Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)

1976-09-18 / 37. szám

> Ä nagy szőlőterületek leszü­­reteléséhez szükséges munka­erők biztosítása ma már sok­helyütt csak nagy nehézségek­kel oldható még. Ezért az üze­mi és helybeli munkaerők mel­lett majdnem mindenütt alkal­mi, esetleg idénymunkások és brigádosok segédkeznek ebben a munkában. Sok kapitalista ország külföldi munkaerőket is alkalmaz. A szüreti munkaerő­szükséglet biztosítósa azonban llymódon is mind nagyobb ne­hézségekbe ütközik. Főleg az utóbbi oknál fogva először az USA-ban, később több más országban is megin­dultak a kísérletek, hogy a kézi szüretelést e munka gépesítésé­vel helyettesítsék. Az első ilyen kísérletéket a Kalifornia és Cornelly egyete­meken végezték. Az ő munká­juk alapján készült el 1967-ben a Chisholm-Ryder vállalat által gyártott első szőlőkombájn. A Chisholm-Ryder magánjáró és az ütés-rázás elve alapján dolgozik. Hidastraktorra van építve. A leszedendő sort körül­öleli és a szőlőt az egymással szemben mozgó hajlékony ütő- Slemek segítségével veri le. A lehulló bogyók tálcákon gyűl­nek össze, ahonnan szállítósza­lagok segítségével kerülnek a szomszédos sorban haladó pót­kocsira. A kombájn átlagtelje­sítménye — a hasznos időt szá­mítva — 0,4—0,5 ha/óra körül ingadozik. A Chisholm-Ryder kombájnok sorozatgyártásával a szőlöszü­­ret gépesítésének, illetve e mun­ka tökéletesítésének folyamata koránt sem zárult le. A vá­laszték évről évre bővül. A Coq, a Benac-félé V 70, valamint a Vectur Francé cégjelzésfl, — ugyancsak az ütés-rázás elve alapján dolgozó szőlőkombáj­nok. A Vectur France már 1,6 méter sorszélességü ültetvény­ben is dolgozhat, dombos terü­leten is jó munkát végez és nagy felőnye, hogy a talajfel­színtől alig 15 cm magasságban található fürtöket is leszüreteli. A KGST-országokban a szőlő­kombájnok fejlesztésével Bulgá­ria foglalkozik. Sorozatban gyártják a szintén vibrációs elv alapján dolgozó és nálunk is bemutatott KG-1 Jelzésű szőlő­­kombájnt Most az újabb, már lejtős területén is használható KG-2 típus kifejlesztésén dol­goznak. Az ütés-rázás megoldású sző­lőkombájnok mellett ma már vannak olyanok is, amelyek a szőlőt vákuumhatóssal, kézi ki­­szolgálású szívótorkok segítsé­gével választják Ш a tőkéről. Ilyen például az NSZK-bell Mo­­co-Schärf kombájn. E gép hát­ránya, hogy sok levelet szív bé, és ezeket az átnedvesedett lé­­veleket a ventillátor csak rész­ben távolítja él. Az Qtés-rezgés és szívás alap­ján dolgozó kombájnok mellett vannak, mélyek a fürtöket vág­ják Ш. Ezek a vágórendszerű gépek azonban megkövetelik, hogy a tőkék kordonra vagy különleges, ún. duplex módon legyenek nevelve. A különböző munkamódszer mellett a világpiacon ma talál­ható szőlőkombájnok egymás­tól abban is különböznek, hogy némelyek magánjárók, mások traktorral vontatottak. Vannak olyanok, melyek csak sík te­rületen használhatók, mások jól alkalmazkodnak a talaj és dom­borzati viszonyokhoz. A trak­­torvontatású Meccanizes Grappe Harvestor a talaj egyenetlen­ségét kopírozó berendezéssel küszöböli ki. Teljesítményé órán­ként 1—1,5 hektár körül inga­dozik. Leszüreteli a talajfel­tó vállalatok igen behatóan fog­lalkoznak. A Chisholm-Ryder újabb szőlőkombájnjának rázó­berendezése például már állít­ható, jobban alkalmazkodik a domborzati viszonyokhoz. Lé­­vesztéséget csökkentő termés­szállító szalagokat, valamint le­veleket és fás részeket éltávo­­lító tökéletesebb pneumatikus berendezéseket is szereltek az újabb gépekre. A szőlőszüret színtől 35 centiméterre találha­tó fürtöket is. Előnye továbbá, hogy még 2,5 méter magas tám­­berendezésnél is dolgozhat. Vannak már olyan szőlőkom­bájnok is, melyek a nyert bo­gyókat azonnal kipréselik. A szőlőszüretelő kombájnokat ma legelterjedtebben az USA- ban alkalmazák. New York, Mi­chigan és Kalifornia államok­ban a szőlő 80—85 százalékát A szőlőkombájnok már egy­­célúságuknál fogva is aránylag drága gépek. Ezért igen érde­kesek azok a kísérletek, ame­lyek arra irányulnak, hogy a gépekre tavaszi metszéskor hasznosítható berendezéseket szereljenek. Az eddigi amerikai tapasztalatok szerint azonban 2 évi gépi metszés után a harma­dik évben újból kézzel kell met­szeni a szőlőt. gépesítési már. ilymódon szüretelik. Hasz­nálatuk terjed azonban Európá­ban is. így például Franciaor­szágban, Olaszországban, a Né­met Szövetségi Köztársaságban és más szőlőtermelő országok­ban. Magyaroszágon például tavaly csak az állami gazdasá­gok keretén belül már 21 szőlő­kombájn dolgozott. Igen komo­lyan készülnek a szőlőkombáj­nok használatára Bulgáriában Egyes kutatók a talajfelszín­nel párhuzamos vibrációt merő­leges irányúval igyekeznek he­lyettesíteni. Ezzel állítólag csökkenthető a lévészteség. Egyelőre nehéz lenne eldön­teni, hogy a mi viszonyainknak melyik szőlőkombájn felelne meg legjobban. Tény azonban, hogy jelenleg legelterjedtebbek azok a kombájnok, melyek az ütés-rezgés alapján dolgoznak. lehetőségeiről is, ahol már nem kevesebb, mint 20 ezer hektáron úgy te­lepítették a szőlőt, hogy az ül­tetvényben kombájnok dolgoz­hassanak. Tény azonban, hogy a ma gyártott szőlőkombájnok még nem tökéletesek.- Az ütés-rezgés élve alapján dolgozóknál nagy még a termésvesztéség. Ennek a veszteségnek a nagyságát a kézi szüreteléssel szemben Fran­ciaországban 6,1, az USA-ban pedig 8,6 százaléknál nagyobb­ra becsülik. Tavaly a magyar­­országi állami gazdaságok terü­letén dolgozó 21 kombájn vesz­teségé — a fajtától és egész­ségügyi állapotától függően — 3 és 25 százalék között válta­kozott.­A veszteség csökkentésének kérdésével a kombájnokat gyár­ilyen például a bolgár KG-1 és KG-2 típusú is. Több mint való­színű, hogy ezeket a kombáj­nokat a jövőben továbbfejlesz­tik. Feltételezve, hogy nálunk az ütés-rezgés elve alapján dolgo­zó kombájnokat fogjuk alkal­mazni, igen fontos követelmény a gépi szüretelésmód feltételei­nek kialakítása. Az első követelmény, az új telepítések már úgy történje­nek, hogy azokban a kombáj­nok minél veszteségménteseb ben dolgozhassanak. Még kell állapítani a légcélszerűbb sor- és tőketávolságot, a sorok hosz­­szát stb. Ilyen kísérleti ültet­vény a magyarországi Kunbaja- Bácsszőlősi Állami Gazdaság­ban már látható. A telepítés ott 300X200 cm-es kötésben i «j» «*• «J« *2« *2* •** *** »2* *2« •$* «2« *2» «J* *2* *2* *♦* *2* *** *«* *♦* *5* *«’ *J* * történt. A sorokban a tőkéket egymástól 200 vagy 240 centi­­méteres távolságban, de nem egyenként, hanem a támoszlop mellé mindkét oldalról, tehát kettesével ültették. Kaliforniá­ban az új ültetvényekbén gyak­ran használják a 3,6 X 2,4 méte­res kötést. Gazdaságossági szem­pontból a sorok hosszúságának meghatározására is ügyelni kell. Az irodalmi adatok szerint a soroknak legkevesebb kétszáz méter hosszúaknak, a fordulás­hoz szükséges utaknak pedig minimálisan hat méter széles­nek kell lenniük. Fontos követelmény a tám­­réndszer minősége. Az eddigi tapasztalatok szerint az ütés­rezgés alapján dolgozó kombáj­noknak a fából készült, rugal­mas támréndszer felel még leg­jobban. A támrendszer magas­sága maximum 2,1—2,2 méter lehet. Ügyelni kell a törzsek neve­lésére, illetve a karok alakítá­sára is. A Kunbaja-Bácsszölősi Állami Gazdaságban egytörzses és egykaros magasművelést akarnak kialakítani az oszlo­pok mellett. Metszéskor arra kell törekedni, hogy a fürtök elhelyezkedését lehetőleg legye­­zőszérűen széthúzzuk. Célunk hogy a fürtök ne fejlődjenek csomókban, egymást eltakarva, vagy a támrendszer árnyéká­ban, és természetesen ne legye­nek 60 cm-nél közelebb a ta­laj felszínéhez. Az új ültetvények fajtameg­választása is nagy gondosságot igényel. Igen jól, kis veszteség­gel szüretelhető géppel például a Tramini, a Saszla, Otonéll­­muskotály, Sárga Muskotály és a Kékfrankos. Ezzel szemben rosszul, csak kis teljesítmény­nyel szüretelhető a Leányka és Semillon. Rosszul szüretelhető sok vékonyhéjú fajta is. Külö­nösen hagyok a veszteségek a túlérett szőlő szüretelésekor. Gépi szüreteléskor a szállí­tást is meg kell oldani. Ameny­­nyibén a szőlőterület és a fel­dolgozó üzem közötti távolság nagy, úgy vagy hélyben kell ké­nezni, vagy pedig speciális zárt, ként vagy széndioxidot adagoló berendezéssel ellátott szállító­­tartályokat kell alkalmazni. Mint a magyarországi tapasz­talatokból is tudjuk, gépi beta­karításra alkalmasan ültetett és előkészített szőlőben Is csak akkor dolgozik a kombájn a kí­vánalmaknak megfelelően, ha jól van beállítva. Fontos köve­telmény például, a verőlécek számának és elosztásának meg­határozása. Ügyelni kell továb­bá a folyóméterenkénti ütés­számra és annak egyenletessé­gére, valamint a szállítószalag és az elszívóberendezések se­bességére, működésére. Úgy tűnik, a szőlő gépi szü­retelésének, a korszerű szőlő­kombájnok előállításának kér­dése túljutott már a kezdeti nehézségeken, és nem messze az idő, hogy nálunk Is alkal­mazhatók légyének ezek a hasz­nos segítőtársak. A korszerű módszer bevezetésére, alkalma­zására idejében fel kell készül­nünk: részben az ültetvények korszerűsítésével, részben isme teteink bővítésével. i Renczés Vilmos Tapasztalataim a patizón termesztésével és felhasználásával A hozzáférhető szakirodalom nem foglalkozik részletesen a patizón termesztésének legcél­ravezetőbb módszereivel, csu­pán annyit említ, hogy ezt a növényféleséget ugyanolyan cél lal és ugyan úgy termeljük, mint a konzervuborkát, de az ültetési kötéstávolságot 1X1 vagy 1X0,8 méterre módosítjuk. En április végén vetem ál­landó helyéré a patizónt. A magvakat sekély barázdába szó­rom, ráhúzom a földet és a so­rokat szélein elföldelt igelit csíkokkal takarom le. Később a földből előtörő növénykék fö­lött kivágom az igelit takarót és a sorokat ritkítom. Általában június végén szüre­telem az első gyümölcsöket. Omlósak és finomak, ízük a zöldborsó és a spárga ízére em­lékeztető. A növények nyáron igen elterebélyesednek, kapálni nem lehet az ágyast. De nem is szükséges, mert a sűrű levélzet alatt még a legnagyobb száraz­ság idején is nedves és finom porhanyós volt a föld, gyomot pedig hírmondónak is alig ta­láltam. Az idén is gazdagon, a várt­nál jóval többet termett a pa­tizón. Hetente mintegy 15—20 kilogramm gyümölcshöz jutot­tam. A tárcsa alakú, kerületén fvben szeldelt gyümölcsök né­melyike a legnagyobb tányé­romnál is hatalmasabbra fejlő­dött. Ha rendszeresen öntöztem és trágyáztam volna az ágyúst, talán kétszeresére nőtt volna a hozam. Hiszen így is annyi ter­mett, nem tudtam mit csináljak vele. Az első hetekben igen nagy becsben állt. Sokféle Siedelt készítettem belőle. Kirántottam, hússal pároltam, besütöttem, készítettem tejfölösén, savanyít­va, paradicsommal, főztem be­lőle a levesekbe, a gombás rán­tottéba stb. is. Finom volt, — ürömmel fogyasztottuk. Augusztusban már unta az egész család. Hiába, a jóból is megárt a sok. Egyszerűbben: az ember szereti a változatos táp­lálkozást. Még a legkedvencebb eledelt is megunjuk, ha hete­ken át mást sem tesznek elénk a tányérra. Mi is meguntuk a sok patizónt. Pedig a növények még csak akkor kezdtek igazá­ból teremni. Gondoltam egyet és hozzáláttam a befőzéshez. A kisebb zsenge gyümölcsöket uborkával, hagymával és papri­kával vegyítve, ecetes lével tar­tósítva tettem el télire. Jó lesz salátának, bélszínhez, húsokhoz köretnek, savanyú levesekbe. Jócskán tettem el zúzott paradi­csommal kevert patizónt is, pa­­tentzáras poharakba. Ezt majd lecsó és hasonló eledelek ké­szítésekor hasznosítom. Később, más leveszöldségek­kel keverve, sok apróra vágott patizónt tettem el a téli hóna­pokra úgy, hogy a levészöldsé­geket előbb megfőztem, majd a patizónnal vegyítve edénybe raktam és leöntöttem sós lével. Az egészet szorítófával rögzí­tettem, a letakart edényt kitet­tem az erkélyre. Hogy így meg­erjed egy kicsit? Nem baj, izle­­tesebb, értékesebb lesz! Kalácssütéskor is felhasznál­tam néhány gyümölcsöt. A pati­zónt párolás vagy főzés után ribiszkelével vagy élelmiszer­ipari citromsavval savanyítot­tam. Egyébként Ugyanúgy hasz­nosítottam, mint az almát. A termés jelentős hányadá­ból kompótot és dsúszt készí­tettem. A hámozott és kimago­zott patizónt apró kockákra vágtam és felöntöttem hígított gyümölcslével, musttal. E célra tapasztalatom szerint az erje­désnek indult vagy savanyú must is megfelel, csak élőbb fel kell forralni, hogy elejét vegyük a további erjedésnek. Ha ilyen mustot használunk, cit­romot vagy citromsavat már ál­talában nem szükséges hozzá­adni. A kompótot mindig azzal ízesítettem, ami éppen kéznél volt: szárított narancshéjjal, kajszival, feketebodza virágából nyert főzettel, feketebodza le­véve], amely egyben igen jó színező anyag is. Mindig más­ként főztem és ízlés szerint íze­sítettem. A gyümölcskockákat mindig leszorítottam, hogy el­fedje őket a lé. Az egészet egy napig állni hagytam, utána a gyümölcsöt üvegesre főztem és poharakba rakva tartósítottam. A forrásban lévő kompótból né­hány litert tejesüvegekbe töltöt­tem, az üvegeket lekötöttem ce­lofánnal, úgy tettem az éléskam­rába. tgy is aránylag sokáig el­áll a kompót, de valamivel ko­rábban kell felhasználni, mint a patentzárás üvegekben tartó­sította!. A dzsúszt hasonló eljárással készítettem, csak nagyobb koc­kákra vágtam a gyümölcsöket és egészen puhára főztem, majd mixelővel jól szétdolgoz­tam a patizónt. Utána ízesítet­tem a nyert, aránylag sűrű fo­lyadékot. Néha kakaót is adtam hozzá. Narancsdzsúsz és na­rancshéj meg főtt sárgarépa hozzáadásával a kajsziból és narancsból készített dzsúsz szí-A patizón tárcsa alakú, kerüle­tén ívben szeldelt gyümölcse Foto: -bor nére és ízére emlékeztető ital készíthető a patizónból. Termé­szetesen megfelelő ízesítéssel, cukrozással és savanyítással. A patizónból készített dzsúszt felforralom, a forró lét üvegek­be töltöm és amikor már kissé kihűlt ismét feltöltöm, majd ce­lofánnal lekötöm és hideg helyi­ségbe teszem az üvegeket. A kötözésre használt celofán bel­ső oldalát az üvegréhelyezés előtt Petolos vízbe mártom, az üveget biciklibelsőből vágott gumikarikák segítségével kö­töm, ileltve zárom le. Kovaríková & r íny encfalátok patizónból Töltött patizón. Négy személy részére 8 darab kisebb, 100 mm-nél nem nagyobb átmérőjű gyümölcsre van szükségünk. A megmosott patizónt hámozás nélkül 5—15 percig főzzük for­rásban lévő vízben, utána lecsöpögtetjük és kissé hűlni hagy­juk, majd simább oldalán vájókéssel kivájjuk a gyümölcsöt úgy, hogy csak 10—15 mm vastag gyümölcshús maradjon. Az Olaszországban közkedvelt töltelék elkészítéséhez egy középnagy vöröshagymára, 1—2 gerezd fokhagymára, 1 leveses­­-kanál olajra, kisebb paradicsomkonzervra vagy í kg friss paradicsomból nyert, kissé besűrített kivonatra, csipetnyi ba­zsalikomra vagy majoránnára, sóra, törött borsra, 1—2 kocka­cukorra, szeletnyi zöldpaprikára, 1 mustáros pohárnyi vízrö,- 100 gramm reszelt sajtra, 100—150 gramm őrölt sült- vagy főtthúsra és annyi tojásra van szükségünk, ahány patizónt szeretnénk megtölteni. Forró olajban habosra keverjük az apróra vágott vörös- és reszelt fokhagymát, hozzáadjuk a paradicsomot, a vizet (csak ha konzervparadlcsomot használunk!), a sót, a fűszerekét, a cukrot és a paprikát. A főzeléket hagyjuk felforrni. Az őrölt húst összekevérjük 3—4 kanálnyi paradicsomkivo­nattal, megsózzuk és annyi apróra vágott patizónt adunk hozzá,­­hogy sűrű tölteléket nyerjünk. A kivájt patizónokat félig meg­töltjük és a már jénai üvegtábla öntött kész főzelékbe rakjuk. Minden patizónba beleütünk égy tojást; megszórjuk reszelt sajttal és az egészet forró sütőbe tesszük. Amikor a sajt el­olvad, kész az étel. Szendviccsel, esetlég burgonyával vagy párolt rizzsel tálaljuk. Saláta patizónból. A megmosott gyümölcsöket hámozás nél­kül uborkareszelőn lereszeljük, leöntjük 0,1 liter vízből, három kávéskanál porcukorból, 1 mokkáskanálnyi sóból, csipetnyi borsból és 2—3 kanálnyi, vagy az ízlésnek megfelelő mennyi-» ségü ecetből készített lével, és az egészet egy órán át hideg helyen pihentetjük. Tálalás előtt mégkeverjük, kávéskanálnyi apróra vágott petrézselyemzölddel, kaporral vagy metélőhagy­mával megszórjuk. További lehetőség, hogy tálalás előtt leöntjük a saláta levéí,­­a patizónt leöntjük 0,1 liter savanyú tejföllel, összekeverjük és meghintjük apróra vágott petrezselyemzölddel vagy kapor-» ral. Így talán még finomabbl Rántott patizón.. A megmosott, meghámozott gyümölcsöt kti. 1 cm vastag szeletekre vágjuk, megsózzuk, sima lisztbe, jól felvert tojásba és zsemlemorzsába megforgatjuk és olajban kisütjük. Hasonló módon készül a sajtos rántott patizón is. Úgy já­runk el, hogy két gyümölcsszelet közé vékony sajtszeletet te­szünk, s az egészet megforgatjuk lisztben, tojásban, zsemle-^ morzsában, majd úgy sütjük ki. (Zch);

Next

/
Oldalképek
Tartalom