombás rántottéba stb. is. Finom volt, — ürömmel fogyasztottuk.

Augusztusban már unta az egész család. Hiába, a jóból is megárt a sok. Egyszerűbben: az ember szereti a változatos táplálkozást. Még a legkedvencebb eledelt is megunjuk, ha heteken át mást sem tesznek elénk a tányérra. Mi is meguntuk a sok patizónt. Pedig a növények még csak akkor kezdtek igazából teremni. Gondoltam egyet és hozzáláttam a befőzéshez. A kisebb zsenge gyümölcsöket uborkával, hagymával és paprikával vegyítve, ecetes lével tartósítva tettem el télire. Jó lesz salátának, bélszínhez, húsokhoz köretnek, savanyú levesekbe. Jócskán tettem el zúzott paradicsommal kevert patizónt is, patentzáras poharakba. Ezt majd lecsó és hasonló eledelek készítésekor hasznosítom.

Később, más leveszöldségekkel keverve, sok apróra vágott patizónt tettem el a téli hónapokra úgy, hogy a levészöldségeket előbb megfőztem, majd a patizónnal vegyítve edénybe raktam és leöntöttem sós lével. Az egészet szorítófával rögzítettem, a letakart edényt kitettem az erkélyre. Hogy így megerjed egy kicsit? Nem baj, izletesebb, értékesebb lesz!

Kalácssütéskor is felhasználtam néhány gyümölcsöt. A patizónt párolás vagy főzés után ribiszkelével vagy élelmiszeripari citromsavval savanyítottam. Egyébként Ugyanúgy hasznosítottam, mint az almát.

A termés jelentős hányadából kompótot és dsúszt készítettem. A hámozott és kimagozott patizónt apró kockákra vágtam és felöntöttem hígított gyümölcslével, musttal. E célra tapasztalatom szerint az erjedésnek indult vagy savanyú must is megfelel, csak élőbb fel kell forralni, hogy elejét vegyük a további erjedésnek. Ha ilyen mustot használunk, citromot vagy citromsavat már általában nem szükséges hozzáadni. A kompótot mindig azzal ízesítettem, ami éppen kéznél volt: szárított narancshéjjal,

kajszival, feketebodza virágából nyert főzettel, feketebodza levéve], amely egyben igen jó színező anyag is. Mindig másként főztem és ízlés szerint ízesítettem. A gyümölcskockákat mindig leszorítottam, hogy elfedje őket a lé. Az egészet egy napig állni hagytam, utána a gyümölcsöt üvegesre főztem és poharakba rakva tartósítottam. A forrásban lévő kompótból néhány litert tejesüvegekbe töltöttem, az üvegeket lekötöttem celofánnal, úgy tettem az éléskamrába. tgy is aránylag sokáig eláll a kompót, de valamivel korábban kell felhasználni, mint a patentzárás üvegekben tartósította!.

A dzsúszt hasonló eljárással készítettem, csak nagyobb kockákra vágtam a gyümölcsöket és egészen puhára főztem, majd mixelővel jól szétdolgoztam a patizónt. Utána ízesítettem a nyert, aránylag sűrű folyadékot. Néha kakaót is adtam hozzá. Narancsdzsúsz és narancshéj meg főtt sárgarépa hozzáadásával a kajsziból és narancsból készített dzsúsz szí-A patizón tárcsa alakú, kerületén ívben szeldelt gyümölcse Foto: -bor

nére és ízére emlékeztető ital készíthető a patizónból. Természetesen megfelelő ízesítéssel, cukrozással és savanyítással.

A patizónból készített dzsúszt felforralom, a forró lét üvegekbe töltöm és amikor már kissé kihűlt ismét feltöltöm, majd celofánnal lekötöm és hideg helyiségbe teszem az üvegeket. A kötözésre használt celofán belső oldalát az üvegréhelyezés előtt Petolos vízbe mártom, az üveget biciklibelsőből vágott gumikarikák segítségével kötöm, ileltve zárom le.

Kovaríková &

r

íny encfalátok patizónból

Töltött patizón. Négy személy részére 8 darab kisebb, 100 mm-nél nem nagyobb átmérőjű gyümölcsre van szükségünk. A megmosott patizónt hámozás nélkül 5—15 percig főzzük forrásban lévő vízben, utána lecsöpögtetjük és kissé hűlni hagyjuk, majd simább oldalán vájókéssel kivájjuk a gyümölcsöt úgy, hogy csak 10—15 mm vastag gyümölcshús maradjon.

Az Olaszországban közkedvelt töltelék elkészítéséhez egy középnagy vöröshagymára, 1—2 gerezd fokhagymára, 1 leveses-kanál olajra, kisebb paradicsomkonzervra vagy í kg friss paradicsomból nyert, kissé besűrített kivonatra, csipetnyi bazsalikomra vagy majoránnára, sóra, törött borsra, 1—2 kockacukorra, szeletnyi zöldpaprikára, 1 mustáros pohárnyi vízrö,- 100 gramm reszelt sajtra, 100—150 gramm őrölt sült- vagy főtthúsra és annyi tojásra van szükségünk, ahány patizónt szeretnénk megtölteni.

Forró olajban habosra keverjük az apróra vágott vörös- és reszelt fokhagymát, hozzáadjuk a paradicsomot, a vizet (csak ha konzervparadlcsomot használunk!), a sót, a fűszerekét, a cukrot és a paprikát. A főzeléket hagyjuk felforrni.

Az őrölt húst összekevérjük 3—4 kanálnyi paradicsomkivonattal, megsózzuk és annyi apróra vágott patizónt adunk hozzá,hogy sűrű tölteléket nyerjünk. A kivájt patizónokat félig megtöltjük és a már jénai üvegtábla öntött kész főzelékbe rakjuk. Minden patizónba beleütünk égy tojást; megszórjuk reszelt sajttal és az egészet forró sütőbe tesszük. Amikor a sajt elolvad, kész az étel. Szendviccsel, esetlég burgonyával vagy párolt rizzsel tálaljuk.

Saláta patizónból. A megmosott gyümölcsöket hámozás nélkül uborkareszelőn lereszeljük, leöntjük 0,1 liter vízből, három kávéskanál porcukorból, 1 mokkáskanálnyi sóból, csipetnyi borsból és 2—3 kanálnyi, vagy az ízlésnek megfelelő mennyi-» ségü ecetből készített lével, és az egészet egy órán át hideg helyen pihentetjük. Tálalás előtt mégkeverjük, kávéskanálnyi apróra vágott petrézselyemzölddel, kaporral vagy metélőhagymával megszórjuk.

További lehetőség, hogy tálalás előtt leöntjük a saláta levéí,a patizónt leöntjük 0,1 liter savanyú tejföllel, összekeverjük és meghintjük apróra vágott petrezselyemzölddel vagy kapor-» ral. Így talán még finomabbl

Rántott patizón.. A megmosott, meghámozott gyümölcsöt kti. 1 cm vastag szeletekre vágjuk, megsózzuk, sima lisztbe, jól felvert tojásba és zsemlemorzsába megforgatjuk és olajban kisütjük.

Hasonló módon készül a sajtos rántott patizón is. Úgy járunk el, hogy két gyümölcsszelet közé vékony sajtszeletet teszünk, s az egészet megforgatjuk lisztben, tojásban, zsemle-^ morzsában, majd úgy sütjük ki. (Zch);